MM és MC pickup-ok

[Vendég]

A rövid tűszár gondolom elég jó kart kíván...?


 
Igen, valószínűleg. Biztosan könnyebb elküldeni az örök vadászmezőkre a tűszárat, mint egy boron esetében. A karnak is jobban kell követnie a lemezt, mert a rövid szár miatt nagyobb a szöghiba ingadozása hullámos lemez esetén. Maga a beállítása olyan, mint egy másik hangszedőnél.

[csövi]

Egy különlegesség: Dynavector Karat 17D3.
A tűszár gyémánt és rendkívül rövid, a tű MR, azaz Micro Ridge profilú.
Rendkívül gyors, precíz, színezetlen hang.


A rövid tűszár gondolom elég jó kart kíván...?

[Vendég]

Egy különlegesség: Dynavector Karat 17D3.
A tűszár gyémánt és rendkívül rövid, a tű MR, azaz Micro Ridge profilú.
Rendkívül gyors, precíz, színezetlen hang.

[Bartfay]

Ezexerint nem ilyen az árakra számítottál...

[Bartfay]

A Cadenza lista és kedvezményes árak (az alap 25%-os kedvezménnyel)
 
Az MC 10S hangszedő értéke mot ~20-35ezer Ft között mozog, állapottól függően. Ettől függetlenül a 25% kedvezményt értelem szerűen biztosítom, mivel ez egy használhatatlan hibás hangszedő beszámítása esetén is automatikus. Az érdekesség kedvéért kibővítettem a listát a két Hig-End hangszedővel is Az árak bruttó árak.
 
MC Cadenza Mono Polírozott Fine Line
Lista Ár: 220 000 Ft
SPEC Ár: 176 000 Ft
MC Cadenza Red Polírozott Fine Line
Lista Ár: 220 000 Ft
SPEC Ár: 176 000 Ft
MC Cadenza Blue Polírozott, Fritz Gyger 80
Lista Ár: 302 500 Ft
SPEC Ár: 242 000 Ft
MC Cadenza Bronze Polírozott, Fritz Gyger 80
Lista Ár: 385 000 Ft
SPEC Ár: 308 000 Ft
MC Cadenza Black Polírozott Shibata
Lista Ár: 435 875 Ft
SPEC Ár: 348 700 Ft
MC Windfeld Polírozott Ortofon Repl.100
Lista Ár: 643 875 Ft
SPEC Ár: 515 100 Ft
MC A90 Polírozott Ortofon Repl.100
Lista Ár: 799 750 Ft
SPEC Ár: 639 800 Ft

[Vendég]

Ezt már egyszer játszottuk, de mennyibe van egy ilyen Cadenza? és egy MC10super? mint becsere alap? ami amúgy -elvileg- hibátlan?

[Bartfay]

Sziasztok!
 
Egy érdekes akció hátha valaki él a lehetőséggel:
 
Újraindúlt az Ortofon Cadenza csereprogram!
 
Cserélje le régi elhasználódott MC hangszedőjét, Új Ortofon Cadenza hangszedőre!
 
Új Cadenza vásárlása esetén beszámítjuk régi MC hangszedőjét, jelentős, de minimum 25% kedvezménnyel.
 
A hangszedő lehet hibás, törött, kopott, a lényeg hogy MC legyen!
Most érdemes feljebb lépni a Cadenza felé. Megéri!

[Vendég]

Kérdésem lenne, hogy egy alap lemezjátszóba melyik hangszedő illene jobban, ugyanis ajámlottak kettőt egész jó áron.Az egyik egy Denon DL80 magaskimenetű MC, a másik egy új Gradó Red.

Nincs olyan, hogy "Alap Lemezjátszó". Mindegyiknek más a hangja, s ebből következően más illik bele. NAD5120-nál például sok múlik azon, hogy lapos vagy csőkar... egyébként Grado párti vagyok.

[toti71]

Kérdésem lenne, hogy egy alap lemezjátszóba melyik hangszedő illene jobban, ugyanis ajámlottak kettőt egész jó áron.
Az egyik egy Denon DL80 magaskimenetű MC, a másik egy új Gradó Red.

[tunerman]

A Darvas konyv hanyban irodott, s elerheto-e pdf formaban? Olvasgatnam.
Ha a Lemezjátszók és hanglemezek című könyvre gondol, akkor, a nélkül, hogy Darvas László érdemeit a legcsekélyebb mértékben is kisebbíteni szeretném, megjegyzem, hogy annak a könyvnek a szerzője Degrell László.

A Hifi Magazin CD-n, és a neten elérhető kiadványa tartalmazza a Degrell László által írt "Lemezjátszók és hanglemezek" cimű könyvét is.
Innen származik a félreértés - nem a Darvas írta, de hozzászerkesztették a Hifi Magazinhoz...
 
Üdv: TJ.

[Vendég]

A Darvas konyv hanyban irodott, s elerheto-e pdf formaban? Olvasgatnam.
Ha a Lemezjátszók és hanglemezek című könyvre gondol, akkor, a nélkül, hogy Darvas László érdemeit a legcsekélyebb mértékben is kisebbíteni szeretném, megjegyzem, hogy annak a könyvnek a szerzője Degrell László.

[jott/ment]

A Benz Micro augusztustól új tűprofillal szereli a hangszedőit. 
Az eddig használt és rendkívül jó minőségű Gyger S tűprofilt felváltotta egy módosított Microridge profil. A tű japán gyártmányú. Ezt a profilt már a 80-as évek elején kitalálták, de eddig csak a rendkívül drága hangszedőkbe építették be.
Most már az ACE is megkapta ez a tűt.
(...)
Az eddigi tapasztalatok ez ezzel a profillal szerelt Benz Micro hangszedőkkel rendkívül pozitívak.

Egy par oraja ezt en is tanusithatom.

[Robici]

A Darvas konyv hanyban irodott, s elerheto-e pdf formaban? Olvasgatnam.
HTML formában olvasható a Hifi Magazin összes számával egyetemben. Az ezt tartalmazó CD megrendelhető innen: Hifi Magazin.
 
A Lemezjátszók és hanglemezek első kiadása 1978, második 1980.

[venomer]

A Darvas konyv hanyban irodott, s elerheto-e pdf formaban? Olvasgatnam.

[Vendég]

"nem kg, mert az tömeg mértékegység"Igaz ,én tévedtem : helyesen kg/mm2
 
"A jelenlegi IEC WMA szabvány: 20 fok."
 
A rövidített tűtartóval szerelt (kis mozgó tömegű) hangszedők miatt 1975-ben javasolta az IEC a nagyobb vertikális szöget 20 fok +-5fok ,ugyanis ezek torzítása így kedvezőbb lehet .
Viszont a hatvanas évekbeli "vintage" hangszedőknél csak 15 fok a VTA értéke az 1958-as szabvány szerint .
Sajnos a gyakorlatban ,nem mindig tartják be a 20 fokos VTA-t . A vágógépen könnyedén állítható a VCA (is) és bizony néha hanyagságból sőt művészeti szempontok miatt szándékosan nem a szabvány szerint vágják a lakklemezt .Ezért elvileg minden egyes lemezhez külön be kellene állítani a VTA-t lejátszóoldalon ...
Még szerencse ,hogy a szférikus tűk és monó hangszedők sokkal kevésbé érzékenyek a VTA-ra ....

Még helyesebben: kN/mm2, vagy bármi Erő/Felület mértékegység a nyomás. De a téma szempontjából lényegtelen.
 
A többiben meg egészen közelít egymáshoz az álláspontunk már.

[Klangfilm]

Elvileg az az ideális ha a tű minél kisebb felületen érinti a barázda oldalfalát ,értelemszerűen a felületi nyomás azon a parányi ponton hatalmas nagy lesz (több száz kg nagyságrendű) ,emiatt a tű koptatja a lemezt és persze önmaga is kopik lejátszás közben .
 
Nem, nem, nem.
Pont emiatt találták ki a minél nagyobb felületen érintkező tűprofilokat.
Mr. VdH még hőkamerás méréseket is végzett, hogy olyan tűprofilt alakítson ki, ami a lehető legkisebb nyomással (nem kg, mert az tömeg mértékegység) terhelje a barázda falát. Ezáltal saját magát és a barázdát is megkímélve a pontszerűen érintkező tűprofilok által okozott koptató hatástól.
 
Amúgy csak elvi síkon: ha mondjuk a tű valóban csak pontszerűen érintkezne a barázdával, akkor mi értelme lenne a VTA-val foglalkozni. Egy golyót akárhogy belehelyezhetsz egy V alakú vályúba, az csakis egyféleképpen fekszik fel oda.
Nem?
Billentheted te azt előre, meg hátra, az pont ugyanúgy áll, a vályúnak pont ugyanazt a pontját érinti.
Nem?
 
A jelenlegi IEC WMA szabvány: 20 fok.

 
"Pont emiatt találták ki a minél nagyobb felületen érintkező tűprofilokat."
 
Akár a sellak lemezekig is visszamehetünk ... ott ugyebár az acéltű pár fordulat után PONTOSAN bekopik a barázdába és gyorsan felveszi annak alakját ,tehát ennél megvalósul a lehető legnagyobb felületű érintkezés és az elméletben tökéletes alakú tűprofil -de ennek hátrányairól inkább ne is beszéljünk ...
 
"nem kg, mert az tömeg mértékegység"
Igaz ,én tévedtem : helyesen kg/mm2
 
"A jelenlegi IEC WMA szabvány: 20 fok."
 
A rövidített tűtartóval szerelt (kis mozgó tömegű) hangszedők miatt 1975-ben javasolta az IEC a nagyobb vertikális szöget 20 fok +-5fok ,ugyanis ezek torzítása így kedvezőbb lehet .
Viszont a hatvanas évekbeli "vintage" hangszedőknél csak 15 fok a VTA értéke az 1958-as szabvány szerint .
Sajnos a gyakorlatban ,nem mindig tartják be a 20 fokos VTA-t . A vágógépen könnyedén állítható a VCA (is) és bizony néha hanyagságból sőt művészeti szempontok miatt szándékosan nem a szabvány szerint vágják a lakklemezt .Ezért elvileg minden egyes lemezhez külön be kellene állítani a VTA-t lejátszóoldalon ...
Még szerencse ,hogy a szférikus tűk és monó hangszedők sokkal kevésbé érzékenyek a VTA-ra ....

[Vendég]

A Benz S Class-ban (előző széria) pont ugyanaz a tű van, mint az Allaerts-ben, azaz FG S. És mivel a Gyger a boronra ragasztva szállítja a tűket a tűszárral együtt, így az pont úgy áll minden hangszedőben.
Akkor az én emlékezetem rossz illetve nem ismerem az újabb típusokat... jó látni, hogy az analóg fejlesztése nem állt meg. A technikai részletkérdések és zenehallgatás a "felhasználó" szempontjából két majdnem teljesen elkülönülő világ, ám az előbbi is lehet érdekes, tanulságos. Számomra mindenképpen tanulság, hogy
 
1. A lemezvágás modulációs szögét figyelembe véve is lehet kitűnő hangszedőt csinálni, ami a többséget képviselő, hagyományos "nulla fok SRA" típusokkal végzett kísérletek alapján igencsak meglepő! Az alábbi képen látható megoldás meglátásom szerint sokkal komolyabb követelményeket támaszt a tűszár felfüggesztésére.
2. A hangszedőgyárak tudják, mit csinálnak >> _NO_ needs correction! Ami nem azt jelenti, hogy nem fontos a VTA beállítás, hanem hogy _alapvető_ korrekcióra sehol nincs szükség.
 
Egyébként az utóbb belinkelt oldal nagyon jó és hasznos.

[Vendég]

Ez is az én Linn Akiva-m volt.
 
Talán látszik rajta a tű állása.

[Vendég]

Még egy kép egy Benz Micro Ruby spec-ről.
 
Itt is szépen látszik, hogy hogyan áll a tű.
 
Ez spec. az enyém volt.

[Vendég]

Csakhogy tudomásom szerint az S szériás Benzek szárában sincs előredöntve a tű, a Linn hangszedőkben sem
A LINN hangszedőket a Lyra gyártja. az Akiva motorja egy Titan.
 
A képen a Lyra Titan rajza látható. Az Akiva pont ilyen. Itt is előre felé dől a tű.

[Vendég]

Csakhogy tudomásom szerint az S szériás Benzek szárában sincs előredöntve a tű,

A Benz S Class-ban (előző széria) pont ugyanaz a tű van, mint az Allaerts-ben, azaz FG S. És mivel a Gyger a boronra ragasztva szállítja a tűket a tűszárral együtt, így az pont úgy áll minden hangszedőben.
 
A képen FG S tűk a Benz Micro-tól származnak.
Talán látszik a tűk szöge a tűszárhoz képest.

[Vendég]

bta!
 
Nem ugyanarról a dologról beszélünk. Volt egy kijelentés, miszerint elvileg az a legjobb, ha pontszerűen érintkezik a tű a barázdával. Én erre elvi síkon válaszoltam, hogy akkor tök mindegy a VTA.
Természetesen a valóság más, de én egy elvi feltételezésre válaszoltam.
 
Nem tudom, hogy ez az oldal ismert-e, de van benne némi felhasználható információ.
 
http://www.soundfountain.com/amb/ttadjust.html
 
Amúgy meg szerintem tök unalmassá vált ez a beszélgetés, mert semmivel sem visz közelebb a zenehallgatáshoz.
 
Igazából mindannyiunk azt akarja, hogy az LP-ről visszajátszott zene örömet okozzon neki. Ehhez meg hagyni kéne mindenkit. Ha valaki kúpos tűvel és 0 fok VTA-val, akkor azzal, ha valaki MR tűvel és 20 fok VTA-val, akkor azzal.
 
Be is kéne zárni szerintem ezt a témát, mert már a gumicsont rágásához hasonlít.
 
A képhez tartozó szöveg:
Let us view the other drawings. 
A represents the theoretical ideal: CRA, VCA, SRA and VTA are all the same, they coincide.
 
In B the stylus is perpendicular to the record's surface, but the Vertical Tracking Angle is incorrect. Because the stylus is incorrectly mounted at the end of the cantilever, the diamond tip is not in a position to read the indentations in the groove correctly. The best thing to do is to make a height adjustment at the pivot.
 
C shows the case when the groove is cut under a wider angle than the prescribed 20º. The correct position of the stylus of the cartridge can only be found by making a substantial height adjustment at the pivot, or by puttin a wedge in between the cartridge and headshell.
 
The best advice is to adjust the arm at its basis (pivot) in such a way that the best sound reproduction for most records is obtained.
 
The VTA will generally vary when playing a record which is not completely flat or is warped.
If there is continuous variation in arm movement (up and down and/or swinging excessively) when playing a perfectly pressed Lp, than it could well be that the arm is too heavy for your cartridge. Your cartridge has probably a high compliance and needs a lighter arm. Check the parameters of arm and cartridge. See: Phono Cartridge Optimizing
 
It is very important to set the correct VTA if you want to obtain a detailed sound with beautiful high frequencies, with warmth and attack at the same time. Lowering the arm at the pivot so that the cartridge will lean slightly back will give a round and less detailed midband. Adjusting the arm at the pivot so that the cartridge leans more forward gives a more detailed sound. If the cartridge leans too far forward the sound becomes hollow and unnatural, the harmonics will suffer. Especially with fineline diamond tips and the Van den Hul-tip the precise VTA is of the utmost importance. You have to find the best adjustment for harmonious sound which has a lot of fine detail at the same time. So listen carefully! In the end the determination of the best VTA can only be done by ear.

[Vendég]

Amúgy csak elvi síkon: ha mondjuk a tű valóban csak pontszerűen érintkezne a barázdával, akkor mi értelme lenne a VTA-val foglalkozni. Egy golyót akárhogy belehelyezhetsz egy V alakú vályúba, az csakis egyféleképpen fekszik fel oda.Nem?

Nem egészen
Először is, egymáshoz nyomott anyagok között pontszerű érintkezés csak akkor lehetséges, ha mindkettő tökéletesen rugalmatlan. A hanglemez ugye nem az. Másodszor, lehetne akármilyen vonalú a tűprofil rajz szerinti keresztmetszete - ha nem lenne rugalmas alakváltozás, akkor a barázdafalakkal a legjobb esetben is csak kettő (nulla felületű) vonalban érintkezne. Harmadszor, ha a vályú egy modulált barázdához hasonlatosan folyamatosan irányt változtat, miközben a golyó nem fordulhat el, akkor az érintési pontok (felületek) az irányváltoztatás szögétől és meredekségétől függően "vándorolnak" a golyó felszínén. Ebből adódik a japán fickó által vázolt és jól elszámolt torzítás, amit azért jó lenne minimalizálni. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy a gyártók tudják mit csinálnak, tehát a hangszedő tetejét célszerű nagyjából vízszintesen tartani, a finombeállítást pedig fülre kell elvégezni. Kivételes esetektől eltekintve, a VTA adjuster még egy Rega karhoz is kötelező tartozék (kéne legyen).

[Vendég]

Na most ha ezt ráteszed a lemezre, az még egy kicsit hátrahajlik a tűerő miatt és máris beáll a 20 fok körüli VTA. Amúgy ezt az FG S tűt/tűszárat használta a Benz Micro is az S Class szériájában és a régebbi csúcs hangszedőiben.
Csakhogy tudomásom szerint az S szériás Benzek szárában sincs előredöntve a tű, a Linn hangszedőkben sem... és sorolhatnánk az összes jól ismert márkát. A felhasználó által "VTA-korrigálva" egyszerűen nem szólnak jól, és ezt már sokan leírták. Roy Gregory például biztosan nem olvasta Darvast ("Utazás a lemezjátszó körül"), klasszisokkal jobb gépeken tesztelt, a lényeget tekintve mégis ugyanaz jött ki neki. Allaerts a konstrukció szintjén(!) oldotta meg, hogy a hang előredöntött tűvel legyen egyensúlyban, ami nem éppen ugyanaz. Kivétel, ami erősíti a (gyakorlati) szabályt. Persze, az ő hangszedői több szempontból is különlegesek.

[Vendég]

Nem is tudom, kinek válaszoljak először.
 
Elvileg az az ideális ha a tű minél kisebb felületen érinti a barázda oldalfalát ,értelemszerűen a felületi nyomás azon a parányi ponton hatalmas nagy lesz (több száz kg nagyságrendű) ,emiatt a tű koptatja a lemezt és persze önmaga is kopik lejátszás közben .
 
Nem, nem, nem.
Pont emiatt találták ki a minél nagyobb felületen érintkező tűprofilokat.
Mr. VdH még hőkamerás méréseket is végzett, hogy olyan tűprofilt alakítson ki, ami a lehető legkisebb nyomással (nem kg, mert az tömeg mértékegység) terhelje a barázda falát. Ezáltal saját magát és a barázdát is megkímélve a pontszerűen érintkező tűprofilok által okozott koptató hatástól.
 
Amúgy csak elvi síkon: ha mondjuk a tű valóban csak pontszerűen érintkezne a barázdával, akkor mi értelme lenne a VTA-val foglalkozni. Egy golyót akárhogy belehelyezhetsz egy V alakú vályúba, az csakis egyféleképpen fekszik fel oda.
Nem?
Billentheted te azt előre, meg hátra, az pont ugyanúgy áll, a vályúnak pont ugyanazt a pontját érinti.
Nem?
 
A jelenlegi IEC WMA szabvány: 20 fok.
The current IEC standard of 20 degree is the final VMA after springback. Cartridges should be tracking it at around 20 degree VTA.
 
bta!
Látni szeretném egy ily módon beállított Linn Sondek LP12 lemezjátszó közeli, kb lemeztányér magasságból készült fotóját. Furdal a kíváncsiság, vajon miféle High End segédeszközzel kell több centiméterrel megemelni a kart a bakon, hiszen már volt róla szó, hogy gyári állapotban korlátozott a lehetőség. A Linn cég nyilván nem tartja fontosnak. Biztos nem értenek hozzá:-)
 
Igyekszem csakis tényszerűen válaszolni nem kevéssé provokatív beírásodra.
 
Ha megnézel egy modern hangszedő modern tű/tűszár kialakítását, láthatod, hogy a belinkelt móricka ábrával köszönő viszonyban sincsenek. Ma már nem törik meg vízszintesen a tű felfogató lapított csövecskét (tűszárat). Az ősi kúpos tűknél a fentebb kitárgyaltak miatt az ilyen kialakításnak semmi jelentősége nem volt.
 
De nézd meg a Jan Allaerts képét, ami egy Fritz Gyger S tűprofilt használ.
Azért forgattam be, hogy közel vízszintes hangszedő ház mellett lássuk, hogy a tű mennyire előrefelé hajlik. Gyakorlatilag merőleges a tűszárra. Na most ha ezt ráteszed a lemezre, az még egy kicsit hátrahajlik a tűerő miatt és máris beáll a 20 fok körüli VTA. Amúgy ezt az FG S tűt/tűszárat használta a Benz Micro is az S Class szériájában és a régebbi csúcs hangszedőiben.