Kábelezzünk

[Streamaudio]

Ez azokra a hangfalakra igaz amit így készítettek el...ez ott nincs leírva, de mivel egy adott hangfalról volt szó...én ott arra gondoltam..ha ez nem volt tiszta akkor sorry 


Elolvastam. És igazam van. A hangdoboz gyártója fizikailag nem választotta el a keresztváltónál a frekvenciákat, tehát kettős kábelezésre sem alkalmas, hiszen egy csatlakozós hangszórónál is megtehetjük, hogy több drótot csatlakoztatunk az erősítő imenetére és a hangszóró bemenetére. Hm?

Akkor a Te álláspontod szerint érdekelne, hogy szerinted a bi-kábelezésnek mi a valós értelme, fizikai magyarázata.
 
Azért lennék erre kíváncsi mert az én értelmezésemben minden hangfal (beleértve a szimpla csatlakozóval ellátottat, illetve a dupla csatlakozóval, de a doboz belsejébe összekötött hangváltóval rendelkező dobozokat is) alkalmas a bi-kábelezésre.

[pi61]

[ De mi az hogy nagyobb frekvenciákon? Az 50Hz-es trafó még milyen frekvenciákon kerül csatolásba a készülékházzal? 
De szerintem hagyjuk, mert úgy se fogom érteni a választ.

Igazából nem is az 50Hz zavarja meg zenehallgatásunkat, hanem azon lévő zavarjelek, amik jóval magasabb frekvenciákat tartalmaznak. Plusz az erősítőn keresztülmenő jelek is megjelennek visszafelé a tápegység alkatrészeire, amik ezt szintén kisugározzák, és itt már nem mindegy, hogy a tekercs melyik fele van kívűl és belül, de már tényleg nem tudok én sem pontos magyarázatot, és igazán nekem is csak feltételezéseim vannak. Egyet viszont tapasztaltunk: A csöves erősítőm sokkal érzékenyebb a körülötte lévő kábelezésre, mint egy (Marantz, Dussun) tranzisztoros.

[Mathias]

Nem a kapacitás lesz a nagyobb, hanem az áram. A kapacnak nagyobb frekin kisebb az ellenállása....
Szerintem nagyon elbeszélünk egymás mellett.
 
A voltmérőnk a kapacitív csatolásból eredő feszültséget mérik, ami az általa mérhető spektrumban kisebb, a nagyobb frekvenciákon, amit már nem érzékel, nagyobb áramot leadó generátorként kell tekinteni.
 
Az egész magyarázat úgy indult, hogy a trafó szórása miatt van feszültség a házban az induktív csatolás(ezt írja gordon is a magyarázatban, amire azt mondtad érted) miatt. Itt meg azt írod, hogy nagyobb frekvenciánkon még nagyobbak a feszültségek és ezért az áramok. Csak a kéziműszer ezt már nem méri. De mi az hogy nagyobb frekvenciákon? Az 50Hz-es trafó még milyen frekvenciákon kerül csatolásba a készülékházzal?
 
De szerintem hagyjuk, mert úgy se fogom érteni a választ.

[pi61]

a szórt kapacitásból származó áram. Ami nagyobb frekin nagyobb.
De hogy lesz nagyobb frekis szórt kapacitás egy 50Hzes trafón és hogy lesz ez még ráadásul nagyobb is?

Nem a kapacitás lesz a nagyobb, hanem az áram. A kapacnak nagyobb frekin kisebb az ellenállása....

[Mathias]

a szórt kapacitásból származó áram. Ami nagyobb frekin nagyobb.
De hogy lesz nagyobb frekis szórt kapacitás egy 50Hzes trafón és hogy lesz ez még ráadásul nagyobb is?

[pi61]

Ha elolvasod a másik topicot, amit linkeltem, ott le van írva ez a műszeren áram átfolyás, miért nem számít.
 
Ezt a nagyobb frekvenciákon való szórást, meg nem igazán értem, mikor a hálózati feszültség 50Hz.

Hát az Sz-hang torzításba nem hiszem, hogy beleszól az 50 Hz..... A készülékházak földelése miatt nem számít az 50 Hz-en folyó áram. Viszont a CD-játszóm földfüggetlen. Akkor válik földeltté, amikor az RCA IC-n keresztül csatlakoztatom a végfokhoz. Akkor már a jelkábelen megy a szórt kapacitásból származó áram. Ami nagyobb frekin nagyobb. De már megint belebonyolódtunk. Hallható, és kész...

[Mathias]

Igazából nem is akartam belemenni bármilyen magyarázásba, De! a voltmérőknek is van valamekkora belső ellenállása, így ha kicsi áram is, de folyik! De nem ez a lényeg, inkább a szórt terek, ami a nagyobb feszültségűnél feltehetően nagyobbak. A voltmérőnk a kapacitív csatolásból eredő feszültséget mérik, ami az általa mérhető spektrumban kisebb, a nagyobb frekvenciákon, amit már nem érzékel, nagyobb áramot leadó generátorként kell tekinteni. Vagyis, ahol "belepiszkol", azon a sávon már nehezebb ezt mérni.
Ha elolvasod a másik topicot, amit linkeltem, ott le van írva ez a műszeren áram átfolyás, miért nem számít.
 
Ezt a nagyobb frekvenciákon való szórást, meg nem igazán értem, mikor a hálózati feszültség 50Hz.

[pi61]

Na, olvastam is, mértem is, hallgatóztam is.
Akkor olvastad, hogy e feszültségkülönbség miatt nem folyik áram, így ez a fizikai magyarázat nem állja meg a helyét. Persze lehet hangban van különbség, a két állás között, de az nem ettől van.

Igazából nem is akartam belemenni bármilyen magyarázásba, De! a voltmérőknek is van valamekkora belső ellenállása, így ha kicsi áram is, de folyik! De nem ez a lényeg, inkább a szórt terek, ami a nagyobb feszültségűnél feltehetően nagyobbak. A voltmérőnk a kapacitív csatolásból eredő feszültséget mérik, ami az általa mérhető spektrumban kisebb, a nagyobb frekvenciákon, amit már nem érzékel, nagyobb áramot leadó generátorként kell tekinteni. Vagyis, ahol "belepiszkol", azon a sávon már nehezebb ezt mérni.

[Vendég]

Köszi, vmi ilyesmi fizikai magyarázatra gondoltam én is
Fizikai magyarázatnak azért ne mondjuk. Van egy jelenség amit mérni lehet és van valami, amit hallani. A miértre azonban nincs kielégítő válasz.

[Mathias]

Na, olvastam is, mértem is, hallgatóztam is.
Akkor olvastad, hogy e feszültségkülönbség miatt nem folyik áram, így ez a fizikai magyarázat nem állja meg a helyét. Persze lehet hangban van különbség, a két állás között, de az nem ettől van.

[Streamaudio]

És hidd el van ilyen...
És valahogy feltüntetik, hogy nem bi-amp-olható és igazából a kettős kábelezésnek sincs így értelme?

Hát sajnos ezt nem tüntetik fel, illetve a leírásában szerepelni szokott, hogy bi-apmolható-e....
Arról a dobozról amiről ott szó volt, a bi-amp nem volt feltüntetve, de mivel dupla volt a csatija és valakinél még régen szóba került, így megmértem kiszedett átkötőlapoknál, és mivel úgy is "átkötöttnek" tűnt, így kivettem a hangváltót és akkor volt "csodálkozás"....
 
A bi-kábelezésnek így max annyi az értelme, hogy vastagabb kábelt kap a rendszer melynek kisebb lehet a belső ellenállása, és a kapacitív és induktív mivolta is más...

[Mathias]

És hidd el van ilyen...
És valahogy feltüntetik, hogy nem bi-amp-olható és igazából a kettős kábelezésnek sincs így értelme?

[pi61]

Köszi, vmi ilyesmi fizikai magyarázatra gondoltam én is, csak lusta voltam még belegondolni is, hát még leírni! Ha lesz több időm, én is meg fogom mérni a saját rendszeremet. Úgy látszik, érdemes....
Azért az ott olvasott "fizikai" magyarázatot érdemes kiegészíteni:A lap aljától érdemes olvasni felfelé.
 
Pár oldalon keresztül van róla szó.

Na, olvastam is, mértem is, hallgatóztam is.
 
A következőt tapasztaltam: Az erősítő háza és a védőföld között egyik irányban 67 V-ot, a másikban 84 V-ot mértem. Nincs nagy különbség.
 
A CD játszó egyik irányban 46.9, a másikban 47.2 V, elenyésző a különbség.
 
A hang akkor a legnyugodtabb, ha az erősítő a 67 V-os állásban, a CD pedig a 47.2 állásban van.

[Streamaudio]

Itt meg fogod találni a választ....remélem nem írtam "hülyeségeket"
Engem csak az lepne meg, hogy ha létezne ilyen hangfal: "A bi kábelezésnél általában nem csak a csatlakozón kívül, hanem belül a panelen (ha van) is össze van kötve a két-két "bemenet", így mindegy, hogy kiveszed a kinti átkötést vagy nem, mert belűl párhuzamosítva van..."

 
Ez azokra a hangfalakra igaz amit így készítettek el...ez ott nincs leírva, de mivel egy adott hangfalról volt szó...én ott arra gondoltam..ha ez nem volt tiszta akkor sorry
 
És hidd el van ilyen......Nekünk is volt bent ilyen doboz....
 
A cég legolcsóbb doboza, és a hangváltója belül a panelen olyan kiképzésű, ami kizárja a bi-amp lehetőségét, viszont a dobozba dupla csatlakozót tesznek, hogy mi okból azt csak találgatni tudom,....Lehet mivel minden dobozukba ezt a csatlakozót használják, a gyártástechnológia így olcsóbb, hogy nem kell kétfélét tartani, illetve a gépekkel vágatni...persze ez csak egy gondolat....

[Mathias]

Itt meg fogod találni a választ....remélem nem írtam "hülyeségeket"
Engem csak az lepne meg, hogy ha létezne ilyen hangfal: "A bi kábelezésnél általában nem csak a csatlakozón kívül, hanem belül a panelen (ha van) is össze van kötve a két-két "bemenet", így mindegy, hogy kiveszed a kinti átkötést vagy nem, mert belűl párhuzamosítva van..."

[Mathias]

Köszi, vmi ilyesmi fizikai magyarázatra gondoltam én is, csak lusta voltam még belegondolni is, hát még leírni! Ha lesz több időm, én is meg fogom mérni a saját rendszeremet. Úgy látszik, érdemes....
Azért az ott olvasott "fizikai" magyarázatot érdemes kiegészíteni:A lap aljától érdemes olvasni felfelé.
 
Pár oldalon keresztül van róla szó.

[Streamaudio]

Sőt arra is emlékszem mikor felvetettem a dolgot, hogy nem minden dupla csatlakozós hangdoboz ami alkalmas bikábelezésre az alkalmas biampra is.Engem akkor ezért szinte lehülyéztek a régiek, hogy mit beszélek, csak mert én vagyok a Tigris.Ezt minap ugyan így elmondta Streamaudio is, h ezen hangdobozok közül bizony valóban nem mind alkalmas biampra azért mert dupla csatlakozóval van ellátva.Neki senki sem mondta azt amivel engem illettek annó.Igy a téma bennem is eldöntetlen maradt, mert nem tudom ma sem kinek a szavára adhatok.A régi öregek és tapasztaltak igaz  :lol!: És akkor csodálkoztok a rengeteg kérdés miatt? :lol!:
Megmondom én, hogy hülyeségeket ír. De szerintem nem ártana gondolkodni sem a rettenetes mennyiségű fórumozás mellett. Mi a frászkarika lehet az a fizikai akadály ami miatt egy erősítőről húzott két vezetékkel igen, két erősítőről húzott egy-egy dróttal pedig nem üzemképes egy hangfal, amelyiken fizikailag szétválasztható a keresztváltó? :lol!:
 
Amúgy a kábelek pont olyan fontosak, mint a komponensek, amelyek között futnak. Semmi hiba sincs benne, ha árban elérik vagy meg is haladják az elektronikák, dobozok árát, ez a legfeljebb tíz százalékot, harmincezreet, egy komponens árát szabad rá költeni dolgok olyanoktól származhatnak, akik még vagy ne ismerték fel a drótok jelentőségét, vagy nagyon is felismerték, de megilyedtek, hogy mostantól rendszerük pontosan kétszer annyi elemből áll. Elképesztően jó hangot lehet csinálni úgy is, ha a drótrendszer nagyon magas szintű, egységesen jó, és ahhoz keresik meg az olcsóbb komponenseket.

A "hülyeségeket ír" mondat nekem szólt? csak mert megütötte a szemem, és kíváncsi lennék rá ha igen akkor mi az érvelés?

Akár. És hogy mi az érvelés? Ugyan mi a fizikai akadálya annak, hogyha egy hangdoboznál megoldották a keresztváltó szétválasztását. akkor azt miért is használhatom egy erősítőről két-három kábellel, de nem használhatom két-három erősítőről érkező egy-egy kábellel?

A magyarországi helyzet tipikus példája...
 
Mindjárt hülyeségnek minősít valaki valamit, az előtt hogy annak előtte utána járt volna, miről is volt szó!
 
Ide a klasszikus: "egyik sarkon osztogatnak, a következőn fosztogatnak" mondás igaz...
 
Ajánlom figyelmedbe a következő pár sort, még egyszer nem ismételném magam:
 
http://www.avx.hu/forum/index.php?showtopic=13420
 
Itt meg fogod találni a választ....remélem nem írtam "hülyeségeket"
 
üdv

[pi61]

Köszi, vmi ilyesmi fizikai magyarázatra gondoltam én is, csak lusta voltam még belegondolni is, hát még leírni! Ha lesz több időm, én is meg fogom mérni a saját rendszeremet. Úgy látszik, érdemes....

[RACPOWER]

Az megint egy másik kérdés, hogy van az aljzat bekötve az egyik és a másik készüléken.
Elméletileg szabvány.

Ok, akkor belül a tápegység trafója melyik fele hogy? az már talán nem szabvány....

nem írom le , inkább linkelek
 
Dugóforgatás
 
Ja és köszönjük gordon részletes ismertetését.

[pi61]

Az megint egy másik kérdés, hogy van az aljzat bekötve az egyik és a másik készüléken.
Elméletileg szabvány.

Ok, akkor belül a tápegység trafója melyik fele hogy? az már talán nem szabvány....

[Mathias]

Az megint egy másik kérdés, hogy van az aljzat bekötve az egyik és a másik készüléken.
Elméletileg szabvány.

[pi61]

Hosszútávon az a nyugodtabb,kicsit visszafogodtabb,mélyben dúsabb állás a jó,én ezt tapasztaltam.A másik állás valóban pergőbb de hosszabb távon fárasztóbb is,olyan mintha egy kicsit ideges,kapkodó lenne a hang,szóval jobb hallgatni a másik állásban.De azt hiszem a jó állás jelölve is van a Pointén.

Igen, a Pointén van egy kék jelölés a dugó egyik felén. Az megint egy másik kérdés, hogy van az aljzat bekötve az egyik és a másik készüléken. Nekem most úgy nyugodtabb a hang, ha pont szembe fordítom őket.

[RACPOWER]

nekem is meg van fordítva a dugó a helyes fázisban van kb 2 hónapja.
így tényleg jobb a hangzás még a jelenlegi gagyer dobozoimon is érezhető.

[Vendég]

Hosszútávon az a nyugodtabb,kicsit visszafogodtabb,mélyben dúsabb állás a jó,én ezt tapasztaltam.A másik állás valóban pergőbb de hosszabb távon fárasztóbb is,olyan mintha egy kicsit ideges,kapkodó lenne a hang,szóval jobb hallgatni a másik állásban.
De azt hiszem a jó állás jelölve is van a Pointén.

[Streamaudio]

Sőt arra is emlékszem mikor felvetettem a dolgot, hogy nem minden dupla csatlakozós hangdoboz ami alkalmas bikábelezésre az alkalmas biampra is.Engem akkor ezért szinte lehülyéztek a régiek, hogy mit beszélek, csak mert én vagyok a Tigris.Ezt minap ugyan így elmondta Streamaudio is, h ezen hangdobozok közül bizony valóban nem mind alkalmas biampra azért mert dupla csatlakozóval van ellátva.Neki senki sem mondta azt amivel engem illettek annó.Igy a téma bennem is eldöntetlen maradt, mert nem tudom ma sem kinek a szavára adhatok.A régi öregek és tapasztaltak igaz  :lol!: És akkor csodálkoztok a rengeteg kérdés miatt? :lol!:
Megmondom én, hogy hülyeségeket ír. De szerintem nem ártana gondolkodni sem a rettenetes mennyiségű fórumozás mellett. Mi a frászkarika lehet az a fizikai akadály ami miatt egy erősítőről húzott két vezetékkel igen, két erősítőről húzott egy-egy dróttal pedig nem üzemképes egy hangfal, amelyiken fizikailag szétválasztható a keresztváltó? :lol!:
 
Amúgy a kábelek pont olyan fontosak, mint a komponensek, amelyek között futnak. Semmi hiba sincs benne, ha árban elérik vagy meg is haladják az elektronikák, dobozok árát, ez a legfeljebb tíz százalékot, harmincezreet, egy komponens árát szabad rá költeni dolgok olyanoktól származhatnak, akik még vagy ne ismerték fel a drótok jelentőségét, vagy nagyon is felismerték, de megilyedtek, hogy mostantól rendszerük pontosan kétszer annyi elemből áll. Elképesztően jó hangot lehet csinálni úgy is, ha a drótrendszer nagyon magas szintű, egységesen jó, és ahhoz keresik meg az olcsóbb komponenseket.

A "hülyeségeket ír" mondat nekem szólt? csak mert megütötte a szemem, és kíváncsi lennék rá ha igen akkor mi az érvelés?