Étteremajánló, avagy hová fogok visszamenni ?

[Lemmy9.1]

Még szerencse, hogy nem vagyunk egyformák.

[Vasti]

Bajor konyha ... jujj! Akkor már inkább rakfisk ...

Hogy nektek semmi sem jó :-)
A bajor konyhának (s|n)em vagyok nagy szakértője ;-) , de voltunk egyszer pár napot az asszonnyal München-ben, a beéváros közelében, kipróbáltunk három jó értékelésű éttermet. Én minden kiránduláson próbálok helyi ételeket enni, ha már ott vagyok.
Piszkosul elégedett voltam!
OK, nem túl nagy változatosságot mutatnak az étlapok, de azt megszoktam itt Ausztriában...
Sőt, én örülök is neki, mert meggyőződésem hogy kevés kivételtől eltekintve egy átlagos (méretű, személyzetű, forgalmú) étterem nem tud 120 különböző ételt, amit az étlapra dobott a félőrült főnök megfelelő minőségben elkészíteni! Se alapanyag, se szaktudás, se kapacitás. ilyenekre.
Az itteni kedvenc kis éttermünkben (egy 40-es házaspár csinálja, a fickó helyi, de a hölgy bajor származású, ezért van Münchner Schnitzel az étlapon állandóan ;-) 4-5 étel szokott lenni az aktuális, részben szezonális étlapon, és eddig még sohasem volt probléma, hogy válasszunk valamit, amivel aztán totál elégedettek leszünk.

[Vasti]

mint pl a csombort vagy a lestyán

Nekem az a mániám :-)
Itt van cserépben a lestyán, anyu nevel otthon még kettőt, mert a friss az igazi, de persze ha nincs más, a szárított is jó.
Legszívesebben mindenbe tennék ;-)
A főzőcskézős topicban írtam már szerintem egy lecsós témánál, hogy nekem a lecsóból is kihagyhatatlan a lestyán, meg a majoránna is.
De szinte bármilyen leves lestyán nélkül, olyan nincs is :-)

[Vasti]

Tudtam én, hogy az erdélyi kaják furcsák a hazai ízlésemnek, ez be is jött.

Ez érdekes...
Tudom, nem Erdély, de a nagyobbik lányom pasija temesvári származású. Már Graz-ban született, de a nagyszülők - rokonok ott élnek, és rendszeresen járnak látogatni, összetartó család ;-)
Amióta együtt vannak, a lányom is volt már vele párszor Temesváron: mi zalaiak vagyunk, eléggé hagyományosan főzök, ahogy a nagymamámtól meg anyutól láttam, és a gyerekek 8 évesek voltak, amikor kiköltöztünk (14 éve) , szóval az osztrák konyhából is kijutott rendesen nekik.
A gyerek kimondottan finnyás!
De nagyon szereti a temesvári nagymama főztjét, emlegeti, és várja hogy újra menjenek: vagy ha csak a barátja szülei mennek haza, és hoznak valamit, annak is örül :-)

[Lemmy9.1]

Sok erdélyi ételt ettem, tartom a véleményem. De ahogy te is írod, kevesebb pirospaprika, más fűszerek, nekem nem jön be. A puliszka felőlem hupilila is lehet, lenyelni sem tudom.
Nem kell zokon venni, mint írtam más világ, ami nekem nem ízlik.
A néni hozta a sztenderdet.

[Snipi]

...

Bajor konyha ... jujj! Akkor már inkább rakfisk ...

[Aszpirin]

Tavaly voltunk erdélyi motorostúrán, egy idős néni főzött ránk a háznál, ahol megszálltunk. Tudtam én, hogy az erdélyi kaják furcsák a hazai ízlésemnek, ez be is jött.
Színtelen, ízetlen ételek voltak számomra, furcsa fűszerezéssel. Még a sült hús sem, de úgy semmi sem ízlett. A puliszkával kergetni lehet. De én született budapesti vagyok, szeretem ha egy ételnek színe is van, meg íze is.
Még valami. Nekem az jön le, hogy minél ólcsóbban akarják megúszni.

Ez így kb minden mondattal elvérzik (kivétel a puliszkával kapcsolatos megjegyzésed, mert az szubjektív, ha nem szereted, hát nem szerted. A puliszkának kb pont annyira nem markáns az íze, mint a nokedlinek vagy a krumlipürének, szóval köret, legefeljebb csak szokatlan, de mindenkinek joga van valamit nem szeretni, szóval ez o.k.)

DE... egyetlen "idős néni" főztjéből ilyen verdiktet mondani egy egész kulináris kultúrára enyhén merész, hogy diplomatikus legyek. Az a néni egyszerűen nem főzött jól nektek, illetve spórolni akart. Valószínű meg volt az oka, és az sem kizárt, hogy ennek köze ahhoz, hogy Ti mit fizettetek az egészért. Bár ezt a részét nem tudom, szóval én sem bocsátkozok általánosításba.

A "szeretem, ha az ételnek van színe" érvet hallottam már, és általában arról szólt, hogy az illető szereti, ha egy étel agyon van paprikázva, mert Pannóniában az a szokás, és ahhoz szokott. Az erdélyi konyha egyik markáns különbsége, hogy a pirospaprika-port nem domináns fűszerként használja, hanem ugyanúgy, mint bármilyen más fűszert, kivéve a paprikásnak nevezett ételekben, mert ott ugye a neve is adja. De az erdélyi kolbász nem piros, a hústöltelékek, levesek, szalámik, stb színében és ízében nem nyom el mindent a pirospaprika színe és íze. Attól még egy kolbásznak van nagyon finom íze, csak ez a kiegyensúlyozottan fűszerezett darált és füstölt hús íze, és nem pirospaprika-íz, ami majdnem minden egyebet elnyom a pannon (budapesti) konyhában. A színtelenség látszata onnan is jöhet, hogy az erdélyi konyhában a savanyított káposztából készített ételekhez soha nem tesznek paprikát, a friss káposztához pedig vagy nagyon keveset (lucskos káposzta) vagy egyáltalán (párolt kápoaszta variánsai). Ebben pl. nagyon sok közösséget mutat a bajor konyhával.

Minden erdélyi ételnek van színe, legfeljebb nem minden piros. A puliszka pl. szép sárga :)

További jellegzetesség, hogy Erdélyben előszeretettel használnak olyan fűszereket, mint pl a csombort vagy a lestyán, amiket a budapesti konyha kb nem ismer, vagy csak nagyon ritkán használ (de lefogadom, hogy a budapesti konyhák 90%-ában nem léteznek míg Erdélyben minden konyhában és kertben ott vannak). Ezeknek is markáns ízük van, ami elsőre "fura" lehet. A Juhtúrót gyakran érlelik, ezért sokkal erőteljesebb az íze, mint a hazai vagy szlovák változaté, és a jelenléte is a konyhában sokkal markánsabb, mint a pannon konyhában. A trappista sajt lényegében nem létezik az erdélyi konyhában (ez a sajtféle amúgy is egy pannonmagyar találmány, sehol a világon nem ismerik), helyette juhtúrót, juhsajtot vagy a tehénsajt káskáválnak nevezett román változatát használják (utóbbit az erdélyi magyar konyhában nagyon ritkán használják főtt vagy sült ételekhez, inkább magára fogyasztják, a domináns itt a juhtúró és a friss juhsajt használata kb mindenhol, ahol a pannonmagyar konyha trappista sajtot használ). A különbséget zongorázni lehet, kb olyan, mintha parmezánt használnál a reszelt trappista helyett (ízben nem olyan, csak intenzitásban).

Az óriási eltérések mellett vannak közös pontok is: a hagyma és a fokhagyma erdélyben is kb mindennek az alapja... Na meg a pityóka :) Ami a gombaféléket illeti, a hagyományos erdélyi konyhában inkább az erdei változatok jellemzőek. Nálunk pl. a rókagomba volt "a" gomba, mi rengeteget szedtünk és édesanyám mindig rakott el télire is olajban. Ha már ettél rókagombát, akkor tudod, hogy annak íze túlzás nélkül 100-szor intenzívebb, mint a pannonmagyar konyhában használatos termesztett kerti csiperkéé (amit a francia nevén, azaz sampinyonnak /champignon/ hívnak valami érdekes okból a budapestiek), tehát pl. számomra a pannonmagyar konyha gombaételeinek nincs (elég) íze...

Összegezve: én erdélyi magyar konyhán nőttem fel, és 36 éve élek Magyarországon, ebből 26-ot Budapestet töltöttem, 8 évvel többet, mint Erdélyben), és mindkét konyhát imádom, van rengeteg összehasonlítási alapom, és szerintem az, hogy az erdélyi ételek ízetlenek és színtelenek, olyan messze áll az igazságtól, mint Makó Jeruzsálemtől.

Hozzátenném még, hogy itt erdélyi konyha alatt a történelmi Erdély konyhájáról beszélet, nem a trianonnál Romániához csatolt teljes területé, amit ma egyszerűen Erdélynek hívtak, de történelmileg csak Trianon óta illetik ezzel a névvel. Szatmár, Nagykároly, Nagyváratd (a Partium) illetve Arad és Temesvár (a Bánság) földrajzilag és történelmileg is a magya Alföld részei, ezért a konyhájuk is sokkal jobban közelít az alföldi konyhához, mint a hagyományos erdélyihez.

[Lemmy9.1]

Tavaly voltunk erdélyi motorostúrán, egy idős néni főzött ránk a háznál, ahol megszálltunk. Tudtam én, hogy az erdélyi kaják furcsák a hazai ízlésemnek, ez be is jött.
Színtelen, ízetlen ételek voltak számomra, furcsa fűszerezéssel. Még a sült hús sem, de úgy semmi sem ízlett. A puliszkával kergetni lehet. De én született budapesti vagyok, szeretem ha egy ételnek színe is van, meg íze is.
Még valami. Nekem az jön le, hogy minél ólcsóbban akarják megúszni.

[Aszpirin]

Egy szomorú esemény utáni ügyintézés kapcsán épp a szülővárosomban tartózkodom, és ezt az ajánlót nem tudtam kihagyni, mert számtalanszor jártam már itt az elmúlt 20 évben, egyre jobb a hely, és itt voltam ma is, friss az élmény...

Ha Marosvásárhelyen igazi tradicionális erdélyi ételeket szeretnél fogyasztani, akkor nincs jobb hely, mint a Laci Csárda.

Marosvásárhelyen születtem, az étlap "Hagyományos ételek" fejezetébőll válogatva (ami meglehetősen terjedelmes, tehát nagy a választék) egyszerűen minden étel olyan, mintha édesanyám vagy nagymamám főzte volna, és ebben semmi túlzás nincs! A levesek és a desszertek is egy-két nyilvánvaló kivétellel az erdélyi konyha gyöngyszemei, és itt is nagyon komoly a választék! Imádom, hogy a különféle paprikásokat és pörkölteket puliszkával is lehet rendelni (ez a valóban erdélyi módi!), hogy a laskát a nevén nevezik (nem tésztának), hogy a töltött káposzta nem vöröslik a paprikától (Erdélyben nem szokás paprikával fűszerezni a savanyú káposztából készített töltött káposztát) van finom és teljesen hagyományos vargabéles, hogy a limonádé érezhetően a citrom levéből készül, és hogy amúgy semmi sincs "újragondolva", és hogy az adagok is "otthoniak": se nem túl sok, se nem kevés, egyszerűen annyi, hogy egy levessel és egy második fogással még én is jóllakok. A desszert, az ugye ráadás,, ahogy mondják, annak számára mindig van egy külön bugyor :).

Azt kell mondanom, hogy ez a hely kötelező, ha az autentikus erdélyi konyhára kíváncsi valaki.
Ha tehát Marosvásárhely, akkor irány a Laci Csárda, nem fogsz csalódni!
(sajnos távol áll tőlem az ételek vendéglőben való fényképezése, de higyjétek el, az ételek pont olyan jól néznek ki, mint amilyen finomak. Márpedig finomak, nem kicsit, nagyon!)

(ja és mégegy: Marosvásárhely egy kb. Szeged méretű erdélyi nagyváros, valamikor a Székelyföld fővárosaként tartották számon, jelenleg a lakosság körülbelül fele magyar anyanyelvű, a városban hivatalos nyelv a magyar (a feliratok kétnyelvűek, a hivatalokban pedig magyarul is megy az ügyintézés), a Laci Csárdában pedig minden pincér beszél magyarul, anyanyelvi szinten, az étlap pedig kétnyelvű, ami nem azt jelenti, hogy apró betűkkel ott a magyar nyelvű leírás, hanem hogy minden étel neve és leírása pontosan akkora betűkkel szerepel magyarul, mint románul. Gondolom ez a hely neve alapján sem meglepetés... Este pedig általában élő (és nem szintetizátoros) magyar népi muzsika szól /bár ez a rész az, amit én személy szerint kihagynék a csárda-fílingből nemcsak itt, hanem bárhol, Magyarországon is/)

[tanczi]

Tavasszal egy 50-es szülinapi partin volt szerencsém részt venni Balatonszőlősön a Casa Christa-ban.
Viszonylag sokat járok étterembe, de ez kiugróan és meglepően finom és igényes menüsor volt.
Tetszett, ízlett, minőségi volt: valóban gourmet.

Az összeállított borsor is kedvemre való volt, ami nagy szó.
(A hozzáértő boros társaságom szerint is a Figula Sóskút és a Pannonhalmi Pinot Noir volt kiemelkedő.)
Mondjuk hajnali kilépőnek a Bumbu nem igazán kellett volna ... :-)

Ajánlom mindenkinek, aki egy szép és visszafogott / csendes helyen jót akar enni.

[Vasti]

Még lehet kapni Ausztriában sört a Mekiben?

Szerintem már nem... Amikor ott melóztam (tizenéve) még lehetett :-)

[Snipi]

Meki és Meki között is van különbség bőven: sok múlik a dolgozó, mint mindenhol. Hiába "Systemgastronomie" az ember bármit el tud cseszni ;-) Ha nem sütik meg rendesen a húst - krumplit, mert sietnek, vagy túlsütik, mert nem figyelnek, vagy túl sokáig tárolják, mert tojnak rá. Ha túl sokáig állnak a cuccok az előkészítő pultban, odafonnyad a saláta, szétfolyik a sajt, az sem jó.
Én Graz-ban dolgoztam Mekiben, egy szokatlanul jó ;-) értékelésűben, mert az étteremvezetőnk nem hagyta, hogy bármit eladjunk, ha valami már nem volt megfelelő, akkor az ki kellett dobni. De mivel minden graz-i étterem egy tulajé volt, néha be kellett ugrani más éttermekbe ha valaki pl. lebetegedett, hú, voltak durva dolgok a miénkhez képest szinte mindenhol! Volt egy, ahol még azt sem ettem volna meg, amit én akkor ott frissen saját magamnak megcsinálok :-(
Itt a kisvárosunkban elég gyalázatos a Meki, nem is nagyon voltam még ott: viszont ha úton hazafelé otthonról ;-) este, és megéhezünk, Fürstenfeld-be szívesen beugrunk, úgy 90%-ban jó. De ott is volt már összehányt kaja, mert éppen olyanok volta konyhában...

Még lehet kapni Ausztriában sört a Mekiben?

[Vasti]

Ha mar meki, akkor pl en szlovakiaban elek es itt nagyobb kultusza van a mekinek. Ahanyszor ettem magyarorszagon mekit sosem izlett vagy nem annyira mint szlovakian (Pozsony).

Meki és Meki között is van különbség bőven: sok múlik a dolgozó, mint mindenhol. Hiába "Systemgastronomie" az ember bármit el tud cseszni ;-) Ha nem sütik meg rendesen a húst - krumplit, mert sietnek, vagy túlsütik, mert nem figyelnek, vagy túl sokáig tárolják, mert tojnak rá. Ha túl sokáig állnak a cuccok az előkészítő pultban, odafonnyad a saláta, szétfolyik a sajt, az sem jó.
Én Graz-ban dolgoztam Mekiben, egy szokatlanul jó ;-) értékelésűben, mert az étteremvezetőnk nem hagyta, hogy bármit eladjunk, ha valami már nem volt megfelelő, akkor az ki kellett dobni. De mivel minden graz-i étterem egy tulajé volt, néha be kellett ugrani más éttermekbe ha valaki pl. lebetegedett, hú, voltak durva dolgok a miénkhez képest szinte mindenhol! Volt egy, ahol még azt sem ettem volna meg, amit én akkor ott frissen saját magamnak megcsinálok :-(
Itt a kisvárosunkban elég gyalázatos a Meki, nem is nagyon voltam még ott: viszont ha úton hazafelé otthonról ;-) este, és megéhezünk, Fürstenfeld-be szívesen beugrunk, úgy 90%-ban jó. De ott is volt már összehányt kaja, mert éppen olyanok volta konyhában...

[tottyi]

Ha mar meki, akkor pl en szlovakiaban elek es itt nagyobb kultusza van a mekinek. Ahanyszor ettem magyarorszagon mekit sosem izlett vagy nem annyira mint szlovakian (Pozsony).
A hasabburgonyajuk sokkal jobb mint barhol mashol ettermekben, igaz 5-bol egyszer a mekibe sem olyan pedig ugyanarra a helyre jarunk. En kb egy honapban egyszer max kettoszor eszek mekiben es mindig a sima hamburgert eszem utana meg a megerdemelt hasabburgonyam. :)
Szeretek ettermekbe jarni de keves olyan kaja van amit ott erdemes enni de pl en nem csak azert jarok etterembe mert enni akarok, hanem olyan helyeket valasztok amik szemre is szepek. pl jarunk egy helyre sorozni es csak azert megyunk oda mert jol nez ki pedig mashol jobb sorok vannak a kicsi varosunkba.

[Alex_Aston]

....Szóval mindenki, MINDENKI jár mindkét helyre, még ha le is tagadja ;-)

2012 márciusban egy Miskolctapolcán töltött hosszú hétvégén voltam utoljára Mekiben. Akkor is azért, mert előtte pár nappal bedobtak a postaládába olyan 1et fizet 2őt kap kuponokat.
Már akkor is rég voltam, de ezután végérvényesen megofgadram, hogy nem megyek ilyen helyekre többet, mert ennyiért bárhol találok jobbat, akkor miért fizessek érte?
És ezt tartom is.

Ahogy kólát (Fantát, stb.) is kb. 20 éve ittam utoljára, ezekkel is szakítottam örökre.
Úgy gondolom az élet túl rövid, hogy hogy sz@rt együnk, vagy igyunk, főleg, ha keményen megdolgozunk az áráért, és foleg akkor, ha van tobb alternatíva is.
És én ezt tartom, nem érdekel,.ki mit gondol róla. A gyerekeimet is így nevelem, lassan 10 évesek, és nem járnak semmilyen gyorsétterem, talán ha 3x ittak életükben összesen kólát, amikor a jószívű nagyi megjínálta őket
Ha majd nagykorúak lesznek, úgy szúrják el az életüket, ahogy akarják, de remélem tartani fogják azt, amit addig megtanulnak ezekről (is).

Lehet UFO vagyok, de vállalom. Örülnék, ha több ilyen lenne a világon, talán jobb lenne az általános színvonal. De látom a közeli kollégáim esetében is, hogy az emberek szeretik a könnyebbnek látszó utat választani, és sokszor lusták egy icipicit is tenni a dolgokért. A nélkül pedig nem megy ugye...

[kupecke]

Ínnye be sok- sok tapsztalat, és mind igaz a maga helyén. Nekem ízlett korábban a mislenes újragondolás is - bár magam miatt nem adtam volna érte még a töredék árát sem-, sztrítfúd, fásztfúd, mindegyik ízletes és tápláló lehet, de talán érdemes megválasztani miből és hol. Mindenki ismeri a mama, a felség főztjének stb. szeretteinek az ízélményét, teljesen más az energetikája -szeretettel elkészített étek -, mint ha egy "idegen" helyen elkészített táplálékot veszünk magunkhoz. Ha megfelelő az alapanyag, az elkészítő (tudata), szinte mindegy mit és hol

[Vasti]

Hisz csak annyit írtam, hogy aki Mekibe, vagy hasonló helyre IS jár, az nálam nem fér össze az éttermi igényességgel.

Jajjj teeee :-)

Az ember a Mekibe IS jár, ha siet, éhes, és útba esik! Szinte mindenki.

Aki nem, mert "hülye aki oda jár moslékot enni" annak elmondom hogy miután kiköltöztünk lehúztam majdnem 2,5 évet egy Meki konyhán, ezért sokkal nyugodtabban megyek be egy Mekibe, minthogy rendeljek valamit. Otthon a melóm miatt jártam sok étteremben hátul, csak kiszállítós helyeken is: ezekkel a tapasztalatokkal azt mondom, hogy látatlanban inkább a Meki ;-)
De az is vicces, amikor beülsz egy "kézműves" (mert nem robotok készítik, gondolom, manapság annyi minden kézműves, a robot meg kevés ;-) és kapsz egy még olyan burgert sem, mint a Mekiben...

Na szóval ezek a hét közbeni, rohanós, gyorsan együnk valamit étkezések: ezek erre valók, és ha megtalálod az elfogadható minőséget a környezetedben, akkor az mád jó.

Aztán vannak a hétvégés, családi ünneplős, kirándulós, nyaralós stb. éttermezések, amikkel az ember 50 felett azért már szerzett némi tapasztalatot, jár mindenféle étteremben. De ezek a helyek meg pont nem azért vannak, hogy beugorj, ha van 20 perced ;-)

Szóval mindenki, MINDENKI jár mindkét helyre, még ha le is tagadja ;-) A menza meg menza, a jó is csak azt jelenti, hogy már ehető, nem kell utána félni, stb. ;-) Szóval ne kábíts azzal, hogy te nem adod egy bizonyos szint alá, mert olyan nincs! ;-)

[Alex_Aston]

Mire rossz példa?

Még engem vádolsz szelektív olvsással ....

....Itt konkrétan lealáztál mindenkit, aki bemegy egy Mekibe vagy hasonlóba, és megeszi azt a "moslékot"....

És ezzel pont alátámasztod...

Hisz csak annyit írtam, hogy aki Mekibe, vagy hasonló helyre IS jár, az nálam nem fér össze az éttermi igényességgel.
Meg azt sem írtam, hogy.minden jó az Infoparkban, sőt azzal kezdtem, hogy az A épület kantin az valami förtelmes.


Tatabányán az Ó Lángos nevű helyet tudom ajánlani, nekem egy Tatán lakó kollégám ajánlotta, amikor kérdeztem, mit érdemes ott gyorsan jót enni, nem horror áron. Egyszer próbáltam nemrég, és tényleg jó lángost adnak, van mindenféle feltéttel, ha úgy kívánja az ember. Nincs agyon áztatta olajjal, puha a tészta, nem lesz utána nehéz a gyomrod. Szóval jó lángos.
Mást ott nem ismerek.

[ZolaBA]

Szóval ha ismersz olyan kifőzdét, ahová érdemes betérni Tatabányán,

talán még vállalható távolság: Zsámbék, Gabriele étterem és pizzéria
Én ismerem a konyháját is, nyugodt szívvel ajánlom

[Aszpirin]

Mire rossz példa?

Még engem vádolsz szelektív olvsással
Leírtam pontosan: a mandandód alátámasztására.
Itt konkrétan lealáztál mindenkit, aki bemegy egy Mekibe vagy hasonlóba, és megeszi azt a "moslékot". Ezután már jónéhányan be sem merjük vallani, hogy néha bemegyünk egy Mekbe kajálni. Nem, nem a gasztronómiai élvezetek miatt, hanem mert az éhséget is csillapítani kell. És szerinted miért nincs ezeknek létjogosultságuk? Mert mindenhol van sokkal jobb alternatíva, tartalmasabb és jobb étel, ugyancsak gyorsétkeztetés kategóriában. És erre mit hoztál fel? Hogy a Infoparkban, ahol épp dolgozol, pár perces távolságban 5 is van.

Erre mondtam, hogy az Infopark erre rossz példa. Mert egy kisvásorsnyi, Magyarországi mércével nagyon jól kereső irodai alkalmazott tömörül ott össze, és ez természetesen odavonzza a minőségibb munkahelyi gyorsétkeztetési láncokat (az aláhúzás fontos, mert egy átlag munkahelyi menza napi menüje eléggé "moslék") . És mert ezek csak déli időszakban 11-14 között vannak nyitva, de általában napi menü - ahol van egyáltalán - már jóval korábban elfogy, és 13:30 után már leginkább a rántotthús-sültkrumpli kombó jellemző.

Speciel én is az Infoparkban dolgozom. Egy Meki szerinted moslék, rendelt étel nem lehet jó, főleg pizza nem, de bezzeg otthonról hozni az előző nap elkészített tökfőzeléket/fasírtot az királyság, a munkahelyeden pedig 3 perces körzetben csak déli időszakban nyitvalévő öt étterem napi menüje is húdefasza. Jól foglaltam össze?

Ez elég sajátságos és végletes szemlélet, de véleménynek elfogadható. Én is ismerek embereket, akik gyalázzák pl. a Mekit, aztán lemennek a menzára és rendelnek rántott húst vagy rántott sajtot krumplipüré/korkett/sültkru,pli/rizibizi körettel, plusz egy gyümölcslevesnek nevezett tejes-cukros folydékkal, és nem álltam le velük vitatkozni, hogy mitől kevésbé moslék az, mint egy mekis menü (a Mekiben is van rántott csirekflat meg cézár saláta, stb, radásul ezek valahogyy jobbak is, mint pl. az Ericsson-mezán kapható, 3mm vastag bundában 2 mm vastag hús jellegű rántott csirke / rántott sajt /rántott karaj.
Am i a menüket illeti: kipróbáltam mindegyiket, és tudatosan, pont a minőség iránti tgényemből nem választom azokat.

Mondhatnám azt is, hogy számomra azok bizony drága "moslékok" (főleg az általad is sz.rnak tartott A-menzán, de az Ericssonnál is, legkevésbé a D-ben), de ennyire mégsem, mert ez nagyon szubjektív, abba pedig egyáltalán nem is mernék megnyilvánulni, hogy milyen igényes az, aki ezekből kajál, mert Te is említettél más szempontot is... És említek én is. Én - ha lehet - a rendelkezésre álló időmben - szeretek kompromisszu-mentesen étkezni, tehát - ha lehet - a legjobbat választom, ami az Infoparkban a Melódin Étterem, azaz a mi épületünkben lévő nagy étterem. Szerintem MESSZE a legjobb, és úgy látom szerinted is, természetesen ehhez mért árakkal. És a magas árak ellenére, ott van a legnagyobb tömeg. Gyere át 12-kor egyszer, péntek kivételével garantáltan legalább negyedórát állsz sorban, majd még 5-10 percet eltöltesz az ételkiválasztással és a pénztári sornál. Ha kevesebb, mint 1 óra a rendelkezésre álló idő (ez nálunk sűrűn előfordul), akkor a legjobb minőséget kínáló étteremben agy nagyon korán, 11-kor mész, vagy nem ebéd lesz az, hanem gyors étellapátolás. Ilyenkor szoktam én átmenni a D-be, ami talán a második legjobb, de ugye elég kicsike. Érdekes módon ott vagy nagyon rövid a sor a menühöz, vagy egyáltalán nincs sor, és a menüt az Ericssonban sem kapkodják el (de kelendő), ami viszont óriási étterem rengeteg kihasználatlan hellyel... Oda azért szoktunk menni, mert a csapat negy része az alacsonyabb árszínvonal és a zsúfoltság hiánya miatt jobban kedveli. Én nem, de ha együtt megyünk a csapatommal, akkor én is oda megyek. Sikerült is a últ héten beletrafálnom egy "séf ajánlatába", ami bőrüs sült kacsamell volt nagy eperdarabokat tartalmazó zselatinos-szerű édes-savanyú mártással és korkettel. A tányéron egyedül a krokett volt ehető, a kacsamell rágós volt, a bőr raja vastag és puha /rami sztem undorító, ropogósra kellene sütni/, az epre mártás fanyar íze egyáltalán nem ment a cseppet sem omlós bőrös kacsával, a tányéron egyetlen ehető komponens volt: a krokett. Azt sikerült jól elkészíteni. Pedig ez "séf ajánlata" volt, csókoltatom a séfet.
Ehhez képest az a moslék, amit egy Mekiben kapsz, legalább konzisztens minősgű, tudod, mire számíthatsz, nem ér ilyen drága meglepetés.

És akkor most ajánlj, kérlek, Tatabányán ggyors étkezési lehetőséget. Hálás leszek. Csak ne a Nagyi Kifőzdéjét a Vértes Centerben, mert za tényleg moslék ráadásul kb mindig hideg, még ha kérem hogy melegítsenek is rá, illetve ne a Tesco melletti kínait, mert az is brutál gagyi szerintem. Félreértés ne essék, ismerek én is nagyon jó éttermet Tatabányán (igaz, csak egyet), de az nem a gyors étjkeztetés kategória, hanem a nyugodt vendéglőzés. Amire hétköznap nincs időm. Szóval ha ismersz olyan kifőzdét, ahová érdemes betérni Tatabányán, áruld el kérlek, cserében megígérem, hogy már csütörtökön el is megyek oda (hétfő-kedd-szerdán ügyféllátogatás miatt az irodában leszek Budapesten)

[Vasti]

Ja, az már-már közepes város.
Ott azért, főleg osztrák viszonyban, gondolom vam rendesen fizetőképes kereslet.

Bocs, félreérthető voltam ;-) Ahonnan származom, és ahol melóztam, magyar város (Zalaegerszeg ;-) , az otthoni rég volt főnököm étterme megy jól. Jé, most gondoltam bele, hogy lassan 15 éve költöztünk el, és az étterem már akkor is működött pár éve - hogy repül az idő :-)

Itt Ausztriában meg még mindig meglepődök, mennyien tudnak lenni egy-egy étteremben :-) A legviccesebb, hogy a Stadtcafe a főtéren meg hasonló helyek hogy megtelnek délelőttönként még ebben a nem egészen 10.000-es kisvárosban is jól szituált nyugdíjasokkal, milyen cukin elüldögélnek ott: megreggeliznek, kávéznak, beszélgetnek. Ilyet otthon nem láttam...

Dreher Söröző és Étterem

Megnézem, mit írnak róla: a "klasszik" helyek a kedvenceim :-)
Mondjuk az ebédmenü nem mindig árulja el az igazat a helyről, mert általában van valami rutinos menzás szakács, aki megcsinálja a menüt, aztán átadja a helyét zárásig egy másik szakácsnak, aki meg lehet, hogy teljesen más szint ;-)

[Alex_Aston]

[quote=Alex_Aston post_id=3017760
Kisváros = 54.000-es megyeszékhely ;-)....

Ja, az már-már közepes város.
Ott azért, főleg osztrák viszonyban, gondolom vam rendesen fizetőképes kereslet.

Kormend:

Dreher Söröző és Étterem

A jó értelemben vett régivágású étterem.
Csak menüt ettem többször is ebéd időben, de az normális adag (söt, a.leves hatalmas tányérban érkezett) volt mindig teljesen korrekt a minőség, és fillérekbe került (tavaly 2000Ft körül volt)
A kiszolgálás pedig szinten a régi vágású, azaz figyelmes, és nem tolakodó fajta.

[Vasti]

És a mondandód végén leírtad, hogy azért a volt főnöködnek sikerült kisvárosban is jót alkotni.

Kisváros = 54.000-es megyeszékhely ;-)

És a volt főnökömet a korrekt számítógépes biznisze miatt mindenki ismerte a városban - környéken: szerintem az éttermébe az emberek nagy része azért pártolt át egyik napról a másikra bármelyik másikból, mert gondolták ő egy korrekt fickó, tuti a kajában is az ;-) Ezzel szerintem nem kicsit odavágott a többi menüztető helynek, mert egy ekkora városban napi több száz embert veszítettek úgy összességében, ami még leosztva mondjuk 10-15 ilyen kis étteremre is azt jelenti, hogy a déli menüs vendégeik nem jelentéktelen része eltűnt...

A körmendi jó hely érdekel! Arra vezet az utunk, de még sohasem voltam Körmenden étteremben - lehet, hogy legközelebb megállunk ;-) Csak a Székely Tanyát ne mondd!!! ;-)

[Alex_Aston]

....Mert egy átlagos városban, főleg kisebben összesen nincs annyi étterem, amennyi csak déli menüs hely van a melóhelyed környékén a leírtak alapján :-)....

[/quote]

És a mondandód végén leírtad, hogy azért a volt főnöködnek sikerült kisvárosban is jót alkotni.
Meg a sok választék nem azt jelenti, hogy mind jo, hanem inkabb azty hogy a sz@r is tud működni, mert úgy is mennek oda a sok emberből annyian, akik lusták/igénytelenek, stb.

Idehaza is, sok kisvárosban, faluban találni jó helyeket, olcsón. Csak ami hirtelen eszembe jut pár települes: Kőszeg, Csengersima, Gyomaendrőd, Körmend, Tapolca, ahol megfordultam az utóbbi időkben többször is. Vagy már nagyobb település Békéscsaba, ott is van egy favoritom.

Ha kell valakinek ajánlás ezeken a helyeken, szóljatok

[Vasti]

Mire rossz példa?

...az életre ;-)

Mert egy átlagos városban, főleg kisebben összesen nincs annyi étterem, amennyi csak déli menüs hely van a melóhelyed környékén a leírtak alapján :-)

És a minőség is itt bukik meg sok kisvárosi, éppen csak vegetáló étteremnél: amikor számíthatsz napi mit tudom én, 1000 eladott ebédre, akkor tudsz alapanyagot rendelni, frisset, és fel tudsz venni személyzetet, stb. De amikor reméled, hogy talán ha szép idő lesz akkor beesik 20 ember, jobbára kisvárosi csórók, akkor azért nehezebb ám az élet... Ilyenkor sajnos előkerül a ki tudja mióta a hűtőben punnyadó ki tudja mi, mert ha mindent kidobna a tulaj, amit amúgy már ki kellene dobni, akkor lehúzhatná a rolót, mert az már nagyon nem férne bele. Ja, és sok közülük szakácsból stb. is csak olyat talál, aki valamiért nem talált magának jobb helyet, több pénzért.

A volt főnököm (IT-s banda voltunk ;-) régi álma volt egy menüzős étterem, meg is valósította sok éve. Nagyon bejött neki, kisvárosi viszonylatban komoly stabil vendégszáma van: na ő tudja is hozni a szuper minőséget mindenkinek elég adagokkal, mert úgy lehet.