Diy csöves (vagy hibrid) erősitő épités

[orion]

Megkérdeztem a trafók forgalmazóját és ezt a 3 bekötést javasolta.
Gondolom, az első verziónál (V2) rossz oldalra rajzolta az Ut+ bekötést?

Lerajzoltam jelenleg hogy vannak nálam bekötve a trafók.
4 ohmos hangszóróval használom. Sorba vannak kötve a szekunder tekercsek. Ha rendbe szeretném tenni, hogy lenne legjobb bekötnöm a trafókat?

Hello, a V2-t elrontotta. A V1 kéne neked és szekundereket párhuzamosan, ahogy írta, most rosszul van bekötve. Addig nem érdemes a milyen a hangja kérdést feltenni. Gondolom akitől vetted rosszul kötötte be.

[egedzs]

Szerintem ne az idióta AI-t kérdezd, hanem a trafó gyártóját. Csak ő fogja tudni mit mivel kevert össze. Egyébként hangban van változás azóta?

Megkérdeztem a trafók forgalmazóját és ezt a 3 bekötést javasolta.
Gondolom, az első verziónál (V2) rossz oldalra rajzolta az Ut+ bekötést?

Lerajzoltam jelenleg hogy vannak nálam bekötve a trafók.
4 ohmos hangszóróval használom. Sorba vannak kötve a szekunder tekercsek. Ha rendbe szeretném tenni, hogy lenne legjobb bekötnöm a trafókat?

[orion]

Megcsináltam az ellenállások és a kondenzátorok cseréjét. Szerencsére minden szuperul működik.
A kimenő trafók átkötése nagyon furcsának tűnik nekem. Azt látom, hogy a két trafó különbözően van bekötve. Mintha tükrözve lennének. Az egyiken az S1-re megy a hangszóró piros kivezetése a másokon az S3-ra. A primer és szekunder átkötések is keresztezik egymást, nem párhuzamosan vannak átkötve. Lehet ez szándékos, ami valami előnnyel jár vagy így sikerült?
Azt írja az AI, hogy 4 ohmos hangfalhoz (nekem az van) ki kell hagyni az S3 szekunder kört mert jobb lesz az illesztés. Igaz ez?

Szerintem ne az idióta AI-t kérdezd, hanem a trafó gyártóját. Csak ő fogja tudni mit mivel kevert össze. Egyébként hangban van változás azóta?

[egedzs]

Megcsináltam az ellenállások és a kondenzátorok cseréjét. Szerencsére minden szuperul működik.
A kimenő trafók átkötése nagyon furcsának tűnik nekem. Azt látom, hogy a két trafó különbözően van bekötve. Mintha tükrözve lennének. Az egyiken az S1-re megy a hangszóró piros kivezetése a másokon az S3-ra. A primer és szekunder átkötések is keresztezik egymást, nem párhuzamosan vannak átkötve. Lehet ez szándékos, ami valami előnnyel jár vagy így sikerült?
Azt írja az AI, hogy 4 ohmos hangfalhoz (nekem az van) ki kell hagyni az S3 szekunder kört mert jobb lesz az illesztés. Igaz ez?

[orion]

Sziasztok!

AI-val felturbózott fényekkel a HoriTon D.I.Y.csöves cukorkák.

1.SE 2A3C
2.Audio Note L2 kapcsolása alapján készített csöves előerősítő, SE KT88 végerősítő
3. Audio Note OTO L2 kapcsolása után készült.

AI a fények helyett inkább egy egyenirányító csövet tett volna az SE-be.

[HoriTon]

Sziasztok!

AI-val felturbózott fényekkel a HoriTon D.I.Y.csöves cukorkák.

1.SE 2A3C
2.Audio Note L2 kapcsolása alapján készített csöves előerősítő, SE KT88 végerősítő
3. Audio Note OTO L2 kapcsolása után készült.

[orion]

Tegnap jutott eszembe a végsőkig "univerzális" trafó kialakítása a végtelen spórolás jegyében.
Mondjuk nekem már az se jön be, ha a kimenők szekundere pl. 4 és 8 Ohmra is használható, de, ha a két anódtekercs mindkét vége ki van vezetve, akkor a tekercsek megfelelő sorba kötésével és a két szabad végét használjuk, akkor SE kimenőt kapunk. Megint csak olyant, ami egyikre se igazán jó, de használható.
... és már érthető is a vasalásnál a szigetelő, légrés növelő megoldás. Kapunk egy olyan újítást, amikor a bilinek belül a füle...

A designer itt abszolút biztonsági játékot játszott. Míg a régi legendás kimenők (Acrosound A470 vagy Tango és társai) bonyolult sok rétegű elrendezést használtak a szórt kapacitás csökkentésére meg a kiváló átviteli paraméterekhez, PP kimenőként nem volt légrés bennük. Itt az egyszerű felépítés, a kevés réteg minimális réz, alacsony költség, egyszerű gyárthatóság volt a szempont. Még az is lehet, hogy racionalizálva hogy PP és SE gyártása között minimális legyen a különbség.

[Camelflapping]

Tegnap jutott eszembe a végsőkig "univerzális" trafó kialakítása a végtelen spórolás jegyében.
Mondjuk nekem már az se jön be, ha a kimenők szekundere pl. 4 és 8 Ohmra is használható, de, ha a két anódtekercs mindkét vége ki van vezetve, akkor a tekercsek megfelelő sorba kötésével és a két szabad végét használjuk, akkor SE kimenőt kapunk. Megint csak olyant, ami egyikre se igazán jó, de használható.
... és már érthető is a vasalásnál a szigetelő, légrés növelő megoldás. Kapunk egy olyan újítást, amikor a bilinek belül a füle...

[Camelflapping]

Kimenő trafóimra raktam fel a burkolatot és láttam, hogy a vasmag egy u-alakú és egy egyenes darabból van összerakva átlapolás nélkül, vastag kartonpapírral elválasztva egymástól. Ez így rendben van? Nem lenne jobb váltakozva rakni a sorokat átlapolással? Köszönöm!

Nem. A légrés szükséges a trafó sávszélesség kiterjesztése miatt. A légrés hátránya, hogy csökkenti az induktivitást, ami viszont az alsó határ frekit viszi feljebb. Ezért kell a lehető legnagyobb induktivitást méretezni alacsony szórással, és légrést berakni hogy a trafó át tudjon vinni 40-50kHz felett is llineárisan. Nem egyszerű ez, pláne SE trafóval.

Táp oldalon van 3db 390uF/450V és 1db 220uF/400V elektrolit kondenzátor.
2025 júli 9-én kérdeztem, hogy jó-e a kimenő trafóim lemezeit elválasztó kartonpapír. Három válaszból 2 azt mondta, hogy kell a légrés.

Lehetőleg ne sértődjön meg az a kettő, de szánalmas a tájékozottságuk. Kb. olyan szinten vagyok én meg nőgyógyász.

[orion]

A C9 (68 pF) jelű kondenzátorokat ( negatív visszacsatoló (NFB) ágban, a visszacsatoló ellenállással (R16, 18 kΩ) párhuzamosan elhelyezkedő fáziskompenzátor) szerettem volna kicserélni, mert két különböző lett beépítve, de amiket vettem egyszerű multiméterrel mérve 45-52 pF értékűek. Vegyek még 100pF értékeket, hátha azok jobban megközelítik a 68 pF-ot?

A j tűrés a remix styron 5%-ot jelent, azaz 64,6 pF és 71,4 pF között kell lennie mindegyiknek. De a beépítéssel még úgyis hozzájön pár pF parazita kapacitás (nyák, fólai, stb.). Forrasztáskor a lábát tartsd meg fogóval, hogy elvezesd a hőt.

[orion]

Soha ne hallgass a károgókra. Ha rájuk hallgatnál neki sem állsz, mert úgysincs értelme már az elején lebeszélnek és jönnek a dogmáikkal. Jó minőségű elko nincs csak kevésbé kompromisszumos a technológiából adódóan, még az etalonnak számító black gate is elkoként viselkedik. Azért kell a fólia bypass, hogy a lassúságán fátyolos hangján javítson a magas hangoknál főleg egy katód kondinál. A legjobb elko, amit be sem kell építeni és a legjobb csatoló az ha nincs csatoló (dc csatolás). De ha már kényszerből bekerült ilyen, akkor érdemes javítani. A vitrohm meg B terv és tápban több mint jó. Csak azt tudom, mondani egy nálam járt emberke note E hangsugárzóval csak pislogott mikor a hangváltóból kidobáltam a jó minőségű bipoláris elkokat és fólia kombinációkra cseréltem. Ami addig fátyolosan, mosottan szólt, az hirtelen elkezdett zenélni.

[SoundMania]

Lenne még egy kérdésem. A kapcsolási rajzon R16 (negatív visszacsatolás) értéke 16,2 kohm. Nekem pedig 18 kohm van beépítve a panelbe. Viszont a C1 470 uF/10 V kondenzátorok nincsenek beépítve. Melyik értékű ellenállást használjam?

Az R16-nál gondolom akitől vetted ilyet talált a 16k2 helyett és azt építette be. Ez nem akkora tragédia. Ha van 16k2 értéked úgy használd azt, ha nincs, akkor csak emiatt ne vegyél. A C1 meg a pentóda katódkondija, ezt már korábban leírtam. Ha nem építed be úgy kisebb lesz az erősítése, ez a mai line szintű pl. DAC kimeneteknél nem jelent problémát. Erre írtam, hogy kipróbálod neked hogyan tetszik jobban. De sima elkoval rosszabbul fog szólni, mintha elko és fólia bypass-t tennél. Ahogy korábban írtam ez kb. egy kínai földműves által "tervezett" kapcsolás. Szerintem az AN kínában is gyártatja a kittet, azért a sok klón panel. Az AN csak a nevét adta hozzá és hatalmasat kaszál rajta, de ezt valódi mérnök nem látta. A szempont az volt, hogy minél olcsóbb legyen és egy rookie is össze tudja rakni, hatalmas árréssel el lehessen adni AN név alatt. Milyen R534-eket kaptál?

C1 hiányában a hang is nagyon más lesz. Vannak azért jó kondik amik nem igényelnek bypassolást! És ezzel anbypassolással csak óvatosan! Nagyon bele tud szólni a hangba! Elég egy alkatrész a halomnyi helyett de az legyen jó!

[SoundMania]

Lenne még egy kérdésem. A kapcsolási rajzon R16 (negatív visszacsatolás) értéke 16,2 kohm. Nekem pedig 18 kohm van beépítve a panelbe. Viszont a C1 470 uF/10 V kondenzátorok nincsenek beépítve. Melyik értékű ellenállást használjam?

Az R16-nál gondolom akitől vetted ilyet talált a 16k2 helyett és azt építette be. Ez nem akkora tragédia. Ha van 16k2 értéked úgy használd azt, ha nincs, akkor csak emiatt ne vegyél. A C1 meg a pentóda katódkondija, ezt már korábban leírtam. Ha nem építed be úgy kisebb lesz az erősítése, ez a mai line szintű pl. DAC kimeneteknél nem jelent problémát. Erre írtam, hogy kipróbálod neked hogyan tetszik jobban. De sima elkoval rosszabbul fog szólni, mintha elko és fólia bypass-t tennél. Ahogy korábban írtam ez kb. egy kínai földműves által "tervezett" kapcsolás. Szerintem az AN kínában is gyártatja a kittet, azért a sok klón panel. Az AN csak a nevét adta hozzá és hatalmasat kaszál rajta, de ezt valódi mérnök nem látta. A szempont az volt, hogy minél olcsóbb legyen és egy rookie is össze tudja rakni, hatalmas árréssel el lehessen adni AN név alatt. Milyen R534-eket kaptál?

Köszönöm! A szükséges értékekből csak 1 db R534-t találtam a Kovácsnál, ezért a három nagy értékű kivételével minden ellenállás Kiwame. A 220k, 470k és 560k pedig Takman. 3,3 kohm értékűnek megrendeltem a javasolt Vitrohm KV 19038 ellenállást.

Hasonló Vithromot cseréltem már és iszonyúan szar hangja volt!

[orion]

A C9 (68 pF) jelű kondenzátorokat ( negatív visszacsatoló (NFB) ágban, a visszacsatoló ellenállással (R16, 18 kΩ) párhuzamosan elhelyezkedő fáziskompenzátor) szerettem volna kicserélni, mert két különböző lett beépítve, de amiket vettem egyszerű multiméterrel mérve 45-52 pF értékűek. Vegyek még 100pF értékeket, hátha azok jobban megközelítik a 68 pF-ot?

Nem. Ezek a remixek elég pontosak. A mérőd pontatlan ilyen kis kapacitásértéknél. De itt is érvényes, hogy ne fogd hozzá a kezed, mert meghamisítja a mérést. Ha van egy ismert pontos értékű kondid azzal párhuzamosan összefogva mérd őket és levonod az ismert értéket. A két egymáshoz legközelebbit tedd be a két oldalra. Nagyon jól ráéreztél mi kell oda a visszacsatoló ágba. Mindig ilyeneket teszek be, mert nincs ennél jobb minőségű audiora.

[egedzs]

A C9 (68 pF) jelű kondenzátorokat ( negatív visszacsatoló (NFB) ágban, a visszacsatoló ellenállással (R16, 18 kΩ) párhuzamosan elhelyezkedő fáziskompenzátor) szerettem volna kicserélni, mert két különböző lett beépítve, de amiket vettem egyszerű multiméterrel mérve 45-52 pF értékűek. Vegyek még 100pF értékeket, hátha azok jobban megközelítik a 68 pF-ot?

[egedzs]

Táp oldalon van 3db 390uF/450V és 1db 220uF/400V elektrolit kondenzátor.
2025 júli 9-én kérdeztem, hogy jó-e a kimenő trafóim lemezeit elválasztó kartonpapír. Három válaszból 2 azt mondta, hogy kell a légrés.

Az anód táp(ok) RC/LC szűrőkben kondenzátoroknak semmi összefüggése nincs a kimenő trafó minőségére, légrés mértékére.

SE kimenő trafók DC munkaponti árama állandó egyenáramú gerjesztést visz a kimenőre. Azért hogy ez áram ne vigye telítésbe a lemezelést a maximális AC jeláram mellett sem, de legyen elegendően nagy a primer induktivitás, legyen kívánt feszültség áttétel és még legyen elfogadható lineáris sávszélesség is. Ezt esetek 99%-ban csak légrés beiktatásával lehet elérni. A légrés mérete is számít persze.
PP trafók ebből a szempontból egyszerűbbek. Azokkal könnyebb nagyobb primer impedanciát képezni (alsó határ freki). Azoknál alig használnak légrést, persze ott is lehet előnye a légrésnek.

Esetedben nagyon nem javaslom a kész kimenő légrésével variálni. Sok minden elmászhat, amit nem tudnál átszámolni, sem kimérni.

Köszönöm! Nem nyúlok a trafókhoz.

[orion]

Köszönöm! A szükséges értékekből csak 1 db R534-t találtam a Kovácsnál, ezért a három nagy értékű kivételével minden ellenállás Kiwame. A 220k, 470k és 560k pedig Takman. 3,3 kohm értékűnek megrendeltem a javasolt Vitrohm KV 19038 ellenállást.

Ez így tökéletes. Otthon van lifetime készletem 534-ből, de ha nincs pontosan olyan érték, akkor is mindig van valami nagyon közeli, amit beteszek. De mára sajnos a nyilvánosan elérhető készletek megcsappantak.

[orion]

Táp oldalon van 3db 390uF/450V és 1db 220uF/400V elektrolit kondenzátor.
2025 júli 9-én kérdeztem, hogy jó-e a kimenő trafóim lemezeit elválasztó kartonpapír. Három válaszból 2 azt mondta, hogy kell a légrés.

Az anód táp(ok) RC/LC szűrőkben kondenzátoroknak semmi összefüggése nincs a kimenő trafó minőségére, légrés mértékére.

SE kimenő trafók DC munkaponti árama állandó egyenáramú gerjesztést visz a kimenőre. Azért hogy ez áram ne vigye telítésbe a lemezelést a maximális AC jeláram mellett sem, de legyen elegendően nagy a primer induktivitás, legyen kívánt feszültség áttétel és még legyen elfogadható lineáris sávszélesség is. Ezt esetek 99%-ban csak légrés beiktatásával lehet elérni. A légrés mérete is számít persze.
PP trafók ebből a szempontból egyszerűbbek. Azokkal könnyebb nagyobb primer impedanciát képezni (alsó határ freki). Azoknál alig használnak légrést, persze ott is lehet előnye a légrésnek.

Esetedben nagyon nem javaslom a kész kimenő légrésével variálni. Sok minden elmászhat, amit nem tudnál átszámolni, sem kimérni.

Nem mondta, hogy köze van. Két külön nyektetésre válaszolt.

[orion]

Táp oldalon van 3db 390uF/450V és 1db 220uF/400V elektrolit kondenzátor.
2025 júli 9-én kérdeztem, hogy jó-e a kimenő trafóim lemezeit elválasztó kartonpapír. Három válaszból 2 azt mondta, hogy kell a légrés.

Látod nem kell ide AI simán bevisznek a csalánba a fórumon is SE trafónál kötelező a légrés. PP-nél mint a tied nem kell, mert a két egymásra dolgozó EL84 elviekben kioltja az egyenáramot (DC) persze nem tökéletesen, de ez most lényegtelen. Legközelebb kérdezd meg a válaszadót, hogy villamosmérnök -e, ha nem úgy a hentest sem kérdezzük alkatrészekről. Semelyik restaurált vintage PP csövesemben (st-70, Pio SA-810, Pio sx-2000, Fisher X101D, asr880g) nincs légrés. De ha az eredeti designer https://realaudiolabs-shop.com/termek/raa56pp/ gyártotta ilyennek, akkor hagyd így.

[istvan01]

Táp oldalon van 3db 390uF/450V és 1db 220uF/400V elektrolit kondenzátor.
2025 júli 9-én kérdeztem, hogy jó-e a kimenő trafóim lemezeit elválasztó kartonpapír. Három válaszból 2 azt mondta, hogy kell a légrés.

Az anód táp(ok) RC/LC szűrőkben kondenzátoroknak semmi összefüggése nincs a kimenő trafó minőségére, légrés mértékére.

SE kimenő trafók DC munkaponti árama állandó egyenáramú gerjesztést visz a kimenőre. Azért hogy ez áram ne vigye telítésbe a lemezelést a maximális AC jeláram mellett sem, de legyen elegendően nagy a primer induktivitás, legyen kívánt feszültség áttétel és még legyen elfogadható lineáris sávszélesség is. Ezt esetek 99%-ban csak légrés beiktatásával lehet elérni. A légrés mérete is számít persze.
PP trafók ebből a szempontból egyszerűbbek. Azokkal könnyebb nagyobb primer impedanciát képezni (alsó határ freki). Azoknál alig használnak légrést, persze ott is lehet előnye a légrésnek.

Esetedben nagyon nem javaslom a kész kimenő légrésével variálni. Sok minden elmászhat, amit nem tudnál átszámolni, sem kimérni.

[HoriTon]

Ráncfelvarráson átesve, külső - belső megújulás.

[egedzs]

Kimenő trafóimra raktam fel a burkolatot és láttam, hogy a vasmag egy u-alakú és egy egyenes darabból van összerakva átlapolás nélkül, vastag kartonpapírral elválasztva egymástól. Ez így rendben van? Nem lenne jobb váltakozva rakni a sorokat átlapolással? Köszönöm!

Nem. A légrés szükséges a trafó sávszélesség kiterjesztése miatt. A légrés hátránya, hogy csökkenti az induktivitást, ami viszont az alsó határ frekit viszi feljebb. Ezért kell a lehető legnagyobb induktivitást méretezni alacsony szórással, és légrést berakni hogy a trafó át tudjon vinni 40-50kHz felett is llineárisan. Nem egyszerű ez, pláne SE trafóval.

Táp oldalon van 3db 390uF/450V és 1db 220uF/400V elektrolit kondenzátor.
2025 júli 9-én kérdeztem, hogy jó-e a kimenő trafóim lemezeit elválasztó kartonpapír. Három válaszból 2 azt mondta, hogy kell a légrés.

[egedzs]

Lenne még egy kérdésem. A kapcsolási rajzon R16 (negatív visszacsatolás) értéke 16,2 kohm. Nekem pedig 18 kohm van beépítve a panelbe. Viszont a C1 470 uF/10 V kondenzátorok nincsenek beépítve. Melyik értékű ellenállást használjam?

Az R16-nál gondolom akitől vetted ilyet talált a 16k2 helyett és azt építette be. Ez nem akkora tragédia. Ha van 16k2 értéked úgy használd azt, ha nincs, akkor csak emiatt ne vegyél. A C1 meg a pentóda katódkondija, ezt már korábban leírtam. Ha nem építed be úgy kisebb lesz az erősítése, ez a mai line szintű pl. DAC kimeneteknél nem jelent problémát. Erre írtam, hogy kipróbálod neked hogyan tetszik jobban. De sima elkoval rosszabbul fog szólni, mintha elko és fólia bypass-t tennél. Ahogy korábban írtam ez kb. egy kínai földműves által "tervezett" kapcsolás. Szerintem az AN kínában is gyártatja a kittet, azért a sok klón panel. Az AN csak a nevét adta hozzá és hatalmasat kaszál rajta, de ezt valódi mérnök nem látta. A szempont az volt, hogy minél olcsóbb legyen és egy rookie is össze tudja rakni, hatalmas árréssel el lehessen adni AN név alatt. Milyen R534-eket kaptál?

Köszönöm! A szükséges értékekből csak 1 db R534-t találtam a Kovácsnál, ezért a három nagy értékű kivételével minden ellenállás Kiwame. A 220k, 470k és 560k pedig Takman. 3,3 kohm értékűnek megrendeltem a javasolt Vitrohm KV 19038 ellenállást.

[orion]

Lenne még egy kérdésem. A kapcsolási rajzon R16 (negatív visszacsatolás) értéke 16,2 kohm. Nekem pedig 18 kohm van beépítve a panelbe. Viszont a C1 470 uF/10 V kondenzátorok nincsenek beépítve. Melyik értékű ellenállást használjam?

Az R16-nál gondolom akitől vetted ilyet talált a 16k2 helyett és azt építette be. Ez nem akkora tragédia. Ha van 16k2 értéked úgy használd azt, ha nincs, akkor csak emiatt ne vegyél. A C1 meg a pentóda katódkondija, ezt már korábban leírtam. Ha nem építed be úgy kisebb lesz az erősítése, ez a mai line szintű pl. DAC kimeneteknél nem jelent problémát. Erre írtam, hogy kipróbálod neked hogyan tetszik jobban. De sima elkoval rosszabbul fog szólni, mintha elko és fólia bypass-t tennél. Ahogy korábban írtam ez kb. egy kínai földműves által "tervezett" kapcsolás. Szerintem az AN kínában is gyártatja a kittet, azért a sok klón panel. Az AN csak a nevét adta hozzá és hatalmasat kaszál rajta, de ezt valódi mérnök nem látta. A szempont az volt, hogy minél olcsóbb legyen és egy rookie is össze tudja rakni, hatalmas árréssel el lehessen adni AN név alatt. Milyen R534-eket kaptál?

[Camelflapping]

...