A hülyeség alapvető állampolgári jog. Én senkit nem akadályoznék abban, hogy a számára legkedvesebb módokon tegye tönkre magát.

A kandúrhormon csak egy újabb szín a palettán, a pia, cigi, meg a többi, társadalmilag elfogadott önromboló cucc mellett.
Na de ON.
Ennek is meg kellett lenni: tegnap indulás után nem sokkal visszafordultam, mert lemerült a váltó aksija (nyugtassatok meg: ugye nem csak velem történt ilyen?). Úgyhogy a régi fatengelyes gépemmel újrakezdtem a menetet, amin valamikor októberben ültem utoljára. Pár méter után visszaszoktam. A beállítások szögek, hosszak azért kicsit eltérnek.
Amiben vitathatatlanul jobb az új gépem, az a tárcsafék. Kicsit meglepődtem, mikor először meghúztam a felnifékes karokat, kis idő kellett, mire átállt az agyam ennek az erejére (ha a régi alukerék lett volna benne, nem lett volna ekkora a különbség).
Az elektromos váltással elég felemásak az érzéseim. Őszintén nem értem, hobbiszinten mi nem elég jó egy normálisan beállított, rendesen karbantartott mechanikus rendszerben. A bowdenházat egy-két szezononként cserélve halálpontos, gyors a váltás - akár az elektromosnál, csak ahhoz képest töredék áron, és a zombi-apokalipszis után is működni fog. A szinkronizált funkció elméletben tetszett, gyakorlatban az idegeimre ment. Alkalmazásból személyre szabtam volna, de nem engedélyez olyan kombinációkat, amiket én kedvelek, így akkor is túlbuzgón váltogat elöl-hátul, ha nem arra vágynék. Továbbá hiányolom, hogy semmi módon nem jelzi, hogy az akku a végét járja. Gondolom, feltételezik, hogy alapból úgyis egy képernyőt bámulok, tehát látni fogom (nem fogom). Szerintem nem lenne megugorhatalan műszaki feladat, hogy a junction box jelezzen, mondjuk pár csippanással. Egyedül az első váltó tiltása figyelmeztet, hogy vége a dalnak.
Nagyon jó még, hogy a tárcsás kerekeknél a felnifék nem szab határt a gumiszélességnek. A régi felnifékesnél még egy kicsi játék van benne: most a 28-as külsők 26 szélesek a kerekeimen, még egy 30-as elférne, az nagyjából 28 szélesre terjedne ki. A Treken szintén 28-as van, de a széles felnin ez már kb. 31mm, ami nagyon jól jön ez egyre gyalázatosabb utakon. Szerintem simán elférne a vázban valami közepes gravel gumi is, más kérdés, hogy ha érdekelne is a műfaj, ilyen úri cuccot nem nyöktetnék köveken, gyökereken, sárban.
Az áttételezéssel sem vagyok teljesen elégedett, bár erről nem tehet szegény: ezen ez a kiosztás van, és kész. A kompakt hajtóművel elvagyok, de nem az én világom, a 11-32-es sorral meg bárhova fel lehet menni, csak éppen felénk nincsen bárhova, szóval a nagyis fokozatok dísznek vannak rajta, cserébe viszont a közepén van egy nagyobb, nem szeretem ugrás. Egy sor cserét még valószínűleg meglépek.
Na de ami a legfontosabb

:
Vázmerevség, csillapítás, hajtáshatékonyság, mélyprofilú felnik hatása, stabilitás kanyarokban, úgy általában az össz érzet... Passz, őszintén, nem érzem a marha nagy különbséget, szerintem koca szinten ezek kicsit fejben túlfújt dolgok - de talán inkább én vagyok ezekre érzéketlen. Lehet, hogy a karbonváz x százalékkal merevebb, de a titán vázamnál sem érzem, hogy különösebben hajladozna. Meg pl. szerintem egy huncut km/h-val sem tudok gyorsabban beesni egy kanyarba, mint a régivel. Az élvezet faktor számomra nagyjából egál.
Összefoglalva: bitang jó kis gép, de azon a szinten, ahol én karistolok, még nem nagyon érzem, hogy sok olyat nyújtana, amit a huszonéves vas nem. Ha harmatosat gurulok, biztos hogy nem a gép hibája - bár ez a régivel is így van.
De kétség kívül egy komoly és gyönyörű holmi, csak még nem tudom, marad-e.