DAC-olás

[tunerman]

"...egy dedikált, brutális számítási kapacitású környezetbe helyezzük át, jóval a D/A átalakítás előtt..." - ez a gyakorlatban milyen eszköz lenne?

Nekem csak két megjegyzésem lenne ehhez a csodához:

1. Az ilyen digi varázslat (8x felkonvertálás DAC előtt) esetén már kezd szimpatikus lenni az Audio Note UK trafós/csöves NOS DAC filterless kimenete
2. Ami pedig az ilyen NOS-nak nevezett nagyfrekvenciás jeleket tartalmazó infó kezelését illeti - az NFB-t tartalmazó félvezetős erősítők rendesen kifeküdnek ettől a plussz munkától...melyik hogyan és mennyire azt szerintem senki sem tudja
TJ.

[juliush]

"...egy dedikált, brutális számítási kapacitású környezetbe helyezzük át, jóval a D/A átalakítás előtt..." - ez a gyakorlatban milyen eszköz lenne?

Juliushnál ez az audio PC-n Roon végpontként futó HQPlayer.

Így van, jelenleg a saját építésű, lineárisan tápolt PC-m külső tápellátású SoTM TX-USBexp kártyájáról megy a DAC.
Ha nagyon akarnám cizellálni, akkor még közbeiktathatnék egy NAA-t (https://signalyst.com/network-audio-adapter/), hogy I2S-ről mehessen a DAC, de már így is boldog vagyok.

[alto]

...
És most először kezdem érteni ezt a lihegést az egész NOS jelenséget illetően.
Mert ezen hallom első alkalommal azt, hogy a középsáv, az valami fenomenális. Nem tisztább, meg nincs több felbontás sem. Hanem inkább valami sejtelem, hogy sokkal igazibb hangszerhangok vannak. Valahogy hihetőbb az egész zenei történet. A felső középtartomány, ahol a be-visításodás veszélye óriási, az meghökkentően q.vajó.
Annyira hozzá lehet szokni pár nap alatt, hogy az itt felkínált 3 digitális szűrő a nem-NOS állásban már rossz műanyagnak tűnik.
És az AKM legendás 'velvet' szűrője, az most kissé túl-szépítettnek tűnik, még mindig nem rossz, de a középsáv előállítása érezhetően más receptúra szerint történik...

Azért érdemes kicsit megkapargatni a műszaki hátterét is a jelenségnek!
Amikor egy filterless NOS DAC kiadja a nyers, "lépcsős" jelet, a tervező nem eltünteti az aluláteresztő szűrőt, hanem áthárítja a szűrési feladatot az audio lánc többi elemére. Mi történik ilyenkor a valóságban?

• 44.1kHz-es forrásnál egy 20kHz-es zenei jelnél ott tátong a hatalmas energiájú tükörkép 24.1kHz-nél.

• Ez a brutális magasfrekvenciás "szemét" rákerül az előfokra és a végfokra.

• A legtöbb analóg erősítő nem tökéletesen lineáris a hallható sáv felett, és a sávszélességük is véges.
  Amikor ezt az ultrahangos energiát próbálják lekezelni, intermodulációs torzítás (IMD) keletkezik.

• Az intermoduláció során ezek a magas frekvenciák visszahajtódnak a hallható sávba, torzítást generálva.

• Végső soron a magassugárzó lengőtekercse és mechanikai tehetetlensége lesz az a "szűrő", ami fizikai hővé alakítja a maradék tükörképet.

Sok esetben a purista, szűretlen NOS DAC-ok "meleg", "analógos" vagy "közvetlen" hangkaraktere egyáltalán nem a digitális manipuláció hiányának jótékony eredménye. Sokkal inkább az a dúsabb harmonikus spektrum okozza, amit a rendszer többi eleme termel ki magából az ultrahangos sávban kapott terhelés miatt. Ez színezettség, nem transzparencia.
A kompromisszum nélküli megoldás nem az, hogy elhagyjuk a szűrést, hanem az, hogy a számításigényes szűrést (akár több millió tap-es interpolációval) egy dedikált, brutális számítási kapacitású környezetbe helyezzük át, jóval a D/A átalakítás előtt. Ha a DAC már egy extrém magasra felskálázott jelfolyamot kap, akkor az átalakítás végén tényleg elegendő egy végtelenül egyszerű, fázishelyes elsőrendű analóg szűrő is – így a "kevesebb beavatkozás" analóg oldalon úgy valósul meg, hogy közben az erősítőt sem bombázzuk zajjal.

"...egy dedikált, brutális számítási kapacitású környezetbe helyezzük át, jóval a D/A átalakítás előtt..." - ez a gyakorlatban milyen eszköz lenne?

Juliushnál ez az audio PC-n Roon végpontként futó HQPlayer.

[kasumi]

...
És most először kezdem érteni ezt a lihegést az egész NOS jelenséget illetően.
Mert ezen hallom első alkalommal azt, hogy a középsáv, az valami fenomenális. Nem tisztább, meg nincs több felbontás sem. Hanem inkább valami sejtelem, hogy sokkal igazibb hangszerhangok vannak. Valahogy hihetőbb az egész zenei történet. A felső középtartomány, ahol a be-visításodás veszélye óriási, az meghökkentően q.vajó.
Annyira hozzá lehet szokni pár nap alatt, hogy az itt felkínált 3 digitális szűrő a nem-NOS állásban már rossz műanyagnak tűnik.
És az AKM legendás 'velvet' szűrője, az most kissé túl-szépítettnek tűnik, még mindig nem rossz, de a középsáv előállítása érezhetően más receptúra szerint történik...

Azért érdemes kicsit megkapargatni a műszaki hátterét is a jelenségnek!
Amikor egy filterless NOS DAC kiadja a nyers, "lépcsős" jelet, a tervező nem eltünteti az aluláteresztő szűrőt, hanem áthárítja a szűrési feladatot az audio lánc többi elemére. Mi történik ilyenkor a valóságban?

• 44.1kHz-es forrásnál egy 20kHz-es zenei jelnél ott tátong a hatalmas energiájú tükörkép 24.1kHz-nél.

• Ez a brutális magasfrekvenciás "szemét" rákerül az előfokra és a végfokra.

• A legtöbb analóg erősítő nem tökéletesen lineáris a hallható sáv felett, és a sávszélességük is véges.
  Amikor ezt az ultrahangos energiát próbálják lekezelni, intermodulációs torzítás (IMD) keletkezik.

• Az intermoduláció során ezek a magas frekvenciák visszahajtódnak a hallható sávba, torzítást generálva.

• Végső soron a magassugárzó lengőtekercse és mechanikai tehetetlensége lesz az a "szűrő", ami fizikai hővé alakítja a maradék tükörképet.

Sok esetben a purista, szűretlen NOS DAC-ok "meleg", "analógos" vagy "közvetlen" hangkaraktere egyáltalán nem a digitális manipuláció hiányának jótékony eredménye. Sokkal inkább az a dúsabb harmonikus spektrum okozza, amit a rendszer többi eleme termel ki magából az ultrahangos sávban kapott terhelés miatt. Ez színezettség, nem transzparencia.
A kompromisszum nélküli megoldás nem az, hogy elhagyjuk a szűrést, hanem az, hogy a számításigényes szűrést (akár több millió tap-es interpolációval) egy dedikált, brutális számítási kapacitású környezetbe helyezzük át, jóval a D/A átalakítás előtt. Ha a DAC már egy extrém magasra felskálázott jelfolyamot kap, akkor az átalakítás végén tényleg elegendő egy végtelenül egyszerű, fázishelyes elsőrendű analóg szűrő is – így a "kevesebb beavatkozás" analóg oldalon úgy valósul meg, hogy közben az erősítőt sem bombázzuk zajjal.

"...egy dedikált, brutális számítási kapacitású környezetbe helyezzük át, jóval a D/A átalakítás előtt..." - ez a gyakorlatban milyen eszköz lenne?

[juliush]

...
És most először kezdem érteni ezt a lihegést az egész NOS jelenséget illetően.
Mert ezen hallom első alkalommal azt, hogy a középsáv, az valami fenomenális. Nem tisztább, meg nincs több felbontás sem. Hanem inkább valami sejtelem, hogy sokkal igazibb hangszerhangok vannak. Valahogy hihetőbb az egész zenei történet. A felső középtartomány, ahol a be-visításodás veszélye óriási, az meghökkentően q.vajó.
Annyira hozzá lehet szokni pár nap alatt, hogy az itt felkínált 3 digitális szűrő a nem-NOS állásban már rossz műanyagnak tűnik.
És az AKM legendás 'velvet' szűrője, az most kissé túl-szépítettnek tűnik, még mindig nem rossz, de a középsáv előállítása érezhetően más receptúra szerint történik...

Azért érdemes kicsit megkapargatni a műszaki hátterét is a jelenségnek!
Amikor egy filterless NOS DAC kiadja a nyers, "lépcsős" jelet, a tervező nem eltünteti az aluláteresztő szűrőt, hanem áthárítja a szűrési feladatot az audio lánc többi elemére. Mi történik ilyenkor a valóságban?

• 44.1kHz-es forrásnál egy 20kHz-es zenei jelnél ott tátong a hatalmas energiájú tükörkép 24.1kHz-nél.

• Ez a brutális magasfrekvenciás "szemét" rákerül az előfokra és a végfokra.

• A legtöbb analóg erősítő nem tökéletesen lineáris a hallható sáv felett, és a sávszélességük is véges.
  Amikor ezt az ultrahangos energiát próbálják lekezelni, intermodulációs torzítás (IMD) keletkezik.

• Az intermoduláció során ezek a magas frekvenciák visszahajtódnak a hallható sávba, torzítást generálva.

• Végső soron a magassugárzó lengőtekercse és mechanikai tehetetlensége lesz az a "szűrő", ami fizikai hővé alakítja a maradék tükörképet.

Sok esetben a purista, szűretlen NOS DAC-ok "meleg", "analógos" vagy "közvetlen" hangkaraktere egyáltalán nem a digitális manipuláció hiányának jótékony eredménye. Sokkal inkább az a dúsabb harmonikus spektrum okozza, amit a rendszer többi eleme termel ki magából az ultrahangos sávban kapott terhelés miatt. Ez színezettség, nem transzparencia.
A kompromisszum nélküli megoldás nem az, hogy elhagyjuk a szűrést, hanem az, hogy a számításigényes szűrést (akár több millió tap-es interpolációval) egy dedikált, brutális számítási kapacitású környezetbe helyezzük át, jóval a D/A átalakítás előtt. Ha a DAC már egy extrém magasra felskálázott jelfolyamot kap, akkor az átalakítás végén tényleg elegendő egy végtelenül egyszerű, fázishelyes elsőrendű analóg szűrő is – így a "kevesebb beavatkozás" analóg oldalon úgy valósul meg, hogy közben az erősítőt sem bombázzuk zajjal.

[juliush]

Van itt pár fogalom, ami pontosításra szorul:
A NOS azt jelenti, hogy a még digitális tartományban működő szűrőt mellőzzük.
A tankönyv szerinti D/A-átalakításnak az analóg tartományban működő aluláteresztő szűrővel kellene működnie. Ennek a feladata az átalakítás során az alapsávi információ mintavételi frekvencia körül megjelenő "tükörképeinek" elnyomása.
Praktikusan ez simítja el a létrahálózat által "zero-order-hold" technikával létrehozott "lépcsős" jellegét a színusznak (PCM-nél maradva), amely jelleg valójában a hallható sáv feletti "tükörkép", mint torzítás vizuális megjelenése.
Ha ez az analóg "anti-imaging" vagy "rekonstrukciós" szűrő megvalósításra került, akkor a NOS digitális szűrést mellőző kimenő jele is kisimul.
Mi történik az oversampling esetén? Valójában (nagymértékben leegyszerűsítve) kalkulálunk egy közelítést az eredeti minták közötti mesterséges mintákra, amely után a D/A átalakítás során már a többszörözött, sokkal magasabb mintavételi frekvencia körül jelenik meg az alapsáv tükörképe.
Nagyon fontos, hogy nem vezetünk be új információtartalmat, a reprodukálható analóg jelfolyam továbbra is az eredeti mintavételi frekvencia felénél sávhatárolt, de a torzítás jóval magasabb frekvenciatartományban fog megjelenni. Az oszcilloszkópon a színusz simább lesz, de valójában nem tűnik el teljesen. Megfelelő nagyítással látható, hogy csak a lépcsők lesznek egyre sűrűbbek, finomabbak.
Tehát, amikor az oszcilloszkópon olyan "lépcsős" színuszt látunk, egy dologban lehetünk biztosak, nincs az analóg aluláteresztő szűrő a DAC-ban ("filterless"). Ha sima a színusz, az jelezheti az analóg szűrő meglétét és/vagy megfelelően nagy szorzójú, digitális "oversampling" alkalmazását.
Én pár hónapja használom a Laiv Crescendo Verse R2R DAC-ját, amiről kiderült, hogy nem tartalmaz analóg aluláteresztő szűrőt, nem is igazán tetszik a CD-felbontású anyagok hangzása NOS módban, bár magasabb mintavételezésű eredeti anyagok azért jobban szólnak.
Mivel a DAC-ban megvalósított digitális szűrők sem tökéletesek, nálam az vált be, hogy az audio PC-n Roon végpontként futó HQPlayerrel konvertálok fel mindent 8x túlmintavételezéssel, "poly-sinc-ext2-xla" digitális szűrőt alkalmazva. Így a NOS módban működő DAC-ban levő architektúrának nem kell "erőlködnie", az eszköz arra "koncentrálhat", ami igazán fontos, az előzetesen felkonvertált anyag immár "natív" módon történő konverziójára.

[Hovarju#7]

Szóval, az AI is azzal kezdte, amikor próbáltam kipuhatolni a technikai hátteret, hogy mi is történik, - hogy ez az egész NOS kérdés a hifiben nagyon-nagyon megosztó, nem formálható egyértelmű vélemény arról, hogy igazából mennyire jó.

Audió témákban nem érdemes AI véleményeket olvasni, mert a közimert (és gyakran teljesen rossz) ismereteket szajkózza.

[tunerman]

Nálam van egy Gustard R26II.
Pár tapasztalat.
Ez egy R2R dac, a régi, 'I' verzióját birtokoltam pár hónapig, akkor nem nagyon tetszett, főleg, mert basszushiányos volt, meg az A26 szebb tónusú volt sokkal. Azon a régi R26-on a 'NOS' beállítás esetén nem lehetett hangerőt szabályozni, így nem tudtam NOS-t hallgatni, csak a rendelkezésre álló 3 féle digitáls szűrővel; egyik sem volt nekem jó.
Aztán volt nálam pár dolog, és két olyan sokkal drágább R2R dac is, amelyen kipróbálhattam ezt a NOS beállítást; nem találtam túlságosan nagy értelmét, fedett hangok és olyan össze-vissza tónusok voltak, bármelyik beállítást használtam, az egyik dac ezért nem tetszett, a másik meg amazért; az delta/sigma AKM 'Super Slow' szűrője jelentősen jobb hangot produkált az A26 vagy a TT dac-on is.
Nem is értettem ezt a valamennyire elterjedt NOS imádatot; a régi TDA 1541 hangi megoldása pedig különösen távol állt tőlem.

Most, ezen az R26II-n lehet NOS állásban hangerőt szabályozni, így meg tudtam hallgatni.
És most először kezdem érteni ezt a lihegést az egész NOS jelenséget illetően.
Mert ezen hallom első alkalommal azt, hogy a középsáv, az valami fenomenális. Nem tisztább, meg nincs több felbontás sem. Hanem inkább valami sejtelem, hogy sokkal igazibb hangszerhangok vannak. Valahogy hihetőbb az egész zenei történet. A felső középtartomány, ahol a be-visításodás veszélye óriási, az meghökkentően q.vajó.
Annyira hozzá lehet szokni pár nap alatt, hogy az itt felkínált 3 digitális szűrő a nem-NOS állásban már rossz műanyagnak tűnik.
És az AKM legendás 'velvet' szűrője, az most kissé túl-szépítettnek tűnik, még mindig nem rossz, de a középsáv előállítása érezhetően más receptúra szerint történik.

Az, hogy a nagy, majdnem háromszoros árú, szintén Gustard, R30 hangja miért volt katasztrofális nálam még a NOS beállításban is, az rejtély. Persze óvatos következtetések levonhatóak, hogy pl. az R2R modulok többszörözése nem biztos, hogy szerencsés, bármennyire is jó mérhető a 'fejlődés', meg hogy a drága és bonyolult relésoros hangerőszabályzás az köszönőviszonyban sincs sem az AKM natív digitális szabályzásával, sem pedig az R26II csip alapú analóg megoldásával sem.

Szóval, az AI is azzal kezdte, amikor próbáltam kipuhatolni a technikai hátteret, hogy mi is történik, - hogy ez az egész NOS kérdés a hifiben nagyon-nagyon megosztó, nem formálható egyértelmű vélemény arról, hogy igazából mennyire jó.
A fentiek is csak saját tapasztalat, amely igazából arra jó, hogyha R26II-m lesz, akkor jobb hangnak fogok örülni, ha pedig nem, akkor egy kis ismerkedés volt az 'ellentábor' belső lelkivilágát illetően.

A NOS DAC-ból kijövő "jelcsomag" megítélése attól fűgg, hogy milyen készülékek, hangfalak vannak utána...

1. A nagy sávszélességű rendszerek könnyedén továbbítják a szüretlen NOS jelet, és így aztán hamar nemszeretem hang lehet belőle.
2. A másik verzió a sávhatárolt vonal (mindegy miből áll), amely feltételezhetően(!) "elsímítja" az átalakítás maradékát.

A lényeg az a témában, hogy kiszámithatatlan lesz így a NOS jelek megítélése, mert ahány rendszer annyiféle hang a végeredmény
TJ.

[chord_]

Nálam van egy Gustard R26II.
Pár tapasztalat.
Ez egy R2R dac, a régi, 'I' verzióját birtokoltam pár hónapig, akkor nem nagyon tetszett, főleg, mert basszushiányos volt, meg az A26 szebb tónusú volt sokkal. Azon a régi R26-on a 'NOS' beállítás esetén nem lehetett hangerőt szabályozni, így nem tudtam NOS-t hallgatni, csak a rendelkezésre álló 3 féle digitáls szűrővel; egyik sem volt nekem jó.
Aztán volt nálam pár dolog, és két olyan sokkal drágább R2R dac is, amelyen kipróbálhattam ezt a NOS beállítást; nem találtam túlságosan nagy értelmét, fedett hangok és olyan össze-vissza tónusok voltak, bármelyik beállítást használtam, az egyik dac ezért nem tetszett, a másik meg amazért; az delta/sigma AKM 'Super Slow' szűrője jelentősen jobb hangot produkált az A26 vagy a TT dac-on is.
Nem is értettem ezt a valamennyire elterjedt NOS imádatot; a régi TDA 1541 hangi megoldása pedig különösen távol állt tőlem.

Most, ezen az R26II-n lehet NOS állásban hangerőt szabályozni, így meg tudtam hallgatni.
És most először kezdem érteni ezt a lihegést az egész NOS jelenséget illetően.
Mert ezen hallom első alkalommal azt, hogy a középsáv, az valami fenomenális. Nem tisztább, meg nincs több felbontás sem. Hanem inkább valami sejtelem, hogy sokkal igazibb hangszerhangok vannak. Valahogy hihetőbb az egész zenei történet. A felső középtartomány, ahol a be-visításodás veszélye óriási, az meghökkentően q.vajó.
Annyira hozzá lehet szokni pár nap alatt, hogy az itt felkínált 3 digitális szűrő a nem-NOS állásban már rossz műanyagnak tűnik.
És az AKM legendás 'velvet' szűrője, az most kissé túl-szépítettnek tűnik, még mindig nem rossz, de a középsáv előállítása érezhetően más receptúra szerint történik.

Az, hogy a nagy, majdnem háromszoros árú, szintén Gustard, R30 hangja miért volt katasztrofális nálam még a NOS beállításban is, az rejtély. Persze óvatos következtetések levonhatóak, hogy pl. az R2R modulok többszörözése nem biztos, hogy szerencsés, bármennyire is jó mérhető a 'fejlődés', meg hogy a drága és bonyolult relésoros hangerőszabályzás az köszönőviszonyban sincs sem az AKM natív digitális szabályzásával, sem pedig az R26II csip alapú analóg megoldásával sem.

Szóval, az AI is azzal kezdte, amikor próbáltam kipuhatolni a technikai hátteret, hogy mi is történik, - hogy ez az egész NOS kérdés a hifiben nagyon-nagyon megosztó, nem formálható egyértelmű vélemény arról, hogy igazából mennyire jó.
A fentiek is csak saját tapasztalat, amely igazából arra jó, hogyha R26II-m lesz, akkor jobb hangnak fogok örülni, ha pedig nem, akkor egy kis ismerkedés volt az 'ellentábor' belső lelkivilágát illetően.

[juliush]

[A REL 300 wattos erősítőjét elfelejtetted megemlíteni. Ha meg egy pár dohog a szobádban, akkor x2. Csak nehogy már azt gondolja valaki, hogy Süti 0dBes cucca hajtja azt is. Ez így kicsit megtévesztő szerintem.

Ha már említettem a szubot, nyilvánvaló, hogy nem kötöttem ki a benne levő erősítőt!
Egy darab van, de hidd el, nélküle is kihajtja a nem túl nagy szobát, nagyjából 2m-re, majdnem közeltérizve hallgatva a Harbetheket. Legalábbis nekem, az én zenéimhez a 85dB bőven elegendő.

[joseph66]

Az időskori hallásromlást az agyunk is próbálja korrigálni, de külső eszközökkel segíthetünk neki. Komoly tudományos kutatások és eredmények vannak a témában, érdemes lehet egy halláscentrumba ellátogatni. A Sonova-Geers csoportot ismerem és tudom ajánlani, de sokan mások is tudnak segíteni, mivel a sajnálatos népbetegség bizony üzlet is. Van olyan hobbitársunk, aki hallókészülékkel hallgat zenét és szerinte jól működik.

Köszönöm a választ. Augusztusban megyek hallásvizsgálatra, akkor rákérdezek a magas hangokra és a hallókészülékre. Ha nem lesz megoldás, akkor elképzelhető, hogy megkeresek egy halláscentrumot.

[wasiliy888]

digitális_puritanizmus.jpg
Hardver oldalról tényleg minimál konfiguráció, de szoftveresen elég szofisztikált.
Forrás: Saját audio PC Roon végpontként HQPlayer6-ot futtatva, komoly felkonvertálással, hangerő szabályzással, mivel az alacsony erősítés miatt úgyis 0~-10dB között megy (részleteket lásd a képen!)
Digitális összekötő: Audioquest Diamond USB
DAC: Laiv Crescendo Verse R2R DAC, Sbooster lineáris táppal, NOS PCM módban, Fix hangerővel (előfok kikerülve)
Analóg összekötő: Chord Solid
Erősítés: Süti 0dB feszültségerősítésű kimenő fokozata
Hangfalkábelek: XLO Pro Type 625, és párhuzamosan QED 79 a szub felé
Hangfalak: Harbeth M30.1 (mondjuk mid-field módban) és REL Britannia B2 szub
Közben lefutott a "Kind of Blue", a Roon dobálja fel egyik jazz darabot a másik után, most épp itt tartunk...szédületesen szól!

youtu.be/4tuB3JF633w

A REL 300 wattos erősítőjét elfelejtetted megemlíteni. Ha meg egy pár dohog a szobádban, akkor x2. Csak nehogy már azt gondolja valaki, hogy Süti 0dBes cucca hajtja azt is. Ez így kicsit megtévesztő szerintem.

[wasiliy888]

Mit javasolnátok, mi lenne nálam a legjobb megoldás?

Lényeges tényező itt, hogy milyen mértékű és jellegű a hallásromlásod. Ha erőteljes (30-40 dB feletti), akkor nem javaslom a megszólalást korrigálni, mert csak a torzítást fogod vele az egekbe emelni a lejátszó rendszered, főleg a hangsugárzód kínzásával. Ha a romlás kisebb mértékű (20-30 dB alatti a felső oktávokban), akkor lehet valamilyen EQ-val próbálkozni. Ehhez nem feltétlenül kell Eversolo lejátszó, a Roon szoftverben is sokféle korrekcióra van lehetőség, pl a MUSE / Parametric EQ enabled / Band 1 enabled az alábbi paraméterekkel:

Frequency = 3000 - 5000 Hz
Gain = 3 - 9 dB
Q = 0,7
Type = High Self

Nagyobb mértékű emelést nem javaslok a magassugárzód érdekében.

Az időskori hallásromlást az agyunk is próbálja korrigálni, de külső eszközökkel segíthetünk neki. Komoly tudományos kutatások és eredmények vannak a témában, érdemes lehet egy halláscentrumba ellátogatni. A Sonova-Geers csoportot ismerem és tudom ajánlani, de sokan mások is tudnak segíteni, mivel a sajnálatos népbetegség bizony üzlet is. Van olyan hobbitársunk, aki hallókészülékkel hallgat zenét és szerinte jól működik.

Nem tudom, csak kérdezem. Ilyen esetben egy prémium minőségű fejhallgatós rendszer nem lehet, hogy több örömteli zeneélvezetet képes nyújtani, mint egy bármilyen kifinomult korrekcióval támogatott állványos, vagy akár állódobozokat hangsugárzóként használó hifilánc?
(Bármelyikünknek aktuális lehet idővel, ezért is érdekel.)

[Luxor Audio]

Mit javasolnátok, mi lenne nálam a legjobb megoldás?

Lényeges tényező itt, hogy milyen mértékű és jellegű a hallásromlásod. Ha erőteljes (30-40 dB feletti), akkor nem javaslom a megszólalást korrigálni, mert csak a torzítást fogod vele az egekbe emelni a lejátszó rendszered, főleg a hangsugárzód kínzásával. Ha a romlás kisebb mértékű (20-30 dB alatti a felső oktávokban), akkor lehet valamilyen EQ-val próbálkozni. Ehhez nem feltétlenül kell Eversolo lejátszó, a Roon szoftverben is sokféle korrekcióra van lehetőség, pl a MUSE / Parametric EQ enabled / Band 1 enabled az alábbi paraméterekkel:

Frequency = 3000 - 5000 Hz
Gain = 3 - 9 dB
Q = 0,7
Type = High Self

Nagyobb mértékű emelést nem javaslok a magassugárzód érdekében.

Az időskori hallásromlást az agyunk is próbálja korrigálni, de külső eszközökkel segíthetünk neki. Komoly tudományos kutatások és eredmények vannak a témában, érdemes lehet egy halláscentrumba ellátogatni. A Sonova-Geers csoportot ismerem és tudom ajánlani, de sokan mások is tudnak segíteni, mivel a sajnálatos népbetegség bizony üzlet is. Van olyan hobbitársunk, aki hallókészülékkel hallgat zenét és szerinte jól működik.

[joseph66]

Sziasztok!

Sajnos koromnál fogva nagyon gyengén - inkább egyáltalán nem - hallom a magas hangokat és ezen próbálnék változtatni. A jelenlegi rendszeremet alul látjátok. Gondolkodtam több megoldáson. Lehetne cserélni Eversolo DMP-A6 vagy A8 streamerre, amelyben DSP/EQ van, de az Eversolot nem tartom akkora durranásnak. Persze, lehet, hogy tévedek. Az előerősítőre RCA-kábellel EQ-t is köthetnék, de így nagyon sok készülékem és kábelem lenne, ez se egy szerencsés út. Léteznek kiegészítő magassugárzók is, ez a supertweeter, de ezek inkább a legmagasabb tartományban javítanak.

Mit javasolnátok, mi lenne nálam a legjobb megoldás?

[juliush]

Hardver oldalról tényleg minimál konfiguráció, de szoftveresen elég szofisztikált.
Forrás: Saját audio PC Roon végpontként HQPlayer6-ot futtatva, komoly felkonvertálással, hangerő szabályzással, mivel az alacsony erősítés miatt úgyis 0~-10dB között megy (részleteket lásd a képen!)
Digitális összekötő: Audioquest Diamond USB
DAC: Laiv Crescendo Verse R2R DAC, Sbooster lineáris táppal, NOS PCM módban, Fix hangerővel (előfok kikerülve)
Analóg összekötő: Chord Solid
Erősítés: Süti 0dB feszültségerősítésű kimenő fokozata
Hangfalkábelek: XLO Pro Type 625, és párhuzamosan QED 79 a szub felé
Hangfalak: Harbeth M30.1 (mondjuk mid-field módban) és REL Britannia B2 szub
Közben lefutott a "Kind of Blue", a Roon dobálja fel egyik jazz darabot a másik után, most épp itt tartunk...szédületesen szól!

youtu.be/4tuB3JF633w

[severance]

Mi az, hogy túlárazott?
És egy DAC miért alul el?
Egy jó DAC 30 év múlva is tudja, amire kitalálták, és ha rendesen össze van rakva, akkor a hangja is jó.

Persze, a túlárazottság pénztárca függő dolog is valahol, de ahogy a néhai HiFi Magazin írta, a hifi nem kizárólag "teccik/nemteccik" alapú esztétikai hobby, hanem ezen kívül műszaki-, és kulturális dimenziói is vannak. Sokat fejlődtek a DAC-ok: jött ugye az USB bemenet, a rengeteg IC már csupán 3-4 darabra redukálódott, a tápfeszültség 5V-ra. A magam részéről a minimalista DAC-okat preferálom, amiknek nem a kijelzőjére, meg egy max. közepes minőségű integrált fejhallgató erősítőre "költötték a pénzt". A kétutas hangfalakhoz alkalmas, ~100eFt-os miniDSP 2x4HD, és az akár 4 utas megoldásokhoz használható, ~300eFt-os miniDSP Flex Eight is húznak nálam egy-egy képzeletbeli határt, mert sokkalta többet hoz hangminőségben, ha a hangfalból ki van dobva a váltó, és aktív keresztváltva-multiamplifikálva-multikábelezve van.

[grindlock]

Sziasztok

ARL9056 csereaksit vettem a Chord Mojo DAC-hoz (ez a javasolt), de nem fér bele a tokba...
Kb 2 mm plusz szélesség miatt nem lehet visszacsavarozni, illetve vastagabb is, mint a gyári aksi.
Más is járt így, vagy csak én voltam béna?

Több helyen olvastam, hogy sokan kikötötték az aksit, és áttették folyamatos áramellátásra.
Erről van tapasztalata valakinek?
A chord ügyfélszolgálat nem javasolta amúgy.

Köszi

[alto]

.....Szerintem ezzel megindokoltam azt is, hogy miért ne vegyünk drága kínai DAC-ot (de amúgy semmi túlárazottat)

Mi az, hogy túlárazott?
És egy DAC miért alul el?
Egy jó DAC 30 év múlva is tudja, amire kitalálták, és ha rendesen össze van rakva, akkor a hangja is jó.

Spdif bemenetre igaz a mondásod, de az USB bemenet bőven elavulhat.

[Alex_Aston]

.....Szerintem ezzel megindokoltam azt is, hogy miért ne vegyünk drága kínai DAC-ot (de amúgy semmi túlárazottat)

Mi az, hogy túlárazott?
És egy DAC miért alul el?
Egy jó DAC 30 év múlva is tudja, amire kitalálták, és ha rendesen össze van rakva, akkor a hangja is jó.

[severance]

Sajnos, az oldal nem naprakész; van olyan eszköz, aminek drivere negyedik (!) éve nem frissült.

4 év nagy idő ebben a műfajban: azok a DAC-ok alighanem kifutottak már. De elárulok egy titkot A kínaiak feltűnően nem nagyon szeretnek fizetni a Thesycon nevű német cégnek az XMOS chipek USB drivereiért, ezért az egyszerűbb készülékekkel, amik nem vesznek igénybe csak átlagos USB audio kommunikációs szolgáltatásokat, azt játsszák, hogy ugyanazokat a hardware azonosítókat adják egy sor modellnek. Ha stimmel a "VID/PID" azonosító, a driver fel fog menni. Pl. így néz ki a *.inf fájban az a rész, ahol ezek az azonosítók fel vannak sorolva:

"XMOS XS1-L1" = _Install_0,USB\VID_20B1&PID_0002
"XMOS XS1-L2" = _Install_1,USB\VID_20B1&PID_0004
"XMOS XS1-U8 Proto" = _Install_2,USB\VID_20B1&PID_0006
"XMOS XS1-U8 DJ" = _Install_3,USB\VID_20B1&PID_0008
"XMOS XS1-U8 MFA" = _Install_4,USB\VID_20B1&PID_000A
"XMOS XS1-U16" = _Install_5,USB\VID_20B1&PID_000C
"XMOS XK-AUDIO-216-MC-AB" = _Install_6,USB\VID_20B1&PID_000E
"xCORE Microphone Array" = _Install_7,USB\VID_20B1&PID_0010
"XMOS USB Audio" = _Install_8,USB\VID_20B1&PID_0020
"XMOS XHRA-2HPA" = _Install_9,USB\VID_20B1&PID_3066

Sajnos ezeket az azonosítókat csak úgy nem lehet átírni, a Thesycon driver csomag, amit a gyártó megvesz és beállít a saját hardverére, a publikus driverbe befordítja ezeket.
Szerintem ezzel megindokoltam azt is, hogy miért ne vegyünk drága kínai DAC-ot (de amúgy semmi túlárazottat)

[La_Valse]

Szolgálati közlemény: aki kínai DAC-hoz drivert keresne, a hivatalos gyártói oldal mellett ajánlom, hogy keresse fel ezt is - meglepetésben (frissebb driverben) lehet része: https://download.shenzhenaudio.com.

Sajnos, az oldal nem naprakész; van olyan eszköz, aminek drivere negyedik (!) éve nem frissült.

[severance]

Szolgálati közlemény: aki kínai DAC-hoz drivert keresne, a hivatalos gyártói oldal mellett ajánlom, hogy keresse fel ezt is - meglepetésben (frissebb driverben) lehet része: https://download.shenzhenaudio.com.
A konkrét ügy: SMSL Windows 7 32 bites driver a hivatalos honlapon v4.38 (ráadásul jól elrejtve), a fentin v5.12. Még egy érdekesség: a Thesycon "XMOS USB DAC Driver Control Panel"-en az "Options" füzetlap alapból rejtve van, az XMOSUSBDACCpl.xml fájban kell átállítani, hogy ez látszódjon, és be lehessen állítani az "always on"-t a standby kattogás elkerülése érdekében:
<PageOptions>
<!-- Supported values for this page: Hidden (default), Visible -->
<Visibility>Visible</Visibility>
</PageOptions>
Sz@rjatok sünt, kedves érintett kínai mérnök kollégák.

[kasumi]

Sziasztok!

Van itt valaki a fórumon vagy tudtok olyat ajánlani, aki DAC javításával foglalkozna (országon belül)?
Legfőképpen olyan kéne nekem, aki nem csak hardveresen, de szoftveresen is ért hozzá, mivel egy modern eszközről lenne szó.

Típust és részleteket ide nem írnám ki.

Köszönöm!

Én megkérdezném Őt. Úgy tűnik, nem teljesen idegen tőle az efféle elektronikák módosítása, tuningja (így akár javítása is).

viewtopic.php?p=3007192

[KopaszKutya]

Sziasztok!

Van itt valaki a fórumon vagy tudtok olyat ajánlani, aki DAC javításával foglalkozna (országon belül)?
Legfőképpen olyan kéne nekem, aki nem csak hardveresen, de szoftveresen is ért hozzá, mivel egy modern eszközről lenne szó.

Típust és részleteket ide nem írnám ki.

Köszönöm!