win XP-m vanwasiliy888 írta: ↑2026.04.10., pén. 14:26Az elavolúciós láncok témához:
Az én audio pc-m egy 2015-ös gép, a proci benne negyedik generációs core i5, ami már akkor is réginek számított szerintem. Az SSDk, meg a táp alkatrészek, stb. is az eredeti darabok, pedig passzív hűtés lévén hő azért van benne. Ez nem kedvez az elkók élettartamának. Ami új(abb) benne a PaulPang V3 usb, és a Win10 oprendszer.
nem tönkremegy. wifi2-je van. már régi tv, bár egész értelmes képe van. A boxokon az android frissítési lehetőség kimerül, ahogy a telefonokon is, aztán már nem műx a youtbe ezen lévő verziója, nem támogaott, újabbat nem lehet telepíteni. annak meg tökmindegy, mit veszel, ha gyémántokkal van kirakva, akkor is, egyszer lehúzzák a rolótAlex_Aston írta: ↑2026.04.10., pén. 14:02Mégcsak hasonlóval sem találkoztam sosem.
Vagy te fogtál ki hibás eszközöket, vagy valamit nem jól csinálsz.
Szamo.ra hihetetlen, hogy egy TV (vagy bármi más) a nem változó szabványú wifi-hez ne csatlakozna, ha semmi sem változott.
Wifi routerek is bírni szokták, nem mennek tönkre 1-2 évente. Persze én csak Asust, vagy hasonlót veszek, ha épp kell.
Mégcsak hasonlóval sem találkoztam sosem.
A Castle dobozok nálam is megvoltak 1998. januártól (Pennaban volt exdemo darab) 2024. szeptemberig. De már szép lassan ment tönkre minden rajta. Az egyik mélyközépben a pille engedett el, a másikban a tekercs egyik kivezetése vált le, amikor lakásfelújításban voltunk és állt két hónapot a tárolóban, akkor meg az egyik magas hangszóró kiszáradt (a ferrofluid), vagy valami ilyesmi, de csak recsegett, nem szólt.revox írta: ↑2026.04.10., pén. 12:31
nálam az egyik rendszer (Avantgarde hangfalak, erősítő és Quad CDP99) lassan 20 éve egyben van. A hangfal tuti 2006-os vásárlás volt, a többi kicsivel utána jött, amikor rájöttem, hogy "AN" triódákkal nem lehet Avantgarde-ot hajtani. 20 év!!!
nálam az egyik rendszer (Avantgarde hangfalak, erősítő és Quad CDP99) lassan 20 éve egyben van. A hangfal tuti 2006-os vásárlás volt, a többi kicsivel utána jött, amikor rájöttem, hogy "AN" triódákkal nem lehet Avantgarde-ot hajtani. 20 év!!!wasiliy888 írta: ↑2026.04.10., pén. 12:23Nem akarom a magam által írt listát idézni, de talán nem ártott volna odabiggyesztenem, hogy ez nem az elmúlt három, hanem harminc év termése.
Az első darabok 1997-ben kerültek a tulajdonomba, s volt amitől a kényszerűség (átmeneti pénzügyi nehézség) szabadított meg. Azért a két-három darabot számláló listákat nem nevezném előre megfontolt szándékú kütyüzésnek ekkora idő távlatában. Az aláírásomban jelenleg olvasható főbb elemek (audio pc, dac/előfok, végfok) pedig 2021-22 óta mondhatom sajátomnak. A legújabb a DIY hangsugárzóm és tápkábeleim. De az előbbi már másfél éve kész, csak mindig alakul kicsit.
és nem szobadísz, tegnap is az ment, még eldöcög... Nem akarom a magam által írt listát idézni, de talán nem ártott volna odabiggyesztenem, hogy ez nem az elmúlt három, hanem harminc év termése.
engem már az is sokkolt,hogy az egyébként jó képpel rendelkező tévénk egyszer már nem volt hajlandó csatlakozni wiwifre,mert elavult. Azóta is megvan, 15ezres médiaboxokkal okosítgatom kétévente,mert kb azok is addig képesek működni.Alex_Aston írta: ↑2026.04.10., pén. 11:00Igen, van jó minőségű is, ahogy pl. a CD esetében is.
A mondat második része pedig inkább előítélet, és félelem, de semmiképpen sem tapasztalati megállapítás. Pont, hogy ennyire egyszerű, és kényelmes megoldas nincs más.
de 70 éve ugyanúgy le lehet játszani, gond nélkül. Nyugifaktor, nem keresem az izgalmakat 
Ráadásul ha valamelyik lemez tartalmilag, vagy minőségileg nem tetszik, tovább lépsz, vagy keresel másik előadótól ugyanazt (komolyzene esetében). Ha megvetted a börzén a lemezt próba nélkül, akkor ez a lehetőség nem él...wasiliy888 írta: ↑2026.04.10., pén. 11:25A fentiek mellé még odatenném a végtelen rugalmasságot. Ami elképzelhetetlen minden más formátum esetében.Alex_Aston írta: ↑2026.04.10., pén. 11:00Igen, van jó minőségű is, ahogy pl. a CD esetében is.
A mondat második része pedig inkább előítélet, és félelem, de semmiképpen sem tapasztalati megállapítás. Pont, hogy ennyire egyszerű, és kényelmes megoldas nincs más.
Ezt kicsit kibontom, azoknak, akik nem streamelnek, mert a többiek tudják, ismerik.
Szóval sokszor (legtöbbször) úgy ülök le zenét hallgatni, hogy elindítok egy műfajok és eladók, művészek tekintetében teljesen vegyes lejátszási listát, vagy elkezdek össze-vissza bérelni a lejátszási sorba az általam kedvelt számok közül találomra. Menet közben az aktuális hangulatomnak megfelelően tudom változtatni ezt. Akár kiveszek, vagy beteszek újabbakat, vagy csak a lejátszási sorrendjét változtatom. Ez úgymond a bemelegítés, ráhangolódás. Ezt követően ülök neki valami hosszabb, komolyabb (sokszor klasszikus zene) hangvételű dolognak. Vagy ha mégis egy populárisabb albumot akarok hallgatni teljes egészében, akkor annak. Ezt még egy soklemezes CD-váltóval sem lehet megtenni, és azok hangminőségbeli dolgait most hagyjuk is.
A fentiek mellé még odatenném a végtelen rugalmasságot. Ami elképzelhetetlen minden más formátum esetében.Alex_Aston írta: ↑2026.04.10., pén. 11:00Igen, van jó minőségű is, ahogy pl. a CD esetében is.
A mondat második része pedig inkább előítélet, és félelem, de semmiképpen sem tapasztalati megállapítás. Pont, hogy ennyire egyszerű, és kényelmes megoldas nincs más.
Igen, van jó minőségű is, ahogy pl. a CD esetében is.
Snipi írta: ↑2026.03.27., pén. 09:45Ehhez hozzá kell szólnom, nem bírom ki ...
Szerintem is, ha csőstül öntenénk a pénzt egy hálózati lejátszós vonalba, akkor se lenne olyan hangminőség mint egy jobb-közepes (de árban ennél jóval alább lévő) LP-Cd rendszernél.
Így én a hálózatos lejátszást ha lenne nekem, valószínűleg, csak háttérzenélésre használnám. Arra viszont luxus. Arra ott a rádió (tuner), műholdvevő stb. töredékáron.
Ha meg olyan "leülősen" akarok zenét hallgatni azt amit én akarok, akkor LP vagy CD.
De szerintem nem is ez a fő ok. Bár nem annyira érint meg a dolog, azért néha bele-bele olvasok itt is a streamer-es témákba, és más vonalon is ez a tapasztalatom, arról nem is beszélve, hogy már legendák, és viccek is keletkeztek, keletkeznek arról, hogy ha van egy szoftverem amit használok, akkor 1-2 év múlva meg kell vennem az újat (upgrade) hogy tovább használhassam vagy lejár (1-2 év alatt) a licence ,így már "non supported" stb. (Vedd meg sok pénzért a most használt v 2.3.4.5 verziót a neked lévő v 2.3.4.4 verzió helyett, vagy : a te lejátszód csak a V 2.3.4.4 verzióig tud, de mi már a v 2.3.4.5 verzióval adunk, tehát vegyél új streamert ... ) No hát én ezeket megfontolva nem léptem be a hálózati (és számítógépes) zenelejátszás bonyolult labirintusába.
izolálni kell nem vicc) 
Szerintem nincs ellentmondás...... Kibontom neked,amik netán összekeveredhetnek.wasiliy888 írta: ↑2026.03.27., pén. 12:29Érdekes, hogy ezt írod, miközben nemrég számoltál be arról, hogy Ákosnál életed legjobb hangzását volt szerencséd megismerni, és ezt nem kevés tapasztalat után, hezitálás nélkül ki mered jelenteni. Meg lennének lepve, ha nála CD, vagy LP lett volna a forrás.
Neked is azt tudom írni, mint Fapacinak, hogy bár jó a téma, de itt off, így nem bontom ki a választ.DeProtector írta: ↑2026.03.27., pén. 11:58Nem dedikáltan neked szeretnék csak válaszolni, csak te pont leírtál sokmindent amit én a magam példájával pont meg tudok cáfolni. :)zoli73 írta: ↑2026.03.26., csüt. 20:34
Én ezen egyáltalán nem nevetek, inkább elgondolkodtat.
Magam is abba táborba tartozom, ahová Tollact kolléga is, Lp-t és CD-t hallgatok. Felteszem legtöbbünknél az ilyesmi attól függ, mikor csöppent ebbe a hobbiba, aktuálisan mik voltak akkor a legelterjedtebb formátumok.
Hifis pályafutásom kezdete a 80' évek végére datálódik, ekkor az Lp még jelen volt(mellette a kompakt kazetta is), illetve már berobbant a CD, ami addigra már egyre elterjedtebb volt, majd át is vette a stafétát az Lp-től, mint fő formátum. Ebből kifolyólag kézenfekvő volt, hogy ezen formátumokra alapultak akkor a rendszereink.
Aztán mikorra megjelentek a fájl alapú, majd stream lejátszás, addigra már jelentős lemezgyűjteményt halmoztam fel, így nem igazán keltette fel egyik sem az érdeklődésem.
Az utóbbi években egyszer-kétszer azért meginogtam, elgondolkodtam egy streamer hadrendbe állítássán, de aztán több oka is volt, hogy miért maradt ez el. Az egyik, és nyomós indok az, amit itt Te is felhoztál, a minőségi aggály.
Személy szerint én tartok tőle, hogy amennyit hajlandó volnék egy streamerre áldozni, abból nem tudnám az Lp, és CD forrásom hangminőségét elérni, talán megközelíteni sem. Próbálgatni, tesztelgetni nem fogok, ennyire nem éri el az ingerküszöbömet a kérdés.
Viszont ha ma(vagy akár az elmúlt 4-5 évben) kapcsolódnék be a hifibe/zenehallgatásba, akkor már egyértelműen a stream felé fordulnék.
Tudom, hogy van, és ismerek is olyan fórumtársat, aki velem egy generációba tartozik(50+), és szívfájdalom nélkül elengedte az évtizedek alatt összegyűjtött lemezgyűjteményét, majd átnyergelt a modern formátumra, de én nem ilyen vagyok, és ahogy látom a többség sem ilyen. Nem tudnám magam rászánni egy ilyen lépésre, mégsem érzem, hogy érdemben hátrányt szenvednék.
Mindenesetre érdekes, hogy az elmúlt kb. 1 évben több hobbitárstól is hallottam ilyen véleményeket, "panaszokat", hogy a streamer valamiért nem akarja elérni az Lp, CD forrásuk hangminőségét, pedig látszólag kellőképpen kiszolgálták.
A hitvitákat kéretik mellőzni, már csak azért is, mert ebben a topikban már az én kommentem sem éppen helyén való.
Köszönöm!
Jómagam a legtöbbeknél egyel (kettővel?) fiatalabb generációhoz tartozom, nosztalgiával semmilyen formátumhoz sem ragaszkodom, még ezt a szót sem szeretem...
Cd-vel kezdtem, jól elvoltam vele sokáig, de akkor is csak azért nem nyitottam meg az LP vonalat, mert úgy gondoltam, hogy abból értékelhető hangot kihozni nagyon sokba kerül. Teljesen igazam volt.
Szerintem messze az a legdrágább formátum, ha a minőségi zenehallgatás a cél (a nosztalgia faktort most is hagyjuk). Viszont egy szint után már nehéz tartani vele a lépést. Ez a szint viszont szerintem az átlag júzernek nem feltétlen kívánatos/elérhető.
Utolsóként lett aztán streamerem és azt kell mondjam, hogy már egy 2-300e ft-os futómű is simán lelépi a cd lejátszók 90%-át hangminőséget tekintve még Tidal-ről is. Feltételezve persze, hogy ugyanarról a minőségi dac-ról hallgatjuk, mint a cd futóművet.
Azóta szinte érintetlenül áll a cd gyűjteményem a polcon és egyet sem vettem.
LP-t annál többet. Természetesen én is tudom prezentálni, hogy mennyivel jobban szól az LP, de az összehasonlítás sánta, mert ugye hányszor került többe az LP vonal, mint a streamer...
Szóval ez szerintem nem is életkor vagy beidegződés kérdése feltétlen. Simán egyéni döntés, hogy ki mit szeret, mi komfortos. De pusztán a minőséget vizsgálva véleményem szerint pár év alatt simán elért oda a stream, hogy a cd már rég nem konkurencia. Ráadásul össze sem hasonlítható ez elérhető zene mennyisége.
Ha pusztán a legjobb hangminőség a lényeg és van rá keret, akkor viszont nehéz az LP-t überelni. Csak ne kéne lemezt mosni...
Mivel nagyon jó, és érdekes a téma, így szívesen válaszolnék, kifejteném a véleményemet, de mivel ez itt off, így nem teszem.Luxor Audio írta: ↑2026.03.27., pén. 09:25zoli73 írta: ↑2026.03.26., csüt. 20:34Tudom, hogy van, és ismerek is olyan fórumtársat, aki velem egy generációba tartozik(50+), és szívfájdalom nélkül elengedte az évtizedek alatt összegyűjtött lemezgyűjteményét, majd átnyergelt a modern formátumra, de én nem ilyen vagyok, és ahogy látom a többség sem ilyen. Nem tudnám magam rászánni egy ilyen lépésre, mégsem érzem, hogy érdemben hátrányt szenvednék.
A többség elengedte, ez egyértelműen látszik a vásárlási statisztikákból és ezt nem cáfolja a hozzád hasonlóan kitartó hobbitársak létezése. Egy korosztályba tartozunk, talán néhány évvel korábban csaptam bele a HiFi-be a 80-as évek elején. Lemezjátszóval kezdtem, de a kazettás magnó lett a fő eszközöm, mert azzal nem voltam kiszolgáltatva a mai szemmel nézve nevetséges kínálattal bíró lemezboltoknak. Éveken át minden vasárnap hajnali 5-kor elzarándokoltam a pécsi vásárba, hogy boltnyitás előtt megszerezzem a nyugatról csempészett lemezeket, amiket aztán szociálista tevékenységként egész nap másolgattunk egymásnak kazettákra. Izgalmas időszak volt, de már akkor is el tudtam képzelni ennél élvezetesebb zenehallgatási módot. Göczey Zsuzsa zenei rádióműsorait hallgatva arról álmodoztam, hogy valahogy otthonról kellene hozzáférni a rádió zenetárához valamilyen egyedi, kódolt frekvencián, amin csak nekem sugároznák a telefonon kért muzsikát. Nagyképűen azt is mondhatnám, feltaláltam a streaminget.
Aktív életet éltem, rengeteget mozogtam, így nálam szempont volt a mobilitás. Walkman, discman, majd az autós rendszerek... Ezek közös jellemzője volt, hogy karcolták a lemezeket, nyúzták a szalagokat, rongálták a hallásom, megkeserítették az életem. Megváltás volt számomra, mikor a 90-es évek közepén megjelentek a számítógépes zenelejátszás kezdetleges megoldásai (ezzel párhuzamosan a hangfelvétel készítésben is, ami akkor már a hivatásom volt). Sokat költöztem akkoriban (is) és mikor az életemet egy személyautóba tuszkoltam, durván kellett szelektálnom a tárgyak között. Egy ilyen alkalommal hirtelen felindulásból a kukába dobtam több száz kazettát és CD-t, miknek tartalma akkor már egy merevlemezen is megvolt. Utólag barbár tettnek minősítem ezt a lépést, bár tárgyaktól megszabadulni ma is fontos képesség számomra. 20-30 CD-t tartottam meg, amikhez valamilyen mély emlék fűz, de évek óta csak tologatom őket egyik fiókból a másikba, tehát teher, amitől idővel bizonyára megszabadulok (a fáraó sírokban sem találtak CD-ket, tehát bizonyára ők is kidobták őket).
Otthon rengeteg cucc váltotta egymást, képtelen lennék felsorolni őket. Volt egészen bonyolult is, fél szobát elfoglaló, saját kezem által bütykölt aktív keresztváltó + 6 db A osztályú monoblokk + 3 utas hangsugárzó + 2 db szubsugárzó rendszerem, nyilván rengeteg utálatos kábellel. Gyári hangsugárzót nagyon ritkán vettem, inkább építettem magamnak már csak csóróságom okán is, ami lemezgyűjteményem bővítését is hátráltatta. Jól elvoltam a kütyüzéssel ideig-óráig, de az nem a zenehallgatásról szólt, inkább a hangok kergetéséről, így pár hét után mindig meguntam (hogy aztán néhány hónappal később ismét belevágjak). Évek óta az egyszerűségre törekszem (minden téren), már nem akarom kábelekkel, készülékekkel körülvenni magam. Meguntam, más lett fontos. (Bár mostanában nézegetem a hirdetéseket szép régi cuccokra vadászva, de kizárólag szobadísznek szánom őket, szóval valami még mocorog bennem.)
Történetemből talán kiolvasható, hogy a praktikum volt a döntő szempont nálam. Ha csak a hangminőség lett volna az egyetlen cél, ma is hanglemezeket hallgatnék, bár nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy 20 percenként cseréljek és ne azt hallgassam, ami eszembe jut, hanem ami ott van a polcon. Ugyanakkor mérnökként mindig is érdekes kérdés volt számomra, miért lehet kiemelkedően élvezetes hangzást elérni technikailag bonyolult mechanikai, optikai, mágneses megoldásokkal és miért nem nyújt egyértelműen hallható előnyt, ha a hangfelvétel eredeti formájához közvetlenül férünk hozzá minden durva átalakítás nélkül. A streamingnek minden logika szerint sokkal JOBBAN kellene szólnia, mégsem sikerül. Ezt majd talán megfejti a következő generáció.
Hátrányt akkor szenved az ember, ha nem jut hozzá a vágyott élményhez az elvárt módon és minőségben. Ha ezt valaki bármelyik lejátszási technikától megkapja, azt kívülről kritizálni, lesajnálni otrombaság és maximális hülyeség. Nehezen érthető, de létező jelenség, hogy embercsoportok kitartóan győzködik egymást arról, mit is kellene használniuk saját kedvtelésükhöz, milyen zenelejátszót, fényképezőgépet, sportcipőt, kerékpárt, autót vegyenek. Épp hogy azt nem vitatják meg, mit ebédeljenek és melyik nőt válasszák feleségnek. Nyilván van benne jó nagy adag önigazolási kényszer is, ami az egyik legutálatosabb emberi jellemző. Szerintem érdemes elfojtani.
Érdekes, hogy ezt írod, miközben nemrég számoltál be arról, hogy Ákosnál életed legjobb hangzását volt szerencséd megismerni, és ezt nem kevés tapasztalat után, hezitálás nélkül ki mered jelenteni. Meg lennének lepve, ha nála CD, vagy LP lett volna a forrás.
Nem dedikáltan neked szeretnék csak válaszolni, csak te pont leírtál sokmindent amit én a magam példájával pont meg tudok cáfolni. :)zoli73 írta: ↑2026.03.26., csüt. 20:34
Én ezen egyáltalán nem nevetek, inkább elgondolkodtat.
Magam is abba táborba tartozom, ahová Tollact kolléga is, Lp-t és CD-t hallgatok. Felteszem legtöbbünknél az ilyesmi attól függ, mikor csöppent ebbe a hobbiba, aktuálisan mik voltak akkor a legelterjedtebb formátumok.
Hifis pályafutásom kezdete a 80' évek végére datálódik, ekkor az Lp még jelen volt(mellette a kompakt kazetta is), illetve már berobbant a CD, ami addigra már egyre elterjedtebb volt, majd át is vette a stafétát az Lp-től, mint fő formátum. Ebből kifolyólag kézenfekvő volt, hogy ezen formátumokra alapultak akkor a rendszereink.
Aztán mikorra megjelentek a fájl alapú, majd stream lejátszás, addigra már jelentős lemezgyűjteményt halmoztam fel, így nem igazán keltette fel egyik sem az érdeklődésem.
Az utóbbi években egyszer-kétszer azért meginogtam, elgondolkodtam egy streamer hadrendbe állítássán, de aztán több oka is volt, hogy miért maradt ez el. Az egyik, és nyomós indok az, amit itt Te is felhoztál, a minőségi aggály.
Személy szerint én tartok tőle, hogy amennyit hajlandó volnék egy streamerre áldozni, abból nem tudnám az Lp, és CD forrásom hangminőségét elérni, talán megközelíteni sem. Próbálgatni, tesztelgetni nem fogok, ennyire nem éri el az ingerküszöbömet a kérdés.
Viszont ha ma(vagy akár az elmúlt 4-5 évben) kapcsolódnék be a hifibe/zenehallgatásba, akkor már egyértelműen a stream felé fordulnék.
Tudom, hogy van, és ismerek is olyan fórumtársat, aki velem egy generációba tartozik(50+), és szívfájdalom nélkül elengedte az évtizedek alatt összegyűjtött lemezgyűjteményét, majd átnyergelt a modern formátumra, de én nem ilyen vagyok, és ahogy látom a többség sem ilyen. Nem tudnám magam rászánni egy ilyen lépésre, mégsem érzem, hogy érdemben hátrányt szenvednék.
Mindenesetre érdekes, hogy az elmúlt kb. 1 évben több hobbitárstól is hallottam ilyen véleményeket, "panaszokat", hogy a streamer valamiért nem akarja elérni az Lp, CD forrásuk hangminőségét, pedig látszólag kellőképpen kiszolgálták.
A hitvitákat kéretik mellőzni, már csak azért is, mert ebben a topikban már az én kommentem sem éppen helyén való.
Köszönöm!
zoli73 írta: ↑2026.03.26., csüt. 20:34Tudom, hogy van, és ismerek is olyan fórumtársat, aki velem egy generációba tartozik(50+), és szívfájdalom nélkül elengedte az évtizedek alatt összegyűjtött lemezgyűjteményét, majd átnyergelt a modern formátumra, de én nem ilyen vagyok, és ahogy látom a többség sem ilyen. Nem tudnám magam rászánni egy ilyen lépésre, mégsem érzem, hogy érdemben hátrányt szenvednék.
