Hát igen! A Decathlon beszállásával jött egy kis pénzmag is. (Én, kb 50 millát hallottam.)Rotox írta: ↑2026.03.27., pén. 10:11Bírom ezeket a Decathlonos srácokat (és Seixas révén most már lehet akár komolyabban is drukkolni nekik):
https://www.facebook.com/share/r/1Cro2tJiYM/
Igen, azt a csapatot elég jól öszerakták. Én drukkolok nekik.Rotox írta: ↑2026.03.27., pén. 10:11Bírom ezeket a Decathlonos srácokat (és Seixas révén most már lehet akár komolyabban is drukkolni nekik):
https://www.facebook.com/share/r/1Cro2tJiYM/
Még jó, hogy nem tört el a lefelében. Elég nagy rizikó volt esés után kerékpárcsere nélkül végigmenni.
Szerintem ugyanazt mondjuk, csak másképp. Nem azt írtam, hogy most 161 a max, hanem azt, hogy az idén még nem tudtam e fölé tolni. Azt nem írtam, hogy azért, mert éreztem, hogy baromira nem esik jól, úh felesleges erőltetni. Fog az menni, csak sok kilométer kell még hozzá. Ma 50-nel közelebb kerültem hozzá. Ennyi a lényeg. Alattam általában június elején-közepén kezd el jobban gurulni a bringa, feltéve, hogy március elejétől már tudok menni.AAttila írta: ↑2026.03.24., kedd 16:22Azért a pulzus nem így működik. Olyan nincs,hogy tavaly még 180 volt a max, az idén pedig 161. Az hogy nem tudtad feljebb vinni,nem jelenti azt,hogy annyi is a maxod.
Tavaly én is láttam az órán 181-t. Az idén 1x fordult elő egy 171, de javarészt még 150 fölé is alig megy,pedig az idén mentem majdnem 3000 km-t és sok résztáv,sprint is volt az edzéseimben. Mondjuk kifejezetten úgy kapom az edzésterveket,hogy ne "nyírjam ki" magam, de azt kell mondjam, ez a módszer (is) működik, de még hogy. Ahogy a számokat nézem, az idén életem formájában lehetek, ha semmi nem jön közbe. Az igaz, hogy én általában mindig alacsonyabb pulzussal tudtam dolgozni,de az idén még a 80-90%-ot sem érem el a maxomnak.
Azért a pulzus nem így működik. Olyan nincs,hogy tavaly még 180 volt a max, az idén pedig 161. Az hogy nem tudtad feljebb vinni,nem jelenti azt,hogy annyi is a maxod.
Nyilván nem kell végletekig reszelt keró a mi szintünkön kb. semmi értelme, max az érzés, ami megvan, de semmi több. Egy józanul összeválogatott középpolcos bringa minden hobbistánál többet tud és elég is, max az egonak nem.pärt írta: ↑2026.03.23., hétf. 23:52Egy 13 kilós, 4 sebességes acélvázas Favorittal kezdtem tízévesen, amivel az élet császárának érezhettem magam, és utána sem jött rögtön űrhajó. Első gépem, aminél már komoly minőségi ugrást éreztem, egy Ultegrás alu-karbon volt. Baromi stabil, mégis kényelmes, elég könnyű jószág volt, de mai átlag hobbista már bottal sem piszkálná. Határozott véleményem, hogy a hobbibringások 98 százalékának - ideértve magamat is - ma sincs szüksége annál jobb technikára, én is simán visszaülnék rá, ha annyi lenne a keret. Jól eljátszadozunk, megjutalmazzuk magunkat, el-férfi-barbizunk valami szép vassal, aztán gyártunk hozzá önigazolást, hogy ég-föld a különbség - akár a hifiben. Félre ne menjen; nem vitatom a fejlődést, csak nálam van egy elég határozott vonal a lehet nélküle élni - nem lehet nélküle élni technológiák közt.
Az érzések nagyon fontosak minden formádban, hogy mennyire jó menni velük, azonban semmi más, ami objektív nem következik belőlük. Sajnos ez van.pärt írta: ↑2026.03.23., hétf. 23:25Majd elválik. Ami keveset mentem az újjal, az alapján (nálam) a különbség kb. annyi lehet, amennyi egy "jobb" és egy "rosszabb" nap közt van a régi, megszokott gépen. Olyan június-júliusnál hamarabb úgysem fogok még úgy gurulni, hogy az érzetek a valós eltéréseket tükrözzék, nem az aktuális rotty/kevésbé rotty állapotomat.
behoztad a hifit,de nekem is ez ugrott be.pärt írta: ↑2026.03.23., hétf. 23:52Egy 13 kilós, 4 sebességes acélvázas Favorittal kezdtem tízévesen, amivel az élet császárának érezhettem magam, és utána sem jött rögtön űrhajó. Első gépem, aminél már komoly minőségi ugrást éreztem, egy Ultegrás alu-karbon volt. Baromi stabil, mégis kényelmes, elég könnyű jószág volt, de mai átlag hobbista már bottal sem piszkálná. Határozott véleményem, hogy a hobbibringások 98 százalékának - ideértve magamat is - ma sincs szüksége annál jobb technikára, én is simán visszaülnék rá, ha annyi lenne a keret. Jól eljátszadozunk, megjutalmazzuk magunkat, el-férfi-barbizunk valami szép vassal, aztán gyártunk hozzá önigazolást, hogy ég-föld a különbség - akár a hifiben. Félre ne menjen; nem vitatom a fejlődést, csak nálam van egy elég határozott vonal a lehet nélküle élni - nem lehet nélküle élni technológiák közt.
Meglepődnék, ha minimális különbség lenne a végső verdikt, viszont olyan bringával meg még nem volt dolgom, mint a tiéd. Szóval ez sem egy releváns vélemény.pärt írta: ↑2026.03.23., hétf. 23:25Majd elválik. Ami keveset mentem az újjal, az alapján (nálam) a különbség kb. annyi lehet, amennyi egy "jobb" és egy "rosszabb" nap közt van a régi, megszokott gépen. Olyan június-júliusnál hamarabb úgysem fogok még úgy gurulni, hogy az érzetek a valós eltéréseket tükrözzék, nem az aktuális rotty/kevésbé rotty állapotomat.
Egy 13 kilós, 4 sebességes acélvázas Favorittal kezdtem tízévesen, amivel az élet császárának érezhettem magam, és utána sem jött rögtön űrhajó. Első gépem, aminél már komoly minőségi ugrást éreztem, egy Ultegrás alu-karbon volt. Baromi stabil, mégis kényelmes, elég könnyű jószág volt, de mai átlag hobbista már bottal sem piszkálná. Határozott véleményem, hogy a hobbibringások 98 százalékának - ideértve magamat is - ma sincs szüksége annál jobb technikára, én is simán visszaülnék rá, ha annyi lenne a keret. Jól eljátszadozunk, megjutalmazzuk magunkat, el-férfi-barbizunk valami szép vassal, aztán gyártunk hozzá önigazolást, hogy ég-föld a különbség - akár a hifiben. Félre ne menjen; nem vitatom a fejlődést, csak nálam van egy elég határozott vonal a lehet nélküle élni - nem lehet nélküle élni technológiák közt.
Talán nem teljesen adekvát az összehasonlítás, de amikor 10 évnyi Wilier GTR használat után megvettem Canyon Aeroad-ot és mentem vele kb. 2-3 hetet, majd amikor jöttek a Wilierért ráültem, csaptam vele egy búcsú és csekkolós kört, azt hittem egy chopperre ültem vissza. Odafelé hamar megszoktam, hogy hogy ugrik és suhan a Canyon, a visszaülés kijózanító volt. Oké, az egyik egy vérbeli aero gép, a másik meg pocakos apukák komfort országútija, mégse gondoltam, hogy azt fogom magamban megfogalmazni, hogy mi a francot kerestem én 10 évig a Wilieren? Nem azért mert ne lennék "pocakos apuka", hanem azért, ha ezt úgy is lehet, ahogy a Canyon csinálja, akkor mi értelme a GTR-nek...? Persze meg van annak is a helye, de ha azt nézem melyik hogy megy és ezen kívül mit nyújt, akkor egyből nem értelmetlen a kérdés.pärt írta: ↑2026.03.21., szomb. 18:05Ha már vénségi vetélkedő; én bizony nem vagyok képes ezt a Cannondale-t retro cuccnak látni.
Ha majd jönnek az óraátállítással a hosszabb napok - no meg a meleg is - végre gyakrabban gurulhatok. Tervezem, hogy váltakozva tekerek a két gépemmel, így lesz módom összehasonlítani a kb. húsz évnyi technológiai különbséget. Az újjal még nagyon keveset mentem, de idáig semmi kiugróan eltérő érzet. (Teljesítményt nem is említem, az tavasszal amúgy is mindig harmatos.)
ma más a kása mása, vagyis izé. más ma már a retro, mint 20 évepärt írta: ↑2026.03.21., szomb. 18:05Ha már vénségi vetélkedő; én bizony nem vagyok képes ezt a Cannondale-t retro cuccnak látni.
Ha majd jönnek az óraátállítással a hosszabb napok - no meg a meleg is - végre gyakrabban gurulhatok. Tervezem, hogy váltakozva tekerek a két gépemmel, így lesz módom összehasonlítani a kb. húsz évnyi technológiai különbséget. Az újjal még nagyon keveset mentem, de idáig semmi kiugróan eltérő érzet. (Teljesítményt nem is említem, az tavasszal amúgy is mindig harmatos.)
Még mindig sötétben tapogatózom. Vagyis azt se,mert teljes sötétség van
na,ezt fordítsd le,mert én nem követem mostanában a csapatokat
