Zöld topik

[Töki]

Ezek a gondolatok nem hangzanak rosszúl, de ahogy látom, a törekvések teljesen más irányúak, és nem feltetlenűl a gazdaságosság irányába mutatnak.

Ezernyi érv van a mai energiaproblémáink megoldására pro és kontra, ideje lenne végre szakmai, és nem politikai no meg egyes magánzsebek oldaláról keresni a megoldást.
A házakra valóban lehetne még napelemek tömegét felrakni, de ahhoz az elosztó rendszerünket nagyon erősen fejleszteni kéne. Csak egy maszek példa: tavaly kértem teljesítménybővítést, mert ha megy a mosógép és a tűzhely, lecsapja a biztosítékot. Az E.On megírta: ki kéne húzni vagy 300 méter kábelt (szerintem még valami trafófejlesztés is kellene), ezért a vállalási határidő 2027(!) március. Itt a falunkban is bajok vannak a napelemek miatt, nagyobb léptékben meg nyilván még nagyobbak a problémák. Már írtam, hogy Burgenlandban 1000+ szélkerék van, és "exportálnak" is áramot, miközben ellátják magukat. Ebbe az irányba is lehetne továbblépni.
Azt olvasom, hogy ugyanakkora termelési értéket az osztrák ipar 40%-nyi energiafelhasználással állít elő, mint mi. Itt is lenne tennivaló bőven, persze itt előjön a termelékenység és a közepes fejlettség csapdájának kérdése, ez már nagyon messze vezet.
Az is biztos, hogy valamilyen rugalmas energiatermelő megoldásokra lenne szükség, főleg, ha a fenti irányokban még lesznek fejlesztések. Én elhiszem, hogy Paks2 jó irány (bár vannak más vélemények is). No de ki fogja azt felépíteni? Az oroszok már legalább 13 éve dolgoznak rajta, legalábbis már iszonyú sok pénzt elköltöttünk rá. Aztán hol tartunk? Van egy beomlott gödrünk. Vagy meg tudják csinálni, vagy nem (a finnek is leállították őket még a háború előtt, mert úgy látták, nem megy nekik), és akkor a politikai (bel- és külpolitika egyaránt ráadásul) vonatkozásokról nem is esett szó.
Szóval ez nem is olyan egyszerű...

Tudomásom szerint egyelőre nem kiválthatók az olyan alaperőművek, mint a paksi. Ugyanakkor hetente többször áthajtok a budapesti hidakon, és nézem a Duna vízszintjét, amely tragikusan alacsony volt az elmúlt évben. Mi a garancia arra, hogy az éghajlatváltozás hatására nyolc év múlva lesz annyi víz a Dunában, amivel hűteni lehet a paksi II. erőművet? Ezzel együtt is maradnék az atomenergiánál, mintsem hogy újra szenet égessünk, de a kisebb erőművekben látom a jövőt.

Az elektromosenergia-ellátás mellett még égetőbb a hazai vízügy helyzete. Nagyon fontos (víztározó, csatorna, öntözés stb.) beruházások és karbantartások csúsznak. A rendszereink a határukon üzemnek. Kiváló mezőgazdasági adottságaink lehetnének, de fejlesztés hiányában az elsivatagosodás vár az országra. Lehetne ezt jól csinálni – lásd Kína vagy Izrael példáját –, de a négyéves kormányzati ciklusok nem kedveznek az ilyen hosszú tervezett beruházásoknak.

[istvan01]

Valójában már most nagyobb beépített napelem kapacitás (kb. 8 GW) van az országban, mint a jelenlegi és leendő paksi erőművek összteljesítménye (2,0 + 2,4 GW). De ez a szám önmagában nem sokat mond, mert az atomerőmű fő jellemzője, hogy folyamatosan és olcsón termel áramot. Csak a geotermikus és vízerőművek hasonlíthatók ilyen szempontból hozzá, de ezekből nem tudunk akkora kapacitást építeni. Szóval hiába van már most rengeteg napelemünk, éves szinten még mindig Paks termeli a több energiát (9 versus 16 TWh).

Az az energia legolcsóbb, amit nem használunk fel. Pl azért mert annyira jó a hőszigetelés, vagy az mert munka, vagy szórakozás okán nem kell annyit utaznunk, vagy azért, mert lemondunk jó néhány energiát zabáló villamos és nem villamos berendezés használatáról, esetleg nem is halmozzuk fel azokat a környezetünkben, akkor sem, ha jövedelmünkből ezt megtehetjük.
És itt ezen ellentmondásnak mai cikke Telexről:
A szupergazdagok három nap alatt kimerítették az idei szén-dioxid-kibocsátási kvótájukat
https://telex.hu/techtud/2026/01/10/gaz ... kibocsatas

2GW atomerőmű 80%-os max éves kihasználásban egy év alatt termelhet 14TWh villamos energiát.
8GW összteljesítményű napelem Magyarországon GW-onként átlagban évente 1000-1100GWh-t termel, tehát ez összesen 8x1100GWh=8,8TWh. Sajnos ehhez is társul egy kellemetlen csökkentő faktor, amikor az erősebb napsütésben 250V határolással le kell állítani az invertereket. Abban nem vagyok biztos, hogy az akkumulátoros HMKE-nál is leáll emiatt az inverter, de sanszos, hogy az akkumulátor is hamar megtelik ilyenkor.

[Luxor Audio]

Paks ll.

...mondott egy olyat is, hogy a most előirányzott Paks ll költségvetésének a feléből, az ország minden épületének a tetejét be lehetne borítani napelemmel, és ennek az összteljesítménye már meghaladná a majdan megépülő ll-es blokk teljesítményét!

Lehetetlennek gondolom a témáról úgy beszélni, hogy közben ne keveredjünk bele a politika pöcegödrébe. Annyit azért megengedek magamnak, hogy bár egy zöld világban is szükség van alaperőművekre, akár atomenergiára épülőkre is, de ahogy ez nálunk zajlik és amennyibe kerül majd, irreális vállalás.

Valójában már most nagyobb beépített napelem kapacitás (kb. 8 GW) van az országban, mint a jelenlegi és leendő paksi erőművek összteljesítménye (2,0 + 2,4 GW). De ez a szám önmagában nem sokat mond, mert az atomerőmű fő jellemzője, hogy folyamatosan és olcsón termel áramot. Csak a geotermikus és vízerőművek hasonlíthatók ilyen szempontból hozzá, de ezekből nem tudunk akkora kapacitást építeni. Szóval hiába van már most rengeteg napelemünk, éves szinten még mindig Paks termeli a több energiát (9 versus 16 TWh).

[zoli73]

Ezek a gondolatok nem hangzanak rosszúl, de ahogy látom, a törekvések teljesen más irányúak, és nem feltetlenűl a gazdaságosság irányába mutatnak.

Ezernyi érv van a mai energiaproblémáink megoldására pro és kontra, ideje lenne végre szakmai, és nem politikai no meg egyes magánzsebek oldaláról keresni a megoldást.
A házakra valóban lehetne még napelemek tömegét felrakni, de ahhoz az elosztó rendszerünket nagyon erősen fejleszteni kéne. Csak egy maszek példa: tavaly kértem teljesítménybővítést, mert ha megy a mosógép és a tűzhely, lecsapja a biztosítékot. Az E.On megírta: ki kéne húzni vagy 300 méter kábelt (szerintem még valami trafófejlesztés is kellene), ezért a vállalási határidő 2027(!) március. Itt a falunkban is bajok vannak a napelemek miatt, nagyobb léptékben meg nyilván még nagyobbak a problémák. Már írtam, hogy Burgenlandban 1000+ szélkerék van, és "exportálnak" is áramot, miközben ellátják magukat. Ebbe az irányba is lehetne továbblépni.
Azt olvasom, hogy ugyanakkora termelési értéket az osztrák ipar 40%-nyi energiafelhasználással állít elő, mint mi. Itt is lenne tennivaló bőven, persze itt előjön a termelékenység és a közepes fejlettség csapdájának kérdése, ez már nagyon messze vezet.
Az is biztos, hogy valamilyen rugalmas energiatermelő megoldásokra lenne szükség, főleg, ha a fenti irányokban még lesznek fejlesztések. Én elhiszem, hogy Paks2 jó irány (bár vannak más vélemények is). No de ki fogja azt felépíteni? Az oroszok már legalább 13 éve dolgoznak rajta, legalábbis már iszonyú sok pénzt elköltöttünk rá. Aztán hol tartunk? Van egy beomlott gödrünk. Vagy meg tudják csinálni, vagy nem (a finnek is leállították őket még a háború előtt, mert úgy látták, nem megy nekik), és akkor a politikai (bel- és külpolitika egyaránt ráadásul) vonatkozásokról nem is esett szó.
Szóval ez nem is olyan egyszerű...

Az említett podcast beszélgetésben elhangzott az is, hogy eddig erre a "gödörre" lálocsolt pénzből, hány db gyorsan telepíthető, kis teljesitményű reaktor már telepíhető lett volna, amik már rég termelnék az áramot. Sajnos arra már nem emlékszem, hogy a szakértő hány darabot említett, ezért nem írok inkább számot.
Bár idehaza nagy probléma, hogy kb. teljesen mindegy milyen jellegű beruházásról van szó, mert a korrupció minden területen jelen van. Ami erősen visszaveti a hatékonyságot, termelékenységet, gazdaságosságot, megtérülést.
A villamos hálózat sajnos romokban hever, évtizedek óta elmaradtak a karbantartások, fejlesztések.
Nálunk, a falu egyik részén(kb. 5-6 utcát érint) már három hete "áll a bál", mert folyamatossá váltak az áraméllétási anomáliák. A feleségem a helyi iskolában dolgozik, sok emberrel találkozik, beszél, és rengetegen panaszkodnak akik a falu érintett részén lakik, hogy szó szerint hullanak a háztartási gépek, TV-k, és egyéb szórakoztató elektronikai eszközök, riasztó berendezések, gázkészülékek, hőszivattyúk, stb. mert brutális Volt kilengéseket produkál az áram. Már mindenki sejti, hogy meghibásodhatott a környéket tápláló transzformator, de a szolgáltató ködösít, sűrű bocsánatkérések, a szerelők szinte folyamatosan kint vannak, gépészkednek, de már három hete áldatlan állapotok vannak, és nem javul a helyzet.
Feltételezem, hogy ez nem egyedi eset, ország szerte ez már sajnos megszokott.

[pali923]

Ezek a gondolatok nem hangzanak rosszúl, de ahogy látom, a törekvések teljesen más irányúak, és nem feltetlenűl a gazdaságosság irányába mutatnak.

Ezernyi érv van a mai energiaproblémáink megoldására pro és kontra, ideje lenne végre szakmai, és nem politikai no meg egyes magánzsebek oldaláról keresni a megoldást.
A házakra valóban lehetne még napelemek tömegét felrakni, de ahhoz az elosztó rendszerünket nagyon erősen fejleszteni kéne. Csak egy maszek példa: tavaly kértem teljesítménybővítést, mert ha megy a mosógép és a tűzhely, lecsapja a biztosítékot. Az E.On megírta: ki kéne húzni vagy 300 méter kábelt (szerintem még valami trafófejlesztés is kellene), ezért a vállalási határidő 2027(!) március. Itt a falunkban is bajok vannak a napelemek miatt, nagyobb léptékben meg nyilván még nagyobbak a problémák. Már írtam, hogy Burgenlandban 1000+ szélkerék van, és "exportálnak" is áramot, miközben ellátják magukat. Ebbe az irányba is lehetne továbblépni.
Azt olvasom, hogy ugyanakkora termelési értéket az osztrák ipar 40%-nyi energiafelhasználással állít elő, mint mi. Itt is lenne tennivaló bőven, persze itt előjön a termelékenység és a közepes fejlettség csapdájának kérdése, ez már nagyon messze vezet.
Az is biztos, hogy valamilyen rugalmas energiatermelő megoldásokra lenne szükség, főleg, ha a fenti irányokban még lesznek fejlesztések. Én elhiszem, hogy Paks2 jó irány (bár vannak más vélemények is). No de ki fogja azt felépíteni? Az oroszok már legalább 13 éve dolgoznak rajta, legalábbis már iszonyú sok pénzt elköltöttünk rá. Aztán hol tartunk? Van egy beomlott gödrünk. Vagy meg tudják csinálni, vagy nem (a finnek is leállították őket még a háború előtt, mert úgy látták, nem megy nekik), és akkor a politikai (bel- és külpolitika egyaránt ráadásul) vonatkozásokról nem is esett szó.
Szóval ez nem is olyan egyszerű...

[stx]

A szél meg a nap kevés lesz erre, akkora energia igényünk van, és még nem is kezdtünk el villanyautózni

Valójában nem kevés az ezekkel kinyerhető energia sem, elméletben bőven elégséges is lenne, csak az időben történő eloszlása, egyenetlensége okoz problémát, mert nem oda esik a magas hatékonyság, ahol a magas igény keletkezik (mint pl. most a borús, szélcsendes, nagyon hideg téli napokon). Ha megoldjuk a kinyert energia tartós tárolását, szintet léphetünk, de ez még odébb van.

Paks ll.
Mikor megtörtént az alapkőletétele(2011?), akkor az hangzott el, hogy 2022-ben már termelni fog.

https://www.paks2.hu/a-projekt-t%C3%B6rt%C3%A9nete

[zoli73]

A szél meg a nap kevés lesz erre, akkora energia igényünk van, és még nem is kezdtünk el villanyautózni

Valójában nem kevés az ezekkel kinyerhető energia sem, elméletben bőven elégséges is lenne, csak az időben történő eloszlása, egyenetlensége okoz problémát, mert nem oda esik a magas hatékonyság, ahol a magas igény keletkezik (mint pl. most a borús, szélcsendes, nagyon hideg téli napokon). Ha megoldjuk a kinyert energia tartós tárolását, szintet léphetünk, de ez még odébb van.

Érdekes, és tanúlságos volt ez a bemásolt blogbejegyzés, de nagy újdonságokat nem közült. Nem kell szakértőknek lennünk, hogy megjósoljuk, hogy az elkövetkezendő években sorra dőlnek majd meg ezek a rekordok. Igen, a megújuló energiák ki vannak szolgáltatva az időjárásnak, és ezen érdemben csak az energiatárolás fejlesztése tud majd segíteni. Az, hogy most néhány napja hótakaró fedi a napelemparkokat, háztetőket, ez ma már nagyon nem általános, ez már szinte rendkívüli eseménynek számít.
Általánosságban nem tekinthető hátráltató tényzőnek.
Paks ll.
Mikor megtörtént az alapkőletétele(2011?), akkor az hangzott el, hogy 2022-ben már termelni fog.
Látva napjaink egyre fokozódó energiaigényét, erre már szükség is lett volna.
Nagyjából 3 hónapja hallottam egy podcast beszélgetést, ahol egy energetikai szakember volt a vendég, és nagyon elgondolkodtató dolgokat mondott.
Azt mondta, hogy mai szemmel nézve a Paks ll beruházás rossz döntés, és nem is szabadna folytatni.
Egyrészt, mert hatalmas szintű korrupció lengi körűl, így megjósolhatatlan, hogy mennyibe fog véglegesen kerülni, másrészt, figyelembe véve az eredeti alapkőletétel időpontját, szinte beláthatatlan, hogy mikorra fog elkészülni, és mikor fog elkezdeni termelni. A fokozódó energiaigények sürgetnék ez elkészültét, de az elmúlt bő évtized történései, nagy optimizmusra nem adnak okot.
Aztán ez a szakértő(sajnos nem jegyeztem meg a nevét, az utóbb 1 évben temérdek podcast beszélgetést hallgattam) mondott egy olyat is, hogy a most előirányzott Paks ll költségvetésének a feléből, az ország minden épületének a tetejét be lehetne borítani napelemmel, és ennek az összteljesítménye már meghaladná a majdan megépülő ll-es blokk teljesítményét!
Ez sokkal gyorsabban kivitelezhető volna, fokozatosan kapcsolódna rá a hálózatra, és ennek a kivitelezése sokkal több embernek/vállakozásnak biztosítana munkát, mint Paks ll, és ez az ország minden régiójában jelen volna egységesen.
A másik amit említett, hogy a fentiek mellett szükség volna az atomenergiára is, mert az kiszámitható, stabil, és jól szabályozható, de nem egy nagy erőmű formájában, hanem több, kisebb, regionálisan telepíthető, blokkokra, amik a közelben termelik meg a szükséges energiát, nem egy pontból kellene az ország minden régiójába eljuttatni, nem kis veszteségek árán. Ezek a "mini atomerőművek" állítólag nagyon terjedőben vannak a világban, gyorsan telepíthetőek, hamar megkezdik a termelést, és sokkal gazdaságosabban üzemeltethetők, mint egy nagy.
Továbbá beszélt arról is, hogy hatalmas összegű Európai Uniós támogatás van befagyasztva, politikai okok miatt, amit célzottan az energetikai rendszerek korszerűsítésére járna az országnak. Ebből lehetne fejleszteni a villamos hálózatot, és tárolókapacitásokat építeni ki.
Ezek a gondolatok nem hangzanak rosszúl, de ahogy látom, a törekvések teljesen más irányúak, és nem feltetlenűl a gazdaságosság irányába mutatnak.

[Luxor Audio]

Én eddig nyári energiacsúcsokról tudtam csak. Meg a médiában is csak ilyet láttam eddig. A sok légkondi miatt. Pl. én télen nagyon kevés áramot használok (max. a hifizéshez meg a TV-zéshez, a lámpáim mind pár wattos ledek) de nyáron k..va sokat a légkondi miatt. Az szinte 24 órában megy amiikor éjszaka is olyan meleg van, hogy nem lehet aludni.Télen még hűtő se kell, mert ami olyan kaja, kirakom az erkélyre azt jó ...

Igazad van, ez a média torzítása. Bár a nyári fogyasztás mostanában megközelítette a téli értékeket, még mindig több energiára van szükségünk a hideg hónapokban, részben az István01 által jelzett fejlemény miatt. A hiteles adatok szerencsére publikusak, lehet nézelődni, nem vagyunk a médiára szorulva.

Az országos villamos rendszerterhelési adatok itt érhetők el.

[Snipi]

A szél meg a nap kevés lesz erre, akkora energia igényünk van, és még nem is kezdtünk el villanyautózni

Valójában nem kevés az ezekkel kinyerhető energia sem, elméletben bőven elégséges is lenne, csak az időben történő eloszlása, egyenetlensége okoz problémát, mert nem oda esik a magas hatékonyság, ahol a magas igény keletkezik (mint pl. most a borús, szélcsendes, nagyon hideg téli napokon). Ha megoldjuk a kinyert energia tartós tárolását, szintet léphetünk, de ez még odébb van.

Én eddig nyári energiacsúcsokról tudtam csak. Meg a médiában is csak ilyet láttam eddig. A sok légkondi miatt. Pl. én télen nagyon kevés áramot használok (max. a hifizéshez meg a TV-zéshez, a lámpáim mind pár wattos ledek) de nyáron k..va sokat a légkondi miatt. Az szinte 24 órában megy amiikor éjszaka is olyan meleg van, hogy nem lehet aludni.
Télen még hűtő se kell, mert ami olyan kaja, kirakom az erkélyre azt jó ...

[Luxor Audio]

A szél meg a nap kevés lesz erre, akkora energia igényünk van, és még nem is kezdtünk el villanyautózni

Valójában nem kevés az ezekkel kinyerhető energia sem, elméletben bőven elégséges is lenne, csak az időben történő eloszlása, egyenetlensége okoz problémát, mert nem oda esik a magas hatékonyság, ahol a magas igény keletkezik (mint pl. most a borús, szélcsendes, nagyon hideg téli napokon). Ha megoldjuk a kinyert energia tartós tárolását, szintet léphetünk, de ez még odébb van.

[istvan01]

Audiatur et altera pars! A tegnapi, minden idők legmagasabb hazai villamosenergia fogyasztásáról:
(A magyar elosztórendszerben dolgozó barátom szerint az adatok helytállóak.)

Atombiztos - Hárfás Zsolt blogja

"A mai reggel maga az élő energetikai valóságshow: 9 óra körül már tartósan 7850 MW körüli rendszerterhelés, vagyis meg is dőlt a tavalyi, január 20-án mért addigi 7663 MW-os történelmi rendszerterhelési csúcs – és a napnak még közel sincs vége. Ahogy sötétedik és a hideg tovább szorít, illetve napközben tovább növekszik a fogyasztás is, a rendszerterhelés simán felszaladhat 8200–8400 MW környékére. Ez már nem elméleti vita az energiáról, hanem nagyon is kézzelfogható kérdés: lesz-e elég áram, és mennyiért?

Közben a „zöld csodafegyverek” ma látványosan hallgatnak. A naperőművek a hideg, a hó és a rövid nappalok miatt alig termelnek, a szélerőművek pedig szélcsendben állnak. Ilyenkor lehull a lepel a fizika törvényeiről: a villamosenergia-rendszer nem Facebook-posztokból, hanem folyamatos, szabályozható teljesítményből él. És ma ezt Magyarországon három dolog adja: a Paksi Atomerőmű, a gázerőművek és a masszív import.

Ez a helyzet tökéletesen megmutatja, miért stratégiai ügy az atomenergia. Paks ma is viszi a hátán az országot, stabilan, CO₂-kibocsátás nélkül, éjjel-nappal. De amikor a fogyasztás új történelmi csúcsokra ugrik, világosan látszik: Paks I. már nem elég. Minden egyes hideg, szélcsendes, havas nap is azt üzeni, hogy a Paks II. blokkokra nem 10 év múlva, hanem már tegnap szükség lett volna.

Ez nem ideológia, hanem mérnöki realitás. Lehet naperőműveket telepíteni, lehet szélerőműveket építeni – kell is –, de a rendszer gerincét olyan erőművek adják, amelyek akkor is termelnek, amikor a természet épp nem kooperál. A mai rekordterheléses nap egyetlen üzenetet ír ki nagy betűkkel a magyar energiapolitika falára: a villamosenergia-ellátás biztonsága atomenergia nélkül illúzió. Paks II. pedig nem luxus, hanem nemzetstratégiai szükségszerűség.

Ahogy mondani szoktam: a tények makacs dolgok."


Energiacsúcs.jpg

Ez az áramcsúcs nagyobb részben a szaldós HMKE-sok villannyal fűtése miatt van. (nekem már 2éve letelt a 10éves szaldóm, de soha nem fűtöttem villannyal, mert ahhoz kicsi a HMKE-em).

[tamagaba]

Paks II. pedig nem luxus, hanem nemzetstratégiai szükségszerűség.

Ezt csak a németek nem tudják. Végleg leállították a sajátjaikat.
A jappók is csináltak ilyet, de ők csak standby-ra rakták (volt annyi eszük). A legnagyobb 8GW-os erőművük épp újrainditás alatt van.

2032-ben el kell kezdenünk leállítani Paks I-et, úgyhogy iparkodnunk kell a II-es építésén, mert megy az idő és nem két talicskát kell majd odébbtolni
Hasonlóan kéne csinálnunk, mint Svájc és Japán. Minimális fosszilis importja van, maga próbálja megoldani - nem akar függőséget senkitől

A szél meg a nap kevés lesz erre, akkora energia igényünk van, és még nem is kezdtünk el villanyautózni

[violin]

Vár mindenki a száraz akksira
Olyan lesz, mint a kerékpárverseny utolsó szakasza - ki fog először kiugorni

https://www.batterytechonline.com/desig ... in-q1-2026

[Luxor Audio]

Audiatur et altera pars! A tegnapi, minden idők legmagasabb hazai villamosenergia fogyasztásáról:
(A magyar elosztórendszerben dolgozó barátom szerint az adatok helytállóak.)

Atombiztos - Hárfás Zsolt blogja

"A mai reggel maga az élő energetikai valóságshow: 9 óra körül már tartósan 7850 MW körüli rendszerterhelés, vagyis meg is dőlt a tavalyi, január 20-án mért addigi 7663 MW-os történelmi rendszerterhelési csúcs – és a napnak még közel sincs vége. Ahogy sötétedik és a hideg tovább szorít, illetve napközben tovább növekszik a fogyasztás is, a rendszerterhelés simán felszaladhat 8200–8400 MW környékére. Ez már nem elméleti vita az energiáról, hanem nagyon is kézzelfogható kérdés: lesz-e elég áram, és mennyiért?

Közben a „zöld csodafegyverek” ma látványosan hallgatnak. A naperőművek a hideg, a hó és a rövid nappalok miatt alig termelnek, a szélerőművek pedig szélcsendben állnak. Ilyenkor lehull a lepel a fizika törvényeiről: a villamosenergia-rendszer nem Facebook-posztokból, hanem folyamatos, szabályozható teljesítményből él. És ma ezt Magyarországon három dolog adja: a Paksi Atomerőmű, a gázerőművek és a masszív import.

Ez a helyzet tökéletesen megmutatja, miért stratégiai ügy az atomenergia. Paks ma is viszi a hátán az országot, stabilan, CO₂-kibocsátás nélkül, éjjel-nappal. De amikor a fogyasztás új történelmi csúcsokra ugrik, világosan látszik: Paks I. már nem elég. Minden egyes hideg, szélcsendes, havas nap is azt üzeni, hogy a Paks II. blokkokra nem 10 év múlva, hanem már tegnap szükség lett volna.

Ez nem ideológia, hanem mérnöki realitás. Lehet naperőműveket telepíteni, lehet szélerőműveket építeni – kell is –, de a rendszer gerincét olyan erőművek adják, amelyek akkor is termelnek, amikor a természet épp nem kooperál. A mai rekordterheléses nap egyetlen üzenetet ír ki nagy betűkkel a magyar energiapolitika falára: a villamosenergia-ellátás biztonsága atomenergia nélkül illúzió. Paks II. pedig nem luxus, hanem nemzetstratégiai szükségszerűség.

Ahogy mondani szoktam: a tények makacs dolgok."

[Luxor Audio]

Vár mindenki a száraz akksira
Olyan lesz, mint a kerékpárverseny utolsó szakasza - ki fog először kiugorni

Nem hiszem, hogy így lenne, mert az a technológia még nagyon távoli és addig is pörgetni kell az üzletet. Kb mint a Musk által ígért újítások, amiktől már vagy 15 éve folyamatosan 2-3 év távolságra vagyunk.

Amire sokan várunk, az az elektromos autók árának csökkenése és a töltőhálózat gyors bővítése.

[tamagaba]

A közvélekedés szerint csökken az elektromos hajtású autók népszerűsége, "a kutya sem veszi őket". Akkor jöjjenek a számok! Forrás.

A mild-hybrid inkább benzinesnek tekinthető, így nem sorolom ide, nélkülük az elektromos vonatkozású (HEV, PHEV, EV) új autók aránya 30 % körül jár már Magyarországon is.

Vár mindenki a száraz akksira
Olyan lesz, mint a kerékpárverseny utolsó szakasza - ki fog először kiugorni

[Luxor Audio]

A közvélekedés szerint csökken az elektromos hajtású autók népszerűsége, "a kutya sem veszi őket". Akkor jöjjenek a számok! Forrás.

A mild-hybrid inkább benzinesnek tekinthető, így nem sorolom ide, nélkülük az elektromos vonatkozású (HEV, PHEV, EV) új autók aránya 30 % körül jár már Magyarországon is.

[Snipi]

Meg azt mondták valahol a TV-ben, hogy mivel így lassabban mennek az autók, ezért kisebb a káros anyag kibocsátás, és ez érződik a levegő minőségén is.

A hetek óta tartó komor időjárás, zárt felhőzet és gyenge légmozgás miatt kimondottan rossz volt a levegő minősége a Budapesten mostanában, az egészségügyi határértékeket több napon is átlépte (csak erről nem szeret beszélni a TV). Most van némi szél és gyenge az autóforgalom, így némileg tisztul a helyzet, de jónak nem mondható.


Budapest 0107.jpg

Az említett TV műsorban nem Bp-ről volt szó. Azt már nem tudom melyik város, de az biztos hogy nem Bp. Szerintem azért még vannak ebben az országban más városok is ...

[Luxor Audio]

Meg azt mondták valahol a TV-ben, hogy mivel így lassabban mennek az autók, ezért kisebb a káros anyag kibocsátás, és ez érződik a levegő minőségén is.

A hetek óta tartó komor időjárás, zárt felhőzet és gyenge légmozgás miatt kimondottan rossz volt a levegő minősége a Budapesten mostanában, az egészségügyi határértékeket több napon is átlépte (csak erről nem szeret beszélni a TV). Most van némi szél és gyenge az autóforgalom, így némileg tisztul a helyzet, de jónak nem mondható.

[Snipi]

Ebben a hidegben hogyan érdemesebb szellőztetni a lakást? Mert hogy azért kell. Intenzíven nagyra nyitott ablakokkal rövid ideig (5-10 perc), vagy résnyire nyitva (esetemben bukóra) hosszabb időtartamig (mondjuk kb. 1 óra) ?

Rövid, de intenzív szellőztetéssel, erős kereszthuzattal gyorsan lecseréled a belső levegőt, de a berendezési tárgyak, falak 2-3 perc alatt nem hűlnek ki, így gyorsan vissza tudod fűteni a belteret. Ha folyamatosan, hosszabb időre nyitva hagyod az ablakot, rengeteg energiát veszítesz, miközben alig történik légcsere.

Nagyszerű akusztikát kapott a város a vastag hórétegnek köszönhetően, sok dB mértékben csökkent a zajszint, de a forgalom is kisebb, szerencsére nem mindenki erőlteti az autózást most.

Meg azt mondták valahol a TV-ben, hogy mivel így lassabban mennek az autók, ezért kisebb a káros anyag kibocsátás, és ez érződik a levegő minőségén is.

[Snipi]

Köszönöm szépen!

Akkor ezt a gyors kereszthuzatot fogom alkalmazni. Nagy szerencsém, hogy külön dedikált zeneszobám van, ahova ritkán megyek, így azt csak ritkán - főleg a "bepállás" ellen (de főleg a különböző hézagokon és réseken a szomszédból átszüremlő dögletes, áporodott bagószag miatt) - szükséges szellőztetni, így a hifis szarjaim se sínylik meg a hirtelen hőmérséklet változást.

[OFF - katt ide ha látni akarod]

Bár már csak egy bagós van a szomszédban, három volt, de kettő 20 év kemény bagózás következtében már a túlvilágon füstöl.

[Luxor Audio]

Ebben a hidegben hogyan érdemesebb szellőztetni a lakást? Mert hogy azért kell. Intenzíven nagyra nyitott ablakokkal rövid ideig (5-10 perc), vagy résnyire nyitva (esetemben bukóra) hosszabb időtartamig (mondjuk kb. 1 óra) ?

Rövid, de intenzív szellőztetéssel, erős kereszthuzattal gyorsan lecseréled a belső levegőt, de a berendezési tárgyak, falak 2-3 perc alatt nem hűlnek ki, így gyorsan vissza tudod fűteni a belteret. Ha folyamatosan, hosszabb időre nyitva hagyod az ablakot, rengeteg energiát veszítesz, miközben alig történik légcsere.

Nagyszerű akusztikát kapott a város a vastag hórétegnek köszönhetően, sok dB mértékben csökkent a zajszint, de a forgalom is kisebb, szerencsére nem mindenki erőlteti az autózást most.

[tottyi]

Ebben a hidegben hogyan érdemesebb szellőztetni a lakást? Mert hogy azért kell.
Intenzíven nagyra nyitott ablakokkal rövid ideig (5-10 perc), vagy résnyire nyitva (esetemben bukóra) hosszabb időtartamig (mondjuk kb. 1 óra) ?

En minden reggel az egesz lakasban kinyitom billenore az ablakokat kb 40 percre mert nalunk szokott peneszedni a fal de mar parastalanito hasznalataval ez megszunt de a szelloztetes az kell. Nem akarom teljesen kinyitni az ablakot mert az elektornikanak nem tesz jot a hirtelen homersekletvaltozas.

[Alex_Aston]

Ebben a hidegben hogyan érdemesebb szellőztetni a lakást?

5 perc kereszt huzat. Attól jobb nincs

[Snipi]

Ebben a hidegben hogyan érdemesebb szellőztetni a lakást? Mert hogy azért kell.
Intenzíven nagyra nyitott ablakokkal rövid ideig (5-10 perc), vagy résnyire nyitva (esetemben bukóra) hosszabb időtartamig (mondjuk kb. 1 óra) ?