Általában a hifiről

[tottyi]

A küyüzés - így általánosságan, most erről írnék - nem csak a HiFiseket jellemzi.
-Volt ismerősöm, akinek elképesztő fotós felszerelése volt, de soha egy képet nem lőtt vele, üresen kattintgatta a Nikon F4-est.
-Volt ismerősöm, akinek olyan carbon, kevlár stb. horgászbotjai voltak, mindenféle orsóval, ami komoly összegbe került. Halat a Csarnokban vásárolt.
-Volt ismerősöm, akinek többféle márkából komoly barkácsgép sorozata volt, de egy szöget nem tudott beütni.
-Volt ismerősöm, akinek nagyon komoly sport autói voltak, minden héten lemosta azokat, pucolgatta a garázsban, de busszal járt.

Szóval - szerintem - sokfélék a mindenféleségek, így vagyunk, vannak, lehetnek sokan a HiFivel.

Ezek elég frappáns vélemények, de tisztán látszik, hogy kívülállótól származnak.
Csak egyre, a horgász "ismerősödről" szólóra reagálnék.
A horgászat célja a legtöbb embernél már jóideje nem a halszerzési tevékenység. Én is horgászom, de halat soha nem viszek haza, a megfogott halat azonnal elengedem, még haltartóm sincs már vagy húsz éve.
Ha halat szeretnék enni, én is a boltban vásárolom meg konyhakészen.
De hogy a hifihez is kapcsolódjon a kommentem, elmondok egy friss történetet, ami ma játszódott le, és hűen leírja a laikus ember véleményét a hobbinkról.
A mai napon vendégül láttuk a feleségem egyik távoli rokoni családját, akik még nem jártak nálunk, mióta itt lakunk(6 éve).
A nappaliba belépve, mivel eléggé szembetűnő a rendszerem, érdeklődő tekinteteket vetettek rá, majd annyit kérdezett az egyikőjük, hogy "mi szükség van ennyi, egyforma dobozra?" Mikor nagyjábol sikerült felvilágosítanom őket, hogy mi, micsoda, és mire való, erre a következőt kérdezték: "És miért kellenek ekkora hangfalak? Te szoktál Disco-t csinálni, vagy bálokat hangosítani?" Annyira felkészületlenűl ért a kérdés, hogy köpni-nyelni sem tudtam, nem volt bekészített válaszom. Végül elmagyaráztam nekik, hogy egyik sem, ez a hobbim, csak saját magam szórakoztatására szolgál, és nem viszem sehová, nem keresek vele pénzt. Erre jött a következő kérdés, de már a feleségemhez. "Te ezt hagyod, hogy csak ezért ilyesmikkel pakolja tele a nappalitokat?" Én kérdeztem vissza, hogy miért, miket kellene szerintük a rendszerem által elfoglalt helyre pakolni? Erre az volt a válasz, hogy "hát ők nem tudják, de pont ilyesmiket biztos nem."
Tehát eléggé ufónak lettem nézve, és még szerencse, hogy az anyagi része már nem került szóba, mert a párom asztalhoz terelte a társaságot. Később leűlve a nappaliba beszélgettünk, iszogattunk és láttam, hogy vetettek még néhány értetlen pillantást a rendszerre, de a további bugyuta kérdések szerencsére elmaradtak.
Hozzáteszem, hogy ez a család ugyan kedves emberek, de én csak úgy hivom őket, hogy "érdektelen emberek". Nekik nincs hobbijuk(talán azt sem tudják mi az), szinte semmi iránt nem érdeklődnek, pénzt csak a szükségleteikre költenek, így beszélgetni is nehéz velük, alig akad közös téma. Még szerencse, hogy nem volt hosszú látogatás, mert Ők a fentiek miatt nem azok az emberek, akiknek a társaságát különösebben keresnénk. A mai is kvázi egy kötelező kör volt.

Ilyen volt nekem is mikor egy influenzer csaj eljott a parjaval megvenni a mac minit amirol akkoriban ment a zene es meglattak a hangfalakat. Az volt az elso kerdesuk, hogy milyen hangosan hallgatom. Mondom, hogy termeszetesen nem teljes hangeron mert akkor meg nem ertettem miert kerdeztek, aztan mondom, hogy hallgassak meg. Betettem nekik youtubrol valamit aztan valasztottak ok es kerdeztek meddig tekerhetik a hangerot. Mikor mentek el meg a srac csinalt egy szelfit a hangfalakrol. Igy elgondolkodva mar sajnalom, hogy ok csak a hangerot lattak ezekbe a hangfalakba. Ha tudtak volna mennyibe kerultek talan egy elomusort is lenyomtak volna veluk.

[zoli73]

A mai napon vendégül láttuk a feleségem egyik távoli rokoni családját, akik még nem jártak nálunk, mióta itt lakunk(6 éve).
...

Hát ez picit szerintem már tágabb kérdés is, mivel ha az ember elmegy vendégségbe valahová, akkor nem kezdi el a házigazda bármilyen dolgát kéretlenül kritizálni/leszólni. Legalábbis szerintem ez alap. Persze nem voltam ott, lehet tényleg csak kíváncsiak voltak, stb, bár a történetből nyilván nem ez jön le. A hifinél maradva én ha valahová magánszemélyhez elmegyek, ahová meghívnak, akkor még az olyan beugratós kérdésre is csak nagyon óvatosan próbálok válaszolni, hogy "őszintén mondd el, mi a véleményed róla?". De ez csak az én meglátásom, lehet mások máshogy vannak ezzel.
Nálam az szokta leginkább kiverni a biztosítékot ha valaki szerint mondjuk az én hobbim (vagy másé) az hülyeség de amit ő csinál az fontos és lényeges dolog. Anno még a 2000-es években mikor elkezdtem dolgozni, a cégnél egy munkatársamnak a gyerekkori álma volt egy Technics kazettás deck és mikor elkezdett dolgozni, végre vett egyet magának használtan. Másik kollégám felesége (aki nagy virágmániás volt és a lakókörnyezetét szokás szerint telerakta virágokkal) lesajnálóan kérdezte, hogy mire jó ez az egész? Azt mondtam neki, hogy annyi értelme biztosan van mint a muskátliknak az erkélyen. Na erre már nem tudott mit mondani.

Nem, becsmérlő, kritikus megjegyzéseket nem tettek, inkább a rácsodálkozás, értetlenkedés ment, hogy itt mivel szembesültek. Más alkalmakkor, ha találkoztunk velük, akkor sem terelődött ilyen témára a beszélgetés, igy nem tudták, hogy én milyen hobbit űzök. Ahogy írtam is, Ők olyan "érdektelen emberek", akiknek teljesen érthetetlen, hogy a szükségleteiken kívül, miért dob ki valaki több-kevesebb pénzt, számukra érdektelen dolgokra. Igen, talán kicsit tapintatlanok is, mindenesetre én nem tudnék ilyen lenni.

[Aszpirin]

Nálam a nappaliban a "házimozi" van, ami enhén szólva is semmilyen sztenderd szerint nem nevezhető felsőkatgóriásnak, még középkategóriásnak is csak jóindulattal. De a "friss" látogatóim szinte kivétel nélkül hüledeznek, hogy oááááú, de komoly cucc Én meg mosolygok magamban, és nem viszem be őket a hálószobámba

[Robici]

A mai napon vendégül láttuk a feleségem egyik távoli rokoni családját, akik még nem jártak nálunk, mióta itt lakunk(6 éve).
...

Hát ez picit szerintem már tágabb kérdés is, mivel ha az ember elmegy vendégségbe valahová, akkor nem kezdi el a házigazda bármilyen dolgát kéretlenül kritizálni/leszólni. Legalábbis szerintem ez alap. Persze nem voltam ott, lehet tényleg csak kíváncsiak voltak, stb, bár a történetből nyilván nem ez jön le. A hifinél maradva én ha valahová magánszemélyhez elmegyek, ahová meghívnak, akkor még az olyan beugratós kérdésre is csak nagyon óvatosan próbálok válaszolni, hogy "őszintén mondd el, mi a véleményed róla?". De ez csak az én meglátásom, lehet mások máshogy vannak ezzel.
Nálam az szokta leginkább kiverni a biztosítékot ha valaki szerint mondjuk az én hobbim (vagy másé) az hülyeség de amit ő csinál az fontos és lényeges dolog. Anno még a 2000-es években mikor elkezdtem dolgozni, a cégnél egy munkatársamnak a gyerekkori álma volt egy Technics kazettás deck és mikor elkezdett dolgozni, végre vett egyet magának használtan. Másik kollégám felesége (aki nagy virágmániás volt és a lakókörnyezetét szokás szerint telerakta virágokkal) lesajnálóan kérdezte, hogy mire jó ez az egész? Azt mondtam neki, hogy annyi értelme biztosan van mint a muskátliknak az erkélyen. Na erre már nem tudott mit mondani.

[Alex_Aston]

Önmagában szerintem nem gáz a kütyüzés.
Szinte mindenkinek van valami heppje (van aki sörös úvegeket gyűjt, van aki autokat, stb.)
A baj akkor van, ha ezt akár a családja rovására teszi.
Amíg valaki nem a gyerekeinek a szájából veszi el az ételt ezekkel, vagy nem magát taszítja nyomorúságos körülmények közé (sajnos ugye vannak ilyenek, nem is kis számban), addig szerintem azt csinál, ami jól esik.
Egyéb esetben szerintem gáz, és elítélendő dolog.

[zoli73]

Persze az általam felsorolt, nem egészen pozitív hozzáállásokból - a horgász nem csak halat nem fogott, el sem ment soha pecázni - nem következik az azonosság a HiFi-zőkkel.
A felsoroltaktól nem tanultam semmit, sem pozitív, sem negatív értelemben.
De! A HiFi-zőktől, ha jól figyelt az ember, sokat tanultam.
Ők azok akik pótolták a hosszadalmas cseréket, próbákat, amiktől így megmenekült az ember.
Némi idő után már az illetők "fülét", hallását is kismertem, és adaptálni tudtam a magaméhoz.
Tudtam kinek a véleménye alapján megvett dolog fog tetszeni, elengedhettem a nekem valószínűleg nem tetsző dolgokat.
Ezért külön köszönettel tartozom Nekik.

Ez bizony így van! Sok elsősorban kütyüzni, tesztelni szerető fórumtárnak tartozunk köszönettel, mert Ők sokszor helyettünk is lefutják a felesleges köröket, és ha elég szemfülesek vagyunk, sokat profitálhatunk az Ő tevékenységükből. Szerencsére már nekem is sikerült szert tennem néhány olyan barátra, akiknek a tanácsait(legegyen az hifivel vagy zenével, lemezekkel kapcsolatos) szinte vakon megfogadhatom, és ezt nagyrészt az AVX-nek köszönhetem!

[akvapark]

Persze az általam felsorolt, nem egészen pozitív hozzáállásokból - a horgász nem csak halat nem fogott, el sem ment soha pecázni - nem következik az azonosság a HiFi-zőkkel.
A felsoroltaktól nem tanultam semmit, sem pozitív, sem negatív értelemben.
De! A HiFi-zőktől, ha jól figyelt az ember, sokat tanultam.
Ők azok akik pótolták a hosszadalmas cseréket, próbákat, amiktől így megmenekült az ember.
Némi idő után már az illetők "fülét", hallását is kismertem, és adaptálni tudtam a magaméhoz.
Tudtam kinek a véleménye alapján megvett dolog fog tetszeni, elengedhettem a nekem valószínűleg nem tetsző dolgokat.
Ezért külön köszönettel tartozom Nekik.

[zoli73]

A küyüzés - így általánosságan, most erről írnék - nem csak a HiFiseket jellemzi.
-Volt ismerősöm, akinek elképesztő fotós felszerelése volt, de soha egy képet nem lőtt vele, üresen kattintgatta a Nikon F4-est.
-Volt ismerősöm, akinek olyan carbon, kevlár stb. horgászbotjai voltak, mindenféle orsóval, ami komoly összegbe került. Halat a Csarnokban vásárolt.
-Volt ismerősöm, akinek többféle márkából komoly barkácsgép sorozata volt, de egy szöget nem tudott beütni.
-Volt ismerősöm, akinek nagyon komoly sport autói voltak, minden héten lemosta azokat, pucolgatta a garázsban, de busszal járt.

Szóval - szerintem - sokfélék a mindenféleségek, így vagyunk, vannak, lehetnek sokan a HiFivel.

Ezek elég frappáns vélemények, de tisztán látszik, hogy kívülállótól származnak.
Csak egyre, a horgász "ismerősödről" szólóra reagálnék.
A horgászat célja a legtöbb embernél már jóideje nem a halszerzési tevékenység. Én is horgászom, de halat soha nem viszek haza, a megfogott halat azonnal elengedem, még haltartóm sincs már vagy húsz éve.
Ha halat szeretnék enni, én is a boltban vásárolom meg konyhakészen.
De hogy a hifihez is kapcsolódjon a kommentem, elmondok egy friss történetet, ami ma játszódott le, és hűen leírja a laikus ember véleményét a hobbinkról.
A mai napon vendégül láttuk a feleségem egyik távoli rokoni családját, akik még nem jártak nálunk, mióta itt lakunk(6 éve).
A nappaliba belépve, mivel eléggé szembetűnő a rendszerem, érdeklődő tekinteteket vetettek rá, majd annyit kérdezett az egyikőjük, hogy "mi szükség van ennyi, egyforma dobozra?" Mikor nagyjábol sikerült felvilágosítanom őket, hogy mi, micsoda, és mire való, erre a következőt kérdezték: "És miért kellenek ekkora hangfalak? Te szoktál Disco-t csinálni, vagy bálokat hangosítani?" Annyira felkészületlenűl ért a kérdés, hogy köpni-nyelni sem tudtam, nem volt bekészített válaszom. Végül elmagyaráztam nekik, hogy egyik sem, ez a hobbim, csak saját magam szórakoztatására szolgál, és nem viszem sehová, nem keresek vele pénzt. Erre jött a következő kérdés, de már a feleségemhez. "Te ezt hagyod, hogy csak ezért ilyesmikkel pakolja tele a nappalitokat?" Én kérdeztem vissza, hogy miért, miket kellene szerintük a rendszerem által elfoglalt helyre pakolni? Erre az volt a válasz, hogy "hát ők nem tudják, de pont ilyesmiket biztos nem."
Tehát eléggé ufónak lettem nézve, és még szerencse, hogy az anyagi része már nem került szóba, mert a párom asztalhoz terelte a társaságot. Később leűlve a nappaliba beszélgettünk, iszogattunk és láttam, hogy vetettek még néhány értetlen pillantást a rendszerre, de a további bugyuta kérdések szerencsére elmaradtak.
Hozzáteszem, hogy ez a család ugyan kedves emberek, de én csak úgy hivom őket, hogy "érdektelen emberek". Nekik nincs hobbijuk(talán azt sem tudják mi az), szinte semmi iránt nem érdeklődnek, pénzt csak a szükségleteikre költenek, így beszélgetni is nehéz velük, alig akad közös téma. Még szerencse, hogy nem volt hosszú látogatás, mert Ők a fentiek miatt nem azok az emberek, akiknek a társaságát különösebben keresnénk. A mai is kvázi egy kötelező kör volt.

[GTomi]

Elhiszem, hogy van ilyen ha nekik ez okoz örömöt ám legyen. De ugye nem ez a normális nyugtassatok meg.

Pont annyira normális, mint bármilyen gyűjtőszenvedély, vagy komolyan vett hobbi. Vagyis teljesen. Szerintem.

A Facebookon valaki megrótt egy-két hete, amikor Umberto Eco 50 ezer darabos könyvgyűjteményéről posztoltam, némi költői túlzással egyfajta ferde hajlamnak nevezve azt, amikor az ember olyasmiket is megvesz amiket soha nem fog használni - vagyis soha nem tudja a gyűjtemény minden darabját elolvasni, vagy mondjuk lemezgyűjtemény esetében meghallgatni.

Vicces, a felhőszolgáltatók adatbázisaiban annyi film és zene szerepel, amit valószínűleg sosem fogunk tudni megnézni, meghallgatni.

De maga az érzés megnyugtat, hogy ott van :) múltkor találtam egy 500 gb-os teli vinyót, meg is kellett nézem, mik vannak rajta, hát 2017 vagy 2018-ig bezárólag készült filmek (720-ban leszedett filmek), amik a homályba vesztek, valamiért félre tettem, elfelejtettem. Azt hiszem itt is az volt a motiváló, hogy jó hogy megvannak, és majd vmikor megnézem őket. Hát ezek szerint nem :) de ahogy Vinkler is írja, valószínűleg, sőt 100%, hogy sose fogjuk megnézni, meghallgatni a gyűjteményünk minden darabját, főleg úgy nem, hogy streaming szolgáltatók miatt, szó szerint özönlik ránk a minden is... Szvsz a zenei gyűjteményünk max. 15-20%-át hallgathatjuk meg, vagy hallgatjuk meg, rendesen, odafigyeléssel, elmerülve a zenében.

Ez csak eszembe jutott: pl. tegnap néztem meg a Tidal-on az újdonságokat, hogy vannak-e régi nevek, és találtam: Scorpions 60 live (idei), meg is hallgattam, azt hittem ők már befejezték.

Szerintem a kütyüzés külön műfaj, az olyan lehet, mint a gyűjtőszenvedély, sőt inkább az, csak itt eladja, de a tudat, hogy meg van/volt, kipróbáltam a lényeg. Tökéletesség elérése hiú ábránd

Pl. van a közvetlen haveri társaságban olyan, aki hosszú évek óta hallgatja a rendszerét, és mikor próbálom egy kicsit kilökni ebből, hogy próbáljon ki mást (kábel, periféria), meghallgatja, majd visszaadja, hogy jó, meg friss, stb, de mégis marad a "réginél". (írtam is már korábban erről). Van aki elégedett, és úgy, hogy sok élőkoncertre jár: müpa, bmc, stb. eszébe nem jut hogy tovább/másfelé lépjen.

[Luxor Audio]

Elhiszem, hogy van ilyen ha nekik ez okoz örömöt ám legyen. De ugye nem ez a normális nyugtassatok meg.

A "normális" alatt nem célszerű azt értenünk, hogy olyan, mint mi; sokkal inkább az átlagos, megszokott szavakkal rímel. És inkább, teljesen normális, hogy emberek körbeveszik magukat tárgyakkal, megveszik a hardvert egy vágyott állapothoz. Én ezt ismerőseimnél sportfelszerelésekben és fotós cuccokban látom magam körül, amik aztán sokszor a fiókban alszanak éveken át egy be nem teljesült fogadalom mementóiként. A HiFi-ben is van ennek sokféle megnyilvánulása, pl. mikor hősünk összehordja a szuper rendszert, de nincs kedve/ideje/türelme leülni elé.

[Vinkler]

A küyüzés - így általánosságan, most erről írnék - nem csak a HiFiseket jellemzi.
-Volt ismerősöm, akinek elképesztő fotós felszerelése volt, de soha egy képet nem lőtt vele, üresen kattintgatta a Nikon F4-est.
-Volt ismerősöm, akinek olyan carbon, kevlár stb. horgászbotjai voltak, mindenféle orsóval, ami komoly összegbe került. Halat a Csarnokban vásárolt.
-Volt ismerősöm, akinek többféle márkából komoly barkácsgép sorozata volt, de egy szöget nem tudott beütni.
-Volt ismerősöm, akinek nagyon komoly sport autói voltak, minden héten lemosta azokat, pucolgatta a garázsban, de busszal járt.

Szóval - szerintem - sokfélék a mindenféleségek, így vagyunk, vannak, lehetnek sokan a HiFivel.

Elhiszem, hogy van ilyen ha nekik ez okoz örömöt ám legyen. De ugye nem ez a normális nyugtassatok meg.

Pont annyira normális, mint bármilyen gyűjtőszenvedély, vagy komolyan vett hobbi. Vagyis teljesen. Szerintem.

A Facebookon valaki megrótt egy-két hete, amikor Umberto Eco 50 ezer darabos könyvgyűjteményéről posztoltam, némi költői túlzással egyfajta ferde hajlamnak nevezve azt, amikor az ember olyasmiket is megvesz amiket soha nem fog használni - vagyis soha nem tudja a gyűjtemény minden darabját elolvasni, vagy mondjuk lemezgyűjtemény esetében meghallgatni.

Vicces, a felhőszolgáltatók adatbázisaiban annyi film és zene szerepel, amit valószínűleg sosem fogunk tudni megnézni, meghallgatni.

[kaef2]

A küyüzés - így általánosságan, most erről írnék - nem csak a HiFiseket jellemzi.
-Volt ismerősöm, akinek elképesztő fotós felszerelése volt, de soha egy képet nem lőtt vele, üresen kattintgatta a Nikon F4-est.
-Volt ismerősöm, akinek olyan carbon, kevlár stb. horgászbotjai voltak, mindenféle orsóval, ami komoly összegbe került. Halat a Csarnokban vásárolt.
-Volt ismerősöm, akinek többféle márkából komoly barkácsgép sorozata volt, de egy szöget nem tudott beütni.
-Volt ismerősöm, akinek nagyon komoly sport autói voltak, minden héten lemosta azokat, pucolgatta a garázsban, de busszal járt.

Szóval - szerintem - sokfélék a mindenféleségek, így vagyunk, vannak, lehetnek sokan a HiFivel.

Elhiszem, hogy van ilyen ha nekik ez okoz örömöt ám legyen. De ugye nem ez a normális nyugtassatok meg.

Pont annyira normális, mint bármilyen gyűjtőszenvedély, vagy komolyan vett hobbi. Vagyis teljesen. Szerintem.

A Facebookon valaki megrótt egy-két hete, amikor Umberto Eco 50 ezer darabos könyvgyűjteményéről posztoltam, némi költői túlzással egyfajta ferde hajlamnak nevezve azt, amikor az ember olyasmiket is megvesz amiket soha nem fog használni - vagyis soha nem tudja a gyűjtemény minden darabját elolvasni, vagy mondjuk lemezgyűjtemény esetében meghallgatni.

[Alex_Aston]

....De ugye nem ez a normális nyugtassatok meg.

Amikor az emberek igen nagy többsége kisrádión, BT hangsugárzón, telefon-füles kombón, stb. hallgat zenét. Szerinted nekik normális pl. a te szinted?

Minden csakis nézőpont kérdése.

[Tctronic]

A küyüzés - így általánosságan, most erről írnék - nem csak a HiFiseket jellemzi.
-Volt ismerősöm, akinek elképesztő fotós felszerelése volt, de soha egy képet nem lőtt vele, üresen kattintgatta a Nikon F4-est.
-Volt ismerősöm, akinek olyan carbon, kevlár stb. horgászbotjai voltak, mindenféle orsóval, ami komoly összegbe került. Halat a Csarnokban vásárolt.
-Volt ismerősöm, akinek többféle márkából komoly barkácsgép sorozata volt, de egy szöget nem tudott beütni.
-Volt ismerősöm, akinek nagyon komoly sport autói voltak, minden héten lemosta azokat, pucolgatta a garázsban, de busszal járt.

Szóval - szerintem - sokfélék a mindenféleségek, így vagyunk, vannak, lehetnek sokan a HiFivel.

Elhiszem, hogy van ilyen ha nekik ez okoz örömöt ám legyen. De ugye nem ez a normális nyugtassatok meg.

[chord_]

A cserélgetés akkor van, amikor valamiféle hangi diszkomfort van otthon. Amikor jó a rendszer, de valami mégsem annyira.
Ezt szerettem mondogatni a közelmúltig.
De valószínűleg tévedtem. Mert olyan is van, hogy úgy szól a rendszer otthon, hogy úgy vagyunk vele, mint Hans Castorp a Varázshegy-ben, hogy titkon erős a meggyőződésünk, hogy a világban minden a legnagyobb rendben van, hogy annyira jól szól, hogy bármilyen cserélgetés-kísérlet az csak ront a hangon. Hogy a személyre szabás a maximum-közeli.
De itt bejön az, hogy technikai emberek vagyunk. Meg a világ nagy része a besorolt minőségek szerint mozog. Vagyis, ha egy x árú / minőségű dolog jobban szól, mint egy 10x árú / minőségű, akkor nem az van, hogy OK, ez érdekes, jöhetnek a zenék, hanem az, hogy feltételezzük jóindulatúan, hogy a 10x árú az egy ritka tévedés volt csak, a másik 5x szintúgy, és csendben nézelődünk az 5x-10x mezőnyben, hátha megleljük a megoldást az ilyesmi anomáliára.
Meg a puszta kíváncsiság is erős lehet.

[akvapark]

A küyüzés - így általánosságan, most erről írnék - nem csak a HiFiseket jellemzi.
-Volt ismerősöm, akinek elképesztő fotós felszerelése volt, de soha egy képet nem lőtt vele, üresen kattintgatta a Nikon F4-est.
-Volt ismerősöm, akinek olyan carbon, kevlár stb. horgászbotjai voltak, mindenféle orsóval, ami komoly összegbe került. Halat a Csarnokban vásárolt.
-Volt ismerősöm, akinek többféle márkából komoly barkácsgép sorozata volt, de egy szöget nem tudott beütni.
-Volt ismerősöm, akinek nagyon komoly sport autói voltak, minden héten lemosta azokat, pucolgatta a garázsban, de busszal járt.

Szóval - szerintem - sokfélék a mindenféleségek, így vagyunk, vannak, lehetnek sokan a HiFivel.

[wasiliy888]

Szerintem a téma jó és a társalgás is, legalábbis a megszokotthoz képest. A hifizést (a kütyüzés annyira nagyon gagyi kifejezés számomra, hogy körül se tudom írni mennyire) a zenehallgatástól nem lehet különválasztani. Az egyik hatással van a másikra. Bár lehet, csak a kor előrehaladtával megérik az ember. De ez sem lehet teljesen igaz, mert a hifi rendszerünk fejlesztése örömet okoz és nem csak a zene hallgatásával. Emellett mintegy kölcsönhatásként a hifink fejleszti zenei ízlésünket. Biztos többen tapasztaltuk már azt az érzést, gondolatot, hogy: mi a szar ez, és miért is hallgatom? Mindegy, nem is rossz.
Olyan zenéket "teszünk fel", vagyis ma már sokan csak bejelölik, hogy a kedvencük, vagy később majd meghallgatom, amikről korábban (amikor még a hifi láncunk gyengébb volt) nem gondoltuk volna, hogy érdekel. És nem csak felfelé - a magas kultúra irányába - vannak kitérők, hanem oldalra, illetve lefelé is. Egész egyszerű, szinte primitív populáris dolgokban meg lehet találni a zeneiséget, illetve annak morzsáit, amik csak pusztán szépek, jól esik hallgatni.

Ma reggel találtam ezt a mininovellát a neten, olvassátok el, csak pár perc (kütyüzés ÉS zene):

Index - Kultúr - A férfi, aki szerelmes lett a lemezjátszójába https://share.google/lwKHZ99SafFy5LGz5

[Luxor Audio]

Lehet, hogy annak a topiknak más cím az elnevezése. Téma, HiFi általában vs Zenemű ellemzés. Bocsi, ha csak nekem tűnt fel.

Pár órája pont te dicsérted meg a társaságot a kövezésmentes kommunikáció miatt.

Az alapkérdés az volt, hogy a hifisták között hányan kütyüsök és hányan töltenek több időt zenehallgatással. A választ nem találtuk meg, de kitértünk rá, hogy az AVX fórumon bizonyára a kütyüsök vannak többségben, mert ez egy technikai orientációjú közösségi hely. A tényadat mellé nem került sem negatív, sem pozitív jelző.

De láss csodát, most éppen a zenéről zajlik a diskurzus, bár inkább a szokásos régi versus új csatározás viszi a prímet. Valaki szerint ami fiatalabb 50-100-200 évesnél, az csak gagyi lehet. És bár a felsorolt zeneszerzők valóban az emberi kultúra csúcsértékeit tették le a karmesterek asztalára, én nem keseregnék azon, hogy a nép nem az ő műveiket hallgatja. Nem csak a fiatalok, az idősebbek sem a Lacrimosa éteri dallamvezetésére, vagy a 9. szimfónia rétegzésére mulatnak szilveszterkor és ez soha nem volt másként, még a mai öregek gyerekkorában sem. Depeche Mode és Miles Davis koncerteken viszont én is félájultra táncoltam magam egykor és nem azon rugóztam, mennyire "örök értékű alkotások" ezek. A magaskultúra mindig is rétegműfaj volt és lesz (máskülönben nem lehetne magas), ahogy az eltartott kisujj is csak egy szűk csoport - nem feltétlenül pozitív - jellemzője. Mindegyik alaposan meg van locsolva híg sznobizmussal.

Engem semennyire sem érdekel, hogy a favorit muzsikusaimról - köztük Mozartról, a Marillionról és a Metallicaról - mit mondanak 101 év múlva, de még csak az sem izgat, mit mondanak róluk ma. A kedvenc ételem nem lesz finomabb attól, hogy sokan szeretik. Ha már többektől sokszor elhangzott, hogy a HiFi-t is magunknak építjük, a zenei műsorral miért lehetne ez másként? Most jön az, hogy 50 MFt alatt kizárólag hallgathatatlan vackokat lehet kapni és legtöbbünk soha életében nem hallott normális rendszert, mert nem vagyunk rá méltók? Ott leszünk, ahol a part és a társaság szakad.

[Aszpirin]

A mai fiatalok 99.9%-ának fogalma sincs, kik azok, akiket felsoroltál. Nem az ő korosztályuk. Van egy két évtizedes korszak,
...
100 év múlva senki sem fog emlékezni egyikre sem.

De Bach-ra, Mozart-ra, Bartókra..... igen, ha még lesz emberiség.

A mai fiatalok 99,9%-a csak azért hallott Bach-ról, Mozart-ról vagy Bartókról - ha hallott - mert megemlítették az iskolában. De a mai fiatalok 99,9%-a egyiket sem hallgatja. Ahogy a kevésbé fiatalok 95%-a sem. Ilyeneket már az én fiatalkoromban is "ciki" volt hallgatni. Botrány :)

Azt, meg, hogy mire emlékszik majd az emberiség, eldönti az idő. Bőven benne van, hogy a Beatles-re, Vangelis-re, vagy akár Lady Gaga-ra emlékeznek majd - ugyanúgy, mint az általad említettekre, vagy mondjuk Django Reinhardt-ra, és ugyanúgy rétegzene lesz majd. Vagy nem :) Én speciel ne hiszem, hogy a XX. és XXI. századok (könnyű)zenéje teljesen feledésbe merül majd. De lehet, hogy tévedek.

SZERINTEM.

[Aszpirin]

A gond ott van ha átesünk a ló túloldalára és már csak tesztelésre használjuk a rendszert...

Ez miért is gond? Ha valaki erre élvez, mi abban az elítélendő?

[chord_]

....Tehát Krafrwerk, Vangelis, Kitaro, stb. egyik sem zene, csak annak nevezett valami..........

Azért remélem nem ennyire rossz a helyzet, mert a zenei világ többsége bizony nem klasszikus hangszerekkel operál túlnyomó részt.
Mégis engem a régebbi Depeche Mode tud a legtobb eseteben kikapcsolni, és erzelmi töltettel ellátni.

El kell keserítselek: ennyire rossz a helyzet.
A mai fiatalok 99.9%-ának fogalma sincs, kik azok, akiket felsoroltál. Nem az ő korosztályuk. Van egy két évtizedes korszak, annak a korosztálya, akik körében népszerűek voltak (bár akkor is csak szűk rétegben). Néhány akkori fiatal még ma is őrzi emléküket, de kevés. Elmúlik szépen, lassan.

Ez az értékállóságukat is jelenti, nem? Kitaro el fog múlni? És? Neked pl. ez rossz?
Amúgy, van helyettük más. pl. az Inota Fesztiválról igen jókat hallottam, pedig ott a 30 éves a közönségben az már enyhén túlkoros.
Ne szidjuk ennyire a fiatalokat.
A MÜPA-ban én rengeteget látok belőlük. Nyilván, az a 0.1%.
A fiatalok között is sikk jó zenéket hallgatni. Mint ahogyan itt is.:)
Meg a nem-fiatalok aztán általában jó zenéket hallgatnak? Vagy bármit is hallgatnak? Ne viccelj már.
Ez az egész dolog egy réteg-cucc, az is volt, és az is marad.

[zoli73]

... ide az embereket első sorban a kütyüzés hozza, mintsem a zene.

Ennyi, amire gondoltam. Míg itteni beszélgetésekben elemi részegységeikre szedünk egy-egy készüléket, még soha nem láttam itt olyan diskurzust, amiben egy zenemű összetételét firtattuk volna. Ez nem panasz, csupán ténymegállapítás.

Nincs ebben semmi meglepő, mivel ez egy hifis/technikai fórum, így teljesen rendben van, hogy itt túlnyomó részt ilyen témákban folyik az eszmecsere, mintsem a zenéről.

[zoli73]

szvsz meg a(z akusztikus) koncerteket kellene látogatni először, azt' utána rendszert építeni

Aki nem hallgat akusztikus zenét, az mire megy vele? Én ugyan hallgatok akusztikus zenét, ritkán koncertre is eljutok, de én nem a koncertet szeretném otthon reprodukálni. Egy maszterelt stúdióalbummal amúgy sincs sok esély rá, hogy megidézzek egy koncertet.

itt válaszolok a fenti mondatomra lentebb reagálóknak is: a koncert, főként az akusztikus, az a lehetőség, (s a jellege miatt, ha úgy tetszik, egy roppant komplex) referencia, ahol meg tudsz ismerkedni A Hanggal - ergo, azt kellene keresni a hi-fi-vel . és itt a(z akár erősített) hangszerhangokra, időzítésre, tempóra, ritmusra, s a magábanvaló érzelmi töltésre: azaz A Zenére gondolok . ha ez nincs, akkor nem hi-fi-ről, azaz magasfokú (hangzás)hűségről vagy annak kereséséről beszélünk, hanem csupán egy általunk kitalált és zenének nevezett valami hajkurászásáról . remélem, így már világos, miről szösszentem

Rendben, maradjunk az akusztikus zenénél. Igen, arra is nagyon jó lehet többek között egy akusztikus koncert, hogy megismerjük a hangszerek valódi hangját, de számomra elsősorban élmény. Otthon is élmény a zenehallgatas, de másra figyelek, és más a preferencia. Viszont egy akusztikus koncertet szinte mindenki máshogy hall, máshogy él meg, még az audio gyártók is. Mindegyik fennen hirdeti a marketingesek által kreált szlogennel, hogy Ők aztán mennyire High Fidelity, pedig legalább ugyanannyira saját karakter is, mint valósághű hangzás.
Ezzel szerintem Mi, végfelhasználok is ugyanigy vagyunk. Szeretnénk, ha a rendszerünk minél valósághűbben prezentálná a kedvenc zenéinket, de közben akarva-akaratlanúl is minél inkább az izlésünknek megfelelő karakterű készülékeket választunk.

[ELEX]

....Tehát Krafrwerk, Vangelis, Kitaro, stb. egyik sem zene, csak annak nevezett valami..........

Azért remélem nem ennyire rossz a helyzet, mert a zenei világ többsége bizony nem klasszikus hangszerekkel operál túlnyomó részt.
Mégis engem a régebbi Depeche Mode tud a legtobb eseteben kikapcsolni, és erzelmi töltettel ellátni.

El kell keserítselek: ennyire rossz a helyzet.
A mai fiatalok 99.9%-ának fogalma sincs, kik azok, akiket felsoroltál. Nem az ő korosztályuk. Van egy két évtizedes korszak, annak a korosztálya, akik körében népszerűek voltak (bár akkor is csak szűk rétegben). Néhány akkori fiatal még ma is őrzi emléküket, de kevés. Elmúlik szépen, lassan.

Amit a mai fiatalok hallgatnak, zömmel számítógépeken készülnek, még csak nem is elektromos hangszereken.
Elmúlik ez is, ahogy minden nem örök értékű alkotás.
Ezek a "zenék" nem azok. A Depeche sem az (bocs). Nem képviselnek klasszikus értelemben művészeti értéket. A szórakoztató ipar termékei.
100 év múlva senki sem fog emlékezni egyikre sem.

De Bach-ra, Mozart-ra, Bartókra..... igen, ha még lesz emberiség.
És ők bizony akusztikus hangszerekre írták a zenéiket és 100 év múlva is azokon fogják előadni őket - ha még lesz kinek.
A kortárs klasszikus zenékről majd dönt az utókor, de vélhetően nagy részük azoknak is a feledésbe fog merülni, mivel aktuális korunk stresszes, önmagából kifordult világának a tükörképei. Ha megérünk egy boldogabb, harmonikusabb, békésebb világot, ahol helyreáll a valós értékrend, az emberek újra békében és nyugalomban élnek majd, ezek aktualitásukat vesztik - sajnos erre is kevés esély van, én már biztosan nem fogom megérni.

[audioline]

... ide az embereket első sorban a kütyüzés hozza, mintsem a zene.

...még soha nem láttam itt olyan diskurzust, amiben egy zenemű összetételét firtattuk volna. Ez nem panasz, csupán ténymegállapítás.

Lehet, hogy annak a topiknak más cím az elnevezése. Téma, HiFi általában vs Zenemű ellemzés. Bocsi, ha csak nekem tűnt fel.