Divat lett szidni a Djabe együttest és Égerházi Attila tevékenységét úgy általában. Pedig kevés olyan magyar produkció van napjainkban, ami ilyen szinten viszi jó hírünket. A kiadványaik nemzetközi szinten terjesztésre kerülnek, és népszerűek külhonban is. Nem beszélve arról, hogy olyan nevekkel tartanak évtizedes zenei barátságot, mint pl Steve Hackett, ex-Genesis gitáros. Aki az ő tevékenységét bármi módon megkérdőjelezi, az nagyon nincs képben a kortárs rockzenében....kaef2 írta: ↑2025.11.16., vas. 17:40Nem az ízléssel van a probléma. Hanem a műfaj nem ismeretével és az általánosítással.chord_ írta: ↑2025.11.16., vas. 16:47Ízlésekről kár vitát nyitni; az, hogy hány éve működnek és hány lemezt adtak ki, az a zenei minőséggel köszönő viszonyban sincs.kaef2 írta: ↑2025.11.16., vas. 10:21
- A miheztartás végett:
a Djabe több, mint 40 éve működő hazai zenekar, száznál több kiadvánnyal, aki éves szinten több tízezer számra ad el a világban igényesen megcsinált LP-ket, mesterszalag másolatokat, CD-ket és nagy felbontású file-okat. A nativedsd.com oldalon pont ma jelent meg egy native dsd256-os mintavételezésű megvehető, mesterszalagról digitalizált file-ként az egyik albumuk, ott ez már a harmadik az elmúlt másfél évben. Ebben a műfajban a nativdsd.com legsikeresebb előadói közé tartoznak. Vagyis legalább kiadványaik formáját tekintve több évtizede megpróbálják kiszolgálni az un audiofil igényeket is.
Természetesen nem kell őket szeretni, de tisztelni lehet mindazért őket, amit negyven év alatt nemzetközi szinten elértek és keltik a jóhírét a világban sok tízezer rajongóval a MAGYAR progresszív rock, jazz és világzenének.
Amúgy 2019-ben is volt már a Hifi Shown hasonló élő koncertjük, ugyanúgy az Audiofil Szalon szervezésében, nagy siker volt akkor is összességében, a 24 sávos magnóval készült koncertfelvétel LP-n is megjelent 2021 őszén.
Ha ez nektek az igazán jó minőségű zene, akkor, hajrá, hallgassátok...
Azt pedig, hogy egy jól / rosszul kihangosított zenénél, otthon, ezt a jól / rosszul kihangosított mesterséges 'hangteret' vagy mit, elő szeretnénk állítani audiofil berendezésekkel, hogy ezt érdemes / nem érdemes / fából-vaskarika / lehetetlen / ugyan-minek?, ötezerszer megbeszéltük, az egyetértés leghaloványabb jele nélkül.
Maradjunk annyiban, hogy én ezt elfogadom, hogy van olyan, vagy akár sokaknak is, hogy ez a hifis Grál, hogy egy Djabe kaliberű dolog rendesen megszólaljon otthon, pl. a 24 sávos magnóval készített verzióban.
De sokunknak pedig nem, nagyon nem. És mi valami annyira, de annyira mást akarunk az egész hifizéstől, hogy egyszerűen nem is értjük egymás nyelvét / hang-ízlését / igényeit...
Ha valaki nem hallgat fúziós jazz/prog rock zenét, nem ismeri, szereti a műfajt, nem jár ilyen koncertekre, akkor ne szarozza le általánosságban a több évtizede a műfaj élvonalába tartozó zenészeket és a produkciót, szerintem ez nem elegáns. Csak a műfaj és a műfaj sajátosságainak ismeretében lehetne valamiféle általánosságban, a műfaj keretein belül értelmezhető véleményt adni a produkcióról. Más műfajokból áthozott elvárások keresése nem igazán játszik. Szerintem.
Azért voltam bátor a 40 éves sikeres múltjukat megemlíteni, hogy tiszta legyen: ha a műfaj kedvelői elvárásainak nem felelnének meg négy évtizede, akkor nem vennék a lemezeiket és a koncertjegyeiket. De veszik.
Az Audiofil Szalon nagy kockázatot vállalt egy ilyen drága rendszer ilyen műfajú élő zenével történő bemutatására. Én biztosan nem vállaltam volna be ezt így Jancsa Attila helyében, de minden elismerésem az övé azért, hogy ők meg igen.
Őszinte kíváncsisággal érdeklődöm, hogy milyen hangosítást igénylő élő zenével lehetett volna véleményed szerint a rendszert jobban bemutatni?
Öreg zenész-zenekedvelő hifisként igenis szinvonalasnak tartom a produkcióikat, természetesen a műfaj korlátain belül. És a stílus hangfelvételei között is az élvonalba tartoznak. Ezzel a koncertszerű megjelenéssel amúgy szkeptikus vagyok, viszont a reklám-értéke valószínüleg elég magas.







