Hálózati audio lejátszók

[kaef2]

Afelől érdeklődök a nagyérdemű közösségtől, hogy az irányú tapasztalata van-e bárkinek, hogy a switch-ek, összefűzésének, van-e vége. Tehát, ki mennyit köt, egymás után ?

Nekem sok évnyi kísérletezés után ez a felállás vált be a legjobban, lásd a rajzot alább. Bal felülről kell követni a jel irányát. Egy időben a streamer előtt használtam még egy vagy kettő hazai készítésű switchet stackelve, de végül is minimális volt a jelentősége a rendszerben és így maradtam ennél a felállásnál hosszú távon. A Roon Core egy saját összerakású és egyik kollégám által írott linuxos, Xeon CPU-s passzív hűtésű gép, kb 400 ezer tracket (nagy része nagy felbontású) kezel 5 db USB (SSD) háttértáron minden gond nélkül. A linuxos gépen futtatható Audirvana is, de nem szereti a sok file-t annyira, mint a Roon így maradtam a Roon-nál nagy általánosságban.

[hukkle]

Nekem mindig is szoftveres cégnek tűnt az Auralic. Aztán rájöttem, hogy nem azok. IOS alapon indultak, aztán nem lett Android vezérlés csak 3rd party megoldásokkal. A Tidal tök jó volt, csak nem volt bővülés. Jöttek a drágább és exlkluzió termékek a porfólióba, de ezek csak elkanyarodások voltak. Az Aries széria termékeinek sikerét valahogy nem lehetett megismételni. Népszerű termék nélkül pedig elfogyott a levegő. A termék portfólióból kikoptak az olcsó cuccok, amit kannibalizált egy csomó más márka a támogatott stream szolgáltatások bőséges kínálatával.

Az AURALiC leáll: Vámok, értékesítési összeomlás és bizonytalan jövő
https://cecritic.com/news/news/auralic- ... ain-future

[hukkle]

"NAS-on futó Roon vált be"

Milyen típusú ez a bizonyos NAS?

Annyiban árnyalnám a képet, hogy a saját letöltött zenék streamelése upnp alapon szoftveres frissítések nélkül is megmarad nyilván, azonban az ondemand zeneszolgáltatók gyorsan változó világa miatt (pl. a Spotify mostanában végre elkezdte lossless streamelést, vagy a Tidal nemrégen állt át MQA-ról HD Flacre, stb.) ezek elérése frissítések nélkül előbb-utóbb ellehetetlenül.

Érdemes lehet a döntést megelőzően alaposan végiggondolni, hogy valójában milyen funkcionalitási elemekre van szükségünk, és ezeket milyen eszközök által biztosított opciókkal biztosíthatjuk! Van-e saját albumgyűjteményünk is, amelyből szeretnénk kényelmesen mazsolázgatni és lejátszani? Milyen netes streaming tartalom megosztó rendszer(ek) tartalmait szeretnénk hallgatni? Tidal, Qobuz, Spotify, Deezer...? Tényleg szükség van ennyire, vagy valójában 1-2 előfizetésről beszélünk?
Korábban már érveltem az olyan megoldások mellett, ahol a streaming szolgáltatók végpont/bridge funkcióit nem az audio rendszerünk dobozaira, a "hálózati audio lejátszóra", hanem jól konfigurálható, és szoftveresen könnyebben fejleszthető számítástechnikai eszközökre helyezzük, legyen szó dedikált (vagy épp nem is dedikált) PC-ről, MAC-ről, NAS-ról. Ezeken futhathatnak könnyen kezelhető verziókövetéssel az egyes streaming szolgáltatók (Tidal, Qobuz, Spotify...) kliensei csakúgy, mint a a saját katalógusunkat kezelő rendszerek (Roon, Jriver...), és amellett, hogy az esetleg általuk közvetlenül hajtott DAC-ot etetik, a tartalmat az audio végpont által olyan jóval egyszerűbben kezelhető hálózati streamekbe helyezik át, amelyek protokollja viszonylag hosszú távon állandósult, mint a RAAT (Roon), UPnP/DLNA, Dante, Ravenna és társaik. Innentől kezdve a dedikált "streamer", vagy hálózati lejátszó feladata nagy mértékben egyszerűsödik, amelynek akár a hangzásra is lehet pozitív hatása.
A Roon ökoszisztéma mutatta meg talán leginkább markáns módon, mennyire kényelmes is lehet olyan katalógusban kalandozni, amely integráltan tartalmazza a saját gyűjtemény mellett a Tidal és/vagy Qobuz tartalmait is.
Ha a saját példámat nézem, amely nyilván egyéni igényeket elégít ki, amire szükségem van leginkább az i.) a saját párezer albumnyi gyűjteményem és ii.) a Tidal kereshetősége és hallgathatósága, amelynek konszolidált kezelésére a NAS-on futó Roon vált be. Megfelelő szerver hardver esetén még olyan jelfeldolgozásra is képes lehet, mint a formátumok között konverziók (pl. DSD-re nem alkalmas DAC esetén a PCM-re történő konvertálás), DSP funkciók, ekvalizáció, stb...
Innentől kezdve a "hálózati audio lejátszóm" egy kutya-közönséges RAAT/UPnP bridge, amely az elmúlt 6 évben mindenféle frissítés nelkül teszi a dolgát. A Tidal (és persze ha lenne nekem, a Qobuz) által szükségessé váló frissítésekről a Roon gondoskodik a háttérben, számomra teljesen észrevehetetlenül.
A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy nagy ritkán hallgatok egyéb streaming forrásokat is, de ilyenkor a laptopom, vagy iPad-em is bőven elegendő a DAC hajtására.
Szóval szerintem tényleg érdemes realisztikusan végiggondolni, hogy a gyártók által ránk zúdított funkcióözönből mire is van szükségünk valójában, és mennyire érdemes magunkat kiszolgáltatni egy a mai volatilisen változó világunkban bizonytalan jövővel bíró, zárt architektúrának, amint azt az Auralic példája is szemlélteti. Vagy az audio-oldalt tartsuk a szükséges minimumon, és a jól fejleszthető informatikai eszközökre bízzuk a feladat oroszlánrészét.

[SSS]

Annyiban árnyalnám a képet, hogy a saját letöltött zenék streamelése upnp alapon szoftveres frissítések nélkül is megmarad nyilván, azonban az ondemand zeneszolgáltatók gyorsan változó világa miatt (pl. a Spotify mostanában végre elkezdte lossless streamelést, vagy a Tidal nemrégen állt át MQA-ról HD Flacre, stb.) ezek elérése frissítések nélkül előbb-utóbb ellehetetlenül.

Érdemes lehet a döntést megelőzően alaposan végiggondolni, hogy valójában milyen funkcionalitási elemekre van szükségünk, és ezeket milyen eszközök által biztosított opciókkal biztosíthatjuk! Van-e saját albumgyűjteményünk is, amelyből szeretnénk kényelmesen mazsolázgatni és lejátszani? Milyen netes streaming tartalom megosztó rendszer(ek) tartalmait szeretnénk hallgatni? Tidal, Qobuz, Spotify, Deezer...? Tényleg szükség van ennyire, vagy valójában 1-2 előfizetésről beszélünk?
Korábban már érveltem az olyan megoldások mellett, ahol a streaming szolgáltatók végpont/bridge funkcióit nem az audio rendszerünk dobozaira, a "hálózati audio lejátszóra", hanem jól konfigurálható, és szoftveresen könnyebben fejleszthető számítástechnikai eszközökre helyezzük, legyen szó dedikált (vagy épp nem is dedikált) PC-ről, MAC-ről, NAS-ról. Ezeken futhathatnak könnyen kezelhető verziókövetéssel az egyes streaming szolgáltatók (Tidal, Qobuz, Spotify...) kliensei csakúgy, mint a a saját katalógusunkat kezelő rendszerek (Roon, Jriver...), és amellett, hogy az esetleg általuk közvetlenül hajtott DAC-ot etetik, a tartalmat az audio végpont által olyan jóval egyszerűbben kezelhető hálózati streamekbe helyezik át, amelyek protokollja viszonylag hosszú távon állandósult, mint a RAAT (Roon), UPnP/DLNA, Dante, Ravenna és társaik. Innentől kezdve a dedikált "streamer", vagy hálózati lejátszó feladata nagy mértékben egyszerűsödik, amelynek akár a hangzásra is lehet pozitív hatása.
A Roon ökoszisztéma mutatta meg talán leginkább markáns módon, mennyire kényelmes is lehet olyan katalógusban kalandozni, amely integráltan tartalmazza a saját gyűjtemény mellett a Tidal és/vagy Qobuz tartalmait is.
Ha a saját példámat nézem, amely nyilván egyéni igényeket elégít ki, amire szükségem van leginkább az i.) a saját párezer albumnyi gyűjteményem és ii.) a Tidal kereshetősége és hallgathatósága, amelynek konszolidált kezelésére a NAS-on futó Roon vált be. Megfelelő szerver hardver esetén még olyan jelfeldolgozásra is képes lehet, mint a formátumok között konverziók (pl. DSD-re nem alkalmas DAC esetén a PCM-re történő konvertálás), DSP funkciók, ekvalizáció, stb...
Innentől kezdve a "hálózati audio lejátszóm" egy kutya-közönséges RAAT/UPnP bridge, amely az elmúlt 6 évben mindenféle frissítés nelkül teszi a dolgát. A Tidal (és persze ha lenne nekem, a Qobuz) által szükségessé váló frissítésekről a Roon gondoskodik a háttérben, számomra teljesen észrevehetetlenül.
A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy nagy ritkán hallgatok egyéb streaming forrásokat is, de ilyenkor a laptopom, vagy iPad-em is bőven elegendő a DAC hajtására.
Szóval szerintem tényleg érdemes realisztikusan végiggondolni, hogy a gyártók által ránk zúdított funkcióözönből mire is van szükségünk valójában, és mennyire érdemes magunkat kiszolgáltatni egy a mai volatilisen változó világunkban bizonytalan jövővel bíró, zárt architektúrának, amint azt az Auralic példája is szemlélteti. Vagy az audio-oldalt tartsuk a szükséges minimumon, és a jól fejleszthető informatikai eszközökre bízzuk a feladat oroszlánrészét.

Teljesen egyet ertek, en mondjuk raspberryt hasznalok volumioval mar vagy 8-10 eve. Nincs sajat digitalizalt lemezgyujtemenyem, csak streamernek hasznalom, bar sajat gyujtemenyt is tud kezelni a volumio.
Leginkabb azt tartom zavaronak/zavarosnak, hogy streamer neven sokszor nem a streamer oldalt hasonlitjak streamerhez hanem a streamerbe beepitett dacokat. Azaz a kulonbozo streamereket ugyan azon kulso dac es rendszerrel lehetne objektivan osszehasonlitani. Na ilyen osszehasonlitast keveset latok. En tesztelgettem parszor rpi/volumio, mac/audionirvana, pc/mindenfele driverrel, meg chromecast szinten mint streamer. A chromecast nem volt jo, de a tobbi kozott nem hallottam eget rengeto kulonbseget. Legutobb a mac/audionirvana vs rpi/voluioval jatszottam, mas a ketto de nem jobb vagy rosszabb, es a kulonbsegek nem eget rengetoek. De a segitseg az lenne ha almat almaval hasonlitanank.

[merida]

Mercusys MS105 switch külön speciális táppal nekem bevált, a vastagon aranyozott bullshit kissé röhejes...

Olyan van nekem is. A speciális táp, erősen érdekel!

[fülelek]

Mercusys MS105 switch külön speciális táppal nekem bevált, a vastagon aranyozott bullshit kissé röhejes...

[pali923]

Kinél, milyen switch vált be ? A Lumin-on kívül.

Hát, ha neked a Lumin nem elég drága, akkor válaszd pl. ezt: https://gedeonaudio.hu/product/silent-a ... io-switch/
Nem próbáltam, akár jó is lehet.

[alto]

Köszönöm a segítséget!
Kinél, milyen switch vált be ? A Lumin-on kívül.

De miééért?

[merida]

Köszönöm a segítséget!
Kinél, milyen switch vált be ? A Lumin-on kívül.

[alto]

Afelől érdeklődök a nagyérdemű közösségtől, hogy az irányú tapasztalata van-e bárkinek, hogy a switch-ek, összefűzésének, van-e vége. Tehát, ki mennyit köt, egymás után ?

Én csak egyet használok, de az egy Lumin L2.

Hangzásban milyen a Lumin L2?

Hallhatóan jobb mint egy közönséges switch, főleg ha a streamert optikai LAN kábellel kötöm be.

[Töki]

Afelől érdeklődök a nagyérdemű közösségtől, hogy az irányú tapasztalata van-e bárkinek, hogy a switch-ek, összefűzésének, van-e vége. Tehát, ki mennyit köt, egymás után ?

Én csak egyet használok, de az egy Lumin L2.

Hangzásban milyen a Lumin L2?

[Lazac]

Afelől érdeklődök a nagyérdemű közösségtől, hogy az irányú tapasztalata van-e bárkinek, hogy a switch-ek, összefűzésének, van-e vége. Tehát, ki mennyit köt, egymás után ?

Long és Alhpha-audio (ingyenes) írásait jó szívvel ajánlom, ha még nem olvastad őket, bár nem feltétlenül ebben a kontextusban boncolgatják a témát.
https://longkft.hu/audioblog/?s=Switch+
https://www.alpha-audio.net/?s=Switch

[alto]

Afelől érdeklődök a nagyérdemű közösségtől, hogy az irányú tapasztalata van-e bárkinek, hogy a switch-ek, összefűzésének, van-e vége. Tehát, ki mennyit köt, egymás után ?

Én csak egyet használok, de az egy Lumin L2.

[merida]

Afelől érdeklődök a nagyérdemű közösségtől, hogy az irányú tapasztalata van-e bárkinek, hogy a switch-ek, összefűzésének, van-e vége. Tehát, ki mennyit köt, egymás után ?

[greenbio]

Az AURALiC leáll: Vámok, értékesítési összeomlás és bizonytalan jövő
https://cecritic.com/news/news/auralic- ... ain-future

Ez egy nagyon szomorú hír, de sajnos el kell fogadni, hogy a mai pillanatról-pillanatra változó világunkban ez előfordul...
Másrészt az azért meg szokott történni, hogy mikor egy gyártó (bármilyen okból) kivonul egy termék mögül, akkor lelkes önkéntesek adnak még ki sokáig nem hivatalos frissítéseket...

[juliush]

Egyetértek!
Nálad mi az audio végpont ha már megemlítetted?

Bricasti M5
(Illetve időnként egy sok éve magam építette audio PC tisztán Roon Bridge-ként - értsd shellként fut rajta az RB.)

[vazze]

Annyiban árnyalnám a képet, hogy a saját letöltött zenék streamelése upnp alapon szoftveres frissítések nélkül is megmarad nyilván, azonban az ondemand zeneszolgáltatók gyorsan változó világa miatt (pl. a Spotify mostanában végre elkezdte lossless streamelést, vagy a Tidal nemrégen állt át MQA-ról HD Flacre, stb.) ezek elérése frissítések nélkül előbb-utóbb ellehetetlenül.

Érdemes lehet a döntést megelőzően alaposan végiggondolni, hogy valójában milyen funkcionalitási elemekre van szükségünk, és ezeket milyen eszközök által biztosított opciókkal biztosíthatjuk! Van-e saját albumgyűjteményünk is, amelyből szeretnénk kényelmesen mazsolázgatni és lejátszani? Milyen netes streaming tartalom megosztó rendszer(ek) tartalmait szeretnénk hallgatni? Tidal, Qobuz, Spotify, Deezer...? Tényleg szükség van ennyire, vagy valójában 1-2 előfizetésről beszélünk?
Korábban már érveltem az olyan megoldások mellett, ahol a streaming szolgáltatók végpont/bridge funkcióit nem az audio rendszerünk dobozaira, a "hálózati audio lejátszóra", hanem jól konfigurálható, és szoftveresen könnyebben fejleszthető számítástechnikai eszközökre helyezzük, legyen szó dedikált (vagy épp nem is dedikált) PC-ről, MAC-ről, NAS-ról. Ezeken futhathatnak könnyen kezelhető verziókövetéssel az egyes streaming szolgáltatók (Tidal, Qobuz, Spotify...) kliensei csakúgy, mint a a saját katalógusunkat kezelő rendszerek (Roon, Jriver...), és amellett, hogy az esetleg általuk közvetlenül hajtott DAC-ot etetik, a tartalmat az audio végpont által olyan jóval egyszerűbben kezelhető hálózati streamekbe helyezik át, amelyek protokollja viszonylag hosszú távon állandósult, mint a RAAT (Roon), UPnP/DLNA, Dante, Ravenna és társaik. Innentől kezdve a dedikált "streamer", vagy hálózati lejátszó feladata nagy mértékben egyszerűsödik, amelynek akár a hangzásra is lehet pozitív hatása.
A Roon ökoszisztéma mutatta meg talán leginkább markáns módon, mennyire kényelmes is lehet olyan katalógusban kalandozni, amely integráltan tartalmazza a saját gyűjtemény mellett a Tidal és/vagy Qobuz tartalmait is.
Ha a saját példámat nézem, amely nyilván egyéni igényeket elégít ki, amire szükségem van leginkább az i.) a saját párezer albumnyi gyűjteményem és ii.) a Tidal kereshetősége és hallgathatósága, amelynek konszolidált kezelésére a NAS-on futó Roon vált be. Megfelelő szerver hardver esetén még olyan jelfeldolgozásra is képes lehet, mint a formátumok között konverziók (pl. DSD-re nem alkalmas DAC esetén a PCM-re történő konvertálás), DSP funkciók, ekvalizáció, stb...
Innentől kezdve a "hálózati audio lejátszóm" egy kutya-közönséges RAAT/UPnP bridge, amely az elmúlt 6 évben mindenféle frissítés nelkül teszi a dolgát. A Tidal (és persze ha lenne nekem, a Qobuz) által szükségessé váló frissítésekről a Roon gondoskodik a háttérben, számomra teljesen észrevehetetlenül.
A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy nagy ritkán hallgatok egyéb streaming forrásokat is, de ilyenkor a laptopom, vagy iPad-em is bőven elegendő a DAC hajtására.
Szóval szerintem tényleg érdemes realisztikusan végiggondolni, hogy a gyártók által ránk zúdított funkcióözönből mire is van szükségünk valójában, és mennyire érdemes magunkat kiszolgáltatni egy a mai volatilisen változó világunkban bizonytalan jövővel bíró, zárt architektúrának, amint azt az Auralic példája is szemlélteti. Vagy az audio-oldalt tartsuk a szükséges minimumon, és a jól fejleszthető informatikai eszközökre bízzuk a feladat oroszlánrészét.

Egyetértek!
Nálad mi az audio végpont ha már megemlítetted?

[juliush]

Annyiban árnyalnám a képet, hogy a saját letöltött zenék streamelése upnp alapon szoftveres frissítések nélkül is megmarad nyilván, azonban az ondemand zeneszolgáltatók gyorsan változó világa miatt (pl. a Spotify mostanában végre elkezdte lossless streamelést, vagy a Tidal nemrégen állt át MQA-ról HD Flacre, stb.) ezek elérése frissítések nélkül előbb-utóbb ellehetetlenül.

Érdemes lehet a döntést megelőzően alaposan végiggondolni, hogy valójában milyen funkcionalitási elemekre van szükségünk, és ezeket milyen eszközök által biztosított opciókkal biztosíthatjuk! Van-e saját albumgyűjteményünk is, amelyből szeretnénk kényelmesen mazsolázgatni és lejátszani? Milyen netes streaming tartalom megosztó rendszer(ek) tartalmait szeretnénk hallgatni? Tidal, Qobuz, Spotify, Deezer...? Tényleg szükség van ennyire, vagy valójában 1-2 előfizetésről beszélünk?
Korábban már érveltem az olyan megoldások mellett, ahol a streaming szolgáltatók végpont/bridge funkcióit nem az audio rendszerünk dobozaira, a "hálózati audio lejátszóra", hanem jól konfigurálható, és szoftveresen könnyebben fejleszthető számítástechnikai eszközökre helyezzük, legyen szó dedikált (vagy épp nem is dedikált) PC-ről, MAC-ről, NAS-ról. Ezeken futhathatnak könnyen kezelhető verziókövetéssel az egyes streaming szolgáltatók (Tidal, Qobuz, Spotify...) kliensei csakúgy, mint a a saját katalógusunkat kezelő rendszerek (Roon, Jriver...), és amellett, hogy az esetleg általuk közvetlenül hajtott DAC-ot etetik, a tartalmat az audio végpont által olyan jóval egyszerűbben kezelhető hálózati streamekbe helyezik át, amelyek protokollja viszonylag hosszú távon állandósult, mint a RAAT (Roon), UPnP/DLNA, Dante, Ravenna és társaik. Innentől kezdve a dedikált "streamer", vagy hálózati lejátszó feladata nagy mértékben egyszerűsödik, amelynek akár a hangzásra is lehet pozitív hatása.
A Roon ökoszisztéma mutatta meg talán leginkább markáns módon, mennyire kényelmes is lehet olyan katalógusban kalandozni, amely integráltan tartalmazza a saját gyűjtemény mellett a Tidal és/vagy Qobuz tartalmait is.
Ha a saját példámat nézem, amely nyilván egyéni igényeket elégít ki, amire szükségem van leginkább az i.) a saját párezer albumnyi gyűjteményem és ii.) a Tidal kereshetősége és hallgathatósága, amelynek konszolidált kezelésére a NAS-on futó Roon vált be. Megfelelő szerver hardver esetén még olyan jelfeldolgozásra is képes lehet, mint a formátumok között konverziók (pl. DSD-re nem alkalmas DAC esetén a PCM-re történő konvertálás), DSP funkciók, ekvalizáció, stb...
Innentől kezdve a "hálózati audio lejátszóm" egy kutya-közönséges RAAT/UPnP bridge, amely az elmúlt 6 évben mindenféle frissítés nelkül teszi a dolgát. A Tidal (és persze ha lenne nekem, a Qobuz) által szükségessé váló frissítésekről a Roon gondoskodik a háttérben, számomra teljesen észrevehetetlenül.
A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy nagy ritkán hallgatok egyéb streaming forrásokat is, de ilyenkor a laptopom, vagy iPad-em is bőven elegendő a DAC hajtására.
Szóval szerintem tényleg érdemes realisztikusan végiggondolni, hogy a gyártók által ránk zúdított funkcióözönből mire is van szükségünk valójában, és mennyire érdemes magunkat kiszolgáltatni egy a mai volatilisen változó világunkban bizonytalan jövővel bíró, zárt architektúrának, amint azt az Auralic példája is szemlélteti. Vagy az audio-oldalt tartsuk a szükséges minimumon, és a jól fejleszthető informatikai eszközökre bízzuk a feladat oroszlánrészét.

[st81]

Ahogy a telefonos vagy autós szegmens kínai térnyerésénél, itt is előfordulhat, hogy a több funkció fontosabb lesz, mint a jó hang és a márkanév. Ehhez társul még az is, hogy szupport a garancia végéig van, aztán jön a következő még jobb, még szebb változat...akár évente. Lábjegyzetként írom, hogy nekem is kínai fejhallgató erősítőm van, ami 10 éve hibátlanul üzemel. Tudnak jót csinálni ha van rá igény.

[tottyi]

Az van, hogy most jonnek a kinai "vackok" es joval olcsobban joval tobb funkcioval. Jo lenne ha valakik innet az avx-rol csinalnanak egypar tesztet, es osszehasonlitanak pl az Eversolo-t egy Lumin-al vagy Linn-el csakis kizaraolag a hangot figyelve.
MOndjuk egy olyan tesztre is kivancsi lennek, hogy nem egy fullos Audio PC-et de kb egy 2000 euros-at ezekkel a streamerekkel osszehasonlitanak. Tervezem lecserelni az Audio PC-em es ha akkora kulonbseg lenne a streamer javara ami akar 3x is annyiba kerulne mint az Audio PC vagy megtobb.

u.i.
Lehet nalam is, az Audio PC mar megvan.

[vazze]

A Roon Ready es/vagy UPnP-t tamogato eszkozoknel meg nem kell temetni mindent. Lehet hasznalni Roon-t (a RAAT nagyon ritkan valtozik es meg mindig tamogatva vannak a tobb eves verziok is) vagy JPLAY iOS-t, mindkettoben van Tidal es Qobuz integracio. Az igaz hogy egyik termek sem ingyenes, de pl a JPLAY lifetime licensz ara egyaltalan nem horror, illetve mindkettobol van havi elofizeteses konstrukcio is. Ha pedig eleg a LAN-os UPnP lejatszas arra mar vannak ingyenes megoldasok is.

Ez azért nem egyenlő a gyártói támogatással.
Elképesztően inkorrekt az Auralic hozzáállása.
Most örülök igazán, hogy a hifi fejlesztésem a Aries femto után a Lumin felé fordult.

Egészen addig amîg a Lumin is becsukja a boltot…

[Mézga Aladár]

A Roon Ready es/vagy UPnP-t tamogato eszkozoknel meg nem kell temetni mindent. Lehet hasznalni Roon-t (a RAAT nagyon ritkan valtozik es meg mindig tamogatva vannak a tobb eves verziok is) vagy JPLAY iOS-t, mindkettoben van Tidal es Qobuz integracio. Az igaz hogy egyik termek sem ingyenes, de pl a JPLAY lifetime licensz ara egyaltalan nem horror, illetve mindkettobol van havi elofizeteses konstrukcio is. Ha pedig eleg a LAN-os UPnP lejatszas arra mar vannak ingyenes megoldasok is.

Ez azért nem egyenlő a gyártói támogatással.
Elképesztően inkorrekt az Auralic hozzáállása.
Most örülök igazán, hogy a hifi fejlesztésem a Aries femto után a Lumin felé fordult.

[robi20064]

A Roon Ready es/vagy UPnP-t tamogato eszkozoknel meg nem kell temetni mindent. Lehet hasznalni Roon-t (a RAAT nagyon ritkan valtozik es meg mindig tamogatva vannak a tobb eves verziok is) vagy JPLAY iOS-t, mindkettoben van Tidal es Qobuz integracio. Az igaz hogy egyik termek sem ingyenes, de pl a JPLAY lifetime licensz ara egyaltalan nem horror, illetve mindkettobol van havi elofizeteses konstrukcio is. Ha pedig eleg a LAN-os UPnP lejatszas arra mar vannak ingyenes megoldasok is.

[alto]

A hálózati lejátszók egyik fontos része a terméktámogatás. Amennyiben ez megszűnik, netán a gyártó is lehúzza a rolót, attól még a készülék használható, maximum eladáskor a tájékozottabb vevő erősebb alkupozícióba kerül.
Ugyanakkor én azt látom, hogy 1-1 híresebb márka (pl. Linn) régebbi készülékei is elég jól tartják az árukat attól függetlenül, hogy már régen kifutottak.

Annyiban árnyalnám a képet, hogy a saját letöltött zenék streamelése upnp alapon szoftveres frissítések nélkül is megmarad nyilván, azonban az ondemand zeneszolgáltatók gyorsan változó világa miatt (pl. a Spotify mostanában végre elkezdte lossless streamelést, vagy a Tidal nemrégen állt át MQA-ról HD Flacre, stb.) ezek elérése frissítések nélkül előbb-utóbb ellehetetlenül.

[st81]

A hálózati lejátszók egyik fontos része a terméktámogatás. Amennyiben ez megszűnik, netán a gyártó is lehúzza a rolót, attól még a készülék használható, maximum eladáskor a tájékozottabb vevő erősebb alkupozícióba kerül.
Ugyanakkor én azt látom, hogy 1-1 híresebb márka (pl. Linn) régebbi készülékei is elég jól tartják az árukat attól függetlenül, hogy már régen kifutottak.