Hálózati audio lejátszók

[Redguy]

Szóval a hálózati eszközök lineáris tápjai.
1. Van valami ökölszabály, hogy mennyivel érdemes túlméretezni, ha már tuningoljuk a tápot? Pl a Telekom routerre 12V 2,5A vagyon írva, ami ugye 30W. Egy 30W-os táp elég ide, vagy érdemes fölé menni pl 50Wra?
2. A lineáris tápoknál a feszültség és teljesítményen kívül kell valamire figyelni? Mármint nem a különböző minőségi és ár szintekre gondolok, hanem arra, hogy van-e benne ilyen v olyan szűrő stb. Vagy ez mindben benne van, csak nem mindnél tüntetik fel?
3. Itt a szekrényben szembe jött egy 12V-os Microsoft “tuning”táp. Ezt hirtelen felindulásból rádugtam a Telekom routerre. Ez egyértelmű javulást eredményezett a Tidal hangjában és a TV képében. A meglepő, hogy a NASról streamelt anyag is némileg jobban szól, pedig elméletileg az a routeren nem megy át. Itt az lenne a kérdésem, hogy a Microsoft táphoz képest egy lineáris táp további jelentős potenciált jelenthet?
4. A NAS egy Synology 416Play. Ennek a tápját is érdemes lineárisra cserélni?

Előre is kösz a támogatást!

1. Olvastam olyan véleményt, miszerint valaki lecserélte a 12V/1A -es lineáris tápot 12V/4A-esre, és sokkal jobb lett, de simán lehet, hogy maga a táp volt komolyabb megépítésű, mint a másik.
2. Tudomásom szerint a pufferkondinak legalább 10.000-esnek kell lennie, de én még nem nagyon láttam olyan tápot, amiben annál kisebbet használtak.
3. A Microsoft tuningtáp sokkal jobb mint egy kis kapcsi táp, de egy jól megépített lineáris táp sokkal jobb tud lenni (ez persze az árán is megmutatkozik).
4. Mindennek jót tesz egy jó lineáris táp.

[kaef2]

Szóval a hálózati eszközök lineáris tápjai.
1. Van valami ökölszabály, hogy mennyivel érdemes túlméretezni, ha már tuningoljuk a tápot? Pl a Telekom routerre 12V 2,5A vagyon írva, ami ugye 30W. Egy 30W-os táp elég ide, vagy érdemes fölé menni pl 50Wra?
2. A lineáris tápoknál a feszültség és teljesítményen kívül kell valamire figyelni? Mármint nem a különböző minőségi és ár szintekre gondolok, hanem arra, hogy van-e benne ilyen v olyan szűrő stb. Vagy ez mindben benne van, csak nem mindnél tüntetik fel?
3. Itt a szekrényben szembe jött egy 12V-os Microsoft “tuning”táp. Ezt hirtelen felindulásból rádugtam a Telekom routerre. Ez egyértelmű javulást eredményezett a Tidal hangjában és a TV képében. A meglepő, hogy a NASról streamelt anyag is némileg jobban szól, pedig elméletileg az a routeren nem megy át. Itt az lenne a kérdésem, hogy a Microsoft táphoz képest egy lineáris táp további jelentős potenciált jelenthet?
4. A NAS egy Synology 416Play. Ennek a tápját is érdemes lineárisra cserélni?

Előre is kösz a támogatást!

Nem nagyon kell a tápokat túlméretezni, tapasztalataim szerint. A NAS tápjának cseréje is segíthet, a mértéke talán attól függ, hogy a tárak benne HDD-k, vagy SSD-k, a HDD-k esetében talán jobban segíthet. Azért írom mindezt feltételes módban, mert nüansznyiak a változások és mint minden más a hifiben, érzékelés, elvárás, környezet és eszköz függőek a hatások.

[Linner]

Szóval a hálózati eszközök lineáris tápjai.
1. Van valami ökölszabály, hogy mennyivel érdemes túlméretezni, ha már tuningoljuk a tápot? Pl a Telekom routerre 12V 2,5A vagyon írva, ami ugye 30W. Egy 30W-os táp elég ide, vagy érdemes fölé menni pl 50Wra?
2. A lineáris tápoknál a feszültség és teljesítményen kívül kell valamire figyelni? Mármint nem a különböző minőségi és ár szintekre gondolok, hanem arra, hogy van-e benne ilyen v olyan szűrő stb. Vagy ez mindben benne van, csak nem mindnél tüntetik fel?
3. Itt a szekrényben szembe jött egy 12V-os Microsoft “tuning”táp. Ezt hirtelen felindulásból rádugtam a Telekom routerre. Ez egyértelmű javulást eredményezett a Tidal hangjában és a TV képében. A meglepő, hogy a NASról streamelt anyag is némileg jobban szól, pedig elméletileg az a routeren nem megy át. Itt az lenne a kérdésem, hogy a Microsoft táphoz képest egy lineáris táp további jelentős potenciált jelenthet?
4. A NAS egy Synology 416Play. Ennek a tápját is érdemes lineárisra cserélni?

Előre is kösz a támogatást!

[kaef2]

Üdv!
Kis segítséget szeretnék kérni a nagyérdeműtől a hálózati lejátszást javító célú hálózatfejlesztési projektemben. Az elmúlt években a fejlesztéseim a hifi komponensek kábelezésével telt, de a digitális vonal fejlesztése - hozzáértésem hiányából fakadóan – háttérbe szo…..
…
Előre is köszönöm a hozzászólásokat és elnézést, ha nagyon alap kérdéseket feszegetek!

1. Az emeleti Asus switchre tenném a media konvertert, nem közvetlenül a Telekom routerre, nálam ezzel a megoldással jobb lett a hang, egy lineárisan tápolt Cisco switch-csel, persze abban van SFP csatlakozás eleve.
2. Amennyiben a Telekom routeren van 2,5 Gbites RJ45 akar az mehetne az Asus swihchbe, feltéve hogy annak is van 2,5 Gigabites RJ45-je. (Mondjuk nálam 2 Gigabites a Telekom optika)
3. A TP Link switch és a streamer közé a földszinten is tennék egy média konvertert. Legalább egy egyszeri kísérlet miatt.
4. A lehető legtöbb aktív hálózati eszköznek adnék lineáris tápot. Igyekezném kerülni a gyári kapcsoló üzeműeket. Ha egy helyre kellene tenni, akkor ez a TP LInk switch lenne, amennyiben persze tápolható külső tápról.

Kösz a visszajelzést!
1. Ezt könnyű lesz majd kipróbálni, mivel egymás mellett van a két eszköz.
2. Nekem sima Gbites előfizetésem van. A 2,5 Gbites RJ45 bír valamilyen különös ismertető jeggyel? Vagy csak a speckóból állpítható meg? Btw, tudja vki, hogy a több gigás előfizetéshez van a Telekomnak olyan routere, aminek van optikai kimenete?
3. Ok, ez kipróbálható persze majd finomításként. A földszinti switch kapcsán felmerült bennem, hogy érdemes-e olyan switchet keresni, aminek van sfp portja? Ezzel mgspórol az ember egy eszközt, annak tápját, egy hálózati kábelt. Az anyagiakon túl nálam a hifi környékén kialakult helyszűke miatt is előnyös lenne ez a megoldás. Ha jól értem a Te Cisco-d ilyen. Ezt direkt “audio” szempont alapján választottad? Van esetleg másnak tapasztalata, ajánlása ilyen eszközre, kimondottan média felhasználáshoz?
4. Ez tervben van. A konkrét lineáris tápoknak indítanék majd egy külön hozzászólást, de annyit azért idetennék kérdésként, hogy a nem az “audio ágon” levő eszközök tápolása is fontos? Mármint hogy úgy azok is kevesebb zajt visznek fel a LAN hálózatra?

Kösz!

Ez egy kb 2 évvel ezelőtti változata az otthoni rendszernek, az alábbi képen.

A Cisco switchet azért vettem mert kompatibilis az un Ravenna protokollal (ez egy IP-alapú audio protokoll, a pro audio ipar számára, sok csatorna akár DSD256 kezelésére is alkalmas alacsony latenciával a megfelelő beállításokkal és persze ezt lehet külső táppal használni). Az un AOIP protokollok kezelésére optimalizált, Netgear, Cisco swithcek nálam a hifire is beváltak, audiofil, reclockolt switcheket legfeljebb csak a végpontok előtt próbálgattam. Volt, ami hozott valamit, volt, ami inkbb csak vitt. Így aztán ez a képen látható kialakítás jól beváltnak mondható, nem érzem semmilyen komponense cseréjének szükségességét.

[Linner]

Üdv!
Kis segítséget szeretnék kérni a nagyérdeműtől a hálózati lejátszást javító célú hálózatfejlesztési projektemben. Az elmúlt években a fejlesztéseim a hifi komponensek kábelezésével telt, de a digitális vonal fejlesztése - hozzáértésem hiányából fakadóan – háttérbe szo…..
…
Előre is köszönöm a hozzászólásokat és elnézést, ha nagyon alap kérdéseket feszegetek!

1. Az emeleti Asus switchre tenném a media konvertert, nem közvetlenül a Telekom routerre, nálam ezzel a megoldással jobb lett a hang, egy lineárisan tápolt Cisco switch-csel, persze abban van SFP csatlakozás eleve.
2. Amennyiben a Telekom routeren van 2,5 Gbites RJ45 akar az mehetne az Asus swihchbe, feltéve hogy annak is van 2,5 Gigabites RJ45-je. (Mondjuk nálam 2 Gigabites a Telekom optika)
3. A TP Link switch és a streamer közé a földszinten is tennék egy média konvertert. Legalább egy egyszeri kísérlet miatt.
4. A lehető legtöbb aktív hálózati eszköznek adnék lineáris tápot. Igyekezném kerülni a gyári kapcsoló üzeműeket. Ha egy helyre kellene tenni, akkor ez a TP LInk switch lenne, amennyiben persze tápolható külső tápról.

Kösz a visszajelzést!
1. Ezt könnyű lesz majd kipróbálni, mivel egymás mellett van a két eszköz.
2. Nekem sima Gbites előfizetésem van. A 2,5 Gbites RJ45 bír valamilyen különös ismertető jeggyel? Vagy csak a speckóból állpítható meg? Btw, tudja vki, hogy a több gigás előfizetéshez van a Telekomnak olyan routere, aminek van optikai kimenete?
3. Ok, ez kipróbálható persze majd finomításként. A földszinti switch kapcsán felmerült bennem, hogy érdemes-e olyan switchet keresni, aminek van sfp portja? Ezzel mgspórol az ember egy eszközt, annak tápját, egy hálózati kábelt. Az anyagiakon túl nálam a hifi környékén kialakult helyszűke miatt is előnyös lenne ez a megoldás. Ha jól értem a Te Cisco-d ilyen. Ezt direkt “audio” szempont alapján választottad? Van esetleg másnak tapasztalata, ajánlása ilyen eszközre, kimondottan média felhasználáshoz?
4. Ez tervben van. A konkrét lineáris tápoknak indítanék majd egy külön hozzászólást, de annyit azért idetennék kérdésként, hogy a nem az “audio ágon” levő eszközök tápolása is fontos? Mármint hogy úgy azok is kevesebb zajt visznek fel a LAN hálózatra?

Kösz!

[kaef2]

Üdv!
Kis segítséget szeretnék kérni a nagyérdeműtől a hálózati lejátszást javító célú hálózatfejlesztési projektemben. Az elmúlt években a fejlesztéseim a hifi komponensek kábelezésével telt, de a digitális vonal fejlesztése - hozzáértésem hiányából fakadóan – háttérbe szorult. Gépész aggyal már az elektronok világa is enyhén problémás, a digitális adatátvitel, jelfeldolgozás, mint kutyának a telihold… Addig ok, míg össze kell csak dugdosni elemeket. Annyira jutottam, hogy a streamer és NAS környékén a LAN kábeleket mezeiekről Supra CAT8-asokra cseréltem, ezek hallható javulást hoztak.
Azt értem, hogy a hálózati eszközök tápjának javításával előre tudok lépni (ebben is kérek majd tanácsot), de abban sem voltam biztos, hogy a jelen felépítés és jelen eszközök a megoldás.
A hifibogár elé a kergethető galacsint az itt lentebb felmerült optikai leválasztás téma és kaef2 fórumtárs blokkdiagramja dobta. Ennek részben az oka, hogy abban bízok a régi használaton kívüli coax kábel helyén le lehet fűzni az optikai kábelt ez emelet és a földszint közt.
Az említett blokkdiagram alapján lerajzoltam a jelen felépítést nálam:

Network map current 20251108.png

Ehhez képest most ezt tervezem:

Network map planned 20251108.png
Az alapvető gondolat az volt, hogy így ki tudok alakítani egy optikailag leválasztott dedikált ágat a nappaliban lévő média cuccoknak és még a földszinti wifi ap-t is fizikailag át tudom helyezni, távolabb a hifitől. Ez szerintetek jó? Vagy van jobb javaslat?
Előre is köszönöm a hozzászólásokat és elnézést, ha nagyon alap kérdéseket feszegetek!

1. Az emeleti Asus switchre tenném a media konvertert, nem közvetlenül a Telekom routerre, nálam ezzel a megoldással jobb lett a hang, egy lineárisan tápolt Cisco switch-csel, persze abban van SFP csatlakozás eleve.
2. Amennyiben a Telekom routeren van 2,5 Gbites RJ45 akar az mehetne az Asus swihchbe, feltéve hogy annak is van 2,5 Gigabites RJ45-je. (Mondjuk nálam 2 Gigabites a Telekom optika)
3. A TP Link switch és a streamer közé a földszinten is tennék egy média konvertert. Legalább egy egyszeri kísérlet miatt.
4. A lehető legtöbb aktív hálózati eszköznek adnék lineáris tápot. Igyekezném kerülni a gyári kapcsoló üzeműeket. Ha egy helyre kellene tenni, akkor ez a TP LInk switch lenne, amennyiben persze tápolható külső tápról.

[Linner]

Üdv!
Kis segítséget szeretnék kérni a nagyérdeműtől a hálózati lejátszást javító célú hálózatfejlesztési projektemben. Az elmúlt években a fejlesztéseim a hifi komponensek kábelezésével telt, de a digitális vonal fejlesztése - hozzáértésem hiányából fakadóan – háttérbe szorult. Gépész aggyal már az elektronok világa is enyhén problémás, a digitális adatátvitel, jelfeldolgozás, mint kutyának a telihold… Addig ok, míg össze kell csak dugdosni elemeket. Annyira jutottam, hogy a streamer és NAS környékén a LAN kábeleket mezeiekről Supra CAT8-asokra cseréltem, ezek hallható javulást hoztak.
Azt értem, hogy a hálózati eszközök tápjának javításával előre tudok lépni (ebben is kérek majd tanácsot), de abban sem voltam biztos, hogy a jelen felépítés és jelen eszközök a megoldás.
A hifibogár elé a kergethető galacsint az itt lentebb felmerült optikai leválasztás téma és kaef2 fórumtárs blokkdiagramja dobta. Ennek részben az oka, hogy abban bízok a régi használaton kívüli coax kábel helyén le lehet fűzni az optikai kábelt ez emelet és a földszint közt.
Az említett blokkdiagram alapján lerajzoltam a jelen felépítést nálam:

Network map current 20251108.png (40.03 KiB) Megtekintve 238 alkalommal

Ehhez képest most ezt tervezem:

Network map planned 20251108.png (41.45 KiB) Megtekintve 238 alkalommal

Az alapvető gondolat az volt, hogy így ki tudok alakítani egy optikailag leválasztott dedikált ágat a nappaliban lévő média cuccoknak és még a földszinti wifi ap-t is fizikailag át tudom helyezni, távolabb a hifitől. Ez szerintetek jó? Vagy van jobb javaslat?
Előre is köszönöm a hozzászólásokat és elnézést, ha nagyon alap kérdéseket feszegetek!

[Gergo5000]

A Zidoo (sajnos) pont az a ceg amelyik csak nagyon kiveteles esetben nyul hozza a nem aktualis termekvonaluk firmware-jehez. A Neo sorozat ket generacioval a mostani elott volt aktualis, az utolso firmware tavaly nyari (6.7.88). En nem nagyon remenykednek hogy valaha lesz meg ra frissites, plane nem hogy audio-t erinto funkciok miatt. A kapacitasuk jelentos reszet lekoti az egyre nepesebb es nepszerubb Eversolo szeria tamogatasa.

https://forum.zidoo.tv/index.php?thread ... ase.98674/

Értem, köszönöm a segítségedet.

Viszont úgy néz ki, hogy megtaláltam a probléma okát: nem frissíteni kellene a szoftvert egy újabbra (feltéve ha lesz), hanem pont hogy visszatenni egy régebbit.

A külföldi Zidoo fórumon pont most olvastam, hogy valaki panaszkodott ugyanerre. Igaz, neki nem Neo szériája van, de ugyanahhoz a v6.4.68-as release-re épül a most elérhető legújabb szoftver...
Azt írta, hogy amióta feltette az új szoftvert, a Tidal Connect nem viszi át a 24 bitet, és szinte ugyanaz a problémája, mint nekem.
Visszatette a régebbi verziót, és megint ment nála rendesen a Hi-res.

Most ebben reménykedem, hogy ez megoldja, két régebbi szoftver is megpróbálok.

[robi20064]

A Zidoo (sajnos) pont az a ceg amelyik csak nagyon kiveteles esetben nyul hozza a nem aktualis termekvonaluk firmware-jehez. A Neo sorozat ket generacioval a mostani elott volt aktualis, az utolso firmware tavaly nyari (6.7.88). En nem nagyon remenykednek hogy valaha lesz meg ra frissites, plane nem hogy audio-t erinto funkciok miatt. A kapacitasuk jelentos reszet lekoti az egyre nepesebb es nepszerubb Eversolo szeria tamogatasa.

https://forum.zidoo.tv/index.php?thread ... ase.98674/

[Gergo5000]

Egy barátomnak segítek beállítani a rendszerét, és elakadtunk a Zidoo Neo S médialejátszóval kapcsolatban. A probléma: nem sikerül elérni, hogy a Tidal Hi-Res minőségben játsszon le zenét.

A Neo S elvileg 2023-ban megkapta a Tidal Connect funkciót és az alábbi videó szerint működik nagyobb felbontásban is.


youtu.be/L70M8ezsUHc

A táblagépen indíts el egy lejátszást Tidal Connect-nél a Zidoot választva lejátszói eszközként! Ilyenkor a táblagépen és a Zidoon is megjelenik a Tidal lejátszó ablak, mindkettőben engedélyezd a HR módot! Ugyanezt a Zidoo saját menüjében is meg kell tenni. A bit-perfect mód még nem elég, hiszen az lehet 44kHz/16bit is. Ellenőrizted, hogy Tidaltól függetlenül lejátszik-e a cucc nagyfelbontású anyagot?

Ha nagyon nem jön össze, egy gyári reset esetleg segíthet, főleg ha manuálisan próbáltál ráerőltetni valamit, amit magától nem akart.

Értem, köszönöm szépen.
A HR-módot majd megnézem, lehet, hogy ott volt a hiba, bár nem is emlékszem ilyen opcióra. Remélem, tényleg ez lesz a gond, mert akkor ez rögtön megoldaná a problémát. Bár emlékeim szerint nem volt külön ilyen beállítás, inkább csak a bit-perfect módot láttam a menüben. A Tidal beállításainál ’Max’-ra volt állítva a minőség, szóval azzal elvileg nem lehetett gond. A Zidoo beállításainál is, ha jól emlékszem, a DAC résznél vagy az Audio menüben a Sampling Rate ’Max’-ra vagy ’Native’-ra volt állítva, szóval ott is rendben kellett lennie. Külön HR ikonra viszont nem emlékszem.

Viszont ezen a videón megint MQA van, és a Flac valószínűleg más tészta. Tehát az a gyanúm, hogyha nem állt volna át a Tidal 24 bites FLAC-re, akkor működött volna az MQA fájlokkal. Lehet a Zidoo-nak még ez irányba kéne kiadnia egy frissítést, hogy ez is meglegyen oldva.

Gyári reset már volt egyébként.

[Luxor Audio]

Egy barátomnak segítek beállítani a rendszerét, és elakadtunk a Zidoo Neo S médialejátszóval kapcsolatban. A probléma: nem sikerül elérni, hogy a Tidal Hi-Res minőségben játsszon le zenét.

A Neo S elvileg 2023-ban megkapta a Tidal Connect funkciót és az alábbi videó szerint működik nagyobb felbontásban is.


youtu.be/L70M8ezsUHc

A táblagépen indíts el egy lejátszást Tidal Connect-nél a Zidoot választva lejátszói eszközként! Ilyenkor a táblagépen és a Zidoon is megjelenik a Tidal lejátszó ablak, mindkettőben engedélyezd a HR módot! Ugyanezt a Zidoo saját menüjében is meg kell tenni. A bit-perfect mód még nem elég, hiszen az lehet 44kHz/16bit is. Ellenőrizted, hogy Tidaltól függetlenül lejátszik-e a cucc nagyfelbontású anyagot?

Ha nagyon nem jön össze, egy gyári reset esetleg segíthet, főleg ha manuálisan próbáltál ráerőltetni valamit, amit magától nem akart.

[Gergo5000]

Sziasztok!

Egy barátomnak segítek beállítani a rendszerét, és elakadtunk a Zidoo Neo S médialejátszóval kapcsolatban.
A probléma: nem sikerül elérni, hogy a Tidal Hi-Res minőségben játsszon le zenét.

A történet röviden:

A Neo S-re a legfrissebb firmware-t (v6.7.88) telepítettem, ami a leírás szerint már tartalmazza a Tidal / Qobuz / Hiresaudio integrációt. Ezek azonban csak a Zidoo Controller alkalmazáson keresztül érhetők el, amit Androidos telefonról vagy táblagépről lehet vezérelni.
A beépített Music Player alkalmazásban sajnos nem jelennek meg ezek a szolgáltatások, így onnan nem is indítható a streaming.

A táblagépre telepítettem a Zidoo Controller appot, amely rendben felismerte a lejátszót.
Amikor innen elindítottam a Tidal-t, a lejátszás nem Hi-Res formátumban történt: a kijelzőn AAC+ 32-bit / 41 kHz formátum jelent meg, és a hangminőség is egyértelműen elmaradt a várt 96 kHz vagy 192 kHz / 24-bit szinttől.
Minden beállítást többször átnéztem, bit-perfect lejátszásra van konfigurálva.

Ezután kipróbáltam a Tidal hivatalos alkalmazását is a táblagépen. Ott helyben minden rendben működött, megkaptam a maximális Hi-Res minőséget.
Viszont amikor Tidal Connect-tel a lejátszást a Zidoo Neo S-re küldtem át, a minőség azonnal visszaesett CD-szintre (16-bit / 44.1 kHz).

Ugyanezt tapasztaltam, amikor Windows-os laptopról próbáltam az asztali Tidal alkalmazással: a Zidoo-ra küldve a lejátszást ott is csak CD-minőséget kaptam.
Még amit próbáltam: a PC-n Audirvana lejátszóval is teszteltem, de itt is csak CD-minőségben ment át.
A Zidoo-ra megpróbáltam külső forrásból feltelepíteni a Tidal alkalmazást, fel is ment, viszont nem lehetett megnyitni.
Ezután az UAPP-ot is próbáltam feltenni, de ugyanez történt.

Jelenleg a Zidoo RCA kábellel csatlakozik az erősítőhöz (hamarosan XLR lesz), és 5 GHz-es Wi-Fi-n működik.
A barátom nemsokára vesz egy minőségi LAN-kábelt, és úgy lesz bekötve, de nem hiszem, hogy ez megoldaná a problémát.

Amit még nem sikerült kipróbálni, de tervben van, hogy Bluetooth kapcsolaton keresztül próbálom átküldeni a jelet a Zidoo és a táblagép között. Ezt a lehetőséget a Zidoo fórumon olvastam.
Jelenleg ugye a Zidoo és a táblagép is ugyanazon 5 Ghz-es hálózaton vannak.

Emellett még az mconnect alkalmazást is meg fogom próbálni.

A Zidoo fórumon találtam egy képet, konkrétan egy Zidoo Neo S (2023-as kép) kijelzőjéről, ahol egyértelműen látszik, hogy Tidal Connect használatakor átment az MQA minőség is. Ez azonban még azelőtt volt, hogy a Tidal megszüntette volna az MQA formátum támogatását, és átállt a saját Hi-Res FLAC alapú formátumára.

Arra is gondoltam, hogy ha a táblagép és a Zidoo USB kábellel lenne összekötve, akkor talán átmenne a Hi-Res minőség. Viszont ebben sem vagyok biztos, és kérdéses, hogy ez mennyire lenne jó megoldás. A minőségi Ethernet kábel beszerzése is plusz költség lesz a barátomnak, és ha még egy minőségi USB-kábel is kell, akkor az tovább növelné a kiadásokat.
Ráadásul az sem garantált, hogy ez ténylegesen megoldaná a problémát.

Van -e valakinek bármi ötlete?

Köszönöm szépen,
Gergő

[kaef2]

Kezdetnek egy TP-Link is megteszi, ha bevalt akkor lehet kiserletezni Sonore opticalModule-al vagy Uptone EtherREGEN-el, meg persze extrabb tapolas legalabb a fogado / streamer feloli oldalon. Meg kesobb meg kulonbozo SFP transceiver cserevel (single/multi mode, AOC, DAC kabelek stb).

A TP-Link ok, az van nálam is.
Minden informatikai eszköz lineáris táppal megy. Talán csak ennyi a trükk. Ha bármi trükköt keresnénk.

A további bonyolításnak nem volt érdemi hozadéka, ahogy írtam is reggel.
Egy határon túl nem érdemes az informatikát otthon túl bonyolítani szerintem.

[robi20064]

Kezdetnek egy TP-Link is megteszi, ha bevalt akkor lehet kiserletezni Sonore opticalModule-al vagy Uptone EtherREGEN-el, meg persze extrabb tapolas legalabb a fogado / streamer feloli oldalon. Meg kesobb meg kulonbozo SFP transceiver cserevel (single/multi mode, AOC, DAC kabelek stb).

[O_S]

@kaef2:
Nekem a szolgáltató routere és a Lumin között egy, a két végén ferrit gyűrűvel ellátott réz kábel viszi a jelet.
Két media konverter közbeiktatása, a két konverter között optikai kábellel, gondolom javíthat a hangzáson.
Milyen szintű konverterrel érdemes foglalkozni?
Egy TP-LINK MC220L már használható lehet?
Köszi a segítséget.

[kaef2]

Afelől érdeklődök a nagyérdemű közösségtől, hogy az irányú tapasztalata van-e bárkinek, hogy a switch-ek, összefűzésének, van-e vége. Tehát, ki mennyit köt, egymás után ?

Nekem sok évnyi kísérletezés után ez a felállás vált be a legjobban, lásd a rajzot alább. Bal felülről kell követni a jel irányát. Egy időben a streamer előtt használtam még egy vagy kettő hazai készítésű switchet stackelve, de végül is minimális volt a jelentősége a rendszerben és így maradtam ennél a felállásnál hosszú távon. A Roon Core egy saját összerakású és egyik kollégám által írott linuxos, Xeon CPU-s passzív hűtésű gép, kb 400 ezer tracket (nagy része nagy felbontású) kezel 5 db USB (SSD) háttértáron minden gond nélkül. A linuxos gépen futtatható Audirvana is, de nem szereti a sok file-t annyira, mint a Roon így maradtam a Roon-nál nagy általánosságban.

[hukkle]

Nekem mindig is szoftveres cégnek tűnt az Auralic. Aztán rájöttem, hogy nem azok. IOS alapon indultak, aztán nem lett Android vezérlés csak 3rd party megoldásokkal. A Tidal tök jó volt, csak nem volt bővülés. Jöttek a drágább és exlkluzió termékek a porfólióba, de ezek csak elkanyarodások voltak. Az Aries széria termékeinek sikerét valahogy nem lehetett megismételni. Népszerű termék nélkül pedig elfogyott a levegő. A termék portfólióból kikoptak az olcsó cuccok, amit kannibalizált egy csomó más márka a támogatott stream szolgáltatások bőséges kínálatával.

Az AURALiC leáll: Vámok, értékesítési összeomlás és bizonytalan jövő
https://cecritic.com/news/news/auralic- ... ain-future

[hukkle]

"NAS-on futó Roon vált be"

Milyen típusú ez a bizonyos NAS?

Annyiban árnyalnám a képet, hogy a saját letöltött zenék streamelése upnp alapon szoftveres frissítések nélkül is megmarad nyilván, azonban az ondemand zeneszolgáltatók gyorsan változó világa miatt (pl. a Spotify mostanában végre elkezdte lossless streamelést, vagy a Tidal nemrégen állt át MQA-ról HD Flacre, stb.) ezek elérése frissítések nélkül előbb-utóbb ellehetetlenül.

Érdemes lehet a döntést megelőzően alaposan végiggondolni, hogy valójában milyen funkcionalitási elemekre van szükségünk, és ezeket milyen eszközök által biztosított opciókkal biztosíthatjuk! Van-e saját albumgyűjteményünk is, amelyből szeretnénk kényelmesen mazsolázgatni és lejátszani? Milyen netes streaming tartalom megosztó rendszer(ek) tartalmait szeretnénk hallgatni? Tidal, Qobuz, Spotify, Deezer...? Tényleg szükség van ennyire, vagy valójában 1-2 előfizetésről beszélünk?
Korábban már érveltem az olyan megoldások mellett, ahol a streaming szolgáltatók végpont/bridge funkcióit nem az audio rendszerünk dobozaira, a "hálózati audio lejátszóra", hanem jól konfigurálható, és szoftveresen könnyebben fejleszthető számítástechnikai eszközökre helyezzük, legyen szó dedikált (vagy épp nem is dedikált) PC-ről, MAC-ről, NAS-ról. Ezeken futhathatnak könnyen kezelhető verziókövetéssel az egyes streaming szolgáltatók (Tidal, Qobuz, Spotify...) kliensei csakúgy, mint a a saját katalógusunkat kezelő rendszerek (Roon, Jriver...), és amellett, hogy az esetleg általuk közvetlenül hajtott DAC-ot etetik, a tartalmat az audio végpont által olyan jóval egyszerűbben kezelhető hálózati streamekbe helyezik át, amelyek protokollja viszonylag hosszú távon állandósult, mint a RAAT (Roon), UPnP/DLNA, Dante, Ravenna és társaik. Innentől kezdve a dedikált "streamer", vagy hálózati lejátszó feladata nagy mértékben egyszerűsödik, amelynek akár a hangzásra is lehet pozitív hatása.
A Roon ökoszisztéma mutatta meg talán leginkább markáns módon, mennyire kényelmes is lehet olyan katalógusban kalandozni, amely integráltan tartalmazza a saját gyűjtemény mellett a Tidal és/vagy Qobuz tartalmait is.
Ha a saját példámat nézem, amely nyilván egyéni igényeket elégít ki, amire szükségem van leginkább az i.) a saját párezer albumnyi gyűjteményem és ii.) a Tidal kereshetősége és hallgathatósága, amelynek konszolidált kezelésére a NAS-on futó Roon vált be. Megfelelő szerver hardver esetén még olyan jelfeldolgozásra is képes lehet, mint a formátumok között konverziók (pl. DSD-re nem alkalmas DAC esetén a PCM-re történő konvertálás), DSP funkciók, ekvalizáció, stb...
Innentől kezdve a "hálózati audio lejátszóm" egy kutya-közönséges RAAT/UPnP bridge, amely az elmúlt 6 évben mindenféle frissítés nelkül teszi a dolgát. A Tidal (és persze ha lenne nekem, a Qobuz) által szükségessé váló frissítésekről a Roon gondoskodik a háttérben, számomra teljesen észrevehetetlenül.
A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy nagy ritkán hallgatok egyéb streaming forrásokat is, de ilyenkor a laptopom, vagy iPad-em is bőven elegendő a DAC hajtására.
Szóval szerintem tényleg érdemes realisztikusan végiggondolni, hogy a gyártók által ránk zúdított funkcióözönből mire is van szükségünk valójában, és mennyire érdemes magunkat kiszolgáltatni egy a mai volatilisen változó világunkban bizonytalan jövővel bíró, zárt architektúrának, amint azt az Auralic példája is szemlélteti. Vagy az audio-oldalt tartsuk a szükséges minimumon, és a jól fejleszthető informatikai eszközökre bízzuk a feladat oroszlánrészét.

[SSS]

Annyiban árnyalnám a képet, hogy a saját letöltött zenék streamelése upnp alapon szoftveres frissítések nélkül is megmarad nyilván, azonban az ondemand zeneszolgáltatók gyorsan változó világa miatt (pl. a Spotify mostanában végre elkezdte lossless streamelést, vagy a Tidal nemrégen állt át MQA-ról HD Flacre, stb.) ezek elérése frissítések nélkül előbb-utóbb ellehetetlenül.

Érdemes lehet a döntést megelőzően alaposan végiggondolni, hogy valójában milyen funkcionalitási elemekre van szükségünk, és ezeket milyen eszközök által biztosított opciókkal biztosíthatjuk! Van-e saját albumgyűjteményünk is, amelyből szeretnénk kényelmesen mazsolázgatni és lejátszani? Milyen netes streaming tartalom megosztó rendszer(ek) tartalmait szeretnénk hallgatni? Tidal, Qobuz, Spotify, Deezer...? Tényleg szükség van ennyire, vagy valójában 1-2 előfizetésről beszélünk?
Korábban már érveltem az olyan megoldások mellett, ahol a streaming szolgáltatók végpont/bridge funkcióit nem az audio rendszerünk dobozaira, a "hálózati audio lejátszóra", hanem jól konfigurálható, és szoftveresen könnyebben fejleszthető számítástechnikai eszközökre helyezzük, legyen szó dedikált (vagy épp nem is dedikált) PC-ről, MAC-ről, NAS-ról. Ezeken futhathatnak könnyen kezelhető verziókövetéssel az egyes streaming szolgáltatók (Tidal, Qobuz, Spotify...) kliensei csakúgy, mint a a saját katalógusunkat kezelő rendszerek (Roon, Jriver...), és amellett, hogy az esetleg általuk közvetlenül hajtott DAC-ot etetik, a tartalmat az audio végpont által olyan jóval egyszerűbben kezelhető hálózati streamekbe helyezik át, amelyek protokollja viszonylag hosszú távon állandósult, mint a RAAT (Roon), UPnP/DLNA, Dante, Ravenna és társaik. Innentől kezdve a dedikált "streamer", vagy hálózati lejátszó feladata nagy mértékben egyszerűsödik, amelynek akár a hangzásra is lehet pozitív hatása.
A Roon ökoszisztéma mutatta meg talán leginkább markáns módon, mennyire kényelmes is lehet olyan katalógusban kalandozni, amely integráltan tartalmazza a saját gyűjtemény mellett a Tidal és/vagy Qobuz tartalmait is.
Ha a saját példámat nézem, amely nyilván egyéni igényeket elégít ki, amire szükségem van leginkább az i.) a saját párezer albumnyi gyűjteményem és ii.) a Tidal kereshetősége és hallgathatósága, amelynek konszolidált kezelésére a NAS-on futó Roon vált be. Megfelelő szerver hardver esetén még olyan jelfeldolgozásra is képes lehet, mint a formátumok között konverziók (pl. DSD-re nem alkalmas DAC esetén a PCM-re történő konvertálás), DSP funkciók, ekvalizáció, stb...
Innentől kezdve a "hálózati audio lejátszóm" egy kutya-közönséges RAAT/UPnP bridge, amely az elmúlt 6 évben mindenféle frissítés nelkül teszi a dolgát. A Tidal (és persze ha lenne nekem, a Qobuz) által szükségessé váló frissítésekről a Roon gondoskodik a háttérben, számomra teljesen észrevehetetlenül.
A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy nagy ritkán hallgatok egyéb streaming forrásokat is, de ilyenkor a laptopom, vagy iPad-em is bőven elegendő a DAC hajtására.
Szóval szerintem tényleg érdemes realisztikusan végiggondolni, hogy a gyártók által ránk zúdított funkcióözönből mire is van szükségünk valójában, és mennyire érdemes magunkat kiszolgáltatni egy a mai volatilisen változó világunkban bizonytalan jövővel bíró, zárt architektúrának, amint azt az Auralic példája is szemlélteti. Vagy az audio-oldalt tartsuk a szükséges minimumon, és a jól fejleszthető informatikai eszközökre bízzuk a feladat oroszlánrészét.

Teljesen egyet ertek, en mondjuk raspberryt hasznalok volumioval mar vagy 8-10 eve. Nincs sajat digitalizalt lemezgyujtemenyem, csak streamernek hasznalom, bar sajat gyujtemenyt is tud kezelni a volumio.
Leginkabb azt tartom zavaronak/zavarosnak, hogy streamer neven sokszor nem a streamer oldalt hasonlitjak streamerhez hanem a streamerbe beepitett dacokat. Azaz a kulonbozo streamereket ugyan azon kulso dac es rendszerrel lehetne objektivan osszehasonlitani. Na ilyen osszehasonlitast keveset latok. En tesztelgettem parszor rpi/volumio, mac/audionirvana, pc/mindenfele driverrel, meg chromecast szinten mint streamer. A chromecast nem volt jo, de a tobbi kozott nem hallottam eget rengeto kulonbseget. Legutobb a mac/audionirvana vs rpi/voluioval jatszottam, mas a ketto de nem jobb vagy rosszabb, es a kulonbsegek nem eget rengetoek. De a segitseg az lenne ha almat almaval hasonlitanank.

[merida]

Mercusys MS105 switch külön speciális táppal nekem bevált, a vastagon aranyozott bullshit kissé röhejes...

Olyan van nekem is. A speciális táp, erősen érdekel!

[fülelek]

Mercusys MS105 switch külön speciális táppal nekem bevált, a vastagon aranyozott bullshit kissé röhejes...

[pali923]

Kinél, milyen switch vált be ? A Lumin-on kívül.

Hát, ha neked a Lumin nem elég drága, akkor válaszd pl. ezt: https://gedeonaudio.hu/product/silent-a ... io-switch/
Nem próbáltam, akár jó is lehet.

[alto]

Köszönöm a segítséget!
Kinél, milyen switch vált be ? A Lumin-on kívül.

De miééért?

[merida]

Köszönöm a segítséget!
Kinél, milyen switch vált be ? A Lumin-on kívül.

[alto]

Afelől érdeklődök a nagyérdemű közösségtől, hogy az irányú tapasztalata van-e bárkinek, hogy a switch-ek, összefűzésének, van-e vége. Tehát, ki mennyit köt, egymás után ?

Én csak egyet használok, de az egy Lumin L2.

Hangzásban milyen a Lumin L2?

Hallhatóan jobb mint egy közönséges switch, főleg ha a streamert optikai LAN kábellel kötöm be.