Kábelezzünk

[Alex_Aston]

Ha vékonyabb meg vastagabb a kábel mérce, akkor nem csoda, hogy nincs különbség. Így már érthető a "nem számít a szub összekötő" véleményed.

Nem azt írta, hogy két egyforma márkájú, egyforma anyagú kábelből a vastagabb maradt, hanem két valamilyen eltérő kábelből a vastagabb.

Apró különbség, de pont ebből látszik, hogy ki mit AKAR ebből érteni, és akár belagyarázni.

[juliush]

De ha te használtál szubot valaha és annak a kábeleiröl írtál volna, hogy melyiket és miért, az még ide is illett volna. Talán - uram bocsáss - még hasznos lett volna valakinek...

Oké, akkor szubkábelezzünk!
Jómagam egy REL B2-est használok a következő kábelezésekkel:
Tápkábel:

• Isotek Optimum, inkább a bennem élő hifista lelkét ápolandó, semmint hatalmas minőségi ugrást tapasztalva egy jobb minőségi benyomást keltő, masszív, de mégis mezei tápkábelhez képest.

Összekötők:

• Általában preferálom a magasjelű meghajtást a hangfalakkal párhuzamosan kötve, ehhez magam barkácsoltam összekötőt egy Neutrik Speakon csatlakozóba kötött QED 79-es kábelpárral. Korábban használtam XLO Pro Type 625-tel is, de gyakorlatilag megkülönböztethetetlennek bizonyultak.
  Hogy miért ez a gányolás a REL saját kábele helyett? Ennek történelmi okai vannak, a Nait 1-es csak banándugó fogadására alkalmas aljzatai mellett kényelmesebb volt a hangfalak csatlakozóira kötni a szubot, ehhez viszont teljes hosszában független jobb és baloldal kellett. Azóta egyébként egy kácsás dugóval már az erősítő oldal is megoldott, de valahogy maradt a saját kábelem...

• Amennyiben technikai okok miatt ragaszkodnom kell az alacsony kimenetről történő hajtáshoz, elsősorban az Exogal Comet+Ion Powerdac, meg a Hypex NCore NC500-as végfok esetén, akkor QED Performance mélynyomó kábelt használok. Korábban, ahol hosszabb távokban kellett gondolkodnom, még Audioquest Boxer volt, de itt sem éreztem egetverő különbséget.

[cables]

... akkor bekötöttünk kétféle kábelt is, semmilyen különbséget nem tapasztaltunk, de a tulaj megnyugtatására a vastagabb maradt .

Ha vékonyabb meg vastagabb a kábel mérce, akkor nem csoda, hogy nincs különbség. Így már érthető a "nem számít a szub összekötő" véleményed.

[fülelek]

Pontosan így van. De ha te használtál szubot valaha és annak a kábeleiröl írtál volna, hogy melyiket és miért, az még ide is illett volna. Talán - uram bocsáss - még hasznos lett volna valakinek...

Ezek szerint szerinted nem volt hasznos, amit írtam, mert nem tettem le voksomat -persze valami fennkölt maszlaggal egy speciálisan szubokhoz "optimalizált" kábelre.
Én ugyan magamnak '85 óta nem használtam szubot, de másnak már sokszor segítettem integrálni a rendszerébe mérésekkel, szaktanácsadással, mivel ez a foglalkozásom. Legutóbb egy Dayton aktív szub erősítőt sikerült zökkenőmentesen illeszteni a főrendszerhez, ez köszönhető a széleskörűen konfigurálható dsp rendszernek, akkor bekötöttünk kétféle kábelt is, semmilyen különbséget nem tapasztaltunk, de a tulaj megnyugtatására a vastagabb maradt .

[kaef2]

Az aktív szubok felüláteresztő szűrőit használva biztosra mehetünk, hogy a Feri által említett valós előnyök mellett kapunk egy hidegzuhanyt a fülünkbe a közép-magas tartomány valamint a sztereo tér minőségromlásával. Ez az aktív szubok keresztváltóiban alkalmazott kapcsolástechnika, kábelezés és földelés technika, valamint a beépített alkatrészek igen primitív megoldásainak következménye. Juliush megoldása a helyes választás, mert a szub elektronikája nem rontja el a meglévő erősítő hangminőségét. Igen, az elérhető hangerő marad annyi, amennyi szub használat nélkül, de a kiterjesztett mélyátvitel sok zenénél hozzáadott értéket képvisel. A szoba akusztikai anomáliáit (2) szubbal lehet javítani, de mindenképp akusztikai mérésre van szükség, ha meg az rendelkezésre áll, akkor a szub nélküli beállításkor is lehet használni.
/Lehet, hogy ezt a hozzászólást máshová át kellene tenni, mert nincs egy centi kábel sem benne, ugyanakkor nem szeretném tévhitben hagyni kevéssé járatos, de a téma iránt érdeklődő fültársakat./

Pontosan így van. De ha te használtál szubot valaha és annak a kábeleiröl írtál volna, hogy melyiket és miért, az még ide is illett volna. Talán - uram bocsáss - még hasznos lett volna valakinek...

Nagyon nehéz a kábelekről úgy írni, hogy az ember semmi mást nem vesz figyelembe és nem teszi részévé a posztjainak.
A hifizésben minden mindennel összefügg. Nem beszélni a kábelek környezetéről, csak mert nem a témába vág, szerintem hiba, olyan ami gátolhatja folyamatok megértését (már ha valaki a megértés miatt olvasója ennek a topiknak).

A szubok integrációjának témája bír némi kábelezési kapcsolattal is. A Juliush - féle megoldás a legkevésbé kábelérzékeny, amit én javasoltam, az jobban az és persze az sem mindegy,y hogy hangfal vagy interkonnekt szinten csatlakotatjuk a szubot a rendszerhez. Mivel a szubok használata mindig kompromisszumot jelent, amit én javasoltam az is egy kompromisszum, arra az esetre, ha valaki nagyobb helységben és hangosan is szeretne zenét hallgatni. A kilencvenes évek közepe óta foglalkozva a témával, az a tapasztalatom, több tucat szubos rendszer installációja és használata után, hogy a kábelek kérdése a szuboknál a legkevésbé fontos. Nem elhanyagolható, ha valaki a maximumra törekszik, de a rendszer egészére gyakorolt hatása egy jól összerakott rendszer és egy jól integrált szub esetében minimális (tapasztalataim szerint). Nem a kábelezésen fog múlni az integráció sikere, talán azt az esetet kivéve, amikor valaki a kábelei köré építi a rendszerét.

[white-tiger]

Érdemes eljátszani a Harbetheknél feljebb történő vágással is, ahogy írod, mondjuk 80-100 Hz körül. Persze valószínűleg próbáltad igy is. A "beleszólás" akár jól is sikerülhet.

[OFF - katt ide ha látni akarod]

Így a Harbeth mélysugárzók terhelése és a torzítása, a doboz esetleges (káros) rezonanciája is valamelyest csökkenthető lehet (ez a Harbethnél nem feltétlenül jó persze), főképpen nagyobb hangerőn, illetve akár a szoba ebben a tartományban meglévő anomáliáit is lehetséges valamelyest kezelni, akár a szub tologatásával is rásegítve kicsit.

Az aktív szubok felüláteresztő szűrőit használva biztosra mehetünk, hogy a Feri által említett valós előnyök mellett kapunk egy hidegzuhanyt a fülünkbe a közép-magas tartomány valamint a sztereo tér minőségromlásával. Ez az aktív szubok keresztváltóiban alkalmazott kapcsolástechnika, kábelezés és földelés technika, valamint a beépített alkatrészek igen primitív megoldásainak következménye. Juliush megoldása a helyes választás, mert a szub elektronikája nem rontja el a meglévő erősítő hangminőségét. Igen, az elérhető hangerő marad annyi, amennyi szub használat nélkül, de a kiterjesztett mélyátvitel sok zenénél hozzáadott értéket képvisel. A szoba akusztikai anomáliáit (2) szubbal lehet javítani, de mindenképp akusztikai mérésre van szükség, ha meg az rendelkezésre áll, akkor a szub nélküli beállításkor is lehet használni.
/Lehet, hogy ezt a hozzászólást máshová át kellene tenni, mert nincs egy centi kábel sem benne, ugyanakkor nem szeretném tévhitben hagyni kevéssé járatos, de a téma iránt érdeklődő fültársakat./

Pontosan így van. De ha te használtál szubot valaha és annak a kábeleiröl írtál volna, hogy melyiket és miért, az még ide is illett volna. Talán - uram bocsáss - még hasznos lett volna valakinek...

[fülelek]

Annyi kiegészítés, hogy a szubokat lehet

• praktikusan "keresztváltva" illeszteni a hangfalakhoz, vagy önálló keresztváltóval, vagy a szubba épített áramkörön keresztül, ilyenkor a hangfalak működésébe is beleszól, azokat felüláteresztő szűrővel korlátozva alulról, ilyenkor elterjedt a 80-120Hz váltási frekvencia alkalmazása,

• de lehet úgy is hallgatni, hogy a szubot a hangfalakkal párhuzamosan kötve, saját aluláteresztő szűrőjével illesztve "kipótoljuk" a hiányzó alsó 1-2 oktávot, a fő hangfalak átvitelét módosítatlanul hagyva.

Ez utóbbi esetben, amelyet én is alkalmazok, a hangfalak alsó határfrekvenciája határozza meg a szub felső határfrekvenciáját, nálam például a nagyjából 50Hz-ig dolgozó Harbethek alatt a REL szub felső határfrekvenciája ehhez igazítva került beállításra.
Ekkor már olyan mély tartományról beszélünk, amely inkább az "érezhető", semmint "hallható" kategória, és tapasztalataim szerint jóval kevésbé érzékeny a tápkábelre.

Érdemes eljátszani a Harbetheknél feljebb történő vágással is, ahogy írod, mondjuk 80-100 Hz körül. Persze valószínűleg próbáltad igy is. A "beleszólás" akár jól is sikerülhet.

[OFF - katt ide ha látni akarod]

Így a Harbeth mélysugárzók terhelése és a torzítása, a doboz esetleges (káros) rezonanciája is valamelyest csökkenthető lehet (ez a Harbethnél nem feltétlenül jó persze), főképpen nagyobb hangerőn, illetve akár a szoba ebben a tartományban meglévő anomáliáit is lehetséges valamelyest kezelni, akár a szub tologatásával is rásegítve kicsit.

Az aktív szubok felüláteresztő szűrőit használva biztosra mehetünk, hogy a Feri által említett valós előnyök mellett kapunk egy hidegzuhanyt a fülünkbe a közép-magas tartomány valamint a sztereo tér minőségromlásával. Ez az aktív szubok keresztváltóiban alkalmazott kapcsolástechnika, kábelezés és földelés technika, valamint a beépített alkatrészek igen primitív megoldásainak következménye. Juliush megoldása a helyes választás, mert a szub elektronikája nem rontja el a meglévő erősítő hangminőségét. Igen, az elérhető hangerő marad annyi, amennyi szub használat nélkül, de a kiterjesztett mélyátvitel sok zenénél hozzáadott értéket képvisel. A szoba akusztikai anomáliáit (2) szubbal lehet javítani, de mindenképp akusztikai mérésre van szükség, ha meg az rendelkezésre áll, akkor a szub nélküli beállításkor is lehet használni.
/Lehet, hogy ezt a hozzászólást máshová át kellene tenni, mert nincs egy centi kábel sem benne, ugyanakkor nem szeretném tévhitben hagyni kevéssé járatos, de a téma iránt érdeklődő fültársakat./

[fülelek]

Meglepő számomra, hogy audió kérdésekben járatos vagy azzal foglalkozó emberek úgy gondolják, hogy nem fontos az aktív szub ládák bekötő kábelezése. Én egész mást tapasztaltam: nagyon fontos, hogy milyen kábelek kötik be a mélyládát hálózathoz és a rendszerhez. Nem először tapasztalom, hogy szerintem rosszul gondolkodnak audióval foglalkozó emberek. Például azt szokták mondani, hogy az a legjobb, ha a hangsugárzó jumper kábele azonos a hangfal kábellel. Ez sem igaz: jumper kábelnek a lehető legjobb kábelt kell választani, mert akkor működik együtt legjobban a hangsugárzó közép és magas hangú része. És ez nagyon fontos.
Nagyon hasonló a helyzet a mélyláda kábelezésnél, ugyanis itt is nagyon fontos, hogy minél jobban "együtt fusson" a hangfal és a mélynyomó.

Nem meglepő számomra, hogy audio kérdésekben haloványan járatos amatőr úgy gondolja, hogy minden olyan eszköz roppant fontos, amit ő maga kendácsol. Némi logikai bukfenc azért beesett, a jumper legyen a lehető legjobb, jobb, mint a hangszórókábel, mert akkor tud csak "együttműködni" a közép a magassal, nem b+, a keresztváltó az már mindegy, meg az abban levő kábelek, csatlakozások, nyák fóliák, a hangsugárzók belső kábelezése is mindegy, ami 2MFt alatt mindig sokkal vacakabb, mint a hangszórókábel. Elárulom aranydiplomás fórumtársunknak, hogy a mélynyomó nem a kábel miatt fog "együttfutni" a hangfallal, hanem a megfelelő keresztváltás ÉS a hallgatási térben a megfelelő akusztikai elhelyezés következtében.

[cables]

Meglepő számomra, hogy audió kérdésekben járatos vagy azzal foglalkozó emberek úgy gondolják, hogy nem fontos az aktív szub ládák bekötő kábelezése. Én egész mást tapasztaltam: nagyon fontos, hogy milyen kábelek kötik be a mélyládát hálózathoz és a rendszerhez. Nem először tapasztalom, hogy szerintem rosszul gondolkodnak audióval foglalkozó emberek. Például azt szokták mondani, hogy az a legjobb, ha a hangsugárzó jumper kábele azonos a hangfal kábellel. Ez sem igaz: jumper kábelnek a lehető legjobb kábelt kell választani, mert akkor működik együtt legjobban a hangsugárzó közép és magas hangú része. És ez nagyon fontos.
Nagyon hasonló a helyzet a mélyláda kábelezésnél, ugyanis itt is nagyon fontos, hogy minél jobban "együtt fusson" a hangfal és a mélynyomó.

[kaef2]

Annyi kiegészítés, hogy a szubokat lehet

• praktikusan "keresztváltva" illeszteni a hangfalakhoz, vagy önálló keresztváltóval, vagy a szubba épített áramkörön keresztül, ilyenkor a hangfalak működésébe is beleszól, azokat felüláteresztő szűrővel korlátozva alulról, ilyenkor elterjedt a 80-120Hz váltási frekvencia alkalmazása,

• de lehet úgy is hallgatni, hogy a szubot a hangfalakkal párhuzamosan kötve, saját aluláteresztő szűrőjével illesztve "kipótoljuk" a hiányzó alsó 1-2 oktávot, a fő hangfalak átvitelét módosítatlanul hagyva.

Ez utóbbi esetben, amelyet én is alkalmazok, a hangfalak alsó határfrekvenciája határozza meg a szub felső határfrekvenciáját, nálam például a nagyjából 50Hz-ig dolgozó Harbethek alatt a REL szub felső határfrekvenciája ehhez igazítva került beállításra.
Ekkor már olyan mély tartományról beszélünk, amely inkább az "érezhető", semmint "hallható" kategória, és tapasztalataim szerint jóval kevésbé érzékeny a tápkábelre.

Érdemes eljátszani a Harbetheknél feljebb történő vágással is, ahogy írod, mondjuk 80-100 Hz körül. Persze valószínűleg próbáltad igy is. A "beleszólás" akár jól is sikerülhet.

[OFF - katt ide ha látni akarod]

Így a Harbeth mélysugárzók terhelése és a torzítása, a doboz esetleges (káros) rezonanciája is valamelyest csökkenthető lehet (ez a Harbethnél nem feltétlenül jó persze), főképpen nagyobb hangerőn, illetve akár a szoba ebben a tartományban meglévő anomáliáit is lehetséges valamelyest kezelni, akár a szub tologatásával is rásegítve kicsit.

[kaef2]

Annyi kiegészítés, hogy a szubokat lehet

• praktikusan "keresztváltva" illeszteni a hangfalakhoz, vagy önálló keresztváltóval, vagy a szubba épített áramkörön keresztül, ilyenkor a hangfalak működésébe is beleszól, azokat felüláteresztő szűrővel korlátozva alulról, ilyenkor elterjedt a 80-120Hz váltási frekvencia alkalmazása,

• de lehet úgy is hallgatni, hogy a szubot a hangfalakkal párhuzamosan kötve, saját aluláteresztő szűrőjével illesztve "kipótoljuk" a hiányzó alsó 1-2 oktávot, a fő hangfalak átvitelét módosítatlanul hagyva.

Ez utóbbi esetben, amelyet én is alkalmazok, a hangfalak alsó határfrekvenciája határozza meg a szub felső határfrekvenciáját, nálam például a nagyjából 50Hz-ig dolgozó Harbethek alatt a REL szub felső határfrekvenciája ehhez igazítva került beállításra.
Ekkor már olyan mély tartományról beszélünk, amely inkább az "érezhető", semmint "hallható" kategória, és tapasztalataim szerint jóval kevésbé érzékeny a tápkábelre.

Érdemes eljátszani a feljebb történő vágással is, mondjuk 80-100 Hz körül.

[OFF - katt ide ha látni akarod]

Így a Harbeth mélysugárzók terhelése és a torzítása, a doboz esetleges (káros) rezonanciája is valamelyest csökkenthető lehet (ez a Harbethnél nem feltétlenül jó persze), főképpen nagyobb hangerőn, illetve akár a szoba ebben a tartományban meglévő anomáliáit is lehetséges valamelyest kezelni, akár a szub tologatásával is rásegítve kicsit.

[juliush]

Annyi kiegészítés, hogy a szubokat lehet

• praktikusan "keresztváltva" illeszteni a hangfalakhoz, vagy önálló keresztváltóval, vagy a szubba épített áramkörön keresztül, ilyenkor a hangfalak működésébe is beleszól, azokat felüláteresztő szűrővel korlátozva alulról, ilyenkor elterjedt a 80-120Hz váltási frekvencia alkalmazása,

• de lehet úgy is hallgatni, hogy a szubot a hangfalakkal párhuzamosan kötve, saját aluláteresztő szűrőjével illesztve "kipótoljuk" a hiányzó alsó 1-2 oktávot, a fő hangfalak átvitelét módosítatlanul hagyva.

Ez utóbbi esetben, amelyet én is alkalmazok, a hangfalak alsó határfrekvenciája határozza meg a szub felső határfrekvenciáját, nálam például a nagyjából 50Hz-ig dolgozó Harbethek alatt a REL szub felső határfrekvenciája ehhez igazítva került beállításra.
Ekkor már olyan mély tartományról beszélünk, amely inkább az "érezhető", semmint "hallható" kategória, és tapasztalataim szerint jóval kevésbé érzékeny a tápkábelre.

[fülelek]

Akkor kábel, de erről mostanában nem volt szó.
Szubhoz mennyire számít a hálózati tápkábel, azon felül, hogy legyen elegendő keresztmetszet a szubok időnként igényelt 100-500W impulzus kimenő impulzus teljesítményéhez, amihez hálózati áramot be kell vinni az aktív szubba. Ebben van eltérés persze ha A/B vagy D osztályú az aktív szub erősítője.

500W esetén sem vesz fel a táp meg a szub erősítő többet, mint 3A, amihez ugyebár elvileg nem szükséges nagy keresztmetszet. Attól tartok, ha úgy próbálnánk összehallgatni különféle hálózati kábeleket, hogy kizárólag a szubot hallgatjuk, akkor érdekes dolgok derülnének ki, a legeslegjobb, meg leggyengébbnek titulált kábel között se lenne statisztikailag értékelhető hangminőségbeli különbség. Az összekötő kábelre ugyanez vonatkozik. Ja a szubláda vágási frekvenciája 120Hz, vagy alatta, és minimum 12dB/oktáv meredekséggel, ami eléggé elterjedt.

[MrCollector]

Szubhoz mennyire számít a hálózati tápkábel

Nagyon sokat számít egy jó hálózati a szub-ba és nem éppen a nagy keresztmetszet fontos döntően. Furcsán hangzik de a szub hálózatinál is olyan hálózati kábel a nyerő, ami egy erősítőben jó magasakat és részletezést biztosít.

Igen ez tényleg furcsán hangzik.
Egy szub-nál (is) olyan hálózati kábel használata javasolt ami nagy dinamika mellett feszes és rétegzett basszust tud biztosítani. Hiszen ott is vannak részletek. A korábban is ellenjavallott "dünnyögős" hangú kábelekkel szemben.
A kábel keresztmetszete akkora kell legyen, hogy kényelmesen biztosítsa a megfelelő mennyiségű kraftot az eszközhöz. A hangját megítélni ez alapján nem igazán lehet. Teljesen azonos anyagú és felépítésű kábeleknél a vezetők keresztmetszete drasztikus hangbéli változásokat okozhat, és nem feltétlenül a legvékonyabb lesz a legrészletesebb, legtisztább hangú.

[cables]

Szubhoz mennyire számít a hálózati tápkábel

Nagyon sokat számít egy jó hálózati a szub-ba és nem éppen a nagy keresztmetszet fontos döntően. Furcsán hangzik de a szub hálózatinál is olyan hálózati kábel a nyerő, ami egy erősítőben jó magasakat és részletezést biztosít.

[supravox]

Akkor kábel, de erről mostanában nem volt szó.
Szubhoz mennyire számít a hálózati tápkábel, azon felül, hogy legyen elegendő keresztmetszet a szubok időnként igényelt 100-500W impulzus kimenő impulzus teljesítményéhez, amihez hálózati áramot be kell vinni az aktív szubba. Ebben van eltérés persze ha A/B vagy D osztályú az aktív szub erősítője.

Nálam is pont aktuális a kérdés.
Mostanában kezdek majd ezzel kisérletezgetni.
Mondjuk nem fogom a fél életemet erre szánni:)
Pár napja integráltam be a rendszerbe egy REL Classic 98 szubládát.
Még minden derót gyári és így is nagyon nagyon tetszik.
De ez még csak a kezdet

[MrCollector]

Akkor kábel, de erről mostanában nem volt szó.
Szubhoz mennyire számít a hálózati tápkábel, azon felül, hogy legyen elegendő keresztmetszet a szubok időnként igényelt 100-500W impulzus kimenő impulzus teljesítményéhez, amihez hálózati áramot be kell vinni az aktív szubba. Ebben van eltérés persze ha A/B vagy D osztályú az aktív szub erősítője.

Ugyan úgy, sőt nem "dünnyögő" hangú illik hozzá.

[istvan01]

Akkor kábel, de erről mostanában nem volt szó.
Szubhoz mennyire számít a hálózati tápkábel, azon felül, hogy legyen elegendő keresztmetszet a szubok időnként igényelt 100-500W impulzus kimenő impulzus teljesítményéhez, amihez hálózati áramot be kell vinni az aktív szubba. Ebben van eltérés persze ha A/B vagy D osztályú az aktív szub erősítője.

[tonee73]

Unlocked 2.jpg (3.33 KiB) Megtekintve 1051 alkalommal

MInt ahogyan Vinkler ígérte korábban: innentől nem lesz hozzászólás áthelyezés, csak törlés (ami kissé szomorú, mert az amúgy más témába vágó értékes hsz-ek is mehenek a levesbe).
Ha valaki innentől offol, nem megy figyelmeztetés sem, egyből pihenő lesz a jutalom - mivel nem most kezdtünk el ezt a "játékot".
Tehét : kábelezzetek. Tényleg.Köszi.

[tonee73]

.... Na ezért idegesítő ez a topic. Kezdődik a kábel készítés házilag témával,...ami nem ide való,..jönnek a viták a hármas fonatokról,meg a házilag feldugózott méterre vett madzagokról.....Utána,milyen zene szóljon,... jönnek a viták a King Crimson vs. csemballó előadásokról,.....Így a végén eljutunk a My Reel klubhoz,....és azon keresztül,hogy hogyan vannak vágva a felvételek/rpm lemezsebesség szempontjából.

Na akkor megint ott vagyunk ahol a part szakad.
A felesleg ismét átkerült az általában a hifiről topikba és ezt itt ismét lezárom egy időre.
Lehet fenyegetőzni, hogy "elmegyek" innen, meg nem írok többet de ebből most elég.

(Block: ez nem neked szól csak idéztelek).

[Block]

.... Na ezért idegesítő ez a topic. Kezdődik a kábel készítés házilag témával,...ami nem ide való,..jönnek a viták a hármas fonatokról,meg a házilag feldugózott méterre vett madzagokról.....Utána,milyen zene szóljon,... jönnek a viták a King Crimson vs. csemballó előadásokról,.....Így a végén eljutunk a My Reel klubhoz,....és azon keresztül,hogy hogyan vannak vágva a felvételek/rpm lemezsebesség szempontjából.

[Aszpirin]

Nagyjából látható, mit sikerült elérni. Az utóbbi egy évben 9 ember kérte a regisztrációja törlését. Többen átmentek “read- only” módba.

Utánanéztem, az önként távozók közül egyikre sem emlékszem, hogy aktív lett volna a kábeles topikban.
A törlések egy része viszont jogos - szbályszerű - moderátori akciókat követő hirtelen felindulásból lett kérve. A többire nem emlékszem, de azért abban a 9 névben számomra csak 1 olyan volt, aki jelentős aktivitást mutatott a nem-hirdetési fórumokban. Lehetp persze, hogy tévedek, de a "mit sikerült elérni" ezen része leginkább vetítés.
A "read-only" mód azonban tényleg bejátszik, én is ismerek párat, akik csak a like-okhoz fűzhető szövegekben nyilvánulnak meg.
Nem tisztem itt embereket védeni, de ha valóban kábelekről folyik a diskurzus, akkor minden véleménynek helye van itt, a szabályzat adta keretek között. Az, hogy vannak témák és viták, amelyek szinte szabályos időközönként újra felbukkannak, minden általam ismert pörgősebb fórum pörgősebb topikjában így van (nem csak az AVX-en, hanem a prohardveren, az indexen, stb is).

[MrCollector]

Egy jó kábel beiktatása a rendszerbe, felérhet egy készülékcserével, de akár többet is hozhat esetenként.
Nyilván nem fog 500000-es tápkábelt venni akinek az egész rendszere kerül annyiba. Mondjuk ez a kábel nem is nekik készül. De mivel ezzel ők is tisztában vannak a rendszerükhöz "passzoló" olcsóbb kábelek között keresgélnek, több-kevesebb sikerrel.
Természetesen itt is vannak különbségek, de az igazi nagy dobás elmarad. És sajnos ezen tapasztalatok alapján megmaradnak abban a hitben, hogy a nagyon drága (vagy annak tartott) kábelek sem hozhatnak annyit, átverésnek, lehúzásnak tartják. De ez kb. olyan, mint mikor valakinek van egy 25 éves Swift-je, de osztja az észt a Ferrari túlárazásáról és haszontalanságáról.
A zenékről pedig ne beszéljünk, mert még valaki megsértődik, de vannak olyanok amik élvezetéhez talán nem is kell olyan hű de szuper hifi. Persze ezt az illető még magának sem vallaná be, ha tudná, akkor sem.

[SoundMania]

A bajnokok ligája után a megyei háromból kérdezném Shimano-t, hogy az (le sem merem írni ) új Canare hangfalkábel végül is bevált-e?

Június 21.-én még ezzel a szöveggel stipistopizott Rocket 33 kábelt:
"Beszéltem az eladóval,és elviekben az enyém lesz a kábel,legyen az akármi is,szóval engedjétek el.Most nyaral,és nem tud ezzel foglalkozni,pont."
28.-án pedig már árult egyet... :)
Canárik (Canare a keresőben) sorsára is keressetek rá nyugodtan....
Játszanak a fórumon sokan sok mindennel és sok mindenkivel! :)

Az egy a hirdető szerint egy 33 as,de valójában egy aq 44 es volt nagyon nagyon jó áron,meg is vettem volna,de átgondoltam végül is,és arra jutottam hogy nincs pofám kihasználni ezt a tévedést.Ezt jeleztem is az eladónak,aki utólag meg is hirdette 44 esként,ennyi a történet.
A canareből meg elég egy is,nekem több is van,erről ennyit.
Egy 33 ast eladtam valóban,de hogy ebben mi az ami meghökkentő,azt nem látom.

Semmi meghökkentő. Csak amit alább írtam ezen dolgokra..... "A "jáccósoknak" valószínűleg mindegy..... Határozottan tudják, mi az ami nekik kell és mindenáron meg is keresik! :)
Kíváncsi lennék aki már kinőtt belőle, mi a véleménye...."
Ismerősöm mondta, csak az mondja , hogy soha nem vesz drága kábelt a rendszerébe, aki még soha nem hollotta olyanokkal.
Másik ismerősnek már Thesisei vannak, de még amikor si3 volt, azóta tervezgeti, hogy 1x majd jó lenne egy ksl lp, lpz, mert még a fülében van a hangja....
Megint másik, meg azt mondja, hogy egy dps4 lehet hozott annyit mint egy denon pma 860 helyett egy Quasar 3+si3 szett. Csak néhány heedas példa..... Én csak szóltam..... :)

[nemtomm]

A bajnokok ligája után a megyei háromból kérdezném Shimano-t, hogy az (le sem merem írni ) új Canare hangfalkábel végül is bevált-e?

Játszanak a fórumon sokan sok mindennel és sok mindenkivel! :)

Az egy a hirdető szerint egy 33 as,de valójában egy aq 44 es volt nagyon nagyon jó áron,meg is vettem volna,de átgondoltam végül is,és arra jutottam hogy nincs pofám kihasználni ezt a tévedést.Ezt jeleztem is az eladónak,aki utólag meg is hirdette 44 esként,ennyi a történet.
A canareből meg elég egy is,nekem több is van,erről ennyit.
Egy 33 ast eladtam valóban,de hogy ebben mi az ami meghökkentő,azt nem látom.

Eladtam már jó pár 33-ast és azt kell mondjam, hogy nem egy óriási kábel de mint rézkábel nagyon jó...nálam pl a sourround hsz ilyen kábellel van bekötve a mozi, először kácsás dugókkal de aztán lecseréltem furutech banánra és villára na az után szólalt meg csak igazán jól..megérte minden forintját...