Kábelezzünk

[white-tiger]

Az aktív szubok felüláteresztő szűrőit használva biztosra mehetünk, hogy a Feri által említett valós előnyök mellett kapunk egy hidegzuhanyt a fülünkbe a közép-magas tartomány valamint a sztereo tér minőségromlásával. Ez az aktív szubok keresztváltóiban alkalmazott kapcsolástechnika, kábelezés és földelés technika, valamint a beépített alkatrészek igen primitív megoldásainak következménye. Juliush megoldása a helyes választás, mert a szub elektronikája nem rontja el a meglévő erősítő hangminőségét. Igen, az elérhető hangerő marad annyi, amennyi szub használat nélkül, de a kiterjesztett mélyátvitel sok zenénél hozzáadott értéket képvisel. A szoba akusztikai anomáliáit (2) szubbal lehet javítani, de mindenképp akusztikai mérésre van szükség, ha meg az rendelkezésre áll, akkor a szub nélküli beállításkor is lehet használni.
/Lehet, hogy ezt a hozzászólást máshová át kellene tenni, mert nincs egy centi kábel sem benne, ugyanakkor nem szeretném tévhitben hagyni kevéssé járatos, de a téma iránt érdeklődő fültársakat./

Pontosan így van. De ha te használtál szubot valaha és annak a kábeleiröl írtál volna, hogy melyiket és miért, az még ide is illett volna. Talán - uram bocsáss - még hasznos lett volna valakinek...

Nagyon nehéz a kábelekről úgy írni, hogy az ember semmi mást nem vesz figyelembe és nem teszi részévé a posztjainak.
A hifizésben minden mindennel összefügg. Nem beszélni a kábelek környezetéről, csak mert nem a témába vág, szerintem hiba, olyan ami gátolhatja folyamatok megértését (már ha valaki a megértés miatt olvasója ennek a topiknak).

A szubok integrációjának témája bír némi kábelezési kapcsolattal is. A Juliush - féle megoldás a legkevésbé kábelérzékeny, amit én javasoltam, az jobban az és persze az sem mindegy,y hogy hangfal vagy interkonnekt szinten csatlakotatjuk a szubot a rendszerhez. Mivel a szubok használata mindig kompromisszumot jelent, amit én javasoltam az is egy kompromisszum, arra az esetre, ha valaki nagyobb helységben és hangosan is szeretne zenét hallgatni. A kilencvenes évek közepe óta foglalkozva a témával, az a tapasztalatom, több tucat szubos rendszer installációja és használata után, hogy a kábelek kérdése a szuboknál a legkevésbé fontos. Nem elhanyagolható, ha valaki a maximumra törekszik, de a rendszer egészére gyakorolt hatása egy jól összerakott rendszer és egy jól integrált szub esetében minimális (tapasztalataim szerint). Nem a kábelezésen fog múlni az integráció sikere, talán azt az esetet kivéve, amikor valaki a kábelei köré építi a rendszerét.

Tudom hogy nehéz, szubjektív és objektív okok miatt. Más rendszer, más preferációk. De erről szól(na) a topic!
Mindenki meg tudja ítélni hogy nála egy adott kábel hogy 'szerepel", milyen a hang karaktere, felbontása, a rendszerére gyakorolt hatása, milyen ár kategóriában, stb. Minél tapasztaltabb,, annál inkább. Mi ebben a bonyolult vagy a titok?
Nemrég - ünnep rontásként - direkt feltettem itt egy kérdést egy AQ lan kábellel kapcsolatban. Két hobbi társunk válaszolt erre mindössze, ebből az egyik inkább privátban, de jelezte is hogy a topicban már nem ír. Ez azért jelez valamit... De az is lehet, hogy senki senki sem használ lan kábelt...

[white-tiger]

Pontosan így van. De ha te használtál szubot valaha és annak a kábeleiröl írtál volna, hogy melyiket és miért, az még ide is illett volna. Talán - uram bocsáss - még hasznos lett volna valakinek...

Ezek szerint szerinted nem volt hasznos, amit írtam, mert nem tettem le voksomat -persze valami fennkölt maszlaggal egy speciálisan szubokhoz "optimalizált" kábelre.
Én ugyan magamnak '85 óta nem használtam szubot, de másnak már sokszor segítettem integrálni a rendszerébe mérésekkel, szaktanácsadással, mivel ez a foglalkozásom. Legutóbb egy Dayton aktív szub erősítőt sikerült zökkenőmentesen illeszteni a főrendszerhez, ez köszönhető a széleskörűen konfigurálható dsp rendszernek, akkor bekötöttünk kétféle kábelt is, semmilyen különbséget nem tapasztaltunk, de a tulaj megnyugtatására a vastagabb maradt .

De, függetlenül attól hogy én nem használok szubot, nagyon hasznos volt, csak kiegészítve a te tapasztalataiddal lett volna még hasznosabb, hogy mondjuk melyik két kábel volt. Másnak is, mondjuk útmutatásként.

[fülelek]

A szmájli a mondatom végén azt jelenti, hogy tök mindegy volt a tulajnak meg nekem is, melyik kábelt használja, akár fej vagy írás alapon is dönthetett volna, mert nem volt hangzásbeli differencia köztük, az, hogy a vastagabb maradt, csupán véletlen. Senki nem mondta és nem gondolta, hogy a vastagabb vagy a vékonyabb a jobb, mint hogy ez alapján nem is lehet és nem is kell dönteni, akármit is szajkózik Rudibácsi. De mindenki úgy érti félre, ahogy akarja

[Alex_Aston]

Ha vékonyabb meg vastagabb a kábel mérce, akkor nem csoda, hogy nincs különbség. Így már érthető a "nem számít a szub összekötő" véleményed.

Nem azt írta, hogy két egyforma márkájú, egyforma anyagú kábelből a vastagabb maradt, hanem két valamilyen eltérő kábelből a vastagabb.

Apró különbség, de pont ebből látszik, hogy ki mit AKAR ebből érteni, és akár belagyarázni.

[juliush]

De ha te használtál szubot valaha és annak a kábeleiröl írtál volna, hogy melyiket és miért, az még ide is illett volna. Talán - uram bocsáss - még hasznos lett volna valakinek...

Oké, akkor szubkábelezzünk!
Jómagam egy REL B2-est használok a következő kábelezésekkel:
Tápkábel:

• Isotek Optimum, inkább a bennem élő hifista lelkét ápolandó, semmint hatalmas minőségi ugrást tapasztalva egy jobb minőségi benyomást keltő, masszív, de mégis mezei tápkábelhez képest.

Összekötők:

• Általában preferálom a magasjelű meghajtást a hangfalakkal párhuzamosan kötve, ehhez magam barkácsoltam összekötőt egy Neutrik Speakon csatlakozóba kötött QED 79-es kábelpárral. Korábban használtam XLO Pro Type 625-tel is, de gyakorlatilag megkülönböztethetetlennek bizonyultak.
  Hogy miért ez a gányolás a REL saját kábele helyett? Ennek történelmi okai vannak, a Nait 1-es csak banándugó fogadására alkalmas aljzatai mellett kényelmesebb volt a hangfalak csatlakozóira kötni a szubot, ehhez viszont teljes hosszában független jobb és baloldal kellett. Azóta egyébként egy kácsás dugóval már az erősítő oldal is megoldott, de valahogy maradt a saját kábelem...

• Amennyiben technikai okok miatt ragaszkodnom kell az alacsony kimenetről történő hajtáshoz, elsősorban az Exogal Comet+Ion Powerdac, meg a Hypex NCore NC500-as végfok esetén, akkor QED Performance mélynyomó kábelt használok. Korábban, ahol hosszabb távokban kellett gondolkodnom, még Audioquest Boxer volt, de itt sem éreztem egetverő különbséget.

[cables]

... akkor bekötöttünk kétféle kábelt is, semmilyen különbséget nem tapasztaltunk, de a tulaj megnyugtatására a vastagabb maradt .

Ha vékonyabb meg vastagabb a kábel mérce, akkor nem csoda, hogy nincs különbség. Így már érthető a "nem számít a szub összekötő" véleményed.

[fülelek]

Pontosan így van. De ha te használtál szubot valaha és annak a kábeleiröl írtál volna, hogy melyiket és miért, az még ide is illett volna. Talán - uram bocsáss - még hasznos lett volna valakinek...

Ezek szerint szerinted nem volt hasznos, amit írtam, mert nem tettem le voksomat -persze valami fennkölt maszlaggal egy speciálisan szubokhoz "optimalizált" kábelre.
Én ugyan magamnak '85 óta nem használtam szubot, de másnak már sokszor segítettem integrálni a rendszerébe mérésekkel, szaktanácsadással, mivel ez a foglalkozásom. Legutóbb egy Dayton aktív szub erősítőt sikerült zökkenőmentesen illeszteni a főrendszerhez, ez köszönhető a széleskörűen konfigurálható dsp rendszernek, akkor bekötöttünk kétféle kábelt is, semmilyen különbséget nem tapasztaltunk, de a tulaj megnyugtatására a vastagabb maradt .

[kaef2]

Az aktív szubok felüláteresztő szűrőit használva biztosra mehetünk, hogy a Feri által említett valós előnyök mellett kapunk egy hidegzuhanyt a fülünkbe a közép-magas tartomány valamint a sztereo tér minőségromlásával. Ez az aktív szubok keresztváltóiban alkalmazott kapcsolástechnika, kábelezés és földelés technika, valamint a beépített alkatrészek igen primitív megoldásainak következménye. Juliush megoldása a helyes választás, mert a szub elektronikája nem rontja el a meglévő erősítő hangminőségét. Igen, az elérhető hangerő marad annyi, amennyi szub használat nélkül, de a kiterjesztett mélyátvitel sok zenénél hozzáadott értéket képvisel. A szoba akusztikai anomáliáit (2) szubbal lehet javítani, de mindenképp akusztikai mérésre van szükség, ha meg az rendelkezésre áll, akkor a szub nélküli beállításkor is lehet használni.
/Lehet, hogy ezt a hozzászólást máshová át kellene tenni, mert nincs egy centi kábel sem benne, ugyanakkor nem szeretném tévhitben hagyni kevéssé járatos, de a téma iránt érdeklődő fültársakat./

Pontosan így van. De ha te használtál szubot valaha és annak a kábeleiröl írtál volna, hogy melyiket és miért, az még ide is illett volna. Talán - uram bocsáss - még hasznos lett volna valakinek...

Nagyon nehéz a kábelekről úgy írni, hogy az ember semmi mást nem vesz figyelembe és nem teszi részévé a posztjainak.
A hifizésben minden mindennel összefügg. Nem beszélni a kábelek környezetéről, csak mert nem a témába vág, szerintem hiba, olyan ami gátolhatja folyamatok megértését (már ha valaki a megértés miatt olvasója ennek a topiknak).

A szubok integrációjának témája bír némi kábelezési kapcsolattal is. A Juliush - féle megoldás a legkevésbé kábelérzékeny, amit én javasoltam, az jobban az és persze az sem mindegy,y hogy hangfal vagy interkonnekt szinten csatlakotatjuk a szubot a rendszerhez. Mivel a szubok használata mindig kompromisszumot jelent, amit én javasoltam az is egy kompromisszum, arra az esetre, ha valaki nagyobb helységben és hangosan is szeretne zenét hallgatni. A kilencvenes évek közepe óta foglalkozva a témával, az a tapasztalatom, több tucat szubos rendszer installációja és használata után, hogy a kábelek kérdése a szuboknál a legkevésbé fontos. Nem elhanyagolható, ha valaki a maximumra törekszik, de a rendszer egészére gyakorolt hatása egy jól összerakott rendszer és egy jól integrált szub esetében minimális (tapasztalataim szerint). Nem a kábelezésen fog múlni az integráció sikere, talán azt az esetet kivéve, amikor valaki a kábelei köré építi a rendszerét.

[white-tiger]

Érdemes eljátszani a Harbetheknél feljebb történő vágással is, ahogy írod, mondjuk 80-100 Hz körül. Persze valószínűleg próbáltad igy is. A "beleszólás" akár jól is sikerülhet.

[OFF - katt ide ha látni akarod]

Így a Harbeth mélysugárzók terhelése és a torzítása, a doboz esetleges (káros) rezonanciája is valamelyest csökkenthető lehet (ez a Harbethnél nem feltétlenül jó persze), főképpen nagyobb hangerőn, illetve akár a szoba ebben a tartományban meglévő anomáliáit is lehetséges valamelyest kezelni, akár a szub tologatásával is rásegítve kicsit.

Az aktív szubok felüláteresztő szűrőit használva biztosra mehetünk, hogy a Feri által említett valós előnyök mellett kapunk egy hidegzuhanyt a fülünkbe a közép-magas tartomány valamint a sztereo tér minőségromlásával. Ez az aktív szubok keresztváltóiban alkalmazott kapcsolástechnika, kábelezés és földelés technika, valamint a beépített alkatrészek igen primitív megoldásainak következménye. Juliush megoldása a helyes választás, mert a szub elektronikája nem rontja el a meglévő erősítő hangminőségét. Igen, az elérhető hangerő marad annyi, amennyi szub használat nélkül, de a kiterjesztett mélyátvitel sok zenénél hozzáadott értéket képvisel. A szoba akusztikai anomáliáit (2) szubbal lehet javítani, de mindenképp akusztikai mérésre van szükség, ha meg az rendelkezésre áll, akkor a szub nélküli beállításkor is lehet használni.
/Lehet, hogy ezt a hozzászólást máshová át kellene tenni, mert nincs egy centi kábel sem benne, ugyanakkor nem szeretném tévhitben hagyni kevéssé járatos, de a téma iránt érdeklődő fültársakat./

Pontosan így van. De ha te használtál szubot valaha és annak a kábeleiröl írtál volna, hogy melyiket és miért, az még ide is illett volna. Talán - uram bocsáss - még hasznos lett volna valakinek...

[fülelek]

Annyi kiegészítés, hogy a szubokat lehet

• praktikusan "keresztváltva" illeszteni a hangfalakhoz, vagy önálló keresztváltóval, vagy a szubba épített áramkörön keresztül, ilyenkor a hangfalak működésébe is beleszól, azokat felüláteresztő szűrővel korlátozva alulról, ilyenkor elterjedt a 80-120Hz váltási frekvencia alkalmazása,

• de lehet úgy is hallgatni, hogy a szubot a hangfalakkal párhuzamosan kötve, saját aluláteresztő szűrőjével illesztve "kipótoljuk" a hiányzó alsó 1-2 oktávot, a fő hangfalak átvitelét módosítatlanul hagyva.

Ez utóbbi esetben, amelyet én is alkalmazok, a hangfalak alsó határfrekvenciája határozza meg a szub felső határfrekvenciáját, nálam például a nagyjából 50Hz-ig dolgozó Harbethek alatt a REL szub felső határfrekvenciája ehhez igazítva került beállításra.
Ekkor már olyan mély tartományról beszélünk, amely inkább az "érezhető", semmint "hallható" kategória, és tapasztalataim szerint jóval kevésbé érzékeny a tápkábelre.

Érdemes eljátszani a Harbetheknél feljebb történő vágással is, ahogy írod, mondjuk 80-100 Hz körül. Persze valószínűleg próbáltad igy is. A "beleszólás" akár jól is sikerülhet.

[OFF - katt ide ha látni akarod]

Így a Harbeth mélysugárzók terhelése és a torzítása, a doboz esetleges (káros) rezonanciája is valamelyest csökkenthető lehet (ez a Harbethnél nem feltétlenül jó persze), főképpen nagyobb hangerőn, illetve akár a szoba ebben a tartományban meglévő anomáliáit is lehetséges valamelyest kezelni, akár a szub tologatásával is rásegítve kicsit.

Az aktív szubok felüláteresztő szűrőit használva biztosra mehetünk, hogy a Feri által említett valós előnyök mellett kapunk egy hidegzuhanyt a fülünkbe a közép-magas tartomány valamint a sztereo tér minőségromlásával. Ez az aktív szubok keresztváltóiban alkalmazott kapcsolástechnika, kábelezés és földelés technika, valamint a beépített alkatrészek igen primitív megoldásainak következménye. Juliush megoldása a helyes választás, mert a szub elektronikája nem rontja el a meglévő erősítő hangminőségét. Igen, az elérhető hangerő marad annyi, amennyi szub használat nélkül, de a kiterjesztett mélyátvitel sok zenénél hozzáadott értéket képvisel. A szoba akusztikai anomáliáit (2) szubbal lehet javítani, de mindenképp akusztikai mérésre van szükség, ha meg az rendelkezésre áll, akkor a szub nélküli beállításkor is lehet használni.
/Lehet, hogy ezt a hozzászólást máshová át kellene tenni, mert nincs egy centi kábel sem benne, ugyanakkor nem szeretném tévhitben hagyni kevéssé járatos, de a téma iránt érdeklődő fültársakat./

[fülelek]

Meglepő számomra, hogy audió kérdésekben járatos vagy azzal foglalkozó emberek úgy gondolják, hogy nem fontos az aktív szub ládák bekötő kábelezése. Én egész mást tapasztaltam: nagyon fontos, hogy milyen kábelek kötik be a mélyládát hálózathoz és a rendszerhez. Nem először tapasztalom, hogy szerintem rosszul gondolkodnak audióval foglalkozó emberek. Például azt szokták mondani, hogy az a legjobb, ha a hangsugárzó jumper kábele azonos a hangfal kábellel. Ez sem igaz: jumper kábelnek a lehető legjobb kábelt kell választani, mert akkor működik együtt legjobban a hangsugárzó közép és magas hangú része. És ez nagyon fontos.
Nagyon hasonló a helyzet a mélyláda kábelezésnél, ugyanis itt is nagyon fontos, hogy minél jobban "együtt fusson" a hangfal és a mélynyomó.

Nem meglepő számomra, hogy audio kérdésekben haloványan járatos amatőr úgy gondolja, hogy minden olyan eszköz roppant fontos, amit ő maga kendácsol. Némi logikai bukfenc azért beesett, a jumper legyen a lehető legjobb, jobb, mint a hangszórókábel, mert akkor tud csak "együttműködni" a közép a magassal, nem b+, a keresztváltó az már mindegy, meg az abban levő kábelek, csatlakozások, nyák fóliák, a hangsugárzók belső kábelezése is mindegy, ami 2MFt alatt mindig sokkal vacakabb, mint a hangszórókábel. Elárulom aranydiplomás fórumtársunknak, hogy a mélynyomó nem a kábel miatt fog "együttfutni" a hangfallal, hanem a megfelelő keresztváltás ÉS a hallgatási térben a megfelelő akusztikai elhelyezés következtében.

[cables]

Meglepő számomra, hogy audió kérdésekben járatos vagy azzal foglalkozó emberek úgy gondolják, hogy nem fontos az aktív szub ládák bekötő kábelezése. Én egész mást tapasztaltam: nagyon fontos, hogy milyen kábelek kötik be a mélyládát hálózathoz és a rendszerhez. Nem először tapasztalom, hogy szerintem rosszul gondolkodnak audióval foglalkozó emberek. Például azt szokták mondani, hogy az a legjobb, ha a hangsugárzó jumper kábele azonos a hangfal kábellel. Ez sem igaz: jumper kábelnek a lehető legjobb kábelt kell választani, mert akkor működik együtt legjobban a hangsugárzó közép és magas hangú része. És ez nagyon fontos.
Nagyon hasonló a helyzet a mélyláda kábelezésnél, ugyanis itt is nagyon fontos, hogy minél jobban "együtt fusson" a hangfal és a mélynyomó.

[kaef2]

Annyi kiegészítés, hogy a szubokat lehet

• praktikusan "keresztváltva" illeszteni a hangfalakhoz, vagy önálló keresztváltóval, vagy a szubba épített áramkörön keresztül, ilyenkor a hangfalak működésébe is beleszól, azokat felüláteresztő szűrővel korlátozva alulról, ilyenkor elterjedt a 80-120Hz váltási frekvencia alkalmazása,

• de lehet úgy is hallgatni, hogy a szubot a hangfalakkal párhuzamosan kötve, saját aluláteresztő szűrőjével illesztve "kipótoljuk" a hiányzó alsó 1-2 oktávot, a fő hangfalak átvitelét módosítatlanul hagyva.

Ez utóbbi esetben, amelyet én is alkalmazok, a hangfalak alsó határfrekvenciája határozza meg a szub felső határfrekvenciáját, nálam például a nagyjából 50Hz-ig dolgozó Harbethek alatt a REL szub felső határfrekvenciája ehhez igazítva került beállításra.
Ekkor már olyan mély tartományról beszélünk, amely inkább az "érezhető", semmint "hallható" kategória, és tapasztalataim szerint jóval kevésbé érzékeny a tápkábelre.

Érdemes eljátszani a Harbetheknél feljebb történő vágással is, ahogy írod, mondjuk 80-100 Hz körül. Persze valószínűleg próbáltad igy is. A "beleszólás" akár jól is sikerülhet.

[OFF - katt ide ha látni akarod]

Így a Harbeth mélysugárzók terhelése és a torzítása, a doboz esetleges (káros) rezonanciája is valamelyest csökkenthető lehet (ez a Harbethnél nem feltétlenül jó persze), főképpen nagyobb hangerőn, illetve akár a szoba ebben a tartományban meglévő anomáliáit is lehetséges valamelyest kezelni, akár a szub tologatásával is rásegítve kicsit.

[kaef2]

Annyi kiegészítés, hogy a szubokat lehet

• praktikusan "keresztváltva" illeszteni a hangfalakhoz, vagy önálló keresztváltóval, vagy a szubba épített áramkörön keresztül, ilyenkor a hangfalak működésébe is beleszól, azokat felüláteresztő szűrővel korlátozva alulról, ilyenkor elterjedt a 80-120Hz váltási frekvencia alkalmazása,

• de lehet úgy is hallgatni, hogy a szubot a hangfalakkal párhuzamosan kötve, saját aluláteresztő szűrőjével illesztve "kipótoljuk" a hiányzó alsó 1-2 oktávot, a fő hangfalak átvitelét módosítatlanul hagyva.

Ez utóbbi esetben, amelyet én is alkalmazok, a hangfalak alsó határfrekvenciája határozza meg a szub felső határfrekvenciáját, nálam például a nagyjából 50Hz-ig dolgozó Harbethek alatt a REL szub felső határfrekvenciája ehhez igazítva került beállításra.
Ekkor már olyan mély tartományról beszélünk, amely inkább az "érezhető", semmint "hallható" kategória, és tapasztalataim szerint jóval kevésbé érzékeny a tápkábelre.

Érdemes eljátszani a feljebb történő vágással is, mondjuk 80-100 Hz körül.

[OFF - katt ide ha látni akarod]

Így a Harbeth mélysugárzók terhelése és a torzítása, a doboz esetleges (káros) rezonanciája is valamelyest csökkenthető lehet (ez a Harbethnél nem feltétlenül jó persze), főképpen nagyobb hangerőn, illetve akár a szoba ebben a tartományban meglévő anomáliáit is lehetséges valamelyest kezelni, akár a szub tologatásával is rásegítve kicsit.

[juliush]

Annyi kiegészítés, hogy a szubokat lehet

• praktikusan "keresztváltva" illeszteni a hangfalakhoz, vagy önálló keresztváltóval, vagy a szubba épített áramkörön keresztül, ilyenkor a hangfalak működésébe is beleszól, azokat felüláteresztő szűrővel korlátozva alulról, ilyenkor elterjedt a 80-120Hz váltási frekvencia alkalmazása,

• de lehet úgy is hallgatni, hogy a szubot a hangfalakkal párhuzamosan kötve, saját aluláteresztő szűrőjével illesztve "kipótoljuk" a hiányzó alsó 1-2 oktávot, a fő hangfalak átvitelét módosítatlanul hagyva.

Ez utóbbi esetben, amelyet én is alkalmazok, a hangfalak alsó határfrekvenciája határozza meg a szub felső határfrekvenciáját, nálam például a nagyjából 50Hz-ig dolgozó Harbethek alatt a REL szub felső határfrekvenciája ehhez igazítva került beállításra.
Ekkor már olyan mély tartományról beszélünk, amely inkább az "érezhető", semmint "hallható" kategória, és tapasztalataim szerint jóval kevésbé érzékeny a tápkábelre.

[fülelek]

Akkor kábel, de erről mostanában nem volt szó.
Szubhoz mennyire számít a hálózati tápkábel, azon felül, hogy legyen elegendő keresztmetszet a szubok időnként igényelt 100-500W impulzus kimenő impulzus teljesítményéhez, amihez hálózati áramot be kell vinni az aktív szubba. Ebben van eltérés persze ha A/B vagy D osztályú az aktív szub erősítője.

500W esetén sem vesz fel a táp meg a szub erősítő többet, mint 3A, amihez ugyebár elvileg nem szükséges nagy keresztmetszet. Attól tartok, ha úgy próbálnánk összehallgatni különféle hálózati kábeleket, hogy kizárólag a szubot hallgatjuk, akkor érdekes dolgok derülnének ki, a legeslegjobb, meg leggyengébbnek titulált kábel között se lenne statisztikailag értékelhető hangminőségbeli különbség. Az összekötő kábelre ugyanez vonatkozik. Ja a szubláda vágási frekvenciája 120Hz, vagy alatta, és minimum 12dB/oktáv meredekséggel, ami eléggé elterjedt.

[MrCollector]

Szubhoz mennyire számít a hálózati tápkábel

Nagyon sokat számít egy jó hálózati a szub-ba és nem éppen a nagy keresztmetszet fontos döntően. Furcsán hangzik de a szub hálózatinál is olyan hálózati kábel a nyerő, ami egy erősítőben jó magasakat és részletezést biztosít.

Igen ez tényleg furcsán hangzik.
Egy szub-nál (is) olyan hálózati kábel használata javasolt ami nagy dinamika mellett feszes és rétegzett basszust tud biztosítani. Hiszen ott is vannak részletek. A korábban is ellenjavallott "dünnyögős" hangú kábelekkel szemben.
A kábel keresztmetszete akkora kell legyen, hogy kényelmesen biztosítsa a megfelelő mennyiségű kraftot az eszközhöz. A hangját megítélni ez alapján nem igazán lehet. Teljesen azonos anyagú és felépítésű kábeleknél a vezetők keresztmetszete drasztikus hangbéli változásokat okozhat, és nem feltétlenül a legvékonyabb lesz a legrészletesebb, legtisztább hangú.

[cables]

Szubhoz mennyire számít a hálózati tápkábel

Nagyon sokat számít egy jó hálózati a szub-ba és nem éppen a nagy keresztmetszet fontos döntően. Furcsán hangzik de a szub hálózatinál is olyan hálózati kábel a nyerő, ami egy erősítőben jó magasakat és részletezést biztosít.

[supravox]

Akkor kábel, de erről mostanában nem volt szó.
Szubhoz mennyire számít a hálózati tápkábel, azon felül, hogy legyen elegendő keresztmetszet a szubok időnként igényelt 100-500W impulzus kimenő impulzus teljesítményéhez, amihez hálózati áramot be kell vinni az aktív szubba. Ebben van eltérés persze ha A/B vagy D osztályú az aktív szub erősítője.

Nálam is pont aktuális a kérdés.
Mostanában kezdek majd ezzel kisérletezgetni.
Mondjuk nem fogom a fél életemet erre szánni:)
Pár napja integráltam be a rendszerbe egy REL Classic 98 szubládát.
Még minden derót gyári és így is nagyon nagyon tetszik.
De ez még csak a kezdet

[MrCollector]

Akkor kábel, de erről mostanában nem volt szó.
Szubhoz mennyire számít a hálózati tápkábel, azon felül, hogy legyen elegendő keresztmetszet a szubok időnként igényelt 100-500W impulzus kimenő impulzus teljesítményéhez, amihez hálózati áramot be kell vinni az aktív szubba. Ebben van eltérés persze ha A/B vagy D osztályú az aktív szub erősítője.

Ugyan úgy, sőt nem "dünnyögő" hangú illik hozzá.

[istvan01]

Akkor kábel, de erről mostanában nem volt szó.
Szubhoz mennyire számít a hálózati tápkábel, azon felül, hogy legyen elegendő keresztmetszet a szubok időnként igényelt 100-500W impulzus kimenő impulzus teljesítményéhez, amihez hálózati áramot be kell vinni az aktív szubba. Ebben van eltérés persze ha A/B vagy D osztályú az aktív szub erősítője.

[tonee73]

Unlocked 2.jpg (3.33 KiB) Megtekintve 4573 alkalommal

MInt ahogyan Vinkler ígérte korábban: innentől nem lesz hozzászólás áthelyezés, csak törlés (ami kissé szomorú, mert az amúgy más témába vágó értékes hsz-ek is mehenek a levesbe).
Ha valaki innentől offol, nem megy figyelmeztetés sem, egyből pihenő lesz a jutalom - mivel nem most kezdtünk el ezt a "játékot".
Tehét : kábelezzetek. Tényleg.Köszi.

[tonee73]

.... Na ezért idegesítő ez a topic. Kezdődik a kábel készítés házilag témával,...ami nem ide való,..jönnek a viták a hármas fonatokról,meg a házilag feldugózott méterre vett madzagokról.....Utána,milyen zene szóljon,... jönnek a viták a King Crimson vs. csemballó előadásokról,.....Így a végén eljutunk a My Reel klubhoz,....és azon keresztül,hogy hogyan vannak vágva a felvételek/rpm lemezsebesség szempontjából.

Na akkor megint ott vagyunk ahol a part szakad.
A felesleg ismét átkerült az általában a hifiről topikba és ezt itt ismét lezárom egy időre.
Lehet fenyegetőzni, hogy "elmegyek" innen, meg nem írok többet de ebből most elég.

(Block: ez nem neked szól csak idéztelek).

[Block]

.... Na ezért idegesítő ez a topic. Kezdődik a kábel készítés házilag témával,...ami nem ide való,..jönnek a viták a hármas fonatokról,meg a házilag feldugózott méterre vett madzagokról.....Utána,milyen zene szóljon,... jönnek a viták a King Crimson vs. csemballó előadásokról,.....Így a végén eljutunk a My Reel klubhoz,....és azon keresztül,hogy hogyan vannak vágva a felvételek/rpm lemezsebesség szempontjából.

[Aszpirin]

Nagyjából látható, mit sikerült elérni. Az utóbbi egy évben 9 ember kérte a regisztrációja törlését. Többen átmentek “read- only” módba.

Utánanéztem, az önként távozók közül egyikre sem emlékszem, hogy aktív lett volna a kábeles topikban.
A törlések egy része viszont jogos - szbályszerű - moderátori akciókat követő hirtelen felindulásból lett kérve. A többire nem emlékszem, de azért abban a 9 névben számomra csak 1 olyan volt, aki jelentős aktivitást mutatott a nem-hirdetési fórumokban. Lehetp persze, hogy tévedek, de a "mit sikerült elérni" ezen része leginkább vetítés.
A "read-only" mód azonban tényleg bejátszik, én is ismerek párat, akik csak a like-okhoz fűzhető szövegekben nyilvánulnak meg.
Nem tisztem itt embereket védeni, de ha valóban kábelekről folyik a diskurzus, akkor minden véleménynek helye van itt, a szabályzat adta keretek között. Az, hogy vannak témák és viták, amelyek szinte szabályos időközönként újra felbukkannak, minden általam ismert pörgősebb fórum pörgősebb topikjában így van (nem csak az AVX-en, hanem a prohardveren, az indexen, stb is).