Kábelezzünk

[Rock60]

Ennyi bevezető után a tapasztalat. Így, egyik oldalon szub tápkábel csere után nem vártam értelmezhető javulást. És mégis, valami változott, úgy hogy jobban fotelbe szegez a zene.

Ennyit erről, hogy a szuboknak szinte mindegy a tápkábel...

Mivel nekem nincsen szubom, csak csodálkozva olvasgatom a témában sokkal járatosabb szakértő fórumtársakat, hogy mennyire kicsi/nincsen/elhanyagolható a jelentősége a tápkábelnek a szubokban. ( Vékony, vastag, óccó, drága, mindegy...)
Pont fel is akartam hozni példaként, hogy azért is nagyon furcsálom, mert egy önmagában is jó mélyekkel rendelkező doboz hangján a mély tartományban is jól érezhető az erősítőben történő tápkábel csere.
Történt egy hete, hogy egy barátomnál tesztelgettünk tápkábeleket valami benga nagy MF végfok és a T+A TMR 160 koporsó kombinációjában.
Egyáltalán nem lehetett mondani, hogy a mélyszekció immunis lett volna a tápkábelek közötti különbségre, sőt... Úszósabb, feszesebb, kevesebb, több, stb...
Gondoltam, akkor a szubok ilyenek, valamiért - talán a bennük lévő elektronika nem túl szofisztikált - képtelenek a finom differenciálásra...

Na de, mégis csak van fény az alagút végén, mert hogy közben kiderült - még szerencse - hogy nem hogy a kábel, hanem még a dugók lecserélése is jól hallható eredménnyel járhat egy szubon.
A szükséges kettőből az egyik kábelt megmókolva.
Képzeljük még hozzá, hogy mind a két kábel egyforma hosszúságú, mind a két kábel jobb minőségű, mind a két kábelen jobb dugók vannak, mind a négy végükön ugyan attól a prémium gyártótól.
Fotelebe szegezés ?
Átmenő kapupánt csavarozás...

[istvan01]

Annyi kiegészítés, hogy a szubokat lehet

• de lehet úgy is hallgatni, hogy a szubot a hangfalakkal párhuzamosan kötve, saját aluláteresztő szűrőjével illesztve "kipótoljuk" a hiányzó alsó 1-2 oktávot, a fő hangfalak átvitelét módosítatlanul hagyva.

Ez utóbbi esetben, amelyet én is alkalmazok, a hangfalak alsó határfrekvenciája határozza meg a szub felső határfrekvenciáját, nálam például a nagyjából 50Hz-ig dolgozó Harbethek alatt a REL szub felső határfrekvenciája ehhez igazítva került beállításra.

Nekem csöves hifihez DIY hangalak mellett egy-egy SVS SB-2000pro támogatja az alsó tartományt így párhuzamos módon. Azzal az eltéréssel, hogy sokkal fentebb eresztem a szubokat, 180Hz-ig 6dB/oktávval. Valójában persze itt már a szubnak váltás nélkül is csillapodik az SPL görbéje, ami 300-350Hz-nél teljesen megszűnik.
A szubokat hallgató pozícióból UMIK-2 mikrofonnal és REW-el optimalizáltam a szub saját DSP-jével a szobához. Ezzel ha nem is 3dB-elen belül, 10Hz alsó határig szépen együtt futnak a szubok a fő 3utas hangfalakkal úgy, hogy hangzásban egyáltalán nincs szubos túltengés.

Ebben a felállásban cseréltem egyik szubnál a tápkábelt egy másik típusra. A csere oka nem a tesztelgetés szándéka volt, hanem 15cm-el hosszabbra kellett váltanom. Ezen felül a kábel cserében nem is a kábel fajtája volt a számottevő. Az előző és új kábel is DIY szerelésű a csatlakozós. Az előző kábelen occo kínai digók voltak, az újabbon egyik végen NEOTECH NC-P303II, másik végen OYAIDE P-004E. (Miért nem azonos típus a kábel két végén, mert ez volt kéznél)

Ennyi bevezető után a tapasztalat. Így, egyik oldalon szub tápkábel csere után nem vártam értelmezhető javulást. És mégis, valami változott, úgy hogy jobban fotelbe szegez a zene.

[supravox]

Uhh..
Annál gatyább lan kábel nem nagyon létezik széles evilágon.

[SoundMania]

Nagyon nehéz a kábelekről úgy írni, hogy az ember semmi mást nem vesz figyelembe és nem teszi részévé a posztjainak.
A hifizésben minden mindennel összefügg. Nem beszélni a kábelek környezetéről, csak mert nem a témába vág, szerintem hiba, olyan ami gátolhatja folyamatok megértését (már ha valaki a megértés miatt olvasója ennek a topiknak).

A szubok integrációjának témája bír némi kábelezési kapcsolattal is. A Juliush - féle megoldás a legkevésbé kábelérzékeny, amit én javasoltam, az jobban az és persze az sem mindegy,y hogy hangfal vagy interkonnekt szinten csatlakotatjuk a szubot a rendszerhez. Mivel a szubok használata mindig kompromisszumot jelent, amit én javasoltam az is egy kompromisszum, arra az esetre, ha valaki nagyobb helységben és hangosan is szeretne zenét hallgatni. A kilencvenes évek közepe óta foglalkozva a témával, az a tapasztalatom, több tucat szubos rendszer installációja és használata után, hogy a kábelek kérdése a szuboknál a legkevésbé fontos. Nem elhanyagolható, ha valaki a maximumra törekszik, de a rendszer egészére gyakorolt hatása egy jól összerakott rendszer és egy jól integrált szub esetében minimális (tapasztalataim szerint). Nem a kábelezésen fog múlni az integráció sikere, talán azt az esetet kivéve, amikor valaki a kábelei köré építi a rendszerét.

Tudom hogy nehéz, szubjektív és objektív okok miatt. Más rendszer, más preferációk. De erről szól(na) a topic!
Mindenki meg tudja ítélni hogy nála egy adott kábel hogy 'szerepel", milyen a hang karaktere, felbontása, a rendszerére gyakorolt hatása, milyen ár kategóriában, stb. Minél tapasztaltabb,, annál inkább. Mi ebben a bonyolult vagy a titok?
Nemrég - ünnep rontásként - direkt feltettem itt egy kérdést egy AQ lan kábellel kapcsolatban. Két hobbi társunk válaszolt erre mindössze, ebből az egyik inkább privátban, de jelezte is hogy a topicban már nem ír. Ez azért jelez valamit... De az is lehet, hogy senki senki sem használ lan kábelt...

Nekem volt AQ Vodka netkábelem. Működött hibátlanul, de akkora pénz állt benne, hogy nem akartam megtartani bármit is hozzon/vigyen, nem tartottam annyira fontosnak. Úgyhogy eladtam a 3db-ot, ami volt. Utána lecseréltem DIY DRAKA alapú, jól összerakott kábelezésre, a Vodkákhoz képest fillérekért és nem rogyott meg a rendszerem, viszont azért néha vakaróztam a hang miatt. Nehéz megmagyarázni, mert nem hatalmas dolgok.
Utána elkezdtem keresgélni az AQ miatt minél tisztább ezüst alapnyagok iránt és kínai 5N ezüstnek mondott (?) DIY kábelekre cseréltem a netes szekciót. Most már teljesen elégedett vagyok vele, talán visszajött az, ami volt és még mindig töredéke a beker ára az AQ Vodkáknak. Érdekes, hogy ez a rész valamiért annyira nem érdekel, a maximalizmus egyáltalán nem ragad magával, csak a szükséges hosszakat nézem a switch/NAS/lejátszó relációban odaérjen kényelmesen. A rendszerem többi részében pedig sokkal jobban hallom a változásokat, oda iszonyat pénzeket képes vagyok beszórni egy-egy kábelért...

Egyszer lehet meg kellene próbálnod mondjuk egy Ansuzt pl amilyet hirdetnek.....

[wittao]

Pontosan így van. De ha te használtál szubot valaha és annak a kábeleiröl írtál volna, hogy melyiket és miért, az még ide is illett volna. Talán - uram bocsáss - még hasznos lett volna valakinek...

Nagyon nehéz a kábelekről úgy írni, hogy az ember semmi mást nem vesz figyelembe és nem teszi részévé a posztjainak.
A hifizésben minden mindennel összefügg. Nem beszélni a kábelek környezetéről, csak mert nem a témába vág, szerintem hiba, olyan ami gátolhatja folyamatok megértését (már ha valaki a megértés miatt olvasója ennek a topiknak).

A szubok integrációjának témája bír némi kábelezési kapcsolattal is. A Juliush - féle megoldás a legkevésbé kábelérzékeny, amit én javasoltam, az jobban az és persze az sem mindegy,y hogy hangfal vagy interkonnekt szinten csatlakotatjuk a szubot a rendszerhez. Mivel a szubok használata mindig kompromisszumot jelent, amit én javasoltam az is egy kompromisszum, arra az esetre, ha valaki nagyobb helységben és hangosan is szeretne zenét hallgatni. A kilencvenes évek közepe óta foglalkozva a témával, az a tapasztalatom, több tucat szubos rendszer installációja és használata után, hogy a kábelek kérdése a szuboknál a legkevésbé fontos. Nem elhanyagolható, ha valaki a maximumra törekszik, de a rendszer egészére gyakorolt hatása egy jól összerakott rendszer és egy jól integrált szub esetében minimális (tapasztalataim szerint). Nem a kábelezésen fog múlni az integráció sikere, talán azt az esetet kivéve, amikor valaki a kábelei köré építi a rendszerét.

Tudom hogy nehéz, szubjektív és objektív okok miatt. Más rendszer, más preferációk. De erről szól(na) a topic!
Mindenki meg tudja ítélni hogy nála egy adott kábel hogy 'szerepel", milyen a hang karaktere, felbontása, a rendszerére gyakorolt hatása, milyen ár kategóriában, stb. Minél tapasztaltabb,, annál inkább. Mi ebben a bonyolult vagy a titok?
Nemrég - ünnep rontásként - direkt feltettem itt egy kérdést egy AQ lan kábellel kapcsolatban. Két hobbi társunk válaszolt erre mindössze, ebből az egyik inkább privátban, de jelezte is hogy a topicban már nem ír. Ez azért jelez valamit... De az is lehet, hogy senki senki sem használ lan kábelt...

Nekem volt AQ Vodka netkábelem. Működött hibátlanul, de akkora pénz állt benne, hogy nem akartam megtartani bármit is hozzon/vigyen, nem tartottam annyira fontosnak. Úgyhogy eladtam a 3db-ot, ami volt. Utána lecseréltem DIY DRAKA alapú, jól összerakott kábelezésre, a Vodkákhoz képest fillérekért és nem rogyott meg a rendszerem, viszont azért néha vakaróztam a hang miatt. Nehéz megmagyarázni, mert nem hatalmas dolgok.
Utána elkezdtem keresgélni az AQ miatt minél tisztább ezüst alapnyagok iránt és kínai 5N ezüstnek mondott (?) DIY kábelekre cseréltem a netes szekciót. Most már teljesen elégedett vagyok vele, talán visszajött az, ami volt és még mindig töredéke a beker ára az AQ Vodkáknak. Érdekes, hogy ez a rész valamiért annyira nem érdekel, a maximalizmus egyáltalán nem ragad magával, csak a szükséges hosszakat nézem a switch/NAS/lejátszó relációban odaérjen kényelmesen. A rendszerem többi részében pedig sokkal jobban hallom a változásokat, oda iszonyat pénzeket képes vagyok beszórni egy-egy kábelért...

[white-tiger]

Az aktív szubok felüláteresztő szűrőit használva biztosra mehetünk, hogy a Feri által említett valós előnyök mellett kapunk egy hidegzuhanyt a fülünkbe a közép-magas tartomány valamint a sztereo tér minőségromlásával. Ez az aktív szubok keresztváltóiban alkalmazott kapcsolástechnika, kábelezés és földelés technika, valamint a beépített alkatrészek igen primitív megoldásainak következménye. Juliush megoldása a helyes választás, mert a szub elektronikája nem rontja el a meglévő erősítő hangminőségét. Igen, az elérhető hangerő marad annyi, amennyi szub használat nélkül, de a kiterjesztett mélyátvitel sok zenénél hozzáadott értéket képvisel. A szoba akusztikai anomáliáit (2) szubbal lehet javítani, de mindenképp akusztikai mérésre van szükség, ha meg az rendelkezésre áll, akkor a szub nélküli beállításkor is lehet használni.
/Lehet, hogy ezt a hozzászólást máshová át kellene tenni, mert nincs egy centi kábel sem benne, ugyanakkor nem szeretném tévhitben hagyni kevéssé járatos, de a téma iránt érdeklődő fültársakat./

Pontosan így van. De ha te használtál szubot valaha és annak a kábeleiröl írtál volna, hogy melyiket és miért, az még ide is illett volna. Talán - uram bocsáss - még hasznos lett volna valakinek...

Nagyon nehéz a kábelekről úgy írni, hogy az ember semmi mást nem vesz figyelembe és nem teszi részévé a posztjainak.
A hifizésben minden mindennel összefügg. Nem beszélni a kábelek környezetéről, csak mert nem a témába vág, szerintem hiba, olyan ami gátolhatja folyamatok megértését (már ha valaki a megértés miatt olvasója ennek a topiknak).

A szubok integrációjának témája bír némi kábelezési kapcsolattal is. A Juliush - féle megoldás a legkevésbé kábelérzékeny, amit én javasoltam, az jobban az és persze az sem mindegy,y hogy hangfal vagy interkonnekt szinten csatlakotatjuk a szubot a rendszerhez. Mivel a szubok használata mindig kompromisszumot jelent, amit én javasoltam az is egy kompromisszum, arra az esetre, ha valaki nagyobb helységben és hangosan is szeretne zenét hallgatni. A kilencvenes évek közepe óta foglalkozva a témával, az a tapasztalatom, több tucat szubos rendszer installációja és használata után, hogy a kábelek kérdése a szuboknál a legkevésbé fontos. Nem elhanyagolható, ha valaki a maximumra törekszik, de a rendszer egészére gyakorolt hatása egy jól összerakott rendszer és egy jól integrált szub esetében minimális (tapasztalataim szerint). Nem a kábelezésen fog múlni az integráció sikere, talán azt az esetet kivéve, amikor valaki a kábelei köré építi a rendszerét.

Tudom hogy nehéz, szubjektív és objektív okok miatt. Más rendszer, más preferációk. De erről szól(na) a topic!
Mindenki meg tudja ítélni hogy nála egy adott kábel hogy 'szerepel", milyen a hang karaktere, felbontása, a rendszerére gyakorolt hatása, milyen ár kategóriában, stb. Minél tapasztaltabb,, annál inkább. Mi ebben a bonyolult vagy a titok?
Nemrég - ünnep rontásként - direkt feltettem itt egy kérdést egy AQ lan kábellel kapcsolatban. Két hobbi társunk válaszolt erre mindössze, ebből az egyik inkább privátban, de jelezte is hogy a topicban már nem ír. Ez azért jelez valamit... De az is lehet, hogy senki senki sem használ lan kábelt...

[white-tiger]

Pontosan így van. De ha te használtál szubot valaha és annak a kábeleiröl írtál volna, hogy melyiket és miért, az még ide is illett volna. Talán - uram bocsáss - még hasznos lett volna valakinek...

Ezek szerint szerinted nem volt hasznos, amit írtam, mert nem tettem le voksomat -persze valami fennkölt maszlaggal egy speciálisan szubokhoz "optimalizált" kábelre.
Én ugyan magamnak '85 óta nem használtam szubot, de másnak már sokszor segítettem integrálni a rendszerébe mérésekkel, szaktanácsadással, mivel ez a foglalkozásom. Legutóbb egy Dayton aktív szub erősítőt sikerült zökkenőmentesen illeszteni a főrendszerhez, ez köszönhető a széleskörűen konfigurálható dsp rendszernek, akkor bekötöttünk kétféle kábelt is, semmilyen különbséget nem tapasztaltunk, de a tulaj megnyugtatására a vastagabb maradt .

De, függetlenül attól hogy én nem használok szubot, nagyon hasznos volt, csak kiegészítve a te tapasztalataiddal lett volna még hasznosabb, hogy mondjuk melyik két kábel volt. Másnak is, mondjuk útmutatásként.

[fülelek]

A szmájli a mondatom végén azt jelenti, hogy tök mindegy volt a tulajnak meg nekem is, melyik kábelt használja, akár fej vagy írás alapon is dönthetett volna, mert nem volt hangzásbeli differencia köztük, az, hogy a vastagabb maradt, csupán véletlen. Senki nem mondta és nem gondolta, hogy a vastagabb vagy a vékonyabb a jobb, mint hogy ez alapján nem is lehet és nem is kell dönteni, akármit is szajkózik Rudibácsi. De mindenki úgy érti félre, ahogy akarja

[Alex_Aston]

Ha vékonyabb meg vastagabb a kábel mérce, akkor nem csoda, hogy nincs különbség. Így már érthető a "nem számít a szub összekötő" véleményed.

Nem azt írta, hogy két egyforma márkájú, egyforma anyagú kábelből a vastagabb maradt, hanem két valamilyen eltérő kábelből a vastagabb.

Apró különbség, de pont ebből látszik, hogy ki mit AKAR ebből érteni, és akár belagyarázni.

[juliush]

De ha te használtál szubot valaha és annak a kábeleiröl írtál volna, hogy melyiket és miért, az még ide is illett volna. Talán - uram bocsáss - még hasznos lett volna valakinek...

Oké, akkor szubkábelezzünk!
Jómagam egy REL B2-est használok a következő kábelezésekkel:
Tápkábel:

• Isotek Optimum, inkább a bennem élő hifista lelkét ápolandó, semmint hatalmas minőségi ugrást tapasztalva egy jobb minőségi benyomást keltő, masszív, de mégis mezei tápkábelhez képest.

Összekötők:

• Általában preferálom a magasjelű meghajtást a hangfalakkal párhuzamosan kötve, ehhez magam barkácsoltam összekötőt egy Neutrik Speakon csatlakozóba kötött QED 79-es kábelpárral. Korábban használtam XLO Pro Type 625-tel is, de gyakorlatilag megkülönböztethetetlennek bizonyultak.
  Hogy miért ez a gányolás a REL saját kábele helyett? Ennek történelmi okai vannak, a Nait 1-es csak banándugó fogadására alkalmas aljzatai mellett kényelmesebb volt a hangfalak csatlakozóira kötni a szubot, ehhez viszont teljes hosszában független jobb és baloldal kellett. Azóta egyébként egy kácsás dugóval már az erősítő oldal is megoldott, de valahogy maradt a saját kábelem...

• Amennyiben technikai okok miatt ragaszkodnom kell az alacsony kimenetről történő hajtáshoz, elsősorban az Exogal Comet+Ion Powerdac, meg a Hypex NCore NC500-as végfok esetén, akkor QED Performance mélynyomó kábelt használok. Korábban, ahol hosszabb távokban kellett gondolkodnom, még Audioquest Boxer volt, de itt sem éreztem egetverő különbséget.

[cables]

... akkor bekötöttünk kétféle kábelt is, semmilyen különbséget nem tapasztaltunk, de a tulaj megnyugtatására a vastagabb maradt .

Ha vékonyabb meg vastagabb a kábel mérce, akkor nem csoda, hogy nincs különbség. Így már érthető a "nem számít a szub összekötő" véleményed.

[fülelek]

Pontosan így van. De ha te használtál szubot valaha és annak a kábeleiröl írtál volna, hogy melyiket és miért, az még ide is illett volna. Talán - uram bocsáss - még hasznos lett volna valakinek...

Ezek szerint szerinted nem volt hasznos, amit írtam, mert nem tettem le voksomat -persze valami fennkölt maszlaggal egy speciálisan szubokhoz "optimalizált" kábelre.
Én ugyan magamnak '85 óta nem használtam szubot, de másnak már sokszor segítettem integrálni a rendszerébe mérésekkel, szaktanácsadással, mivel ez a foglalkozásom. Legutóbb egy Dayton aktív szub erősítőt sikerült zökkenőmentesen illeszteni a főrendszerhez, ez köszönhető a széleskörűen konfigurálható dsp rendszernek, akkor bekötöttünk kétféle kábelt is, semmilyen különbséget nem tapasztaltunk, de a tulaj megnyugtatására a vastagabb maradt .

[kaef2]

Az aktív szubok felüláteresztő szűrőit használva biztosra mehetünk, hogy a Feri által említett valós előnyök mellett kapunk egy hidegzuhanyt a fülünkbe a közép-magas tartomány valamint a sztereo tér minőségromlásával. Ez az aktív szubok keresztváltóiban alkalmazott kapcsolástechnika, kábelezés és földelés technika, valamint a beépített alkatrészek igen primitív megoldásainak következménye. Juliush megoldása a helyes választás, mert a szub elektronikája nem rontja el a meglévő erősítő hangminőségét. Igen, az elérhető hangerő marad annyi, amennyi szub használat nélkül, de a kiterjesztett mélyátvitel sok zenénél hozzáadott értéket képvisel. A szoba akusztikai anomáliáit (2) szubbal lehet javítani, de mindenképp akusztikai mérésre van szükség, ha meg az rendelkezésre áll, akkor a szub nélküli beállításkor is lehet használni.
/Lehet, hogy ezt a hozzászólást máshová át kellene tenni, mert nincs egy centi kábel sem benne, ugyanakkor nem szeretném tévhitben hagyni kevéssé járatos, de a téma iránt érdeklődő fültársakat./

Pontosan így van. De ha te használtál szubot valaha és annak a kábeleiröl írtál volna, hogy melyiket és miért, az még ide is illett volna. Talán - uram bocsáss - még hasznos lett volna valakinek...

Nagyon nehéz a kábelekről úgy írni, hogy az ember semmi mást nem vesz figyelembe és nem teszi részévé a posztjainak.
A hifizésben minden mindennel összefügg. Nem beszélni a kábelek környezetéről, csak mert nem a témába vág, szerintem hiba, olyan ami gátolhatja folyamatok megértését (már ha valaki a megértés miatt olvasója ennek a topiknak).

A szubok integrációjának témája bír némi kábelezési kapcsolattal is. A Juliush - féle megoldás a legkevésbé kábelérzékeny, amit én javasoltam, az jobban az és persze az sem mindegy,y hogy hangfal vagy interkonnekt szinten csatlakotatjuk a szubot a rendszerhez. Mivel a szubok használata mindig kompromisszumot jelent, amit én javasoltam az is egy kompromisszum, arra az esetre, ha valaki nagyobb helységben és hangosan is szeretne zenét hallgatni. A kilencvenes évek közepe óta foglalkozva a témával, az a tapasztalatom, több tucat szubos rendszer installációja és használata után, hogy a kábelek kérdése a szuboknál a legkevésbé fontos. Nem elhanyagolható, ha valaki a maximumra törekszik, de a rendszer egészére gyakorolt hatása egy jól összerakott rendszer és egy jól integrált szub esetében minimális (tapasztalataim szerint). Nem a kábelezésen fog múlni az integráció sikere, talán azt az esetet kivéve, amikor valaki a kábelei köré építi a rendszerét.

[white-tiger]

Érdemes eljátszani a Harbetheknél feljebb történő vágással is, ahogy írod, mondjuk 80-100 Hz körül. Persze valószínűleg próbáltad igy is. A "beleszólás" akár jól is sikerülhet.

[OFF - katt ide ha látni akarod]

Így a Harbeth mélysugárzók terhelése és a torzítása, a doboz esetleges (káros) rezonanciája is valamelyest csökkenthető lehet (ez a Harbethnél nem feltétlenül jó persze), főképpen nagyobb hangerőn, illetve akár a szoba ebben a tartományban meglévő anomáliáit is lehetséges valamelyest kezelni, akár a szub tologatásával is rásegítve kicsit.

Az aktív szubok felüláteresztő szűrőit használva biztosra mehetünk, hogy a Feri által említett valós előnyök mellett kapunk egy hidegzuhanyt a fülünkbe a közép-magas tartomány valamint a sztereo tér minőségromlásával. Ez az aktív szubok keresztváltóiban alkalmazott kapcsolástechnika, kábelezés és földelés technika, valamint a beépített alkatrészek igen primitív megoldásainak következménye. Juliush megoldása a helyes választás, mert a szub elektronikája nem rontja el a meglévő erősítő hangminőségét. Igen, az elérhető hangerő marad annyi, amennyi szub használat nélkül, de a kiterjesztett mélyátvitel sok zenénél hozzáadott értéket képvisel. A szoba akusztikai anomáliáit (2) szubbal lehet javítani, de mindenképp akusztikai mérésre van szükség, ha meg az rendelkezésre áll, akkor a szub nélküli beállításkor is lehet használni.
/Lehet, hogy ezt a hozzászólást máshová át kellene tenni, mert nincs egy centi kábel sem benne, ugyanakkor nem szeretném tévhitben hagyni kevéssé járatos, de a téma iránt érdeklődő fültársakat./

Pontosan így van. De ha te használtál szubot valaha és annak a kábeleiröl írtál volna, hogy melyiket és miért, az még ide is illett volna. Talán - uram bocsáss - még hasznos lett volna valakinek...

[fülelek]

Annyi kiegészítés, hogy a szubokat lehet

• praktikusan "keresztváltva" illeszteni a hangfalakhoz, vagy önálló keresztváltóval, vagy a szubba épített áramkörön keresztül, ilyenkor a hangfalak működésébe is beleszól, azokat felüláteresztő szűrővel korlátozva alulról, ilyenkor elterjedt a 80-120Hz váltási frekvencia alkalmazása,

• de lehet úgy is hallgatni, hogy a szubot a hangfalakkal párhuzamosan kötve, saját aluláteresztő szűrőjével illesztve "kipótoljuk" a hiányzó alsó 1-2 oktávot, a fő hangfalak átvitelét módosítatlanul hagyva.

Ez utóbbi esetben, amelyet én is alkalmazok, a hangfalak alsó határfrekvenciája határozza meg a szub felső határfrekvenciáját, nálam például a nagyjából 50Hz-ig dolgozó Harbethek alatt a REL szub felső határfrekvenciája ehhez igazítva került beállításra.
Ekkor már olyan mély tartományról beszélünk, amely inkább az "érezhető", semmint "hallható" kategória, és tapasztalataim szerint jóval kevésbé érzékeny a tápkábelre.

Érdemes eljátszani a Harbetheknél feljebb történő vágással is, ahogy írod, mondjuk 80-100 Hz körül. Persze valószínűleg próbáltad igy is. A "beleszólás" akár jól is sikerülhet.

[OFF - katt ide ha látni akarod]

Így a Harbeth mélysugárzók terhelése és a torzítása, a doboz esetleges (káros) rezonanciája is valamelyest csökkenthető lehet (ez a Harbethnél nem feltétlenül jó persze), főképpen nagyobb hangerőn, illetve akár a szoba ebben a tartományban meglévő anomáliáit is lehetséges valamelyest kezelni, akár a szub tologatásával is rásegítve kicsit.

Az aktív szubok felüláteresztő szűrőit használva biztosra mehetünk, hogy a Feri által említett valós előnyök mellett kapunk egy hidegzuhanyt a fülünkbe a közép-magas tartomány valamint a sztereo tér minőségromlásával. Ez az aktív szubok keresztváltóiban alkalmazott kapcsolástechnika, kábelezés és földelés technika, valamint a beépített alkatrészek igen primitív megoldásainak következménye. Juliush megoldása a helyes választás, mert a szub elektronikája nem rontja el a meglévő erősítő hangminőségét. Igen, az elérhető hangerő marad annyi, amennyi szub használat nélkül, de a kiterjesztett mélyátvitel sok zenénél hozzáadott értéket képvisel. A szoba akusztikai anomáliáit (2) szubbal lehet javítani, de mindenképp akusztikai mérésre van szükség, ha meg az rendelkezésre áll, akkor a szub nélküli beállításkor is lehet használni.
/Lehet, hogy ezt a hozzászólást máshová át kellene tenni, mert nincs egy centi kábel sem benne, ugyanakkor nem szeretném tévhitben hagyni kevéssé járatos, de a téma iránt érdeklődő fültársakat./

[fülelek]

Meglepő számomra, hogy audió kérdésekben járatos vagy azzal foglalkozó emberek úgy gondolják, hogy nem fontos az aktív szub ládák bekötő kábelezése. Én egész mást tapasztaltam: nagyon fontos, hogy milyen kábelek kötik be a mélyládát hálózathoz és a rendszerhez. Nem először tapasztalom, hogy szerintem rosszul gondolkodnak audióval foglalkozó emberek. Például azt szokták mondani, hogy az a legjobb, ha a hangsugárzó jumper kábele azonos a hangfal kábellel. Ez sem igaz: jumper kábelnek a lehető legjobb kábelt kell választani, mert akkor működik együtt legjobban a hangsugárzó közép és magas hangú része. És ez nagyon fontos.
Nagyon hasonló a helyzet a mélyláda kábelezésnél, ugyanis itt is nagyon fontos, hogy minél jobban "együtt fusson" a hangfal és a mélynyomó.

Nem meglepő számomra, hogy audio kérdésekben haloványan járatos amatőr úgy gondolja, hogy minden olyan eszköz roppant fontos, amit ő maga kendácsol. Némi logikai bukfenc azért beesett, a jumper legyen a lehető legjobb, jobb, mint a hangszórókábel, mert akkor tud csak "együttműködni" a közép a magassal, nem b+, a keresztváltó az már mindegy, meg az abban levő kábelek, csatlakozások, nyák fóliák, a hangsugárzók belső kábelezése is mindegy, ami 2MFt alatt mindig sokkal vacakabb, mint a hangszórókábel. Elárulom aranydiplomás fórumtársunknak, hogy a mélynyomó nem a kábel miatt fog "együttfutni" a hangfallal, hanem a megfelelő keresztváltás ÉS a hallgatási térben a megfelelő akusztikai elhelyezés következtében.

[cables]

Meglepő számomra, hogy audió kérdésekben járatos vagy azzal foglalkozó emberek úgy gondolják, hogy nem fontos az aktív szub ládák bekötő kábelezése. Én egész mást tapasztaltam: nagyon fontos, hogy milyen kábelek kötik be a mélyládát hálózathoz és a rendszerhez. Nem először tapasztalom, hogy szerintem rosszul gondolkodnak audióval foglalkozó emberek. Például azt szokták mondani, hogy az a legjobb, ha a hangsugárzó jumper kábele azonos a hangfal kábellel. Ez sem igaz: jumper kábelnek a lehető legjobb kábelt kell választani, mert akkor működik együtt legjobban a hangsugárzó közép és magas hangú része. És ez nagyon fontos.
Nagyon hasonló a helyzet a mélyláda kábelezésnél, ugyanis itt is nagyon fontos, hogy minél jobban "együtt fusson" a hangfal és a mélynyomó.

[kaef2]

Annyi kiegészítés, hogy a szubokat lehet

• praktikusan "keresztváltva" illeszteni a hangfalakhoz, vagy önálló keresztváltóval, vagy a szubba épített áramkörön keresztül, ilyenkor a hangfalak működésébe is beleszól, azokat felüláteresztő szűrővel korlátozva alulról, ilyenkor elterjedt a 80-120Hz váltási frekvencia alkalmazása,

• de lehet úgy is hallgatni, hogy a szubot a hangfalakkal párhuzamosan kötve, saját aluláteresztő szűrőjével illesztve "kipótoljuk" a hiányzó alsó 1-2 oktávot, a fő hangfalak átvitelét módosítatlanul hagyva.

Ez utóbbi esetben, amelyet én is alkalmazok, a hangfalak alsó határfrekvenciája határozza meg a szub felső határfrekvenciáját, nálam például a nagyjából 50Hz-ig dolgozó Harbethek alatt a REL szub felső határfrekvenciája ehhez igazítva került beállításra.
Ekkor már olyan mély tartományról beszélünk, amely inkább az "érezhető", semmint "hallható" kategória, és tapasztalataim szerint jóval kevésbé érzékeny a tápkábelre.

Érdemes eljátszani a Harbetheknél feljebb történő vágással is, ahogy írod, mondjuk 80-100 Hz körül. Persze valószínűleg próbáltad igy is. A "beleszólás" akár jól is sikerülhet.

[OFF - katt ide ha látni akarod]

Így a Harbeth mélysugárzók terhelése és a torzítása, a doboz esetleges (káros) rezonanciája is valamelyest csökkenthető lehet (ez a Harbethnél nem feltétlenül jó persze), főképpen nagyobb hangerőn, illetve akár a szoba ebben a tartományban meglévő anomáliáit is lehetséges valamelyest kezelni, akár a szub tologatásával is rásegítve kicsit.

[kaef2]

Annyi kiegészítés, hogy a szubokat lehet

• praktikusan "keresztváltva" illeszteni a hangfalakhoz, vagy önálló keresztváltóval, vagy a szubba épített áramkörön keresztül, ilyenkor a hangfalak működésébe is beleszól, azokat felüláteresztő szűrővel korlátozva alulról, ilyenkor elterjedt a 80-120Hz váltási frekvencia alkalmazása,

• de lehet úgy is hallgatni, hogy a szubot a hangfalakkal párhuzamosan kötve, saját aluláteresztő szűrőjével illesztve "kipótoljuk" a hiányzó alsó 1-2 oktávot, a fő hangfalak átvitelét módosítatlanul hagyva.

Ez utóbbi esetben, amelyet én is alkalmazok, a hangfalak alsó határfrekvenciája határozza meg a szub felső határfrekvenciáját, nálam például a nagyjából 50Hz-ig dolgozó Harbethek alatt a REL szub felső határfrekvenciája ehhez igazítva került beállításra.
Ekkor már olyan mély tartományról beszélünk, amely inkább az "érezhető", semmint "hallható" kategória, és tapasztalataim szerint jóval kevésbé érzékeny a tápkábelre.

Érdemes eljátszani a feljebb történő vágással is, mondjuk 80-100 Hz körül.

[OFF - katt ide ha látni akarod]

Így a Harbeth mélysugárzók terhelése és a torzítása, a doboz esetleges (káros) rezonanciája is valamelyest csökkenthető lehet (ez a Harbethnél nem feltétlenül jó persze), főképpen nagyobb hangerőn, illetve akár a szoba ebben a tartományban meglévő anomáliáit is lehetséges valamelyest kezelni, akár a szub tologatásával is rásegítve kicsit.

[juliush]

Annyi kiegészítés, hogy a szubokat lehet

• praktikusan "keresztváltva" illeszteni a hangfalakhoz, vagy önálló keresztváltóval, vagy a szubba épített áramkörön keresztül, ilyenkor a hangfalak működésébe is beleszól, azokat felüláteresztő szűrővel korlátozva alulról, ilyenkor elterjedt a 80-120Hz váltási frekvencia alkalmazása,

• de lehet úgy is hallgatni, hogy a szubot a hangfalakkal párhuzamosan kötve, saját aluláteresztő szűrőjével illesztve "kipótoljuk" a hiányzó alsó 1-2 oktávot, a fő hangfalak átvitelét módosítatlanul hagyva.

Ez utóbbi esetben, amelyet én is alkalmazok, a hangfalak alsó határfrekvenciája határozza meg a szub felső határfrekvenciáját, nálam például a nagyjából 50Hz-ig dolgozó Harbethek alatt a REL szub felső határfrekvenciája ehhez igazítva került beállításra.
Ekkor már olyan mély tartományról beszélünk, amely inkább az "érezhető", semmint "hallható" kategória, és tapasztalataim szerint jóval kevésbé érzékeny a tápkábelre.

[fülelek]

Akkor kábel, de erről mostanában nem volt szó.
Szubhoz mennyire számít a hálózati tápkábel, azon felül, hogy legyen elegendő keresztmetszet a szubok időnként igényelt 100-500W impulzus kimenő impulzus teljesítményéhez, amihez hálózati áramot be kell vinni az aktív szubba. Ebben van eltérés persze ha A/B vagy D osztályú az aktív szub erősítője.

500W esetén sem vesz fel a táp meg a szub erősítő többet, mint 3A, amihez ugyebár elvileg nem szükséges nagy keresztmetszet. Attól tartok, ha úgy próbálnánk összehallgatni különféle hálózati kábeleket, hogy kizárólag a szubot hallgatjuk, akkor érdekes dolgok derülnének ki, a legeslegjobb, meg leggyengébbnek titulált kábel között se lenne statisztikailag értékelhető hangminőségbeli különbség. Az összekötő kábelre ugyanez vonatkozik. Ja a szubláda vágási frekvenciája 120Hz, vagy alatta, és minimum 12dB/oktáv meredekséggel, ami eléggé elterjedt.

[MrCollector]

Szubhoz mennyire számít a hálózati tápkábel

Nagyon sokat számít egy jó hálózati a szub-ba és nem éppen a nagy keresztmetszet fontos döntően. Furcsán hangzik de a szub hálózatinál is olyan hálózati kábel a nyerő, ami egy erősítőben jó magasakat és részletezést biztosít.

Igen ez tényleg furcsán hangzik.
Egy szub-nál (is) olyan hálózati kábel használata javasolt ami nagy dinamika mellett feszes és rétegzett basszust tud biztosítani. Hiszen ott is vannak részletek. A korábban is ellenjavallott "dünnyögős" hangú kábelekkel szemben.
A kábel keresztmetszete akkora kell legyen, hogy kényelmesen biztosítsa a megfelelő mennyiségű kraftot az eszközhöz. A hangját megítélni ez alapján nem igazán lehet. Teljesen azonos anyagú és felépítésű kábeleknél a vezetők keresztmetszete drasztikus hangbéli változásokat okozhat, és nem feltétlenül a legvékonyabb lesz a legrészletesebb, legtisztább hangú.

[cables]

Szubhoz mennyire számít a hálózati tápkábel

Nagyon sokat számít egy jó hálózati a szub-ba és nem éppen a nagy keresztmetszet fontos döntően. Furcsán hangzik de a szub hálózatinál is olyan hálózati kábel a nyerő, ami egy erősítőben jó magasakat és részletezést biztosít.

[supravox]

Akkor kábel, de erről mostanában nem volt szó.
Szubhoz mennyire számít a hálózati tápkábel, azon felül, hogy legyen elegendő keresztmetszet a szubok időnként igényelt 100-500W impulzus kimenő impulzus teljesítményéhez, amihez hálózati áramot be kell vinni az aktív szubba. Ebben van eltérés persze ha A/B vagy D osztályú az aktív szub erősítője.

Nálam is pont aktuális a kérdés.
Mostanában kezdek majd ezzel kisérletezgetni.
Mondjuk nem fogom a fél életemet erre szánni:)
Pár napja integráltam be a rendszerbe egy REL Classic 98 szubládát.
Még minden derót gyári és így is nagyon nagyon tetszik.
De ez még csak a kezdet

[MrCollector]

Akkor kábel, de erről mostanában nem volt szó.
Szubhoz mennyire számít a hálózati tápkábel, azon felül, hogy legyen elegendő keresztmetszet a szubok időnként igényelt 100-500W impulzus kimenő impulzus teljesítményéhez, amihez hálózati áramot be kell vinni az aktív szubba. Ebben van eltérés persze ha A/B vagy D osztályú az aktív szub erősítője.

Ugyan úgy, sőt nem "dünnyögő" hangú illik hozzá.