Általában a hifiről

[kaef2]

... maximálisan elhiszem, hogy te szuper jónak hallottad.

Én csak annyit írtam, hogy én nem hallottam "hidegnek", "erőszakosnak", de azt már csak Te olvastad bele, hogy "szuper jó" volt. Pusztán arra figyeltem fel, hogy a Devialet fizikai megjelenése és a neki tulajdonított hangzás között felfedezhető volt némi korreláció, ami vagy befolyásolta a hallott élményt, vagy nem.
Én nyilván picit másképp viszonyulok a Devialet hangzásához, mikor az egyik technológia, amelyet itthon hallgatok, pláne mostanság a nyári hőségben, egy digitális (nem Class-D, de hasonló) PowerDAC megoldás.

Tegyük hozzá, hogy a Devialet esetében a D osztályú erősítés, a beépített DSP, az analóg források A/D konverzión keresztüli feldolgozása, a kimenetre tett soft clipping áramkör, elegendőek ahhoz, hogy legyen, aki már a bekapcsolás előtt is "digitálisnak" hallja a hangot.

A prekoncepció gyilkos dolog.

[juliush]

... maximálisan elhiszem, hogy te szuper jónak hallottad.

Én csak annyit írtam, hogy én nem hallottam "hidegnek", "erőszakosnak", de azt már csak Te olvastad bele, hogy "szuper jó" volt. Pusztán arra figyeltem fel, hogy a Devialet fizikai megjelenése és a neki tulajdonított hangzás között felfedezhető volt némi korreláció, ami vagy befolyásolta a hallott élményt, vagy nem.
Én nyilván picit másképp viszonyulok a Devialet hangzásához, mikor az egyik technológia, amelyet itthon hallgatok, pláne mostanság a nyári hőségben, egy digitális (nem Class-D, de hasonló) PowerDAC megoldás.

[cables]

Amennyiben Dénes Zoli rendszeréről van szó, akkor érdemes hozzátenni, hogy még mindig azokat a Devialet erősítőket használja, amiket olyan 2011, 2012 táján adhattunk el neki a Pennában, csak átment időközben egy komoly gyári upgraden az elektronika.
Úgy tűnik Ő elégedett vele, olyannyira, hogy viszi magával, amikor új helyekre költözik a családjával pár évente a világban, pedig anyagilag sok mindent megengedhetne magának, ha úgy gondolná, hogy előrelépés lenne... [/i]
-----

Igen a Zolinál hallottam, és neki nagyon tetszett akkor ott is a hang, nem is értette mit kifogásolok, szerintem meg is sértődött rám akkor.

[cables]

Egy hifivel évtizedek óta foglalkozó embernek nyilván nem kellemes a feltételezés, de kíváncsi vagyok, mennyre befolyásolta az élményt a berendezés, modern, áramvonalas, csillogó, "hideg", ha úgy tetszik megjelenése, és az alapján kialakított prekoncepció, mert amit én hallottam, az minden volt, csak nem hideg.

Nem volt előítéletem, valahogy fokozatosan erősödött bennem a érzés, hogy nekem ez túl éles hang. De nem vitatom a te véleményed, maximálisan elhiszem, hogy te szuper jónak hallottad.
Volt két hasonló élményem két másik high-end készülékkel/márkával. Az egyik egy csúcs Plinius rendszer volt, a másik egy komoly Hegel rendszer.

[alto]

...
Van abban valami felfoghatatlan, hogy ekkora bevétellel és az ismert nem kicsi árrésekkel csőd közeli helyzetbe lehet jutni, ilyen ismert brandként.
...

A Devialet esetén én nem lepődók meg annyira. Egy japánból hazatelepült ismerősömnél hallottam szólni én legszívesebben kifutottam volna a szobából, nekem annyira hideg, erőszakos hangja volt. Persze ízlések mint tudjuk...

Egy hifivel évtizedek óta foglalkozó embernek nyilván nem kellemes a feltételezés, de kíváncsi vagyok, mennyre befolyásolta az élményt a berendezés, modern, áramvonalas, csillogó, "hideg", ha úgy tetszik megjelenése, és az alapján kialakított prekoncepció, mert amit én hallottam, az minden volt, csak nem hideg.

A Devialet egészen egyedi, ADH-nak nevezett erősítés technológiát használ, ami egy fura hibrid, az A osztály és a D osztály keveréke. Őszintén szólva nekem nagyon nem bejövős a hangja, lehet azon vitázni, hogy mennyire hideg és erőszakos a hangzása vagy mennyire nem, de én nem tudnék vele zenét hallgatni.
Másrészről meg egy átlag nappaliba 300 watt véleményem szerint tök felesleges, hacsak nem valamilyen extra alacsony érzékenységű hangsugárzót kell hajtania. És nem, nem kell 300 watt a megfelelő dinamikához, ez egy elterjedt, de hamis legenda.

[juliush]

...
Van abban valami felfoghatatlan, hogy ekkora bevétellel és az ismert nem kicsi árrésekkel csőd közeli helyzetbe lehet jutni, ilyen ismert brandként.
...

A Devialet esetén én nem lepődók meg annyira. Egy japánból hazatelepült ismerősömnél hallottam szólni én legszívesebben kifutottam volna a szobából, nekem annyira hideg, erőszakos hangja volt. Persze ízlések mint tudjuk...

Egy hifivel évtizedek óta foglalkozó embernek nyilván nem kellemes a feltételezés, de kíváncsi vagyok, mennyre befolyásolta az élményt a berendezés, modern, áramvonalas, csillogó, "hideg", ha úgy tetszik megjelenése, és az alapján kialakított prekoncepció, mert amit én hallottam, az minden volt, csak nem hideg.

[kaef2]

...
Van abban valami felfoghatatlan, hogy ekkora bevétellel és az ismert nem kicsi árrésekkel csőd közeli helyzetbe lehet jutni, ilyen ismert brandként.
...

A Devialet esetén én nem lepődók meg annyira. Egy japánból hazatelepült ismerősömnél hallottam szólni én legszívesebben kifutottam volna a szobából, nekem annyira hideg, erőszakos hangja volt. Persze ízlések mint tudjuk...

Amennyiben Dénes Zoli rendszeréről van szó, akkor érdemes hozzátenni, hogy még mindig azokat a Devialet erősítőket használja, amiket olyan 2011, 2012 táján adhattunk el neki a Pennában, csak átment időközben egy komoly gyári upgraden az elektronika.

Úgy tűnik Ő elégedett vele, olyannyira, hogy viszi magával, amikor új helyekre költözik a családjával pár évente a világban, pedig anyagilag sok mindent megengedhetne magának, ha úgy gondolná, hogy előrelépés lenne...

2008 után sokáig a Penna volt a hazai disztributor, és a 2010-es évek elején volt olyan időszak, amikor idehaza többet adtunk el belőle, mint az akkori japán disztributor. Főképpen a nagyobb ProAc hangsugárzókkal (Response 4) volt igen népszerű, akkoriban Dénes Zolinak is Proac Response 3.8 volt, ha jól emlékszem, csak később vette meg a YG Acoustics hangsugárzókat, amikkel (2 szubbal) ma is használja.

[zoli73]

Egy a "sok" közül:
https://www.pluta.net/presse/pressemitt ... erlin.html

A linkelt cikk az MBL csődeljárásáról szól, ha valaki nem tudna németül és a csődgondnok cég nyilatkozatát tartalmazza.
Nem zárnék ki egy ázsiai gyártót, befektetőt.
Tavaly némileg hasonló helyzetben volt likviditási nehézségei miatt a Devialet is, habár ők nem jelentettek csődöt.

Az MBL kb 50 embernek ad munkát, és kb 30 millió eurós nagyságrendű bevétele lehet, a Devialet valamivel nagyobb céggé nőtte ki magát és az iparági becslések évi 70-80 millió euróra teszik a bevételeiket.

Van abban valami felfoghatatlan, hogy ekkora bevétellel és az ismert nem kicsi árrésekkel csőd közeli helyzetbe lehet jutni, ilyen ismert brandként. Persze nem először történik ez meg az iparágban, lásd a Marantz/Denon eladást, a Bose bevásárlásait például.

Ez még nem csőd, "csak" fizetésképtelenség. Ebből még simán van visszaút, mert ilyenkor még nem számolják fel az adott céget, hanem keresik a megoldást a megmentésére. Ilyenkor általában az szokott lenni a megoldás, hogy beleolvad egy nagyobb cégbe, vagy fúzióra lép egy másikkal. Amelyik cég válalja egy ilyen, gondban lévő cég(márka) megmentését, az ezért állami támogatásra is jogosult, ami sok esetben vonzó lehet.
Evvel az esettel azért vagyok képben, mert három éve ugyanez zajlott le a Mi cégünkel is. Fúzionáltunk egy másik céggel, aki kvázi megmentett minket, és mára bebizonyosodott, hogy nagyon nem járt rosszúl ezzel a lépésével.
Bízzunk benne, hogy az MBL-t is sikerül megmenteni. Nélküle szegényebb lenne a high-end audio világa.

[cables]

...
Van abban valami felfoghatatlan, hogy ekkora bevétellel és az ismert nem kicsi árrésekkel csőd közeli helyzetbe lehet jutni, ilyen ismert brandként.
...

A Devialet esetén én nem lepődók meg annyira. Egy japánból hazatelepült ismerősömnél hallottam szólni én legszívesebben kifutottam volna a szobából, nekem annyira hideg, erőszakos hangja volt. Persze ízlések mint tudjuk...

[kaef2]

Egy a "sok" közül:
https://www.pluta.net/presse/pressemitt ... erlin.html

A linkelt cikk az MBL csődeljárásáról szól, ha valaki nem tudna németül és a csődgondnok cég nyilatkozatát tartalmazza.
Nem zárnék ki egy ázsiai gyártót, befektetőt.
Tavaly némileg hasonló helyzetben volt likviditási nehézségei miatt a Devialet is, habár ők nem jelentettek csődöt.

Az MBL kb 50 embernek ad munkát, és kb 30 millió eurós nagyságrendű bevétele lehet, a Devialet valamivel nagyobb céggé nőtte ki magát és az iparági becslések évi 70-80 millió euróra teszik a bevételeiket.

Van abban valami felfoghatatlan, hogy ekkora bevétellel és az ismert nem kicsi árrésekkel csőd közeli helyzetbe lehet jutni, ilyen ismert brandként. Persze nem először történik ez meg az iparágban, lásd a Marantz/Denon eladást, a Bose bevásárlásait például.

[fererencz]

Egy a "sok" közül:
https://www.pluta.net/presse/pressemitt ... erlin.html

[kaef2]

Off, valamelyest.

Tessék utalni és támogatni az elveszett, majd megkerült felvétel kiadását. Én már utaltam. A 10 ezer forintnál nagyobb összeget utalók megkapják majd az elkészült CD-t és rákerülnek a borítóra is.

https://jazz.hu/kiemelt/2997-elkeszult- ... ez-mastere

Irk Réka (jazz.hu) posztja a Facebookon:

Miközben tovább küzdünk az immár 11 éves Érdi Jazz Fesztivál fennmaradásáért, elkészült egy igazi kincs: a három évvel ezelőtt rögzített Szakcsi Lakatos Béla-koncert felvétele végre napvilágot lát!

Aki ott volt, tudja, milyen lehengerlő volt az az este, de a lemez még ezt is felülmúlja. És belegondolni, hogy ez a felvétel majdnem a feledés homályába veszett! Rajta van minden: a tapsok, a bekiabálások, és persze Béla bácsi hangja.

Óriási köszönet Binder Károlynak és Horváth Tamásnak, akik elképesztő munkát végeztek a hanganyaggal.

A zenekar pedig maga volt a jazz-álomcsapat:
Kőszegi Imre, Fekete-Kovács Kornél, Juhász Gábor és Orbán György.

Most indul a lemez gyártása! Ha szeretnél hozzájárulni ehhez a különleges emlékhez, főleg, mivel az állam nem igazán dotálta a megmentésért való fáradozásunkat, még mindig csatlakozhatsz a támogatókhoz.

Jazzponthu Kulturális Alapítvány
10700770-73692180-51100005

[cables]

Az a baj, hogy bármit, amit mondunk nemcsak saját fül, hanem saját készülékek és kábelezés is jellemzi és ha ugyanazt a felvételt saját füllel, de más rendszerben halljuk egészen más lehet a véleményünk. Ezért szép az audió. Nem lehet megunni :) .

[dixie-chicken]

...ami érdekes még,a kérdéses felvételnél,listázva van több lemezjátszó,hangkar,hangszedő,köztük szerepel a Shure V15/VMR,amit én használtam annó még amikor aktuális termék volt,és az utóbbi kb 15 évben,JICO féle SAS tűprofilokkal,de én ott is visszaléptem a V15/III generációra...az okok gyakorlatilag ugyanazok,amiért pöröltem a kérdéses felvételt...

A VMR analitikusabb, de vékonyabb, testetlenebb, mint a III - as ?

A Mastertracker- hez melyik áll közelebb ?

inkább a III-as (sztem)..a VMR,analitikusabb,finomabb részletek,olyan nagyon finom "csipkés/bársonyos" hangja van a felső tartományban,mint pl a Benz Ace-nek,amely szintén még MR tűprofilal volt szerelve,gyárilag..a MasterTracker jól ötvözi a homogenitást,és részleteket megfelelő megjelenitését,de az utolsót nem "játsza" túl (mesterségesen,nekem,mint mondjuk egy AT VM760SLC...)

de ez magánvéleményem...

[Rock60]

...ami érdekes még,a kérdéses felvételnél,listázva van több lemezjátszó,hangkar,hangszedő,köztük szerepel a Shure V15/VMR,amit én használtam annó még amikor aktuális termék volt,és az utóbbi kb 15 évben,JICO féle SAS tűprofilokkal,de én ott is visszaléptem a V15/III generációra...az okok gyakorlatilag ugyanazok,amiért pöröltem a kérdéses felvételt...

A VMR analitikusabb, de vékonyabb, testetlenebb, mint a III - as ?

A Mastertracker- hez melyik áll közelebb ?

[dixie-chicken]

@kaef2:én végig a kapott hangzásbeli eredményt kritizáltam...
Te is most hasonlok elkészitésében utazol

Nem tudom, melyikőtöknek van igaza, de jól rámutat a vitátok a - felvétel készítésen túl - készülékek jellemző hangzásvilágára is.
Arra gondolok, hogy egy erősítő konstruktör, vagy hangfalgyártó cég, stb, fejének ízlévilága, hangzási ideálja, mennyire rányomja a bélyegét a végeredményre.
Van akinek nagyon bejön, van akinek kevésbé...

Azon, hogy kinek melyik felvétel és zene tetszik vagy nem tetszik nem lehet vitatkozni. Ott mindenkinek igaza van. Ez egy ennyire szubjektív téma.

Nem volt közöttünk vita tehát, csak leírtam mit tudok a felvételi technikáról és az album készültéről és hogy szerintem hogyan érdemes hallgatni. Ha valakinek ettől lesz kedve meghallgatni szuper, ha nem, az is.

ennyi,és nem több ...ami érdekes még,a kérdéses felvételnél,listázva van több lemezjátszó,hangkar,hangszedő,köztük szerepel a Shure V15/VMR,amit én használtam annó még amikor aktuális termék volt,és az utóbbi kb 15 évben,JICO féle SAS tűprofilokkal,de én ott is visszaléptem a V15/III generációra...az okok gyakorlatilag ugyanazok,amiért pöröltem a kérdéses felvételt...

[kaef2]

@kaef2:én végig a kapott hangzásbeli eredményt kritizáltam...
Te is most hasonlok elkészitésében utazol

Nem tudom, melyikőtöknek van igaza, de jól rámutat a vitátok a - felvétel készítésen túl - készülékek jellemző hangzásvilágára is.
Arra gondolok, hogy egy erősítő konstruktör, vagy hangfalgyártó cég, stb, fejének ízlévilága, hangzási ideálja, mennyire rányomja a bélyegét a végeredményre.
Van akinek nagyon bejön, van akinek kevésbé...

Azon, hogy kinek melyik felvétel és zene tetszik vagy nem tetszik nem lehet vitatkozni. Ott mindenkinek igaza van. Ez egy ennyire szubjektív téma.

Nem volt közöttünk vita tehát, csak leírtam mit tudok a felvételi technikáról és az album készültéről és hogy szerintem hogyan érdemes hallgatni. Ha valakinek ettől lesz kedve meghallgatni szuper, ha nem, az is.

[Rock60]

@kaef2:én végig a kapott hangzásbeli eredményt kritizáltam...
Te is most hasonlok elkészitésében utazol

Nem tudom, melyikőtöknek van igaza, de jól rámutat a vitátok a - felvétel készítésen túl - készülékek jellemző hangzásvilágára is.
Arra gondolok, hogy egy erősítő konstruktör, vagy hangfalgyártó cég, stb, fejének ízlévilága, hangzási ideálja, mennyire rányomja a bélyegét a végeredményre.
Van akinek nagyon bejön, van akinek kevésbé...

[kaef2]

@kaef2:én végig a kapott hangzásbeli eredményt kritizáltam,de értem felháborodásodat,Te is most hasonlok elkészitésében utazol

Semmi felháborodás nincs bennem, nem tudom miből veszed ezt.

A hangmérnökök basztatása kapcsán tettem azt a több, mint száz kiadós listát fel, ami az audiofil igényeket figyelembe vevő, az iparitól eltérő, sokkal egyszerűbb felvételi módszereket és drágább audiofil eszközöket is használó kiadókat mutatta meg. Te reagáltál erre és hoztad fel az albumokat példának. Ha nem tetszik a Meeting By The River, az nem nagy dolog, teljesen rendben van. Ettől még mérföldköve a hangfelvételkészítésnek, kiadásnak, sokkal inkább, mint a szinte mindenki által ismert és általam nagyon nem szeretett Jazz At The Pawnshop például. Az egy collos sztereó Studer C37 magnót egy japán kiadó azóta is használja és készít vele 76 cm/s sebességű sztereó felvételeket.

Még két érdekesség:

[OFF - katt ide ha látni akarod]

- Tim de Paravicini a magyar Pallavicini grófok leszármazottja és járt a kis Cessna gépével többször is Magyarországon a grófi család összejövetelein. Pennás koromban sok kiállításon sörözhettem vele, mi voltunk az Ear-Yoshino magyar képviselete vagy 15 éven keresztül. Az angliai cégben több magyar mérnők is dolgozott.

- Kavi Alexander, aki a Meeting By The River hangmérnöke volt, szintén többször járt idehaza, készített a MÜPÁ-ban hangfelvételeket például Róbert Balázs magyar hangmérnökkel közösen. A legutóbbi esetében jó pár éve én próbálhattam meg neki egy Neumann lemezvágó gépet szerezni a direkt-to-diszk felvételhez, sajnos nem jött össze, de így volt módom őt is megismerni.

[dixie-chicken]

@kaef2:én végig a kapott hangzásbeli eredményt kritizáltam,de értem felháborodásodat,Te is most hasonlok elkészitésében utazol ...a BVSC egész más tészta,az hús/vér hangzás,de ott tudtommal nagyon prosztó eszközök lettek használva felvételkészitésnél,és sokkal szélésebb körökben került elfogadásra,de ott a zenei tartalom is egész más,szélesebb hallgatói köröket céloztak meg vele....nah pont az általad emlitett Bela Fleck felvétel,ha már ott vagyunk,az amivel szembesiteni kell (és lehet) a TdP eszközöket használó felvételt:testes bendzsó hang,aminek van "tartása"

de szwsz 3x

[kaef2]

@kaef2: amit kaptunk egy filigrán,törékeny hang...nekem,nem az esetem,de nem zavar ha másnak pont ez tetszik,és hányan fogják listázni az "1000 felvétel,amit ismerned kell" cimű témákhoz,az sem foglalkoztat

Az utóbbi posztban a zenéről beszéltem, a hangzásról nem volt szó.
Végül is ez talán az egyetlen, minden szempontból audiofilnek mondható felvétel, ami Grammy díjat kapott, megérdemli , hogy a zenéjéről is beszéljünk.

Talán két album említhető még a Grammy díjasok közül, ami audiofilek között is népszerű:
- Az egyik Béla Fleck & The Flecktones – Flight of the Cosmic Hippo, jazz és világzene keveréke, kiváló hangminőséggel, és Grammy-díjat nyert a "Best Contemporary Jazz Performance" kategóriában 1993-ban.
- Illetve a mindenki által jól ismert, Buena Vista Social Club, amely kubai zenészek közreműködésével készült, 1998-ban kapott Grammy-díjat "Best Tropical Latin Performance" kategóriában.

Viszont, ha ránézel a fotóra, az alapján kb pont azt kell hallanod, amit leírtál: szofisztikált, levegős hangot, mint amilyenek a hasonló indiai zenék és felvételek általában.

guitarhero.jpg (55.27 KiB) Megtekintve 1317 alkalommal

Ahogy irtam nem akarlak meggyőzni, természetesen, csak azért ajánlom ilyen lelkesen ezt az albumot, mert remélem lesznek, akik belehallgatnak. Fenn van a Tidalon:

https://tidal.com/browse/album/38608201?u

Meg a többi streaming szolgáltatónál is.

[dixie-chicken]

@kaef2: amit kaptunk egy filigrán,törékeny hang...nekem,nem az esetem,de nem zavar ha másnak pont ez tetszik,és hányan fogják listázni az "1000 felvétel,amit ismerned kell" cimű témákhoz,az sem foglalkoztat

[kaef2]

@kaef2 a napokban listázott talán 100 olyan kiadót ahol speckó kábelezést használnak/vagy hangrögzitésnél van némi "pedigré" is az eszköztárban..a listán szerepel a Venus,és Water Lily kiadó is...és én találtam a gyüjteményemben egy Cardas kiadványt is..

Archie Shepp "Blue ballads" (Venus)
Ben Harper "Peasure and pain" (Cardas)
Ry Cooder & M.V.Bhatt "Meeting by the river (Lily)

Cooder és Harper bármely "komersz" sorlemeze nagyobb élményt nyújt,számomra

A "Ry Cooder & M.V.Bhatt "Meeting by the river" album egy hifi történeti ritkaság. 1994-ben Grammy díjat is nyert World Music kategóriában és a Billborad World Music top listáján a negyedik helyig jutott 1994-ben.
Megvan SACD-n és DSD file formátumban is, de nagyon szivesen megveszem Tőled az LP-t, ha Neked nem tetszik.

A Talking Timbuktu után ez a második kedvenc Ry Cooder felvételem.

@kaef2:minden csodálatos,varázslatos,top eszközök lettek használva,Cooder világzenei felvételei történelmet irtak,imádom reggeli kávézáshoz hallgatni a "Meeting by the river"-t,azt még a feleségém is megtűri ,de én jobban szeretem a sima "komersznek" vélt felvételeit,27 LPjét számoltam a polcomon ...sok bába között,elveszett a gyerek ...

Teljesen ok, ha nem jön be. Nem akarlak meggyőzni, hogy szeresd meg.

Csak egy tanács:
próbáld meg egyszer úgy hallgatni, hogy ez nem Ry Cooder anyag, hanem valami különleges, tex-mexbe hajló indiai zene, éjszakai csendben halkan és aztán másnap amilyen hangosan csak lehet.

Ahogy az egyik kritika irja róla:
"Without so much as a half-hour between their first introduction and the start of the session, Cooder's Tex-Mex border slide and Bhatt's shimmering Indian quaver meet on that laughing white sliver of moon that smiles peacefully at the segregation of musical categorization and gently blows it off into the cosmos where it can do the least harm. As the session progresses, Ry's guitar lines start bending their heads toward India while Vishwa's get bluesier; the two seemingly disparate guitars eventually embrace one another and intertwine until you can't tell where one leaves off and the other begins. Backed by the rhythm section of Sukhvinder Singh Namdhari on tabla and Cooder's 14-year-old son Joachim on the bongo-like dumbek, the two master slide guitarists converse in ancient broken melodies and weave a spell that begs for Sag Paneer, darkness, and infinite repeat. /// ///// Alig fél órával az első találkozásuk után már el is kezdődött a játék – Cooder tex-mex határvidéki slide játéka és Bhatt csillogó, indiai vibrálása azon a nevető, fehér holdsarlón találkozik, amely békésen mosolyog a zenei kategóriák szétválasztásán, majd gyengéden elfújja azokat a kozmoszba, ahol a legkevesebb kárt tehetik. Ahogy halad előre a felvétel, Ry gitárszólamai lassan India felé hajlanak, míg Vishwa játékában egyre több bluesos hang jelenik meg; a két, látszólag eltérő hangzásvilágú gitár végül egymásba fonódik és ölelkezik, mígnem már meg sem lehet mondani, hol ér véget az egyik, és hol kezdődik a másik. A ritmusszekciót Sukhvinder Singh Namdhari tabla játéka és Cooder 14 éves fia, Joachim, a bongószerű dumbeken való játéka biztosítja. A két mesteri slide gitáros ősi, töredezett dallamokban beszélget, és olyan varázslatot szőnek, amelyhez csak ságg paneer, sötétség és végtelen ismétlés illik."

Ha létezik felvétel, ahol a technológia tökéletesen kiszolgálja a zenei tartalmat - akkor szerintem ez az album ennek a tökéletetes mintapéldája.

[dixie-chicken]

A Talking Timbuktu után ez a második kedvenc Ry Cooder felvételem.

@kaef2:minden csodálatos,varázslatos,top eszközök lettek használva,Cooder világzenei felvételei történelmet irtak,imádom reggeli kávézáshoz hallgatni a "Meeting by the river"-t,azt még a feleségém is megtűri ,de én jobban szeretem a sima "komersznek" vélt felvételeit,27 LPjét számoltam a polcomon ...sok bába között,elveszett a gyerek ...

@Rock:az én pédányomat még kaef2 szerezte be,még P&P korszakában,de még mindig elérhető:

https://www.bakelitfutar.hu/ry-cooder-a ... er-uj07633

[kaef2]

Vagyis, ahol nem ANvz kábel volt a felvételi oldalon, azoknál a kiadott CD-knél fontos dolgok hiányoznak a hangból.
:)

Nem kell a VZ - re kihegyezni a kérdést, azt hittem, Te érted...
Azért írtam, hogy a márkák tetszőlegesen behelyettesíthetőek.
Miért nem írtam Cables drótot ? Azt kellett volna...

/ Azért kíváncsi voltam, ki ugrik az AN - re, bejött a tippem. /

Tehát a lényeg az, hogy számomra nem kérdés, hogy ami a lehallgató láncban megmutatkozik hangban a kábelek között, az legalább annyira megmutatkozik/megmutatkozna a felvételi oldalon is.
Kíváncsi lennék a magyarázatra, hogy miért is ne ?

@kaef2 a napokban listázott talán 100 olyan kiadót ahol speckó kábelezést használnak/vagy hangrögzitésnél van némi "pedigré" is az eszköztárban..a listán szerepel a Venus,és Water Lily kiadó is...és én találtam a gyüjteményemben egy Cardas kiadványt is..

Archie Shepp "Blue ballads" (Venus)
Ben Harper "Peasure and pain" (Cardas)
Ry Cooder & M.V.Bhatt "Meeting by the river (Lily)

A Shepp lemezen csak egy vlmilyen direct to disc folyamatot emlagetnek,és kiveszem a trilogiábol,mert a régivágású hangrögzitési folyamatot idézi (sztem,ahogyan én mondani szoktam,John Wayne,berúgta az ajtót,lövök és aztán kérdezek féle megközelités),és ez az amivel elő koncerten esetleg találkozhatunk,a másik kettő,annak ellenére hogy Cooder és Harper rajongó vagyok,audiofilista fingreszelésre való...Cooder és Harper bármely "komersz" sorlemeze nagyobb élményt nyújt,számomra

A "Ry Cooder & M.V.Bhatt "Meeting by the river" album egy hifi történeti ritkaság. 1994-ben Grammy díjat is nyert World Music kategóriában és a Billborad World Music top listáján a negyedik helyig jutott 1994-ben.
Megvan SACD-n és DSD file formátumban is, de nagyon szivesen megveszem Tőled az LP-t, ha Neked nem tetszik.



Ez volt az első album, amit a Tim Paravicini által sztereóra módosított 1 collos Studer magnóval, 38 és 76 cm/s sebességgel vett fel Kavi Alexander hangmérnök. Paravicini kicserélte a magnó elektronikáját is a sajátjára. A mikrofon is különleges, Tim által épített Blumlein konfigurációs sztereó csöves, dual Milab kapszulás, amorf magos trafós kimenetű mikrofon pár volt, természetesen szintén Paravicini által gyártott mikrofon előerősítővel, aminek a kimenetén szintén amorf magos trafók voltak.



Semmiféle dinamikai beavatkozás nem volt a felvétel során (így ez is egy halk felvétel, igazán jól hangosan szól vagy éjszaka halkan tök csendben és sötétben). 1994-ben CD-n jelent meg először, és ha jól emlékszem talán 2007-ben LP-n.

A képen Kevin Gray masztering mérnök a magnóval.





A Talking Timbuktu után ez a második kedvenc Ry Cooder felvételem.