Még mindig teli van meglepetésekkel.
Itt van ez a 'Chaconne Dubois'. Az első lemez utolsó előtti szám, a 24.
youtu.be/jX48hHClR3w
A kezdés, a amolyan átlag, majdnem semmilyen. Mondhatni béna.
Aztán úgy a másfeledik perc után kezd valami igen különleges lenni; a másik gamba, a másik szólam, ami sokszor uniszónó, aztán szétválik, aztán cserélnek, aztán nagyon szétválnak, és furcsa tükröződések, megtörések következnek...
A hangminőség is meglepő.
Sok rendszeren 'grízes', olyan rosszLP-ízű, kásás, fura. Jó régi amúgy.
Aztán, ha sikerül megszelídíteni, akkor meg egészen meghökkentő élő-feeling lesz, a mélytartomány meg annyira mélyre 'lever', hogy nem is hallatszik a határa.
youtu.be/wtm_ckqhYvM
Kábelekre módfelett érzékeny.
Ha bekerül valami kábel-tévedés - amihez olykor kell idő belátni, hogy az volt - akkor a középtónusban lesz valami érthetetlen. Minden jó, csak mégsem jó. Valami nincs, ami volt; de egyszerűen nem hallatszik, az sem, hogy mi is az a valami.
Lesz valami olyasmi, hogy 'OK, tetszik'. Meg hogy 'jó ez a lemez'.
Nem.
Itt sokkal-sokkal több van.
