Kábelezzünk

[SoundMania]

...
Arra gondoltam, hogy a bennünket körülvevő természetes hangzás és helyes hangzási ballansz felismerése, mióta az ember a tudatása ébredt, a szívében, lelkében, agyában, fülében, folyamatosan pallérozódik.
Ha mind ezt megspékeli pár évtized hifizéssel, nagyot már nem tévedhet - ha csak nem esett közben füllel egy lavór fortyogó ólomba...

Nem értek egyet.
Akkora hang-ízlés különbségek léteznek, hogy egyenesen elképesztő.
És a saját vonala mentén mindenkinek igaza van.

Na ez az egyik baj! Ezek a nagy ízlésbeli különbségre hivatkozások, hogy nem az érvényesül amit Rock is ír, hogy ott van az életben a rengeteg etalon hang! Nagyon sokan eltávolodnak ezzel a valósághűségtől és egyedi konzervvé ízesítik a rendszereiket mindenféle össze-vissza színező, torzító, semmihez nem mérhető, vagy hasonlítható torzításgenerátornak használt hifinek csúfolt készülékekkel. Ilyen a Spendorod meg "ellenkező előjellel" a kábeleid is. A szerencsésebbek legalább kiegyensúlyozottabb készülékeket használva rakják össze rendszerük, aminek sok előnye van komponens csere esetén is.

[juliush]

Szigorúan véve OFF, de ha már erről dumcsiztok!
Titeket olvasva egyre erősebb bennem az érzés, hogy a feketeöves hifista a tipikus "a pohár félig üres" típusú ember. A legaktívabb hangadók kényelmi okokból nem is hallgatnak élő zenét, sőt előre eldöntötték, hogy az csak arra jó, hogy megtudjuk, mit nem fogunk soha hallani itthon.
Tegnap este voltunk a Dohnányi Ernő Zenei Központban, ahol a kamarazenei koncert záródarabja egy Haydn vonósnégyes volt, amelyet durván 3-4m-ről hallgathattunk.
Itthon betettem a komolyzenei ajánlóban már általam említett Elias Quartet Wigmore Hall-béli koncertjének élő felvételét (viewtopic.php?p=2929341#p2929341), és én bizony ismét csak úgy hallottam, hogy NAGYON hitelesen felidézi a felvétel a friss, élő élményt! Elképesztően közel visz hozzá.
Szóval szerintem pedig az a pohár félig tele van.

[chord_]

...
Arra gondoltam, hogy a bennünket körülvevő természetes hangzás és helyes hangzási ballansz felismerése, mióta az ember a tudatása ébredt, a szívében, lelkében, agyában, fülében, folyamatosan pallérozódik.
Ha mind ezt megspékeli pár évtized hifizéssel, nagyot már nem tévedhet - ha csak nem esett közben füllel egy lavór fortyogó ólomba...

Nem értek egyet.
Akkora hang-ízlés különbségek léteznek, hogy egyenesen elképesztő.
És a saját vonala mentén mindenkinek igaza van.

[chord_]

..
Én valahigy nem étzem ezen a lemezen a bonyolultságot (cserébe unalmas), a nemrég valahol emlegetett Boris Vian ötször hájendebb :)

Na, hajszálpontosan erről próbáltam beszélni.
Ahol nem hallatszik ki a 'lelke' ennek a hangszernek, a titkai, a hallott / érzett / képzelt dolgai, a különösmód-bonyolultsága, meg Blandine furcsa billentései, ott a fenti végeredmény lesz. Ez biztos.
Uncsi, legjobb esetben nem bántó, de semmi különös.
Ilyenkor soha de soha nem lesz lemez-hangzásból származó csembalókedvelés.

Nem vagy egyedül amúgy.

Ja, és igen, a Spendor, meg a Heed, bizony, az ki tudja nyitni ezt a konzervet. Meg a Radnai kábel.
Nem kizárt, hogy az ultratweeter is csinál valamit. Nem tudom.


Az sem kizárt, sőt, a legvalószínűbb, hogy egyszerűen nem mindenki fogékony erre a fajtára.
Nekem meg pl. hiába mutogatnátok jófajta zúzós elektromos zenét. Meg a rendszeren is tökbénán szólna, asszem.

[Rock60]

Ez egy rossz összehasonlítás. Mondjuk pipacsot szinte mindenki látott már, tudja milyen. De mondjuk egy mályvaszínű ruhát egy divatbemutatón a fényképezőgép sem biztos, hogy 100%-ban tud reprodukálni.

Nem erről beszélt. csak arról,hogy a természetes hangot napi 24-ben halljuk, így nem nehéz megkülönböztetni egy természetes megszólalást a művitől. Fekete Pákót is kiszúrjuk, hogy nem anyanyelve a magyar ugyanígy a nem természetes megszólalást, teljesen mindegy, mi szól.

De, ha nem, majd elmeséli, mire gondolt, én így értem. már meséltem párszor itt, ha valahova elmegyek hallgatózni, mindig kérdezik, mit tegyenek be/fel. mindegy...

Nyilván, a hasonlat nem tökéletes, nem is szeretem már őket, mert mindig elmondják, hogy az miért rossz...
Egyébként nem rossz és nem is az a hasonlat lényege, hogy mennyire profi monitor szükségeltetik a helyes színvisszaadáshoz. De mindegy, hagyjuk a fotót...

Úgy van, ahogy revi mondja.
Arra gondoltam, hogy a bennünket körülvevő természetes hangzás és helyes hangzási ballansz felismerése, mióta az ember a tudatása ébredt, a szívében, lelkében, agyában, fülében, folyamatosan pallérozódik.
Ha mind ezt megspékeli pár évtized hifizéssel, nagyot már nem tévedhet - ha csak nem esett közben füllel egy lavór fortyogó ólomba...

[SoundMania]

Sok lemezen vannak olyan hangok amiket ismerünk a való életből. Ezekhez jól lehet viszonyítani.

ez mind igaz, DE! Aki sokat jár koncertre, max azt tudja meghallgatni, mit nem fog soha elérni a hifivel.
Ahhoz, hogy tudjuk, mi elérhető, el kell járni és sok hifit meghallgatni és tanulni belőle. Koncertzenei körúttal még senki nem lett hifimágus a semmiből. Persze, ártani nem árt, én speciel nem járok. Nekem macerás a körítés, hogy álljak sorba, viseljem el a sok embert (nekem a zene egyébként is bensőséges, jobb szeretem egyedül hallgatni) és persze ami főleg ott van, utazzak e miatt sokat (lusta vagyok, ennyi)... Sose éreztem ennek hátrányát, ha a hifiben döntést kellett hozzak és a saját szerény igényeimet figyelembevéve, talán sikerült is jól dönteni.

Persze, menjen mindenki sok koncertre, az élmény, de abból sokat nem fog megtanulni a hifiről... ...szerintem

Nem is koncertekre gondoltam. Hanem más egyéb hangokra, amiket hallhatunk a világban. Hangszereket, emberi hangot is meg sok mást is. Ahány koncert terem, annyi féle hang. Itt ahol lakom, pl nagyon rossz a "koncert teremben a hang. Nem is járok ide emiatt. Csak felidegesíteném magam... Legközelebb 50km. Tömegközlekedéssel kb fél nap. De a hang tűrhető. Közelről. 4-10 sor max.... Otthon jobb!

[revox]

Sok lemezen vannak olyan hangok amiket ismerünk a való életből. Ezekhez jól lehet viszonyítani.

ez mind igaz, DE! Aki sokat jár koncertre, max azt tudja meghallgatni, mit nem fog soha elérni a hifivel.
Ahhoz, hogy tudjuk, mi elérhető, el kell járni és sok hifit meghallgatni és tanulni belőle. Koncertzenei körúttal még senki nem lett hifimágus a semmiből. Persze, ártani nem árt, én speciel nem járok. Nekem macerás a körítés, hogy álljak sorba, viseljem el a sok embert (nekem a zene egyébként is bensőséges, jobb szeretem egyedül hallgatni) és persze ami főleg ott van, utazzak e miatt sokat (lusta vagyok, ennyi)... Sose éreztem ennek hátrányát, ha a hifiben döntést kellett hozzak és a saját szerény igényeimet figyelembevéve, talán sikerült is jól dönteni.

Persze, menjen mindenki sok koncertre, az élmény, de abból sokat nem fog megtanulni a hifiről... ...szerintem

[SoundMania]

Öööö... Hát, hogy ugyan azzal a fülünkkel hallgatjuk, mint a való életet ?
Ha én egy tűzpiros virágot lefényképezek, sejtem milyennek kell lennie a képen a színének, hiszen ott a modell, a virág, meg amúgy is ezerszer láttam már.
Utána mutogathatnak nekem rózsaszínre és bordóra sikerült fotókat, hogy az a hiteles...

Melyik az a felvétel amit saját füleddel hallottál mikor készült (és valami csoda folytán) megmaradtak a hangok a fejedben?
Ez egy rossz összehasonlítás. Mondjuk pipacsot szinte mindenki látott már, tudja milyen. De mondjuk egy mályvaszínű ruhát egy divatbemutatón a fényképezőgép sem biztos, hogy 100%-ban tud reprodukálni. Fehérből is van jó néhány árnyalat, a szürkéről meg ne is beszéljünk. A szintek (kontrasz, csúcsfények, feketék stb.) beállításával is tudom manipulálni a végeredményt. A monitorokról meg ne is beszéljünk. Nem véletlenül léteznek pro monitorok nagy színtérlefedettséggel.

Sok lemezen vannak olyan hangok amiket ismerünk a való életből. Ezekhez jól lehet viszonyítani.

[revox]

Szerintem ez egy jó példa arra milyen is egy zongora hangja.
https://www.youtube.com/watch?v=xd2TL88T9_s
Na de milyen van a felvételen? Azt inkább hagyjuk is, hogy a stúdióban, ki és milyen elektronikákkal dolgozott a saját szájíze szerint.

Talán a második fele miatt is felesleges a tökéletes hangszerhűséget hajkurászni. Persze,nem árt, ha tud különbséget tenni a hifi "ez", és "az" között, de ettől ez a "hangminősség" kérdés sokkal egyszerűbb, de lehet csak nekem tűnik annak.
Nagyjából egy dolgot figyelek meg egy hifinél: mennyire érzem azt,hogy gépet hallgatok. Vagy megfordítva: mennyire tudja feledtetni, hogy gépet hallgatok. De ezek is túl nagy szavak és olyan "bölcsek". Egyszerűen, amit jó hallgatni, az jó és kész. Ezzel a nézettel egy baj van, nem lehet éveken át boncolgatni, filozofálni és merengeni rajta

ui: jó videó

Megpróbálok arra rávilágítani ami az én "hitvallásom" szerint mindenkinek egyértelmű kellene, hogy legyen.
A legtöbben a hangokat, a mély-közép-magas hangok arányát nézik alapból. A kábelnek "kevés a mélye", "sok a magasa" stb. Nyilván a korábban kitárgyalt dolgok miatt ezek alapján billenhet jobbra vagy balra a mérleg.
Amiknek viszont mindenhol pozitívumként kellene jelentkezni az a hangok "tisztasága", a dinamikai árnyalások, a térleképzés, a szeparáció. Természetesen azért még lehet "rossz" egy kábel mert ezek valamelyikében jeleskedik. Viszont ezen tulajdonságok hiánya nem igazán orvosolható semmivel.
Sokan azt gondolják, és így is titulálják, ha valami "dinamikus" hangú akkor az agresszív, fárasztó, idegesítő. Hát pont nem az. Ahol nyugodtság van ott nyugodt, ahol feszültség ott erőteljes. Számomra a mindig nyugodt az unalmas. Na meg persze az ellenkezője sem igazán jó, talán még rosszabb is. Lapos unalmas a zene, ha nincs mélység, a zenészek, mintha egymás mellett állnának a színpad szélén. Elviselhetetlennek tartom azt is amikor minden egy helyről szól, nincs szélesség (a zenészek egy kupacban vannak egymás hegyén-hátán). Szinte zagyvaság a zene, mintha összekevernénk egy menü fogásait és úgy tálalnánk.
Mivel a tökéletes hangzás lényegében elérhetetlen inkább ezek azok a paraméterek amikre kellően oda kellene figyelni.

Őszinte leszek, nem tudnám megmondani, ezek a paraméterek nálam miként érvényesülnek. ezek nyilván olyan dolgok,amik fontosak, de lehet van az a szint,ahol ezek már alapkövetelmények, vagy alapból megvannak és a tulaj nem fordít rá figyelmet. De lövésem sincs. Nem szoktam ennyire szétcincálni egy rendszer hangját.

talán a nyugodtság, vagy feszültségre tudok refeltekálni, de kicsit másként értelmzve... Pl az Einstürzende / Silence is Sexi albuma hatott eddig mindenkire. Elég nyugis zenének hallatszik de közben módfelett depresszál... (nem is szeretem -sűrűn- hallgatni ) Talán ezek azok a paraméterek, melyek nekem minden felett állnak egy hiifi tudásának megítélésben: mennyire tudja közvetíteni a zene mondanivalóját. Ha akarom, mondhatom úgy is, hangulatát. De így szép lassan visszakerülök oda,ahol az előbb voltam: mennyire tudja feledtetni,hogy konzervet hallgatok, mennyire kis mértékben áll közém és a zene közé (hole in the bucket )

de nekem ez idegen terület

[revox]

nem erről beszélt. csak arról,hogy a természetes hangot napi 24-ben halljuk, így nem nehéz megkülönböztetni egy természetes megszólalást a művitől. Fekete Pákót is kiszúrjuk, hogy nem anyanyelve a magyar ugyanígy a nem természetes megszólalást, teljesen mindegy, mi szól.

de, ha nem, majd elmeséli, mire gondolt, én így értem. már meséltem párszor itt, ha valahova elmegyek hallgatózni, mindig kérdezik, mit tegyenek be/fel. mindegy...

Szerintem ez egy jó példa arra milyen is egy zongora hangja.
https://www.youtube.com/watch?v=xd2TL88T9_s
Na de milyen van a felvételen? Azt inkább hagyjuk is, hogy a stúdióban, ki és milyen elektronikákkal dolgozott a saját szájíze szerint.

[OFF - katt ide ha látni akarod]

ez egy sok okból kifolyólag érdekes videó
rátettem az automata fordítót magyarra (kb 3 perctől beszélgetnek) és bár, itt-ott elég érdekes dolgokat szül, a lényeg lejön,hogy sok olyan jellemzőt hiányol,amitől egy hifi hangja "férfias" (gondolom erőteljes,odacsap, az én értelmezésemben erőszakos, torzít), de azt rebegi, hogy végülis ez a természetes megszólalás tetszik neki... Valamit mondott, efeleljtettem,de valami olyan, hogy a zenét kapod egyben és ez jó.
Tegnap meghallgattam a Recoil/Liquid lemezt és az Ektar /Kontrapunktot. szerelgettem,így mire észbekaptam, kétszer lement mindkettő. Egy hangszert nem tudnék mondai, ami a lemezen volt. Ennyire nem érdekelt, csak a zene egyben. Szerencsére elég tűrhető volt, hagyott "dolgozni"

fentieket, persze, amennyire a fordítóban lehet bízni. Ha valaki beszéli a nyelvet, majd elmondja, mit is beszélnek pontosan.

[MrCollector]

Szerintem ez egy jó példa arra milyen is egy zongora hangja.
https://www.youtube.com/watch?v=xd2TL88T9_s
Na de milyen van a felvételen? Azt inkább hagyjuk is, hogy a stúdióban, ki és milyen elektronikákkal dolgozott a saját szájíze szerint.

Talán a második fele miatt is felesleges a tökéletes hangszerhűséget hajkurászni. Persze,nem árt, ha tud különbséget tenni a hifi "ez", és "az" között, de ettől ez a "hangminősség" kérdés sokkal egyszerűbb, de lehet csak nekem tűnik annak.
Nagyjából egy dolgot figyelek meg egy hifinél: mennyire érzem azt,hogy gépet hallgatok. Vagy megfordítva: mennyire tudja feledtetni, hogy gépet hallgatok. De ezek is túl nagy szavak és olyan "bölcsek". Egyszerűen, amit jó hallgatni, az jó és kész. Ezzel a nézettel egy baj van, nem lehet éveken át boncolgatni, filozofálni és merengeni rajta

ui: jó videó

Megpróbálok arra rávilágítani ami az én "hitvallásom" szerint mindenkinek egyértelmű kellene, hogy legyen.
A legtöbben a hangokat, a mély-közép-magas hangok arányát nézik alapból. A kábelnek "kevés a mélye", "sok a magasa" stb. Nyilván a korábban kitárgyalt dolgok miatt ezek alapján billenhet jobbra vagy balra a mérleg.
Amiknek viszont mindenhol pozitívumként kellene jelentkezni az a hangok "tisztasága", a dinamikai árnyalások, a térleképzés, a szeparáció. Természetesen azért még lehet "rossz" egy kábel mert ezek valamelyikében jeleskedik. Viszont ezen tulajdonságok hiánya nem igazán orvosolható semmivel.
Sokan azt gondolják, és így is titulálják, ha valami "dinamikus" hangú akkor az agresszív, fárasztó, idegesítő. Hát pont nem az. Ahol nyugodtság van ott nyugodt, ahol feszültség ott erőteljes. Számomra a mindig nyugodt az unalmas. Na meg persze az ellenkezője sem igazán jó, talán még rosszabb is. Lapos unalmas a zene, ha nincs mélység, a zenészek, mintha egymás mellett állnának a színpad szélén. Elviselhetetlennek tartom azt is amikor minden egy helyről szól, nincs szélesség (a zenészek egy kupacban vannak egymás hegyén-hátán). Szinte zagyvaság a zene, mintha összekevernénk egy menü fogásait és úgy tálalnánk.
Mivel a tökéletes hangzás lényegében elérhetetlen inkább ezek azok a paraméterek amikre kellően oda kellene figyelni.

[revox]

Szerintem ez egy jó példa arra milyen is egy zongora hangja.
https://www.youtube.com/watch?v=xd2TL88T9_s
Na de milyen van a felvételen? Azt inkább hagyjuk is, hogy a stúdióban, ki és milyen elektronikákkal dolgozott a saját szájíze szerint.

Talán a második fele miatt is felesleges a tökéletes hangszerhűséget hajkurászni. Persze,nem árt, ha tud különbséget tenni a hifi "ez", és "az" között, de ettől ez a "hangminősség" kérdés sokkal egyszerűbb, de lehet csak nekem tűnik annak.
Nagyjából egy dolgot figyelek meg egy hifinél: mennyire érzem azt,hogy gépet hallgatok. Vagy megfordítva: mennyire tudja feledtetni, hogy gépet hallgatok. De ezek is túl nagy szavak és olyan "bölcsek". Egyszerűen, amit jó hallgatni, az jó és kész. Ezzel a nézettel egy baj van, nem lehet éveken át boncolgatni, filozofálni és merengeni rajta

ui: jó videó

[MrCollector]

Melyik az a felvétel amit saját füleddel hallottál mikor készült (és valami csoda folytán) megmaradtak a hangok a fejedben?
Ez egy rossz összehasonlítás. Mondjuk pipacsot szinte mindenki látott már, tudja milyen. De mondjuk egy mályvaszínű ruhát egy divatbemutatón a fényképezőgép sem biztos, hogy 100%-ban tud reprodukálni. Fehérből is van jó néhány árnyalat, a szürkéről meg ne is beszéljünk. A szintek (kontrasz, csúcsfények, feketék stb.) beállításával is tudom manipulálni a végeredményt. A monitorokról meg ne is beszéljünk. Nem véletlenül léteznek pro monitorok nagy színtérlefedettséggel.

nem erről beszélt. csak arról,hogy a természetes hangot napi 24-ben halljuk, így nem nehéz megkülönböztetni egy természetes megszólalást a művitől. Fekete Pákót is kiszúrjuk, hogy nem anyanyelve a magyar ugyanígy a nem természetes megszólalást, teljesen mindegy, mi szól.

de, ha nem, majd elmeséli, mire gondolt, én így értem. már meséltem párszor itt, ha valahova elmegyek hallgatózni, mindig kérdezik, mit tegyenek be/fel. mindegy...

Szerintem ez egy jó példa arra milyen is egy zongora hangja.
https://www.youtube.com/watch?v=xd2TL88T9_s
Na de milyen van a felvételen? Azt inkább hagyjuk is, hogy a stúdióban, ki és milyen elektronikákkal dolgozott a saját szájíze szerint.

[revox]

Öööö... Hát, hogy ugyan azzal a fülünkkel hallgatjuk, mint a való életet ?
Ha én egy tűzpiros virágot lefényképezek, sejtem milyennek kell lennie a képen a színének, hiszen ott a modell, a virág, meg amúgy is ezerszer láttam már.
Utána mutogathatnak nekem rózsaszínre és bordóra sikerült fotókat, hogy az a hiteles...

Melyik az a felvétel amit saját füleddel hallottál mikor készült (és valami csoda folytán) megmaradtak a hangok a fejedben?
Ez egy rossz összehasonlítás. Mondjuk pipacsot szinte mindenki látott már, tudja milyen. De mondjuk egy mályvaszínű ruhát egy divatbemutatón a fényképezőgép sem biztos, hogy 100%-ban tud reprodukálni. Fehérből is van jó néhány árnyalat, a szürkéről meg ne is beszéljünk. A szintek (kontrasz, csúcsfények, feketék stb.) beállításával is tudom manipulálni a végeredményt. A monitorokról meg ne is beszéljünk. Nem véletlenül léteznek pro monitorok nagy színtérlefedettséggel.

nem erről beszélt. csak arról,hogy a természetes hangot napi 24-ben halljuk, így nem nehéz megkülönböztetni egy természetes megszólalást a művitől. Fekete Pákót is kiszúrjuk, hogy nem anyanyelve a magyar ugyanígy a nem természetes megszólalást, teljesen mindegy, mi szól.

de, ha nem, majd elmeséli, mire gondolt, én így értem. már meséltem párszor itt, ha valahova elmegyek hallgatózni, mindig kérdezik, mit tegyenek be/fel. mindegy...

[MrCollector]

Na de pont erről beszéltem! Mi a garancia arra, hogy az a "jó" balansz, amit mondjuk te annak tartasz? Vagy én. Semmi.
Pont a tavalyi találkozón az Audioforum-ban szembesültem többedszerre is azzal milyen ízlés-hallásbeli eltérések lehetnek személyenként.

Öööö... Hát, hogy ugyan azzal a fülünkkel hallgatjuk, mint a való életet ?
Ha én egy tűzpiros virágot lefényképezek, sejtem milyennek kell lennie a képen a színének, hiszen ott a modell, a virág, meg amúgy is ezerszer láttam már.
Utána mutogathatnak nekem rózsaszínre és bordóra sikerült fotókat, hogy az a hiteles...

Melyik az a felvétel amit saját füleddel hallottál mikor készült (és valami csoda folytán) megmaradtak a hangok a fejedben?
Ez egy rossz összehasonlítás. Mondjuk pipacsot szinte mindenki látott már, tudja milyen. De mondjuk egy mályvaszínű ruhát egy divatbemutatón a fényképezőgép sem biztos, hogy 100%-ban tud reprodukálni. Fehérből is van jó néhány árnyalat, a szürkéről meg ne is beszéljünk. A szintek (kontrasz, csúcsfények, feketék stb.) beállításával is tudom manipulálni a végeredményt. A monitorokról meg ne is beszéljünk. Nem véletlenül léteznek pro monitorok nagy színtérlefedettséggel.

[Rock60]

Na de pont erről beszéltem! Mi a garancia arra, hogy az a "jó" balansz, amit mondjuk te annak tartasz? Vagy én. Semmi.
Pont a tavalyi találkozón az Audioforum-ban szembesültem többedszerre is azzal milyen ízlés-hallásbeli eltérések lehetnek személyenként.

Öööö... Hát, hogy ugyan azzal a fülünkkel hallgatjuk, mint a való életet ?
Ha én egy tűzpiros virágot lefényképezek, sejtem milyennek kell lennie a képen a színének, hiszen ott a modell, a virág, meg amúgy is ezerszer láttam már.
Utána mutogathatnak nekem rózsaszínre és bordóra sikerült fotókat, hogy az a hiteles...

[MrCollector]

Én, munkámból kifolyólag, sok helyen megfordulok kábeltesztelés okán és tisztában vagyok vele.

Bocsánat a tudatlanságomért, de te gyártasz saját kábeleket?

Igen. De, ha ezzel kapcsolatban egyéb kérdésed lenne kérlek privátban keress! Fő a békesség.

[DeProtector]

Én, munkámból kifolyólag, sok helyen megfordulok kábeltesztelés okán és tisztában vagyok vele.

Bocsánat a tudatlanságomért, de te gyártasz saját kábeleket?

[MrCollector]

Én azt mondom a kábelemről, hogy ez tökéletesen kiegyenlített hangú. Valaki beteszi a rendszerébe és elpanaszolja mindenkinek, hogy felborult a hangkép, pl. sok lett a magas. Igen ám, de mi van akkor, ha ezt a rendszer egy másik vagy éppen több eleme okozza?

Benne van a pakliban.
Neked, aki kábeleket gyárt tudnod kell, hogy egy ( nagyon ) jó kábel, még ha önhibáján kívül meg is borítja kicsit a korábban összebarkácsolt, megszokott hangzási ballanszt, sok más, az egész rendszerre gyakorolt pozitív tulajdonságai miatt hozza a " kötelezőt ", jobban szól tőle a rendszer.
HA elbillent a ballansz, az apróságokkal mindig korrigálható...

Na de pont erről beszéltem! Mi a garancia arra, hogy az a "jó" balansz, amit mondjuk te annak tartasz? Vagy én. Semmi.
Pont a tavalyi találkozón az Audioforum-ban szembesültem többedszerre is azzal milyen ízlés-hallásbeli eltérések lehetnek személyenként. Ami valakinek tetszett azt más hallgathatatlannak titulálta, de igazán "szakmailag" nem tudta megmagyarázni miért. Na meg az első Audio Expo-n is ahol a standomnál kipróbáltam egy valaki által odahozott és agyondicsért fejhallgatót (ami megjegyzem sokkal olcsóbb volt, mint amihez hasonlítottuk) és nem értettem a tulajdonosa miért van annyira elragadtatva tőle. Aztán a végén megegyeztünk annyiban, hogy a maga árszintjén teljesen jó. És itt ugrik a majom a vízbe, mert sajnos sokan, akiknek nincs elég tapasztalatuk drágább illetve a sajátjuktól eltérő rendszerekkel, egyszerűen rossz mértékkel mérnek. Simán előfordulhat, hogy egy jó kábel egy "rossz" rendszerben helytelen megítélést kap, mert a jóságok mellett a hibákat is előhozza amik sokkal zavaróbbak lehetnek, mint a nyereség. Na ezt nem tudják sokan megemészteni és ebből adódnak a félrevezető véleményezések. Én, munkámból kifolyólag, sok helyen megfordulok kábeltesztelés okán és tisztában vagyok vele. Azonban a legtöbb helyen egy jó kábel mindig pozitív irányba billenti a mérleg nyelvét.

[revox]

... egyformán "gyenge" minden pontjában és a végeredmény egy olyan berendezés,amit igaz,csak görgőzni használok (szobabickli népiesen), de nem akadály neki egy Motörhead koncert (takt), de nemrég kipróbáltam Bach-al és mondanám, hogy meglepődtem, ha ma kezdtem volna, de tudtam, mi fog történni: gond nélkül letolta azt a csemballós lemezt,amit nemrég @chord ajánlására vettem meg.

A csembalónál, vagy más, felhang-érzékeny hangszernél az van, hogy a kicsi krumpli rendszereken olykor meglepően jó hang lesz. Akár autóhifin is. Mert ezeket a balhés részeket egyszerűen lenyelik, nem sugározzák le, jótékonyan hagyják, hogy a hallásunk kipótolja a hiányzó részt. És ezzel a pótlással jobban járunk.
A 'nagy' rendszerek egy jó vastag része hallgathatatlan csembaló felvételekkel. Ez sajnos tény. Még a túlzó árcédula sem biztosíték. Mert a felhang-hibák, amelyek valamiféle torzítások, vagy jitter, vagy egy rossz drót, vagy a mittudoménmi eredményei, ott sütkéreznek a napon.
A Brothers in Arms vagy a Motörhead ettől még szólhat nagyon megnyerően, jó ritmussal, meg basszussal, meg mindennel, de a csembaló, az egy csalafinta dolog, ott nincs pardon.

Csak kérdezem, a Heed+ Spendor mit tud lesugározni ezekből a felhangokból? Nem lehet, hogy az is krumpli, mint a Navon, csak kicsit nagyobb kupac?
Én valahigy nem étzem ezen a lemezen a bonyolultságot (cserébe unalmas), a nemrég valahol emlegetett Boris Vian ötször hájendebb :)

[Rock60]

Köszi!
Ezt mire lehet vagy érdemes használni?
Kivéve vasalás...

Rápattintasz egy IEC dugót, aztán próba - cseresznye...

[chord_]

No igen , de mi lenne az összehasonlítási alap alapja?

Vagyis mihez képest, mert kábelcserével se biztos hogy tudom, hogy szólna élőben a hangszer, főleg aki sose hallott még pl.

(és akkor ott van akusztika és millió más apróság, mint azt tudjuk :) )

Nagyon egyszerű.
Sok dolgot hallottam már élőben, de ilyen kétmanuálos flamand csembalót biztosan nem; ezzel a különös nem temperált eltolt középtónusos hangolással meg 100%, hogy nem. Szóval én sem tudom, hogyan szól a valóságban. De nem azt kell keresni.
Hanem az élményt. A megszólalást. Amelyik tetszik. Mondjuk annyira, hogy nem hallgatsz ilyeneket, sőt, akár maga a darab sem olyan, hogy gyere gombóc, hamm, bekaplak, szóval tökidegen a harctér, - de egy csere után tud annyira gyönyörűen szólni, hogy felkapod rá a fejed, hogy nézzük már meg egyáltalán, mi a csuda ez, ami egyáltalán így tud szólni.

Jómagam jártam már így pl. kortárs zenével. Mentem a hangzás után. Aztán 'meglett' a zene, bement. Volt persze, ami nem, de akkor is őrült jól szólt.

Csembalónál sajnos az van, hogy sok helyen már az is nagy fegyvertény, hogy nem idegesít halálra.
Mert a rossz megszólalás az itt idegesítő, konkrétan. Nem az van, mint a kojaniszkacsinál, hogy pl. picit laposabb a közepe, vagy silányabb a basszus, vagy hogy a művi térmélység csak 2m lett a 6 helyett, hanem az, hogy annyira zavaró, hogy egy erős késztetés van arra, hogy ezt most azonnal ki kellene kapcsolni...
És a hifi ebben nyakig benne van.
A vezetékek is.

[dumdum]

Köszi!
Ezt mire lehet vagy érdemes használni?
Kivéve vasalás...

[trane]

Esetleg tudja valaki, hogy ez milyen kábel lehet?
1960-70-es években készült.

1742212618671.jpg
1742212556852.jpg

litze-szerkezetű vasalózsinór

[dumdum]

Esetleg tudja valaki, hogy ez milyen kábel lehet?
1960-70-es években készült.