Annak érdekében, hogy fenntartsuk ezt a szigetet, szükségünk van bevételre. Te is támogathatsz minket, ha azt szeretnéd, hogy sokáig és stabilan tudjunk működni. Amennyiben élsz ezzel a lehetőséggel, azt mi megköszönjük!
DAC-olás
- Mézga Aladár
- Kezdő Fórumlakó
- Hozzászólások: 453
- Csatlakozott: 2015.03.22., vas. 07:25
- Értékelés: 113
Re: DAC-olás
Sziasztok!
Tud valaki ADC (analog to digital) konvertert ajánlani.
A mostani rendszeremben már csak digitális bemenet van és időnként szükség lenne rá.
Tud valaki ADC (analog to digital) konvertert ajánlani.
A mostani rendszeremben már csak digitális bemenet van és időnként szükség lenne rá.
Mindig, mindennél van jobb!
Online
Re: DAC-olás
(A kontextusok okán meghagynám az idézeteket, hátha nem zavaró)
Szerdán összejöttünk páran nálam, ami igen ritka esemény, nem szoktam csoportos meghallgatásokat otthon szervezni.
Részben azért, hogy az aktív hangsugárzókban lévő erősítőket firmware upgradeljük és persze, hogy meg is hallgassuk az előtérben lévő DAC-al közvetlenül meghajtva.
Ennek az AKM chipes DAC-nak a különlegessége, hogy cserélhető benne az USB interfész modul és akár XMOS, akár Amanero interfésszel is használható. A DAC koncepcióját, tápját tekintve nagyon hasonlít arra megoldásra, ami az aktív hangsugárzóban is megtalálható. A DAC tervezője és megépítője, Tóth Gábor hozott belőle egy dobozos verziót is, amiben szintén cserélhető az USB interfész, ámde másik műveleti erősítő IC van benne.
Mindenféle verzióban és beállítással hallgattuk a két DAC-ot, nem csak XMOS vs Amanero, de a kétféle műveleti erősítő tekintetében is. A konklúzió az lett röviden, hogy a dobozolatlan DAC-ban lévő műveleti erősítővel (TI OPA1612) és a 6-os szűrő állással kaptuk (Low Dispersion Short Delay Filter) az adott rendszerben a többségünknek leginkább tetsző eredményt.
Némi tanakodás után azt is kb egyöntetűen megállapítottuk, hogy az Amanero egy kicsit élvezhetőbben szól, de a különség az XMOS-hoz képest hangyafaroknyi és persze rendszer - és felvételfüggő is. Minél kevesebb a felvételben a beavatkozás, annál kevésbé hallhatóak a különbségek.
A fentebb leírtak így semmilyen módon sem tekinthetőek tudományos eredménynek, maximum felületes benyomásnak mondanám, még az olykor teljesen egyértelmű tapasztalásaink esetében is.
Szerdán összejöttünk páran nálam, ami igen ritka esemény, nem szoktam csoportos meghallgatásokat otthon szervezni.
Részben azért, hogy az aktív hangsugárzókban lévő erősítőket firmware upgradeljük és persze, hogy meg is hallgassuk az előtérben lévő DAC-al közvetlenül meghajtva.
Ennek az AKM chipes DAC-nak a különlegessége, hogy cserélhető benne az USB interfész modul és akár XMOS, akár Amanero interfésszel is használható. A DAC koncepcióját, tápját tekintve nagyon hasonlít arra megoldásra, ami az aktív hangsugárzóban is megtalálható. A DAC tervezője és megépítője, Tóth Gábor hozott belőle egy dobozos verziót is, amiben szintén cserélhető az USB interfész, ámde másik műveleti erősítő IC van benne.
Mindenféle verzióban és beállítással hallgattuk a két DAC-ot, nem csak XMOS vs Amanero, de a kétféle műveleti erősítő tekintetében is. A konklúzió az lett röviden, hogy a dobozolatlan DAC-ban lévő műveleti erősítővel (TI OPA1612) és a 6-os szűrő állással kaptuk (Low Dispersion Short Delay Filter) az adott rendszerben a többségünknek leginkább tetsző eredményt.
Némi tanakodás után azt is kb egyöntetűen megállapítottuk, hogy az Amanero egy kicsit élvezhetőbben szól, de a különség az XMOS-hoz képest hangyafaroknyi és persze rendszer - és felvételfüggő is. Minél kevesebb a felvételben a beavatkozás, annál kevésbé hallhatóak a különbségek.
A fentebb leírtak így semmilyen módon sem tekinthetőek tudományos eredménynek, maximum felületes benyomásnak mondanám, még az olykor teljesen egyértelmű tapasztalásaink esetében is.
kaef2 írta: ↑2025.02.23., vas. 09:06A viszonylag rövid idő és a többször is hajnalig tartó hallgatózások következtében az alábbiakat látom érdemesnek leírni az XMOS vs Amanero kérdésben a Tóth Gábor-féle DAC-ban használva:kaef2 írta: ↑2025.02.17., hétf. 17:48A következő egy-két hétben ismét kísérletezés megy majd nálam.
Az alábbi DAC-ban van egy Amanero és egy XMOS interfész is és lehet őket kapcsolgatni.
Hátha kiderül van-e a hangjuk között az adott környezetben különbség.
A készülék hazai ötlet és kísérletező kedv eredménye, egy barátom áldozott rá sok órát a nemlétező szabadidejéből.
![]()
1. Az XMOS érzékenyebb az USB kábelekre, azok cseréjével többet változik a hangja, jó és rossz irányban egyaránt. Sőt arra is érzékeny, hogy egy több PCI buszos számítógép esetében melyik USB csatlakozást használjuk. USB3 csatlakozással nálam jobban tetszett, mint USB2-vel. Az Amanero nem mutatott számomra érzékelhető különbséget ilyen módon végigpróbálva azt is a 6 USB csatlakozással a számítógépen.
2. Az USB kábelhosszra egyik sem érzékeny, van pár kábelem többféle hosszban, hazai készítésű réz és ezüst és AQ meg WW is, ez utóbbiból 4,5m-es a leghosszabb. A sima bolti USB-k között, nagyobb különbségeket mutat mindkettő interfész mint a drágák használata esetében. Ha influenszeri karrierre vágynék, akkor most megírnám, hogy a boltiak között melyik verte le a drágákat és hogy ezt majd a következő részben elárulom, de ilyesmi nem történt sajnos. A legjobban egy hazai készítésű ezüst vált be, ami ráadásul 2m hosszú.
3. Az Amanero, mintha egy picit hangosabb lenne, de ez valószínűleg érzéki csalódás. Nagyon halkan több a tartás az Amanero hangjában.
4. Az XMOS picivel részletgazdagabb, talán egy picivel simább hangú is, mint az Amanero.
5. Az Amanero viszont jobban leválik a hangsugárzókról, előre, hátra is oldalirányban is, hozzá képest az XMOS kicsit beszorul a hangsugárzók közé és inkább csak hátrafelé terjeszti ki a hangzást (az aktív hangfalak és a DAC hálózati kábeleit dugóforgatással is megpróbáltam, mindkét polaritással ez volt a tapasztalatom).
6. Az Amanero hangja élőbb kicsivel, lendületesebb, jobban kezeli a hangos modern maszterelésú zenéket, az XMOS időnként egy nagyon hangos zene estében kicsit zavarossá válik, a mélytartományban kevéssé maradnak a szólamai követhetőek, már amikor a producer célja valamiféle szólamtisztaság volt és nem csak a hangerő.
7. Az “élőség” azt is jelenti számomra, hogy az Amaneroval hangyafaroknyit testesebbek a hangszerek (az érzéki csalódás határán) és fél hangyafarknyival talán jobbnak mondható a tranziens viselkedés.
8. A DAC és az aktív hangsugárzók fázishelyes bedugással szólnak jobban (számomra). A használt, FIR DSP keresztváltott aktív hangsugárzók a hangfrekvenciás tartományban gyakorlatilag fázishiba nélkül működnek, és kb 25 Hz és 18 kHz között lineárisak, +/- 1,5 dB-n belül, a - 3 dB pont 19 Hz-nél van.
Összességében:
DAC konstrukció, rendszer- és ízlésfüggőnek mondanám, hogy kinek melyik jön be az XMOS vs Amanero kérdésben.
Használati értékét, hangminőségét tekintve számomra egyenértékű a két interfész. Persze az én ízlésem és a rendszer megszólalása szerint. A helyi tárról lejátszott file-ok esetében valahogy kisebb volt minden különbség, mint a streamek esetében. Minél nagyobb volt a mintavételezés, annál kisebbek voltak az amúgy sem drámai különbségek, DSD256 esetében voltak a legkisebbek. Ez valószínűleg összefügghet a felhasznált AKM csipek működésével.
A rendszer nagyon egyszerű volt:
- a DAC szabályozható kimenete közvetlenül egy Siltech 880 sorozatú XLR kábelen keresztül (3m) csatlakozott a Hóbagoly hangsugárzókba, amiket 3m-es Crystal Cable tápkábelek láttak el árammal.
- Minden táp egy egyszerű Wireworld elosztóba ment, ami egy Siltech 880-as sorozatú tápkábellel kapott a dedikált ösvényről (Gigawave tápkábellel és Gigawave megszakítón keresztül) betápot. Siltech 880 a tápkábele a DAC-nak és a Roon/Audirvana szervernek is.
- Leginkább a képen a földön látható audio optimalizált Ubuntu szerveres Roon/Audirvana gépről szólt minden, ami egy 4 magos Xeon CPU-s, lineáris tápos, passzív hűtésű, Asus munkaállomás alaplapos, 16 GB ECC memóriás munkaállomás, grafikus kártya nélkül, headless módban használva.
- De próbáltam M3 Macbook Air-rel, iMac Pro-val és lineáris tápos inteles Macbook Proval is. Semmilyen Windows-os gép nincs a lakásban, így azokkal nem tudtam kipróbálni.
- A max szobai hangerő 85-88 dB lehetett, de összességében 82-84 dB volt az átlag.
- A hangsugárzók az első összeszereléskor 5000m2-es csarnokban bemért és beállított lineáris beállításban voltak, semmiféle DSP-s szobai korrekciót nem használtam. Kb 3 m-ről hallgattam őket, az átlagosnál magasabban ülve, 28 m2-es szobában.
Ha érdekes majd pár zenét megadhatok a Tidalról, amiket használtam, természetesen a saját My Reel Club, a szalagról digitalizált Djabe, és a Kishonti István-féle kevés (2 vagy 4) mikrofonos, élő felvételek mellett.
![]()
Online
Re: DAC-olás
Az AKM esetében amit itt használtunk, 6 állás van. A "Low Dispersion Short Delay Filter" vált be a legtöbb meghallgatott zenén. A legjobb mérési eredményű "Sharp Roll-off" szólt a legrosszabbul.fülelek írta: ↑2025.02.23., vas. 13:00Több dacnál is problémát okoz a digitális szűrő 2-7 féle állíthatósága. Sajnos ritkán van úgy, hogy egy bizonyos szűrő beállítás jobban/szebben szól az összes zenén. A felvétel készítésén múlik legtöbbször, és ha valaki nagyon sokféle zenét hallgat, akkor bizony váltogatni kell a szűrőket, mert többet számíthat, mint hogy pl. milyen összekötő kábelt használunk. A mérések sem teljesen mérvadóak, mert a forrás jele sem tökéletes, csak annak ismeretében lehet értékelni a méréseket.
Persze be lehet venni a leszarom tablettát, fölhörpinteni egy dózis eztvagyazt, és hallgatni vigyorogva a cuccost.
Online
Re: DAC-olás
- fülelek
- V.I.P.
- Hozzászólások: 7145
- Csatlakozott: 2005.08.08., hétf. 20:44
- Értékelés: 5103
- Tartózkodási hely: Csobánka
Re: DAC-olás
Több dacnál is problémát okoz a digitális szűrő 2-7 féle állíthatósága. Sajnos ritkán van úgy, hogy egy bizonyos szűrő beállítás jobban/szebben szól az összes zenén. A felvétel készítésén múlik legtöbbször, és ha valaki nagyon sokféle zenét hallgat, akkor bizony váltogatni kell a szűrőket, mert többet számíthat, mint hogy pl. milyen összekötő kábelt használunk. A mérések sem teljesen mérvadóak, mert a forrás jele sem tökéletes, csak annak ismeretében lehet értékelni a méréseket.
Persze be lehet venni a leszarom tablettát, fölhörpinteni egy dózis eztvagyazt, és hallgatni vigyorogva a cuccost.
Persze be lehet venni a leszarom tablettát, fölhörpinteni egy dózis eztvagyazt, és hallgatni vigyorogva a cuccost.
Online
Re: DAC-olás
Egy adalék az Amanero, Xmos összevetéséhez. Nem túl régen, bő egy éve olvastam egy DAC bemutatása kapcsán
arról, hogy bizony az eredeti Xmos referencia kód hibákat tartalmaz (very buggy), sok cégnek komoly gondot
okoz ezek javítása.
Számos gyártó ezért az USB interfész fejlesztése során Xmos-ról STM32 kontrollerre tért át. Nem annyira olcsó,
cserébe hatékonyabb, megbízhatóbb.
arról, hogy bizony az eredeti Xmos referencia kód hibákat tartalmaz (very buggy), sok cégnek komoly gondot
okoz ezek javítása.
Számos gyártó ezért az USB interfész fejlesztése során Xmos-ról STM32 kontrollerre tért át. Nem annyira olcsó,
cserébe hatékonyabb, megbízhatóbb.
"Az ördög nem olyan szörnyű, mint a matematikai modellje!" (Wavebourn)
Online
Re: DAC-olás
Bocs, ha félreértettem, de a -30dB kivezérlést megjelenítő kijelzővel elsősorban a digitális tartományban dolgozó hangerőszabályozásnál találkoztam, így egyből arra asszociáltam.
Gyula
Hanghordozó -> Kütyük -> Zene
Hanghordozó -> Kütyük -> Zene
Online
A szűrő karakterisztikák és hatféle módon változtathatóak, azzal már nem akartam megbonyolítani az írást, de a simaságot némileg befolyásolják és a részletgazdagságot is, a dinamikai viselkedést csak kevésbé. Van olyan szűrő, amivel az Amanero is simán és részletgazdagon szól, csak egy picit tompábban, ahhoz képest, amit szeretek.
Nem az szól a legjobban, ami mérve a legjobb, egy másik szűrő az, amit az ízlésem és a rendszer szerint a legjobnak érzek.
Re: DAC-olás
Mármint részletesebben kifejtve, ez nálam inkább csak az említés kategóriája, de igazad van, meg lett említve. Kösz a helyesbítést.
A szűrő karakterisztikák és hatféle módon változtathatóak, azzal már nem akartam megbonyolítani az írást, de a simaságot némileg befolyásolják és a részletgazdagságot is, a dinamikai viselkedést csak kevésbé. Van olyan szűrő, amivel az Amanero is simán és részletgazdagon szól, csak egy picit tompábban, ahhoz képest, amit szeretek.
Nem az szól a legjobban, ami mérve a legjobb, egy másik szűrő az, amit az ízlésem és a rendszer szerint a legjobnak érzek.
Online
Mi értelme egy Ferrarit használni a hétköznapok során a magyar utakon?
Re: DAC-olás
Miből gondolod, hogy digitális? Mit írtam félreérthetően? Analóg. Mind a DAC kimenetén, mind az aktív hangsugárzóban, csak azt ugye nem használom. Csupán a kijelzése az aktuális állásnak digitális.juliush írta: ↑2025.02.23., vas. 10:06Akkor mégiscsak digitális volt, nem?kaef2 írta: ↑2025.02.23., vas. 09:56Analóg a hangerőszabályzás.
A hangsugárzókban 6x1000W erősítő van oldalanként, páronként bridgelve és teljesen szimmetrikus jelútvonallal, maxra kitekert hangerőszabályzással. A bemeneti érzékenység és impedancia a pro audióban szokásos.
A Dac kimenetén a hangosabb hallgatáskor -30 dB-t mutat a kijelző.![]()
(Mennyire értelmetlen otthoni környezetben az a bődületes erősítés/teljesítmény, mikor értelmes hangerőt csak a forrásoldalon és/vagy előerősítőben alkalmazott erőteljes csillapítással realizálhat az ember!)
Mi értelme egy Ferrarit használni a hétköznapok során a magyar utakon?
Online
(Mennyire értelmetlen otthoni környezetben az a bődületes erősítés/teljesítmény, mikor értelmes hangerőt csak a forrásoldalon és/vagy előerősítőben alkalmazott erőteljes csillapítással realizálhat az ember!)
Re: DAC-olás
Akkor mégiscsak digitális volt, nem?kaef2 írta: ↑2025.02.23., vas. 09:56Analóg a hangerőszabályzás.
A hangsugárzókban 6x1000W erősítő van oldalanként, páronként bridgelve és teljesen szimmetrikus jelútvonallal, maxra kitekert hangerőszabályzással. A bemeneti érzékenység és impedancia a pro audióban szokásos.
A Dac kimenetén a hangosabb hallgatáskor -30 dB-t mutat a kijelző.

(Mennyire értelmetlen otthoni környezetben az a bődületes erősítés/teljesítmény, mikor értelmes hangerőt csak a forrásoldalon és/vagy előerősítőben alkalmazott erőteljes csillapítással realizálhat az ember!)
Gyula
Hanghordozó -> Kütyük -> Zene
Hanghordozó -> Kütyük -> Zene
Online
A hangsugárzókban 6x1000W erősítő van oldalanként, páronként bridgelve és teljesen szimmetrikus jelútvonallal, maxra kitekert hangerőszabályzással. A bemeneti érzékenység és impedancia a pro audióban szokásos.
A Dac kimenetén a hangosabb hallgatáskor -30 dB-t mutat a kijelző.
Re: DAC-olás
Analóg a hangerőszabályzás.juliush írta: ↑2025.02.23., vas. 09:45Csak kíváncsiságból kérdezem, hogy digitális hangerőszabályozást használtatok-e, illetve a fenti körülmények között azt a hangerőt mekkora csillapítással értétek el.kaef2 írta: ↑2025.02.23., vas. 09:06...A rendszer nagyon egyszerű volt:
- a DAC szabályozható kimenete közvetlenül egy Siltech 880 sorozatú XLR kábelen keresztül (3m) csatlakozott a Hóbagoly hangsugárzókba, amiket 3m-es Crystal Cable tápkábelek láttak el árammal.
...- A max szobai hangerő 85-88 dB lehetett, de összességében 82-84 dB volt az átlag.
- ... Kb 3 m-ről hallgattam őket, az átlagosnál magasabban ülve, 28 m2-es szobában...
A hangsugárzókban 6x1000W erősítő van oldalanként, páronként bridgelve és teljesen szimmetrikus jelútvonallal, maxra kitekert hangerőszabályzással. A bemeneti érzékenység és impedancia a pro audióban szokásos.
A Dac kimenetén a hangosabb hallgatáskor -30 dB-t mutat a kijelző.
Online
Re: DAC-olás
A "simábbságról" nem írtam.

Online
Re: DAC-olás
Csak kíváncsiságból kérdezem, hogy digitális hangerőszabályozást használtatok-e, illetve a fenti körülmények között azt a hangerőt mekkora csillapítással értétek el.kaef2 írta: ↑2025.02.23., vas. 09:06...A rendszer nagyon egyszerű volt:
- a DAC szabályozható kimenete közvetlenül egy Siltech 880 sorozatú XLR kábelen keresztül (3m) csatlakozott a Hóbagoly hangsugárzókba, amiket 3m-es Crystal Cable tápkábelek láttak el árammal.
...- A max szobai hangerő 85-88 dB lehetett, de összességében 82-84 dB volt az átlag.
- ... Kb 3 m-ről hallgattam őket, az átlagosnál magasabban ülve, 28 m2-es szobában...
Gyula
Hanghordozó -> Kütyük -> Zene
Hanghordozó -> Kütyük -> Zene
- fülelek
- V.I.P.
- Hozzászólások: 7145
- Csatlakozott: 2005.08.08., hétf. 20:44
- Értékelés: 5103
- Tartózkodási hely: Csobánka
Re: DAC-olás
Ha egyszerre részletgazdagabb és ugyanakkor simább hangú, akkor az (nekem) elég indok a döntéshez.
Online
1. Az XMOS érzékenyebb az USB kábelekre, azok cseréjével többet változik a hangja, jó és rossz irányban egyaránt. Sőt arra is érzékeny, hogy egy több PCI buszos számítógép esetében melyik USB csatlakozást használjuk. USB3 csatlakozással nálam jobban tetszett, mint USB2-vel. Az Amanero nem mutatott számomra érzékelhető különbséget ilyen módon végigpróbálva azt is a 6 USB csatlakozással a számítógépen.
2. Az USB kábelhosszra egyik sem érzékeny, van pár kábelem többféle hosszban, hazai készítésű réz és ezüst és AQ meg WW is, ez utóbbiból 4,5m-es a leghosszabb. A sima bolti USB-k között, nagyobb különbségeket mutat mindkettő interfész mint a drágák használata esetében. Ha influenszeri karrierre vágynék, akkor most megírnám, hogy a boltiak között melyik verte le a drágákat és hogy ezt majd a következő részben elárulom, de ilyesmi nem történt sajnos. A legjobban egy hazai készítésű ezüst vált be, ami ráadásul 2m hosszú.
3. Az Amanero, mintha egy picit hangosabb lenne, de ez valószínűleg érzéki csalódás. Nagyon halkan több a tartás az Amanero hangjában.
4. Az XMOS picivel részletgazdagabb, talán egy picivel simább hangú is, mint az Amanero.
5. Az Amanero viszont jobban leválik a hangsugárzókról, előre, hátra is oldalirányban is, hozzá képest az XMOS kicsit beszorul a hangsugárzók közé és inkább csak hátrafelé terjeszti ki a hangzást (az aktív hangfalak és a DAC hálózati kábeleit dugóforgatással is megpróbáltam, mindkét polaritással ez volt a tapasztalatom).
6. Az Amanero hangja élőbb kicsivel, lendületesebb, jobban kezeli a hangos modern maszterelésú zenéket, az XMOS időnként egy nagyon hangos zene estében kicsit zavarossá válik, a mélytartományban kevéssé maradnak a szólamai követhetőek, már amikor a producer célja valamiféle szólamtisztaság volt és nem csak a hangerő.
7. Az “élőség” azt is jelenti számomra, hogy az Amaneroval hangyafaroknyit testesebbek a hangszerek (az érzéki csalódás határán) és fél hangyafarknyival talán jobbnak mondható a tranziens viselkedés.
8. A DAC és az aktív hangsugárzók fázishelyes bedugással szólnak jobban (számomra). A használt, FIR DSP keresztváltott aktív hangsugárzók a hangfrekvenciás tartományban gyakorlatilag fázishiba nélkül működnek, és kb 25 Hz és 18 kHz között lineárisak, +/- 1,5 dB-n belül, a - 3 dB pont 19 Hz-nél van.
Összességében:
DAC konstrukció, rendszer- és ízlésfüggőnek mondanám, hogy kinek melyik jön be az XMOS vs Amanero kérdésben.
Használati értékét, hangminőségét tekintve számomra egyenértékű a két interfész. Persze az én ízlésem és a rendszer megszólalása szerint. A helyi tárról lejátszott file-ok esetében valahogy kisebb volt minden különbség, mint a streamek esetében. Minél nagyobb volt a mintavételezés, annál kisebbek voltak az amúgy sem drámai különbségek, DSD256 esetében voltak a legkisebbek. Ez valószínűleg összefügghet a felhasznált AKM csipek működésével.
A rendszer nagyon egyszerű volt:
- a DAC szabályozható kimenete közvetlenül egy Siltech 880 sorozatú XLR kábelen keresztül (3m) csatlakozott a Hóbagoly hangsugárzókba, amiket 3m-es Crystal Cable tápkábelek láttak el árammal.
- Minden táp egy egyszerű Wireworld elosztóba ment, ami egy Siltech 880-as sorozatú tápkábellel kapott a dedikált ösvényről (Gigawave tápkábellel és Gigawave megszakítón keresztül) betápot. Siltech 880 a tápkábele a DAC-nak és a Roon/Audirvana szervernek is.
- Leginkább a képen a földön látható audio optimalizált Ubuntu szerveres Roon/Audirvana gépről szólt minden, ami egy 4 magos Xeon CPU-s, lineáris tápos, passzív hűtésű, Asus munkaállomás alaplapos, 16 GB ECC memóriás munkaállomás, grafikus kártya nélkül, headless módban használva.
- De próbáltam M3 Macbook Air-rel, iMac Pro-val és lineáris tápos inteles Macbook Proval is. Semmilyen Windows-os gép nincs a lakásban, így azokkal nem tudtam kipróbálni.
- A max szobai hangerő 85-88 dB lehetett, de összességében 82-84 dB volt az átlag.
- A hangsugárzók az első összeszereléskor 5000m2-es csarnokban bemért és beállított lineáris beállításban voltak, semmiféle DSP-s szobai korrekciót nem használtam. Kb 3 m-ről hallgattam őket, az átlagosnál magasabban ülve, 28 m2-es szobában.
Ha érdekes majd pár zenét megadhatok a Tidalról, amiket használtam, természetesen a saját My Reel Club, a szalagról digitalizált Djabe, és a Kishonti István-féle kevés (2 vagy 4) mikrofonos, élő felvételek mellett.
Re: DAC-olás
A viszonylag rövid idő és a többször is hajnalig tartó hallgatózások következtében az alábbiakat látom érdemesnek leírni az XMOS vs Amanero kérdésben a Tóth Gábor-féle DAC-ban használva:kaef2 írta: ↑2025.02.17., hétf. 17:48A következő egy-két hétben ismét kísérletezés megy majd nálam.
Az alábbi DAC-ban van egy Amanero és egy XMOS interfész is és lehet őket kapcsolgatni.
Hátha kiderül van-e a hangjuk között az adott környezetben különbség.
A készülék hazai ötlet és kísérletező kedv eredménye, egy barátom áldozott rá sok órát a nemlétező szabadidejéből.
![]()
1. Az XMOS érzékenyebb az USB kábelekre, azok cseréjével többet változik a hangja, jó és rossz irányban egyaránt. Sőt arra is érzékeny, hogy egy több PCI buszos számítógép esetében melyik USB csatlakozást használjuk. USB3 csatlakozással nálam jobban tetszett, mint USB2-vel. Az Amanero nem mutatott számomra érzékelhető különbséget ilyen módon végigpróbálva azt is a 6 USB csatlakozással a számítógépen.
2. Az USB kábelhosszra egyik sem érzékeny, van pár kábelem többféle hosszban, hazai készítésű réz és ezüst és AQ meg WW is, ez utóbbiból 4,5m-es a leghosszabb. A sima bolti USB-k között, nagyobb különbségeket mutat mindkettő interfész mint a drágák használata esetében. Ha influenszeri karrierre vágynék, akkor most megírnám, hogy a boltiak között melyik verte le a drágákat és hogy ezt majd a következő részben elárulom, de ilyesmi nem történt sajnos. A legjobban egy hazai készítésű ezüst vált be, ami ráadásul 2m hosszú.
3. Az Amanero, mintha egy picit hangosabb lenne, de ez valószínűleg érzéki csalódás. Nagyon halkan több a tartás az Amanero hangjában.
4. Az XMOS picivel részletgazdagabb, talán egy picivel simább hangú is, mint az Amanero.
5. Az Amanero viszont jobban leválik a hangsugárzókról, előre, hátra is oldalirányban is, hozzá képest az XMOS kicsit beszorul a hangsugárzók közé és inkább csak hátrafelé terjeszti ki a hangzást (az aktív hangfalak és a DAC hálózati kábeleit dugóforgatással is megpróbáltam, mindkét polaritással ez volt a tapasztalatom).
6. Az Amanero hangja élőbb kicsivel, lendületesebb, jobban kezeli a hangos modern maszterelésú zenéket, az XMOS időnként egy nagyon hangos zene estében kicsit zavarossá válik, a mélytartományban kevéssé maradnak a szólamai követhetőek, már amikor a producer célja valamiféle szólamtisztaság volt és nem csak a hangerő.
7. Az “élőség” azt is jelenti számomra, hogy az Amaneroval hangyafaroknyit testesebbek a hangszerek (az érzéki csalódás határán) és fél hangyafarknyival talán jobbnak mondható a tranziens viselkedés.
8. A DAC és az aktív hangsugárzók fázishelyes bedugással szólnak jobban (számomra). A használt, FIR DSP keresztváltott aktív hangsugárzók a hangfrekvenciás tartományban gyakorlatilag fázishiba nélkül működnek, és kb 25 Hz és 18 kHz között lineárisak, +/- 1,5 dB-n belül, a - 3 dB pont 19 Hz-nél van.
Összességében:
DAC konstrukció, rendszer- és ízlésfüggőnek mondanám, hogy kinek melyik jön be az XMOS vs Amanero kérdésben.
Használati értékét, hangminőségét tekintve számomra egyenértékű a két interfész. Persze az én ízlésem és a rendszer megszólalása szerint. A helyi tárról lejátszott file-ok esetében valahogy kisebb volt minden különbség, mint a streamek esetében. Minél nagyobb volt a mintavételezés, annál kisebbek voltak az amúgy sem drámai különbségek, DSD256 esetében voltak a legkisebbek. Ez valószínűleg összefügghet a felhasznált AKM csipek működésével.
A rendszer nagyon egyszerű volt:
- a DAC szabályozható kimenete közvetlenül egy Siltech 880 sorozatú XLR kábelen keresztül (3m) csatlakozott a Hóbagoly hangsugárzókba, amiket 3m-es Crystal Cable tápkábelek láttak el árammal.
- Minden táp egy egyszerű Wireworld elosztóba ment, ami egy Siltech 880-as sorozatú tápkábellel kapott a dedikált ösvényről (Gigawave tápkábellel és Gigawave megszakítón keresztül) betápot. Siltech 880 a tápkábele a DAC-nak és a Roon/Audirvana szervernek is.
- Leginkább a képen a földön látható audio optimalizált Ubuntu szerveres Roon/Audirvana gépről szólt minden, ami egy 4 magos Xeon CPU-s, lineáris tápos, passzív hűtésű, Asus munkaállomás alaplapos, 16 GB ECC memóriás munkaállomás, grafikus kártya nélkül, headless módban használva.
- De próbáltam M3 Macbook Air-rel, iMac Pro-val és lineáris tápos inteles Macbook Proval is. Semmilyen Windows-os gép nincs a lakásban, így azokkal nem tudtam kipróbálni.
- A max szobai hangerő 85-88 dB lehetett, de összességében 82-84 dB volt az átlag.
- A hangsugárzók az első összeszereléskor 5000m2-es csarnokban bemért és beállított lineáris beállításban voltak, semmiféle DSP-s szobai korrekciót nem használtam. Kb 3 m-ről hallgattam őket, az átlagosnál magasabban ülve, 28 m2-es szobában.
Ha érdekes majd pár zenét megadhatok a Tidalról, amiket használtam, természetesen a saját My Reel Club, a szalagról digitalizált Djabe, és a Kishonti István-féle kevés (2 vagy 4) mikrofonos, élő felvételek mellett.

Online
Re: DAC-olás
Ok, és melyiket hallgattad meg eddig ?
Topping E70 Velvet + TPA3255 szimmetrikus hidalt üzemmódban + Focal Onyx hangdoboz
„A zene lelket ad az univerzumnak, szárnyakat az elmének, menekülést a képzeletnek és életet mindennek”
„A zene lelket ad az univerzumnak, szárnyakat az elmének, menekülést a képzeletnek és életet mindennek”
Online
- az első fotón XMOS van a készülékben.
- a második fotón az Amanero van a készülékben és mellette az XMOS.
Re: DAC-olás
Foglaljuk össze:
- az első fotón XMOS van a készülékben.
- a második fotón az Amanero van a készülékben és mellette az XMOS.
Online
Re: DAC-olás
Igazad van az elsőt benéztem 

Topping E70 Velvet + TPA3255 szimmetrikus hidalt üzemmódban + Focal Onyx hangdoboz
„A zene lelket ad az univerzumnak, szárnyakat az elmének, menekülést a képzeletnek és életet mindennek”
„A zene lelket ad az univerzumnak, szárnyakat az elmének, menekülést a képzeletnek és életet mindennek”
Online
Re: DAC-olás
A fotón amit beraktál a DAC ban az Amaneró van, és balra mellette a XMOS

A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára hodyka 2025.02.18., kedd 08:43-kor.
Topping E70 Velvet + TPA3255 szimmetrikus hidalt üzemmódban + Focal Onyx hangdoboz
„A zene lelket ad az univerzumnak, szárnyakat az elmének, menekülést a képzeletnek és életet mindennek”
„A zene lelket ad az univerzumnak, szárnyakat az elmének, menekülést a képzeletnek és életet mindennek”
Online
Re: DAC-olás
hodyka írta: ↑2025.02.18., kedd 08:08Amennyiben az XMOS panelre az van ráírva, hogy XMOS, akkor tévedsz. Ezzel jött és ez van az első fotón, ami szerinted Amanero....hodyka írta: ↑2025.02.18., kedd 08:02kaef2 írta: ↑2025.02.18., kedd 07:27
A posztod egy jó példa arra, hogy mennyire nem érdemes egy fotó alapján itélkezni. :)
A fotón az XMOS interfész van.
Ami cserélhető.
Egy csavar kioldásával és egy csoki feloldásával. Van egy Amanero kártya is hozzá.
Ma csinálok az Amaneroval is fotót, és mellé teszem az XMOS interfészt is.
Csak, hogy kicsit nehezebb legyen hülyének nézni.![]()
Én a helyedben megnézném a fotót jobban, az Amanero panel, de ha Neked XMOS akkor legyen![]()
De nyugodtan hívd fel Tóth Gábort és kérdezd meg tőle, ha nekem nem hiszed.
Online
Re: DAC-olás
Miért lenne baj, és meghallgattad már ?
Topping E70 Velvet + TPA3255 szimmetrikus hidalt üzemmódban + Focal Onyx hangdoboz
„A zene lelket ad az univerzumnak, szárnyakat az elmének, menekülést a képzeletnek és életet mindennek”
„A zene lelket ad az univerzumnak, szárnyakat az elmének, menekülést a képzeletnek és életet mindennek”
Online
Re: DAC-olás
hodyka írta: ↑2025.02.18., kedd 08:08Ugye nem baj, ha megpróbálok saját véleményt kialakítani és nem igazán érdekel másnak mi a véleménye?hodyka írta: ↑2025.02.18., kedd 08:02kaef2 írta: ↑2025.02.18., kedd 07:27
A posztod egy jó példa arra, hogy mennyire nem érdemes egy fotó alapján itélkezni. :)
A fotón az XMOS interfész van.
Ami cserélhető.
Egy csavar kioldásával és egy csoki feloldásával. Van egy Amanero kártya is hozzá.
Ma csinálok az Amaneroval is fotót, és mellé teszem az XMOS interfészt is.
Csak, hogy kicsit nehezebb legyen hülyének nézni.![]()
Én a helyedben megnézném a fotót jobban, az Amanero panel, de ha Neked XMOS akkor legyen![]()
"van egy Amanero és egy XMOS interfész is és lehet őket kapcsolgatni."
nem lehet kapcsolgatni, hanem csak cserélni![]()
Gabi azt mondta az Amanero sokkal jobb mint az XMOSazért haszál Amanero-t
![]()
Online
Re: DAC-olás
hodyka írta: ↑2025.02.18., kedd 08:02kaef2 írta: ↑2025.02.18., kedd 07:27A posztod egy jó példa arra, hogy mennyire nem érdemes egy fotó alapján itélkezni. :)hodyka írta: ↑2025.02.18., kedd 06:30
Szia Feri
Szerintem valamit nem jól értettél abból amit Gábor mondott
Két AKM chip-el próbálta, vagyis hárommal, de 4490 és a 4493 volt jobb és csak Amanero van benne, látszik a fotón is
Ha Amanero és egy XMOS interfész lenne benne, két kis panelnek kéne lenni benne és egy i2s Switch-nek,, hogy tudjál váltani, és csak egy USB bemente van csak![]()
De itt nincs csak az Amaneró
A fotón az XMOS interfész van.
Ami cserélhető.
Egy csavar kioldásával és egy csoki feloldásával. Van egy Amanero kártya is hozzá.
Ma csinálok az Amaneroval is fotót, és mellé teszem az XMOS interfészt is.
Csak, hogy kicsit nehezebb legyen hülyének nézni.![]()
Én a helyedben megnézném a fotót jobban, az Amanero panel, de ha Neked XMOS akkor legyen![]()
"van egy Amanero és egy XMOS interfész is és lehet őket kapcsolgatni."
nem lehet kapcsolgatni, hanem csak cserélni![]()
Gabi azt mondta az Amanero sokkal jobb mint az XMOSazért haszál Amanero-t
Topping E70 Velvet + TPA3255 szimmetrikus hidalt üzemmódban + Focal Onyx hangdoboz
„A zene lelket ad az univerzumnak, szárnyakat az elmének, menekülést a képzeletnek és életet mindennek”
„A zene lelket ad az univerzumnak, szárnyakat az elmének, menekülést a képzeletnek és életet mindennek”