Általában a hifiről

[peterson]

Elnézést, ha rossz helyen teszem fel a kérdést, nem találtam jobbat neki.
A minap láttam egy webshop-ban egy LP-t. Az LP megvan nekem, de valószínű nem ez a változat. (Ugyanaz a kiadó, borító stb ..., csak ár nem, de most nem is ez a lényeg.)
Tegnap meghallgattam az én példányomat, tényleg nagyon szépen szól.
Amit most láttam annyiban különbözik az enyémtől, hogy "1 Step Vinyl" van ráírva.
Ez mit jelent? Nem találtam ennek a leírását, csak hogy ez meg az a lemez 1 Step és hogy az maga az isten ... Valaki tudja, hogy az 1 Step Vinyl miben különbözik a "mezitlábas" hanglemeztől?

Google fordítóval:

A Mobile Fidelity Sound Lab UltraDisc One-Step (UD1S) technikája megkerüli a hagyományos háromlépcsős bevonatolási folyamatban rejlő generációs veszteségeket azáltal, hogy eltávolítja a két lépést: az alap- és anyalemezek előállítását, amelyeket úgy hoznak létre, hogy minden egyes levágott lakkból számos bélyegzőt kapjanak. Az UD1S bevonathoz a bélyegzőket (más néven „konvertálást”) közvetlenül a lakkokból készítik. Mivel minden lakk csak egy bélyegzőt eredményez, több lakkot kell levágni. A Mobile Fidelity Sound Lab UD1S eljárása a lehető legalacsonyabb zajszintű végső LP-t állít elő. A lemezezési folyamat két lépésének eltávolítása olyan zenei részleteket és dinamikát is feltár, amely egyébként elveszne a szokásos többlépcsős eljárás miatt. Az UD1S segítségével a bakelitgyártás minden aspektusa úgy van optimalizálva, hogy a ma elérhető legjobb hangzású bakelitalbumot készítsék.

[Robici]

Még az előzőhöz:
Vagy szerinted ez ettől bonyolultabb?

Arra gondolok, hogy egyrészt attól, hogy egy süketszobában vagy Klippel NFS-sel mért egyenletes on-axis átvitelű dobozt beteszünk egy lakószobába, ott abból bármi lehet. Tudom, próbáltam. Az off-axis legalább ugyanilyen fontos és ha mindezt összekeverjük egy átlagos szobaakusztikával akkor eléggé sokváltozós lesz a végeredmény. Egyébként még Erin is arra jutott rengeteg doboz meghallgatása meg mérése után, hogy a végső eredmény szempontjából a mérés sajnos csak általános irányelveket mutathat. Meg hát nincs a világon két olyan doboztípus aminek egyforma lenne a mérése tehát mindig lesznek eltérések és innentől kezdve bejön a szubjektív vélemény. Ha már mérés, akkor inkább a kész hangsugárzó-szoba rendszert mérném a hallgatási pozícióban és úgy törekednék az egyenletes átvitelre és nem csak a hangnyomásgörbe, hanem például a spektrum tekintetében (ami az én tapasztalatom szerint sokkal többet mond). Tehát fontos az egyenletes átvitel (legalábbis az én fülemnek biztosan) de abból hogy van egy egyenletes on-axis átvitelű doboz, sajnos nem következik hogy a végeredmény is jó lesz amikor a szobában hallgatom. Az alacsony torzítással egyetértek.

[denesdr]

Még az előzőhöz:
Vagy szerinted ez ettől bonyolultabb?

[denesdr]

Ezt csak úgy, "emlékeztető" gyanánt:
https://audiosciencereview.com/forum/in ... st-2216705

Én nagyrészt egyetértek azzal amit ír, de ez: "to deploy loudspeakers with smooth on axis response, low distortion" sajnos nem ennyire egyszerű.

Arra gondolsz, hogy a smooth on-axis és a low distortion nem elegendő a hangsugárzótól és/vagy esetenként nem is kívánatos?

[Robici]

Ezt csak úgy, "emlékeztető" gyanánt:
https://audiosciencereview.com/forum/in ... st-2216705

Én nagyrészt egyetértek azzal amit ír, de ez: "to deploy loudspeakers with smooth on axis response, and low distortion" sajnos nem ennyire egyszerű.

[Snipi]

Elnézést, ha rossz helyen teszem fel a kérdést, nem találtam jobbat neki.
A minap láttam egy webshop-ban egy LP-t. Az LP megvan nekem, de valószínű nem ez a változat. (Ugyanaz a kiadó, borító stb ..., csak ár nem, de most nem is ez a lényeg.)
Tegnap meghallgattam az én példányomat, tényleg nagyon szépen szól.
Amit most láttam annyiban különbözik az enyémtől, hogy "1 Step Vinyl" van ráírva.
Ez mit jelent? Nem találtam ennek a leírását, csak hogy ez meg az a lemez 1 Step és hogy az maga az isten ... Valaki tudja, hogy az 1 Step Vinyl miben különbözik a "mezitlábas" hanglemeztől?

[denesdr]

Ezt csak úgy, "emlékeztető" gyanánt:
https://audiosciencereview.com/forum/in ... st-2216705

[Rock60]

Nem tudjuk, hogy milyen szűréssel használtad azt a Piezo magasat. A Dahlquist DQ-10 -ben 12 kHz-es váltással működik supertweeterként és simán lehet, hogy a rá szánt feladatra így teljesen megfelelő.
Biztos, hogy pont az a gyártmány és modell volt a te hangfalaidban is, mint amit a Dahlquist használ?

Az igaz, hogy nálam 4 - 5 kHz - től ment a magas, viszont pont az tűnt fel, amikor a meghalt dóm helyére kerűlt, hogy a nagyobb hatásfoka mellett pont a legmagasabb tartományban volt gyengébb, tehát nem ment annyira magasra - legalább is fülre.
Vagy, 5 - 12 - ig olyan harsány volt, hogy elnyomta a felette lévő tartományt. Lehet... Akkoriban szóba sem jöhetett, hogy méregessünk, nem is volt miért.

Nem lehetek 100 % - ban biztos, de annyira jellegzetes, annyira hasonlít, hogy eszembe sem jutott, hogy esetleg nem ugyanaz...

[juliush]

...meg harmadiknak egy futómű, amiben egy Sanyo mechanika volt, egy gagyi, ami imbolygott-lötyögött, műanyaghalom alkatrészekkel, az írott lemezeket kb. harmadszorra tudta nagy nehezen beolvasni, a pici mágneses leszorító a tetején olyan excentrikus volt, hogy majdnem lerepült.
Hangra, ez az utóbbi annyival, de annyival jobb volt, hogy az ismeretségi körben akkor három, jónak gondolt rendszer is darabjaira hullott miatta... (az egyik az enyém volt).

Részvétem.

FYKI...a Sanyo lézer fejegységeit igen nagy becsben tartja a szakma, olyan gyártók használták a legendás SF-90-et,később az SFP1-et, akár egészen a legmagasabb kategóriákig, mint a C.E.C., Audiomeca, Parasound, Audio Alchemy, Roksan és társaik.

[denesdr]

Sajnos a jó hanghoz, kellenek jó alkatrészek én is ezt vallom. De vannak valóban néha megmagyarázhatatlan okból kifolyólag az egyszerűségük ellenére valahogy nagyon jól eltalált, összeállt készülékek.

Dahlquist DQ-10 .
Hangszóró készlete hangváltója jelenlegi szemmel belépő szint, ráadásul 5 utas, annak minden problémájával. Ennek ellenére egy hihetetlen zseniális hangfal szerintem, még úgy is hogy csak youtube-on tudtam megfülelni. Szóval a jó hanghoz nem tudom mi kell

Én ezt ebben a formában nem hallottam, de egyetlen komponensét, azt a kettévágott citromra emlékeztető tölcséres Motorola piezo magassugárzót jól ismerem.
Anno egy nagy Akai megpusztult dómját cseréltem le erre, szerencsére akkor még csak diszkóra használtam a hifit, az akkori szemmel is belépő szintű hangszórócska oda pont megfelelt.
Kis tölcsérének köszönhetően óriási hatásfokkal sziszegő, grízes hangú darab az, ha jól rémlik 24 DM/stück volt akkoriban.
/ Volt ennek - most is van még a fiókomban - ugyan evvel a motorral hajtott tölcsér nélküli változata, kb. ugyan ennyiért, kisebb hatásfokkal és simább hanggal, de az is a felejthető kategória. A piezo attól még piezo.../
Ha annak a doboznak a többi részét is ilyen " gondosan " válogatták össze, nem tudom, mitől lenne jó hangja...

Nem tudjuk, hogy milyen szűréssel használtad azt a Piezo magasat. A Dahlquist DQ-10 -ben 12 kHz-es váltással működik supertweeterként és simán lehet, hogy a rá szánt feladatra így teljesen megfelelő.
Biztos, hogy pont az a gyártmány és modell volt a te hangfalaidban is, mint amit a Dahlquist használ?

[Rock60]

Sajnos a jó hanghoz, kellenek jó alkatrészek én is ezt vallom. De vannak valóban néha megmagyarázhatatlan okból kifolyólag az egyszerűségük ellenére valahogy nagyon jól eltalált, összeállt készülékek.

Dahlquist DQ-10 .
Hangszóró készlete hangváltója jelenlegi szemmel belépő szint, ráadásul 5 utas, annak minden problémájával. Ennek ellenére egy hihetetlen zseniális hangfal szerintem, még úgy is hogy csak youtube-on tudtam megfülelni. Szóval a jó hanghoz nem tudom mi kell

Én ezt ebben a formában nem hallottam, de egyetlen komponensét, azt a kettévágott citromra emlékeztető tölcséres Motorola piezo magassugárzót jól ismerem.
Anno egy nagy Akai megpusztult dómját cseréltem le erre, szerencsére akkor még csak diszkóra használtam a hifit, az akkori szemmel is belépő szintű hangszórócska oda pont megfelelt.
Kis tölcsérének köszönhetően óriási hatásfokkal sziszegő, grízes hangú darab az, ha jól rémlik 24 DM/stück volt akkoriban.
/ Volt ennek - most is van még a fiókomban - ugyan evvel a motorral hajtott tölcsér nélküli változata, kb. ugyan ennyiért, kisebb hatásfokkal és simább hanggal, de az is a felejthető kategória. A piezo attól még piezo.../
Ha annak a doboznak a többi részét is ilyen " gondosan " válogatták össze, nem tudom, mitől lenne jó hangja...

[tunerman]

Az általam leìrt, Compact Disc rendszerén belüli futómű generációs szembeállítás leírását nem fogja megváltoztatni utólagos elemzés, mivel az a váltás a múltban már bekövetkezett.
(Időtálló lézeregység kontra gagyi műanyag utód)
TJ.

Technikailag biztos korrektebbek az időtállóbb megoldások.
Hangra egyáltalán nem mondanám.
Nem egy számítógép-teremben vagyunk, ahol az adatpontosság az úr.

Nekem elég meghatározó élmény volt az, amikor futóműveket próbáltunk, régen. Volt egy ipari-műremek felsőkasztos Sony mechanika, ezek ma is futnak gond nélkül a zafír csapágyaikon, az 100%, olyan karcos CDR-eket kiolvastak, amik már a kuka mellett voltak, második egy szintén drága Pro9 mechanikás szerkezet, amire még ránézni is jó volt, meg harmadiknak egy futómű, amiben egy Sanyo mechanika volt, egy gagyi, ami imbolygott-lötyögött, műanyaghalom alkatrészekkel, az írott lemezeket kb. harmadszorra tudta nagy nehezen beolvasni, a pici mágneses leszorító a tetején olyan excentrikus volt, hogy majdnem lerepült.
Hangra, ez az utóbbi annyival, de annyival jobb volt, hogy az ismeretségi körben akkor három, jónak gondolt rendszer is darabjaira hullott miatta... (az egyik az enyém volt).

Részvétem.

[Tctronic]

Sajnos a jó hanghoz, kellenek jó alkatrészek én is ezt vallom. De vannak valóban néha megmagyarázhatatlan okból kifolyólag az egyszerűségük ellenére valahogy nagyon jól eltalált, összeállt készülékek. Lehet más számára ismert, de én csak most találtam rá erre a hangfalra:

Dahlquist DQ-10 . Kinézetre mintha egy 4.-es technika szakkörön készült volna. Ha a kuka mellett látnám sem vittem volna haza. (Jó most már igen )Hangszóró készlete hangváltója jelenlegi szemmel belépő szint, ráadásul 5 utas, annak minden problémájával. Ennek ellenére egy hihetetlen zseniális hangfal szerintem, még úgy is hogy csak youtube-on tudtam megfülelni. Szóval a jó hanghoz nem tudom mi kell

s-l400.jpg (30.49 KiB) Megtekintve 2397 alkalommal

youtu.be/TdmQ3kfcMS4


youtu.be/uiqHoEtNJj0


youtu.be/ie4sjUswSLg

[chord_]

Az általam leìrt, Compact Disc rendszerén belüli futómű generációs szembeállítás leírását nem fogja megváltoztatni utólagos elemzés, mivel az a váltás a múltban már bekövetkezett.
(Időtálló lézeregység kontra gagyi műanyag utód)
TJ.

Technikailag biztos korrektebbek az időtállóbb megoldások.
Hangra egyáltalán nem mondanám.
Nem egy számítógép-teremben vagyunk, ahol az adatpontosság az úr.

Nekem elég meghatározó élmény volt az, amikor futóműveket próbáltunk, régen. Volt egy ipari-műremek felsőkasztos Sony mechanika, ezek ma is futnak gond nélkül a zafír csapágyaikon, az 100%, olyan karcos CDR-eket kiolvastak, amik már a kuka mellett voltak, második egy szintén drága Pro9 mechanikás szerkezet, amire még ránézni is jó volt, meg harmadiknak egy futómű, amiben egy Sanyo mechanika volt, egy gagyi, ami imbolygott-lötyögött, műanyaghalom alkatrészekkel, az írott lemezeket kb. harmadszorra tudta nagy nehezen beolvasni, a pici mágneses leszorító a tetején olyan excentrikus volt, hogy majdnem lerepült.
Hangra, ez az utóbbi annyival, de annyival jobb volt, hogy az ismeretségi körben akkor három, jónak gondolt rendszer is darabjaira hullott miatta... (az egyik az enyém volt).

[tunerman]

Az általam leìrt, Compact Disc rendszerén belüli futómű generációs szembeállítás leírását nem fogja megváltoztatni utólagos elemzés, mivel az a váltás a múltban már bekövetkezett.
(Időtálló lézeregység kontra gagyi műanyag utód)
TJ.

[juliush]

Az első generációs Philips CD lejátszók 7000-es sorozatú chip készlete igen egyszerű kivitelezésű lejátszást tett lehetővé. Ma ezt úgy mondanánk, hogy Real Time módban ment, kiolvasta és feldolgozta az információt, majd kiadta a hangfrekvenciás kimenetre.

A digitális tartományban történő dekódolási, szűrési és egyéb transzformációs, átalakító műveletek során mindig átmeneti tároló(k)ba kerül az információ, és a végső D/A-átalakításig mindvégig PCM, vagy DSD kódolt marad. Az csak "kényelmi" kérdés, hogy mennyit tölt az infó tárolókban, bármelyik ilyen ponton dönthetnénk úgy is, hogy pár napig ott marad, és csak akkor folytatjuk a folyamatot. Tehát szó sincs valódi Real Time-ról műszakilag, még ha kívülről úgy is tűnik!
Ellentétben az analóg rendszerekkel, amelyekben működési elvükből adódóan a jel minden időpillanatban közvetlenül reprezentálja a hasznos információt, tehát a folytonosság nem szakadhat meg. (Hacsak nem rögzítünk a folyamat során analóg módon, mondjuk szalagra).
A korai rendszerekben a részegységek, mint a kiolvasás (ami egyszeri próbálkozás lehetett, annak minden tökéletlenségével), transzformálás és dekódolás időzítései közös órajelen osztoztak, innen az "izokrón" elnevezés.
Az Általad lenézett modern digitális rendszerekben pont a fenti "tárolhatóságra" támaszkodva "aszinkron" megoldásokat alkalmaznak inkább, ahol a részegységek saját ütemezésük szerint végezhetik a dolgukat. A sokszoros sebességű kiolvasó többszöri próbálkozással nagyobb pontossággal olvashatja ki az információt a médiumról egy átmeneti tárolóba, amelyből a következő szekció a saját "igénye" szerint olvashatja ki, hogy aztán önálló ütemezéssel végezze el a feladatát, legyen szó digitális szűrőalgoritmusokról, vagy épp a végső D/A-átalakításról.
Elterjedt alkalmazás erre a CD tartalmának ellenőrizhetően bitpontos (ld. AccurateRip) kiolvasása valamilyen informatikai tárolóeszközre, NAS-ra, filléres CD/DVD/BluRay-meghajtóval (amelyet 1000 óra múlva akár le is cserélhetünk egy hasonlóan olcsó újra), amit aztán közvetlenül a tárolóeszközről olvasva, vagy épp hálózati streameléssel juttatunk el a lejátszó eszközhöz, DAC-hoz. Ennek a megoldásnak a kiolvasási pontossága, és az ütemezések aszinkron jellege tökéletesen eliminálja a korai játékosok óhatatlan olvasási problémáit, amelyektől még olyan örökkévalóságnak tervezett egységek sem mentesek, mint a CDM-0/1.

[tunerman]

Nekem mostanában teljesen eltérő tapasztalataim vannak.
Futóműveknél és a dac csipeknél is a teljesen friss szeleket hallom jobbnak, és nem kicsit. Néhány éves dolgokról van szó.

Valamit félreértettél...
Részemről az "öröklét számára tervezett" Compact Disk futómű, kontra műanyag gagyi utódja témában volt az alapvető szembeállítás.

És az sehol sem vitatéma, hogy a Philips CDM0/CDM1 lézeregységek még 40 év után is műkődőképesek, míg a modernebb utódok a gazdaságosan betervezett 1000- 2000 üzemóra után cserére szorulnak.
TJ.

Szerintem nincs félreértés.
Mert a CDM lézeregységekhez akarva / akaratlanul 'hozzátapasztod', ide-szuggerálod a jobb hangminőséget. Hiszen te is a jobb hangra gyúrsz, nem pedig arra, hogy mégy egy 40 évig elpörögjön a mechanika.
Én meg azt mondom, hogy ezeket messze meghaladták már hangilag.
[/quote]



Úgy látom mégsem olvastad el a téma inditását - arról irtam, hogy az LP hallgatása után átkapcsolva a CD-re hasonló hangzást kapjanak. Ezt az analóghoz közelítő hangzást a Philips CD100 trial run lejátszóval támasztottam alá.
Ezután szóba került a Compact Disc futóművek kérdése, hogy mi miért van, részletes műszaki magyarázatot fűztem a kérdéskörhöz.

Erre persze nulla objektìv műszaki válasz van, helyette feltetelezéseket sejtetsz, gondolatolvasó üzemmódba kapcsolsz - szerintem az itt olvasók megérdemelnék az általam beírtak cáfolatát, vagy netán az elfogadását...
TJ.

[chord_]

Nekem mostanában teljesen eltérő tapasztalataim vannak.
Futóműveknél és a dac csipeknél is a teljesen friss szeleket hallom jobbnak, és nem kicsit. Néhány éves dolgokról van szó.

Valamit félreértettél...
Részemről az "öröklét számára tervezett" Compact Disk futómű, kontra műanyag gagyi utódja témában volt az alapvető szembeállítás.

És az sehol sem vitatéma, hogy a Philips CDM0/CDM1 lézeregységek még 40 év után is műkődőképesek, míg a modernebb utódok a gazdaságosan betervezett 1000- 2000 üzemóra után cserére szorulnak.
TJ.
[/quote]

Szerintem nincs félreértés.
Mert a CDM lézeregységekhez akarva / akaratlanul 'hozzátapasztod', ide-szuggerálod a jobb hangminőséget. Hiszen te is a jobb hangra gyúrsz, nem pedig arra, hogy mégy egy 40 évig elpörögjön a mechanika.
Én meg azt mondom, hogy ezeket messze meghaladták már hangilag.

[tunerman]

Ezért a Philips mérnőkei a lejátszó mechanikai egységét (CDM0) stabil, időtállóra tervezték a lejátszátszás minél precizebb, nagyobb hibajavítást nem igénylő műkődésére gondolva.
Ez az "öröklét számára tervezett" futómű került ki a későbbi generációkból, és helyette az olcsóbb, sok műanyagot tartalmazó gagyi változat lett a sorozatgyártás fő eleme. Persze ezt az "olcsítást" úgy lehetett véghezvinni, hogy az elektronikai elemek, memóriák piaci ára nagyott esett, így azokkal pótolták az elveszett mechanikai stabilitást.

Így jöttek a 3 sugaras lézerrel, többszöri újraolvasással és nagykapacítású memória pufferrel működő CD készülékek, amelyek a gyengébb képességű mechanikát próbálták ideig óráig még használhatóvá tenni

Itt van az az észrevehető, működtetést alapvetően befolyásoló szembeállítás a két Compact Disc generáció kivitelezésénél, amit nagyon sokan nem is tudnak.
TJ.

Nekem mostanában teljesen eltérő tapasztalataim vannak.
Futóműveknél és a dac csipeknél is a teljesen friss szeleket hallom jobbnak, és nem kicsit. Néhány éves dolgokról van szó.

Valamit félreértettél...
Részemről az "öröklét számára tervezett" Compact Disk futómű, kontra műanyag gagyi utódja témában volt az alapvető szembeállítás.

És az sehol sem vitatéma, hogy a Philips CDM0/CDM1 lézeregységek még 40 év után is műkődőképesek, míg a modernebb utódok a gazdaságosan betervezett 1000- 2000 üzemóra után cserére szorulnak.
TJ.

[chord_]

Ezért a Philips mérnőkei a lejátszó mechanikai egységét (CDM0) stabil, időtállóra tervezték a lejátszátszás minél precizebb, nagyobb hibajavítást nem igénylő műkődésére gondolva.
Ez az "öröklét számára tervezett" futómű került ki a későbbi generációkból, és helyette az olcsóbb, sok műanyagot tartalmazó gagyi változat lett a sorozatgyártás fő eleme. Persze ezt az "olcsítást" úgy lehetett véghezvinni, hogy az elektronikai elemek, memóriák piaci ára nagyott esett, így azokkal pótolták az elveszett mechanikai stabilitást.

Így jöttek a 3 sugaras lézerrel, többszöri újraolvasással és nagykapacítású memória pufferrel működő CD készülékek, amelyek a gyengébb képességű mechanikát próbálták ideig óráig még használhatóvá tenni

Itt van az az észrevehető, működtetést alapvetően befolyásoló szembeállítás a két Compact Disc generáció kivitelezésénél, amit nagyon sokan nem is tudnak.
TJ.

Nekem mostanában teljesen eltérő tapasztalataim vannak.
Futóműveknél és a dac csipeknél is a teljesen friss szeleket hallom jobbnak, és nem kicsit. Néhány éves dolgokról van szó.

[kaef2]

Ha már a régmúlt digitális dolgairól beszélünk, a képen látható egy DAC és egy clock kimenettel is rendelkező DDC, jelenleg USB-SPDIF, AES és I2S átalakítóként használva. A DAC csak a dobozában TEAC, amúgy 2db sztereó koronás TDA1541 chip van a gépben. A forrás egy linuxos Roon Core, erre csatlakozik közvetlenül a DDC.



Így aztán most a hétvégén össze fogom hasonlítani az Accuphaset (belül 6 db Analog Devices AD1955 csippel), mint DAC-ot, a Sabo Audio dupla TDA-s DAC-ot és a Gustard-ot (ez I2S-sel csatlakozik a DDC-hez).



A DDC (Audio-GD DI24) érdekessége, hogy Amanero interfész van benne és van clock kimenete is.

[Rock60]

...Először is azt kellene tisztázni melyik LP játszóra kell hasonlítani? Egy Audiomeca-ra, egy Rock-ra, Holbora, Techdasra, Sikora-ra, valamelyik Technics-re? SP10 vagy 1200? Vagy netán egy “sima” Systemdeckre, Lencora, Garrardra vagy ujabbakra?

A gondolat második feléhez nem tudok hozzászólni, de a futóművekre vonatkoztatva van egy meglátásom.
Amikor a Rock megjelent, abban a kategóriában szinte kizárólag függesztett rendszerű és filccel borított fém tányéros gépek voltak.
Kivétel pl. a Pink Triangle, de az emlékeim szerint későbbi termék...
Tehát Thorensek, Linnek, AR - ek, Heybrook-ok, stb. világába toppant be a Rock, drasztikusan eltérő felépítéssel és anyaghasználattal.

Kapott egy Rock I - et tesztelgetésre a Hifi Magazin, és annyira meglepte őket amit hallottak, hogy szinte sütött az oldalakról az ítészek zavarodottsga.
Nem azért, mert annyira jónak, vagy rossznak tűnt számukra, hanem annyira másnak, mint amit eddig megszokhattak.
Érezték benne az erős potenciált, de azt nem értették, hogy miért nem hasonlít jobban arra, amit eddig nagyon jónak hallottak ?
Végül is, leírták azt a mondatot, ami akkor az analóg hívőknek nagyon rosszul esett, nekem meg felkeltette az érdeklődésemet.
" A leg CD-bb hangú lemezjátszó, amit valaha is hallottunk ".
Ismerve a kor akkori CD játszóinak hangját és a HM ellenszenvét is a formátum iránt, ez egyáltalán nem volt hízelgő.
Aztán persze a cikk kifejti, hogy nem a dinamikátlanságára és bántó magasaira gondoltak a CD - hez való hasonlatosságban, hanem a színezettlenségére, feszes, kontrollált erős basszusaira, csendes hátterére, ami az akkori kategóriájára egyáltalán nem volt jellemző.
Tehát úgy tűnt, hogy a Rock képes a két formátum előnyeit hozni azok minél kevesebb hátrányával.
Azóta persze sok új modell lepte el a piacot, új anyagokkal, különösen a tányérok terén és ezek a gépek más irányvonalat szabtak a hangzással kapcsolatos elvárásban. Audiomeca, "kis" SME, stb...
A Rock nagy vályúját persze nem használhatják mások, avval a hang még egy kis lépést távolodik a klasszik lemezhangtól, van aki ezért mellőzi is...

Rövidebbre szántam...
Szerintem a CD hangját a nagyobb tömegű, jobban csillapított, keményebb mat-ot, vagy azt sem használó semlegesebb hangú gépekhez érdemes hasonlítani, ott több hasonlóságot fogunk találni.

[tunerman]

Mivel egy analóg lemezjátszót aktívan hallgatóról van szó - és Ő gondolom nagyon nem akarna egy teljesen más hangzásvilágot kapni CD forrásra átkapcsolva -, ez a javaslat egy Philips CD100 Trial Run lejátszóra utalna.
TJ.

Még mindig a formátumok versenyeztetésénél, vagy szembeállitásánál tartunk? Szerintem ennek baromira semmi értelme, mert csak a konfliktusokat gerjeszti, én döntésre sincs szükség, egy ilyen kérdésben.

Szerintem senki sem hallotta a világ összes cd játszóját, hogy ezt bátran ki lehessen jelenteni, különben is, ennek a megitélése teljesen szubjektív.

" Lehet, hogy valamit nem vettem észre, de egy fél szó formátum - szembeállítást sem látok TJ hozzászólásában.
Nem kell ott verni a habot, ahol nincs tojás..."

Éppenhogy az analóg lemezjátszás és az első generációs Philips CD lejátszók gondolatébresztő, távoli, hasonló műkődéséről írtam.

Ha mégis valami szembenállást akarunk találni, akkor azt a Compact Disc működési rendszerén belül találjuk meg, ami talán nem is annyira publikus...
A CD első generációjának a megjelenésekor nem voltak komplex, összevont működtető IC-k, ezek a nagy bonyolultságú integrált áramkörök érthető módon még nem voltak megalkotva. Ezeket még diszkrét elemek sokaságából tervezték meg, hogy a készülék alapfunkcióit megfelelően működtessék. A helyzet nem volt jobb a szükséges memória IC-vel sem, mert azok akkoriban igen drága alkatrésznek számítottak.

Ezért a Philips mérnőkei a lejátszó mechanikai egységét (CDM0) stabil, időtállóra tervezték a lejátszátszás minél precizebb, nagyobb hibajavítást nem igénylő műkődésére gondolva.
Ez az "öröklét számára tervezett" futómű került ki a későbbi generációkból, és helyette az olcsóbb, sok műanyagot tartalmazó gagyi változat lett a sorozatgyártás fő eleme. Persze ezt az "olcsítást" úgy lehetett véghezvinni, hogy az elektronikai elemek, memóriák piaci ára nagyott esett, így azokkal pótolták az elveszett mechanikai stabilitást.

Így jöttek a 3 sugaras lézerrel, többszöri újraolvasással és nagykapacítású memória pufferrel működő CD készülékek, amelyek a gyengébb képességű mechanikát próbálták ideig óráig még használhatóvá tenni

Itt van az az észrevehető, működtetést alapvetően befolyásoló szembeállítás a két Compact Disc generáció kivitelezésénél, amit nagyon sokan nem is tudnak.
TJ.

[zoli73]

Mivel egy analóg lemezjátszót aktívan hallgatóról van szó - és Ő gondolom nagyon nem akarna egy teljesen más hangzásvilágot kapni CD forrásra átkapcsolva -, ez a javaslat egy Philips CD100 Trial Run lejátszóra utalna.
TJ.

Még mindig a formátumok versenyeztetésénél, vagy szembeállitásánál tartunk? Szerintem ennek baromira semmi értelme, mert csak a konfliktusokat gerjeszti, én döntésre sincs szükség, egy ilyen kérdésben.

Szerintem senki sem hallotta a világ összes cd játszóját, hogy ezt bátran ki lehessen jelenteni, különben is, ennek a megitélése teljesen szubjektív.

Lehet, hogy valamit nem vettem észre, de egy fél szó formátum - szembeállítást sem látok TJ hozzászólásában.
Nem kell ott verni a habot, ahol nincs tojás...

Mi nem szubjektív a hifiben ?
Ez alapján senki nem mondhatna véleményt semmiről, mert várhatóan mindig lesz valaki - szinte biztos - aki előugrik a bokorból és szubjektívet kiált.

Hát jó, akkor fogalmazhatok úgy is, hogy ez egy bújtatott reklám!
Mert jól tudjuk, hogy Jenő foglakozik ilyen cd játszók taplra állításával, és ez a megjegyzés erősen rátereli a figyelmet ezekre.
De ha ezekből a "trial run demo" gépekből csak maroknyi létezik a világban, akkor meg értelmetlen rájuk terelni a figyelmet, mint az Lp digitális alternatívái, mert nagyjából senki számára sem hozzáférhetők.
Tehát mindkét megközelítésben sántít valami.

Amúgy nem Te irtad tegnap, hogy nem kellene minden kommentbe belekötni valamiért?

[Rock60]

Mivel egy analóg lemezjátszót aktívan hallgatóról van szó - és Ő gondolom nagyon nem akarna egy teljesen más hangzásvilágot kapni CD forrásra átkapcsolva -, ez a javaslat egy Philips CD100 Trial Run lejátszóra utalna.
TJ.

Még mindig a formátumok versenyeztetésénél, vagy szembeállitásánál tartunk? Szerintem ennek baromira semmi értelme, mert csak a konfliktusokat gerjeszti, én döntésre sincs szükség, egy ilyen kérdésben.

Szerintem senki sem hallotta a világ összes cd játszóját, hogy ezt bátran ki lehessen jelenteni, különben is, ennek a megitélése teljesen szubjektív.

Lehet, hogy valamit nem vettem észre, de egy fél szó formátum - szembeállítást sem látok TJ hozzászólásában.
Nem kell ott verni a habot, ahol nincs tojás...

Mi nem szubjektív a hifiben ?
Ez alapján senki nem mondhatna véleményt semmiről, mert várhatóan mindig lesz valaki - szinte biztos - aki előugrik a bokorból és szubjektívet kiált.