A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.
Annak érdekében, hogy fenntartsuk ezt a szigetet, szükségünk van bevételre. Te is támogathatsz minket, ha azt szeretnéd, hogy sokáig és stabilan tudjunk működni. Amennyiben élsz ezzel a lehetőséggel, azt mi megköszönjük!
Egy héttel a William Christie és a Les Arts Florissants álom koncert után, amikor a végén majd felrobbant a MÜPA!
Végre, hallhattam, láthattam élőben az Accademia Bizantina-t, pénteken a MÜPA-ban!
Nem ez volt a műsor sajnos, de feledhetelen volt így is. Ez a lemez meg eléggé megugorhatatlan.
EAD UD2000, Lavardin IT, Verity Audio Otello, Lavardin IC, és LS kábel, Furutech, és Acoustic Zen tápkábel, Shunyata R. Hydra elosztó, Finite Elemente Spider állvány
EAD UD2000, Lavardin IT, Verity Audio Otello, Lavardin IC, és LS kábel, Furutech, és Acoustic Zen tápkábel, Shunyata R. Hydra elosztó, Finite Elemente Spider állvány
Jaroussky nálam valahogy 'beragadt', vagyis, hiába káprázatos a mai kontratenor-fehozatal, de lemezről őt hallgatom legszívesebben.
Mert van valami belső kiterjedtség a hangjában. Vagy a személyiségében? Ami azért furcsa, mert egy tenor, vagy egy mezzó, de főleg egy alt esetén ez majdnem természetes, de egy kontratenor szűk süvöltésében, plusz a hifink további hang-összenyomása után, ez egyenesen csoda, mármint a hifis-is lelkesedés, legalábbis nekem.
Ha a fentitől 100 évvel visszamegyünk időben, a bűnös Velencében, 1642-ben mutatták be Monteverdi 'Poppea megkoronázása' operáját.
Van sok komolyan jó felvétel, a helyzet egyenesen örvendetes, még az őskövületek között is akad jó, de mostanában nekem ez a kedvenc:
Nem tudom.
Nálam CD preferencia van, hangilag, zeneileg, médiumilag, kezelhetőségileg, hangulatilag, kézbefoghatóságilag.:)
De azt tudom, hogy ez itt fölöttem, ez a Castaldi-hifis-gyönyörűség, ez a csak-LP-seknek ez bizony kimarad az életükből.
Annyira, de annyira, de annyira jól szól, hogy legszívesebben összehívnám a készülékek meg a drótok gyártóit, amin hallgatom, és valami q.vadrága finom pezsgővel koccintanék velük...
Mahler után picit más!
Még élénken emlékszem, mikor valamikor a 80-as évek végén egy antikváriumban megvehettem a Gramophone 1987 júliusi számát, melynek címlapsztorija az alább idézett lemez megjelenése volt. William Christie, aki történetesen február 21-én fellép a Les Arts Florissants zenekarával a MüPában, gyakorlatilag ezzel a lemezzel helyezte az addig talán picit mostohán kezelt Lullyt a rivaldafénybe, és indította be igazából a francia barokk opera iránti érdeklődést.
Csodálatos lemez ez!
..
Ez a lemez megugorhatatlan.
Nem azért, mert nincs jó sok előadás erről.
Hanem azért, mert van benne valami furcsaság, ami zseniális, amit én sehol máshol nem hallottam, csak ennél az együttesnél.
Vagy a vonókezeléssel van valami, vagy a fúvós / vonós összerezonálásról, vagy valami más van itt.
Zenészeket kérdeztem erről, kb. a vállukat vonogatták.
Mahler után picit más!
Még élénken emlékszem, mikor valamikor a 80-as évek végén egy antikváriumban megvehettem a Gramophone 1987 júliusi számát, melynek címlapsztorija az alább idézett lemez megjelenése volt. William Christie, aki történetesen február 21-én fellép a Les Arts Florissants zenekarával a MüPában, gyakorlatilag ezzel a lemezzel helyezte az addig talán picit mostohán kezelt Lullyt a rivaldafénybe, és indította be igazából a francia barokk opera iránti érdeklődést.
Csodálatos lemez ez!
Nosztalgiából berakom a Gramophone akkori értekezéseit az Atysról, és a francia barokk opera születéséről ... ahogy lassan négy évtizede látták. Nyilván az akadémikusok azóta sok mindent újraértelmeztek, és számtalan felvétel jelent meg.
Asszem, ezt mindenki ismeri.
Hogy kerül ide?, hát, a reneszánsz osztinátó újkori tökéletes megtestesülése. A nép ajkán. Meg a világ másik felén.
Az is közös, hogy a makacs variációk eltérés-módozatai, az itt a kulcs.
Meg a monotónia varázslata.
Meg főleg az, hogy igen nehéz úgy előadni, hogy mondjuk ennyire jó legyen.
Meg hogy a szöveg, ha van, - itt pl. van - nem egy nagyon metafizikus valami.... hogy
'Pihenés nélkül dolgozom (bam, bam)
Hogy férjhez menjek (bam, bam)
Hogy pihenés nélkül dolgozom (bam, bam)
Hogy férjhez menjek (bam, bam)'
Meg hogy 'Lóháton megyünk a hegyekbe, Lóháton megyünk a hegyekbe', ezt vagy 100× biztosan elmondják...
Nagyon-nagyon jó zene.
Ry Cooder meg Wim Wenders. Nem lehet eléggé megköszönni nekik, hogy az utolsó pillanatokban a feledés porából ezeket kirángatták a napfényre.
A hangminőség, az kb. olyan, mint a régizenészeknél a 'Folia'.
Játszd le, és nagyon sok dolog kiderül. A rendszerről, az ízlésről, a preferenciákról, az akusztikáról, a szerencséről, egyebekről.:)
EAD UD2000, Lavardin IT, Verity Audio Otello, Lavardin IC, és LS kábel, Furutech, és Acoustic Zen tápkábel, Shunyata R. Hydra elosztó, Finite Elemente Spider állvány
