AAttila írta: ↑2025.02.02., vas. 19:51
Na igen. Akik komolyan gondolják a sportolást és edzővel készülnek,ott jellemzően a sportoló inkább "túltolná" az adagokat és az edzőnek szinte vissza kell fognia a tanítványt.

De ők építik fel a felkészülést, érthető, hogy nem örülnek,ha borítjuk a kiírtakat. Ehhez is komolyan kell hozzáállni, mert akkor lesz meg a kívánt eredmény.
Nem tudom, ki mire készül... Én és talán Vinkler is az egészséges, mozgásképes, energikus idős(ebb) korra.
Sajnos az edzők java, főleg akik versenyfelkészítéssel foglalkoznak, szó szerint a véres hugyig hajtja a sportolót, a legelmebetegebbek (magyar is van ilyen, nagy nevű) U17-eseket is, és szerinte ez tök rendben van. Én az ilyen senkiháziakat nem tartom semmire, mindegy, hogy hány bajnokot nevelt ki. Ami még durvább, amikor a szülő viszi el a gyereket az ilyenekhez, mert ott már van bajnok, ahol meg felépítik a gyerekeket rendesen, ott nincs. Ahol meg megmondják, hogy sajnos a gyerek rostösszetétele alkalmatlanná teszi a komoly állóképességi versenysportra, nah az maga az ördög.
A szabadidősportolót meg ismerjük, mindig mindent középen akar csinálni, teljesítmény, pulzus, tempo, pedálfordulat, minden, ami már messze nem könnyű, de annyira nem is kemény, hogy fájjon úgy igazán, de edzés végére jól kipaszíroz. Jön a stagnálás, a betegségek, a sérülések, a terhelhetetlenség, a folyamatos kicsavartság érzés, stb... Aztán kiderül, hogy mivel mindig tempot megyünk, hogy a Stravan jól nézzen ki, igazából gyorsan nem is tudunk menni, meg lassan se, hisz mi sportolók vagyunk, nem hétvégi kocabringás...
Szerintetek mitől jó edző?
Alces 6 | Mac Mini M1 | Audio-gd Reference 10.32 | Genelec 1031APM aktív monitorok | DIY Oyaide kábelezés