Evil.
Most látom, hogy csak az első évad van fent, pedig 4 van.
Evil.

A Law men Bass Reeves- t nem lehet, nem szabad részletekben nézni, hanem egyszerre végig. Bődületes a film hangdinamikája.DeLorean írta: ↑2025.01.06., hétf. 19:33Na ezeket hogy tudtad nézni? Én még az általam ajánlott Person of Interest sorozattal sem végeztem.Den írta: ↑2025.01.06., hétf. 15:08Megint nézhetünk 2 kihagyhatatlanul jó sorozatot /ezek nem ajánlottak, hanem, mint írtam kihagyhatatlanok, 16 éven felülieknek!/![]()
Law Men Bass Reeves: brutálisan jó dinamikával és térhatású hanggal, kegyetlen tartalommal. Beszippant a film, a hangulata egyedi. Képminőség akár DLP, de csak azoknak, akik rendelkeznek képprocesszorral és azt ki is használják.![]()
Január 9.- től elérhető A vadnyugat születése 6 rész, Netflix.![]()
Az amerikai mozikban január 24.- től kezdik játszani Mel Gibson rendezésével, Mark Whalberg bérgyilkos rosszfiús főszereplésével a Flight Risk című filmet.![]()
Sajnos előtte a Lost-ot néztem, ami kimagaslóan jó sorozat, de ezt sem tudom abbahagyni, hogy mást nézzek.
két ilyen sorozat - fél év.
Van még egy bekészített sorozat - Evil. Sajnos felirat nehezen elérhető, de az lesz a következő.
Abban is a Lost-ból és a Person of Interest-ből ismert Michael Emerson játszik.
![]()


Ha nem csak 10 percet láttál volna belőle, akkor tudnád.

Én is épp tegnap láttam, hogy van, ma nézzük meg a gyerekekkel. .



Ez is egy véleményvenomer írta: ↑2025.01.03., pén. 11:55Több kritika megírta, helyesen, hogy el kellett volna tudni, akarni dönteni, hogy eredeti vagyok-e vagy összeollózok egy montázst, "tisztelegve" a múltbéli nagyok előtt a fene nagy önkifejezés folyamatában. Így, körbemagyarázva a leghiteltelenebb: ahova jutott pár ötletmorzsa az én vagyok, mint tehetséges rendező, de ahova már nem, ami a film nagyobb részét teszi ki, ott már rendben van a megidézés. (Ha beszart a gyerek vagy leégetett, akkor a te gyereked, de ha mellkast kell domborítani, akkor rögtön az enyém.) A és ZS kategória találkoztatása sem működött egyazon játékidőn belül. Utóhatásként saját vélt tehetségén felbuzdulva akadálytalanul folytatódhat majd tovább a feminista alapú alkotás svungja. Utcai tüntetésben lehet, hogy kellemesebbet alkotna rendezőnőnk.
Meglepődés = kínos favicc és tücsökciripelés. Az ilyen szinten szabadkezi, lezser rendezés öncélú, nem pedig tehetséges. A jelenségre haragszom amiért ez tud sikeres lenni, impulzus alapú fogyasztás, a nézői kritikai érzék alsó polcairól begyűjtött sznobsikernél nem több az egyenlet végeredménye. A mondanivaló aktuális, de egy tisztességes lineáris vonalvezetés, egy végig igényesnek megmaradó, önmagából ki nem eső, egyszerű motívum és az azon való - akár didaktikus - végiglépdelés többet adhatott volna. Ez is jó valamire, láthattuk hogyan kell nem jól hozzányúlni a témához.
Több kritika megírta, helyesen, hogy el kellett volna tudni, akarni dönteni, hogy eredeti vagyok-e vagy összeollózok egy montázst, "tisztelegve" a múltbéli nagyok előtt a fene nagy önkifejezés folyamatában. Így, körbemagyarázva a leghiteltelenebb: ahova jutott pár ötletmorzsa az én vagyok, mint tehetséges rendező, de ahova már nem, ami a film nagyobb részét teszi ki, ott már rendben van a megidézés. (Ha beszart a gyerek vagy leégetett, akkor a te gyereked, de ha mellkast kell domborítani, akkor rögtön az enyém.) A és ZS kategória találkoztatása sem működött egyazon játékidőn belül. Utóhatásként saját vélt tehetségén felbuzdulva akadálytalanul folytatódhat majd tovább a feminista alapú alkotás svungja. Utcai tüntetésben lehet, hogy kellemesebbet alkotna rendezőnőnk.

"Coralie Fargeat néhány éve letett már az asztalra egy erőszakos feminista bosszúfilmet, melyről összességében szintén pozitív volt a véleményünk. A szer viszont szintet lép, és miközben ugyanúgy hasonlóképp gondolkodik a női sorsokról és szereplehetőségekről, sokkal művészibb módon idézi meg a XXI. században Oscar Wilde remekét, a Dorian Gray arcképét. Ahogy képbe hoz számos további fontos alkotást. Ha az átalakulás horrorja kapcsán nem jutna eszünkbe A légy, hát a rovar fel is tűnik többször, egyértelművé téve az hommage-t. De a romlás ellenére történő újabb és újabb belövés eszünkbe juttathatja a Rekviem egy álomért című Aronofsky-remeket, míg a film végi színpadi jelenet David Lynch klasszikusára, Az elefántemberre rímel. Az utolsó nagyjából húsz percben aztán a mű végletekig fokozza a borzongatást, meglepve még az elmúlt évek legjobb testhorrorjainak (Nyers, Titán, Ők) kedvelőit is.Alex_Aston írta: ↑2025.01.02., csüt. 09:37A szer
https://m.imdb.com/title/tt17526714/
Mi történik, amikor egy Oscart is nyert sztár csillaga kihunyóban van, de ezt nem képes elfogadni? Mindent megtedz érte, hogy ezt megforsítsa (amit nem lehet ugye).
Így kapva.kap az alkalmon, amikor hangzatos ígéretek mellett, illegális módon, erre valamiféle lehetősége van. De persze mindennek ára van, nem is kicsi.
Nos erről szól ez az egyszerre elborult és mellé zseniális társadalom kritikával rendelkező film. Nagyon érdekes a képi világa, a sok közeli felvétel, ami egy-egy cselekedet mutat be úgy, ahogy arra nem szoktunk gondolni.
Itt az emberek kisarkítva kétféléek. A férfiak szexisták, a nők pedig önértékelési zavarban szenvednek.
És szerintem ez utóbbi az egész mozgató rúgja, hogy egyébként a korához képest bőven átlag feletti kinézetű nő (most tekintsünk el a köztudott plasztikai beavatkozásoktól) nem képes elfogadni, hogy már nem 25-30 éves.
Nekem bejött, még ha a végére kicsit talán túlzó is lett, bár a záró képkockák tökéletes lezárást adnak.
652433_1725959008.9396.jpg






Black Doves, arcane. A Nosferatu is jó lesz, érzem.