Audiophile ösvény és tápszűrő kondicionáló

[ANDS]

…..

Csillagpontos bekötés

Előnyök:
- minden csatlakozó közvetlenül a központi ponthoz (elosztó bemeneti pontja) csatlakozik.
- minimalizálja a készülékek közötti interferenciát, mert nincs láncolás.
- áramellátás szempontjából kiegyensúlyozottabb, így kevesebb a feszültségesés.
- ideális, ha több különböző érzékenységű készülék van (pl. digitális és analóg források vannak csatlakoztatva).

Hátrányok:
- több vezeték szükséges, ami nagyobb helyet igényelhet az elosztón belül.
- elkészítése bonyolultabb lehet.

Felfűzés

Előnyök:
- egyszerűbb és kevesebb kábelt igényel.
- kompaktabb, ha helyszűkében vagy.
- kisebb költséggel megvalósítható. (nyilván itt van a kutya elásva)

Hátrányok:
- az első készülék jelentős hatással lehet a további csatlakozókra (pl. terhelés, zaj).
- a feszültségesés mértéke nőhet a láncolás miatt.
- interferenciát okozhat, ha érzékeny készülékeket kötnek a lánc végére.

Hi-Fi rendszerekben általában a csillagpontos bekötés ajánlott, mert minimalizálja az áramellátási zavarokat és a földhurkok kialakulását, így tisztább, stabilabb táplálást biztosít.

Ezzel az elmélettel tapasztalataim alapján én is egyetértek, de… a kivétel erősíti a szabályt. Sajnos.
Vettem egy Niagara 1200- ast. Van, amikor javít a hangon, és van, amikor kiveszem a rendszeremből, és meglepődve tapasztalom, hogy jobb a hang, ha nincs a rendszerben.
István01 leírta szerintem jól a lényeget.
Ha nem veszünk figyelembe sok- sok tényezőt, akkor abból véletlenszerűen lehet jó megoldás is. Lehet, csak nem biztos, hogy az lesz. Amúgy csillagpont hívő vagyok, de miután az áram minősége lakásonként, házanként, és pillanatonként változik (attól is függ, a szomszédok mit csinálnak éppen), van, amikor jó egy tápregeneráló.

A hangba minden alkatrész beleszól, amin átfolyik az áram, vagyis egy tápszűrő- áramkondícionálóra is ugyanez igaz kell, hogy legyen.

[tunerman]

Hátrányok:
- az első készülék jelentős hatással lehet a további csatlakozókra (pl. terhelés, zaj).
- a feszültségesés mértéke nőhet a láncolás miatt.
- interferenciát okozhat, ha érzékeny készülékeket kötnek a lánc végére.

A berakott elvi rajzon maga az ösvény vezetékei vannak megszakìtás és anyagváltás nélkül bekötve...ezzel a mindegyik fogyasztó megszakított, kontakthibákkal terhelt, anyagváltott vezetékei sehol sincsenek partiban.

Amúgy ezen a kicsi, rövid szakaszon (pl. 5 db aljzat) ha bármilyen feszültségesést, zavart, vagy egyébb problémát okoznak a becsatlakoztatott készülékek - akkor az odáig kiépìtett hosszú ösvény egy sz@rt sem ér.
TJ.

[Voyager]

Erre gondoltál?
230 voltos fali aljzatok megszakítás és anyagváltás nélkül, az ösvény vezetékével direkt bekötve:
viewtopic.php?f=4&t=20869

Ebben az esetben csatlakozóról-csatlakozóra halad a jel, ami az általam preferált kiépítéssel éppen ellentétes. A példában, a vezeték-híd utolsóként csatlakoztatott aljzata már csak korlátozott energiafelvételre képes, abban az esetben, ha az első csatlakozóból táplált fogyasztó, a legnagyobb teljesítményű a láncban.
(nyilván lehet ezt máshogyan is csatlakoztatni)

Nézd, ez példának, egy megszakítás és anyagváltás nélküli elosztó bekötését mutatja, amennyiben a rendelkezésre álló teljes áramterhelhetőséget egy fogyasztó igényli, akkor mindegy hány aljzat áll még rendelkezésre.
A hülyítésből berakott, szétvagdosott vezetékdarabkákat tartalmazó "csillagpontos" elosztó ugyanezt a korlátozást tudja.
Szerintem nem kellene megnyilvánulnod ilyen konkrét, és alap szakmai tudást igénylő kérdésekben.
TJ.

Aham.... a konyhai eszközökhöz legfeljebb!

Csillagpontos bekötés

Előnyök:
- minden csatlakozó közvetlenül a központi ponthoz (elosztó bemeneti pontja) csatlakozik.
- minimalizálja a készülékek közötti interferenciát, mert nincs láncolás.
- áramellátás szempontjából kiegyensúlyozottabb, így kevesebb a feszültségesés.
- ideális, ha több különböző érzékenységű készülék van (pl. digitális és analóg források vannak csatlakoztatva).

Hátrányok:
- több vezeték szükséges, ami nagyobb helyet igényelhet az elosztón belül.
- elkészítése bonyolultabb lehet.

Felfűzés

Előnyök:
- egyszerűbb és kevesebb kábelt igényel.
- kompaktabb, ha helyszűkében vagy.
- kisebb költséggel megvalósítható. (nyilván itt van a kutya elásva)

Hátrányok:
- az első készülék jelentős hatással lehet a további csatlakozókra (pl. terhelés, zaj).
- a feszültségesés mértéke nőhet a láncolás miatt.
- interferenciát okozhat, ha érzékeny készülékeket kötnek a lánc végére.

Hi-Fi rendszerekben általában a csillagpontos bekötés ajánlott, mert minimalizálja az áramellátási zavarokat és a földhurkok kialakulását, így tisztább, stabilabb táplálást biztosít.

[tunerman]

Persze, hiszen nincsen drótocska, a fő kábelre van felfűzve az összes aljzat.
Feltéve, ha alkalmasak rá.

Erre gondoltál?
230 voltos fali aljzatok megszakítás és anyagváltás nélkül, az ösvény vezetékével direkt bekötve:
viewtopic.php?f=4&t=20869

Ebben az esetben csatlakozóról-csatlakozóra halad a jel, ami az általam preferált kiépítéssel éppen ellentétes. A példában, a vezeték-híd utolsóként csatlakoztatott aljzata már csak korlátozott energiafelvételre képes, abban az esetben, ha az első csatlakozóból táplált fogyasztó, a legnagyobb teljesítményű a láncban.

(nyilván lehet ezt máshogyan is csatlakoztatni)

Nézd, ez példának, egy megszakítás és anyagváltás nélküli elosztó bekötését mutatja, amennyiben a rendelkezésre álló teljes áramterhelhetőséget egy fogyasztó igényli, akkor mindegy hány aljzat áll még rendelkezésre.

A hülyítésből berakott, szétvagdosott vezetékdarabkákat tartalmazó "csillagpontos" elosztó ugyanezt a korlátozást tudja.
Szerintem nem kellene megnyilvánulnod ilyen konkrét, és alap szakmai tudást igénylő kérdésekben.
TJ.

[Voyager]

Nyilván direkt hagytad ki a "Csillagpont nálkül " verzióból a "drótocskát".

Persze, hiszen nincsen drótocska, a fő kábelre van felfűzve az összes aljzat.
Feltéve, ha alkalmasak rá.

Erre gondoltál?
230 voltos fali aljzatok megszakítás és anyagváltás nélkül, az ösvény vezetékével direkt bekötve:
viewtopic.php?f=4&t=20869

Ebben az esetben csatlakozóról-csatlakozóra halad a jel, ami az általam preferált kiépítéssel éppen ellentétes. A példában, a vezeték-híd utolsóként csatlakoztatott aljzata már csak korlátozott energiafelvételre képes, abban az esetben, ha az első csatlakozóból táplált fogyasztó, a legnagyobb teljesítményű a láncban.

(nyilván lehet ezt máshogyan is csatlakoztatni)

[Voyager]

Vegyük egyszer és mindenkorra tudomásul, a hálózat áram akármilyen szűrő, kondicionáló, regeneráló eszköz viselkedése, hangzás minőség hatása az alábbi alapvető környezet tulajdonságoktól függ, jobban mint a legtöbb hifikomponens.

1/ villamos hálózat szórt és nem szórt paraméterei, amiben nincs kettő teljesen egyforma fogyasztó hely. Ezeket általában senki nem szokta kimérni, számolni és az elhanyagolható tulajdonságok közé sorolják. Pedig nem kéne.
2/ A hálózati árammal táplált készülékek kondicionáló nélküli viselkedése az adott hely és adott pillanat áram viszonyaira. Ez is találgatás szokott lenne, vagy még az sem.
3/ A mindenkori hálózati áram zajossága 10Hz-től 100kHz-ig, stabilitása, újabban egyre nagyobb DC szintje.
4/ Az áram kondicionáló eszköz beiktatása után annak viselkedése az ismeretlen tulajdonságú tápláló hálózatból és a megtáplált készülékek környezetében.

Nem létezik olyan szűrő, kondicionáló, semmilyen áron sem, ami az előbb felsoroltak szerin mindenütt pozitív hangzás javítást okoz. Ezért is van nagyon sok olyan verdikt, hogy nélküle jobb. Holott csupán arról van szó, hogy abban a környezetben az az eszköz nem optimális. Nem jelenti azt, hogy az a valami más környezetben ne lenne pozitív hatású. Az ideális eset egyre ritkább, amikor nincs szükség áram kondicionálóra.

Hiánypótló, amit most ebben a témában leírtál, bár nem az első hasonló értelmű megfogalmazás.

Mindig lesznek olyanok, akik a saját tapasztalataikat általános szabályként kezelik. Ezért születnek azonnali elutasítások, figyelmen kívül hagyva, hogy az adott helyszín gyakran komplex megoldást igényel.

[istvan01]

Vegyük egyszer és mindenkorra tudomásul, a hálózat áram akármilyen szűrő, kondicionáló, regeneráló eszköz viselkedése, hangzás minőség hatása az alábbi alapvető környezet tulajdonságoktól függ, jobban mint a legtöbb hifikomponens.

1/ villamos hálózat szórt és nem szórt paraméterei, amiben nincs kettő teljesen egyforma fogyasztó hely. Ezeket általában senki nem szokta kimérni, számolni és az elhanyagolható tulajdonságok közé sorolják. Pedig nem kéne.
2/ A hálózati árammal táplált készülékek kondicionáló nélküli viselkedése az adott hely és adott pillanat áram viszonyaira. Ez is találgatás szokott lenne, vagy még az sem.
3/ A mindenkori hálózati áram zajossága 10Hz-től 100kHz-ig, stabilitása, újabban egyre nagyobb DC szintje.
4/ Az áram kondicionáló eszköz beiktatása után annak viselkedése az ismeretlen tulajdonságú tápláló hálózatból és a megtáplált készülékek környezetében.

Nem létezik olyan szűrő, kondicionáló, semmilyen áron sem, ami az előbb felsoroltak szerin mindenütt pozitív hangzás javítást okoz. Ezért is van nagyon sok olyan verdikt, hogy nélküle jobb. Holott csupán arról van szó, hogy abban a környezetben az az eszköz nem optimális. Nem jelenti azt, hogy az a valami más környezetben ne lenne pozitív hatású. Az ideális eset egyre ritkább, amikor nincs szükség áram kondicionálóra.

[Voyager]

Nem tudom, hogy melyik megoldás jobb, tudományos bizonyítékok alapján.
Elvileg, csillagpontosan is kaphatók tápszűrők, elosztók, meg csillagpont nélküli megoldással is.
Mindkét megoldással kapható olcsó és drága elosztó/ tápszűrő - tápkondícionáló.

Csak a tápszűrő - tápkondícionálótól mentsen meg az Isten

Konkrétan mely típusok kipróbálását követően jött ez a vélemény?

Az összes után!

[kaef2]

Csatlakozások csillagpontnál : Biztosíték > ösvény > közösítő sín > drótocska > aljzat.
Csillagpont nálkül : Biztosíték > ösvény > aljzat. Két kötéssel kevesebb.

….

Nem tudom, hogy melyik megoldás jobb, tudományos bizonyítékok alapján.
Elvileg, csillagpontosan is kaphatók tápszűrők, elosztók, meg csillagpont nélküli megoldással is.
Mindkét megoldással kapható olcsó és drága elosztó/ tápszűrő - tápkondícionáló.

Csak a tápszűrő - tápkondícionálótól mentsen meg az Isten

Konkrétan mely típusok kipróbálását követően jött ez a vélemény?

[zoli73]

Nem tudom, hogy melyik megoldás jobb, tudományos bizonyítékok alapján.
Elvileg, csillagpontosan is kaphatók tápszűrők, elosztók, meg csillagpont nélküli megoldással is.
Mindkét megoldással kapható olcsó és drága elosztó/ tápszűrő - tápkondícionáló.

Csak a tápszűrő - tápkondícionálótól mentsen meg az Isten

Ez is elêg érdekes téma, pár hsz- el korábban volt szó róla. Van, aki szerint ront a hangon, van aki szerint meg javít. Most mindegy, hogy csillagpontos vagy nem, mindkét változatban van milliós meg többmilliós készülék is.
Szerintem, ahogy wittao is írta, sok függ a tápszűrőtől, de nem lehet általánosítani. Ês még a készülékektől is, nem egyformák ugye, szóval megoszlanak a vélemênyek.
[/quote]

Annak ellenére, hogy én sem vagyok hálózati szűrő párti, valóban nem szabad általánosítani.
Sajnos én sem milliós, pláne nem többmilliós hálózati szűrőt nem engedhetek meg magamnak, és tapasztalataim is csak közvetetten vannnak ilyen készülékekkel. Én csak olcsóbb eszközökkel próbálkoztam, a legkomolyabb(legdrágább) egy PS Audio PPP volt, de összességében nekem az sem nyerte el a tetszésem.
Ismerősök tapasztalata, kereskedők demoi, illetve beszámolók alapján nekem az jött le, hogy a jó hálózati szűrők ettől jóval feljebb keresendők, és bizony vannak is. Így, csak ilyen alsó polcos termékekkel szerzet tapasztalatok alapján, dőreség kijelenteni, hogy a hálózati szűrők sz@rok. Ez olyan savanyú a szőlő megközelítés.

[ANDS]

Nem tudom, hogy melyik megoldás jobb, tudományos bizonyítékok alapján.
Elvileg, csillagpontosan is kaphatók tápszűrők, elosztók, meg csillagpont nélküli megoldással is.
Mindkét megoldással kapható olcsó és drága elosztó/ tápszűrő - tápkondícionáló.

Csak a tápszűrő - tápkondícionálótól mentsen meg az Isten
[/quote]
Ez is elêg érdekes téma, pár hsz- el korábban volt szó róla. Van, aki szerint ront a hangon, van aki szerint meg javít. Most mindegy, hogy csillagpontos vagy nem, mindkét változatban van milliós meg többmilliós készülék is.
Szerintem, ahogy wittao is írta, sok függ a tápszűrőtől, de nem lehet általánosítani. Ês még a készülékektől is, nem egyformák ugye, szóval megoszlanak a vélemênyek.

[vt05]

Nem tom, ez irónia, vagy mi ?
[/quote]
Nem, ez tény.

[Rock60]

A Viborg (http://www.viborgaudio.com/en/) egy kínai audiophile csatlakozó gyártó, a Sedna Design pedig a Schneider villanyszerelési "belépő kategória" fantázianeve. Szóval a Viborg biztosan jobb.

Nem tom, ez irónia, vagy mi ?

[gomolalaci]

Nem értem az aggályodat? Milyen több anyagváltás?
A csillagpontos kiépítésnek az a lényeg, hogy minden végpont ugyanazon pontba csatlakozik. Ezzel az "anyagváltás"ok száma is jelentősen csökken, de számos más előnye is van.

Csatlakozások csillagpontnál : Biztosíték > ösvény > közösítő sín > drótocska > aljzat.
Csillagpont nálkül : Biztosíték > ösvény > aljzat. Két kötéssel kevesebb.

….

Nem tudom, hogy melyik megoldás jobb, tudományos bizonyítékok alapján.
Elvileg, csillagpontosan is kaphatók tápszűrők, elosztók, meg csillagpont nélküli megoldással is.
Mindkét megoldással kapható olcsó és drága elosztó/ tápszűrő - tápkondícionáló.

Csak a tápszűrő - tápkondícionálótól mentsen meg az Isten

[vt05]

Mindenképpen beépíthetőt szeretnék, a falban lenne a mostani 2 x 5 aljzat helyére.
A Viborg biztosan jobb, mint a Sedna ?
[/quote]

A Viborg (http://www.viborgaudio.com/en/) egy kínai audiophile csatlakozó gyártó, a Sedna Design pedig a Schneider villanyszerelési "belépő kategória" fantázianeve. Szóval a Viborg biztosan jobb.

[ANDS]

Emlékszem a linkelt elosztóra...

Nem értem az aggályodat? Milyen több anyagváltás?
A csillagpontos kiépítésnek az a lényeg, hogy minden végpont ugyanazon pontba csatlakozik. Ezzel az "anyagváltás"ok száma is jelentősen csökken, de számos más előnye is van.

Csatlakozások csillagpontnál : Biztosíték > ösvény > közösítő sín > drótocska > aljzat.
Csillagpont nálkül : Biztosíték > ösvény > aljzat. Két kötéssel kevesebb.

….

Nem tudom, hogy melyik megoldás jobb, tudományos bizonyítékok alapján.
Elvileg, csillagpontosan is kaphatók tápszűrők, elosztók, meg csillagpont nélküli megoldással is.
Mindkét megoldással kapható olcsó és drága elosztó/ tápszűrő - tápkondícionáló.

[dumdum]

... építőiparban dolgozom, így lehetőségem volt hozzájutni a fent említett kábelből bontott darabra, ami akár több évtizede használatban volt, így tekinthető bejáratottnak.

Ez jó dolog és nem csak a bejáratottság miatt. A több évtized alatt a huzalok kristályszerkezete elkezd visszaalakulni a dróthúzás előtti kedvező alapállapotba "jobb lesz a huzal".

Én úgy gondolom, hogy senki ne úgy tekintsen az ösvény kiépítésre, hogy ezzel megoldotta a zaj problémát, legalább olyan fontos, hogy a tápkábelek megválasztásával gondoskodjon arról, hogy az egy elosztóba zaj szempontból összecsatolt készülékeit egymástól is elválassza. Esetleg több elosztó használatával. Ezzel is érdemes kísérletezni!

"Ez jó dolog és nem csak a bejáratottság miatt. A több évtized alatt a huzalok kristályszerkezete elkezd visszaalakulni a dróthúzás előtti kedvező alapállapotba "jobb lesz a huzal".

Erről gondolom van egy akkreditált laborban elvégzett vizsgálat dokumentálva és hitelesítve...?
Tökéletes rácsszerkezetű fém gyakorlatilag nincs is, rácshibák, üres rácshelyek. Lehet bármit csinálni ezek állandóak illetve az üres rácshelyek atomi szinten változhatnak. Semmivel sem lesz jobb vagy rosszabb a huzal.
No meg nem az abszolút nulla fokon használjuk ahol megszűnik az atomok és molekulák mozgása.

[tunerman]

Nyilván direkt hagytad ki a "Csillagpont nálkül " verzióból a "drótocskát".

Persze, hiszen nincsen drótocska, a fő kábelre van felfűzve az összes aljzat.
Feltéve, ha alkalmasak rá.

Erre gondoltál?
230 voltos fali aljzatok megszakítás és anyagváltás nélkül, az ösvény vezetékével direkt bekötve:

viewtopic.php?f=4&t=20869

[Rock60]

Nem értem, hogy mi nem logikus abban, ha a lehető legközelebb visszük az elágazást a készükeinkhez? Ha így teszel, akkor a lehető legjobban jársz el a berendezések egymásra hatása elkerülése érdekében.

Akár még igaz is lehet, de ezt az összefüggést nem ismerem, ezért nem tűnik logikusnak és illogikusnak sem.

[Rock60]

Nyilván direkt hagytad ki a "Csillagpont nálkül " verzióból a "drótocskát".

Persze, hiszen nincsen drótocska, a fő kábelre van felfűzve az összes aljzat.
Feltéve, ha alkalmasak rá.

[Voyager]

Emlékszem a linkelt elosztóra...

Nem értem az aggályodat? Milyen több anyagváltás?
A csillagpontos kiépítésnek az a lényeg, hogy minden végpont ugyanazon pontba csatlakozik. Ezzel az "anyagváltás"ok száma is jelentősen csökken, de számos más előnye is van.

Csatlakozások csillagpontnál : Biztosíték > ösvény > közösítő sín > drótocska > aljzat.
Csillagpont nálkül : Biztosíték > ösvény > aljzat. Két kötéssel kevesebb.
Aztán lehet, hogy én értettem félre valamit..

Nyilván direkt hagytad ki a "Csillagpont nálkül " verzióból a "drótocskát".

Nem értem, hogy mi nem logikus abban, ha a lehető legközelebb visszük az elágazást a készükeinkhez? Ha így teszel, akkor a lehető legjobban jársz el a berendezések egymásra hatása elkerülése érdekében.

[Rock60]

Emlékszem a linkelt elosztóra...

Nem értem az aggályodat? Milyen több anyagváltás?
A csillagpontos kiépítésnek az a lényeg, hogy minden végpont ugyanazon pontba csatlakozik. Ezzel az "anyagváltás"ok száma is jelentősen csökken, de számos más előnye is van.

Csatlakozások csillagpontnál : Biztosíték > ösvény > közösítő sín > drótocska > aljzat.
Csillagpont nálkül : Biztosíték > ösvény > aljzat. Két kötéssel kevesebb.

Aztán lehet, hogy én értettem félre valamit...

[Voyager]

Igen, két szobában is ilyennel van kiépítve a fali csatlakozó. Szerintem csillagpontosan érdemes kötni, tehát minden terminál egy közös pontba (gyűjtősínre) csatlakozik.

Emlékszem a linkelt elosztóra...
Elméletileg jónak tűnik, a szerelhetősége is kényelmesebb, de úgy kettővel több a csatlakozás és az anyagváltás.
Ahhoz képest, mintha az automatától a kábel megszakítás nélkül vinné a delejt az első aljzatig és onnan tovább, az utolsóig / Ha az aljzat kialakítása lehetővé teszi./

Nem értem az aggályodat? Milyen több anyagváltás?
A csillagpontos kiépítésnek az a lényeg, hogy minden végpont ugyanazon pontba csatlakozik. Ezzel az "anyagváltás"ok száma is jelentősen csökken, de számos más előnye is van.

[Rock60]

Igen, két szobában is ilyennel van kiépítve a fali csatlakozó. Szerintem csillagpontosan érdemes kötni, tehát minden terminál egy közös pontba (gyűjtősínre) csatlakozik.

Emlékszem a linkelt elosztóra...
Elméletileg jónak tűnik, a szerelhetősége is kényelmesebb, de úgy kettővel több a csatlakozás és az anyagváltás.
Ahhoz képest, mintha az automatától a kábel megszakítás nélkül vinné a delejt az első aljzatig és onnan tovább, az utolsóig / Ha az aljzat kialakítása lehetővé teszi./

[supravox]

Az jó, hogy Nálad nincs ilyen gond. Kíváncsi leszek, hogy a dedikált tápvezeték mekkora előrelépés lesz nálam, mert most is egészen elképesztő a zajmentesség.

Most épülget a másik házam, ahol még sok mindent fel kell újítani, de lehet kiépítek egy brutális földszondát gyorsba. A talaj nálunk rétláptalaj, ami igen kedvező a jó földelésnek.

Mindenképp csináld meg.
Kis befektetés nagy megtérülés.
https://www.villamossag.com/FSZ-200-Fol ... szt-3mm/2m
Én ilyet vettem csak hosszabbat.

Ahol most építkezek ott akár 4 méteres szondát is le lehet küldeni úgy, hogy teljesen homogén a talaj és több km körzetben nincs távvezeték-tartóoszlop.

Akkor nincs más hátra mint előre!