húúú, ez röviden rövid, hosszan hosszú, de megpróbálom... vagyis,amit én tapasztaltam ezekkel,ami nem kőbevésett...Rock60 írta: ↑2024.11.06., szer. 21:17Először CSI kifli házában hallottam/halottunk Avangarde elefántfüleket.
Rettenetesen útáltam mindig is a CD - t - elviselhetetlen volt itthon a Rock-hoz képest - és az AN rendszeren is rosszabbul szólt, mint a Voyd Reference. / Teac futómű, AN dac./
Mikor bekötöttük az AN - E helyére az Avantgarde-ot, érdesen alakultak a dolgok, a CD sok esetben felvette a versenyt az analóggal, néha még jobban is tetszett.
Aztán, mikor az Ongaku helyett saját erősítőjével hajtottuk a tölcséreket - a hang némi egyszerűsödése mellett - még inkább a CD javára billent a mérleg nyelve.
Olyan volt, mint ha az analógnak a hátrányait emelte volna ki, a digi forrásnak meg csak az előnyeit. / Biztos van rá magyarázat./
hol is kezdjem... Az Avantgarde más. Vannak a hifiben szubjektíve jó dolgok és vannak melyek objektíve jók. Lehet ezen filozofálni, de egyszerűen vannak olyan készülékek, ami valakinek, valamiért tetszik, másnak nem, de van, ami objektíve igazat mond. Az Avantgarde ilyen, de pl egy régebbi E doboz nem teljesen (sokak javult ez a rétegeltlemezes dobozaik megjelenésekor).
Az E dobozzal megtámasztott rendszer, ha elmélyülten zenét hallgat valaki, mocskosul behúzza, de egy ilyen rövid meghallgatás inkább koncentrál az objektív élményre. Nemrég itt sokan színt vallottak, milyen rendszerek hatottak rá. Én ebbe nem mentem bele, de engem pl nem mozgatott meg az Ongaku+E doboz. Hallottam, ami nagyon ott volt, de előkerült egy Anima Sound System (68,69, mittomén a címét) és vártam, hogy akkor csapjon oda (elég sok koncertjükön voltam) és nemigazán történt meg, amit vártam. De biztos az is sokat jelemtet, hogy előtte már volt élményem a Jadis J1(?)-es tölcsérekkel, vagonnyi Jadis elektronikával elékötve. De azon is csak Antonios Carlos Jobim szólt, de azt elég realisztikusan tette. Az hatott rám, de kásőbb kiderült, ez csak egy lépcsöfok volt. A következő meghatározó élményem a Merlinben volt, amikor az Avantgarde szólt, CDT2 futómű+DAC5+Gaincard erősítő... Ezen minden megszólalt -objektíven jól- és mellette mocskosul behúzott, igazi heroin volt. De ekkor már a Merlin is kitáncolt az E dobozos sztoriból és erősen szélesedett a paletta.
Szóval ,amit vélhetően hallottál az a Voyd lemezjátszó. Akkor Istvánnak ott volt a polcon az Audio Note DAC5, ami mai napig vélhetően bármi ellenében kitehető párbajra. Amit én megfigyeltem, a lemezjétszózás nagyon szép dolog, de ha a zenét objektíven is nézem, nagyon komoly összegeket bele kell tenni, hogy pl a mélytartománya olyan száraz és gyors legyen, mint egy közepesen jó CD-nek. De! Nem elég a sok pénz, mert a Voyd se olcsó, olyan kell, ami tudja is. A mai modern, nagy lemezjátszók és persze a régi brutálok képesek erre (szerintem a Rock is) és ekkor az analóg rendszer hangja egyértelműen előnyt élvez bármilyen stíluson. Ennek hiányában van, ahol a CD objektíve felülkerekedik. Az E doboz nem tudta megmutatni ezt a problémát, míg a modern és bazi gyors Avantgarde igen.
ez persze egy "gyorsteszt". Az otthoni, elmélyült zenehallgatás hozhat azért más eredményt...
ui: kb... biztos pontatlan itt-ott, mert ezt nem lehet ennyiben leírni, de talán a lényege lejön... persze,ebben több van, mint egy mezei E kontra AA tölcsér
)
