DAC-olás

[chord_]

Egy szempillantás alatt beteszik a készülékekbe a dac-gyártók ajánlott specifikációival, kvázi copy-paste a dac vonalon, majd az I/V-t hozzá alakítják és már repülhet is a gyártósorra. Valljuk be, ez nem nagy dolog és bárki megcsinálná, a "nyugati cégek" is. Nem véletlenül nem csinálják: a dac-ok kiadott kapcsolásai azt mutatják be, hogy így is MŰKÖDIK. Nem azt, hogy hogyan szól jól. ....

Nekem más hangi tapasztalataim vannak.
Az idézett AKM csip, főleg a 4499EX szerintem egy teljesen új dolgot, új hangot hozott, vagyis ez egy nagyon komoly innováció. Nem találtam nyugati céget, aki használná.
Hogy a háttérben komolyan fejlesztik pl. az európai nagycápák, hogy ki tudják hozni a hangi maximumot ebből a csipből, és 2026 elején ott lesz a nem-kínai világjó-hangú dac-juk, azt én most nagyon erősen kétlem.
De drukkolok nekik, hátha mégis ez lesz... kb. ötszörös árért amúgy, ha véletlenül megtörténne.

[juliush]

Egy szempillantás alatt beteszik a készülékekbe a dac-gyártók ajánlott specifikációival, kvázi copy-paste a dac vonalon, majd az I/V-t hozzá alakítják és már repülhet is a gyártósorra.

Az a jó az ilyen egyértelmű állításokkal, hogy könnyen utánuk lehet járni.
Íme az AK4499EX gyári ajánlása: http://www.easyaudiokit.com/bekkan2024/ ... -myakm.pdf
És íme példának okáért a gyártó ismertetője a Gustard A26-ról, számos illusztrációval: https://shenzhenaudio.com/products/gust ... 48ueMHZvmg

[wittao]

Pl. egy Topping E70 Velvet és egy Gustard R26 megfelelő rendszerbe kötve, kellő gondossággal installálva vélhetően a hifisták 99.99%-nál ugyanazt a véleményt eredményezné...

Szerintem meg nem.
Én pl. alapvető eltéréseket hallottam a Gustard R26 / A26 között. Pedig ugyanaz a márka, nagyon hasonló felépítés, ugyanaz a fejlesztő környezet, mármint a meghallgatásoknál.

Itt pl. a kínaiak nagyon ügyesen és gyorsan átlátták, hogy ezt a fajta variabilitást meghálálja a piac. Meg azt, hogy a vadonatúj csipeket, megoldásokat egy szempillantás alatt beteszik a készülékekbe; a nyugati cégek csak tátják a szájukat, és elszalad mellettük a vonat.

Egy szempillantás alatt beteszik a készülékekbe a dac-gyártók ajánlott specifikációival, kvázi copy-paste a dac vonalon, majd az I/V-t hozzá alakítják és már repülhet is a gyártósorra. Valljuk be, ez nem nagy dolog és bárki megcsinálná, a "nyugati cégek" is. Nem véletlenül nem csinálják: a dac-ok kiadott kapcsolásai azt mutatják be, hogy így is MŰKÖDIK. Nem azt, hogy hogyan szól jól. Az a tapasztalatom, hogy kevés ázsiai nagy volumenben termelő gyártó van, amelyik a hosszú évek, lassan évek óta top mennyiséget gyártó és értékesítő márkaként minimális innovációval is elvannak... gyakorlatilag összepakolgatja a nagy részük, amit éppen legjobbat lehet kapni, kisebb gondolkodás nélkül egy tetszetős dobozba és úgy értékesíti. Mivel olcsó, tudja a fancy képességeket (XMOS316, MQA, DSD512-1024 stb.) mi kellhet ennél több? Egy tradícionális gyártó máshogy gondolkodik szerencsére. Megnézik, hogy az adott dac chip képességeit hogyan tudnák a legjobban kiaknázni, és arra építve kihoznak egy új kapcsolást. Persze ennek a reszelgetéséhez idő kell, és amíg ez megtörténik, addig 15db kínai dac jelenik meg már egy újabb generációs dac chippel is.
Úgy gondolom hiba lenne bármelyiket is leírni. A kínaiak nagyon jól csinálják, tömeget adnak el tömegeknek, hatalmas árbevétellel. Ugyanazt kicsit máshogy csomagolva vagy 5x, némi módosítással stb. Kockásfüzetben kiszámolták hogy tudják maximalizálni a profitot, és szerintem zseniálisan csinálják üzletileg. A befektetők elégedettek, alkalmazottak ott dolgoznak valószínű ők is azok, a vevők is mert a létező legjobb specifikációt vették meg a lehető legolcsóbban. Hogy a legjobb hangot vették-e meg, az már egy másik történet.
Ezzel szemben a nyugati gyártók szépen tologatják a tábla szélén a parasztot előre lépésenként. Hiba lenne leírni őket. Ékes példája az MSB, DCS vagy Chord... mind mind saját fejlesztésekkel, saját egyedi megoldásokkal mind a digit mind az analóg oldalon. Értékesítéseik meg sem közelítik a kínai gyártókét, de tudják abban az árszegmensben mi az elérhető maximum és ott az van megcélozva. Ha már itt tartunk ott az uj tripla BNC-s megoldása a Lampizatornak, vagy a TAIKO-val közösen elkövetett XDMI megoldásuk. Valahogy az ázsiai oldalon ezt nem érzem, hogy gondolkodnának egyedi új megoldásokon, míg ezek a lesajnált nyugati gyártók elég vastagon öntik a pénzt a VALÓDI fejlesztésekbe (bocs, nekem egy újabb dac chip implementálása a meglévő környezetbe, referencia kapcsolás alapján nem fejlesztés, 3 mérnök 2 hetes munkája).

[Luxor Audio]

Az hogy egy ilyen kínai cég a vadiúj chip megjelenését követően 1-2 hónappal már piacra dobja a chipet alkalmazó készülékét, az számomra azt jelenti, hogy különösebb tervezés, fejlesztés és tesztelés nélkül megépítik a chip gyártó által javasolt alapkapcsolást, és egyátalán nem foglalkoznak azzal, hogy mit lehetne kihozni a chipből optimális esetben. Ezzel szemben egy komolyabb cégnél akár egy évig is eltart, amíg kifejlesztik az új készüléket. Számomra nem kérdés, hogy csak az utóbbival érdemes foglalkozni.

Szerintem nem feltétlenül. Ha ugyanarra a feladatra az egyik helyen ráállítasz 30 embert, a másik cégnél meg kettőt, akkor vélhetően az első csapat gyorsabban végez. A kínai gyártók közelebb vannak a tűzhöz és jóval nagyobb tételekkel operálnak, megjelenés előtt akár hónapokkal megkapják a fejlesztői csomagot és mire egy chip kikerül a világpiacra, ők esetleg már gyártják is a köré épített saját készüléküket, a németek és angolok még csak akkor állnak neki a fejlesztésnek. Hogy esetleg nincs minden részlet tökéletesen kidolgozva, az a vásárlók túlnyomó többségét nem igazán zavarja, ezt azért látjuk az eladási számokban. Akiknek ez nem szimpatikus, azok szépen kivárják azt az egy évet, míg a kedvenc gyártójuk is elkészül az új verzióval, de a piacot nyilván nem ők mozgatják.

Hogy mekkora különbség van a készülékgyártó cégek lehetőségei között, azt jól jellemezte az AKM sztori. Mikor a leégett japán gyár (a cégnek több gyára van, de pechünkre néhány audio chipet csak Nobeokában gyártottak), nem semmisült meg minden, a gyártást is gyorsan átszervezték más üzemekbe, de a tűzeset miatt elkapkodott, pánikszerű beszerzések következtében az európai gyártók szinte mindegyike hoppon maradt és kénytelen volt más megoldásokra áttérni. Ám a nagyobb kínai gyárak nem álltak le az AKM chipes típusokkal, sőt még újakat is piacra dobtak, mert hozzáfértek olyan készletekhez, amik nem jutottak el Európába és az USA-ba sem.

Itt pl. a kínaiak nagyon ügyesen és gyorsan átlátták, hogy ezt a fajta variabilitást meghálálja a piac. Meg azt, hogy a vadonatúj csipeket, megoldásokat egy szempillantás alatt beteszik a készülékekbe; a nyugati cégek csak tátják a szájukat, és elszalad mellettük a vonat.

Igen, ezzel verik tönkre a konkurenciát, de nem kis zavart is okoznak a vásárlók fejében a hatalmas kínálattal, főleg azokéban, akik még mindig a D/A chip típusa alapján választanak készüléket. Persze érthető ez a hozzáállás is, mindenkinek kell valami szempont, ami alapján tud szelektálni.

[alto]

Pl. egy Topping E70 Velvet és egy Gustard R26 megfelelő rendszerbe kötve, kellő gondossággal installálva vélhetően a hifisták 99.99%-nál ugyanazt a véleményt eredményezné...

Szerintem meg nem.
Én pl. alapvető eltéréseket hallottam a Gustard R26 / A26 között. Pedig ugyanaz a márka, nagyon hasonló felépítés, ugyanaz a fejlesztő környezet, mármint a meghallgatásoknál.

Itt pl. a kínaiak nagyon ügyesen és gyorsan átlátták, hogy ezt a fajta variabilitást meghálálja a piac. Meg azt, hogy a vadonatúj csipeket, megoldásokat egy szempillantás alatt beteszik a készülékekbe; a nyugati cégek csak tátják a szájukat, és elszalad mellettük a vonat.

Az hogy egy ilyen kínai cég a vadiúj chip megjelenését követően 1-2 hónappal már piacra dobja a chipet alkalmazó készülékét, az számomra azt jelenti, hogy különösebb tervezés, fejlesztés és tesztelés nélkül megépítik a chip gyártó által javasolt alapkapcsolást, és egyátalán nem foglalkoznak azzal, hogy mit lehetne kihozni a chipből optimális esetben.
Ezzel szemben egy komolyabb cégnél akár egy évig is eltart, amíg kifejlesztik az új készüléket. Számomra nem kérdés, hogy csak az utóbbival érdemes foglalkozni.

[shany]

...Szerintem meg nem.
Én pl. alapvető eltéréseket hallottam a Gustard R26 / A26 között. Pedig ugyanaz a márka, nagyon hasonló felépítés, ugyanaz a fejlesztő környezet, mármint a meghallgatásoknál....

Lehet, hogy félreérthetően fogalmaztam...
Arra próbáltam célozni, hogy amennyiben két teljesen eltérő hangképet hangképet hallanak ( mint az említett konkrét példában: precíz vs "zenei" ), akkor valószínűleg hasonlóan döntenének a két készülék között, azok megítélésében.

( Gustard ügyben: a legújabb X30 kivételével, az összes "legnagyobb" modelljüket volt módom kipróbálni ugyanabban a környezetben: Gustard A22 ( dual AK4499 ), Gustard X26pro ( dual ES9038pro ), Gustard R26 ( R2R ), Gustard A26 ( dual AK4499EX )
Az utóbbi 3 készülék esetén éreztem azt, hogy sikerült igazán elkapnia a Gustardnak azt pluszt - egy mély, telt, sötét és jól érezhetően- avagy két esetben rendkívül organikus - "audiofil" tónust, amely a chifi dacoknál gyakran hiányolt. Emellett mindegyik készülék teljesen másképp "szól", másképp építi fel a hangzást, csak nálam a sorrend más...)

[hodyka]

Pl. egy Topping E70 Velvet és egy Gustard R26 megfelelő rendszerbe kötve, kellő gondossággal installálva vélhetően a hifisták 99.99%-nál ugyanazt a véleményt eredményezné...

Szerintem meg nem.
Én pl. alapvető eltéréseket hallottam a Gustard R26 / A26 között. Pedig ugyanaz a márka, nagyon hasonló felépítés, ugyanaz a fejlesztő környezet, mármint a meghallgatásoknál.

Itt pl. a kínaiak nagyon ügyesen és gyorsan átlátták, hogy ezt a fajta variabilitást meghálálja a piac. Meg azt, hogy a vadonatúj csipeket, megoldásokat egy szempillantás alatt beteszik a készülékekbe; a nyugati cégek csak tátják a szájukat, és elszalad mellettük a vonat.

A Toppingról volt szó és a Gustardról, de csak akkor ha direkt DSD-be van kapcsolva és DSD file-kel

[chord_]

Pl. egy Topping E70 Velvet és egy Gustard R26 megfelelő rendszerbe kötve, kellő gondossággal installálva vélhetően a hifisták 99.99%-nál ugyanazt a véleményt eredményezné...

Szerintem meg nem.
Én pl. alapvető eltéréseket hallottam a Gustard R26 / A26 között. Pedig ugyanaz a márka, nagyon hasonló felépítés, ugyanaz a fejlesztő környezet, mármint a meghallgatásoknál.

Itt pl. a kínaiak nagyon ügyesen és gyorsan átlátták, hogy ezt a fajta variabilitást meghálálja a piac. Meg azt, hogy a vadonatúj csipeket, megoldásokat egy szempillantás alatt beteszik a készülékekbe; a nyugati cégek csak tátják a szájukat, és elszalad mellettük a vonat.

[alto]

...Az a jó hogy van, de egy csomó eladó a világban, akkor mennyire jó lehet ?

Akkor valami nem stimmel..vagy olyan jó hogy eladják?

Nem mondom, hogy ezt teljesen értem

Alapvetően, minél nagyobb az értékesített mennyiség egy adott készüléktípusból ( minél olcsóbb ), annál több jelenik meg a használtpiacon is. A hifisták szeretnek "fejleszteni", kipróbálni, stb, így ennek szükségszerű velejárója az aktív használtpiac.

Másrészt nagyon nem egyforma a készüléktulajdonosok hangrendszere, ízlése, elvárásai a hanggal, megszólalással kapcsolatban. Az, hogy "jó", nagyon szubjektív, és nagyon mást jelent a hifisták között is.

Nagyon szélsőséges hangzások esetén azért előfordulhat jelentős konszenzus is.
Pl. egy Topping E70 Velvet és egy Gustard R26 megfelelő rendszerbe kötve, kellő gondossággal installálva vélhetően a hifisták 99.99%-nál ugyanazt a véleményt eredményezné...

Egyébként egyáltalán nem vagyok R2R hívő, sőt. Zavaró számomra a relatíve gyenge mérési eredményeik.

Érdekes, hogy pont ezt a két eléggé megosztó márkát hozod fel példaként a jelentős konszenzusra. Én ezeket sosem hallottam jónak, pedig többféle rendszerben is volt alkalmam őket meghallgatni.

[shany]

...Az a jó hogy van, de egy csomó eladó a világban, akkor mennyire jó lehet ?

Akkor valami nem stimmel..vagy olyan jó hogy eladják?

Nem mondom, hogy ezt teljesen értem

Alapvetően, minél nagyobb az értékesített mennyiség egy adott készüléktípusból ( minél olcsóbb ), annál több jelenik meg a használtpiacon is. A hifisták szeretnek "fejleszteni", kipróbálni, stb, így ennek szükségszerű velejárója az aktív használtpiac.

Másrészt nagyon nem egyforma a készüléktulajdonosok hangrendszere, ízlése, elvárásai a hanggal, megszólalással kapcsolatban. Az, hogy "jó", nagyon szubjektív, és nagyon mást jelent a hifisták között is.

Nagyon szélsőséges hangzások-, nagymértékű különbségek esetén azért előfordulhat jelentős konszenzus is.
Pl. egy Topping E70 Velvet és egy Gustard R26 megfelelő rendszerbe kötve, kellő gondossággal installálva vélhetően a hifisták 99.99%-nál ugyanazt a véleményt eredményezné...

Egyébként egyáltalán nem vagyok R2R hívő, sőt. Zavaró számomra a relatíve gyenge mérési eredményeik.

[hodyka]

...Ezt pl. a Gustard dac-ok esetén jómagam is alátámasztom. Az AKM 4499-ben valamit hallok, ami 'új', és nagyon-nagyon jó, az R2R verzió pedig nem rossz, de mégis csak alulmaradt 1 perc után, és el is lett adva 3 nappal később.

De ez egy elszigetelt, egyéni vélemény. A felsőbb osztályban akár át is fordulhatnak a dolgok....

Nálam nem volt kérdés, az "R2R" maradt...
Bár azt gondolom, rendkívül fontos, a műsorforrás-, a meghajtás mikéntje ( itt a szokásosnál is jóval több lehetőség van ) és a dac utáni komponensek, akusztika, stb....

( Azt még jegyezzük meg, hogy a Gustard, Holo Audio, Denafrips, és még sokan, mind szegmentált "R2R" dacok )

Az a jó hogy van, de egy csomó eladó a világban, akkor mennyire jó lehet ?

Akkor valami nem stimmel..vagy olyan jó hogy eladják?

[hodyka]

...Mondom, hogy elbeszélünk egymás mellett. Én írok valamit, te másra válaszolsz...

Főleg, ha nem arra válaszolsz amit neked írtam...

[shany]

...Ezt pl. a Gustard dac-ok esetén jómagam is alátámasztom. Az AKM 4499-ben valamit hallok, ami 'új', és nagyon-nagyon jó, az R2R verzió pedig nem rossz, de mégis csak alulmaradt 1 perc után, és el is lett adva 3 nappal később.

De ez egy elszigetelt, egyéni vélemény. A felsőbb osztályban akár át is fordulhatnak a dolgok....

Nálam nem volt kérdés, az "R2R" maradt...
Bár azt gondolom, rendkívül fontos, a műsorforrás-, a meghajtás mikéntje ( itt a szokásosnál is jóval több lehetőség van ) és a dac utáni komponensek, akusztika, stb....

( Azt még jegyezzük meg, hogy a Gustard, Holo Audio, Denafrips, és még sokan, mind szegmentált "R2R" dacok )

[shany]

...Mondom, hogy elbeszélünk egymás mellett. Én írok valamit, te másra válaszolsz...

Főleg, ha nem arra válaszolsz amit neked írtam...

[juliush]

The AK4499EX is a new concept Premium multi-bit Stereo DAC with newly developed Switched Resistor
technology,

Nem összetévesztendő a natív multi-bites létrahálózatokkal!
Az AK4191-es delta-szigma modulátortól kapott 128 vagy 256-szorosan túlmintavételezett, 7-bitre konvertált jelfolyammal dolgozik.

[chord_]

......

A második cikk nem R2R DAC-okról szól, hanem kapcsolt ellenállás hálózattal működő DAC-okról. A két struktúra nem ugyan az, habár mindegyik ellenállásokat használ a jelek leosztására. A kapcsolt ellenállás hálózat esetén a bitek szegmentálása is sokkal jobb eredményt ad, mint R2R esetén. Ilyen például az AKM AK4499-es "zászlós hajója".

Ezt pl. a Gustard dac-ok esetén jómagam is alátámasztom. Az AKM 4499-ben valamit hallok, ami 'új', és nagyon-nagyon jó, az R2R verzió pedig nem rossz, de mégis csak alulmaradt 1 perc után, és el is lett adva 3 nappal később.

De ez egy elszigetelt, egyéni vélemény. A felsőbb osztályban akár át is fordulhatnak a dolgok.
Az R2R előrenyomulást szimpla 'divathullám-meglovaglásként' érzékelni azért nem helyes, bármekkora is a valós 'bitmélység'. A nép, az istenadta nép szereti, és ez fontos, tehát, valamit máris hozzáadott a hangzáskultúrához.

[supravox]

Én azt látom,hogy már boldog boldogtalan tud,gyakorlatilag BÁRMIT gyártani.
Csak itt a fórumon legalább 3 "gyártó" jelent meg a porondon.
Gyakorlatilag MIND diy kategória.
Csilliárdokért.
Hát csak azt tudom mondani,hogy hajrá

[hodyka]

[AK4499EX]


The AK4499EX is a new concept Premium multi-bit Stereo DAC with newly developed Switched Resistor
technology,

[La_Valse]

1. az R-2R nem konvertálja az órajelet a kimeneti jelbe - ezt nem is értem
2. az R-2R érzéketlen a jitterre, ... - tessék?
3. a kimeneti jel sokkal pontosabb a szigma-delta D/A-hoz képest - vesd össze "Hátrányok" 1. pontjával!

Hátrányok
1. a torzítási tényező rendkívül jó a mai szigma-delta chipeknél, az R-2R létrák is jók, de nem annyira

A vitatott/nem is értett? megállapítások az Audio-gd cég következtetései.

[MOT64]

Bravó! Eljutottunk 13 bitig. És most?

Ha csak az ellenállások pontosságát nézzük, akkor 0,01% valóban 13 bitre elegendő. Manapság egy ultragyors FPGA vezérli és korrigálja az R2R létrát, párhuzamos üzemmódban, 1 órajelciklus alatt. Így elérhető a 24 bit....

Az ellenállásértékek szórása/pontatlansága okozta hiba csökkentését valójában módosított struktúrával érik el ---> szegmentálás, pl.:
https://www.researchgate.net/publicatio ... t_matching

https://www.analog.com/media/en/trainin ... mt-016.pdf

Mondom, hogy elbeszélünk egymás mellett. Én írok valamit, te másra válaszolsz. Ennek ellenére köszönöm a cikkeket, hasznos olvasmány volt mindegyik.

Ha te is végig olvastad, láthatod, hogy az első cikkben is csak 18 bit felbontásig vizsgálták az R2R DAC-okat. Előbb már leírtam, hogy pontossági okok miatt nem nagyon van értelme feljebb menni. A cikkben említett 10 ppm pontosság, amit elértek már közelíti a 17 bitet, de még azt sem éri el. Aztán itt a plafon. És ez csak egy szimuláció volt. A valóság lehet ennél egy kicsit gyengébb lenne.

"10,000 randomly generated 18-bit DACs with standard deviation σ= 0.021% for each DAC model." Ez is csak 12 bit.

A második cikk nem R2R DAC-okról szól, hanem kapcsolt ellenállás hálózattal működő DAC-okról. A két struktúra nem ugyan az, habár mindegyik ellenállásokat használ a jelek leosztására. A kapcsolt ellenállás hálózat esetén a bitek szegmentálása is sokkal jobb eredményt ad, mint R2R esetén. Ilyen például az AKM AK4499-es "zászlós hajója".

[shany]

Bravó! Eljutottunk 13 bitig. És most?

Ha csak az ellenállások pontosságát nézzük, akkor 0,01% valóban 13 bitre elegendő. Manapság egy ultragyors FPGA vezérli és korrigálja az R2R létrát, párhuzamos üzemmódban, 1 órajelciklus alatt. Így elérhető a 24 bit....

Az ellenállásértékek szórása/pontatlansága okozta hiba csökkentését valójában módosított struktúrával érik el ---> szegmentálás, pl.:
https://www.researchgate.net/publicatio ... t_matching

https://www.analog.com/media/en/trainin ... mt-016.pdf

[juliush]

1. az R-2R nem konvertálja az órajelet a kimeneti jelbe - ezt nem is értem
2. az R-2R érzéketlen a jitterre, ... - tessék?
3. a kimeneti jel sokkal pontosabb a szigma-delta D/A-hoz képest - vesd össze "Hátrányok" 1. pontjával!

Hátrányok
1. a torzítási tényező rendkívül jó a mai szigma-delta chipeknél, az R-2R létrák is jók, de nem annyira

[alto]

0.01%-os tűrésű, akár TCR=0.05 PPM/°C smd ellenállások a "boltból":
https://hu.mouser.com/c/passive-compone ... 0.01%20%25

Bravó! Eljutottunk 13 bitig. És most?

R2R dac mérés. Hány bit lehet ez?:
https://www.audiosciencereview.com/foru ... dac.10161/

Megint nem beszélünk egy nyelvet. Én felbontásról és pontosságról írtam. Te belinkelsz zaj mérési adatokat. A kettő nem egészen ugyan az. -130 dB körüli dinamikatartományt nehéz lenne elérni túlmintavételezési és zajspektrum szűrési eljárások nélkül. Ezekről egyik R2R DAC esetében sem beszélnek. Akkor mi a trükk? Lehet, hogy a mérés? Mérni sokféleképpen lehet, arról sincs korrekt leírás. Ezért vagyok én ilyen kétkedő.

Amúgy hallottam már x ezer Eurós R2R DAC-ot. Számomra kristálytiszta, nyugodt hang, de tompa, dinamikátlan megszólalás. Nem jött be. Ezért is hiszek a mateknak.

Mérnökként és közgazdászként jórészt én is a számokban hiszek, azok általában nem hazudnak. Hifi esetén kicsit óvatosabb vagyok ezzel - fontosak persze a mérési eredmények - de a tapasztalat azért azt mutatja hogy a hangminőséget nehéz levezetni a számokból. Fantasztikus mérési eredményekkel rendelkező készülékek tudnak rettenetes hangot is produkálni, és viszonylag gyenge mért paraméterekkel rendelkezők is szólhatnak egész kiválóan.
Aztán azt is kifejtettem már párszor, hogy egy adott technológia önmagában nem tudja a minőséget garantálni, azt a kiváló mérnöki implementáció nyújtja, amely kihasználja az adott technológia előnyeit és kompenzálja hátrányait.

A dinamika tartomány esetén például szép eredmény egy -130db-s vagy akár egy -140db-s mérési eredmény, ugyanakkor kétlem hogy ebben a tartományban a 10 db-s különbséget bárki is meghallaná, és akkor tegyük hozzá azt is, hogy analóg technikát használók az LP max. 70 dB dinamika tartományával is nagyon jól elvannak, és ritkán szoktak a dinamikátlan hangra panaszkodni.

Az R2R versus delta-sigma vitához: halottam jót és rosszat is mindkettőből, de az én ízlésemhez is valamiért közelebb áll a delta-sigma világ.

[La_Valse]

Bravó! Eljutottunk 13 bitig. És most?

Ha csak az ellenállások pontosságát nézzük, akkor 0,01% valóban 13 bitre elegendő. Manapság egy ultragyors FPGA vezérli és korrigálja az R2R létrát, párhuzamos üzemmódban, 1 órajelciklus alatt. Így elérhető a 24 bit.

Az R-2R DAC előnyei, hátrányai dió(dejó)héjban

Előnyök
1. az R-2R nem konvertálja az órajelet a kimeneti jelbe
2. az R-2R érzéketlen a jitterre, míg a szigma-delta D/A sokkal érzékenyebb rá
3. a kimeneti jel sokkal pontosabb a szigma-delta D/A-hoz képest

Hátrányok
1. a torzítási tényező rendkívül jó a mai szigma-delta chipeknél, az R-2R létrák is jók, de nem annyira
2. a létra pontossága és strukturális problémái miatt előálló gondokat nagyon nehéz kézben tartani,
kiküszöbölésük összetett technológiát igényel

[shany]

...Megint nem beszélünk egy nyelvet. Én felbontásról és pontosságról írtam. Te belinkelsz zaj mérési adatokat....

Meg kellene nézni azt a linkelt dac mérést alaposabban ( meg egyéb dacok mérését is....) :
szintfüggő linearitás a rági Analog Devices R2R 20 bites dac ic ( specifikált sáv ), és a diszkrét R2R Holo audio dac esetében ( mérés ):

ENOB (effective number of bits) és SINAD (signal-tonoise-and-distortion ratio) kapcsolata pl.:
https://www.analog.com/media/en/trainin ... MT-003.pdf