Stereophile írta: ↑2024.06.05., szer. 12:56
Vinkler írta: ↑2024.05.30., csüt. 09:51
IMG_1719.jpeg
Elvileg az utolsó 1-2-3 méter számít, ami a készülék előtt van közvetlenül.
ebben a mondatban csak az elvileg sántít, mert gyakorlatilag a helyes kifejezés.
érdekes kérdés a kábelek világa és főleg a tápkábeleké, mert mindenki, csak mint vezetőt veszi figyelembe. De rég szemezgetek a gondolattal, hogy ezek a kábelek, nemcsak vezetők, hanem antennák is és valami fenemód hatnak egymásra is, vagyis a rendszer eredő megszólalására. pl, ha az erősítőre be van kötve a CD játszóm a KSL Lp ezüsttel,ami az ezüstök között rangosabbnak minősül, de ha csak bedugok az erősítő másik bemenetére egy gyengébb audio note ezüstöt és lóg szabadon a földön, a hang kezd elmenni a gyengébb kábel irányába. A vezetéshez, nyilván semmi köze és mivel nincs áramkörben, csak be van dugva, talán a terhelő impedanciát se nagyon buzerálja, de akár, lehet.
a kábelek világa túl bonyolult, hogy megértsük. Azt gondolom, ha egy Nikola Tesla hifibuzi lenne, talán, de csak talán, tudna rá valami okosat mondani. mindenesetre, akár fél méternyi ezüstdrótot (vagy bármit, csak nekem pont van egy félméteres AN SPX a lemezjátszó tápegységéhez) is megérez azonnal a készülék, hiába előtte mezei egyeres rézdrót van a falban.
Továbbra is az antenna elvet látszik erősíteni, hogy épp Tesla volt az, aki az éterből összegyűjtött rezgéseket antennákkal felfogva, elektromos áramot indukált, amivel kb 100 mp/h-val száguldó elektromos autót épített 1930 környékén. Mindezt egy kb nagyanyáink csöves rádiójának méretével bíró dobozzal, amiből antennák lógtak ki. Úgy tűnik ,az éter tele van elektromos szmoggal, amit a hifiantennák (drótok) akár össze is szedhetnek és módosíthatják a rendszer viselkedését.
persze, viccesek ezek a képek, de ez is csak azt mutatja, mennyire nem értünk semmit ehhez (nem csak mi, senki). Ettől még a hifi rendszerek kábelrengetege igen megdöbbentő dolgokat művel. Minél bonyolultabb a rendszer (hogy rohadna le,az enyém az), annál nyűgösebb, de ez mezei egyenes arányosság: Több drót >>> több variációs lehetőség >>> több probléma
régen azt az analógiát dobta be valaki, hogy a plázában lévő szökőkutak, félméteres íves "köpését" is az utolsó méter ívelés és átmérő határozza meg, hiába jön klasszik csőhálózaton addig a víz. De azt gondolom, magában, csak a vezetőképességben keresni a drótok titkát nem elegendő. én nem tudom, nem is keresem, csak elfogadom és igyekszem körültekintő lenni, de még érnek így is meglepetések. Nemrég úgy jártam, hogy kicseréltem az egyik hangfaldrótot (trikábelezés van nálam a 3 útnak külön) és meg kellet fordítanom a CD játszó tápdrótját (fázishelyesség). Magyarul, az egyszer belőtt dugó (fázis) állás nem örökérvényű, bármi változik, próbát kell tenni újra és nem elég kimérni, mi a helyes fázisállás, mert nekem már volt,hogy pont fordítva lett jobb a hangja.
rábaxtatok

bejöttem,képeket nézegetni,mi van a nagyvilágban és itt egy drótos izé

de nem akarok róla beszélgetni, csak elmeséltem
ui: van a "kábel nem csak összeköt,hanem elválaszt is" elmélet, csak-hogy, egyszerűbb legyen az élet

avantgardeAcoustic, kondo, 47Lab, RS Laboratory, operaConsonanceLP5, twAcustic, vivLab, artemisLabs, zyx, hana, Quad CDP, KSL, TakeT, audioNote, furuyamaAudioLab, vdHul, tiglon, daruma, SaSuPa, onzow, loricraft, townshend, tmpAnt, hitachiSax
halfnote.hu