Ezoterikus, misztikus és voodooba hajló HiFi eszközök

[kargidje]

Cd-kel max. annyit szoktam, ha meghallgattam visszapörgetem az elejére, következő hallgatáskor ne ezzel kelljen kezdeni, mert illúzióromboló hatása lehet...

Szolhattál volna már korábban is, hogy az egész a részedről csak vicc, mert akkor nem mentem volna bele ebbe az értelmetlen diskurzusba!

Tehát EZO dolog, aham....
Nem vicc, de még mindig várom a tudományos magyarázatot, mi változik CD fagyasztás esetén, miért lesz jobb a hangzás???
Mert ha van változás, akkor az valamilyen méréssel kimutatható, nem?
Esetleg tovább eláll a fagyasztott CD

[Aszpirin]

Ebben a topikban könnyedén elszabadulnak az indulatok, szóval a stílusra, és a személyeskedés mellőzésére kérlek figyeljetek oda (nem csak itt, de itt különösen).

[zoli73]

Nem emlékszem, hogy olyat írtam volna, hogy a cd lefagyasztásánál ne lenne info, mi változik. Ahogy korábban is írtam, fizikai magyarázattal természetesen nem tudok szolgálni csakúgy, mint a legtöbb ezo eszköz esetében sem, de a hangra gyakorolt hatását körül tudnám írni. Viszont ezzel meg az a baj, hogy csak azt jellemezném a saját szavaimmal, hogy én mit, ill. milyennek hallom, amivel Te lehet, hogy nem tudnál mit kezdeni, mert hát ugye a "hallás szubjektiv". Arra semmi biztosíték nincs, hogy Te ugyanazt és ugyanolyannak hallanád, mint én és ugyan ugy fogalmaznád meg. Ezért javasoltam, hogy tégy egy próbát, hallgassdd meg, mondd el a véleményed mit hallottál, hátha találunk közös nevezőt.
Én nem azt kérem, hogy hallgass meg egy több milliós kábelt, vagy kiegészítőt, ez egy kb. semmibe sem kerülő beavatkozás, feltételezem, semmi sem akadályoz meg benne, hogy elvégezd a próbát, majd véleményt mondj róla. Inkább, mint itt ontod ránk a némi gúnnyal vegyitett kétkedéseid.
Ugye ismerős az a mondás, hogy amíg valamit nem ismerek, nem probáltam, addig véleményt sem mondok róla.

Ui.: És akkor a cd élének befestése még szóba sem került...

Cd-kel max. annyit szoktam, ha meghallgattam visszapörgetem az elejére, következő hallgatáskor ne ezzel kelljen kezdeni, mert illúzióromboló hatása lehet...

Szolhattál volna már korábban is, hogy az egész a részedről csak vicc, mert akkor nem mentem volna bele ebbe az értelmetlen diskurzusba!

[kargidje]

https://www.goodreads.com/quotes/584507 ... -them-that

Hívőket meg főleg, akik inkább hisznek másnak, másban, mint a saját tapasztalataikban, ez a szomorú!

[fererencz]

https://www.goodreads.com/quotes/584507 ... -them-that

[kargidje]

1.
Hogy miért jött létre a Dream Cinema teszt, nem tudom. Valószínűleg leginkább azért, hogy a használt eszközöket, a céget és magát a helyet promotálják. Ami teljesen normális módja mindezeknek, nem elitélendő mondom, hanem inkább dicséretesnek tartom.

2.
Ez a teszt is, mint a hasonlók túlnyomó többsége, azt mutatja, hogy nincs különbség. Számomra ez nem azt bizonyítja, hogy nincs (vagy van) különbség, hanem azt, hogy a teszt alkalmatlan ÉRDEMI különbségek kimutatására. Ahogy ebben az esetben el lett végezve, főképpen az volt, minden jószándék ellenére is.

3.
Nemcsak, hogy voltam szakorvosnál, de hoztam is.
A 2022-es októberi Hifi Kiállításon a Gold teremben tartottunk egy tucat előadást, az egyik legnagyobb kiállítóként. Az egyik előadás egy fülész doktor hölgyismerősömé volt, aki sok egyéb érdekesség mellett elmondta, hogy a komolyabb vizsgálatok előtt megkérik a pácienst, 24 órán keresztül a vizsgálat előtt szigorúan kerülje a hangos helyeket, és lehetőség szerint ne telefonáljon, mert ez torzítani fogja a hallásvizsgálat eredeményét. Vagyis az, hogy "több legyen a magas, nagyobb legyen a térérzet, részletesebb a basszus, több és hosszabb lecsengés, teljesen más az egész .... lehetetlen!" egyáltalán nem lehetetlen.

[OFF - katt ide ha látni akarod]

Már persze ha valaki ilyesmikre akar figyelni közben.

Amíg a Pennában 15 évig dolgoztam a hifi kereskedelemben is az AV / IT rendszerintegráció mellett (10 éve már nincs ilyen munkám), mindig ügyeltem arra, hogy aki jön egy eszközt meghallgatni, kapjon lehetőséget megszokni a demó helység akusztikáját, hangi lenyomatát. Ezért halkan szólt a zene a háttérben, miközben beszélgettünk kb egy órát, bármilyen érdemi meghallgatás előtt.

[OFF - katt ide ha látni akarod]

A vendégként történő meghallgatások, összehasonlítások nagyon sokszor adnak félrevezető eredményt és én teljesen használhatatlannak tartom őket.

1. nem tudod, de már megy a feltételezés, belemagyarázása a dolgoknak!
Ilyenből az szokott következni, hogy pár hsz múlva meg már a feltételezés lesz beállítva megtörtént dologként.

2. ezek szerint ha te 2 termék között, akár többszöri próba eredményeként semmilyen különbséget nem tapasztalsz, akkor is az lesz a véleményed, de van különbség csak .... őőőőő nem hallom, nem látom. Az ilyen embereknek lehet eladni bármit, márbocs...
Vagyis a megalapozott tényt nem fogadod el, mert neked nem tetszik a végeredménye. Gratulálok...
Hihetetlen, hogy hozzáértő emberként ez a véleményed.

3. amit írsz, az pont azt támasztja alá, amit írtam: "Annyi lehet, esetleg meghallasz újabb információt: eddig nem hallott zörej, szösszenet, valami apró kis részlet(velem is ez történt 1-2 napja, meg már sokszor), de az, hogy másként szóljon, pl. több legyen a magas, nagyobb legyen a térérzet, részletesebb a basszus, több és hosszabb lecsengés, teljesen más az egész .... lehetetlen!"

Azaz nem máshogyan szól a rendszer, mert az lehetetlen, hanem te hallasz bele kicsit mást - és nem teljesen mást, mint ahogyan állítod - azaz szubjektív, csak az agyad tréfál meg!!!
A kettő nem ugyan az!

[denesdr]

2.
Ez a teszt is, mint a hasonlók túlnyomó többsége, azt mutatja, hogy nincs különbség. Számomra ez nem azt bizonyítja, hogy nincs (vagy van) különbség, hanem azt, hogy a teszt alkalmatlan ÉRDEMI különbségek kimutatására. Ahogy ebben az esetben el lett végezve, főképpen az volt, minden jószándék ellenére is.

De ha nincs hallható, látható különbség a kábelek között, akkor nem lehet különbséget kimutatni közöttük vakteszten. Könnyen lehet, hogy ezért nem tudunk kiolvasni érdemi különbségeket a DC tesztből és nem azért mert a teszt alkalmatlan. Ehhez egy újabb teszt vagy bizonyítás kellene, ami azt mutatná, hogy a vakteszt alkamatlan a különbségek kimutatására. A nem vakon történt meghallgatáson alapuló "dehát ég és föld a különbség" és hasonló kijelentések nem bizonyító erejűek szvsz. Lásd az analóg szalag vs DSD példát amit említettél. Amikor úgy tudták, hogy az analóg szalagról szól a zene, egyből jobban tetszett a hallgatóságnak, pedig továbbra is a digitális szólt változatlanul. Na ilyen könnyen befolyásolható a hallásunk, kb ennyire bízhatunk a nem vakon történt meghallgatáson alapuló ítéletben.

[kaef2]

Tehát ha 1. helyiségben meghallgatod abc rendszert majd 2. helyiségben szintén meghallgatod abc rendszert, akkor a 2. helyiségben máshogyan fog szólni. Az akusztikai környezet ugyan olyan mindkét helyiségben!

Olvasd el itt a pár évvel ezelőtti Dreamcinema vaktesztet!

Ilyen típusú A/B vagy vakteszteket általában nem szoktak csinálni. Nagyon ritkán tesztelnek komplett rendszereket ilyen módon. A tesztek leginkább valamilyen rendszerelem vagy formátum tesztjéről szólnak.
Például:

- felismernie-e egy kábel cseréjének a hatását
- megkülönbözthető-e egymástól a CD minőség és nagy felbontás
- vagy a CD minőség magasabb bitrátájú mp3 (aac, stb) tömörítéstől?

Az említett Dreamcinema teszt is azt mutatja, hogy milyen nehéz ilyen tesztet úgy csinálni, hogy legyen értékelhető eredménye, átfutva a pár száz posztot a topikjában az a benyomásom, hogy érdemi konklúzió annyi volt, hogy minden mindegy. Miközben egy posztot nem láttam arról, hogy milyen hangosságúra volt a rendszer beállítva, mennyire voltak a különböző hangforrások azonos kimeneti szintűre beállítva vagy milyen fényerővel ment a vetítés. Az A/B teszt jellegű összehasonlítások alfája és omegája ezen adatok, beállítsok minél tökéletesebb elvégzése és ismerete is.

Amennyiben valaki két teljesen azonos akusztikájú, méretű szobában, teljesen ugyanazon rendszeren, ugyanolyan hangerőn, ugyanazokat a zenéket hallgatja meg, egyáltalán nem lehetetlen, sőt kifejezetten normális, ha nem ugyanolyannak fogja őket hallani. Ugyanis az érzékelésünk, agyunk feldolgozó képessége akár 10-15 perc alatt is megváltozhat annyira, hogy ne ugyanolyannak halljuk.

Régi demótrükk, hogy amit jobbnak szeretnének mutatni azt 0,5 - 1 dB-lel hangosabban játszuk le. Igen jó esély van rá, hogy ezt jobbnak fogjuk érezni az adott pillanatban, még akkor is ha már fáradtak vagyunk.

[OFF - katt ide ha látni akarod]

Pár évvel ezelőtt egy saját felvételt demóztam egy pár emberből álló csoportnak, akik arra voltak kiváncsiak, hogy a DSD és a szalagos felvétel mennyire tér el egymástól. Mindenkinek sokkal jobban tetszett a szalagos felvétel. A baj ezzel csak az volt, hogy amikor elindítottam a szalagot, jól láthatóan, továbbra is a DSD verziót lehetett hallani, mert az előfokot nem kapcsoltam át szalagra. Azóta sem tudnak erről és ezúton is elnézést kérek a trükközésért.

Kevered a szezont a fazonnal!!!
Mert ami elkerüli a figyelmedet, a Dreamcinema teszt nem azért jött létre, átverésként úgy variálják a tesztkörülményeket, hogy egy drágább kábelt, eszközt majd jól rásózzanak a nagyérdeműre, hanem amit itt írtak már, meg lehet-e állapítani a differenciát a kábelek, eszközök között, ha nincs a befolyásoló "tudom mi szól éppen" tényező!!!
Na ennek ugye az lett az eredménye, hogy halványlilafingjuk sem volt a tesztelőknek melyik a drágább hdmi kábel, melyik eszközről megy a lejátszás. Egyszóval de, a vakteszt pontosan megmutatta, az emberke nem tudta megkülönböztetni előzetes információ nélkül az olcsó vs drága terméket.


"Amennyiben valaki két teljesen azonos akusztikájú, méretű szobában, teljesen ugyanazon rendszeren, ugyanolyan hangerőn, ugyanazokat a zenéket hallgatja meg, egyáltalán nem lehetetlen, sőt kifejezetten normális, ha nem ugyanolyannak fogja őket hallani. Ugyanis az érzékelésünk, agyunk feldolgozó képessége akár 10-15 perc alatt is megváltozhat annyira, hogy ne ugyanolyannak halljuk."

Ez meg nókomment
Annyi lehet, esetleg meghallasz újabb információt: eddig nem hallott zörej, szösszenet, valami apró kis részlet(velem is ez történt 1-2 napja, meg már sokszor), de az, hogy másként szóljon, pl. több legyen a magas, nagyobb legyen a térérzet, részletesebb a basszus, több és hosszabb lecsengés, teljesen más az egész .... lehetetlen!
Ha igen, akkor el kell menni szakorvoshoz!

1.
Hogy miért jött létre a Dream Cinema teszt, nem tudom. Valószínűleg leginkább azért, hogy a használt eszközöket, a céget és magát a helyet promotálják. Ami teljesen normális módja mindezeknek, nem elitélendő mondom, hanem inkább dicséretesnek tartom.

2.
Ez a teszt is, mint a hasonlók túlnyomó többsége, azt mutatja, hogy nincs különbség. Számomra ez nem azt bizonyítja, hogy nincs (vagy van) különbség, hanem azt, hogy a teszt alkalmatlan ÉRDEMI különbségek kimutatására. Ahogy ebben az esetben el lett végezve, főképpen az volt, minden jószándék ellenére is.

3.
Nemcsak, hogy voltam szakorvosnál, de hoztam is.
A 2022-es októberi Hifi Kiállításon a Gold teremben tartottunk egy tucat előadást, az egyik legnagyobb kiállítóként. Az egyik előadás egy fülész doktor hölgyismerősömé volt, aki sok egyéb érdekesség mellett elmondta, hogy a komolyabb vizsgálatok előtt megkérik a pácienst, 24 órán keresztül a vizsgálat előtt szigorúan kerülje a hangos helyeket, és lehetőség szerint ne telefonáljon, mert ez torzítani fogja a hallásvizsgálat eredeményét. Vagyis az, hogy "több legyen a magas, nagyobb legyen a térérzet, részletesebb a basszus, több és hosszabb lecsengés, teljesen más az egész .... lehetetlen!" egyáltalán nem lehetetlen.

[OFF - katt ide ha látni akarod]

Már persze ha valaki ilyesmikre akar figyelni közben.

Amíg a Pennában 15 évig dolgoztam a hifi kereskedelemben is az AV / IT rendszerintegráció mellett (10 éve már nincs ilyen munkám), mindig ügyeltem arra, hogy aki jön egy eszközt meghallgatni, kapjon lehetőséget megszokni a demó helység akusztikáját, hangi lenyomatát. Ezért halkan szólt a zene a háttérben, miközben beszélgettünk kb egy órát, bármilyen érdemi meghallgatás előtt.

[OFF - katt ide ha látni akarod]

A vendégként történő meghallgatások, összehasonlítások nagyon sokszor adnak félrevezető eredményt és én teljesen használhatatlannak tartom őket.

[kargidje]

Nem emlékszem, hogy olyat írtam volna, hogy a cd lefagyasztásánál ne lenne info, mi változik. Ahogy korábban is írtam, fizikai magyarázattal természetesen nem tudok szolgálni csakúgy, mint a legtöbb ezo eszköz esetében sem, de a hangra gyakorolt hatását körül tudnám írni. Viszont ezzel meg az a baj, hogy csak azt jellemezném a saját szavaimmal, hogy én mit, ill. milyennek hallom, amivel Te lehet, hogy nem tudnál mit kezdeni, mert hát ugye a "hallás szubjektiv". Arra semmi biztosíték nincs, hogy Te ugyanazt és ugyanolyannak hallanád, mint én és ugyan ugy fogalmaznád meg. Ezért javasoltam, hogy tégy egy próbát, hallgassdd meg, mondd el a véleményed mit hallottál, hátha találunk közös nevezőt.
Én nem azt kérem, hogy hallgass meg egy több milliós kábelt, vagy kiegészítőt, ez egy kb. semmibe sem kerülő beavatkozás, feltételezem, semmi sem akadályoz meg benne, hogy elvégezd a próbát, majd véleményt mondj róla. Inkább, mint itt ontod ránk a némi gúnnyal vegyitett kétkedéseid.
Ugye ismerős az a mondás, hogy amíg valamit nem ismerek, nem probáltam, addig véleményt sem mondok róla.

Ui.: És akkor a cd élének befestése még szóba sem került...

Cd-kel max. annyit szoktam, ha meghallgattam visszapörgetem az elejére, következő hallgatáskor ne ezzel kelljen kezdeni, mert illúzióromboló hatása lehet...

[kargidje]

Tehát ha 1. helyiségben meghallgatod abc rendszert majd 2. helyiségben szintén meghallgatod abc rendszert, akkor a 2. helyiségben máshogyan fog szólni. Az akusztikai környezet ugyan olyan mindkét helyiségben!

Olvasd el itt a pár évvel ezelőtti Dreamcinema vaktesztet!

Ilyen típusú A/B vagy vakteszteket általában nem szoktak csinálni. Nagyon ritkán tesztelnek komplett rendszereket ilyen módon. A tesztek leginkább valamilyen rendszerelem vagy formátum tesztjéről szólnak.
Például:

- felismernie-e egy kábel cseréjének a hatását
- megkülönbözthető-e egymástól a CD minőség és nagy felbontás
- vagy a CD minőség magasabb bitrátájú mp3 (aac, stb) tömörítéstől?

Az említett Dreamcinema teszt is azt mutatja, hogy milyen nehéz ilyen tesztet úgy csinálni, hogy legyen értékelhető eredménye, átfutva a pár száz posztot a topikjában az a benyomásom, hogy érdemi konklúzió annyi volt, hogy minden mindegy. Miközben egy posztot nem láttam arról, hogy milyen hangosságúra volt a rendszer beállítva, mennyire voltak a különböző hangforrások azonos kimeneti szintűre beállítva vagy milyen fényerővel ment a vetítés. Az A/B teszt jellegű összehasonlítások alfája és omegája ezen adatok, beállítsok minél tökéletesebb elvégzése és ismerete is.

Amennyiben valaki két teljesen azonos akusztikájú, méretű szobában, teljesen ugyanazon rendszeren, ugyanolyan hangerőn, ugyanazokat a zenéket hallgatja meg, egyáltalán nem lehetetlen, sőt kifejezetten normális, ha nem ugyanolyannak fogja őket hallani. Ugyanis az érzékelésünk, agyunk feldolgozó képessége akár 10-15 perc alatt is megváltozhat annyira, hogy ne ugyanolyannak halljuk.

Régi demótrükk, hogy amit jobbnak szeretnének mutatni azt 0,5 - 1 dB-lel hangosabban játszuk le. Igen jó esély van rá, hogy ezt jobbnak fogjuk érezni az adott pillanatban, még akkor is ha már fáradtak vagyunk.

[OFF - katt ide ha látni akarod]

Pár évvel ezelőtt egy saját felvételt demóztam egy pár emberből álló csoportnak, akik arra voltak kiváncsiak, hogy a DSD és a szalagos felvétel mennyire tér el egymástól. Mindenkinek sokkal jobban tetszett a szalagos felvétel. A baj ezzel csak az volt, hogy amikor elindítottam a szalagot, jól láthatóan, továbbra is a DSD verziót lehetett hallani, mert az előfokot nem kapcsoltam át szalagra. Azóta sem tudnak erről és ezúton is elnézést kérek a trükközésért.

Kevered a szezont a fazonnal!!!
Mert ami elkerüli a figyelmedet, a Dreamcinema teszt nem azért jött létre, átverésként úgy variálják a tesztkörülményeket, hogy egy drágább kábelt, eszközt majd jól rásózzanak a nagyérdeműre, hanem amit itt írtak már, meg lehet-e állapítani a differenciát a kábelek, eszközök között, ha nincs a befolyásoló "tudom mi szól éppen" tényező!!!
Na ennek ugye az lett az eredménye, hogy halványlilafingjuk sem volt a tesztelőknek melyik a drágább hdmi kábel, melyik eszközről megy a lejátszás. Egyszóval de, a vakteszt pontosan megmutatta, az emberke nem tudta megkülönböztetni előzetes információ nélkül az olcsó vs drága terméket.


"Amennyiben valaki két teljesen azonos akusztikájú, méretű szobában, teljesen ugyanazon rendszeren, ugyanolyan hangerőn, ugyanazokat a zenéket hallgatja meg, egyáltalán nem lehetetlen, sőt kifejezetten normális, ha nem ugyanolyannak fogja őket hallani. Ugyanis az érzékelésünk, agyunk feldolgozó képessége akár 10-15 perc alatt is megváltozhat annyira, hogy ne ugyanolyannak halljuk."

Ez meg nókomment
Annyi lehet, esetleg meghallasz újabb információt: eddig nem hallott zörej, szösszenet, valami apró kis részlet(velem is ez történt 1-2 napja, meg már sokszor), de az, hogy másként szóljon, pl. több legyen a magas, nagyobb legyen a térérzet, részletesebb a basszus, több és hosszabb lecsengés, teljesen más az egész .... lehetetlen!
Ha igen, akkor el kell menni szakorvoshoz!

[zoli73]

Hát nézdd, mivel a hallás szubjektív(én is ezt vallom), akkor mit is kellene mondanom, miben segít a cd-k lefagyasztása?
Helyette csak annyit mondok, hallgassdd meg magad, és remélhetőleg meghallod, sok minden nem kell hozzá.
Nyilván minden hatással van, ill. lehet a zenehallgatásra, de ahhoz, hogy valamiről eldöntsem nekem tetszik, nem tetszik, kell, nem kell, ehhez nem kell mindjárt A-B tesztért kiálltani.
Ugye mindegyőnk hallotta már a történetet arról az A-B vaktesztről, ahol a demózó/segítő semmit sem változtatott, de a hallgatóság rögtön hallotta a változást.
Bevallom töredelmesen, nekem még nem volt szerencsém részt venni, ilyen csoportos vakteszten, de valószínüleg nem is akarnék élni a lehetőséggel.
Valahogy nem érdekel az ilyesmi, nem akarok és nem is szoktam tesztelni, összehasonlítani pl. kábeleket, alátéteket, stb. Sem kölcsön kérni, sem felajálottat elfogadni sem szoktam pusztán kiváncsiságból, tesztelés céljából, csakis akkor, ha vételi szándékom, lehetőségem van.
Nekem semmi szükségem arra, hogy csoportos A-B vakteszten döntsem el, vagy mások megerősítsenek abban, hogy jól választottam-e, avagy sem. Fő az, hogy az esetleges változtatás, kipróbált új eszköz tetszik-e, ad-e nagyobb örömöt, élvezetet mint az előző.
Tartom magam annyira objektívnek, hogy egy próba/meghallgatás elé nem ülök le előítéletekkel. Már sokszor megtapasztaltam, hogy egy drága eszköz meghallgatása előtt, volt bennem némi elfogódottság, hogy "ha már ennyit költöttem rá, akkor csak jobb lehet, mint a régi". Aztán többször beigazolódott, hogy 3 esélyes a kérdés. Vagy jobb lett, vagy rosszabb, és nem ritkán nem hallottam semmi változást.
Ugyanakkor ez igaz lehet(és volt is már) egy filléres, vagy semmibe sem kerülő változtatásról, ezo kütyüről is.
Nekem ha valami változtatás hatása tetszik, akkor nincs szükségem meggyőződésre, fizikai magyarázatra, hogy elfogadjam.

Az már régen rossz, ha pl. CD lehűtésénél nincsen konkrét info mi és miért változik. Az, hogy próbáld ki és döntsd el, nálam =

Pont, a vakteszteknek van egyedül értelme! Ott nem azért döntesz úgy ahogy, mert a többiek megmondták mit kell behúznod, hanem egyénileg, egymástól függetlenül!!! pontozzátok a hallottakat, látottakat, nem egymást lesve, a másik mit is jelölt! Szóval ott tényleg csak a saját tapasztalás számít, és ez lenne a lényeg!
Mivel nem tudod mi szól éppen, nem befolyásol a döntésben. Ugye egy drágán megvett kütyünél vagy ha éppen nagyon tetszik valamiért és megvetted, ha tudod, hogy az szól, az van bekötve, a kis agyadkácsba begyűrűzik az ítélőképesség torzító hatása = elhiszed, hogy megérte megvenni. Ha beismered ezt ha nem.

Szóval nálam ez a kinyitott ablak, meg -10/-100°C-os CD lemez, meg tegyünk 100Ft-ból legyártott majd 30e Ft-ért megvett hájend patkányt(gyártó meg röhögve veri a térdét) a készülékekre..... khm.
Ennyiből az is számít, hány szúnyog van éppen a szobában vagy hogyan áll a papucs a földön, esetleg mekkorát pukiztam...

Nem emlékszem, hogy olyat írtam volna, hogy a cd lefagyasztásánál ne lenne info, mi változik. Ahogy korábban is írtam, fizikai magyarázattal természetesen nem tudok szolgálni csakúgy, mint a legtöbb ezo eszköz esetében sem, de a hangra gyakorolt hatását körül tudnám írni. Viszont ezzel meg az a baj, hogy csak azt jellemezném a saját szavaimmal, hogy én mit, ill. milyennek hallom, amivel Te lehet, hogy nem tudnál mit kezdeni, mert hát ugye a "hallás szubjektiv". Arra semmi biztosíték nincs, hogy Te ugyanazt és ugyanolyannak hallanád, mint én és ugyan ugy fogalmaznád meg. Ezért javasoltam, hogy tégy egy próbát, hallgassdd meg, mondd el a véleményed mit hallottál, hátha találunk közös nevezőt.
Én nem azt kérem, hogy hallgass meg egy több milliós kábelt, vagy kiegészítőt, ez egy kb. semmibe sem kerülő beavatkozás, feltételezem, semmi sem akadályoz meg benne, hogy elvégezd a próbát, majd véleményt mondj róla. Inkább, mint itt ontod ránk a némi gúnnyal vegyitett kétkedéseid.
Ugye ismerős az a mondás, hogy amíg valamit nem ismerek, nem probáltam, addig véleményt sem mondok róla.

Ui.: És akkor a cd élének befestése még szóba sem került...

[Luxor Audio]

Néhányakkal szembeszegülve... szerintem a vakteszt hasznos eljárás.

Kóstolj bele vakon egymás után többféle húslevesbe! Azonnal ki fog derülni, melyik a melegebb, sósabb, csípősebb az előzőhöz képest. Hogy melyik a finomabb? Az nem fog kiderülni. HiFi-ben ezek megfelelői a több basszus, nagyobb hangszínpad, több részlet, ezeknél a gyorsteszt szépen kimutatja, melyiknél mennyi van az előzőekhez képest. De ez is csak az éppen hallgatott zeneszámmal és környezettel együtt érvényes, másik muzsikával, másik időpontban, másik helyszínen könnyen borulhat a sorrend. Viszont vakteszt eredményeként nem fog kiderülni, hogy melyik vizsgált alannyal jobb zenét hallgatni, ahhoz bizony együtt kell élni velük, meg persze a saját előítéleteinkkel, érzelmeinkkel is, amik a véleményalkotásunk megkerülhetetlen összetevői. Ezért (is) vagyunk emberek és nem robotok.

Annak függvényében, hogy valaki a felületes különbségeket, vagy a fundamentális értékeket akarja feltárni, választhat hozzá illeszkedő rapid, vagy tartós tesztmódszert. Ja és ebben nincs semmi ezoterikus/misztikus összetevő. A hallásunk tehetetlensége, relativizálási képessége és jónéhány fogyatékossága jól ismert, alaposan kutatott tudományos terület.

[denesdr]

A placebó, vizuális hatások, média és közösségi befolyás mind részei a döntéshozatali folyamatnak: mit vegyünk meg és mit nem, mi érdekeljen és mi nem. Ez van. Nem érdemes ellene küzdeni.

De ettől még lehet konklúziót levonni egy vaktesztből, mégpedig azt, hogy nem a placebó, hanem a funkcionális minőségét tekintve mit tud az adott eszköz nyújtani számunkra. Ha valakit ez érdekel, az megtudhatja egy jól levezetett vaktesztből.
A Dreamcinemás teszt résztvevőit (valószínűleg nem mindenkit) meglepte, hogy nem tudtak konzisztensen különbségeket tenni különböző árkategóriájú eszközök között, ez a valóság placebó nélkül, őket meglepetésként érte (mivel úgy gondolták, hogy valós különbségek lesznek/vannak a tesztben szereplő eszközkategóriában) és sokuk nem tudja/tudta elfogadni, hogy amit különbségként hallottak/láttak, az jó eséllyel csak a saját elméjük random szüleménye volt. Akit újdonságként ért de elfogadta az eredményt, az nagyobb eséllyel fog kevesebbet költeni a teszt után. Persze ha valaki mindenképp költeni akar, őt nem fogja megállítani/korlátozni holmi vakteszt.

[kaef2]

Az említett Dreamcinema teszt is azt mutatja, hogy milyen nehéz ilyen tesztet úgy csinálni, hogy legyen értékelhető eredménye, átfutva a pár száz posztot a topikjában az a benyomásom, hogy érdemi konklúzió annyi volt, hogy minden mindegy. Miközben egy posztot nem láttam arról, hogy milyen hangosságúra volt a rendszer beállítva, mennyire voltak a különböző hangforrások azonos kimeneti szintűre beállítva vagy milyen fényerővel ment a vetítés. Az A/B teszt jellegű összehasonlítások alfája és omegája ezen adatok, beállítsok minél tökéletesebb elvégzése és ismerete is.

Vagy akár azt is mutathatja, hogy valójában "minden mindegy", ha pusztán a tesztelt eszközök funkcionális minőségének különbségeire vagyunk kíváncsiak, nem pedig arra, hogy kiben milyen hatást kelt, ha tudja, hogy most épp X márka Y modellje van használatban A márka B modellje helyett.
A rendszer képi és hangi beállításain valószínűleg nem változtattak a teszt során, máskülönben az eredményekből ki lehetett volna olvasni valamilyen tendenciát, de ehelyett a totál vakon lövöldözést láthatjuk, ami könnyen betudható a saját érzékelésünk változékonyságának (és nem a tesztelt eszközök minőségi különbségének). Ez utóbbi miatt viszont akkor akár azt is kijelenthetjük, hogy a tesztelt eszközök közti különbségek (ha voltak egyáltalán) az emberi érzékelés változékonyságának mértékét nem érik el, ergo mindegy melyik eszközt választjuk mindaddig, amíg nem érdekelnek minket például a funkcionális minőségen kívüli placebóhatások (márka, modell, kinézet stb).

A placebó, vizuális hatások, média és közösségi befolyás mind részei a döntéshozatali folyamatnak: mit vegyünk meg és mit nem, mi érdekeljen és mi nem. Ez van. Nem érdemes ellene küzdeni.

[OFF - katt ide ha látni akarod]

A vásárlók (a hifiben főképpen) nagyon sokféle befolyásnak vannak kitéve és kifejezetten nem szeretnek felelősséget vállalni a maguk döntései iránt (tisztelet a kivételeknek) inkább bevonnak ismerősöket is, hogy megmondják mi a jó nekik.

Ilyen sorokat az elmúlt 20 évben számtalanszor kaptam egy - egy kipróbálásra hetekre elvitt és meg nem vett vagy csak szivességből átadott eszköz visszahozatala kapcsán, miközben az elvitelt követő pár napon belül abszolúte pozitívak voltak a kezdeti visszajelzések:

"..... meghallgattuk az ............ eszközt barátokkal, és hozzáértő hifis ismerősökkel, és arra jutottunk, hogy..."


Ha valaki az első pozitiv benyomásokat követően hetekre eltűnik, akkor már lehet tudni, hogy jöttek a barátok és lebeszélték az eszközről.

[denesdr]

Az említett Dreamcinema teszt is azt mutatja, hogy milyen nehéz ilyen tesztet úgy csinálni, hogy legyen értékelhető eredménye, átfutva a pár száz posztot a topikjában az a benyomásom, hogy érdemi konklúzió annyi volt, hogy minden mindegy. Miközben egy posztot nem láttam arról, hogy milyen hangosságúra volt a rendszer beállítva, mennyire voltak a különböző hangforrások azonos kimeneti szintűre beállítva vagy milyen fényerővel ment a vetítés. Az A/B teszt jellegű összehasonlítások alfája és omegája ezen adatok, beállítsok minél tökéletesebb elvégzése és ismerete is.

Vagy akár azt is mutathatja, hogy valójában "minden mindegy", ha pusztán a tesztelt eszközök funkcionális minőségének különbségeire vagyunk kíváncsiak, nem pedig arra, hogy kiben milyen hatást kelt, ha tudja, hogy most épp X márka Y modellje van használatban A márka B modellje helyett.
A rendszer képi és hangi beállításain valószínűleg nem változtattak a teszt során, máskülönben az eredményekből ki lehetett volna olvasni valamilyen tendenciát, de ehelyett a totál vakon lövöldözést láthatjuk, ami könnyen betudható a saját érzékelésünk változékonyságának (és nem a tesztelt eszközök minőségi különbségének). Ez utóbbi miatt viszont akkor akár azt is kijelenthetjük, hogy a tesztelt eszközök közti különbségek (ha voltak egyáltalán) az emberi érzékelés változékonyságának mértékét nem érik el, ergo mindegy melyik eszközt választjuk mindaddig, amíg nem érdekelnek minket például a funkcionális minőségen kívüli placebóhatások (márka, modell, kinézet stb).

[kaef2]

Akkor ott valami félrement! Ha egy vakteszten nincs difi a+b+c rendszeren, akkor otthon, ugyan azon az a+b+c rendszeren sem lehet.
Vagy megint nyitva maradt az ablak ...

Hát persze...
Antenna Hungáriás, Magyar Rádiós, Magyar Televíziós szakemberek, illetve a hazai hangmérnökök elitje az AES tag Róbert Balázs egykori stúdiójában például nyilvánvalóan nem ért hozzá, hogy az AES szervezet szabályai szerint hogyan kell tudományosan hiteles vaktesztet csinálni.
Csak ez lehet igen....

Szívesen olvasnék akármilyen nyelven egy olyan vakteszt beszámolót, jegyzőkönyvet, amiből valamilyen egyértelmű, statisztikailag szignifikáns, egyértelmű különbség jött ki. Mert hát nem nagyon láttam még ilyet.

Tehát ha 1. helyiségben meghallgatod abc rendszert majd 2. helyiségben szintén meghallgatod abc rendszert, akkor a 2. helyiségben máshogyan fog szólni. Az akusztikai környezet ugyan olyan mindkét helyiségben!

Olvasd el itt a pár évvel ezelőtti Dreamcinema vaktesztet!

Ilyen típusú A/B vagy vakteszteket általában nem szoktak csinálni. Nagyon ritkán tesztelnek komplett rendszereket ilyen módon. A tesztek leginkább valamilyen rendszerelem vagy formátum tesztjéről szólnak.
Például:

- felismernie-e egy kábel cseréjének a hatását
- megkülönbözthető-e egymástól a CD minőség és nagy felbontás
- vagy a CD minőség magasabb bitrátájú mp3 (aac, stb) tömörítéstől?

Az említett Dreamcinema teszt is azt mutatja, hogy milyen nehéz ilyen tesztet úgy csinálni, hogy legyen értékelhető eredménye, átfutva a pár száz posztot a topikjában az a benyomásom, hogy érdemi konklúzió annyi volt, hogy minden mindegy. Miközben egy posztot nem láttam arról, hogy milyen hangosságúra volt a rendszer beállítva, mennyire voltak a különböző hangforrások azonos kimeneti szintűre beállítva vagy milyen fényerővel ment a vetítés. Az A/B teszt jellegű összehasonlítások alfája és omegája ezen adatok, beállítsok minél tökéletesebb elvégzése és ismerete is.

Amennyiben valaki két teljesen azonos akusztikájú, méretű szobában, teljesen ugyanazon rendszeren, ugyanolyan hangerőn, ugyanazokat a zenéket hallgatja meg, egyáltalán nem lehetetlen, sőt kifejezetten normális, ha nem ugyanolyannak fogja őket hallani. Ugyanis az érzékelésünk, agyunk feldolgozó képessége akár 10-15 perc alatt is megváltozhat annyira, hogy ne ugyanolyannak halljuk.

Régi demótrükk, hogy amit jobbnak szeretnének mutatni azt 0,5 - 1 dB-lel hangosabban játszuk le. Igen jó esély van rá, hogy ezt jobbnak fogjuk érezni az adott pillanatban, még akkor is ha már fáradtak vagyunk.

[OFF - katt ide ha látni akarod]

Pár évvel ezelőtt egy saját felvételt demóztam egy pár emberből álló csoportnak, akik arra voltak kiváncsiak, hogy a DSD és a szalagos felvétel mennyire tér el egymástól. Mindenkinek sokkal jobban tetszett a szalagos felvétel. A baj ezzel csak az volt, hogy amikor elindítottam a szalagot, jól láthatóan, továbbra is a DSD verziót lehetett hallani, mert az előfokot nem kapcsoltam át szalagra. Azóta sem tudnak erről és ezúton is elnézést kérek a trükközésért.

[istvan01]

Mi az az AES? Mert hogy nem az az biztos ... (titkosítási algoritmus ... )

https://aes2.org/about/

Köszi. Elég általános rövidítés. Ezt nem ismertem, de még valami energia izé is van ami AES (a titkosítási algoritmus mellett, azt ismertem szakmai ártalom) ...
szóval van választási lehetőség rendesen ...

AES-t lehet nevezni az audio mérnöki, tudományos szakma legmagasabb rangú nemzetközi szervezetének.
https://en.wikipedia.org/wiki/Audio_Engineering_Society

[kaef2]

Hát persze...
Antenna Hungáriás, Magyar Rádiós, Magyar Televíziós szakemberek, illetve a hazai hangmérnökök elitje az AES tag Róbert Balázs egykori stúdiójában például nyilvánvalóan nem ért hozzá, hogy az AES szervezet szabályai szerint hogyan kell tudományosan hiteles vaktesztet csinálni.
Csak ez lehet igen....

Szívesen olvasnék akármilyen nyelven egy olyan vakteszt beszámolót, jegyzőkönyvet, amiből valamilyen egyértelmű, statisztikailag szignifikáns különbség jött ki. Mert hát nem nagyon láttam még ilyet.

Mi az az AES? Mert hogy nem az az biztos ... (titkosítási algoritmus ... )

Ezért is írtam hogy "AES szervezet", hogy ne lehessen összetéveszteni őket, amint azt István be is linkelte.

[Snipi]

Mi az az AES? Mert hogy nem az az biztos ... (titkosítási algoritmus ... )

https://aes2.org/about/

Köszi. Elég általános rövidítés. Ezt nem ismertem, de még valami energia izé is van ami AES (a titkosítási algoritmus mellett, azt ismertem szakmai ártalom) ...
szóval van választási lehetőség rendesen ...

[istvan01]

Mi az az AES? Mert hogy nem az az biztos ... (titkosítási algoritmus ... )

https://aes2.org/about/

[Snipi]

Hát persze...
Antenna Hungáriás, Magyar Rádiós, Magyar Televíziós szakemberek, illetve a hazai hangmérnökök elitje az AES tag Róbert Balázs egykori stúdiójában például nyilvánvalóan nem ért hozzá, hogy az AES szervezet szabályai szerint hogyan kell tudományosan hiteles vaktesztet csinálni.
Csak ez lehet igen....

Szívesen olvasnék akármilyen nyelven egy olyan vakteszt beszámolót, jegyzőkönyvet, amiből valamilyen egyértelmű, statisztikailag szignifikáns különbség jött ki. Mert hát nem nagyon láttam még ilyet.

Mi az az AES? Mert hogy nem az az biztos ... (titkosítási algoritmus ... )

[juliush]

Sok-sok év bolyongás után bennem a lehetőség szerint viszonylag hosszabb próba időszak, majd a korábbi eszköz visszahelyezése utáni hosszabb ellenpróba, akár többször megismételve oda-vissza, a szigorúan személyesen értelmezendően "üdvözítő út". Persze ez korántsem költséghatékony eljárás, hiszen így jó ideig, sőt nálam gyakran sohasem fordul vissza a korábbi eszköz ára a költségvetésbe, de sok eszközt egyszerűen nem akarok/tudok elengedni. Kicsit bolond vagyok, na, de az Asszony így is elfogad!
Időről-időre visszahelyezve a rendszerbe ezeket, kábelek esetén nem egyszer megfeledkezve arról is, mi dolgozik éppen (!) igencsak demonstratív tud lenni a hangminőségük valódi különbségeinek, arányainak megítélését illetően.
De még egyszer hangsúlyozom, ez az én utam, más számára egyáltalán nem biztos, hogy működik!

[kargidje]

Számos vaktesztet szervezve az a határozott véleményem, hogy a hifiben semmi értelme. Én még olyat, amiből határozottan kiderült volna bármilyen, amúgy egyértelműnek megtapasztalt különbség, nem láttam.

A vaktesztelés kapcsán mindig az jön ki, hogy gyakorlatilag nincsenek érdemi különbségek. Miközben otthon, a magunk környezetében meg igen.

Vagyis a magam részéről óvatosan bánnék a vaktesztek eredményének fetisizálásával.

Akkor ott valami félrement! Ha egy vakteszten nincs difi a+b+c rendszeren, akkor otthon, ugyan azon az a+b+c rendszeren sem lehet.
Vagy megint nyitva maradt az ablak ...

Hát persze...
Antenna Hungáriás, Magyar Rádiós, Magyar Televíziós szakemberek, illetve a hazai hangmérnökök elitje az AES tag Róbert Balázs egykori stúdiójában például nyilvánvalóan nem ért hozzá, hogy az AES szervezet szabályai szerint hogyan kell tudományosan hiteles vaktesztet csinálni.
Csak ez lehet igen....

Szívesen olvasnék akármilyen nyelven egy olyan vakteszt beszámolót, jegyzőkönyvet, amiből valamilyen egyértelmű, statisztikailag szignifikáns, egyértelmű különbség jött ki. Mert hát nem nagyon láttam még ilyet.

Tehát ha 1. helyiségben meghallgatod abc rendszert majd 2. helyiségben szintén meghallgatod abc rendszert, akkor a 2. helyiségben máshogyan fog szólni. Az akusztikai környezet ugyan olyan mindkét helyiségben!

Olvasd el itt a pár évvel ezelőtti Dreamcinema vaktesztet!

[kaef2]

Számos vaktesztet szervezve az a határozott véleményem, hogy a hifiben semmi értelme. Én még olyat, amiből határozottan kiderült volna bármilyen, amúgy egyértelműnek megtapasztalt különbség, nem láttam.

A vaktesztelés kapcsán mindig az jön ki, hogy gyakorlatilag nincsenek érdemi különbségek. Miközben otthon, a magunk környezetében meg igen.

Vagyis a magam részéről óvatosan bánnék a vaktesztek eredményének fetisizálásával.

Akkor ott valami félrement! Ha egy vakteszten nincs difi a+b+c rendszeren, akkor otthon, ugyan azon az a+b+c rendszeren sem lehet.
Vagy megint nyitva maradt az ablak ...

Hát persze...
Antenna Hungáriás, Magyar Rádiós, Magyar Televíziós szakemberek, illetve a hazai hangmérnökök elitje az AES tag Róbert Balázs egykori stúdiójában például nyilvánvalóan nem ért hozzá, hogy az AES szervezet szabályai szerint hogyan kell tudományosan hiteles vaktesztet csinálni.
Csak ez lehet igen....

Szívesen olvasnék akármilyen nyelven egy olyan vakteszt beszámolót, jegyzőkönyvet, amiből valamilyen egyértelmű, statisztikailag szignifikáns különbség jött ki. Mert hát nem nagyon láttam még ilyet.

[tunerman]

1. Figyelni a legelső másodperceket, rögtön az indításnál. Mert ott az igazság.

Aki nem mostanában kezdte , annak vannak hasonló tapasztalatai az analóg érából, mondjuk a lemezjátszók világából.
A lemezt felrakjuk, futómű bekapcs, a lift leengedve a befutóbarázdára, és az alatt a néhány kör alatt (még nincs zene ), megtudhatjuk, hogy milyen a rendszerünk.

Amit nem szabadna hallani:
- mechanikai dübörgést
- búgást (50Hz)
- zúgást (100Hz)
- rádiófrekvenciát
- zajos phonot
- lemezhibákat (sercegést, pattogást)
Amit kellene hallani:
- befutó barázdán amikor felkeverték studiómagnós felvételt (kb. -70dB zajszint)

Ez a néhány másodperces befutóbarázda hallgatás már elfogadhatóan bepozicionálta - műszaki értelemben - az LP lejátszó rendszerét a zenehallgatónak
TJ.