Tudnál egyetlen példát mondani, ahol én, vagy más analóg kedvelő nekiállt volna pocskondiázni, jelzőkkel illetni a CD, streamer, vagy bármelyik digiformátum hangját ?
Én csupán annyit mondtam múltkor is - mikor valaki elkezdte szajkózni az előítélet-mantrát - hogy nincsen előítéletem, egyszerűen nem érdekel más formátum, mint ami van, még arra sincsen elég időm, amire szeretném.
A digit oldalon viszont rendre felbukkan az analógra vonatkoztatott " zajos, színezős, torzítós, nem líneáris, kellemesen felharmonikus torzítós " lekezelő jelzőkben való vidám dagonyázás.
Ezeket válasz nélkül kellene hagyni ?
Most attól tekintsünk is el, hogy egy igazán jó analóg rendszer esetén ezeknek a jellemzőknek mennyi valóságtartalma is van, a jelzőkkel nem igen kifejezhető hangbéli pozitívumokról nem is beszélve.











