Általában a hifiről

[tunerman]

Köszönöm a választ.
Ha jól értem, akkor Te magadat és a saját kommunikációdat azonosítod a "a csúcsminőségű High End világa"-val?
Csak az számít, amit Te mondasz és írsz?

Bevallom őszintén, ettől azért kicsit általánosabb dolgokra számítottam volna.

Kérdéseidre nem én fogok válaszolni - mindenki maga döntse el, hogy én mit irok le, és milyen készülékeket építettem eddig.
TJ.

[kaef2]

Sajnos megint alapfokú tévedésben vagy, amikor az analóg technika létező hibáit akarod a minőségi zenehallgatással összemosni (ez azért tetszik mert sz@r).
Ezeket a téveszméket több hangtechnikával foglalkozó fórumon is terjesztik az önjelölt magyarországi "szagértők", akiknek fogalmuk nincs a csúcsminőségű High End világáról.
TJ.

Engem érdekelne hogy többet tudjak meg a "a csúcsminőségű High End világa" kérdésben.
Szívesen tanulok minden lehetséges módon és forrásból.
Szóval: mit is kellene tudnunk erről a rejtélyes, misztikus, önjelölt szakértők által meg nem értett "csúcsminőségű High End világ"-ról?

Nyitott kapukat döngetsz , részemről minden információ (megnyítod bármelyik topikomat) a higend világáról, az annak eléréséhez szükséges tudnivalókról fenn van neten.
Ez a viselkedésem teljesen ellentétes a megszokottal, és az eltitkolt információk rejtegetésével. Mivel nekem az a véleményem, hogy ami nincs nyilvánosságra hozva, az elveszik és véglegesen eltűnik a történelem süllyesztőjében.
TJ.

Köszönöm a választ.
Ha jól értem, akkor Te magadat és a saját kommunikációdat azonosítod a "a csúcsminőségű High End világa"-val?
Csak az számít, amit Te mondasz és írsz?

Bevallom őszintén, ettől azért kicsit általánosabb dolgokra számítottam volna.

[tunerman]

Én ezt elhiszem.
A nagyapámnak meg gramofonja van.
Mindig fogunk találni régi technikát.

De, hogy el ne szaladjunk a lényeg mellett, összefoglalnám:
Az, hogy az 'analógos' hang, kép, feeling, átvihető digitális eszközökre, ez azt jelenti, hogy eleve van 'valami', ami átvihető, ami egy nem-linearitás, színezés, adott felharmonikusok torzítása, egy fülnek (szemnek) kedves jellegzetesség.
És ez egy halálos tőrdöfés az analóg-Übermensch-ek elméletébe.

Sajnos megint alapfokú tévedésben vagy, amikor az analóg technika létező hibáit akarod a minőségi zenehallgatással összemosni (ez azért tetszik mert sz@r).
Ezeket a téveszméket több hangtechnikával foglalkozó fórumon is terjesztik az önjelölt magyarországi "szagértők", akiknek fogalmuk nincs a csúcsminőségű High End világáról.
TJ.

Engem érdekelne hogy többet tudjak meg a "a csúcsminőségű High End világa" kérdésben.
Szívesen tanulok minden lehetséges módon és forrásból.
Szóval: mit is kellene tudnunk erről a rejtélyes, misztikus, önjelölt szakértők által meg nem értett "csúcsminőségű High End világ"-ról?

Nyitott kapukat döngetsz , részemről minden információ (megnyítod bármelyik topikomat) a higend világáról, az annak eléréséhez szükséges tudnivalókról fenn van neten.
Ez a viselkedésem teljesen ellentétes a megszokottal, és az eltitkolt információk rejtegetésével. Mivel nekem az a véleményem, hogy ami nincs nyilvánosságra hozva, az elveszik és véglegesen eltűnik a történelem süllyesztőjében.
TJ.

[istvan01]

Elegük lett ebből a cigány életből, elhagyták az akadémia területet, visszatérni nem szokás, de nem vágynak vissza.

[OFF - katt ide ha látni akarod]

Van ennél több negatívuma is… De a publikációs kényszer folyamatos “bullshizelésre” kényszeríti a kutatókat, ill. a finanszírozás megszerzését is elvárják a nagy kutatóintézetek, amelyek szintén pénzszerzési kényszerben élnek… Itt van Sabine Hossenfelder története, nagyon jó látleletet ad a nyugati akadémiai helyzetről, amit ugye irigyelnünk kell, érdemes végignézni, és a kommentek is ütősek alatta, a csajszi egyébként lassan olyan híressé válik, hogy a legnagyobb nevű tudósokkal is lehet látni vitaműsorokban (a vitatéma soha nem az akadémiai helyzet, mindig tudományos témákról van szó. Amúgy a fő kutatási területe a kvantumgravitáció:
youtu.be/LKiBlGDfRU8

[OFF - katt ide ha látni akarod]

Két dologgal egészíteném még ezt az off témát. A kutatókat egy érték skálán pontozzák, aminek a lényege a megjelent összes publikációjuk darab száma, függetlenül annak újdonsági színvonalától. A publikálás másik furcsa szokása, hogy a szaklektorok által megjelenthető publiklásért a kutatónak kell fizetni váltózó összeget, ami 500$ vagy még több is lehet. Ezt az összeget néha az intézet állja, de nem automatikus. A kutatónak ezért semmit nem fizetnek.

Van még egy teljesen emberi tényező. Kutató nők, anyák is, már aki vállalja az anyaságot. Gyerkőcök nagyon megszenvedik gyakori környezet, iskola, baráti változást.

[kammerer]

Például az én régi helyemen van még analóg film is.

Én ezt elhiszem.
A nagyapámnak meg gramofonja van.
Mindig fogunk találni régi technikát.

De, hogy el ne szaladjunk a lényeg mellett, összefoglalnám:
Az, hogy az 'analógos' hang, kép, feeling, átvihető digitális eszközökre, ez azt jelenti, hogy eleve van 'valami', ami átvihető, ami egy nem-linearitás, színezés, adott felharmonikusok torzítása, egy fülnek (szemnek) kedves jellegzetesség.
És ez egy halálos tőrdöfés az analóg-Übermensch-ek elméletébe.

A halálos tőrdöfési konklúzióra jutott kategorikus szillogizmusod logikai bakugrását nem elemzem ki, mert... mert.
Csak visszakérdezek (költőileg). Találkoztál olyan komolyan vehető folyamatokkal az utóbbi 60-70 év alatt a hifi társadalmakban, amely folyamatok nagyapád ún. gramofonjának a visszahozatalát célozták volna HANGMINŐSÉGI célzattal?

[kaef2]

Például az én régi helyemen van még analóg film is.

Én ezt elhiszem.
A nagyapámnak meg gramofonja van.
Mindig fogunk találni régi technikát.

De, hogy el ne szaladjunk a lényeg mellett, összefoglalnám:
Az, hogy az 'analógos' hang, kép, feeling, átvihető digitális eszközökre, ez azt jelenti, hogy eleve van 'valami', ami átvihető, ami egy nem-linearitás, színezés, adott felharmonikusok torzítása, egy fülnek (szemnek) kedves jellegzetesség.
És ez egy halálos tőrdöfés az analóg-Übermensch-ek elméletébe.

Sajnos megint alapfokú tévedésben vagy, amikor az analóg technika létező hibáit akarod a minőségi zenehallgatással összemosni (ez azért tetszik mert sz@r).
Ezeket a téveszméket több hangtechnikával foglalkozó fórumon is terjesztik az önjelölt magyarországi "szagértők", akiknek fogalmuk nincs a csúcsminőségű High End világáról.
TJ.

Engem érdekelne hogy többet tudjak meg a "a csúcsminőségű High End világa" kérdésben.
Szívesen tanulok minden lehetséges módon és forrásból.
Szóval: mit is kellene tudnunk erről a rejtélyes, misztikus, önjelölt szakértők által meg nem értett "csúcsminőségű High End világ"-ról?

[Snipi]

Digitális jelfeldolgozású hangsugárzót fejlesztünk

Kár, hogy a honlapon - meg amit eddig láttam - csak az X4-esről van kép. Úgy megnézném (ha csak képen is) az X3-at meg az X2-öt is. Vagy abból még nincs "konyhakész" példány?
Vagy csak én voltam figyelmetlen?

[Aszpirin]

Elegük lett ebből a cigány életből, elhagyták az akadémia területet, visszatérni nem szokás, de nem vágynak vissza.

[OFF - katt ide ha látni akarod]

Van ennél több negatívuma is… De a publikációs kényszer folyamatos “bullshizelésre” kényszeríti a kutatókat, ill. a finanszírozás megszerzését is elvárják a nagy kutatóintézetek, amelyek szintén pénzszerzési kényszerben élnek… Itt van Sabine Hossenfelder története, nagyon jó látleletet ad a nyugati akadémiai helyzetről, amit ugye irigyelnünk kell, érdemes végignézni, és a kommentek is ütősek alatta, a csajszi egyébként lassan olyan híressé válik, hogy a legnagyobb nevű tudósokkal is lehet látni vitaműsorokban (a vitatéma soha nem az akadémiai helyzet, mindig tudományos témákról van szó. Amúgy a fő kutatási területe a kvantumgravitáció:
youtu.be/LKiBlGDfRU8

[fererencz]

Valóban durva ez a világ, hogy minőségien lehet zenét hallgatni már pár-tíz zokniba gyűrt dollárért is, már ha a hájfideiti a cél, és nem a bálványimádás:
https://www.audiosciencereview.com/foru ... iew.54698/
https://www.audiosciencereview.com/foru ... iew.55179/

110kg alamínijum elpocsékolása nélkül ráadásul.

[tunerman]

Valóban nincs fogalma a minőségi zenehallgatásról a magyarországi "szagértőknek", amikor pl. azt írják, hogy elég egy laptop műanyag DVD/CD iró olvasója 18,50$-os áron, mert az is mindent bithelyesen beolvas:

https://audiodiyers.hu/viewtopic.php?f= ... &start=100

Amit azután a gyanútlan netező streamelve hallgat - szóval uraim csak óvatosan azzal a "szagértéssel"
TJ.

[Luxor Audio]

Az, hogy az 'analógos' hang, kép, feeling, átvihető digitális eszközökre, ez azt jelenti, hogy eleve van 'valami', ami átvihető, ami egy nem-linearitás, színezés, adott felharmonikusok torzítása, egy fülnek (szemnek) kedves jellegzetesség. És ez egy halálos tőrdöfés az analóg-Übermensch-ek elméletébe.

Digitális jelfeldolgozású hangsugárzót fejlesztünk, a siker érdekében sok teszt, próba, összevetés, meghallgatás zajlik a mérések mellett (egyik sem pótolja a másikat, ne is tessék belecsapni a témába!). A beérkező jelek digitális modulokon, DSP-ken haladnak át, az analóg bemenetek jelét is digitalizáljuk feldolgozás, keresztváltás, szétosztás, szűrés, erősítés előtt.

Jómagam a folyamathoz többféle forrást használok, előkerült még a régi lemezjátszóm is, modellezve az esetleges felhasználási módokat, körülményeket. Mindegyikeszköz másféle hangot és élményt ad, szerintem soha nem fognak ugyanúgy szólni, de már egyáltalán nem érdekel, melyik a JOBB. Érdekes módon bármelyiket is kötöm be a digitális hangdobozaink elé, mindegyiknél megmaradnak a hangzási jellemzők (amiket most nem sorolnék fel, mert csak olaj lenne a régóta haszontalan tűzre), még a digitális lejátszók D/A fokozatai közötti különbségek is jól hallhatók annak ellenére, hogy a jel a hangsugárzókban átesik egy újabb A/D - D/A átalakításon.

Szóval továbbra is azt mondom, nem a digitalizálás a fő probléma, nem az okozza a néhányak szerint óriási különbségeket, csak erről a legkönnyebb vitatkozni, elcsépelt - és már évekkel ezelőtt is hamisnak bizonyult - érveket felhozni, Móricka ábrákat mutogatni, félreértelmezett téziseket lobogtatni. Nehéz megmondani, mi lehet az ilyen hitviták célja. Én még nem láttam olyan esetet, ahol bárki is meggyőzőtt volna bárkit, valójában másnap mindenki ugyanazt hallgatja és gondolja, mint a vita előtt, hogy aztán pár héttel, hónappal később újra lejátszák ugyanazt a meccset szintén minden eredmény nélkül. Egyfajta nagyotmondási verseny ez nekem, mint gyerekkorunkban, mikor azzal próbáltunk egymáson felülkerekedni, hogy "bezzeg az én apukám..."

U.i.: És amikor elfogynak az érvek, akkor jön az, hogy "fogalmad sincs róla..."

[tunerman]

Például az én régi helyemen van még analóg film is.

Én ezt elhiszem.
A nagyapámnak meg gramofonja van.
Mindig fogunk találni régi technikát.

De, hogy el ne szaladjunk a lényeg mellett, összefoglalnám:
Az, hogy az 'analógos' hang, kép, feeling, átvihető digitális eszközökre, ez azt jelenti, hogy eleve van 'valami', ami átvihető, ami egy nem-linearitás, színezés, adott felharmonikusok torzítása, egy fülnek (szemnek) kedves jellegzetesség.
És ez egy halálos tőrdöfés az analóg-Übermensch-ek elméletébe.

Sajnos megint alapfokú tévedésben vagy, amikor az analóg technika létező hibáit akarod a minőségi zenehallgatással összemosni (ez azért tetszik mert sz@r).
Ezeket a téveszméket több hangtechnikával foglalkozó fórumon is terjesztik az önjelölt magyarországi "szagértők", akiknek fogalmuk nincs a csúcsminőségű High End világáról.
TJ.

[chord_]

Például az én régi helyemen van még analóg film is.

Én ezt elhiszem.
A nagyapámnak meg gramofonja van.
Mindig fogunk találni régi technikát.

De, hogy el ne szaladjunk a lényeg mellett, összefoglalnám:
Az, hogy az 'analógos' hang, kép, feeling, átvihető digitális eszközökre, ez azt jelenti, hogy eleve van 'valami', ami átvihető, ami egy nem-linearitás, színezés, adott felharmonikusok torzítása, egy fülnek (szemnek) kedves jellegzetesség.
És ez egy halálos tőrdöfés az analóg-Übermensch-ek elméletébe.

[kammerer]

Beszéltem egy illetékessel,

[OFF - katt ide ha látni akarod]

azt mondta, az un művész mozi(k)ban évek óta ugyanúgy DCP-ről vetítenek, mint a nagy mozikban, vagy neadjisten Blu-Ray lemezről.

[OFF - katt ide ha látni akarod]

Például az én régi helyemen van még analóg film is. Is.

[kaef2]

Érdekes ez a filmes analógia, mikor az eredeti, igazi "analóg" film valójában egy másodpercenként 24-szer diszkréten mintavételezett eljárás. Minden egyes minta egy kétdimenziós állókép, melynek tartalma a film granuláltságának (és nyilván egyéb tulajdonságainak) függvényében zajos. Az elv lényege, hogy úgysem tudjuk vizuálisan érzékelni, feldolgozni az ennél gyorsabb változásokat, agyunk ebből már folyamatos mozgásérzetet rak össze. Ismerős?
Sőt, tovább megyek, arra is emlékszem, hogy a korai digitális videó korszakban milyen negatív visszhangot kaptak a kezdetleges, magasabb frame rate-tel operáló megoldások, melyek sokak számára rossz értelembe véve "videóklippes" vagy "szappanoperás", egyszóval kellemetlenül "folyékony" mozgásérzetet nyújtottak, aláásva azt az "igazi mozis" élményt, amit a ritkán, elszórtan mintavételezett képsorozat alapján megszoktunk.
Egyébként meg megnézek egy művészmoziban egy klasszikust, majd hazamegyek, és beteszem az UHD remaszterét és leesik az állam attól a minőségbeli szakadéktól, amit a nem is túl drága, HDR-képes, 4K felbontású OLED TV-men látok. Az utóbbi javára...
Hmmm...tényleg jó kis hasonlat volt ez!

Valóban, nem túl szerencsés a filmes példa: pár nagynevű rendezőnek manapság megadatik / megadatott, hogy igazi, színes analóg filmre forgassanak: horror költség, bár, a filmforgatás, az egy drága dolog eleve, vagyis nem a nyersanyag miatt lesz mondjuk 500M az ár, - pár filmes emberrel, akivel beszéltem nemrég, mondják, hogy azért jó érzés, meg nincs 50-szeres túlforgatás, meg mindenki jobban figyel, valahogy más a hangulat, stb...
De utána mi történik?, igen, bedigitalizálják, és az összes létező utómunka digitális módszerekkel történik, és a kópiák, a mozikban, természetesen digitális file alapú adathalmok. És igen, meglesz a kellemes szemcsézettség, a remegés, meg az az 'analóg folyékonyság', stb...
Valaki itt emlékszik még, hogy a beszélgetést / vitát elindító cikk azt állította, hogy az LP kellemes fülcsábító színezése átvihető CD-re?, pont, mint a fenti történet?, szóval, ja, mégis csak jó volt a filmes példa.

Amúgy, az ilyen forgatásokból a 'maradék' igen jó minőségű nyersanyag fel szokott bukkanni, bekazettázva, 36-osával bizonyos belső piacokon...:) Aki analóg fotós, tudja, miről beszélek.

"De utána mi történik?, igen, bedigitalizálják, és az összes létező utómunka digitális módszerekkel történik, és a kópiák, a mozikban, természetesen digitális file alapú adathalmok."

Ma már szinte kizárólag így van. De vannak még film-filmeket játszó mozik is - halnak persze kifelé (és persze, ma már jellemzően a 16mm-esek maradtak).
Azonban még a bedigitalizálásos helyzet mellett se teljesen érdektelen a téma. Sokak (köztük e sorok írója, hehe) tapasztalata-véleménye szerint az AAD CD-k is jobban (hangszerszerűbben, horribile dictu "zeneibben") szoktak szólni, mint az ADD-k, hát még a DDD-k. Hasonképpen a hangfájlok esetében. De ha megfordíthatnók, eszembe jutna, hogy sokak (köztük e sorok írója, hehe) tapasztalata-véleménye szerint a DIGITAL RECORDING vinylek is jobban szoktak szólni, mint ugyanaz CD-n.

Beszéltem egy illetékessel,

[OFF - katt ide ha látni akarod]

azt mondta, az un művész mozi(k)ban évek óta ugyanúgy DCP-ről vetítenek, mint a nagy mozikban, vagy neadjisten Blu-Ray lemezről.

[denesdr]

Visszatérhetnénk a topik igazi témájához?
Engem nem érdekel, hogy hol mennyit lehet keresni, ki miből doktorál, mennyire vagyunk elmaradva vagy nem, ettől az MI-nek nevezett legújabb politikai agymosástól!
Kérem, ha lehetséges. Olvasnék tényleg a Hi-Firől.... Köszönöm!

Egyetértek. De ha mégis ide iródnak nem hifi-vel kapcsolatos dolgok, akkor kéretik off-ba rakni, van már lehetőség rá!
(Ezt most direkt nem raktam off-ba, hogy jobban látszódjon.)

[kammerer]

Nagyon mas filmeket nezunk ugy tunik, es nagyon mas mozikban, de nem baj.

Egyébként ez fontos szempont. Más filmeket nézünk, más mozikban nézünk, és ebből adódóan másképp nézünk. Alkalomadtán ugyanazon filmeket is és ugyanazon mozikban is másképp.
Zenében kisebb a különbség a "nézésünk" között. Filmben nagyobb.

[gomolalaci]

Visszatérhetnénk a topik igazi témájához?
Engem nem érdekel, hogy hol mennyit lehet keresni, ki miből doktorál, mennyire vagyunk elmaradva vagy nem, ettől az MI-nek nevezett legújabb politikai agymosástól!
Kérem, ha lehetséges. Olvasnék tényleg a Hi-Firől.... Köszönöm!

[kammerer]

Érdekes ez a filmes analógia, mikor az eredeti, igazi "analóg" film valójában egy másodpercenként 24-szer diszkréten mintavételezett eljárás. Minden egyes minta egy kétdimenziós állókép, melynek tartalma a film granuláltságának (és nyilván egyéb tulajdonságainak) függvényében zajos. Az elv lényege, hogy úgysem tudjuk vizuálisan érzékelni, feldolgozni az ennél gyorsabb változásokat, agyunk ebből már folyamatos mozgásérzetet rak össze. Ismerős?
Sőt, tovább megyek, arra is emlékszem, hogy a korai digitális videó korszakban milyen negatív visszhangot kaptak a kezdetleges, magasabb frame rate-tel operáló megoldások, melyek sokak számára rossz értelembe véve "videóklippes" vagy "szappanoperás", egyszóval kellemetlenül "folyékony" mozgásérzetet nyújtottak, aláásva azt az "igazi mozis" élményt, amit a ritkán, elszórtan mintavételezett képsorozat alapján megszoktunk.
Egyébként meg megnézek egy művészmoziban egy klasszikust, majd hazamegyek, és beteszem az UHD remaszterét és leesik az állam attól a minőségbeli szakadéktól, amit a nem is túl drága, HDR-képes, 4K felbontású OLED TV-men látok. Az utóbbi javára...
Hmmm...tényleg jó kis hasonlat volt ez!

Valóban, nem túl szerencsés a filmes példa: pár nagynevű rendezőnek manapság megadatik / megadatott, hogy igazi, színes analóg filmre forgassanak: horror költség, bár, a filmforgatás, az egy drága dolog eleve, vagyis nem a nyersanyag miatt lesz mondjuk 500M az ár, - pár filmes emberrel, akivel beszéltem nemrég, mondják, hogy azért jó érzés, meg nincs 50-szeres túlforgatás, meg mindenki jobban figyel, valahogy más a hangulat, stb...
De utána mi történik?, igen, bedigitalizálják, és az összes létező utómunka digitális módszerekkel történik, és a kópiák, a mozikban, természetesen digitális file alapú adathalmok. És igen, meglesz a kellemes szemcsézettség, a remegés, meg az az 'analóg folyékonyság', stb...
Valaki itt emlékszik még, hogy a beszélgetést / vitát elindító cikk azt állította, hogy az LP kellemes fülcsábító színezése átvihető CD-re?, pont, mint a fenti történet?, szóval, ja, mégis csak jó volt a filmes példa.

Amúgy, az ilyen forgatásokból a 'maradék' igen jó minőségű nyersanyag fel szokott bukkanni, bekazettázva, 36-osával bizonyos belső piacokon...:) Aki analóg fotós, tudja, miről beszélek.

"De utána mi történik?, igen, bedigitalizálják, és az összes létező utómunka digitális módszerekkel történik, és a kópiák, a mozikban, természetesen digitális file alapú adathalmok."

Ma már szinte kizárólag így van. De vannak még film-filmeket játszó mozik is - halnak persze kifelé (és persze, ma már jellemzően a 16mm-esek maradtak).
Azonban még a bedigitalizálásos helyzet mellett se teljesen érdektelen a téma. Sokak (köztük e sorok írója, hehe) tapasztalata-véleménye szerint az AAD CD-k is jobban (hangszerszerűbben, horribile dictu "zeneibben") szoktak szólni, mint az ADD-k, hát még a DDD-k. Hasonképpen a hangfájlok esetében. De ha megfordíthatnók, eszembe jutna, hogy sokak (köztük e sorok írója, hehe) tapasztalata-véleménye szerint a DIGITAL RECORDING vinylek is jobban szoktak szólni, mint ugyanaz CD-n.

[kammerer]

Nincs 75mm-es film. A 65 mm- negativnak a hanggal ellatott pozitivja a 70mm-es.

Persze, 70mm-est akartam írni.

[chord_]

Érdekes ez a filmes analógia, mikor az eredeti, igazi "analóg" film valójában egy másodpercenként 24-szer diszkréten mintavételezett eljárás. Minden egyes minta egy kétdimenziós állókép, melynek tartalma a film granuláltságának (és nyilván egyéb tulajdonságainak) függvényében zajos. Az elv lényege, hogy úgysem tudjuk vizuálisan érzékelni, feldolgozni az ennél gyorsabb változásokat, agyunk ebből már folyamatos mozgásérzetet rak össze. Ismerős?
Sőt, tovább megyek, arra is emlékszem, hogy a korai digitális videó korszakban milyen negatív visszhangot kaptak a kezdetleges, magasabb frame rate-tel operáló megoldások, melyek sokak számára rossz értelembe véve "videóklippes" vagy "szappanoperás", egyszóval kellemetlenül "folyékony" mozgásérzetet nyújtottak, aláásva azt az "igazi mozis" élményt, amit a ritkán, elszórtan mintavételezett képsorozat alapján megszoktunk.
Egyébként meg megnézek egy művészmoziban egy klasszikust, majd hazamegyek, és beteszem az UHD remaszterét és leesik az állam attól a minőségbeli szakadéktól, amit a nem is túl drága, HDR-képes, 4K felbontású OLED TV-men látok. Az utóbbi javára...
Hmmm...tényleg jó kis hasonlat volt ez!

Valóban, nem túl szerencsés a filmes példa: pár nagynevű rendezőnek manapság megadatik / megadatott, hogy igazi, színes analóg filmre forgassanak: horror költség, bár, a filmforgatás, az egy drága dolog eleve, vagyis nem a nyersanyag miatt lesz mondjuk 500M az ár, - pár filmes emberrel, akivel beszéltem nemrég, mondják, hogy azért jó érzés, meg nincs 50-szeres túlforgatás, meg mindenki jobban figyel, valahogy más a hangulat, stb...
De utána mi történik?, igen, bedigitalizálják, és az összes létező utómunka digitális módszerekkel történik, és a kópiák, a mozikban, természetesen digitális file alapú adathalmok. És igen, meglesz a kellemes szemcsézettség, a remegés, meg az az 'analóg folyékonyság', stb...
Valaki itt emlékszik még, hogy a beszélgetést / vitát elindító cikk azt állította, hogy az LP kellemes fülcsábító színezése átvihető CD-re?, pont, mint a fenti történet?, szóval, ja, mégis csak jó volt a filmes példa.

Amúgy, az ilyen forgatásokból a 'maradék' igen jó minőségű nyersanyag fel szokott bukkanni, bekazettázva, 36-osával bizonyos belső piacokon...:) Aki analóg fotós, tudja, miről beszélek.

[kaef2]

Még valami.
Az általánosítás. Amivel sokszor problémám van.
Az IMAX is digitális mozi, ahol, ha az Arri 65mm-es negatív filmnek megfelelő méretű szenzorral dolgozó digitális kameráival készült digitális filmet (file-t) vetítenek, az nagyon más lesz, mint amit a művész mozikban lát az ember 35-ös vagy 16-os filmről.
Nem érdemes egy lapon emlegetni a kettőt.

Miért 16-os filmről lássam? Miért nem 75mm-esről? (Elvi kérdés, ne álljunk neki végigvenni, hogy melyik moziban mi van, vagy hogy melyik filmet konkrétan milyen filmre vagy digitális formátumra vették fel és milyen kópiái vannak, mert akkor a végén a Super 8-as is ide fog hömbölögni a nagyszenzorok áldozatául.)
Formátumok egymáshoz illő szintjeit hasonlítgasd. Függetlenül attól, hogy az önmagában még nem sokat jelent, hogy "65mm-es filmnek megfelelő méretű szenzor". Az se oldja meg a problémát - csak csökkenti a probléma mértékét. Amit mondtam hasonlatként(!), az IMAX-re is érvényes adott mértékben. Az általánosítással nekem is sok problémám van, de jelen esetben az a problémám, hogy általános a probléma. Egyelőre. (Lásd filmművészek ágálása.)

Abba a moziba ne menj be még egyszer, ahol "iszonyat műanyag pixeles massza a kép, főleg az agyontömörített hátterek" - ha ilyet látsz, akkor átvágtak, nem a hivatalos kópiát vetítik. Ha megmondod ez melyik mozi volt, szólok Berkes Zolinak aki a Cinemax részéről a mozik helyes működéséért felelős, hogy nézzen a körmükre.

Minden mozi. Minden hivatalos kópia. Mindenhol a világban. Egyelőre. (Lásd filmművészek ágálása.)

Bár nem ér ennyit egy hasonlat.

Nincs 75mm-es film. A 65 mm- negativnak a hanggal ellatott pozitivja a 70mm-es.

Nagyon mas filmeket nezunk ugy tunik, es nagyon mas mozikban, de nem baj.

Majd szolok Jaszberenyi Marknak, a Colorfront nevu magyar ceg alapitojanak, aki Oscar dijat, majd 2013-ban Kossuth dijat kapott a szamitogepes fenyeles feltalalasaert ( a Gyuruk Urat az o szoftverevel fenyeltek anno), hogy szedje ossze magat.

[istvan01]

...
Én 25 évig foglalkoztam informatikával, és nem is voltam rossz benne. Próbáltam elolvasni és legalább nagyvonalakban megérteni a kölök egyik tudományos publikációját, de szinte semmit sem értettem belőle.

Ikerlányaim megtapasztalták a kutató-akadémia létet nyugaton. Petra ELTE-n 5-ös diplomával szerves-kémia végzettséggel ment tovább NMR speciális területre, részben itthon, részeben USA-ban, majd PhD védése ELTE-n. Zita lányom ELTE-n 5-ös diplomával biológus végzettséggel ment tovább neuro-biológiára, részben Semmelweisen, részben Svájcban, majd PhD védése ELTE-n.
Volt annyi tapasztalatuk, hogy itthon mélységesen alacsony presztízse volt a szakterületüknek, ahhoz főleg, hogy 9év egyetem után megélhetési jövedelemre számítsanak. Zita Svájcban, Petra Németországban kezdték akadémia kutató karrierjüket. Az akadémiai jelző itt a fontos. Svájcban és Németországban a kutatóktól kötelező elvárás az évenkénti színvonalas publikáció, konferenciákon megjelenni, projektekről előadni. Vagyis szigorú feltételek között dolgoznak, elég alacsony (nyugati jövedelmekhez képest) állami/akadémia bértábla szerinti bért kaphatnak. Továbbá, ami leginkább érv volt arra, hogy hagyják fel a kutatósdit, hogy 4-5évnél tovább egy munkahelyen, intézetben sem dolgozhatnak tovább, menni, költözni kell nagy távolságba, más országba, mert minél speciálisabbak valamiben, hasonló terület téma (kutatási grant) soha nincs közel 100km közelben. Elegük lett ebből a cigány életből, elhagyták az akadémia területet, visszatérni nem szokás, de nem vágynak vissza.

[juliush]

Érdekes ez a filmes analógia, mikor az eredeti, igazi "analóg" film valójában egy másodpercenként 24-szer diszkréten mintavételezett eljárás. Minden egyes minta egy kétdimenziós állókép, melynek tartalma a film granuláltságának (és nyilván egyéb tulajdonságainak) függvényében zajos. Az elv lényege, hogy úgysem tudjuk vizuálisan érzékelni, feldolgozni az ennél gyorsabb változásokat, agyunk ebből már folyamatos mozgásérzetet rak össze. Ismerős?
Sőt, tovább megyek, arra is emlékszem, hogy a korai digitális videó korszakban milyen negatív visszhangot kaptak a kezdetleges, magasabb frame rate-tel operáló megoldások, melyek sokak számára rossz értelembe véve "videóklippes" vagy "szappanoperás", egyszóval kellemetlenül "folyékony" mozgásérzetet nyújtottak, aláásva azt az "igazi mozis" élményt, amit a ritkán, elszórtan mintavételezett képsorozat alapján megszoktunk.
Egyébként meg megnézek egy művészmoziban egy klasszikust, majd hazamegyek, és beteszem az UHD remaszterét és leesik az állam attól a minőségbeli szakadéktól, amit a nem is túl drága, HDR-képes, 4K felbontású OLED TV-men látok. Az utóbbi javára...
Hmmm...tényleg jó kis hasonlat volt ez!

[kammerer]

Még valami.
Az általánosítás. Amivel sokszor problémám van.
Az IMAX is digitális mozi, ahol, ha az Arri 65mm-es negatív filmnek megfelelő méretű szenzorral dolgozó digitális kameráival készült digitális filmet (file-t) vetítenek, az nagyon más lesz, mint amit a művész mozikban lát az ember 35-ös vagy 16-os filmről.
Nem érdemes egy lapon emlegetni a kettőt.

Miért 16-os filmről lássam? Miért nem 75mm-esről? (Elvi kérdés, ne álljunk neki végigvenni, hogy melyik moziban mi van, vagy hogy melyik filmet konkrétan milyen filmre vagy digitális formátumra vették fel és milyen kópiái vannak, mert akkor a végén a Super 8-as is ide fog hömbölögni a nagyszenzorok áldozatául.)
Formátumok egymáshoz illő szintjeit hasonlítgasd. Függetlenül attól, hogy az önmagában még nem sokat jelent, hogy "65mm-es filmnek megfelelő méretű szenzor". Az se oldja meg a problémát - csak csökkenti a probléma mértékét. Amit mondtam hasonlatként(!), az IMAX-re is érvényes adott mértékben. Az általánosítással nekem is sok problémám van, de jelen esetben az a problémám, hogy általános a probléma. Egyelőre. (Lásd filmművészek ágálása.)

Abba a moziba ne menj be még egyszer, ahol "iszonyat műanyag pixeles massza a kép, főleg az agyontömörített hátterek" - ha ilyet látsz, akkor átvágtak, nem a hivatalos kópiát vetítik. Ha megmondod ez melyik mozi volt, szólok Berkes Zolinak aki a Cinemax részéről a mozik helyes működéséért felelős, hogy nézzen a körmükre.

Minden mozi. Minden hivatalos kópia. Mindenhol a világban. Egyelőre. (Lásd filmművészek ágálása.)

Bár nem ér ennyit egy hasonlat.