Általában a hifiről

[juliush]

Érdekes ez a filmes analógia, mikor az eredeti, igazi "analóg" film valójában egy másodpercenként 24-szer diszkréten mintavételezett eljárás. Minden egyes minta egy kétdimenziós állókép, melynek tartalma a film granuláltságának (és nyilván egyéb tulajdonságainak) függvényében zajos. Az elv lényege, hogy úgysem tudjuk vizuálisan érzékelni, feldolgozni az ennél gyorsabb változásokat, agyunk ebből már folyamatos mozgásérzetet rak össze. Ismerős?
Sőt, tovább megyek, arra is emlékszem, hogy a korai digitális videó korszakban milyen negatív visszhangot kaptak a kezdetleges, magasabb frame rate-tel operáló megoldások, melyek sokak számára rossz értelembe véve "videóklippes" vagy "szappanoperás", egyszóval kellemetlenül "folyékony" mozgásérzetet nyújtottak, aláásva azt az "igazi mozis" élményt, amit a ritkán, elszórtan mintavételezett képsorozat alapján megszoktunk.
Egyébként meg megnézek egy művészmoziban egy klasszikust, majd hazamegyek, és beteszem az UHD remaszterét és leesik az állam attól a minőségbeli szakadéktól, amit a nem is túl drága, HDR-képes, 4K felbontású OLED TV-men látok. Az utóbbi javára...
Hmmm...tényleg jó kis hasonlat volt ez!

[kammerer]

Még valami.
Az általánosítás. Amivel sokszor problémám van.
Az IMAX is digitális mozi, ahol, ha az Arri 65mm-es negatív filmnek megfelelő méretű szenzorral dolgozó digitális kameráival készült digitális filmet (file-t) vetítenek, az nagyon más lesz, mint amit a művész mozikban lát az ember 35-ös vagy 16-os filmről.
Nem érdemes egy lapon emlegetni a kettőt.

Miért 16-os filmről lássam? Miért nem 75mm-esről? (Elvi kérdés, ne álljunk neki végigvenni, hogy melyik moziban mi van, vagy hogy melyik filmet konkrétan milyen filmre vagy digitális formátumra vették fel és milyen kópiái vannak, mert akkor a végén a Super 8-as is ide fog hömbölögni a nagyszenzorok áldozatául.)
Formátumok egymáshoz illő szintjeit hasonlítgasd. Függetlenül attól, hogy az önmagában még nem sokat jelent, hogy "65mm-es filmnek megfelelő méretű szenzor". Az se oldja meg a problémát - csak csökkenti a probléma mértékét. Amit mondtam hasonlatként(!), az IMAX-re is érvényes adott mértékben. Az általánosítással nekem is sok problémám van, de jelen esetben az a problémám, hogy általános a probléma. Egyelőre. (Lásd filmművészek ágálása.)

Abba a moziba ne menj be még egyszer, ahol "iszonyat műanyag pixeles massza a kép, főleg az agyontömörített hátterek" - ha ilyet látsz, akkor átvágtak, nem a hivatalos kópiát vetítik. Ha megmondod ez melyik mozi volt, szólok Berkes Zolinak aki a Cinemax részéről a mozik helyes működéséért felelős, hogy nézzen a körmükre.

Minden mozi. Minden hivatalos kópia. Mindenhol a világban. Egyelőre. (Lásd filmművészek ágálása.)

Bár nem ér ennyit egy hasonlat.

[kaef2]

(...)
Az, hogy kinek az agya mit tart "rideg szintetizátorgéphang"-nak, egyéni szociális probléma, és erősen rendszerfüggő is. Én ugye abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a véleményeimet olyan saját felvételekkel tudom elmondani, amin ott ültem a készültükkor.

2023 októbere óta minden felvételünk egyszerre készül sztereóban szalagra, sztereóban DSD256-ra és 4 csatornán vagy PCM nagy felbontásra vagy az utolsó néhány esetben DSD256 négy csatornán. Nagyjából ugyanazzal a kábelezéssel, leszámítva azt, hogy a Nagra bemeneti kábele Wireworld Micro Platinum ezüst, a többi meg vagy WW ezüst vagy Siltech ezüst.

A korrekt szalag és DSD256 összehasonlítás, jelent némi kihívást. (...)
(...)

Ezügyben érdemes figyelembe venni, hogy a digitális hang versus analóg hang bizonyos ökölszabályszerű alapjellegzetességeiről szóló megjegyzéseimet én is abból a szerencsés helyzetből indítottam, hogy olyan felvételek alapján tudtam elmondani, amelyek felvételezésekor ott ültem - és azon melegében összehasonlítottuk az egyidőben párhuzamosan digitálisan és analógban készített felvételt a két felvevőmagnóról lejátszva. Lásd:
"...stúdióban azonnal lejátszva analóg szalagot versus digitális szalagot (vagy tárolót), amely ugyanazt a zenei eseményt egyidőben vette fel ugyanazokkal az eszközökkel, csak a legvégén a felvevőmagnó különbözött, egyik analóg, másik digitális (összehasonlítható minőségkategória példányai). Mindig az analóg szólt sokkal természetesebben, lágyabban, életszerűbben, hangszerszerűbben, fülkellemesebben, valóságosabban, zeneibben... A digitális magnóról az analóghoz és a zenei eseményhez képest digitális hidegséggel szólt az uniformizált hang. Ott a stúdióban, közvetlenül a felvétel után."
De későbbi szövegeimben is mindig gondosan hozzátettem, persze, a digitális hangrögzítés fejlődik, az ökölszabályszerű különbségek alkalomadtán csökkennek. Ráadásul "fórumozói önellenségemként" nem téregettem ki arra, hogy mi lenne ezekkel az ökölszabályszerű alapkülönbségekkel, ha az analóg hangrögzítést is hasonló léptékekben fejlesztették volna az utóbbi ötven évben a fejlesztők, mint a digitálisat. Az analóg hangrögzítési szcéna fejlesztésével nagyjából semmit nem törődtek a fejlesztők az utóbbi ötven évben. Amikor korrekt összehasonlítást emlegetünk, ez is odatartozna...

Meglátásom (és "eszmetársaim" meglátása) szerint az általam említett összehasonlítások esetében, tehát már ott a stúdióban azon melegében alapvetően nem azért voltak meg az említett kirívó alapkülönbségek, mert az analóg hangrögzítés fülkellemes színezései, azaz fülkellemes torzításai vitték a prímet, hanem mert analóg. Mert nem mintavételezi-kódolja (igencsak ritkásan) virtuális függvény-koordinátapontokká a zenei hangrezgést, abból többé-kevésbé visszaszintetizálandó-dekódolandó a hangrezgést, hanem mert az analóg hangrögzítés a zenei hangrezgéssel analóg, egyebek mellett kvázi "végtelen" belső felbontású jelformákat alkalmaz - rezgésekkel képezi le a rezgést, lásd analóg. Nem nehéz az összehasonlítás, mert ordítóak a jellegzetes különbségek már ott a stúdióban azonnal.

Hasonlat: Bemegyek a multiplexbe egy mai digitális formátumú filmre, és iszonyat műanyag pixeles massza a kép, főleg az agyontömörített hátterek. A filmművészek siránkoznak. Bemegyek a művészmoziba régebbi analóg filmre (tehát valóban film a szó eredeti értelmében), és gyönyörű, természetes, életszerű, részletes a kép. A filmművészek még mindig ragaszkodnak ehhez, ha módjukban áll. Dettó a digitális fénykép versus analógfilm fénykép. (Hasonlatok sántítanak, de sapienti sat.)

Csupán néhány rövid megjegyzés.

1.
Abba a moziba ne menj be még egyszer, ahol "iszonyat műanyag pixeles massza a kép, főleg az agyontömörített hátterek" - ha ilyet látsz, akkor átvágtak, nem a hivatalos kópiát vetítik. Ha megmondod ez melyik mozi volt, szólok Berkes Zolinak aki a Cinemax részéről a mozik helyes működéséért felelős, hogy nézzen a körmükre.

2.

Meglátásom (és "eszmetársaim" meglátása) szerint az általam említett összehasonlítások esetében, tehát már ott a stúdióban azon melegében alapvetően nem azért voltak meg az említett kirívó alapkülönbségek, mert az analóg hangrögzítés fülkellemes színezései, azaz fülkellemes torzításai vitték a prímet, hanem mert analóg. Mert nem mintavételezi-kódolja (igencsak ritkásan) virtuális függvény-koordinátapontokká a zenei hangrezgést, abból többé-kevésbé visszaszintetizálandó-dekódolandó a hangrezgést, hanem mert az analóg hangrögzítés a zenei hangrezgéssel analóg, egyebek mellett kvázi "végtelen" belső felbontású jelformákat alkalmaz - rezgésekkel képezi le a rezgést, lásd analóg. Nem nehéz az összehasonlítás, mert ordítóak a jellegzetes különbségek már ott a stúdióban azonnal.

1998 óta csinálok DSD hangfelvételeket (enyém volt az Elbától Keletre az első dCS 95x sorozatú DSD A/D, D/D és D/A konverter, majd az első Korg MR1000, MR2000 is) és biztosan állíthatom, hogy egyetlen olyan felvételen sem jártam, ahol "kirívó alapkülönbségek", "ordítóak a jellegzetes különbségek már ott a stúdióban azonnal" jelenségek lettek volna felismerhetőek egy szalag/DSD(256) felvétel közötti összehasonlítás során. Persze nem zárnám, ki hogy rosszkor voltam rossz helyen (mindig!), és azt sem, hogy süket vagyok, de arra már kevesebb az esély, hogy a stúdióban mindenki süket lett volna velem együtt. Viszont még ha így is lenne, és mindenben száz százalékosan igazad van, a jelentősége az elméleti farokméregetésen túl gyakorlatilag semmi, mert hát az első generációs szalagos felvételeket soha nem adják ki. Ami eljut belőle az átlag zenehallgatóhoz, akár LP-n, akár szalagon, már messze lesz az eredetitől.

Még valami.
Az általánosítás. Amivel sokszor problémám van.
Az IMAX is digitális mozi, ahol, ha az Arri 65mm-es negatív filmnek megfelelő méretű szenzorral dolgozó digitális kameráival készült digitális filmet (file-t) vetítenek, az nagyon más lesz, mint amit a művész mozikban lát az ember 35-ös vagy 16-os filmről.
Nem érdemes egy lapon emlegetni a kettőt.

[tottyi]

Egyébként, ha belegondolsz, elvileg ez ugyanaz a kérdés, hogy hány cm2 lehet az élő koncerten elhangzó ének/zene információtartalma!

Ha valaki azt hitte tréfának szántam, tévedett!

Az analóg hangrögzítés során alkalmazott eljárás, amely állandó sebességgel mozgatott szalag mágnesezhető felületének fluxusváltozásaiban tárolja a hang változásaival folytonosan arányos (“analóg”) információt, a szalag fizikai tulajdonságaitól, az író-/olvasó fejhez viszonyított sebességétől és a felvételi sávokra használható szélességektől függő, korlátos információsűrűséget képes biztosítani. Ami a leképezhető frekvencia-tartományban, vagy dinamika-átfogás tekintetében a digitális rendszerekhez hasonlóan behatárolt lehetőségeket biztosít, bár hatásmechanizmusában nyilvánvalóan eltér.

Adott anyagú szalagra, a meghatározott sebesség és szélesség alkalmazásával elérhető információsűrűség ismeretében konkrétan meghatározható a szükséges szalagmennyiség a kívánt csatornaszámú, sávszélességű és dinamikájú felvételekhez.

A gyakorlatban egy 4,76 cm/s sebességgel mozgatott 3,81 cm széles szalag a kompakt kazettában elegendő lehet mondjuk 2x2 sáv (oda-vissza) 20-20.000Hz-es frekvenciatartományú leképezésére úgy 50-60dB-es dinamika tartománnyal, míg egy profi stúdiómagnón 38,1-76,2 cm/s sebességű, 2-inch szélességű szalaggal már 24 csatorna rögzíthető 20-40.000Hz-es frekvenciatartománnyal, 75-80 dB-es dinamikával.

Ennyit az analóg „kvázi végtelen felbontásának” mantrájáról!

Kb 26-27 evvel ezelott vettem elso pc-met 40 megabytos hardiskel es DOS rendszerrel. Varjunk meg egy kicsit hatha a kapacitas is utoleri az analog-ot mert hat az analog feljatszasnak talan van vagy 100 ev elonye es mostani terabiteok 50 ev mulva kitudja milyen lesz.

[kaef2]

[OFF - katt ide ha látni akarod]

Az, hogy idehaza létrehoztak egy szervezetet, nem azt jelent, hogy az működik is.
A Palkovics minisztérumban 2021-ben nyertünk pályázaton közel fél milliárd forintot, új, AI használatot támogató portál engine fejlesztésére. Soha nem indult el a pályázati finanszírozás, pedig a minisztérium beszántását követően is azt mondtak, hogy semmilyen változás nem lesz. Lett.

[OFF - katt ide ha látni akarod]

Na ezt nem jó olvasni, mert igencsak érintett vagyok valamiben, ami nagyon hasonló ahhoz, amit írtál, de aktuális... majd kiderül, mi is így járunk-e, ha beszélhetek majd róla, akkor beszámolok.

[OFF - katt ide ha látni akarod]

Ha jó amit csinálsz és van benne fantázia, akkor meg fog jelenni egy táskás ember és ha szerencséd van, a táskában pénz lesz, ha nincs szerencséd akkor nem táskával jön, hanem szigorú tekintettel és kéri az iroda, páncélszekrény kulcsokat. Többszörös saját projekt tapasztalat. Egyszer ha leülnénk sörözni elméséljük Gábor barátommal életünk elmúl évtizedének pár fontosabb projektjét....

[kaef2]

(...)
Az, hogy kinek az agya mit tart "rideg szintetizátorgéphang"-nak, egyéni szociális probléma, és erősen rendszerfüggő is. Én ugye abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a véleményeimet olyan saját felvételekkel tudom elmondani, amin ott ültem a készültükkor.

2023 októbere óta minden felvételünk egyszerre készül sztereóban szalagra, sztereóban DSD256-ra és 4 csatornán vagy PCM nagy felbontásra vagy az utolsó néhány esetben DSD256 négy csatornán. Nagyjából ugyanazzal a kábelezéssel, leszámítva azt, hogy a Nagra bemeneti kábele Wireworld Micro Platinum ezüst, a többi meg vagy WW ezüst vagy Siltech ezüst.

A korrekt szalag és DSD256 összehasonlítás, jelent némi kihívást. (...)
(...)

Ezügyben érdemes figyelembe venni, hogy a digitális hang versus analóg hang bizonyos ökölszabályszerű alapjellegzetességeiről szóló megjegyzéseimet én is abból a szerencsés helyzetből indítottam, hogy olyan felvételek alapján tudtam elmondani, amelyek felvételezésekor ott ültem - és azon melegében összehasonlítottuk az egyidőben párhuzamosan digitálisan és analógban készített felvételt a két felvevőmagnóról lejátszva. Lásd:
"...stúdióban azonnal lejátszva analóg szalagot versus digitális szalagot (vagy tárolót), amely ugyanazt a zenei eseményt egyidőben vette fel ugyanazokkal az eszközökkel, csak a legvégén a felvevőmagnó különbözött, egyik analóg, másik digitális (összehasonlítható minőségkategória példányai). Mindig az analóg szólt sokkal természetesebben, lágyabban, életszerűbben, hangszerszerűbben, fülkellemesebben, valóságosabban, zeneibben... A digitális magnóról az analóghoz és a zenei eseményhez képest digitális hidegséggel szólt az uniformizált hang. Ott a stúdióban, közvetlenül a felvétel után."
De későbbi szövegeimben is mindig gondosan hozzátettem, persze, a digitális hangrögzítés fejlődik, az ökölszabályszerű különbségek alkalomadtán csökkennek. Ráadásul "fórumozói önellenségemként" nem téregettem ki arra, hogy mi lenne ezekkel az ökölszabályszerű alapkülönbségekkel, ha az analóg hangrögzítést is hasonló léptékekben fejlesztették volna az utóbbi ötven évben a fejlesztők, mint a digitálisat. Az analóg hangrögzítési szcéna fejlesztésével nagyjából semmit nem törődtek a fejlesztők az utóbbi ötven évben. Amikor korrekt összehasonlítást emlegetünk, ez is odatartozna...

Meglátásom (és "eszmetársaim" meglátása) szerint az általam említett összehasonlítások esetében, tehát már ott a stúdióban azon melegében alapvetően nem azért voltak meg az említett kirívó alapkülönbségek, mert az analóg hangrögzítés fülkellemes színezései, azaz fülkellemes torzításai vitték a prímet, hanem mert analóg. Mert nem mintavételezi-kódolja (igencsak ritkásan) virtuális függvény-koordinátapontokká a zenei hangrezgést, abból többé-kevésbé visszaszintetizálandó-dekódolandó a hangrezgést, hanem mert az analóg hangrögzítés a zenei hangrezgéssel analóg, egyebek mellett kvázi "végtelen" belső felbontású jelformákat alkalmaz - rezgésekkel képezi le a rezgést, lásd analóg. Nem nehéz az összehasonlítás, mert ordítóak a jellegzetes különbségek már ott a stúdióban azonnal.

Hasonlat: Bemegyek a multiplexbe egy mai digitális formátumú filmre, és iszonyat műanyag pixeles massza a kép, főleg az agyontömörített hátterek. A filmművészek siránkoznak. Bemegyek a művészmoziba régebbi analóg filmre (tehát valóban film a szó eredeti értelmében), és gyönyörű, természetes, életszerű, részletes a kép. A filmművészek még mindig ragaszkodnak ehhez, ha módjukban áll. Dettó a digitális fénykép versus analógfilm fénykép. (Hasonlatok sántítanak, de sapienti sat.)

Csupán néhány rövid megjegyzés.

1.
Abba a moziba ne menj be még egyszer, ahol "iszonyat műanyag pixeles massza a kép, főleg az agyontömörített hátterek" - ha ilyet látsz, akkor átvágtak, nem a hivatalos kópiát vetítik. Ha megmondod ez melyik mozi volt, szólok Berkes Zolinak aki a Cinemax részéről a mozik helyes működéséért felelős, hogy nézzen a körmükre.

2.

Meglátásom (és "eszmetársaim" meglátása) szerint az általam említett összehasonlítások esetében, tehát már ott a stúdióban azon melegében alapvetően nem azért voltak meg az említett kirívó alapkülönbségek, mert az analóg hangrögzítés fülkellemes színezései, azaz fülkellemes torzításai vitték a prímet, hanem mert analóg. Mert nem mintavételezi-kódolja (igencsak ritkásan) virtuális függvény-koordinátapontokká a zenei hangrezgést, abból többé-kevésbé visszaszintetizálandó-dekódolandó a hangrezgést, hanem mert az analóg hangrögzítés a zenei hangrezgéssel analóg, egyebek mellett kvázi "végtelen" belső felbontású jelformákat alkalmaz - rezgésekkel képezi le a rezgést, lásd analóg. Nem nehéz az összehasonlítás, mert ordítóak a jellegzetes különbségek már ott a stúdióban azonnal.

1998 óta csinálok DSD hangfelvételeket (enyém volt az Elbától Keletre az első dCS 95x sorozatú DSD A/D, D/D és D/A konverter, majd az első Korg MR1000, MR2000 is) és biztosan állíthatom, hogy egyetlen olyan felvételen sem jártam, ahol "kirívó alapkülönbségek", "ordítóak a jellegzetes különbségek már ott a stúdióban azonnal" jelenségek lettek volna felismerhetőek egy szalag/DSD(256) felvétel közötti összehasonlítás során. Persze nem zárnám, ki hogy rosszkor voltam rossz helyen (mindig!), és azt sem, hogy süket vagyok, de arra már kevesebb az esély, hogy a stúdióban mindenki süket lett volna velem együtt. Viszont még ha így is lenne, és mindenben száz százalékosan igazad van, a jelentősége az elméleti farokméregetésen túl gyakorlatilag semmi, mert hát az első generációs szalagos felvételeket soha nem adják ki. Ami eljut belőle az átlag zenehallgatóhoz, akár LP-n, akár szalagon, már messze lesz az eredetitől.

[juliush]

Íme egy másik izgalmas ütközet formátumok között...nagyon-nagyon szoros!

[juliush]

Egyébként, ha belegondolsz, elvileg ez ugyanaz a kérdés, hogy hány cm2 lehet az élő koncerten elhangzó ének/zene információtartalma!

Ha valaki azt hitte tréfának szántam, tévedett!

Az analóg hangrögzítés során alkalmazott eljárás, amely állandó sebességgel mozgatott szalag mágnesezhető felületének fluxusváltozásaiban tárolja a hang változásaival folytonosan arányos (“analóg”) információt, a szalag fizikai tulajdonságaitól, az író-/olvasó fejhez viszonyított sebességétől és a felvételi sávokra használható szélességektől függő, korlátos információsűrűséget képes biztosítani. Ami a leképezhető frekvencia-tartományban, vagy dinamika-átfogás tekintetében a digitális rendszerekhez hasonlóan behatárolt lehetőségeket biztosít, bár hatásmechanizmusában nyilvánvalóan eltér.

Adott anyagú szalagra, a meghatározott sebesség és szélesség alkalmazásával elérhető információsűrűség ismeretében konkrétan meghatározható a szükséges szalagmennyiség a kívánt csatornaszámú, sávszélességű és dinamikájú felvételekhez.

A gyakorlatban egy 4,76 cm/s sebességgel mozgatott 3,81 cm széles szalag a kompakt kazettában elegendő lehet mondjuk 2x2 sáv (oda-vissza) 20-20.000Hz-es frekvenciatartományú leképezésére úgy 50-60dB-es dinamika tartománnyal, míg egy profi stúdiómagnón 38,1-76,2 cm/s sebességű, 2-inch szélességű szalaggal már 24 csatorna rögzíthető 20-40.000Hz-es frekvenciatartománnyal, 75-80 dB-es dinamikával.

Ennyit az analóg „kvázi végtelen felbontásának” mantrájáról!

[Aszpirin]

[OFF - katt ide ha látni akarod]

Az, hogy idehaza létrehoztak egy szervezetet, nem azt jelent, hogy az működik is.
A Palkovics minisztérumban 2021-ben nyertünk pályázaton közel fél milliárd forintot, új, AI használatot támogató portál engine fejlesztésére. Soha nem indult el a pályázati finanszírozás, pedig a minisztérium beszántását követően is azt mondtak, hogy semmilyen változás nem lesz. Lett.

[OFF - katt ide ha látni akarod]

Na ezt nem jó olvasni, mert igencsak érintett vagyok valamiben, ami nagyon hasonló ahhoz, amit írtál, de aktuális... majd kiderül, mi is így járunk-e, ha beszélhetek majd róla, akkor beszámolok.

[Aszpirin]

Nagy tévedés azt gondolni, hogy az AI az informatika egy részterülete. Ahogy említettem, a világ ezen már régen túllépett.
Én 25 évig foglalkoztam informatikával, és nem is voltam rossz benne. Próbáltam elolvasni és legalább nagyvonalakban megérteni a kölök egyik tudományos publikációját, de szinte semmit sem értettem belőle.

[OFF - katt ide ha látni akarod]

Abba nem mennék bele, hogy "tudás-genealógiailiag" hol helyezkedik el az AI, ha ez most az akadémiai világban őj tudományágnak számít, ami levált az IT-ról, hát legyen, ez a besorolási kérdés tényleg a legkevésbé sem érdekel.
Az tehát lehet, hogy az AI információtechnológiához sorolásán "túllépett a világ" (a világ márcsak ilyen, állandóan túllép valamin ), de ami biztos, hogy az IT-ne nem lépett túl, és nem is fog még évtizedekig, az AI pedig a mindennapokba és a nagyvállalati környezetbe is ,most tör be tömegesen és buzzword-szerűen. Megfigyelésem szerint nagyjából ötévente jön egy újabb domináns buzzword, ami előb a vállalati K+F-ben, majd az üzleti életben olyan elemi erővel tör be, hogy mindenki fel kell szálljon a hullámra, és túlreagálás lesz belőle, ami aztán kisebb-nagyobb válsághelyzetet okoz az IT-ban, majd leülepszik és jöm a nyugodtz építkezés korszaka, amivel aztán a hétköznapok részévé válik, és itt már az újabb buzzword-ön buzog a szektor, és ez ciklikusan ismétlődik. Az AI pedig ebben a "fölhozragadt" nem-akadémiai világban IT eszközökkel valósul meg, olyannyira, hogy még a jóöreg Neumann-elvektől sem tudott eltávolodni implementációs szinten (és igen, tudom, hogy az AI már nagyon régi).
Az elmúlt X év legnagyobb domináns buzzwördjei az IT-ben: WebBiz, Scrum, Devops, Cloud, BigData, IoT/IIoT, IaaS/PaaS/SaaS, Digital Twin, VR/AR, és most beállt a Generative AI is a sorba , ezerrel tört be, mint a cunami. Mint minden eddigitől, ettől is a megváltást várják a világ összes problémáira, de ha ez is a nornál-hype ciklus szerint megy, mint eddig minden, akkor kb 3-5 év múlva már ez is a helyére kerül, nem vált meg ez sem sokmindent, de beépül a mindennapokba, és lesz majd új buzzword, ami izgalomban tartja majd a világot (van is tippem, hogy mi lesz az).
Jómagam negyven éve foglalkozom IT-val (mondhatni komoly szinten), ebből bő 30 év az, amiben a fő kenyérkereseti forrásom. Eddig minden ilyen hullámra felültem teljes mellbedobással, ami gyakorlatilag folyamatos tanulássá tette az életemet... de a GenAI az első, amit már tudatosan csak annyira szeretnék meglovagolni, amennyire feltétlenül szükséges a nyugdíjig hátrelévő években. Ez már a fiatalabbaké lesz, ideje visszavenni tempóból.
Szóval ne frusztráljon, hogy nem érted már, mit ír a gyerek a publikációiba... ha kétszer annyi időt eltöltenél vele, mint ő, akkor talán megértenéd, de ha nem, akkor marad a jóérzés, amit egy hideg sör okoz egy forró nyári nap.estéjén a saját filagóriában ülve a haverokkal, és ugráljanak a fiatalok, a mi időnk lassan lejár, be kell látni. Tisztelet a kivételnek.

[shany]

...Meglátásom (és "eszmetársaim" meglátása) szerint az általam említett összehasonlítások esetében, tehát már ott a stúdióban azon melegében alapvetően nem azért voltak meg az említett kirívó alapkülönbségek, mert az analóg hangrögzítés fülkellemes színezései, azaz fülkellemes torzításai vitték a prímet, hanem mert analóg. Mert nem mintavételezi-kódolja (igencsak ritkásan) virtuális függvény-koordinátapontokká a zenei hangrezgést, abból többé-kevésbé visszaszintetizálandó-dekódolandó a hangrezgést, hanem mert az analóg hangrögzítés a zenei hangrezgéssel analóg, egyebek mellett kvázi "végtelen" belső felbontású jelformákat alkalmaz - rezgésekkel képezi le a rezgést, lásd analóg....

Az analóg szalagos magnó felbontása kisebb mint az említett szokásos digitális rögzítésé. Egyrészről mert eleve meredeken sávhatárolt ( ez abszolút meghatározó, mint már volt róla szó többször, de hiába ), másrészt a magasabb zaja elfedi a -70-80dB alatti információt, avagy rögzítendő jelet. Az egyéb - mellesleg szintfüggő - torzításai pedig megváltoztatják a kapott hangot, bár többnyire - vélhetően tudatosan tervezetten - fülkellemes színezéssel...

[kammerer]

(...)
Az, hogy kinek az agya mit tart "rideg szintetizátorgéphang"-nak, egyéni szociális probléma, és erősen rendszerfüggő is. Én ugye abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a véleményeimet olyan saját felvételekkel tudom elmondani, amin ott ültem a készültükkor.

2023 októbere óta minden felvételünk egyszerre készül sztereóban szalagra, sztereóban DSD256-ra és 4 csatornán vagy PCM nagy felbontásra vagy az utolsó néhány esetben DSD256 négy csatornán. Nagyjából ugyanazzal a kábelezéssel, leszámítva azt, hogy a Nagra bemeneti kábele Wireworld Micro Platinum ezüst, a többi meg vagy WW ezüst vagy Siltech ezüst.

A korrekt szalag és DSD256 összehasonlítás, jelent némi kihívást. (...)
(...)

Ezügyben érdemes figyelembe venni, hogy a digitális hang versus analóg hang bizonyos ökölszabályszerű alapjellegzetességeiről szóló megjegyzéseimet én is abból a szerencsés helyzetből indítottam, hogy olyan felvételek alapján tudtam elmondani, amelyek felvételezésekor ott ültem - és azon melegében összehasonlítottuk az egyidőben párhuzamosan digitálisan és analógban készített felvételt a két felvevőmagnóról lejátszva. Lásd:
"...stúdióban azonnal lejátszva analóg szalagot versus digitális szalagot (vagy tárolót), amely ugyanazt a zenei eseményt egyidőben vette fel ugyanazokkal az eszközökkel, csak a legvégén a felvevőmagnó különbözött, egyik analóg, másik digitális (összehasonlítható minőségkategória példányai). Mindig az analóg szólt sokkal természetesebben, lágyabban, életszerűbben, hangszerszerűbben, fülkellemesebben, valóságosabban, zeneibben... A digitális magnóról az analóghoz és a zenei eseményhez képest digitális hidegséggel szólt az uniformizált hang. Ott a stúdióban, közvetlenül a felvétel után."
De későbbi szövegeimben is mindig gondosan hozzátettem, persze, a digitális hangrögzítés fejlődik, az ökölszabályszerű különbségek alkalomadtán csökkennek. Ráadásul "fórumozói önellenségemként" nem téregettem ki arra, hogy mi lenne ezekkel az ökölszabályszerű alapkülönbségekkel, ha az analóg hangrögzítést is hasonló léptékekben fejlesztették volna az utóbbi ötven évben a fejlesztők, mint a digitálisat. Az analóg hangrögzítési szcéna fejlesztésével nagyjából semmit nem törődtek a fejlesztők az utóbbi ötven évben. Amikor korrekt összehasonlítást emlegetünk, ez is odatartozna...

Meglátásom (és "eszmetársaim" meglátása) szerint az általam említett összehasonlítások esetében, tehát már ott a stúdióban azon melegében alapvetően nem azért voltak meg az említett kirívó alapkülönbségek, mert az analóg hangrögzítés fülkellemes színezései, azaz fülkellemes torzításai vitték a prímet, hanem mert analóg. Mert nem mintavételezi-kódolja (igencsak ritkásan) virtuális függvény-koordinátapontokká a zenei hangrezgést, abból többé-kevésbé visszaszintetizálandó-dekódolandó a hangrezgést, hanem mert az analóg hangrögzítés a zenei hangrezgéssel analóg, egyebek mellett kvázi "végtelen" belső felbontású jelformákat alkalmaz - rezgésekkel képezi le a rezgést, lásd analóg. Nem nehéz az összehasonlítás, mert ordítóak a jellegzetes különbségek már ott a stúdióban azonnal.

Hasonlat: Bemegyek a multiplexbe egy mai digitális formátumú filmre, és iszonyat műanyag pixeles massza a kép, főleg az agyontömörített hátterek. A filmművészek siránkoznak. Bemegyek a művészmoziba régebbi analóg filmre (tehát valóban film a szó eredeti értelmében), és gyönyörű, természetes, életszerű, részletes a kép. A filmművészek még mindig ragaszkodnak ehhez, ha módjukban áll. Dettó a digitális fénykép versus analógfilm fénykép. (Hasonlatok sántítanak, de sapienti sat.)

[kaef2]

A valóság meg az, hogyha ha a fiam itthon doktorálna (nem tudna, mert NINCS itthon kutatás AI és machine learning témában

Akkor ez mi? https://mi.nemzetilabor.hu/hu/research-fields

Screenshot 2024-06-24 at 12.25.52.png

Segítségként itt van egy brosúra, ami a(ez egyetemi) kutatási területek mellett információkat ad a kutatásvezetőkről, a kutatási programokról és célokról. Valódi élő emberek szerepelnek benne, akik fölkereshetőek, és nehezen hiszem, hogy ennyi hazai MI és DL kutatás között ne akadna dotori dissszertációra alkalmas téma, sóvl tényleg nem értem, miért mondot hogy itthon nincs, ráadásul nagybetűkkel suzedve, nyomatékosítva. Nem lehet, hogy csak a fiad nem volt eléggé érdekelt a hazi programokban? No, offense, bőven lehet, hogy én néztem valamit be...
https://milab.hu/nextcloud/s/ZdGdC56RNy88zFC#pdfviewer
Csk egyetlen példa a brosúrából:

Dr. Levendovszky János egyetemi tanár, az MTA doktora, a BME tudományos és innovációs rektorhelyettese. Kutatási területei az MI-n bel ül: adatsorok, idősorok illesztése eloszlásokkal és sztochasztikus folyamatokkal, IoT és WSN protokollok optimalizálása, neurális hálók és ezek alkalmazása infokommunikációs és algo-trading rendszerekben. Külföldi kutatásait posztdoktori és vendégprofesszori periódusokban a University of Oxford, Katholieke Universiteit Leuven, Florida Institute of Technology intézményekben végezte. Összesen 9 nagy nemzetközi, 5 ipari, 3 hazai informatikai projekt vezetője. Egyúttal a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program és Téma-területi Kiválósági Program mesterséges intelligencia kutatásainak, valamint a BME Kompetencia Központ, illetve a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ projektek szakmai vezetője.

Ez valami vízfejnek tűnik, ami megpróbálja összefogni ezt a témát, ki tudja milyen sikerrel. Doktori képzésről itt semmit nem találtam. Megnéztem viszont az ELTE vonatkozó doktori programját, íme:

https://www.inf.elte.hu/content/megeri- ... kre.t.3654

Két programban úgy mellékesen megemlítik a mesterséges intelligenciát is. A világ más részein ezen már kb. 10 évvel ezelőtt túlléptek. Az AI és Machine learning NEM egy Computer Sciencen belüli terület immár, hanem önálló tudomány, külön karokon oktatják. Úgy érdemes ezt elképzelni, mint villamosmérnöki és informatikai képzés szétválását anno.
A fiam az Ulmi Egyetemen szerezte a Master diplomáját AI, Machine Learning szakon. A felvételi követelmények között első helyen szerepelt az emberi viselkedéssel, agyi működéssel kapcsolatos diploma, és második helyen az informatikai végzettség. A fiam egyik alapdiplomája pszichológia, így nyer felvételt.

Nagy tévedés azt gondolni, hogy az AI az informatika egy részterülete. Ahogy említettem, a világ ezen már régen túllépett.
Én 25 évig foglalkoztam informatikával, és nem is voltam rossz benne. Próbáltam elolvasni és legalább nagyvonalakban megérteni a kölök egyik tudományos publikációját, de szinte semmit sem értettem belőle.

Ahogy mondod és gratulálok a fiad sikereihez.

[OFF - katt ide ha látni akarod]

Az, hogy idehaza létrehoztak egy szervezetet, nem azt jelent, hogy az működik is.
A Palkovics minisztérumban 2021-ben nyertünk pályázaton közel fél milliárd forintot, új, AI használatot támogató portál engine fejlesztésére. Soha nem indult el a pályázati finanszírozás, pedig a minisztérium beszántását követően is azt mondtak, hogy semmilyen változás nem lesz. Lett.
Magam 2015 óta foglakozom ML fejlesztésekkel is, van egy baráti társaságunk benne vagy 40 ezzel a legmagasabb szinten foglalkozó kutatóval, tudóssal, cégvezetővel, informatikussal. Kivétel nélkül mindenkinek külföldön indultak el a projektjei.

[alto]

A valóság meg az, hogyha ha a fiam itthon doktorálna (nem tudna, mert NINCS itthon kutatás AI és machine learning témában

Akkor ez mi? https://mi.nemzetilabor.hu/hu/research-fields

Screenshot 2024-06-24 at 12.25.52.png

Segítségként itt van egy brosúra, ami a(ez egyetemi) kutatási területek mellett információkat ad a kutatásvezetőkről, a kutatási programokról és célokról. Valódi élő emberek szerepelnek benne, akik fölkereshetőek, és nehezen hiszem, hogy ennyi hazai MI és DL kutatás között ne akadna dotori dissszertációra alkalmas téma, sóvl tényleg nem értem, miért mondot hogy itthon nincs, ráadásul nagybetűkkel suzedve, nyomatékosítva. Nem lehet, hogy csak a fiad nem volt eléggé érdekelt a hazi programokban? No, offense, bőven lehet, hogy én néztem valamit be...
https://milab.hu/nextcloud/s/ZdGdC56RNy88zFC#pdfviewer
Csk egyetlen példa a brosúrából:

Dr. Levendovszky János egyetemi tanár, az MTA doktora, a BME tudományos és innovációs rektorhelyettese. Kutatási területei az MI-n bel ül: adatsorok, idősorok illesztése eloszlásokkal és sztochasztikus folyamatokkal, IoT és WSN protokollok optimalizálása, neurális hálók és ezek alkalmazása infokommunikációs és algo-trading rendszerekben. Külföldi kutatásait posztdoktori és vendégprofesszori periódusokban a University of Oxford, Katholieke Universiteit Leuven, Florida Institute of Technology intézményekben végezte. Összesen 9 nagy nemzetközi, 5 ipari, 3 hazai informatikai projekt vezetője. Egyúttal a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program és Téma-területi Kiválósági Program mesterséges intelligencia kutatásainak, valamint a BME Kompetencia Központ, illetve a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ projektek szakmai vezetője.

Ez valami vízfejnek tűnik, ami megpróbálja összefogni ezt a témát, ki tudja milyen sikerrel. Doktori képzésről itt semmit nem találtam. Megnéztem viszont az ELTE vonatkozó doktori programját, íme:

https://www.inf.elte.hu/content/megeri- ... kre.t.3654

Két programban úgy mellékesen megemlítik a mesterséges intelligenciát is. A világ más részein ezen már kb. 10 évvel ezelőtt túlléptek. Az AI és Machine learning NEM egy Computer Sciencen belüli terület immár, hanem önálló tudomány, külön karokon oktatják. Úgy érdemes ezt elképzelni, mint villamosmérnöki és informatikai képzés szétválását anno.
A fiam az Ulmi Egyetemen szerezte a Master diplomáját AI, Machine Learning szakon. A felvételi követelmények között első helyen szerepelt az emberi viselkedéssel, agyi működéssel kapcsolatos diploma, és második helyen az informatikai végzettség. A fiam egyik alapdiplomája pszichológia, így nyer felvételt.

Nagy tévedés azt gondolni, hogy az AI az informatika egy részterülete. Ahogy említettem, a világ ezen már régen túllépett.
Én 25 évig foglalkoztam informatikával, és nem is voltam rossz benne. Próbáltam elolvasni és legalább nagyvonalakban megérteni a kölök egyik tudományos publikációját, de szinte semmit sem értettem belőle.

[kammerer]

Félreértések elkerülése végett.

1. Általában kutatás+fejlesztésben, különösen a technológiai élvonalat tekintve Magyarország a GDP-arányos ráfordításban az EU hátsó régiójában foglal helyet, és egyre lejjebb csúszik mostanában - lásd még oktatás, egészségügy... Egy-két kisállam-miniállam van mögötte, meg a Bulgária-Románia típus. Tudni érdemes, hogy az EU is eléggé hátrányba került a K+F tekintetében a globális élvonalhoz képest. Ami azt jelenti, hogy a helyzet relatíve elég szomorú Magyarországon a K+F terén - is.

2. Nem Krausz Ferenc kapott 20 milliárdot kutatásra, ne vicceljünk már. Krausz létrehozott egy új, egyébként eléggé átláthatatlannak ígérkező, de a kutatók közötti versenyt elvileg erősítő, egyúttal kifejezetten szelektív felfogású finanszírozási rendszert, KIVÁLTANDÓ a jól bejáratott, de esetleg meg is ülepedett OTKA finanszírozási rendszert. Krausz személyesen vezetné a személyéhez köthető új finanszírozási rendszert - mondom, az OTKA HELYETT. Annyiban jelenthet többletfinanszírozást az éppen elfogadás előtt-alatt álló új rendszer, hogy a legutóbbi OTKA finanszírozású összeget negyven százalékkal megemelné a kormányzati ígéret, és így az új rendszer a legközelebbi éves költségvetési időszakra 19 milliárdot kapna. Mondom, az OTKA megszüntetése fejében. Mindez azt is jelentené, hogy az "állóvíz" ezügyben is felkavarodik, s mint eddig már oly sok közigazgatási ágazatban történt, az eddig főleg a szakmai nyilvánosság által meghatározott pénzeket ezután egy afféle kormánybiztos-komisszár felügyelné, így esetlegessé válna, hogy az új elosztás majd valóban a nagyobb tudományos haszonnal (eredménnyel) kecsegtető kutatásokat támogatná-e kiemeltebben, vagy pedig ezek a pénzek is a korábbinál nagyobb arányban áramolnának-e a NER zsebeibe - például az ún. Magyarságkutató Intézet virtigli futóbolondjainak propaganda"kutatásaira" (lásd még "Alapjogokért Központ", "Veritas" Intézet..., mint az újbeszél-duplagondol aktuális állatorvosi lovai...).

[Aszpirin]

A valóság meg az, hogyha ha a fiam itthon doktorálna (nem tudna, mert NINCS itthon kutatás AI és machine learning témában

Akkor ez mi? https://mi.nemzetilabor.hu/hu/research-fields

Segítségként itt van egy brosúra, ami a(z egyetemi) kutatási területek mellett információkat ad a kutatásvezetőkről, a kutatási programokról és célokról. Valódi élő emberek szerepelnek benne, akik fölkereshetők, és nehezen hiszem, hogy ennyi hazai MI és DL kutatás között ne akadna doktori dissszertációra alkalmas téma, szóval tényleg nem értem, miért írod, hogy itthon nincs, ráadásul nagybetűkkel szedve, nyomatékosítva. Nem lehet, hogy csak a fiad nem volt eléggé érdekelt a hazi programokban? No, offense, bőven lehet, hogy én néztem valamit be...
https://milab.hu/nextcloud/s/ZdGdC56RNy88zFC#pdfviewer
Csk egyetlen példa a brosúrából:

Dr. Levendovszky János egyetemi tanár, az MTA doktora, a BME tudományos és innovációs rektorhelyettese. Kutatási területei az MI-n bel ül: adatsorok, idősorok illesztése eloszlásokkal és sztochasztikus folyamatokkal, IoT és WSN protokollok optimalizálása, neurális hálók és ezek alkalmazása infokommunikációs és algo-trading rendszerekben. Külföldi kutatásait posztdoktori és vendégprofesszori periódusokban a University of Oxford, Katholieke Universiteit Leuven, Florida Institute of Technology intézményekben végezte. Összesen 9 nagy nemzetközi, 5 ipari, 3 hazai informatikai projekt vezetője. Egyúttal a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program és Téma-területi Kiválósági Program mesterséges intelligencia kutatásainak, valamint a BME Kompetencia Központ, illetve a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ projektek szakmai vezetője.

[revox]

....Pénteken apa-fia nap keretében az Aidát néztük meg az Operában, itthon másnap reggel a friss élmény birtokában feltettem a Karajan 59-es legendás Decca felvételének CD-ről Roon szerverre rippelt változatát, és a létező legdigitálisabb környezetben hallgattam (Exogal Comet+Ion PowerDAC a volt wadiás csapattól) és gyönyörű, hiteles, hátborzongatóan izgalmas élményt nyújtott. Nyoma sincs a "szintetizátorszerű hangszerhangoknak", meg "digitális durvaságnak". De persze én úgy ültem le, hogy nem is számítottam ilyesmikre...A legtöbb probléma nem is a rendszerben születik, hanem a fejekben.

Azért LP-n jobb az a felvétel is. Akármelyiken. CD-n se rossz, főleg egy jó rendszeren.
És akkor megint eljutunk oda, hogy nem a digitális technikával van alapvetően a baj, hanem azzal a sok gaztettel, amit manapság (és vagy 50 éve már) a stúdiókban művelnek a felvétel készítés során.
Azok az ötvenes évek második felében, a hatvanas évek első felében készített felvételek valóban "gyönyörűek, hitelesek és hátborzongatóan izgalmasak". Még az azokról készített digitális formátumok is megőrzik a varázsukat és egy jó rendszeren valóban elképesztő élményt képesek adni.
Sajnálatosan a későbbi korok felvételei lehet, hogy technikailag jobbak, szebbek a hangok rajta, csak a jelenlét varázsa hiányzik belőlük. Főleg az utóbbi korok tökéletesen élettelen felvételeiből, amik egyébként varázslatos hangokat tartalmaznak, csak élet nincs bennük.
Most ne beszéljünk a rock, elektronikus, egyéb nem akusztikus műfajokról, csakis az akusztikus klasszikus és jazz felvételekről.

Ne gondold, a rock is ugyanúgy szereti az LP-t. De pl a dapeche mode sokáig analog tapet hadznált az elöre felvett, pl intrók lejátszására koncerteken is. Persze, a lemezeik is jobbak LPn.
Nincs nagy baj a digittel,csak egyre soványabb az élet ahogy egyszerűsödik a formátum. (ahogy írtad is)

[Snipi]

...Azért LP-n jobb az a felvétel is. Akármelyiken...

Mint elismert szakembertől azért megkérdezném - hány GB lehet az élő koncerten elhangzó ének/zene információtartalma?
(Az ide beírogató digi gerillamarketingesek erre úgyis ráugranak...)
TJ.

A kérdés teljesen értelmetlennek mondható, szvsz.
Csupán indulatkeltésre alkalmas.

Igazad van Feri. Főleg ha figyelembe vesszük, hogy a mai "vasaknál" már a Gigabyte a fenét se érdekli, amikor Terabyte, sőt Petabyte-okról beszélünk ...
Ma már "szerencsére" a hardware - igény nem igazán szempont. (És ha hihetnénk a "laposföld hívőknek" már most olyan technikai eszközök vannak - amiket még nem hoztak nyilvánosságra, majd ha eljön neki a "marketingideje" - hogy attól a szánk is tátva maradna.)

[chord_]

Sajnálatosan a későbbi korok felvételei lehet, hogy technikailag jobbak, szebbek a hangok rajta, csak a jelenlét varázsa hiányzik belőlük. Főleg az utóbbi korok tökéletesen élettelen felvételeiből, amik egyébként varázslatos hangokat tartalmaznak, csak élet nincs bennük.
Most ne beszéljünk a rock, elektronikus, egyéb nem akusztikus műfajokról, csakis az akusztikus klasszikus és jazz felvételekről.

Ez óriási tévedés.
Amely valószínűleg két dologból táplálkozhat:
1. Nincs ismeret a főleg 2000 utáni kiadású CD-kről, amelyek komolyzenei fronton egyenesen káprázatos hangminőséget és jelenlét-érzetet nyújtanak, természetesen hangmérnök-zsenikkel a háttérben.
2. Nincs kapcsolt élmény ezekről, nincs hangi élmény olyan rendszeren meghallgatva, ahol érthetővé válna az, hogy az újkori felvételtechnika valami óriási fejlődésen ment át.

[juliush]

Véleményem szerint ezek a Bluray Pure Audio lemezek visznek legközelebb a mesterszalagon rögzített tartalomhoz.
A Bluray Pure Audio lemezek veszteség és tömörítés mentes 24/96 PCM formátumot tartalmaznak, ahogy a mesterszalagról digitalizálták.
Az LP-knél már csak a legjobb kiadások és a legjobb állapotú lemezek veszik fel velük a versenyt.

Abszolút egyetértek, nálam is van ilyen összehasonlítási alap. Bár a Pure Audio verziója a Solti-féle Ringnek "csak" 24/48, nálam, az én füleimnek hajszálnyival jobban tetszik az LP-nél. De mindkettő, sőt a CD-verzió is csodálatos élmény.

De az abszolút csúcs nálam most éppen Byron Janis Mercury felvételeinek doboza, melyben az utolsó BR lemez 24/192-ben tartalmazza az összes anyagot. Fenomenális mind művészileg, mind technikailag.

janis_mercury.jpg (128.8 KiB) Megtekintve 914 alkalommal

[kaef2]

...Azért LP-n jobb az a felvétel is. Akármelyiken...

Mint elismert szakembertől azért megkérdezném - hány GB lehet az élő koncerten elhangzó ének/zene információtartalma?
(Az ide beírogató digi gerillamarketingesek erre úgyis ráugranak...)
TJ.

A kérdés teljesen értelmetlennek mondható, szvsz.
Csupán indulatkeltésre alkalmas.

[kaef2]

A kérdés vajon az, hogy mekkora felbontásnak kell lennie ahhoz, hogy nem csak elméletben, de gyakorlatban is gyorsabban mintavételezzen a digitális formátum, hogy a hallószervünk ne különböztesse meg az információmennyiséget, illetve két beérkező minta közötti "szakadást" ne detektáljuk?

Nem csak a hallószervünk miatt kérdés. Hanem legalább annyira kérdés, hogy a hangszerhangok (összessége) bármely egyes rezgésperiódusának a "tiszta" szinuszgörbe periódusánál sokkal-sokkal bonyolultabb gidreit-gödreit milyen minimális felbontással lehet többé-kevésbé pontosan mintavételezni a pontos visszaszintetizálás végett. Csak ezután kerül sorra a fül felbontási és időzítési képességeinek kérdése. Ugyanis hiába jobb esetleg az adott mintavételi felbontás mintavételezési eredménye a fül ezirányú képességeinél, ha az eredeti jelenséget nem tudja elegendően mintavételezni a mintavételezés (és az analóggá visszaszintetizálás lejátszáskor). Szerk.: Persze te is érthetted így is a mondatodat, ez esetben csak mások számára szólt a hozzáfűzményem.

Ferinek is:
A meghallgatásos kísérletes tapasztalataimról egy-két mondat.
Nekem eddig tapasztalatom a PCM 384kHz és DSD256 szintig van, illetve egyszer már hallottam PCM 768 kHz-es felbontású felvételt is hasonló felbontású DAC-ról. Erre a szintre mondom azt, hogy a nagyfelbontású digitális hanghordozó közelít az analóg hanghordozókról általam hallani szokottakhoz atekintetben, hogy nagyfelbontáson már nem eleve annyira rideg szintetizátorgéphangúak a hangszerek, mint a kisebb, például CD-szintű felbontások esetében. De még ezen magasabb digitális felbontásokhoz képest is jóval könnyebb az analóg hanghordozók által elhitetni az agyamnak velem, hogy hangszerhangot hallok a konzervzenéből, nem pedig géphangot. Pontosítok: a DSD előnyösebb a PCM-nél, akár a DSD64 is tud kevésbé géphang lenni, mint a PCM 384 kHz - ami nem anullálja, hogy (egyelőre?) a DSD256 is csak megközelíti az analóg konzervzene eleve természetszerűbbségét. Az én agyam tapasztalata ez.

[SPOILER] A 768 kHz AD konverzióról

A pro audióban üzemszerűen használt A/D konverterek egyike sem tud 768 kHz mintavételezést tudomásom szerint, az RME ADI 2 Pro tud, de azt meg nem nagyon haszbálják üzemszerűen. A nagyobbik probléma az, hogy utómunka szoftver sem nagyon van, ami képes lenne 768 kHz-en utómunkát végezni. Már a 384 kHz-et is csak kevés szoftver tudja (mi ezért használjuk a Merging Pyramix szoftverét, ami ezt is és a DSD256-ot is tudja natívan kezelni. Olyan 768 kHz minta, amnit DSD256-ból állítottak elő létezik sok. Én is csináltam ilyeneket, egy részüket meg is osztottam kisebb baráti közösségekkel

Az, hogy kinek az agya mit tart "rideg szintetizátorgéphang"-nak, egyéni szociális probléma, és erősen rendszerfüggő is. Én ugye abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a véleményeimet olyan saját felvételekkel tudom elmondani, amin ott ültem a készültükkor.

2023 októbere óta minden felvételünk egyszerre készül sztereóban szalagra, sztereóban DSD256-ra és 4 csatornán vagy PCM nagy felbontásra vagy az utolsó néhány esetben DSD256 négy csatornán. Nagyjából ugyanazzal a kábelezéssel, leszámítva azt, hogy a Nagra bemeneti kábele Wireworld Micro Platinum ezüst, a többi meg vagy WW ezüst vagy Siltech ezüst.

A korrekt szalag és DSD256 összehasonlítás, jelent némi kihívást.
Már csak a felvételi szintek beállítása miatt is.
A szalagos magnón nem kell annyira ügyelni a csúcs szintre, mint a digitális esetében. A DSD-nél +3,1 dB-nél még nem torzít a rendszer (nincs olyan klippelése, mint a PCM-nek 0 dB és integer 24 bit esetében (a 32 bit floating teljesen más eset).
Az első generációs szalagos felvételek sokszor (szalag függvényében főképpen) beleütközhetnek a +8, +9 dB-be is és még mindig nem lesz egy pici szaturáltságon túl zavaró torzításuk, amit sokan valószínűleg nem is torzításnak, hanem kellemes színezettségnek élnek meg. A DSD-nél ugyanez +3,1 dB,, ahogy említettem. Itt viszont már nem mindegy, hogy milyen módon játszunk le. Ha a DAC akár PCM-re, akár valami magasabb 1 bites mintavételezésre konvertál (mint a Chord, vagy EMM Labs) akkor már felléphet torzítás, PCM-re konvertálás esetében főképpen, ezért a biztonság kedvéért vannak DAC-ok, amik eleve 3 vagy 6 dB-lel csökkentik a belső konverzió előtti szintet.

Ha korrekt összehasonlítást akarunk csinálni, akkor ezeket mind figyelembe kellene venni és ennek megfelelően beállítani mindent.

Ami viszont a legritkább esetben történik meg.

Képek a május 1-i Eu csatlakozási ünnepségre szerzett Oláh Krisztián Örömóda mű felvételéről, egy kis Snétbergerrel színesítve a programot.

[alto]

Ami most folyik a magyar tudománypolitikában, az a jövőbeli lehetőségeink szisztematikus leépítése.

Igen, ennek ékes bizonyítéka Krausz Ferenc 20.000.000.000.- Ft-os állami kutatási támogatása, a szegedi lézerközpont létrehozása......mindez Covid, világválság, háborús hisztéria, migrációs válság, idióta EU szankciós időkben, ami miatt az egekbe szöktek az energia árak és ezzel együtt az infláció (és nem csak nálunk!)..... amikor azért büntetnek minket, mert nem engedjük be az európai keresztény világ elpusztítására ránk szabadított hordákat.
Nem biztos, hogy Európa szisztematikus leépítése nálunk kezdődik.......

Gábor, szerintem tudod jól, hogy én sem gondolom azt, hogy nálunk minden szar, máshol meg minden tökéletes. A lézerközpont meg Krausz 20 milliárdos programja szép példák, de a teljes tudományos szférát nézve cseppek a tengerben.

Ha valaki megfogalmaz egy problémát a magyar tudományos élettel kapcsolatban, egyből jön ez a közhelyes ostoba múltba révedős sületlenség a fotelszakértőktől a feltalálóinkról meg a Nobel díjasainkról, amitől feláll a szőr a hátamon.

A valóság meg az, hogyha ha a fiam itthon doktorálna (nem tudna, mert NINCS itthon kutatás AI és machine learning témában, de tegyük fel hogy tudna), akkor 140.000 Ft lenne a havi fizetése (aki esetleg nem tudná, ezek a képzések rendes munkaviszonyt jelentenek, nem hallgatói státust), azaz még mindig én tarthatnám el a gyereket 32 éves létére. A pHD fokozat megszerzése után pedig ha itthon helyezkedne el egy állami kutatóintézetben, akkor a diplomás átlagbér alatt bőven, havi 580.000 Ft bruttó fizetésre (2022-es adat) számíthatna. Egy BKV buszsofőr ennél bő százezerrel többet keres.

Józan paraszti ésszel is belátható, hogy egy kiemelkedő képességű fiatal, aki a tudományos kutatásnak szeretné szentelni az életét, de emellett szeretne családot, gyereket és egy normális életszínvonalat is magának, annak nincs igazán más értelmes választása, mint elhagyni az országot, és külföldön csinálni karriert.

Az említett Krausz Ferenc a BME Villamosmérnöki Karán végzett egy évvel felettem. A Nobel díját azonban már Németországban élő és dolgozó kutatóként kapta. Szép dolog, hogy Nobel díjasként most már a magyar állam is támogatja a kutatásait, de még ennél is sokkal szebb lett volna, ha itthoni kutatóként is megfelelő támogatást kapott volna, és magyarországi kutatásokért részesült volna a Nobel díjban.

[juliush]

Mint elismert szakembertől azért megkérdezném - hány GB lehet az élő koncerten elhangzó ének/zene információtartalma?
(Az ide beírogató digi gerillamarketingesek erre úgyis ráugranak...)
TJ.

Most eltekintek a "digi gerillamarketingesek" lenéző hangnemétől és a kérdést komolyan véve tudásomhoz mérten a lehető legpontosabban válaszolok.
Mivel a "GB" a diszkréten mintavételezett és kvantált információ-mennyiség mértékegysége, először a mintavételezés és tárolás paramétereivel kapcsolatban kell döntéseket meghozni.
Az első eldöntendő kérdés, hogy hány csatornán kívánunk információt rögzíteni. Elegendő az általánosan elterjedt két csatorna használata, vagy többet kívánsz a későbbi keverési lehetőség biztosítására, és/vagy az otthoni "immerzív" élmény biztosítása érdekében?
A mintavételi frekvencia tekintetében dönthetünk úgy, hogy a rögzítésre kerülő frekvenciatartomány felső határát az emberi hallás általánosan elfogadott tartományához igazítjuk, mint azt tették a CD esetében, de úgy is, hogy az analóg hangrögzítés korlátait tekintjük irányadónak. A szabály, hogy a felső határ kétszeresét el kell érnie a mintavételi frekvenciának. Vagyis, ha az analóg rendszer a mérvadó, akkor a szabványosan elfogadott 88,2 vagy 96 kHz-cel lehet kalkulálni. De ha a denevérek szórakoztatását is szem előtt kívánod tartani, feljebb mehetünk 192-re is.
A kvantálás tekintetében ismét csak vehetjük az emberi képességek korlátait, amely a szakirodalom szerint kb. 120 dB-es dinamika tartományt jelent, de tekinthetjük az analóg rendszerek ennél jóval szűkebb, max. 80 dB-es képességeit mérvadónak. Bárhogyan is döntünk, a választott mennyiségből 6dB / bit-tel kalkulálhatjuk a szükséges bitek számát.
Ja, és 1 B(yte) = 8 bit.
Gondolom, a matekot már ezek alapján el tudod végezni az előadás hosszának ismeretében.
Egyébként, ha belegondolsz, elvileg ez ugyanaz a kérdés, hogy hány cm2 lehet az élő koncerten elhangzó ének/zene információtartalma!

[ELEX]

...Pénteken apa-fia nap keretében az Aidát néztük meg az Op.....

Akkor még egy kis Aida: 1961-es DECCA felvétel Soltival. Az énekesek itt is csodálatosak, ahogy a felvétel is az.

Ha valaki szeretné ezeket a csodás felvételeket igazán jó minőségű digitális formátumon hallgatni, akkor azoknak melegen ajánlom a Bluray PURE AUDIO kiadványokat. Nagyon sok klasszikus felvételt adtak ki ebben a formában rendkívül igényes kivitelű Bluray Audio/CD kiadványban. Komplett szövegkönyv és minden egyéb információ megtalálható benne.
Ami szükséges ezek maximális élvezetéhez, az egy dedikált Bluray futómű (pl. MSB Universal Transport) vagy csúcs minőségű komplett lejátszó (pl. Ayre Dx-5 DSD), aminek vagy a saját DAC-ját használjuk vagy egy komoly DAC-on keresztül csak transzportnak használjuk. Az MSB-nek csak digitális kimenetei vannak, ahhoz kell a DAC mindenképpen.

Véleményem szerint ezek a Bluray Pure Audio lemezek visznek legközelebb a mesterszalagon rögzített tartalomhoz.
A Bluray Pure Audio lemezek veszteség és tömörítés mentes 24/96 PCM formátumot tartalmaznak, ahogy a mesterszalagról digitalizálták.
Az LP-knél már csak a legjobb kiadások és a legjobb állapotú lemezek veszik fel velük a versenyt.