Általában a hifiről

[kammerer]

Nagyon mas filmeket nezunk ugy tunik, es nagyon mas mozikban, de nem baj.

Egyébként ez fontos szempont. Más filmeket nézünk, más mozikban nézünk, és ebből adódóan másképp nézünk. Alkalomadtán ugyanazon filmeket is és ugyanazon mozikban is másképp.
Zenében kisebb a különbség a "nézésünk" között. Filmben nagyobb.

[gomolalaci]

Visszatérhetnénk a topik igazi témájához?
Engem nem érdekel, hogy hol mennyit lehet keresni, ki miből doktorál, mennyire vagyunk elmaradva vagy nem, ettől az MI-nek nevezett legújabb politikai agymosástól!
Kérem, ha lehetséges. Olvasnék tényleg a Hi-Firől.... Köszönöm!

[kammerer]

Érdekes ez a filmes analógia, mikor az eredeti, igazi "analóg" film valójában egy másodpercenként 24-szer diszkréten mintavételezett eljárás. Minden egyes minta egy kétdimenziós állókép, melynek tartalma a film granuláltságának (és nyilván egyéb tulajdonságainak) függvényében zajos. Az elv lényege, hogy úgysem tudjuk vizuálisan érzékelni, feldolgozni az ennél gyorsabb változásokat, agyunk ebből már folyamatos mozgásérzetet rak össze. Ismerős?
Sőt, tovább megyek, arra is emlékszem, hogy a korai digitális videó korszakban milyen negatív visszhangot kaptak a kezdetleges, magasabb frame rate-tel operáló megoldások, melyek sokak számára rossz értelembe véve "videóklippes" vagy "szappanoperás", egyszóval kellemetlenül "folyékony" mozgásérzetet nyújtottak, aláásva azt az "igazi mozis" élményt, amit a ritkán, elszórtan mintavételezett képsorozat alapján megszoktunk.
Egyébként meg megnézek egy művészmoziban egy klasszikust, majd hazamegyek, és beteszem az UHD remaszterét és leesik az állam attól a minőségbeli szakadéktól, amit a nem is túl drága, HDR-képes, 4K felbontású OLED TV-men látok. Az utóbbi javára...
Hmmm...tényleg jó kis hasonlat volt ez!

Valóban, nem túl szerencsés a filmes példa: pár nagynevű rendezőnek manapság megadatik / megadatott, hogy igazi, színes analóg filmre forgassanak: horror költség, bár, a filmforgatás, az egy drága dolog eleve, vagyis nem a nyersanyag miatt lesz mondjuk 500M az ár, - pár filmes emberrel, akivel beszéltem nemrég, mondják, hogy azért jó érzés, meg nincs 50-szeres túlforgatás, meg mindenki jobban figyel, valahogy más a hangulat, stb...
De utána mi történik?, igen, bedigitalizálják, és az összes létező utómunka digitális módszerekkel történik, és a kópiák, a mozikban, természetesen digitális file alapú adathalmok. És igen, meglesz a kellemes szemcsézettség, a remegés, meg az az 'analóg folyékonyság', stb...
Valaki itt emlékszik még, hogy a beszélgetést / vitát elindító cikk azt állította, hogy az LP kellemes fülcsábító színezése átvihető CD-re?, pont, mint a fenti történet?, szóval, ja, mégis csak jó volt a filmes példa.

Amúgy, az ilyen forgatásokból a 'maradék' igen jó minőségű nyersanyag fel szokott bukkanni, bekazettázva, 36-osával bizonyos belső piacokon...:) Aki analóg fotós, tudja, miről beszélek.

"De utána mi történik?, igen, bedigitalizálják, és az összes létező utómunka digitális módszerekkel történik, és a kópiák, a mozikban, természetesen digitális file alapú adathalmok."

Ma már szinte kizárólag így van. De vannak még film-filmeket játszó mozik is - halnak persze kifelé (és persze, ma már jellemzően a 16mm-esek maradtak).
Azonban még a bedigitalizálásos helyzet mellett se teljesen érdektelen a téma. Sokak (köztük e sorok írója, hehe) tapasztalata-véleménye szerint az AAD CD-k is jobban (hangszerszerűbben, horribile dictu "zeneibben") szoktak szólni, mint az ADD-k, hát még a DDD-k. Hasonképpen a hangfájlok esetében. De ha megfordíthatnók, eszembe jutna, hogy sokak (köztük e sorok írója, hehe) tapasztalata-véleménye szerint a DIGITAL RECORDING vinylek is jobban szoktak szólni, mint ugyanaz CD-n.

[kammerer]

Nincs 75mm-es film. A 65 mm- negativnak a hanggal ellatott pozitivja a 70mm-es.

Persze, 70mm-est akartam írni.

[chord_]

Érdekes ez a filmes analógia, mikor az eredeti, igazi "analóg" film valójában egy másodpercenként 24-szer diszkréten mintavételezett eljárás. Minden egyes minta egy kétdimenziós állókép, melynek tartalma a film granuláltságának (és nyilván egyéb tulajdonságainak) függvényében zajos. Az elv lényege, hogy úgysem tudjuk vizuálisan érzékelni, feldolgozni az ennél gyorsabb változásokat, agyunk ebből már folyamatos mozgásérzetet rak össze. Ismerős?
Sőt, tovább megyek, arra is emlékszem, hogy a korai digitális videó korszakban milyen negatív visszhangot kaptak a kezdetleges, magasabb frame rate-tel operáló megoldások, melyek sokak számára rossz értelembe véve "videóklippes" vagy "szappanoperás", egyszóval kellemetlenül "folyékony" mozgásérzetet nyújtottak, aláásva azt az "igazi mozis" élményt, amit a ritkán, elszórtan mintavételezett képsorozat alapján megszoktunk.
Egyébként meg megnézek egy művészmoziban egy klasszikust, majd hazamegyek, és beteszem az UHD remaszterét és leesik az állam attól a minőségbeli szakadéktól, amit a nem is túl drága, HDR-képes, 4K felbontású OLED TV-men látok. Az utóbbi javára...
Hmmm...tényleg jó kis hasonlat volt ez!

Valóban, nem túl szerencsés a filmes példa: pár nagynevű rendezőnek manapság megadatik / megadatott, hogy igazi, színes analóg filmre forgassanak: horror költség, bár, a filmforgatás, az egy drága dolog eleve, vagyis nem a nyersanyag miatt lesz mondjuk 500M az ár, - pár filmes emberrel, akivel beszéltem nemrég, mondják, hogy azért jó érzés, meg nincs 50-szeres túlforgatás, meg mindenki jobban figyel, valahogy más a hangulat, stb...
De utána mi történik?, igen, bedigitalizálják, és az összes létező utómunka digitális módszerekkel történik, és a kópiák, a mozikban, természetesen digitális file alapú adathalmok. És igen, meglesz a kellemes szemcsézettség, a remegés, meg az az 'analóg folyékonyság', stb...
Valaki itt emlékszik még, hogy a beszélgetést / vitát elindító cikk azt állította, hogy az LP kellemes fülcsábító színezése átvihető CD-re?, pont, mint a fenti történet?, szóval, ja, mégis csak jó volt a filmes példa.

Amúgy, az ilyen forgatásokból a 'maradék' igen jó minőségű nyersanyag fel szokott bukkanni, bekazettázva, 36-osával bizonyos belső piacokon...:) Aki analóg fotós, tudja, miről beszélek.

[kaef2]

Még valami.
Az általánosítás. Amivel sokszor problémám van.
Az IMAX is digitális mozi, ahol, ha az Arri 65mm-es negatív filmnek megfelelő méretű szenzorral dolgozó digitális kameráival készült digitális filmet (file-t) vetítenek, az nagyon más lesz, mint amit a művész mozikban lát az ember 35-ös vagy 16-os filmről.
Nem érdemes egy lapon emlegetni a kettőt.

Miért 16-os filmről lássam? Miért nem 75mm-esről? (Elvi kérdés, ne álljunk neki végigvenni, hogy melyik moziban mi van, vagy hogy melyik filmet konkrétan milyen filmre vagy digitális formátumra vették fel és milyen kópiái vannak, mert akkor a végén a Super 8-as is ide fog hömbölögni a nagyszenzorok áldozatául.)
Formátumok egymáshoz illő szintjeit hasonlítgasd. Függetlenül attól, hogy az önmagában még nem sokat jelent, hogy "65mm-es filmnek megfelelő méretű szenzor". Az se oldja meg a problémát - csak csökkenti a probléma mértékét. Amit mondtam hasonlatként(!), az IMAX-re is érvényes adott mértékben. Az általánosítással nekem is sok problémám van, de jelen esetben az a problémám, hogy általános a probléma. Egyelőre. (Lásd filmművészek ágálása.)

Abba a moziba ne menj be még egyszer, ahol "iszonyat műanyag pixeles massza a kép, főleg az agyontömörített hátterek" - ha ilyet látsz, akkor átvágtak, nem a hivatalos kópiát vetítik. Ha megmondod ez melyik mozi volt, szólok Berkes Zolinak aki a Cinemax részéről a mozik helyes működéséért felelős, hogy nézzen a körmükre.

Minden mozi. Minden hivatalos kópia. Mindenhol a világban. Egyelőre. (Lásd filmművészek ágálása.)

Bár nem ér ennyit egy hasonlat.

Nincs 75mm-es film. A 65 mm- negativnak a hanggal ellatott pozitivja a 70mm-es.

Nagyon mas filmeket nezunk ugy tunik, es nagyon mas mozikban, de nem baj.

Majd szolok Jaszberenyi Marknak, a Colorfront nevu magyar ceg alapitojanak, aki Oscar dijat, majd 2013-ban Kossuth dijat kapott a szamitogepes fenyeles feltalalasaert ( a Gyuruk Urat az o szoftverevel fenyeltek anno), hogy szedje ossze magat.

[istvan01]

...
Én 25 évig foglalkoztam informatikával, és nem is voltam rossz benne. Próbáltam elolvasni és legalább nagyvonalakban megérteni a kölök egyik tudományos publikációját, de szinte semmit sem értettem belőle.

Ikerlányaim megtapasztalták a kutató-akadémia létet nyugaton. Petra ELTE-n 5-ös diplomával szerves-kémia végzettséggel ment tovább NMR speciális területre, részben itthon, részeben USA-ban, majd PhD védése ELTE-n. Zita lányom ELTE-n 5-ös diplomával biológus végzettséggel ment tovább neuro-biológiára, részben Semmelweisen, részben Svájcban, majd PhD védése ELTE-n.
Volt annyi tapasztalatuk, hogy itthon mélységesen alacsony presztízse volt a szakterületüknek, ahhoz főleg, hogy 9év egyetem után megélhetési jövedelemre számítsanak. Zita Svájcban, Petra Németországban kezdték akadémia kutató karrierjüket. Az akadémiai jelző itt a fontos. Svájcban és Németországban a kutatóktól kötelező elvárás az évenkénti színvonalas publikáció, konferenciákon megjelenni, projektekről előadni. Vagyis szigorú feltételek között dolgoznak, elég alacsony (nyugati jövedelmekhez képest) állami/akadémia bértábla szerinti bért kaphatnak. Továbbá, ami leginkább érv volt arra, hogy hagyják fel a kutatósdit, hogy 4-5évnél tovább egy munkahelyen, intézetben sem dolgozhatnak tovább, menni, költözni kell nagy távolságba, más országba, mert minél speciálisabbak valamiben, hasonló terület téma (kutatási grant) soha nincs közel 100km közelben. Elegük lett ebből a cigány életből, elhagyták az akadémia területet, visszatérni nem szokás, de nem vágynak vissza.

[juliush]

Érdekes ez a filmes analógia, mikor az eredeti, igazi "analóg" film valójában egy másodpercenként 24-szer diszkréten mintavételezett eljárás. Minden egyes minta egy kétdimenziós állókép, melynek tartalma a film granuláltságának (és nyilván egyéb tulajdonságainak) függvényében zajos. Az elv lényege, hogy úgysem tudjuk vizuálisan érzékelni, feldolgozni az ennél gyorsabb változásokat, agyunk ebből már folyamatos mozgásérzetet rak össze. Ismerős?
Sőt, tovább megyek, arra is emlékszem, hogy a korai digitális videó korszakban milyen negatív visszhangot kaptak a kezdetleges, magasabb frame rate-tel operáló megoldások, melyek sokak számára rossz értelembe véve "videóklippes" vagy "szappanoperás", egyszóval kellemetlenül "folyékony" mozgásérzetet nyújtottak, aláásva azt az "igazi mozis" élményt, amit a ritkán, elszórtan mintavételezett képsorozat alapján megszoktunk.
Egyébként meg megnézek egy művészmoziban egy klasszikust, majd hazamegyek, és beteszem az UHD remaszterét és leesik az állam attól a minőségbeli szakadéktól, amit a nem is túl drága, HDR-képes, 4K felbontású OLED TV-men látok. Az utóbbi javára...
Hmmm...tényleg jó kis hasonlat volt ez!

[kammerer]

Még valami.
Az általánosítás. Amivel sokszor problémám van.
Az IMAX is digitális mozi, ahol, ha az Arri 65mm-es negatív filmnek megfelelő méretű szenzorral dolgozó digitális kameráival készült digitális filmet (file-t) vetítenek, az nagyon más lesz, mint amit a művész mozikban lát az ember 35-ös vagy 16-os filmről.
Nem érdemes egy lapon emlegetni a kettőt.

Miért 16-os filmről lássam? Miért nem 75mm-esről? (Elvi kérdés, ne álljunk neki végigvenni, hogy melyik moziban mi van, vagy hogy melyik filmet konkrétan milyen filmre vagy digitális formátumra vették fel és milyen kópiái vannak, mert akkor a végén a Super 8-as is ide fog hömbölögni a nagyszenzorok áldozatául.)
Formátumok egymáshoz illő szintjeit hasonlítgasd. Függetlenül attól, hogy az önmagában még nem sokat jelent, hogy "65mm-es filmnek megfelelő méretű szenzor". Az se oldja meg a problémát - csak csökkenti a probléma mértékét. Amit mondtam hasonlatként(!), az IMAX-re is érvényes adott mértékben. Az általánosítással nekem is sok problémám van, de jelen esetben az a problémám, hogy általános a probléma. Egyelőre. (Lásd filmművészek ágálása.)

Abba a moziba ne menj be még egyszer, ahol "iszonyat műanyag pixeles massza a kép, főleg az agyontömörített hátterek" - ha ilyet látsz, akkor átvágtak, nem a hivatalos kópiát vetítik. Ha megmondod ez melyik mozi volt, szólok Berkes Zolinak aki a Cinemax részéről a mozik helyes működéséért felelős, hogy nézzen a körmükre.

Minden mozi. Minden hivatalos kópia. Mindenhol a világban. Egyelőre. (Lásd filmművészek ágálása.)

Bár nem ér ennyit egy hasonlat.

[kaef2]

(...)
Az, hogy kinek az agya mit tart "rideg szintetizátorgéphang"-nak, egyéni szociális probléma, és erősen rendszerfüggő is. Én ugye abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a véleményeimet olyan saját felvételekkel tudom elmondani, amin ott ültem a készültükkor.

2023 októbere óta minden felvételünk egyszerre készül sztereóban szalagra, sztereóban DSD256-ra és 4 csatornán vagy PCM nagy felbontásra vagy az utolsó néhány esetben DSD256 négy csatornán. Nagyjából ugyanazzal a kábelezéssel, leszámítva azt, hogy a Nagra bemeneti kábele Wireworld Micro Platinum ezüst, a többi meg vagy WW ezüst vagy Siltech ezüst.

A korrekt szalag és DSD256 összehasonlítás, jelent némi kihívást. (...)
(...)

Ezügyben érdemes figyelembe venni, hogy a digitális hang versus analóg hang bizonyos ökölszabályszerű alapjellegzetességeiről szóló megjegyzéseimet én is abból a szerencsés helyzetből indítottam, hogy olyan felvételek alapján tudtam elmondani, amelyek felvételezésekor ott ültem - és azon melegében összehasonlítottuk az egyidőben párhuzamosan digitálisan és analógban készített felvételt a két felvevőmagnóról lejátszva. Lásd:
"...stúdióban azonnal lejátszva analóg szalagot versus digitális szalagot (vagy tárolót), amely ugyanazt a zenei eseményt egyidőben vette fel ugyanazokkal az eszközökkel, csak a legvégén a felvevőmagnó különbözött, egyik analóg, másik digitális (összehasonlítható minőségkategória példányai). Mindig az analóg szólt sokkal természetesebben, lágyabban, életszerűbben, hangszerszerűbben, fülkellemesebben, valóságosabban, zeneibben... A digitális magnóról az analóghoz és a zenei eseményhez képest digitális hidegséggel szólt az uniformizált hang. Ott a stúdióban, közvetlenül a felvétel után."
De későbbi szövegeimben is mindig gondosan hozzátettem, persze, a digitális hangrögzítés fejlődik, az ökölszabályszerű különbségek alkalomadtán csökkennek. Ráadásul "fórumozói önellenségemként" nem téregettem ki arra, hogy mi lenne ezekkel az ökölszabályszerű alapkülönbségekkel, ha az analóg hangrögzítést is hasonló léptékekben fejlesztették volna az utóbbi ötven évben a fejlesztők, mint a digitálisat. Az analóg hangrögzítési szcéna fejlesztésével nagyjából semmit nem törődtek a fejlesztők az utóbbi ötven évben. Amikor korrekt összehasonlítást emlegetünk, ez is odatartozna...

Meglátásom (és "eszmetársaim" meglátása) szerint az általam említett összehasonlítások esetében, tehát már ott a stúdióban azon melegében alapvetően nem azért voltak meg az említett kirívó alapkülönbségek, mert az analóg hangrögzítés fülkellemes színezései, azaz fülkellemes torzításai vitték a prímet, hanem mert analóg. Mert nem mintavételezi-kódolja (igencsak ritkásan) virtuális függvény-koordinátapontokká a zenei hangrezgést, abból többé-kevésbé visszaszintetizálandó-dekódolandó a hangrezgést, hanem mert az analóg hangrögzítés a zenei hangrezgéssel analóg, egyebek mellett kvázi "végtelen" belső felbontású jelformákat alkalmaz - rezgésekkel képezi le a rezgést, lásd analóg. Nem nehéz az összehasonlítás, mert ordítóak a jellegzetes különbségek már ott a stúdióban azonnal.

Hasonlat: Bemegyek a multiplexbe egy mai digitális formátumú filmre, és iszonyat műanyag pixeles massza a kép, főleg az agyontömörített hátterek. A filmművészek siránkoznak. Bemegyek a művészmoziba régebbi analóg filmre (tehát valóban film a szó eredeti értelmében), és gyönyörű, természetes, életszerű, részletes a kép. A filmművészek még mindig ragaszkodnak ehhez, ha módjukban áll. Dettó a digitális fénykép versus analógfilm fénykép. (Hasonlatok sántítanak, de sapienti sat.)

Csupán néhány rövid megjegyzés.

1.
Abba a moziba ne menj be még egyszer, ahol "iszonyat műanyag pixeles massza a kép, főleg az agyontömörített hátterek" - ha ilyet látsz, akkor átvágtak, nem a hivatalos kópiát vetítik. Ha megmondod ez melyik mozi volt, szólok Berkes Zolinak aki a Cinemax részéről a mozik helyes működéséért felelős, hogy nézzen a körmükre.

2.

Meglátásom (és "eszmetársaim" meglátása) szerint az általam említett összehasonlítások esetében, tehát már ott a stúdióban azon melegében alapvetően nem azért voltak meg az említett kirívó alapkülönbségek, mert az analóg hangrögzítés fülkellemes színezései, azaz fülkellemes torzításai vitték a prímet, hanem mert analóg. Mert nem mintavételezi-kódolja (igencsak ritkásan) virtuális függvény-koordinátapontokká a zenei hangrezgést, abból többé-kevésbé visszaszintetizálandó-dekódolandó a hangrezgést, hanem mert az analóg hangrögzítés a zenei hangrezgéssel analóg, egyebek mellett kvázi "végtelen" belső felbontású jelformákat alkalmaz - rezgésekkel képezi le a rezgést, lásd analóg. Nem nehéz az összehasonlítás, mert ordítóak a jellegzetes különbségek már ott a stúdióban azonnal.

1998 óta csinálok DSD hangfelvételeket (enyém volt az Elbától Keletre az első dCS 95x sorozatú DSD A/D, D/D és D/A konverter, majd az első Korg MR1000, MR2000 is) és biztosan állíthatom, hogy egyetlen olyan felvételen sem jártam, ahol "kirívó alapkülönbségek", "ordítóak a jellegzetes különbségek már ott a stúdióban azonnal" jelenségek lettek volna felismerhetőek egy szalag/DSD(256) felvétel közötti összehasonlítás során. Persze nem zárnám, ki hogy rosszkor voltam rossz helyen (mindig!), és azt sem, hogy süket vagyok, de arra már kevesebb az esély, hogy a stúdióban mindenki süket lett volna velem együtt. Viszont még ha így is lenne, és mindenben száz százalékosan igazad van, a jelentősége az elméleti farokméregetésen túl gyakorlatilag semmi, mert hát az első generációs szalagos felvételeket soha nem adják ki. Ami eljut belőle az átlag zenehallgatóhoz, akár LP-n, akár szalagon, már messze lesz az eredetitől.

Még valami.
Az általánosítás. Amivel sokszor problémám van.
Az IMAX is digitális mozi, ahol, ha az Arri 65mm-es negatív filmnek megfelelő méretű szenzorral dolgozó digitális kameráival készült digitális filmet (file-t) vetítenek, az nagyon más lesz, mint amit a művész mozikban lát az ember 35-ös vagy 16-os filmről.
Nem érdemes egy lapon emlegetni a kettőt.

[tottyi]

Egyébként, ha belegondolsz, elvileg ez ugyanaz a kérdés, hogy hány cm2 lehet az élő koncerten elhangzó ének/zene információtartalma!

Ha valaki azt hitte tréfának szántam, tévedett!

Az analóg hangrögzítés során alkalmazott eljárás, amely állandó sebességgel mozgatott szalag mágnesezhető felületének fluxusváltozásaiban tárolja a hang változásaival folytonosan arányos (“analóg”) információt, a szalag fizikai tulajdonságaitól, az író-/olvasó fejhez viszonyított sebességétől és a felvételi sávokra használható szélességektől függő, korlátos információsűrűséget képes biztosítani. Ami a leképezhető frekvencia-tartományban, vagy dinamika-átfogás tekintetében a digitális rendszerekhez hasonlóan behatárolt lehetőségeket biztosít, bár hatásmechanizmusában nyilvánvalóan eltér.

Adott anyagú szalagra, a meghatározott sebesség és szélesség alkalmazásával elérhető információsűrűség ismeretében konkrétan meghatározható a szükséges szalagmennyiség a kívánt csatornaszámú, sávszélességű és dinamikájú felvételekhez.

A gyakorlatban egy 4,76 cm/s sebességgel mozgatott 3,81 cm széles szalag a kompakt kazettában elegendő lehet mondjuk 2x2 sáv (oda-vissza) 20-20.000Hz-es frekvenciatartományú leképezésére úgy 50-60dB-es dinamika tartománnyal, míg egy profi stúdiómagnón 38,1-76,2 cm/s sebességű, 2-inch szélességű szalaggal már 24 csatorna rögzíthető 20-40.000Hz-es frekvenciatartománnyal, 75-80 dB-es dinamikával.

Ennyit az analóg „kvázi végtelen felbontásának” mantrájáról!

Kb 26-27 evvel ezelott vettem elso pc-met 40 megabytos hardiskel es DOS rendszerrel. Varjunk meg egy kicsit hatha a kapacitas is utoleri az analog-ot mert hat az analog feljatszasnak talan van vagy 100 ev elonye es mostani terabiteok 50 ev mulva kitudja milyen lesz.

[kaef2]

[OFF - katt ide ha látni akarod]

Az, hogy idehaza létrehoztak egy szervezetet, nem azt jelent, hogy az működik is.
A Palkovics minisztérumban 2021-ben nyertünk pályázaton közel fél milliárd forintot, új, AI használatot támogató portál engine fejlesztésére. Soha nem indult el a pályázati finanszírozás, pedig a minisztérium beszántását követően is azt mondtak, hogy semmilyen változás nem lesz. Lett.

[OFF - katt ide ha látni akarod]

Na ezt nem jó olvasni, mert igencsak érintett vagyok valamiben, ami nagyon hasonló ahhoz, amit írtál, de aktuális... majd kiderül, mi is így járunk-e, ha beszélhetek majd róla, akkor beszámolok.

[OFF - katt ide ha látni akarod]

Ha jó amit csinálsz és van benne fantázia, akkor meg fog jelenni egy táskás ember és ha szerencséd van, a táskában pénz lesz, ha nincs szerencséd akkor nem táskával jön, hanem szigorú tekintettel és kéri az iroda, páncélszekrény kulcsokat. Többszörös saját projekt tapasztalat. Egyszer ha leülnénk sörözni elméséljük Gábor barátommal életünk elmúl évtizedének pár fontosabb projektjét....

[kaef2]

(...)
Az, hogy kinek az agya mit tart "rideg szintetizátorgéphang"-nak, egyéni szociális probléma, és erősen rendszerfüggő is. Én ugye abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a véleményeimet olyan saját felvételekkel tudom elmondani, amin ott ültem a készültükkor.

2023 októbere óta minden felvételünk egyszerre készül sztereóban szalagra, sztereóban DSD256-ra és 4 csatornán vagy PCM nagy felbontásra vagy az utolsó néhány esetben DSD256 négy csatornán. Nagyjából ugyanazzal a kábelezéssel, leszámítva azt, hogy a Nagra bemeneti kábele Wireworld Micro Platinum ezüst, a többi meg vagy WW ezüst vagy Siltech ezüst.

A korrekt szalag és DSD256 összehasonlítás, jelent némi kihívást. (...)
(...)

Ezügyben érdemes figyelembe venni, hogy a digitális hang versus analóg hang bizonyos ökölszabályszerű alapjellegzetességeiről szóló megjegyzéseimet én is abból a szerencsés helyzetből indítottam, hogy olyan felvételek alapján tudtam elmondani, amelyek felvételezésekor ott ültem - és azon melegében összehasonlítottuk az egyidőben párhuzamosan digitálisan és analógban készített felvételt a két felvevőmagnóról lejátszva. Lásd:
"...stúdióban azonnal lejátszva analóg szalagot versus digitális szalagot (vagy tárolót), amely ugyanazt a zenei eseményt egyidőben vette fel ugyanazokkal az eszközökkel, csak a legvégén a felvevőmagnó különbözött, egyik analóg, másik digitális (összehasonlítható minőségkategória példányai). Mindig az analóg szólt sokkal természetesebben, lágyabban, életszerűbben, hangszerszerűbben, fülkellemesebben, valóságosabban, zeneibben... A digitális magnóról az analóghoz és a zenei eseményhez képest digitális hidegséggel szólt az uniformizált hang. Ott a stúdióban, közvetlenül a felvétel után."
De későbbi szövegeimben is mindig gondosan hozzátettem, persze, a digitális hangrögzítés fejlődik, az ökölszabályszerű különbségek alkalomadtán csökkennek. Ráadásul "fórumozói önellenségemként" nem téregettem ki arra, hogy mi lenne ezekkel az ökölszabályszerű alapkülönbségekkel, ha az analóg hangrögzítést is hasonló léptékekben fejlesztették volna az utóbbi ötven évben a fejlesztők, mint a digitálisat. Az analóg hangrögzítési szcéna fejlesztésével nagyjából semmit nem törődtek a fejlesztők az utóbbi ötven évben. Amikor korrekt összehasonlítást emlegetünk, ez is odatartozna...

Meglátásom (és "eszmetársaim" meglátása) szerint az általam említett összehasonlítások esetében, tehát már ott a stúdióban azon melegében alapvetően nem azért voltak meg az említett kirívó alapkülönbségek, mert az analóg hangrögzítés fülkellemes színezései, azaz fülkellemes torzításai vitték a prímet, hanem mert analóg. Mert nem mintavételezi-kódolja (igencsak ritkásan) virtuális függvény-koordinátapontokká a zenei hangrezgést, abból többé-kevésbé visszaszintetizálandó-dekódolandó a hangrezgést, hanem mert az analóg hangrögzítés a zenei hangrezgéssel analóg, egyebek mellett kvázi "végtelen" belső felbontású jelformákat alkalmaz - rezgésekkel képezi le a rezgést, lásd analóg. Nem nehéz az összehasonlítás, mert ordítóak a jellegzetes különbségek már ott a stúdióban azonnal.

Hasonlat: Bemegyek a multiplexbe egy mai digitális formátumú filmre, és iszonyat műanyag pixeles massza a kép, főleg az agyontömörített hátterek. A filmművészek siránkoznak. Bemegyek a művészmoziba régebbi analóg filmre (tehát valóban film a szó eredeti értelmében), és gyönyörű, természetes, életszerű, részletes a kép. A filmművészek még mindig ragaszkodnak ehhez, ha módjukban áll. Dettó a digitális fénykép versus analógfilm fénykép. (Hasonlatok sántítanak, de sapienti sat.)

Csupán néhány rövid megjegyzés.

1.
Abba a moziba ne menj be még egyszer, ahol "iszonyat műanyag pixeles massza a kép, főleg az agyontömörített hátterek" - ha ilyet látsz, akkor átvágtak, nem a hivatalos kópiát vetítik. Ha megmondod ez melyik mozi volt, szólok Berkes Zolinak aki a Cinemax részéről a mozik helyes működéséért felelős, hogy nézzen a körmükre.

2.

Meglátásom (és "eszmetársaim" meglátása) szerint az általam említett összehasonlítások esetében, tehát már ott a stúdióban azon melegében alapvetően nem azért voltak meg az említett kirívó alapkülönbségek, mert az analóg hangrögzítés fülkellemes színezései, azaz fülkellemes torzításai vitték a prímet, hanem mert analóg. Mert nem mintavételezi-kódolja (igencsak ritkásan) virtuális függvény-koordinátapontokká a zenei hangrezgést, abból többé-kevésbé visszaszintetizálandó-dekódolandó a hangrezgést, hanem mert az analóg hangrögzítés a zenei hangrezgéssel analóg, egyebek mellett kvázi "végtelen" belső felbontású jelformákat alkalmaz - rezgésekkel képezi le a rezgést, lásd analóg. Nem nehéz az összehasonlítás, mert ordítóak a jellegzetes különbségek már ott a stúdióban azonnal.

1998 óta csinálok DSD hangfelvételeket (enyém volt az Elbától Keletre az első dCS 95x sorozatú DSD A/D, D/D és D/A konverter, majd az első Korg MR1000, MR2000 is) és biztosan állíthatom, hogy egyetlen olyan felvételen sem jártam, ahol "kirívó alapkülönbségek", "ordítóak a jellegzetes különbségek már ott a stúdióban azonnal" jelenségek lettek volna felismerhetőek egy szalag/DSD(256) felvétel közötti összehasonlítás során. Persze nem zárnám, ki hogy rosszkor voltam rossz helyen (mindig!), és azt sem, hogy süket vagyok, de arra már kevesebb az esély, hogy a stúdióban mindenki süket lett volna velem együtt. Viszont még ha így is lenne, és mindenben száz százalékosan igazad van, a jelentősége az elméleti farokméregetésen túl gyakorlatilag semmi, mert hát az első generációs szalagos felvételeket soha nem adják ki. Ami eljut belőle az átlag zenehallgatóhoz, akár LP-n, akár szalagon, már messze lesz az eredetitől.

[juliush]

Íme egy másik izgalmas ütközet formátumok között...nagyon-nagyon szoros!

[juliush]

Egyébként, ha belegondolsz, elvileg ez ugyanaz a kérdés, hogy hány cm2 lehet az élő koncerten elhangzó ének/zene információtartalma!

Ha valaki azt hitte tréfának szántam, tévedett!

Az analóg hangrögzítés során alkalmazott eljárás, amely állandó sebességgel mozgatott szalag mágnesezhető felületének fluxusváltozásaiban tárolja a hang változásaival folytonosan arányos (“analóg”) információt, a szalag fizikai tulajdonságaitól, az író-/olvasó fejhez viszonyított sebességétől és a felvételi sávokra használható szélességektől függő, korlátos információsűrűséget képes biztosítani. Ami a leképezhető frekvencia-tartományban, vagy dinamika-átfogás tekintetében a digitális rendszerekhez hasonlóan behatárolt lehetőségeket biztosít, bár hatásmechanizmusában nyilvánvalóan eltér.

Adott anyagú szalagra, a meghatározott sebesség és szélesség alkalmazásával elérhető információsűrűség ismeretében konkrétan meghatározható a szükséges szalagmennyiség a kívánt csatornaszámú, sávszélességű és dinamikájú felvételekhez.

A gyakorlatban egy 4,76 cm/s sebességgel mozgatott 3,81 cm széles szalag a kompakt kazettában elegendő lehet mondjuk 2x2 sáv (oda-vissza) 20-20.000Hz-es frekvenciatartományú leképezésére úgy 50-60dB-es dinamika tartománnyal, míg egy profi stúdiómagnón 38,1-76,2 cm/s sebességű, 2-inch szélességű szalaggal már 24 csatorna rögzíthető 20-40.000Hz-es frekvenciatartománnyal, 75-80 dB-es dinamikával.

Ennyit az analóg „kvázi végtelen felbontásának” mantrájáról!

[Aszpirin]

[OFF - katt ide ha látni akarod]

Az, hogy idehaza létrehoztak egy szervezetet, nem azt jelent, hogy az működik is.
A Palkovics minisztérumban 2021-ben nyertünk pályázaton közel fél milliárd forintot, új, AI használatot támogató portál engine fejlesztésére. Soha nem indult el a pályázati finanszírozás, pedig a minisztérium beszántását követően is azt mondtak, hogy semmilyen változás nem lesz. Lett.

[OFF - katt ide ha látni akarod]

Na ezt nem jó olvasni, mert igencsak érintett vagyok valamiben, ami nagyon hasonló ahhoz, amit írtál, de aktuális... majd kiderül, mi is így járunk-e, ha beszélhetek majd róla, akkor beszámolok.

[Aszpirin]

Nagy tévedés azt gondolni, hogy az AI az informatika egy részterülete. Ahogy említettem, a világ ezen már régen túllépett.
Én 25 évig foglalkoztam informatikával, és nem is voltam rossz benne. Próbáltam elolvasni és legalább nagyvonalakban megérteni a kölök egyik tudományos publikációját, de szinte semmit sem értettem belőle.

[OFF - katt ide ha látni akarod]

Abba nem mennék bele, hogy "tudás-genealógiailiag" hol helyezkedik el az AI, ha ez most az akadémiai világban őj tudományágnak számít, ami levált az IT-ról, hát legyen, ez a besorolási kérdés tényleg a legkevésbé sem érdekel.
Az tehát lehet, hogy az AI információtechnológiához sorolásán "túllépett a világ" (a világ márcsak ilyen, állandóan túllép valamin ), de ami biztos, hogy az IT-ne nem lépett túl, és nem is fog még évtizedekig, az AI pedig a mindennapokba és a nagyvállalati környezetbe is ,most tör be tömegesen és buzzword-szerűen. Megfigyelésem szerint nagyjából ötévente jön egy újabb domináns buzzword, ami előb a vállalati K+F-ben, majd az üzleti életben olyan elemi erővel tör be, hogy mindenki fel kell szálljon a hullámra, és túlreagálás lesz belőle, ami aztán kisebb-nagyobb válsághelyzetet okoz az IT-ban, majd leülepszik és jöm a nyugodtz építkezés korszaka, amivel aztán a hétköznapok részévé válik, és itt már az újabb buzzword-ön buzog a szektor, és ez ciklikusan ismétlődik. Az AI pedig ebben a "fölhozragadt" nem-akadémiai világban IT eszközökkel valósul meg, olyannyira, hogy még a jóöreg Neumann-elvektől sem tudott eltávolodni implementációs szinten (és igen, tudom, hogy az AI már nagyon régi).
Az elmúlt X év legnagyobb domináns buzzwördjei az IT-ben: WebBiz, Scrum, Devops, Cloud, BigData, IoT/IIoT, IaaS/PaaS/SaaS, Digital Twin, VR/AR, és most beállt a Generative AI is a sorba , ezerrel tört be, mint a cunami. Mint minden eddigitől, ettől is a megváltást várják a világ összes problémáira, de ha ez is a nornál-hype ciklus szerint megy, mint eddig minden, akkor kb 3-5 év múlva már ez is a helyére kerül, nem vált meg ez sem sokmindent, de beépül a mindennapokba, és lesz majd új buzzword, ami izgalomban tartja majd a világot (van is tippem, hogy mi lesz az).
Jómagam negyven éve foglalkozom IT-val (mondhatni komoly szinten), ebből bő 30 év az, amiben a fő kenyérkereseti forrásom. Eddig minden ilyen hullámra felültem teljes mellbedobással, ami gyakorlatilag folyamatos tanulássá tette az életemet... de a GenAI az első, amit már tudatosan csak annyira szeretnék meglovagolni, amennyire feltétlenül szükséges a nyugdíjig hátrelévő években. Ez már a fiatalabbaké lesz, ideje visszavenni tempóból.
Szóval ne frusztráljon, hogy nem érted már, mit ír a gyerek a publikációiba... ha kétszer annyi időt eltöltenél vele, mint ő, akkor talán megértenéd, de ha nem, akkor marad a jóérzés, amit egy hideg sör okoz egy forró nyári nap.estéjén a saját filagóriában ülve a haverokkal, és ugráljanak a fiatalok, a mi időnk lassan lejár, be kell látni. Tisztelet a kivételnek.

[shany]

...Meglátásom (és "eszmetársaim" meglátása) szerint az általam említett összehasonlítások esetében, tehát már ott a stúdióban azon melegében alapvetően nem azért voltak meg az említett kirívó alapkülönbségek, mert az analóg hangrögzítés fülkellemes színezései, azaz fülkellemes torzításai vitték a prímet, hanem mert analóg. Mert nem mintavételezi-kódolja (igencsak ritkásan) virtuális függvény-koordinátapontokká a zenei hangrezgést, abból többé-kevésbé visszaszintetizálandó-dekódolandó a hangrezgést, hanem mert az analóg hangrögzítés a zenei hangrezgéssel analóg, egyebek mellett kvázi "végtelen" belső felbontású jelformákat alkalmaz - rezgésekkel képezi le a rezgést, lásd analóg....

Az analóg szalagos magnó felbontása kisebb mint az említett szokásos digitális rögzítésé. Egyrészről mert eleve meredeken sávhatárolt ( ez abszolút meghatározó, mint már volt róla szó többször, de hiába ), másrészt a magasabb zaja elfedi a -70-80dB alatti információt, avagy rögzítendő jelet. Az egyéb - mellesleg szintfüggő - torzításai pedig megváltoztatják a kapott hangot, bár többnyire - vélhetően tudatosan tervezetten - fülkellemes színezéssel...

[kammerer]

(...)
Az, hogy kinek az agya mit tart "rideg szintetizátorgéphang"-nak, egyéni szociális probléma, és erősen rendszerfüggő is. Én ugye abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a véleményeimet olyan saját felvételekkel tudom elmondani, amin ott ültem a készültükkor.

2023 októbere óta minden felvételünk egyszerre készül sztereóban szalagra, sztereóban DSD256-ra és 4 csatornán vagy PCM nagy felbontásra vagy az utolsó néhány esetben DSD256 négy csatornán. Nagyjából ugyanazzal a kábelezéssel, leszámítva azt, hogy a Nagra bemeneti kábele Wireworld Micro Platinum ezüst, a többi meg vagy WW ezüst vagy Siltech ezüst.

A korrekt szalag és DSD256 összehasonlítás, jelent némi kihívást. (...)
(...)

Ezügyben érdemes figyelembe venni, hogy a digitális hang versus analóg hang bizonyos ökölszabályszerű alapjellegzetességeiről szóló megjegyzéseimet én is abból a szerencsés helyzetből indítottam, hogy olyan felvételek alapján tudtam elmondani, amelyek felvételezésekor ott ültem - és azon melegében összehasonlítottuk az egyidőben párhuzamosan digitálisan és analógban készített felvételt a két felvevőmagnóról lejátszva. Lásd:
"...stúdióban azonnal lejátszva analóg szalagot versus digitális szalagot (vagy tárolót), amely ugyanazt a zenei eseményt egyidőben vette fel ugyanazokkal az eszközökkel, csak a legvégén a felvevőmagnó különbözött, egyik analóg, másik digitális (összehasonlítható minőségkategória példányai). Mindig az analóg szólt sokkal természetesebben, lágyabban, életszerűbben, hangszerszerűbben, fülkellemesebben, valóságosabban, zeneibben... A digitális magnóról az analóghoz és a zenei eseményhez képest digitális hidegséggel szólt az uniformizált hang. Ott a stúdióban, közvetlenül a felvétel után."
De későbbi szövegeimben is mindig gondosan hozzátettem, persze, a digitális hangrögzítés fejlődik, az ökölszabályszerű különbségek alkalomadtán csökkennek. Ráadásul "fórumozói önellenségemként" nem téregettem ki arra, hogy mi lenne ezekkel az ökölszabályszerű alapkülönbségekkel, ha az analóg hangrögzítést is hasonló léptékekben fejlesztették volna az utóbbi ötven évben a fejlesztők, mint a digitálisat. Az analóg hangrögzítési szcéna fejlesztésével nagyjából semmit nem törődtek a fejlesztők az utóbbi ötven évben. Amikor korrekt összehasonlítást emlegetünk, ez is odatartozna...

Meglátásom (és "eszmetársaim" meglátása) szerint az általam említett összehasonlítások esetében, tehát már ott a stúdióban azon melegében alapvetően nem azért voltak meg az említett kirívó alapkülönbségek, mert az analóg hangrögzítés fülkellemes színezései, azaz fülkellemes torzításai vitték a prímet, hanem mert analóg. Mert nem mintavételezi-kódolja (igencsak ritkásan) virtuális függvény-koordinátapontokká a zenei hangrezgést, abból többé-kevésbé visszaszintetizálandó-dekódolandó a hangrezgést, hanem mert az analóg hangrögzítés a zenei hangrezgéssel analóg, egyebek mellett kvázi "végtelen" belső felbontású jelformákat alkalmaz - rezgésekkel képezi le a rezgést, lásd analóg. Nem nehéz az összehasonlítás, mert ordítóak a jellegzetes különbségek már ott a stúdióban azonnal.

Hasonlat: Bemegyek a multiplexbe egy mai digitális formátumú filmre, és iszonyat műanyag pixeles massza a kép, főleg az agyontömörített hátterek. A filmművészek siránkoznak. Bemegyek a művészmoziba régebbi analóg filmre (tehát valóban film a szó eredeti értelmében), és gyönyörű, természetes, életszerű, részletes a kép. A filmművészek még mindig ragaszkodnak ehhez, ha módjukban áll. Dettó a digitális fénykép versus analógfilm fénykép. (Hasonlatok sántítanak, de sapienti sat.)

[kaef2]

A valóság meg az, hogyha ha a fiam itthon doktorálna (nem tudna, mert NINCS itthon kutatás AI és machine learning témában

Akkor ez mi? https://mi.nemzetilabor.hu/hu/research-fields

Screenshot 2024-06-24 at 12.25.52.png

Segítségként itt van egy brosúra, ami a(ez egyetemi) kutatási területek mellett információkat ad a kutatásvezetőkről, a kutatási programokról és célokról. Valódi élő emberek szerepelnek benne, akik fölkereshetőek, és nehezen hiszem, hogy ennyi hazai MI és DL kutatás között ne akadna dotori dissszertációra alkalmas téma, sóvl tényleg nem értem, miért mondot hogy itthon nincs, ráadásul nagybetűkkel suzedve, nyomatékosítva. Nem lehet, hogy csak a fiad nem volt eléggé érdekelt a hazi programokban? No, offense, bőven lehet, hogy én néztem valamit be...
https://milab.hu/nextcloud/s/ZdGdC56RNy88zFC#pdfviewer
Csk egyetlen példa a brosúrából:

Dr. Levendovszky János egyetemi tanár, az MTA doktora, a BME tudományos és innovációs rektorhelyettese. Kutatási területei az MI-n bel ül: adatsorok, idősorok illesztése eloszlásokkal és sztochasztikus folyamatokkal, IoT és WSN protokollok optimalizálása, neurális hálók és ezek alkalmazása infokommunikációs és algo-trading rendszerekben. Külföldi kutatásait posztdoktori és vendégprofesszori periódusokban a University of Oxford, Katholieke Universiteit Leuven, Florida Institute of Technology intézményekben végezte. Összesen 9 nagy nemzetközi, 5 ipari, 3 hazai informatikai projekt vezetője. Egyúttal a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program és Téma-területi Kiválósági Program mesterséges intelligencia kutatásainak, valamint a BME Kompetencia Központ, illetve a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ projektek szakmai vezetője.

Ez valami vízfejnek tűnik, ami megpróbálja összefogni ezt a témát, ki tudja milyen sikerrel. Doktori képzésről itt semmit nem találtam. Megnéztem viszont az ELTE vonatkozó doktori programját, íme:

https://www.inf.elte.hu/content/megeri- ... kre.t.3654

Két programban úgy mellékesen megemlítik a mesterséges intelligenciát is. A világ más részein ezen már kb. 10 évvel ezelőtt túlléptek. Az AI és Machine learning NEM egy Computer Sciencen belüli terület immár, hanem önálló tudomány, külön karokon oktatják. Úgy érdemes ezt elképzelni, mint villamosmérnöki és informatikai képzés szétválását anno.
A fiam az Ulmi Egyetemen szerezte a Master diplomáját AI, Machine Learning szakon. A felvételi követelmények között első helyen szerepelt az emberi viselkedéssel, agyi működéssel kapcsolatos diploma, és második helyen az informatikai végzettség. A fiam egyik alapdiplomája pszichológia, így nyer felvételt.

Nagy tévedés azt gondolni, hogy az AI az informatika egy részterülete. Ahogy említettem, a világ ezen már régen túllépett.
Én 25 évig foglalkoztam informatikával, és nem is voltam rossz benne. Próbáltam elolvasni és legalább nagyvonalakban megérteni a kölök egyik tudományos publikációját, de szinte semmit sem értettem belőle.

Ahogy mondod és gratulálok a fiad sikereihez.

[OFF - katt ide ha látni akarod]

Az, hogy idehaza létrehoztak egy szervezetet, nem azt jelent, hogy az működik is.
A Palkovics minisztérumban 2021-ben nyertünk pályázaton közel fél milliárd forintot, új, AI használatot támogató portál engine fejlesztésére. Soha nem indult el a pályázati finanszírozás, pedig a minisztérium beszántását követően is azt mondtak, hogy semmilyen változás nem lesz. Lett.
Magam 2015 óta foglakozom ML fejlesztésekkel is, van egy baráti társaságunk benne vagy 40 ezzel a legmagasabb szinten foglalkozó kutatóval, tudóssal, cégvezetővel, informatikussal. Kivétel nélkül mindenkinek külföldön indultak el a projektjei.

[alto]

A valóság meg az, hogyha ha a fiam itthon doktorálna (nem tudna, mert NINCS itthon kutatás AI és machine learning témában

Akkor ez mi? https://mi.nemzetilabor.hu/hu/research-fields

Screenshot 2024-06-24 at 12.25.52.png

Segítségként itt van egy brosúra, ami a(ez egyetemi) kutatási területek mellett információkat ad a kutatásvezetőkről, a kutatási programokról és célokról. Valódi élő emberek szerepelnek benne, akik fölkereshetőek, és nehezen hiszem, hogy ennyi hazai MI és DL kutatás között ne akadna dotori dissszertációra alkalmas téma, sóvl tényleg nem értem, miért mondot hogy itthon nincs, ráadásul nagybetűkkel suzedve, nyomatékosítva. Nem lehet, hogy csak a fiad nem volt eléggé érdekelt a hazi programokban? No, offense, bőven lehet, hogy én néztem valamit be...
https://milab.hu/nextcloud/s/ZdGdC56RNy88zFC#pdfviewer
Csk egyetlen példa a brosúrából:

Dr. Levendovszky János egyetemi tanár, az MTA doktora, a BME tudományos és innovációs rektorhelyettese. Kutatási területei az MI-n bel ül: adatsorok, idősorok illesztése eloszlásokkal és sztochasztikus folyamatokkal, IoT és WSN protokollok optimalizálása, neurális hálók és ezek alkalmazása infokommunikációs és algo-trading rendszerekben. Külföldi kutatásait posztdoktori és vendégprofesszori periódusokban a University of Oxford, Katholieke Universiteit Leuven, Florida Institute of Technology intézményekben végezte. Összesen 9 nagy nemzetközi, 5 ipari, 3 hazai informatikai projekt vezetője. Egyúttal a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program és Téma-területi Kiválósági Program mesterséges intelligencia kutatásainak, valamint a BME Kompetencia Központ, illetve a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ projektek szakmai vezetője.

Ez valami vízfejnek tűnik, ami megpróbálja összefogni ezt a témát, ki tudja milyen sikerrel. Doktori képzésről itt semmit nem találtam. Megnéztem viszont az ELTE vonatkozó doktori programját, íme:

https://www.inf.elte.hu/content/megeri- ... kre.t.3654

Két programban úgy mellékesen megemlítik a mesterséges intelligenciát is. A világ más részein ezen már kb. 10 évvel ezelőtt túlléptek. Az AI és Machine learning NEM egy Computer Sciencen belüli terület immár, hanem önálló tudomány, külön karokon oktatják. Úgy érdemes ezt elképzelni, mint villamosmérnöki és informatikai képzés szétválását anno.
A fiam az Ulmi Egyetemen szerezte a Master diplomáját AI, Machine Learning szakon. A felvételi követelmények között első helyen szerepelt az emberi viselkedéssel, agyi működéssel kapcsolatos diploma, és második helyen az informatikai végzettség. A fiam egyik alapdiplomája pszichológia, így nyer felvételt.

Nagy tévedés azt gondolni, hogy az AI az informatika egy részterülete. Ahogy említettem, a világ ezen már régen túllépett.
Én 25 évig foglalkoztam informatikával, és nem is voltam rossz benne. Próbáltam elolvasni és legalább nagyvonalakban megérteni a kölök egyik tudományos publikációját, de szinte semmit sem értettem belőle.

[kammerer]

Félreértések elkerülése végett.

1. Általában kutatás+fejlesztésben, különösen a technológiai élvonalat tekintve Magyarország a GDP-arányos ráfordításban az EU hátsó régiójában foglal helyet, és egyre lejjebb csúszik mostanában - lásd még oktatás, egészségügy... Egy-két kisállam-miniállam van mögötte, meg a Bulgária-Románia típus. Tudni érdemes, hogy az EU is eléggé hátrányba került a K+F tekintetében a globális élvonalhoz képest. Ami azt jelenti, hogy a helyzet relatíve elég szomorú Magyarországon a K+F terén - is.

2. Nem Krausz Ferenc kapott 20 milliárdot kutatásra, ne vicceljünk már. Krausz létrehozott egy új, egyébként eléggé átláthatatlannak ígérkező, de a kutatók közötti versenyt elvileg erősítő, egyúttal kifejezetten szelektív felfogású finanszírozási rendszert, KIVÁLTANDÓ a jól bejáratott, de esetleg meg is ülepedett OTKA finanszírozási rendszert. Krausz személyesen vezetné a személyéhez köthető új finanszírozási rendszert - mondom, az OTKA HELYETT. Annyiban jelenthet többletfinanszírozást az éppen elfogadás előtt-alatt álló új rendszer, hogy a legutóbbi OTKA finanszírozású összeget negyven százalékkal megemelné a kormányzati ígéret, és így az új rendszer a legközelebbi éves költségvetési időszakra 19 milliárdot kapna. Mondom, az OTKA megszüntetése fejében. Mindez azt is jelentené, hogy az "állóvíz" ezügyben is felkavarodik, s mint eddig már oly sok közigazgatási ágazatban történt, az eddig főleg a szakmai nyilvánosság által meghatározott pénzeket ezután egy afféle kormánybiztos-komisszár felügyelné, így esetlegessé válna, hogy az új elosztás majd valóban a nagyobb tudományos haszonnal (eredménnyel) kecsegtető kutatásokat támogatná-e kiemeltebben, vagy pedig ezek a pénzek is a korábbinál nagyobb arányban áramolnának-e a NER zsebeibe - például az ún. Magyarságkutató Intézet virtigli futóbolondjainak propaganda"kutatásaira" (lásd még "Alapjogokért Központ", "Veritas" Intézet..., mint az újbeszél-duplagondol aktuális állatorvosi lovai...).

[Aszpirin]

A valóság meg az, hogyha ha a fiam itthon doktorálna (nem tudna, mert NINCS itthon kutatás AI és machine learning témában

Akkor ez mi? https://mi.nemzetilabor.hu/hu/research-fields

Segítségként itt van egy brosúra, ami a(z egyetemi) kutatási területek mellett információkat ad a kutatásvezetőkről, a kutatási programokról és célokról. Valódi élő emberek szerepelnek benne, akik fölkereshetők, és nehezen hiszem, hogy ennyi hazai MI és DL kutatás között ne akadna doktori dissszertációra alkalmas téma, szóval tényleg nem értem, miért írod, hogy itthon nincs, ráadásul nagybetűkkel szedve, nyomatékosítva. Nem lehet, hogy csak a fiad nem volt eléggé érdekelt a hazi programokban? No, offense, bőven lehet, hogy én néztem valamit be...
https://milab.hu/nextcloud/s/ZdGdC56RNy88zFC#pdfviewer
Csk egyetlen példa a brosúrából:

Dr. Levendovszky János egyetemi tanár, az MTA doktora, a BME tudományos és innovációs rektorhelyettese. Kutatási területei az MI-n bel ül: adatsorok, idősorok illesztése eloszlásokkal és sztochasztikus folyamatokkal, IoT és WSN protokollok optimalizálása, neurális hálók és ezek alkalmazása infokommunikációs és algo-trading rendszerekben. Külföldi kutatásait posztdoktori és vendégprofesszori periódusokban a University of Oxford, Katholieke Universiteit Leuven, Florida Institute of Technology intézményekben végezte. Összesen 9 nagy nemzetközi, 5 ipari, 3 hazai informatikai projekt vezetője. Egyúttal a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program és Téma-területi Kiválósági Program mesterséges intelligencia kutatásainak, valamint a BME Kompetencia Központ, illetve a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ projektek szakmai vezetője.

[revox]

....Pénteken apa-fia nap keretében az Aidát néztük meg az Operában, itthon másnap reggel a friss élmény birtokában feltettem a Karajan 59-es legendás Decca felvételének CD-ről Roon szerverre rippelt változatát, és a létező legdigitálisabb környezetben hallgattam (Exogal Comet+Ion PowerDAC a volt wadiás csapattól) és gyönyörű, hiteles, hátborzongatóan izgalmas élményt nyújtott. Nyoma sincs a "szintetizátorszerű hangszerhangoknak", meg "digitális durvaságnak". De persze én úgy ültem le, hogy nem is számítottam ilyesmikre...A legtöbb probléma nem is a rendszerben születik, hanem a fejekben.

Azért LP-n jobb az a felvétel is. Akármelyiken. CD-n se rossz, főleg egy jó rendszeren.
És akkor megint eljutunk oda, hogy nem a digitális technikával van alapvetően a baj, hanem azzal a sok gaztettel, amit manapság (és vagy 50 éve már) a stúdiókban művelnek a felvétel készítés során.
Azok az ötvenes évek második felében, a hatvanas évek első felében készített felvételek valóban "gyönyörűek, hitelesek és hátborzongatóan izgalmasak". Még az azokról készített digitális formátumok is megőrzik a varázsukat és egy jó rendszeren valóban elképesztő élményt képesek adni.
Sajnálatosan a későbbi korok felvételei lehet, hogy technikailag jobbak, szebbek a hangok rajta, csak a jelenlét varázsa hiányzik belőlük. Főleg az utóbbi korok tökéletesen élettelen felvételeiből, amik egyébként varázslatos hangokat tartalmaznak, csak élet nincs bennük.
Most ne beszéljünk a rock, elektronikus, egyéb nem akusztikus műfajokról, csakis az akusztikus klasszikus és jazz felvételekről.

Ne gondold, a rock is ugyanúgy szereti az LP-t. De pl a dapeche mode sokáig analog tapet hadznált az elöre felvett, pl intrók lejátszására koncerteken is. Persze, a lemezeik is jobbak LPn.
Nincs nagy baj a digittel,csak egyre soványabb az élet ahogy egyszerűsödik a formátum. (ahogy írtad is)

[Snipi]

...Azért LP-n jobb az a felvétel is. Akármelyiken...

Mint elismert szakembertől azért megkérdezném - hány GB lehet az élő koncerten elhangzó ének/zene információtartalma?
(Az ide beírogató digi gerillamarketingesek erre úgyis ráugranak...)
TJ.

A kérdés teljesen értelmetlennek mondható, szvsz.
Csupán indulatkeltésre alkalmas.

Igazad van Feri. Főleg ha figyelembe vesszük, hogy a mai "vasaknál" már a Gigabyte a fenét se érdekli, amikor Terabyte, sőt Petabyte-okról beszélünk ...
Ma már "szerencsére" a hardware - igény nem igazán szempont. (És ha hihetnénk a "laposföld hívőknek" már most olyan technikai eszközök vannak - amiket még nem hoztak nyilvánosságra, majd ha eljön neki a "marketingideje" - hogy attól a szánk is tátva maradna.)