Általában a hifiről

[Aszpirin]

Mindenesetre olyanról még szerencsére nem hallottam, hogy festészetért rajongó emberek masszíroznák egymást,

Na várjcsak, csináljunk egy festészet topikot? Az AVX-en? Hogy láss masszírozást

[pärt]

Mindenesetre olyanról még szerencsére nem hallottam, hogy festészetért rajongó emberek masszíroznák egymást, hogy melyik művészeti album reprodukcióit nézegetve jutottak magasabb szintű élvezethez, és miközben lapozgatták, elrepítette őket a galériába, mi több, minél komolyabb, drágább albumokat vásároltak, annál jobban megismerték a festő szándékát, üzenetét, az alkotások mögöttes, rejtett jelentését. Ebben mindenképp egyedülálló a hallás, t.i. hogy a "megvezetésére" létrejött hobbi, iparág mekkora érzelmi hullámokat képes korbácsolni.

[violin]

Biztos vagyok benne, hogy ez a jelenség a HiFi-ben is tettenérhető.

Egészen biztosan...
Van ami tudható, és biztosan számtalan olyan eset, ami nem nyilvános a nagyközönség számára...

Két példa...:

Jártam anno a Philips Székesfehérvár-i gyárában, ahol többek közt DVD lejátszókat is gyártottak ill. szereltek össze.
Ugyanazon készülékeket, több eltérő márkanévvel.... és nyilván eltérő árazással.

De ugyanezen példa igaz többek közt arra, amikor az Electrolux (Zanussi-Lehel) Jászberény-i gyárában egy gyártósoron hűtőládát gyártottak 13!!! különböző márkanéven!
Mindösszesen annyi volt a különbség, hogy két "gyártó" termékét a többitől eltérő hűtőközeggel töltötték...

Aztán majd lehet totózni az áruházban, hogy megéri-e az AEG vagy Bosch árkülönbsége a magasabb "minőséget"...

[Aszpirin]

Barátom osztott meg egy videót, melyben egy kísérlet eredményéről számoltak be, nekem az a "kábelteszt" ugrott be róla, amit korábban itt is leírt egy fórumtárs, és megviccelve a többieket nem cserélte a kábeleket, de mégis hallottak különbséget a megkérdezettek. Magyar egyetemistákat teszteltek, borral, kiírták a kereskedelmi árakat, 2e, 4e, 12e ft. A résztvevők 84%-nak a 12e ft-os, a legdrágább ízlett jobban. Felmerült a kérdés: hazudtak-é? Ennek megállapítására egy olasz laborban került sor, ahol volt erre speciális műszer, mellyel mérhető azon agyterület aktivitása, ahol a boldogságot érezzük. Nem történt hazugság, valóban ezen terület aktivitása volt magasabb ennek fogyasztásakor, tehát így is "éreztek" a tesztalanyok.
Az érdekesség, a kísérletet lebonyolító elmondta, mind a három pohárban a 2e ft-os volt...

Van egy nagyon érdekes és nagyon hasonló kísérlet, amit anno még a Scientific American is megjelentetett. Ott csapvizet használtak kitalált márkanevekkel megdizájnolt vizespalackokban, az Egyesült Államokban. Az eredményt sejtitek: a tetszetősebb dizájnú, hangzatosabb nevű vizet a többség igen határozottan jobbnak érezte. Az igazi vicc a nyertes “neve” volt: “L’Eau Du Robinet”, ami szó szerint csapvizet jelent. Egyébként ugyanaz a csapvíz volt mindegyik palackban.

The most telling taste test was conducted by the Showtime television series Penn & Teller: Bullshit! The hosts began with a blind comparison in which 75 percent of New Yorkers preferred city tap to bottled waters. They then went to the Left Coast and set up a hidden camera at a trendy southern California restaurant that featured a water sommelier who dispensed elegant water menus to the patrons. All bottles were filled out of the same hose in the back of the restaurant; nevertheless, Angelenos were willing to plunk down nearly $7 a bottle for L’eau Du Robinet (French for “faucet water”), Agua de Culo (Spanish for “ass water”) and Amazone (“filtered through the Brazilian rain forest’s natural filtration system”), declaring them all to be far superior to tap water. There’s no accounting for taste.

Forrás: https://michaelshermer.com/sciam-column ... d-twaddle/

Biztos vagyok benne, hogy ez a jelenség a HiFi-ben is tettenérhető.

[Rock60]

ELEX

Értem, igazad van...
Én a saját szemszögemből tekintek erre a kérdésre.
Tudom, hogy vannak páran, de szerintem arányaikat tekintve nagyon kevesen, akik állandó tesztelgetésekben és folyamatos készülék csereberékben élik ki hifis hajlamaikat.

[fererencz]

Kac - kac...

Ez miért vicces? Anyósom is érzékel hasonló dolgokat, ne higgyem el neki?

[Rock60]

Sok auralátó ember is van például, láttam a TV-ben.

Kac - kac...

[fererencz]

Igen, viszont a hobbink által derült ki, hogy lehet, hogy nem domináns, de milyen jól működik !
Rengetegszer felvetődő téma, hogy mennyi finom különbséget vagyunk képesek hallani, amit nem tudunk mérni.

A látásunkra vonatkozólag van vajon olyan tapasztalat, hogy olyan valamit is észreveszünk, vagy olyan változást is képesek vagyunk a látásunkkal érzékelni, ami műszeresen nem detektálható, mérhető ?

Sok auralátó ember is van például, láttam a TV-ben.

[Rock60]

Szerintem a kérdés inkább szól az érzékszervi benyomásaink alapján hozott értékítéleteinkről és a mögöttük levő kognitív és pszichés folyamatainkról, mint a különböző érzékszerveink képességeinek összevetéséről. De lehet, hogy tévedek.
https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_cognitive_biases

Én is így gondolom. Én csak azt jeleztem, hogy ehhez a hobbihoz ugyan nagyon fontos, de egyébként nem a hallás a domináns érzékelésünk.

Igen, viszont a hobbink által derült ki, hogy lehet, hogy nem domináns, de milyen jól működik !
Rengetegszer felvetődő téma, hogy mennyi finom különbséget vagyunk képesek hallani, amit nem tudunk mérni.

A látásunkra vonatkozólag van vajon olyan tapasztalat, hogy olyan valamit is észreveszünk, vagy olyan változást is képesek vagyunk a látásunkkal érzékelni, ami műszeresen nem detektálható, mérhető ?

[Rock60]

Tapasztalatom szerint a magasabb zenei tudással, ismeretekkel rendelkező hobbitársak kevésbé fogékonyak az állandó tesztelésre, összehasonlításra, folyamatos készülék cserére. Annyira nem érdekli őket a hobbijuk műszaki háttere, inkább az, amiért ezeket a műszaki berendezéseket létrehozták. Történetesen a zene élvezete rajtuk keresztül. Idejük nagy részét ezzel töltik a folyamatos tesztelések, hangi különbségek keresése, csereberék helyett.
A tesztelgetés, csereberélés is kellemes szórakozás, csak semmi köze a zenehallgatáshoz.

Ok, ok, ez lehet, hogy így van, hogy egy magasabb zenei tudással bíró hobbitárs egy Sokol rádión is élvezettel hallgatná Wagner Bolygó Hollandi - ját , de azért gondolom, nem véletlenűl nem Nad lemezjátszón, Nad erősítőn és Heybrook HB 1 - en hallgatod Te sem mostanság ?

Ha valakinek, Neked nem kell magyarázni, hogy egy jobb futómű, kar, hangszedő, erőlködő, dobozok, kábelek, stb mind - mind mennyit képesek hozzátenni a zene élvezetéhez.
A végállomásig - kinek mi - elvezető út költséges, hosszú és rögös, és sajnos tesztelgetéseken keresztül vezet.

[kaef2]

Szerintem a kérdés inkább szól az érzékszervi benyomásaink alapján hozott értékítéleteinkről és a mögöttük levő kognitív és pszichés folyamatainkról, mint a különböző érzékszerveink képességeinek összevetéséről. De lehet, hogy tévedek.
https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_cognitive_biases

Igen.

Idekivánkozik a tavaly Hifi Shown a termünkben megtartott Bese Attila előadásából egy dia (lehet majd a teljes videót elérhetővé teszem).

[Snipi]

Két rövid megjegyzés :
Én régen, amikor még szerettem a konyakot egy bizonyos márka termékéből a 3 csillagosat szerettem jobban, mint az 5 csillagosat. (Rajta voltak a csillagok, és olcsóbb is volt, mégis.)
("vakon" is, mert kipróbáltuk ... )

Másik : ha egy optikai cég mondja a legfontosabb a látás, ha egy audió cuccokat gyártó, akkor a hallás, ha egy orrspray gyártó, akkor a szaglás, ha egy kézkencefice gyártó akkor a tapintás.
Ha egy szakács (vagy ételgyártó), akkor az ízlelés.
És ennyi.

Egy tétel biztos : mindig a pálca választja a varázslót.

[fererencz]

Szerintem a kérdés inkább szól az érzékszervi benyomásaink alapján hozott értékítéleteinkről és a mögöttük levő kognitív és pszichés folyamatainkról, mint a különböző érzékszerveink képességeinek összevetéséről. De lehet, hogy tévedek.
https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_cognitive_biases

Én is így gondolom. Én csak azt jeleztem, hogy ehhez a hobbihoz ugyan nagyon fontos, de egyébként nem a hallás a domináns érzékelésünk.

[juliush]

Szerintem a kérdés inkább szól az érzékszervi benyomásaink alapján hozott értékítéleteinkről és a mögöttük levő kognitív és pszichés folyamatainkról, mint a különböző érzékszerveink képességeinek összevetéséről. De lehet, hogy tévedek.
https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_cognitive_biases

[kaef2]

A hallás van első helyen bedrótozva az agyunkba. Az ősember elődünket éjszaka a hallás mentette meg, felébredt az ágreccsenésre vagy hasonló váratlan hangra.

Nem is csoda, hogy ilyen szinten vagyunk képesek űzni ezt a hifizést, a zenehallgatást, hiszen olyan hallásunk van, ami kiemelt minket az állatvilágból. Ja, nem. Szvsz elég béna a hallásunk (az állatokhoz képest).

Guglizás, első találat, pl a Zeiss (is) máshogy gondolja:
Öt érzékszervünk van: a szem a látás, a nyelv az ízlelés, az orr a szaglás, a fül a hallás, a bőr pedig a tapintás érzékszerve. Ezek közül messze a legfontosabb a szemünk. Az összes benyomás 80 százalékát ezzel az emberi kamerával érzékeljük. És ha egy másik érzékszervünk, például az ízlelés vagy a szaglás nem működik, akkor a szemünk véd meg legjobban a veszélyektől.
--Vagy éppen becsap, attól függ.

Az emberek agya (általában) némileg fejlettebb, és ez még esetleg gyengébb érzékelés mellett is hatékony környezeti inger feldolgozást eredményezhet.

A hallásunk (nagyon leegyszerűsítve a dolgokat) kétféle mechanizmussal működik:

[OFF - katt ide ha látni akarod]

- hallójárati
- és mechanikus testérzékelés (fejcsont, testfolyadékok, stb - a hallókészülékek egy része is ezt használja ki)

Az előbbiből az agyunk meg tud irányokat is állapítani, az utóbbiból nem. Az előbbinek a feldolgozása "lassabb", az utóbbié közvetlenebb.

Az otthoni zenehallgatás esetében szinte kizárólag a hallójárati érzékelés a domináns, élő koncertek esetében megnövekszik a testérzékelés aránya, sokszor jelentősen is.

Sok minden egyéb mellett ezért sem lehetséges a koncertélmény otthoni reprodukciója.

[fererencz]

A hallás van első helyen bedrótozva az agyunkba. Az ősember elődünket éjszaka a hallás mentette meg, felébredt az ágreccsenésre vagy hasonló váratlan hangra.

Nem is csoda, hogy ilyen szinten vagyunk képesek űzni ezt a hifizést, a zenehallgatást, hiszen olyan hallásunk van, ami kiemelt minket az állatvilágból. Ja, nem. Szvsz elég béna a hallásunk (az állatokhoz képest).

Guglizás, első találat, pl a Zeiss (is) máshogy gondolja:
Öt érzékszervünk van: a szem a látás, a nyelv az ízlelés, az orr a szaglás, a fül a hallás, a bőr pedig a tapintás érzékszerve. Ezek közül messze a legfontosabb a szemünk. Az összes benyomás 80 százalékát ezzel az emberi kamerával érzékeljük. És ha egy másik érzékszervünk, például az ízlelés vagy a szaglás nem működik, akkor a szemünk véd meg legjobban a veszélyektől.
--Vagy éppen becsap, attól függ.

[cables]

Szándékom szerint érzékszerveink korlátozottságát illusztrálandóan írtam a kísérletről, annak eredményéről.
Az viszont érdekelne, hogy a Ferenc által linkelt cikkben a felsorolt érzékek között van-é prioritási sorrend, tükrözi- é a felsorolás, vagy csak éppen így sikerült ( a hallás talán a legfontosabb, azért került előre, vagy csak azért, mert a Genelec, mint hangkeltő eszköz gyártója a tanulmány jegyzője?)

A hallás van első helyen bedrótozva az agyunkba. Az ősember elődünket éjszaka a hallás mentette meg, felébredt az ágreccsenésre vagy hasonló váratlan hangra.

[kupecke]

Szándékom szerint érzékszerveink korlátozottságát illusztrálandóan írtam a kísérletről, annak eredményéről.
Az viszont érdekelne, hogy a Ferenc által linkelt cikkben a felsorolt érzékek között van-é prioritási sorrend, tükrözi- é a felsorolás, vagy csak éppen így sikerült ( a hallás talán a legfontosabb, azért került előre, vagy csak azért, mert a Genelec, mint hangkeltő eszköz gyártója a tanulmány jegyzője?)

[ELEX]

Nos, véleményem szerint, nem nagyon érdemes ilyen tesztekkel összehasonlítgatni a zene hallgatását.
(Sokkal) bonyolultabb a zenei érzékelésünk, mint a bor vagy a kávé kostolás.

Javaslom elolvasni a Genelec AES szervezetnek írt tanulmányát, a "Time for Slow Listening" címűt.

https://www.audiosciencereview.com/foru ... pdf.42956/

Szerintem a kábelteszteknek, bármilyen gyors összehasonlító teszteknek, vakteszteknek az ég egy világon semmi közük sincs a zenei érzékeléshez. Csupán hangi összehasonlítások.
Ezek a kapcsolgatós tesztek két célt szolgálnak:
1. tesztelik magát teszten résztvevőket, hogy tudnak-e a hangok között különbséget tenni, azokat milyen valószínűséggel találják el.
2. csupán hangi tulajdonságok között keresik a különbséget. Az egyiknek jobb a "magasa", a másiknak a "mélye.... és így tovább.

Itt zenéről szó sincs.
Csupán egy kellemes időtöltése a hobbitársaknak. A cél sem közelebb kerülni a zenéhez. Maximum a kellemesebb hangzás keresése. De inkább a cél maga tesztelés, a mindig valami új, valami más keresése.
Tapasztalatom szerint a magasabb zenei tudással, ismeretekkel rendelkező hobbitársak kevésbé fogékonyak az állandó tesztelésre, összehasonlításra, folyamatos készülék cserére. Annyira nem érdekli őket a hobbijuk műszaki háttere, inkább az, amiért ezeket a műszaki berendezéseket létrehozták. Történetesen a zene élvezete rajtuk keresztül. Idejük nagy részét ezzel töltik a folyamatos tesztelések, hangi különbségek keresése, csereberék helyett.
A tesztelgetés, csereberélés is kellemes szórakozás, csak semmi köze a zenehallgatáshoz.

[kammerer]

Barátom osztott meg egy videót, melyben egy kísérlet eredményéről számoltak be, nekem az a "kábelteszt" ugrott be róla, amit korábban itt is leírt egy fórumtárs, és megviccelve a többieket nem cserélte a kábeleket, de mégis hallottak különbséget a megkérdezettek. Magyar egyetemistákat teszteltek, borral, kiírták a kereskedelmi árakat, 2e, 4e, 12e ft. A résztvevők 84%-nak a 12e ft-os, a legdrágább ízlett jobban. Felmerült a kérdés: hazudtak-é? Ennek megállapítására egy olasz laborban került sor, ahol volt erre speciális műszer, mellyel mérhető azon agyterület aktivitása, ahol a boldogságot érezzük. Nem történt hazugság, valóban ezen terület aktivitása volt magasabb ennek fogyasztásakor, tehát így is "éreztek" a tesztalanyok.
Az érdekesség, a kísérletet lebonyolító elmondta, mind a három pohárban a 2e ft-os volt...

Az ilyesmi persze nem meglepő, kismillió szociálpszichológiai kísérlet hozott már hasonló eredményt hifi- és bortudományi témában is - valamint kőfaragók és balettáncosok. Ámdeviszont árnyalnám a képet, merthogy jellemzően van mögötte "hazugság" is, ugyanis ilyenkor általában nem csak placebóhatás játszik szerepet a szociálpszichológiai kísérletek "tipikus átlagalanyai" (mint például az amerikai egyetemisták) viselkedésében, hanem például legalább annyira a kognitív disszonancia racionalizálása is (csak nem tartozom azok közé, akik nem képesek felismerni a különbséget?!). E helyre vonatkozó analógia azonban sántít, mert ellentétben a hifi kábelek hangminőségkülönbségeinek ab ovo tagadóival, olyat még nem láttam, aki a különféle borok közötti ízminőségkülönbséget ab ovo tagadta volna ilyen "eredményű" borkísérletekre hivatkozván. Olyanról se hallotam, hogy valakik szerint minden jól tervezett bor egyforma ízű vón.

[kaef2]

Barátom osztott meg egy videót, melyben egy kísérlet eredményéről számoltak be, nekem az a "kábelteszt" ugrott be róla, amit korábban itt is leírt egy fórumtárs, és megviccelve a többieket nem cserélte a kábeleket, de mégis hallottak különbséget a megkérdezettek. Magyar egyetemistákat teszteltek, borral, kiírták a kereskedelmi árakat, 2e, 4e, 12e ft. A résztvevők 84%-nak a 12e ft-os, a legdrágább ízlett jobban. Felmerült a kérdés: hazudtak-é? Ennek megállapítására egy olasz laborban került sor, ahol volt erre speciális műszer, mellyel mérhető azon agyterület aktivitása, ahol a boldogságot érezzük. Nem történt hazugság, valóban ezen terület aktivitása volt magasabb ennek fogyasztásakor, tehát így is "éreztek" a tesztalanyok.
Az érdekesség, a kísérletet lebonyolító elmondta, mind a három pohárban a 2e ft-os volt...

Nos, véleményem szerint, nem nagyon érdemes ilyen tesztekkel összehasonlítgatni a zene hallgatását.
(Sokkal) bonyolultabb a zenei érzékelésünk, mint a bor vagy a kávé kostolás.

Javaslom elolvasni a Genelec AES szervezetnek írt tanulmányát, a "Time for Slow Listening" címűt.

https://www.audiosciencereview.com/foru ... pdf.42956/

[wittao]

Es valoszinu ugyanigy vegzodott volna a kiserlet, ha mind a harom uvegbe a 14eFt-os bort toltik… akkor arrol beszelnenk, hogy a dragabbat olcsonak gondoltak.
Igy jobban mukodott a clickbait cim! Egyuttal errol is lehetne egy tanulmanyt irni, hogy mi az erdekesebb ha olcsobbnak hisszuk a dragat, vagy dragabbnak az olcsot.

[kupecke]

Barátom osztott meg egy videót, melyben egy kísérlet eredményéről számoltak be, nekem az a "kábelteszt" ugrott be róla, amit korábban itt is leírt egy fórumtárs, és megviccelve a többieket nem cserélte a kábeleket, de mégis hallottak különbséget a megkérdezettek. Magyar egyetemistákat teszteltek, borral, kiírták a kereskedelmi árakat, 2e, 4e, 12e ft. A résztvevők 84%-nak a 12e ft-os, a legdrágább ízlett jobban. Felmerült a kérdés: hazudtak-é? Ennek megállapítására egy olasz laborban került sor, ahol volt erre speciális műszer, mellyel mérhető azon agyterület aktivitása, ahol a boldogságot érezzük. Nem történt hazugság, valóban ezen terület aktivitása volt magasabb ennek fogyasztásakor, tehát így is "éreztek" a tesztalanyok.
Az érdekesség, a kísérletet lebonyolító elmondta, mind a három pohárban a 2e ft-os volt...

[juliush]

Böhm dirigálásában tényleg kicsit lelassul az idő...

Azért néha előbújt a szilajabbik énje, pláne élőben! Lásd a drezdai Schubert 9.-et a 79-ből (DG, Eterna), vagy a 69-es salzburgi Beethoven és Schumann 4.-eket a Bécsi Filharmónikusokkal (Orfeo)! De 59-ben Karajan Berlini Filharmónikusaival is olyan Brahms 1. szimfóniát rittyentett, hogy Herbie sárgulhatott az irigységtől (DG)!
Hmm...úgy látszik, az évtizedek végére gyorsult be?

[Rock60]

Ne feledkezzünk meg a Fricsay felvételről sem, nekem ez van meg!!!

Klassz lehet, ezt nem hallottam még. / És a borítója is gyönyörű. /
ELEX
Böhm dirigálásában tényleg kicsit lelassul az idő...