Általában a hifiről

[fererencz]

Igen, viszont a hobbink által derült ki, hogy lehet, hogy nem domináns, de milyen jól működik !
Rengetegszer felvetődő téma, hogy mennyi finom különbséget vagyunk képesek hallani, amit nem tudunk mérni.

A látásunkra vonatkozólag van vajon olyan tapasztalat, hogy olyan valamit is észreveszünk, vagy olyan változást is képesek vagyunk a látásunkkal érzékelni, ami műszeresen nem detektálható, mérhető ?

Sok auralátó ember is van például, láttam a TV-ben.

[Rock60]

Szerintem a kérdés inkább szól az érzékszervi benyomásaink alapján hozott értékítéleteinkről és a mögöttük levő kognitív és pszichés folyamatainkról, mint a különböző érzékszerveink képességeinek összevetéséről. De lehet, hogy tévedek.
https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_cognitive_biases

Én is így gondolom. Én csak azt jeleztem, hogy ehhez a hobbihoz ugyan nagyon fontos, de egyébként nem a hallás a domináns érzékelésünk.

Igen, viszont a hobbink által derült ki, hogy lehet, hogy nem domináns, de milyen jól működik !
Rengetegszer felvetődő téma, hogy mennyi finom különbséget vagyunk képesek hallani, amit nem tudunk mérni.

A látásunkra vonatkozólag van vajon olyan tapasztalat, hogy olyan valamit is észreveszünk, vagy olyan változást is képesek vagyunk a látásunkkal érzékelni, ami műszeresen nem detektálható, mérhető ?

[Rock60]

Tapasztalatom szerint a magasabb zenei tudással, ismeretekkel rendelkező hobbitársak kevésbé fogékonyak az állandó tesztelésre, összehasonlításra, folyamatos készülék cserére. Annyira nem érdekli őket a hobbijuk műszaki háttere, inkább az, amiért ezeket a műszaki berendezéseket létrehozták. Történetesen a zene élvezete rajtuk keresztül. Idejük nagy részét ezzel töltik a folyamatos tesztelések, hangi különbségek keresése, csereberék helyett.
A tesztelgetés, csereberélés is kellemes szórakozás, csak semmi köze a zenehallgatáshoz.

Ok, ok, ez lehet, hogy így van, hogy egy magasabb zenei tudással bíró hobbitárs egy Sokol rádión is élvezettel hallgatná Wagner Bolygó Hollandi - ját , de azért gondolom, nem véletlenűl nem Nad lemezjátszón, Nad erősítőn és Heybrook HB 1 - en hallgatod Te sem mostanság ?

Ha valakinek, Neked nem kell magyarázni, hogy egy jobb futómű, kar, hangszedő, erőlködő, dobozok, kábelek, stb mind - mind mennyit képesek hozzátenni a zene élvezetéhez.
A végállomásig - kinek mi - elvezető út költséges, hosszú és rögös, és sajnos tesztelgetéseken keresztül vezet.

[kaef2]

Szerintem a kérdés inkább szól az érzékszervi benyomásaink alapján hozott értékítéleteinkről és a mögöttük levő kognitív és pszichés folyamatainkról, mint a különböző érzékszerveink képességeinek összevetéséről. De lehet, hogy tévedek.
https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_cognitive_biases

Igen.

Idekivánkozik a tavaly Hifi Shown a termünkben megtartott Bese Attila előadásából egy dia (lehet majd a teljes videót elérhetővé teszem).

[Snipi]

Két rövid megjegyzés :
Én régen, amikor még szerettem a konyakot egy bizonyos márka termékéből a 3 csillagosat szerettem jobban, mint az 5 csillagosat. (Rajta voltak a csillagok, és olcsóbb is volt, mégis.)
("vakon" is, mert kipróbáltuk ... )

Másik : ha egy optikai cég mondja a legfontosabb a látás, ha egy audió cuccokat gyártó, akkor a hallás, ha egy orrspray gyártó, akkor a szaglás, ha egy kézkencefice gyártó akkor a tapintás.
Ha egy szakács (vagy ételgyártó), akkor az ízlelés.
És ennyi.

Egy tétel biztos : mindig a pálca választja a varázslót.

[fererencz]

Szerintem a kérdés inkább szól az érzékszervi benyomásaink alapján hozott értékítéleteinkről és a mögöttük levő kognitív és pszichés folyamatainkról, mint a különböző érzékszerveink képességeinek összevetéséről. De lehet, hogy tévedek.
https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_cognitive_biases

Én is így gondolom. Én csak azt jeleztem, hogy ehhez a hobbihoz ugyan nagyon fontos, de egyébként nem a hallás a domináns érzékelésünk.

[juliush]

Szerintem a kérdés inkább szól az érzékszervi benyomásaink alapján hozott értékítéleteinkről és a mögöttük levő kognitív és pszichés folyamatainkról, mint a különböző érzékszerveink képességeinek összevetéséről. De lehet, hogy tévedek.
https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_cognitive_biases

[kaef2]

A hallás van első helyen bedrótozva az agyunkba. Az ősember elődünket éjszaka a hallás mentette meg, felébredt az ágreccsenésre vagy hasonló váratlan hangra.

Nem is csoda, hogy ilyen szinten vagyunk képesek űzni ezt a hifizést, a zenehallgatást, hiszen olyan hallásunk van, ami kiemelt minket az állatvilágból. Ja, nem. Szvsz elég béna a hallásunk (az állatokhoz képest).

Guglizás, első találat, pl a Zeiss (is) máshogy gondolja:
Öt érzékszervünk van: a szem a látás, a nyelv az ízlelés, az orr a szaglás, a fül a hallás, a bőr pedig a tapintás érzékszerve. Ezek közül messze a legfontosabb a szemünk. Az összes benyomás 80 százalékát ezzel az emberi kamerával érzékeljük. És ha egy másik érzékszervünk, például az ízlelés vagy a szaglás nem működik, akkor a szemünk véd meg legjobban a veszélyektől.
--Vagy éppen becsap, attól függ.

Az emberek agya (általában) némileg fejlettebb, és ez még esetleg gyengébb érzékelés mellett is hatékony környezeti inger feldolgozást eredményezhet.

A hallásunk (nagyon leegyszerűsítve a dolgokat) kétféle mechanizmussal működik:

[OFF - katt ide ha látni akarod]

- hallójárati
- és mechanikus testérzékelés (fejcsont, testfolyadékok, stb - a hallókészülékek egy része is ezt használja ki)

Az előbbiből az agyunk meg tud irányokat is állapítani, az utóbbiból nem. Az előbbinek a feldolgozása "lassabb", az utóbbié közvetlenebb.

Az otthoni zenehallgatás esetében szinte kizárólag a hallójárati érzékelés a domináns, élő koncertek esetében megnövekszik a testérzékelés aránya, sokszor jelentősen is.

Sok minden egyéb mellett ezért sem lehetséges a koncertélmény otthoni reprodukciója.

[fererencz]

A hallás van első helyen bedrótozva az agyunkba. Az ősember elődünket éjszaka a hallás mentette meg, felébredt az ágreccsenésre vagy hasonló váratlan hangra.

Nem is csoda, hogy ilyen szinten vagyunk képesek űzni ezt a hifizést, a zenehallgatást, hiszen olyan hallásunk van, ami kiemelt minket az állatvilágból. Ja, nem. Szvsz elég béna a hallásunk (az állatokhoz képest).

Guglizás, első találat, pl a Zeiss (is) máshogy gondolja:
Öt érzékszervünk van: a szem a látás, a nyelv az ízlelés, az orr a szaglás, a fül a hallás, a bőr pedig a tapintás érzékszerve. Ezek közül messze a legfontosabb a szemünk. Az összes benyomás 80 százalékát ezzel az emberi kamerával érzékeljük. És ha egy másik érzékszervünk, például az ízlelés vagy a szaglás nem működik, akkor a szemünk véd meg legjobban a veszélyektől.
--Vagy éppen becsap, attól függ.

[cables]

Szándékom szerint érzékszerveink korlátozottságát illusztrálandóan írtam a kísérletről, annak eredményéről.
Az viszont érdekelne, hogy a Ferenc által linkelt cikkben a felsorolt érzékek között van-é prioritási sorrend, tükrözi- é a felsorolás, vagy csak éppen így sikerült ( a hallás talán a legfontosabb, azért került előre, vagy csak azért, mert a Genelec, mint hangkeltő eszköz gyártója a tanulmány jegyzője?)

A hallás van első helyen bedrótozva az agyunkba. Az ősember elődünket éjszaka a hallás mentette meg, felébredt az ágreccsenésre vagy hasonló váratlan hangra.

[kupecke]

Szándékom szerint érzékszerveink korlátozottságát illusztrálandóan írtam a kísérletről, annak eredményéről.
Az viszont érdekelne, hogy a Ferenc által linkelt cikkben a felsorolt érzékek között van-é prioritási sorrend, tükrözi- é a felsorolás, vagy csak éppen így sikerült ( a hallás talán a legfontosabb, azért került előre, vagy csak azért, mert a Genelec, mint hangkeltő eszköz gyártója a tanulmány jegyzője?)

[ELEX]

Nos, véleményem szerint, nem nagyon érdemes ilyen tesztekkel összehasonlítgatni a zene hallgatását.
(Sokkal) bonyolultabb a zenei érzékelésünk, mint a bor vagy a kávé kostolás.

Javaslom elolvasni a Genelec AES szervezetnek írt tanulmányát, a "Time for Slow Listening" címűt.

https://www.audiosciencereview.com/foru ... pdf.42956/

Szerintem a kábelteszteknek, bármilyen gyors összehasonlító teszteknek, vakteszteknek az ég egy világon semmi közük sincs a zenei érzékeléshez. Csupán hangi összehasonlítások.
Ezek a kapcsolgatós tesztek két célt szolgálnak:
1. tesztelik magát teszten résztvevőket, hogy tudnak-e a hangok között különbséget tenni, azokat milyen valószínűséggel találják el.
2. csupán hangi tulajdonságok között keresik a különbséget. Az egyiknek jobb a "magasa", a másiknak a "mélye.... és így tovább.

Itt zenéről szó sincs.
Csupán egy kellemes időtöltése a hobbitársaknak. A cél sem közelebb kerülni a zenéhez. Maximum a kellemesebb hangzás keresése. De inkább a cél maga tesztelés, a mindig valami új, valami más keresése.
Tapasztalatom szerint a magasabb zenei tudással, ismeretekkel rendelkező hobbitársak kevésbé fogékonyak az állandó tesztelésre, összehasonlításra, folyamatos készülék cserére. Annyira nem érdekli őket a hobbijuk műszaki háttere, inkább az, amiért ezeket a műszaki berendezéseket létrehozták. Történetesen a zene élvezete rajtuk keresztül. Idejük nagy részét ezzel töltik a folyamatos tesztelések, hangi különbségek keresése, csereberék helyett.
A tesztelgetés, csereberélés is kellemes szórakozás, csak semmi köze a zenehallgatáshoz.

[kammerer]

Barátom osztott meg egy videót, melyben egy kísérlet eredményéről számoltak be, nekem az a "kábelteszt" ugrott be róla, amit korábban itt is leírt egy fórumtárs, és megviccelve a többieket nem cserélte a kábeleket, de mégis hallottak különbséget a megkérdezettek. Magyar egyetemistákat teszteltek, borral, kiírták a kereskedelmi árakat, 2e, 4e, 12e ft. A résztvevők 84%-nak a 12e ft-os, a legdrágább ízlett jobban. Felmerült a kérdés: hazudtak-é? Ennek megállapítására egy olasz laborban került sor, ahol volt erre speciális műszer, mellyel mérhető azon agyterület aktivitása, ahol a boldogságot érezzük. Nem történt hazugság, valóban ezen terület aktivitása volt magasabb ennek fogyasztásakor, tehát így is "éreztek" a tesztalanyok.
Az érdekesség, a kísérletet lebonyolító elmondta, mind a három pohárban a 2e ft-os volt...

Az ilyesmi persze nem meglepő, kismillió szociálpszichológiai kísérlet hozott már hasonló eredményt hifi- és bortudományi témában is - valamint kőfaragók és balettáncosok. Ámdeviszont árnyalnám a képet, merthogy jellemzően van mögötte "hazugság" is, ugyanis ilyenkor általában nem csak placebóhatás játszik szerepet a szociálpszichológiai kísérletek "tipikus átlagalanyai" (mint például az amerikai egyetemisták) viselkedésében, hanem például legalább annyira a kognitív disszonancia racionalizálása is (csak nem tartozom azok közé, akik nem képesek felismerni a különbséget?!). E helyre vonatkozó analógia azonban sántít, mert ellentétben a hifi kábelek hangminőségkülönbségeinek ab ovo tagadóival, olyat még nem láttam, aki a különféle borok közötti ízminőségkülönbséget ab ovo tagadta volna ilyen "eredményű" borkísérletekre hivatkozván. Olyanról se hallotam, hogy valakik szerint minden jól tervezett bor egyforma ízű vón.

[kaef2]

Barátom osztott meg egy videót, melyben egy kísérlet eredményéről számoltak be, nekem az a "kábelteszt" ugrott be róla, amit korábban itt is leírt egy fórumtárs, és megviccelve a többieket nem cserélte a kábeleket, de mégis hallottak különbséget a megkérdezettek. Magyar egyetemistákat teszteltek, borral, kiírták a kereskedelmi árakat, 2e, 4e, 12e ft. A résztvevők 84%-nak a 12e ft-os, a legdrágább ízlett jobban. Felmerült a kérdés: hazudtak-é? Ennek megállapítására egy olasz laborban került sor, ahol volt erre speciális műszer, mellyel mérhető azon agyterület aktivitása, ahol a boldogságot érezzük. Nem történt hazugság, valóban ezen terület aktivitása volt magasabb ennek fogyasztásakor, tehát így is "éreztek" a tesztalanyok.
Az érdekesség, a kísérletet lebonyolító elmondta, mind a három pohárban a 2e ft-os volt...

Nos, véleményem szerint, nem nagyon érdemes ilyen tesztekkel összehasonlítgatni a zene hallgatását.
(Sokkal) bonyolultabb a zenei érzékelésünk, mint a bor vagy a kávé kostolás.

Javaslom elolvasni a Genelec AES szervezetnek írt tanulmányát, a "Time for Slow Listening" címűt.

https://www.audiosciencereview.com/foru ... pdf.42956/

[wittao]

Es valoszinu ugyanigy vegzodott volna a kiserlet, ha mind a harom uvegbe a 14eFt-os bort toltik… akkor arrol beszelnenk, hogy a dragabbat olcsonak gondoltak.
Igy jobban mukodott a clickbait cim! Egyuttal errol is lehetne egy tanulmanyt irni, hogy mi az erdekesebb ha olcsobbnak hisszuk a dragat, vagy dragabbnak az olcsot.

[kupecke]

Barátom osztott meg egy videót, melyben egy kísérlet eredményéről számoltak be, nekem az a "kábelteszt" ugrott be róla, amit korábban itt is leírt egy fórumtárs, és megviccelve a többieket nem cserélte a kábeleket, de mégis hallottak különbséget a megkérdezettek. Magyar egyetemistákat teszteltek, borral, kiírták a kereskedelmi árakat, 2e, 4e, 12e ft. A résztvevők 84%-nak a 12e ft-os, a legdrágább ízlett jobban. Felmerült a kérdés: hazudtak-é? Ennek megállapítására egy olasz laborban került sor, ahol volt erre speciális műszer, mellyel mérhető azon agyterület aktivitása, ahol a boldogságot érezzük. Nem történt hazugság, valóban ezen terület aktivitása volt magasabb ennek fogyasztásakor, tehát így is "éreztek" a tesztalanyok.
Az érdekesség, a kísérletet lebonyolító elmondta, mind a három pohárban a 2e ft-os volt...

[juliush]

Böhm dirigálásában tényleg kicsit lelassul az idő...

Azért néha előbújt a szilajabbik énje, pláne élőben! Lásd a drezdai Schubert 9.-et a 79-ből (DG, Eterna), vagy a 69-es salzburgi Beethoven és Schumann 4.-eket a Bécsi Filharmónikusokkal (Orfeo)! De 59-ben Karajan Berlini Filharmónikusaival is olyan Brahms 1. szimfóniát rittyentett, hogy Herbie sárgulhatott az irigységtől (DG)!
Hmm...úgy látszik, az évtizedek végére gyorsult be?

[Rock60]

Ne feledkezzünk meg a Fricsay felvételről sem, nekem ez van meg!!!

Klassz lehet, ezt nem hallottam még. / És a borítója is gyönyörű. /
ELEX
Böhm dirigálásában tényleg kicsit lelassul az idő...

[kaef2]

Pár hónapja írtam egy blogbejegyzést az un DAP-ok otthoni használatáról, mert az a tapasztalatom, hogy 3-4-500 ezer forint környéken egészen meglepő hangú DAP-okat lehet otthoni streamerknt is használni.

https://medium.com/@mediaengineering/da ... 84d3eabb36



A Fiio M15s (akár 12 órát is elmegy akkuról), vagy a valamivel desktopabb Hifiman Serenade sokféle igényt kielégíthet, még egy hardcore analógpárti esetében is, de az előző hsz-ben említett Fiio R9 is ez a kategória.

Feri,az árszorzó kb 3x( PI4+AQ)....de lépjünk ezen túl ...ránéztem erre a fijóúmáoú M15S-re ...Sabre 9038PRO chip...nem szeretek itélkezni,vakon...volt egy DAC vendégségben,topictársunk jóvoltábol (talán 1500 euro volt a listaára,nem szeretném megnevezni a gyártót),dual mono felépités,rendes táp stb.,...az is világos,hogy önmagában még a chip nem jelent semmit sem,de kutyábol szalonna ? ..Snétberger "Hallgató" féle felvétele(Tidal) után azt mondtam:"oké,ha ezt elfogadom,az utca közepére kitolhatom a lemezjátszómat,és LP-imet".....sztem,még mindig nagyon leegyszerűsitve látod a dolgokat...én ma is vásárolok LPket,MoFi,AP,Speakers Corner,stb.,mezeit is,CDét,és használok Tidal-t,de nem keverem ezeket,és nem versenyeztetem a formátumokat...a filatelista részem,köszöni szépen,jól érzi magát...

természetesen,a tévedés jogát fenntartom...

Maradjunk annyiban, hogy ne itélkezz hallatlanban.
Hallgasd meg az M15S-t. Vagy az említett Hifiman Serenade-et, ez utóbbi létrás DAC.
A chip alapján hangot becsülni nem érdemes.

[kaef2]

Igen, igyekeztem mindig kerülni a digitális komponenseket a felvételi láncban.
De mi evvel a probléma ? Te is ilyen felvételeken dolgozol ,,,
Egyébként nem mindig sikerült, a negyedik Beethoven 9 - em is digitális felvétel. Kicsit ványadtabban is szól, mint a többi, de nem olyan vészes...
Mi köze mind ennek az extra nagy felbontású streaminghez ?

OK,bocsi,lépjünk tovább,vlmi félreértes(em) volt....mármint az hsz.része,amit én irtam...

Kicsit egymásba csúsztak az idézések. @Rock60-nak írom az alábbiakat.

A My Reel Clubos felvételek jellemzője, ahogy ezt többször leírtam az elmúlt pár napban, hogy általában nincs utómunka vagy masztering és nagyon kevés a mikrofon.

Vagyis igyekszünk annyira visszamenni az 50-es, 60-as évek felvételi módszereihez, amennyire ez csak lehetséges. Akár digitálisan, akár szalagon készül a felvétel. Ezt még az audiofil kiadványok esetében is csak nagyon kevesen vállalják be. Kicsit mindig simogatnak a felvételen. Mi igyekszünk ezt elkerülni.

Ez volt a május 7-i Lukács Miklós koncert rögzítő részlege:


Ez pedig a május 1-i ünnepi Oláh Krisztián féle Öröm Óda előadás felvételi rendszere:

[dixie-chicken]

emlékeim szerint @Rock már a '80 évek elején készült LP felvételeket is kizárta,ahol vlmilyen digitális eszköz jelen volt a felvételen,nemhogy 20-25 éveseket ...a gyógyir ilyenkor,(sztem az) nem szabad (extra)nagyfelbontásos "streaming" irányba elmenni,vlmilyen régebbi "buta" eszköz amely valahol a CD szintjén mozog,a sikerélményhez vezethet...egy Raspberry PI4+AQ DragonFly Red/Volumio is sikeres lehet ilyenkor...

Pár hónapja írtam egy blogbejegyzést az un DAP-ok otthoni használatáról, mert az a tapasztalatom, hogy 3-4-500 ezer forint környéken egészen meglepő hangú DAP-okat lehet otthoni streamerknt is használni.

https://medium.com/@mediaengineering/da ... 84d3eabb36



A Fiio M15s (akár 12 órát is elmegy akkuról), vagy a valamivel desktopabb Hifiman Serenade sokféle igényt kielégíthet, még egy hardcore analógpárti esetében is, de az előző hsz-ben említett Fiio R9 is ez a kategória.

Feri,az árszorzó kb 3x( PI4+AQ)....de lépjünk ezen túl ...ránéztem erre a fijóúmáoú M15S-re ...Sabre 9038PRO chip...nem szeretek itélkezni,vakon...volt egy DAC vendégségben,topictársunk jóvoltábol (talán 1500 euro volt a listaára,nem szeretném megnevezni a gyártót),dual mono felépités,rendes táp stb.,...az is világos,hogy önmagában még a chip nem jelent semmit sem,de kutyábol szalonna ? ..Snétberger "Hallgató" féle felvétele(Tidal) után azt mondtam:"oké,ha ezt elfogadom,az utca közepére kitolhatom a lemezjátszómat,és LP-imet".....sztem,még mindig nagyon leegyszerűsitve látod a dolgokat...én ma is vásárolok LPket,MoFi,AP,Speakers Corner,stb.,mezeit is,CDét,és használok Tidal-t,de nem keverem ezeket,és nem versenyeztetem a formátumokat...a filatelista részem,köszöni szépen,jól érzi magát...

természetesen,a tévedés jogát fenntartom...

[kaef2]

...
az orsós magnó nálam is inkább szoba dísz. Pedig erre a magnóra (Akai GX-635D) vágytam egész kamaszkoromban, most összejött, de valós használati értéke már nincsen számomra.

Csodálatos látvány egy ilyen orsós magnó, tökéletes szobadísz. A hangja még nagy szalagsebességnél se jó, vagy csak nem akarsz bajlódni vele?

Sajnos ilyenem nincs, kazettás magnót vettem pár éve, de amikor betettem a régi imádott, szuper kazettákra felvett számaimat hatalmas csalódás volt. Hallgathatatlanul tompán szólt.

19-es sebességgel nincs rossz hangja, de egy Lumin streamer minden tekintetben jobban szól. Viszont a probléma inkább ott van, hogy aránytalanul drága az üzemeltetése. Egy új üres orsós szalag 25-30 ezer forint, annak nem látom már semmi értelmét hogy LP-ket vegyek fel rá (akkor inkább megveszem az LP-t), rádióból felvenni zenéket mint régen, szintén értelmetlennek tűnik. Lehetne venni master szalag másolatokat új kiadásban 400-500 Eurókért, de én ezt erős túlzásnak gondolom, főleg ha összemérem a Tidal 1800 forintos havi költségével. Szóval inkább nosztalgiából ragaszkodom hozzá.

Igen, nehéz a szalagos magnózás költségeit indokolni, és még ettől is nehezebb autentikus, ismert eredetű szalaghoz hozzáférni.

Digitális műsoranyag beszerzéséhez ott van a nativedsd.com, hdtracks.com, prostudiomasters.com vagy a highresaudio.com ahol akár DSD256 file-okat is meg lehet venni. Tízezerszámra. Drágák a letöltések (20-30 euro a DSD256), de még mindig a töredekébe kerülnek, mint a szalagos felvételek és nem vagyok benne biztos, hogy korrekten lejátszva és összehasonlítva a szalagos hangját tartaná a többség "jobb"-nak.

Ezekből a vásárlásokból ráadásul több jut a zenészekhez és a kiadóhoz is, mint a streamelés esetében, vagy ki tudja milyen eredetű szalagok másolásával.

5 éve írtam egy rövid útmutatót az igényes számítógépes zenehallgatáshoz, akit érdekel esetleg nézzen rá:
https://medium.com/@mediaengineering/az ... 722985d913

[dixie-chicken]

Emlékeim szerint @Rock már a '80 évek elején készült LP felvételeket is kizárta,ahol vlmilyen digitális eszköz jelen volt a felvételen,nemhogy 20-25 éveseket ...a gyógyir ilyenkor,(sztem az) nem szabad (extra)nagyfelbontásos "streaming" irányba elmenni,vlmilyen régebbi "buta" eszköz amely valahol a CD szintjén mozog,a sikerélményhez vezethet...egy Raspberry PI4+AQ DragonFly Red/Volumio is sikeres lehet ilyenkor...

Igen, igyekeztem mindig kerülni a digitális komponenseket a felvételi láncban.
De mi evvel a probléma ? Te is ilyen felvételeken dolgozol ,,,
Egyébként nem mindig sikerült, a negyedik Beethoven 9 - em is digitális felvétel. Kicsit ványadtabban is szól, mint a többi, de nem olyan vészes...

Mi köze mind ennek az extra nagy felbontású streaminghez ?

OK,bocsi,lépjünk tovább,vlmi félreértes(em) volt....mármint az hsz.része,amit én irtam...

[Alex_Aston]

Tehát, arra lennék konkrétan kíváncsi, hogy a stream, valóban úgy átalakítja a zenehallgatási szokásokat - nem mondom, hogy a normálishoz képest, mert kinek mi a normális, ugye - ahogy ELEX felvázolta ?

Szerintem nem...

Szerintem sem.
A sztreaming kinyit egy világot az ember előtt, és olyan zenéket ismerhet meg ez által, amit előtte sosem hallott, és jó eséllyel sosem hallott volna.

Aztán persze ki, miként él vele, az már egyéni preferencia kérdése. Én mindenesetre örülök ennek a dolognak, sokat lendített a kicsit talan beszűkült zenei ízlésesen is.
Persze a régi kedvencek maradtak, de sok új került fel melléjük.

[juliush]

Egyébként nem mindig sikerült, a negyedik Beethoven 9 - em is digitális felvétel. Kicsit ványadtabban is szól, mint a többi, de nem olyan vészes...

Valójában a Norrington féle felvétel a nagy romantikus zenekarok méreténél kisebb gárdával operál, ráadásul sokkal szikárabb hangzású, korhű hangszereken, cserébe (többnyire) mobilisabb tempókkal. Nem ványadt az egy cseppet sem...