Most akkor az a kérdésed, hogy honnan jönnek a számok?s4tch írta: ↑2024.03.08., pén. 23:18Köszi a választ.
Ennek így semmi értelme. Egyszerűbb lett volna őszintén annyit írni, hogy lövésed sincs, mitől 80 a 80, nem terelni a témát irreleváns irányba.
Nem a mérések létjogosultságát vitatom. (Ezer éve mér pl. a stereophile, viszont ők hallgatóznak is, tehát használják arra az eszközöket, amire valók, foglalkoznak illesztéssel, nem 10 perces mérés alapján hoznak verdiktet, és nem sütik rá a különösen ajánlott plecsnit olyan termékre, amit később vissza kell hívni, mert megsüti a rá dugott fejhallgatót...) Viszont szerintem amir módszertana egyszerűen pocsék, és a konklúziói, ajánlásai rendszeresen zavarosak.
Annak érdekében, hogy fenntartsuk ezt a szigetet, szükségünk van bevételre. Te is támogathatsz minket, ha azt szeretnéd, hogy sokáig és stabilan tudjunk működni. Amennyiben élsz ezzel a lehetőséggel, azt mi megköszönjük!
DAC-olás
Online
- fererencz
- Törzsvendég
- Hozzászólások: 1477
- Csatlakozott: 2017.07.10., hétf. 10:30
- Értékelés: 874
- Tartózkodási hely: Kápolna
Re: DAC-olás
Nem szotkam hibázni.
Online
De az egyikre:
Megnéztem, 90-100-110. Itt van ugrás. A mérés több tizedesig megy, kerekítés látható. A 89,876 az 90 kerekitve, de alatta van, a 90,1221 is 90 kerekitve, de felette van.
Ha a hangminőség ennyi lenne, akkor meg is van a válasz a kérdéseidre.
- fererencz
- Törzsvendég
- Hozzászólások: 1477
- Csatlakozott: 2017.07.10., hétf. 10:30
- Értékelés: 874
- Tartózkodási hely: Kápolna
Re: DAC-olás
Túl sok a kérdés. =Ds4tch írta: ↑2024.03.08., pén. 23:09Mit jelent ez a gyakorlatban, ha nem hangminőséget? Egy dacnak nincs csomagtartója, nem lehet beszélni helykínálatról, nem mér amir gyordulást sem. Egy dac egy dolgot csinál: digitális jelből analóg jelet állít elő, remélhetőleg jó minőségben.
Tehát mire gondol a költő, amikor performance-ot említ? Mit mér amir, ami releváns is egy dac-kal kapcsolatban? (Ismét kikerülted a kérdést, és szemantikai problémát csináltál belőle. Ne beszéljünk mellé, semmi értelme húzni egymás idejét.)
De az egyikre:
Megnéztem, 90-100-110. Itt van ugrás. A mérés több tizedesig megy, kerekítés látható. A 89,876 az 90 kerekitve, de alatta van, a 90,1221 is 90 kerekitve, de felette van.
Ha a hangminőség ennyi lenne, akkor meg is van a válasz a kérdéseidre.
Nem szotkam hibázni.
Re: DAC-olás
Köszi a választ.
Ennek így semmi értelme. Egyszerűbb lett volna őszintén annyit írni, hogy lövésed sincs, mitől 80 a 80, nem terelni a témát irreleváns irányba.
Nem a mérések létjogosultságát vitatom. (Ezer éve mér pl. a stereophile, viszont ők hallgatóznak is, tehát használják arra az eszközöket, amire valók, foglalkoznak illesztéssel, nem 10 perces mérés alapján hoznak verdiktet, és nem sütik rá a különösen ajánlott plecsnit olyan termékre, amit később vissza kell hívni, mert megsüti a rá dugott fejhallgatót...) Viszont szerintem amir módszertana egyszerűen pocsék, és a konklúziói, ajánlásai rendszeresen zavarosak.
Online
Online
Re: DAC-olás
Kezdem megkedvelni ezt a SINAD dolgot, annyit foglalkoztok vele.
Egyébiránt az nem DAC rangsor, hiába próbálják többen belemagyarázni,
hanem eszközökhöz tartozó SINAD sorrend, ahogy denesdr is utalt rá.
Nagy különbség.

Egyébiránt az nem DAC rangsor, hiába próbálják többen belemagyarázni,
hanem eszközökhöz tartozó SINAD sorrend, ahogy denesdr is utalt rá.
Nagy különbség.
"Az ördög nem olyan szörnyű, mint a matematikai modellje!" (Wavebourn)
Re: DAC-olás
Mit jelent ez a gyakorlatban, ha nem hangminőséget? Egy dacnak nincs csomagtartója, nem lehet beszélni helykínálatról, nem mér amir gyordulást sem. Egy dac egy dolgot csinál: digitális jelből analóg jelet állít elő, remélhetőleg jó minőségben.
Tehát mire gondol a költő, amikor performance-ot említ? Mit mér amir, ami releváns is egy dac-kal kapcsolatban? (Ismét kikerülted a kérdést, és szemantikai problémát csináltál belőle. Ne beszéljünk mellé, semmi értelme húzni egymás idejét.)
Online
Elnézést, hogy kérdésre kérdéssel válaszoltam, de szerintem ez valamelyest passzol ide.
De ahogy írtam is, én sem tartom jó dolognak az ASR SINAD listáját, de ettől még lehet helyén kezelni a dolgot, mert nem az van odaírva, hogy "ultimate subjective sound quality".
Re: DAC-olás
Tényleg ennyire egyszerűen el lehet hinni például a klasszikus, szubjektív beszámolós magazinok/weboldalak tesztjeinek verdiktjeit?
Elnézést, hogy kérdésre kérdéssel válaszoltam, de szerintem ez valamelyest passzol ide.
De ahogy írtam is, én sem tartom jó dolognak az ASR SINAD listáját, de ettől még lehet helyén kezelni a dolgot, mert nem az van odaírva, hogy "ultimate subjective sound quality".
Re: DAC-olás
Egy egyszerű eldöntendő kérdést tettem fel!
Egyébként úgy vélem, hogy egy gyártó képviselőjeként, a lent felsorolt mérések és számtalan auditív tapasztalat birtokában kivételezett helyzetben vagy(tok) a SINAD hasznosságának "tudományos", vagy legalábbis műszaki cáfolásához, vagy ne adj Isten megerősítéséhez. Simán írhatnád, hogy az egyik fejlesztésünk eredményeképpen jelentősen csökkent a tápzaj, amely tiszán érzékelhető hangminőségbeli javulással járt, miközben a SINAD egy fikarcnyit sem változott...vagy akár csökkent!
Ehelyett minket szólítasz fel, hogy igazoljuk már a SINAD hasznosságát tudományos dokumentumokkal! Kicsit fordítva ülsz a lovon!
Egyébként olvasom, amiket írsz!

wittao írta: Merunk, csak ezek mellett nekunk fontosabbak a munkapontok, hoegyuttfutasok, tapzajok, orak zaja, mint ezek.
Gyula
Hanghordozó -> Kütyük -> Zene
Hanghordozó -> Kütyük -> Zene
Online
Erre volt az autós dolog. Egy csomó mérhető dologban a Vitara "legyőzi" a Bentley valamit. De a vitarabában nincs válogatott kézzel varrott marhabőr ülés, nemesfém, egzotikus fa, pezsgő szekrény, punzimagnet,...
Ha normál használatra akarom ajánlani, akkor vityara, de ha másik dolgok neked fontosabbak, vedd meg a Bentley-t, azt adja, amit ígér, csak 20x drágábban.
- fererencz
- Törzsvendég
- Hozzászólások: 1477
- Csatlakozott: 2017.07.10., hétf. 10:30
- Értékelés: 874
- Tartózkodási hely: Kápolna
Re: DAC-olás
Semmit nem mondott a hangminőségről. Erről ugyanis senki nem mond semmit. Semmi konkrétat. Mérhető paramétereket mért. this level of performance Nem "hangminőség".s4tch írta: ↑2024.03.08., pén. 22:36
És ahonnan kiindult a mostani thread: milyen alapon jelenti ki amir, hogy "ezeket a működési jellemzőket húszad áron is meg lehet kapni, és csak a szebb házért fizet 95%-ot a Bricasti vásárló"? Tényleg ennyire egyszerűen lehet következtetni a hangminőségre pusztán egy SINAD értékből?
Erre volt az autós dolog. Egy csomó mérhető dologban a Vitara "legyőzi" a Bentley valamit. De a vitarabában nincs válogatott kézzel varrott marhabőr ülés, nemesfém, egzotikus fa, pezsgő szekrény, punzimagnet,...
Ha normál használatra akarom ajánlani, akkor vityara, de ha másik dolgok neked fontosabbak, vedd meg a Bentley-t, azt adja, amit ígér, csak 20x drágábban.
Nem szotkam hibázni.
Re: DAC-olás
Már bánom, hogy a szektát egyáltalán megemlítettem, mert ahogy fererencz kolléga, úgy te is ezzel foglalkozol az egyszerű kérdések megválaszolása helyett. Hagyjuk a szektát.denesdr írta: ↑2024.03.08., pén. 22:23Nem lehet az egész ASR-t, az oldal követőit és rendszeres olvasóit egy kalap alá venni, épp ezért linkeltem az előbb a SINAD kérdéses topikot, ott többek között régebbi tagok is azt mondják, hogy nincs feltétlenül szükség magas SINAD-ra. Persze olyanok is vannak, akiknek a minél magasabb SINAD a fixációjuk és nem tudnak tőle elvonatkoztatni.
Egyébként ha valaki károsnak találja az ASR SINAD ranglistát, akkor lehet ez ellen tenni is, írni Amirnak, feljelenteni (a káros hatás megfékezése végett) vagy ilyesmi.
Kicsoda amir? Ki hatalmazta fel, hogy a tudomány nevében ilyen rangsort készítsen? Mire alapozva állít rangsort pont SINAD-ra építve? Ha már tudományos vonalra ül fel az oldal tulajdonosa, hol publikálta a rangsor alapját képező kutatást? Miért ott húzódnak a határok az egyes kategóriák között, ahol éppen húzódnak? Miért lesz pocsék 90 körüli SINAD értékkel egy dac, amikor ha jól értem, a hallható tartományon ez bőven kívül esik?
És ahonnan kiindult a mostani thread: milyen alapon jelenti ki amir, hogy "ezeket a működési jellemzőket húszad áron is meg lehet kapni, és csak a szebb házért fizet 95%-ot a Bricasti vásárló"? Tényleg ennyire egyszerűen lehet következtetni a hangminőségre pusztán egy SINAD értékből?
Online
Ha rosszul gondolom, kijavíthat bárki.
Re: DAC-olás
Így volna? Jittert biztos mértek, erről hoztál is már anyagot. De a jitter, hangban való "megtestesülését" méritek-e? A jitter általában zajként és torzításként jelenik meg, ami ronthatja a SINAD értéket. Tehát a jitter minél alacsonyabb szinten való tartása (amit ti favorizáltok) valójában segít magasan tartani a SINAD értéket és állítólag ez jó, mert azt írtad, hogy a tesztek alatt ez pozitív hatást keltett a hallgatókban.
Ha rosszul gondolom, kijavíthat bárki.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára denesdr 2024.03.08., pén. 22:37-kor.
Online
Egyébként ha valaki károsnak találja az ASR SINAD ranglistát, akkor lehet ez ellen tenni is, írni Amirnak, feljelenteni (a káros hatás megfékezése végett) vagy ilyesmi.
Re: DAC-olás
Nem lehet az egész ASR-t, az oldal követőit és rendszeres olvasóit egy kalap alá venni, épp ezért linkeltem az előbb a SINAD kérdéses topikot, ott többek között régebbi tagok is azt mondják, hogy nincs feltétlenül szükség magas SINAD-ra. Persze olyanok is vannak, akiknek a minél magasabb SINAD a fixációjuk és nem tudnak tőle elvonatkoztatni.s4tch írta: ↑2024.03.08., pén. 22:03Akkor ez itt micsoda? Miért valahol 90 és 90 között van a kettes alá és a talpas karó közötti határvonal? Merthogy azzal te is tisztában vagy, hogy a szektának ez az önkényes marhaság a biblia...denesdr írta: ↑2024.03.08., pén. 21:37...Az ASR SINAD rangsora igazából szerintem sem túl jó elgondolás. Ha beleolvasunk a linkelt topikba, akkor láthatjuk, hogy nincs nagy vita afelől, hogy akár 60dB SINAD érték is megfelelő, az emberi hallás számára transzparens lehet a jel/zaj és torzítás arányt tekintve.
sinad.png
Egyébként ha valaki károsnak találja az ASR SINAD ranglistát, akkor lehet ez ellen tenni is, írni Amirnak, feljelenteni (a káros hatás megfékezése végett) vagy ilyesmi.
Re: DAC-olás
Jajj, de kis huncut kis utalas mar ez itt :)juliush írta: ↑2024.03.08., pén. 22:10Szinte meg se merem kérdezni! Vajon megmérték-e a Core Audio-nál valaha a DAC-juk SINAD-ját, már csak úgy szakmai kíváncsiságból? Ne adj Isten egy szignifikáns hangzásbeli javulást hozó fejlesztés előtt és után? A SINAD, a korábban említett egyéb mért műszaki paraméterek és a hangminőség közötti korreláció vagy annak hiánya adu lehetne egy ilyen diszkusszióban!
Miutan baromira nem tudtatok semmit valaszolni a kerdesemre a SINAD-dal kapcsolatosan, most en biztos azert mondom ezt a sok csunya dolgot szegeny merobrigadra, mert mi semmit nem merunk

Core Audio, TARALABS, MBL, PrimaLuna, PASS Labs, YG, Vivid, Entreq
Elektroncsovek: Sophia Electric
Elektroncsovek: Sophia Electric
Re: DAC-olás
Úgy látszik, elkerülte a figyelmed egy roppant egyszerű kérdés: miért 90 és 90 között húzta meg amir a határvonalat az "éppen elmegy" és a "szar" között? Ki hatalmazta fel erre? Miért nem 89, vagy pláne 72 a határ, ha ennél jóval alacsonyabb sinad is kb. kívül esik a hallható tartományon?
Mi ez a rangsor egyáltalán? Merthogy rangsor, azt a fölötte lévő minősítések egyértelművé teszik.
Ezekre még egyetlen asr hívő sem tudott (vagy nem akart) válaszolni, pedig tényleg kíváncsi lennék rá.
Még egyszerűbben: mitől piros az xduoo xa-10, és mitől narancs az earstudio es100? Van erre valami ismertető bárhol, mondjuk - ha már elvileg amir felkente magát a tudomány papjává - valami tudományos publikációban, szabványban, ajánlásban?
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára s4tch 2024.03.08., pén. 22:21-kor.
Online
- fererencz
- Törzsvendég
- Hozzászólások: 1477
- Csatlakozott: 2017.07.10., hétf. 10:30
- Értékelés: 874
- Tartózkodási hely: Kápolna
Re: DAC-olás
Szinte meg se merem kérdezni! Vajon megmérték-e a Core Audio-nál valaha a DAC-juk SINAD-ját, már csak úgy szakmai kíváncsiságból? Ne adj Isten egy szignifikáns hangzásbeli javulást hozó fejlesztés előtt és után? A SINAD, a korábban említett egyéb mért műszaki paraméterek és a hangminőség közötti korreláció vagy annak hiánya adu lehetne egy ilyen diszkusszióban!
Gyula
Hanghordozó -> Kütyük -> Zene
Hanghordozó -> Kütyük -> Zene
Re: DAC-olás
Akkor ez itt micsoda? Miért valahol 90 és 90 között van a kettes alá és a talpas karó közötti határvonal? Merthogy azzal te is tisztában vagy, hogy a szektának ez az önkényes marhaság a biblia...denesdr írta: ↑2024.03.08., pén. 21:37...Az ASR SINAD rangsora igazából szerintem sem túl jó elgondolás. Ha beleolvasunk a linkelt topikba, akkor láthatjuk, hogy nincs nagy vita afelől, hogy akár 60dB SINAD érték is megfelelő, az emberi hallás számára transzparens lehet a jel/zaj és torzítás arányt tekintve.
Online
Re: DAC-olás
Egyébként az ASR-en is szokták pedzegetni a SINAD kérdést, pl:
https://www.audiosciencereview.com/foru ... nce.45960/
Az ASR SINAD rangsora igazából szerintem sem túl jó elgondolás. Ha beleolvasunk a linkelt topikba, akkor láthatjuk, hogy nincs nagy vita afelől, hogy akár 60dB SINAD érték is megfelelő, az emberi hallás számára transzparens lehet a jel/zaj és torzítás arányt tekintve.
Na de akkor hogyan is néz ki pl egy komoly (drága) hi-end DAC megvalósulása? Megvan a szükséges mértékű SINAD, ezután meghallgatják a készüléket és addig variálnak rajta hallás alapján, amíg olyan hangot nem kapnak, amit elképzeltek, lehetőleg anélkül, hogy a SINAD, a frekiátvitel, szűrési funkciók, jitter stb (komolyabb) csorbát szenvedne közben?
Ha nincs "hangzáskarakter", amit követnének a fejlesztéskor (azaz a teljes transzparenciára törekednek), akkor honnan fogják tudni, hogy azt mikor érik el?
Vagy a teljes transzparencia nem érhető el és akkor mindenképp kell valamilyen karaktert választani?
Wittao, nálatok hogyan megy ez? Ti mire támaszkodtok egy készülék fejlesztésekor? Szerintem ebből a kérdésből indult a mai diskurzus.
https://www.audiosciencereview.com/foru ... nce.45960/
Az ASR SINAD rangsora igazából szerintem sem túl jó elgondolás. Ha beleolvasunk a linkelt topikba, akkor láthatjuk, hogy nincs nagy vita afelől, hogy akár 60dB SINAD érték is megfelelő, az emberi hallás számára transzparens lehet a jel/zaj és torzítás arányt tekintve.
Na de akkor hogyan is néz ki pl egy komoly (drága) hi-end DAC megvalósulása? Megvan a szükséges mértékű SINAD, ezután meghallgatják a készüléket és addig variálnak rajta hallás alapján, amíg olyan hangot nem kapnak, amit elképzeltek, lehetőleg anélkül, hogy a SINAD, a frekiátvitel, szűrési funkciók, jitter stb (komolyabb) csorbát szenvedne közben?
Ha nincs "hangzáskarakter", amit követnének a fejlesztéskor (azaz a teljes transzparenciára törekednek), akkor honnan fogják tudni, hogy azt mikor érik el?
Vagy a teljes transzparencia nem érhető el és akkor mindenképp kell valamilyen karaktert választani?
Wittao, nálatok hogyan megy ez? Ti mire támaszkodtok egy készülék fejlesztésekor? Szerintem ebből a kérdésből indult a mai diskurzus.
Re: DAC-olás
Milyen “legyozore”?fererencz írta: ↑2024.03.08., pén. 19:30Fura ez nekem, hogy ez az Amir fiú, és az olcsó kis f.sokat gyártó cégek kitaláltak pár semmitmondó mérést és paramétert, amiben gagyi olcsóságuk ellenére sem találnak igazán "legyőzőre" a kütyük, 20x ár mellett sem a valódi audiofil gyártók oldaláról. Kontra persze semmi kézzelfogható.
Érvelés pro és kontra...
Nekem olyan érzésem van, hogy a kontra érvelés az ki nem mondott, eltorzított véleményeket támad.
Ez is biztos el lesz torzítva.
Szerinted egy Bricasti le akar gyozni egy Topping D30-at?
Szerinted egy Topping kereskedo a 35.000 Ft arrese es 20 vevo kiszolgalasa helyett nem adna el szivesebben 1db Bricastit 1 vevonek ugyanazzal az arressel?
Egyszeruen mas a piaci szegmens.
Es mondom megegyszer legyozni egy versenyben lehet valaki, aminek van egy szabalyrendszere. Itt meg most valaki a szabalykonyvet elkezdte ugy irogatni, ami neki kedvez, vagy eppen nem is jellemzi a versenyt. Ugye egy futoversenyen egyertelmu az utvonal, mikor lehet indulni es hova kell beerkezni a leheto leggyorsabban. Aki ezt leggyorsabban teljesiti, az megnyerte a versenyt. Azt gondolod, hogy a dac-oknal a SINAD ertek egyenlo a futoversenyen a stopperrel?
Mert a SINAD-nak meg soha sehol nem lattam egyetlen egy helyen sem, hogy olyan egyertelmu szam lenne, ami alapjan az egyik vevo a 120-ast veszi meg, a masik vevo a 130-ast, akkor aki a 130-as ertekut veszi az 10-bol 10x biztosan jobb hangot kap! Harmadjara teszem fel a kerdest: tudsz mondani ilyen bizonyitast? Tudsz mondani ilyen ertekelesi rendszert, amiben egyre novekvo szamokkal egyertelmuen jellemezheto a dac-ok audio rendszerekben levo viselkedese?
Ha nem tudsz, akkor a SINAD az arra jo, hogy a specifikaciokban 1 sorral tobb legyen, mivel a hangminoseghez es a 0.0001% valtozasok eszlelesehez SEMMILYEN VALOS TAMPONTOT NEM AD.
Innentol meg mindenki dontse el maga, hogy a nagy hatalmas mereseknek, 1kHz merojelnek es tarsainak a muszaki megfelelosegen tul (ami a vevo szempontjabol majdhogynem mindegy) mi ertelme van…
Core Audio, TARALABS, MBL, PrimaLuna, PASS Labs, YG, Vivid, Entreq
Elektroncsovek: Sophia Electric
Elektroncsovek: Sophia Electric
Online
- fererencz
- Törzsvendég
- Hozzászólások: 1477
- Csatlakozott: 2017.07.10., hétf. 10:30
- Értékelés: 874
- Tartózkodási hely: Kápolna
Re: DAC-olás
Fura ez nekem, hogy ez az Amir fiú, és az olcsó kis f.sokat gyártó cégek kitaláltak pár semmitmondó mérést és paramétert, amiben gagyi olcsóságuk ellenére sem találnak igazán "legyőzőre" a kütyük, 20x ár mellett sem a valódi audiofil gyártók oldaláról. Kontra persze semmi kézzelfogható.
Érvelés pro és kontra...
Nekem olyan érzésem van, hogy a kontra érvelés az ki nem mondott, eltorzított véleményeket támad.
Ez is biztos el lesz torzítva.
Érvelés pro és kontra...
Nekem olyan érzésem van, hogy a kontra érvelés az ki nem mondott, eltorzított véleményeket támad.
Ez is biztos el lesz torzítva.
Nem szotkam hibázni.
Re: DAC-olás
És persze mindegyikhez hivatalos, validált dokumentumot, amelyben tévedhetetlenul be van bizonyitva a paraméter és a DAC végső hangminősége közötti egyértelmű összefüggés!
Gyula
Hanghordozó -> Kütyük -> Zene
Hanghordozó -> Kütyük -> Zene
Online
Re: DAC-olás
Ja, majd mesélek,
de addig is, a fentieken nem kell megsértődni senkinek sem. Valóban, a hifiben a SINAD-os besorolás meg a viola da gamba tónushelyessége között énszerintem elég halovány az összefüggés, az ASR-es sorrendbe állítás ilyen szempontból konkrétan félrevezető.
De a másik oldalt is meg kellene érteni: minket, a felhasználókét. Hogy igen, ha ezek a mérési paraméterek nem adnak elegendő támpontot nekünk, de akkor mi ad?, ezen már agyaltunk sokat, én is kérdeztem, más is, úgy tűnik, nincs előrángatható paraméterhalmaz, ami itt mérhető, és a tuttit adja, OK, szóval nincs, de akkor ebből bizony az következik, hogy a konstruktőrök teljesen vaktában, a 'fontosnak gondolt' dolgok mentén haladnak, amelyek csak 'gondolt' dolgok, és ez látható is a különböző cégek különböző elméletei között, mármint, hogy mit nyomnak nekünk, hogy mi az a nagyon-nagyon űber-jó dolog, amire ők nyilván figyeltek, hogy jó hang legyen. Az egyik tápol ezerrel, van 3 trafó meg 25 szekunder, a másik a jitteren lovagol, azt próbálja meg lenyomni, a harmadik az opampok számát növeli, a negyedik ezeket diszkrét megoldásra cseréli, az ötödik az párhuzamosan dolgoztatja a konverter csipeket, a hatodik meg a NOS-t isteníti, a hetedik rezonanciát csökkent függesztéssel, a nyolcadik tömör kimart készülékházzal, a kilencedik csövet rak a végére, a tizedik meg a háromkoronás lila-matricás 1541-es csipben hisz a II vh. utánról...
Igen, ez akart lenni szerintem a kérdés lényege, hogy 'ti is mértek?, és hogyan?', szóval, mi is kérhetnénk akkor ezeket a méréseket, legalább a paraméter megnevezését, nem is az értékeket...
de addig is, a fentieken nem kell megsértődni senkinek sem. Valóban, a hifiben a SINAD-os besorolás meg a viola da gamba tónushelyessége között énszerintem elég halovány az összefüggés, az ASR-es sorrendbe állítás ilyen szempontból konkrétan félrevezető.
De a másik oldalt is meg kellene érteni: minket, a felhasználókét. Hogy igen, ha ezek a mérési paraméterek nem adnak elegendő támpontot nekünk, de akkor mi ad?, ezen már agyaltunk sokat, én is kérdeztem, más is, úgy tűnik, nincs előrángatható paraméterhalmaz, ami itt mérhető, és a tuttit adja, OK, szóval nincs, de akkor ebből bizony az következik, hogy a konstruktőrök teljesen vaktában, a 'fontosnak gondolt' dolgok mentén haladnak, amelyek csak 'gondolt' dolgok, és ez látható is a különböző cégek különböző elméletei között, mármint, hogy mit nyomnak nekünk, hogy mi az a nagyon-nagyon űber-jó dolog, amire ők nyilván figyeltek, hogy jó hang legyen. Az egyik tápol ezerrel, van 3 trafó meg 25 szekunder, a másik a jitteren lovagol, azt próbálja meg lenyomni, a harmadik az opampok számát növeli, a negyedik ezeket diszkrét megoldásra cseréli, az ötödik az párhuzamosan dolgoztatja a konverter csipeket, a hatodik meg a NOS-t isteníti, a hetedik rezonanciát csökkent függesztéssel, a nyolcadik tömör kimart készülékházzal, a kilencedik csövet rak a végére, a tizedik meg a háromkoronás lila-matricás 1541-es csipben hisz a II vh. utánról...
Igen, ez akart lenni szerintem a kérdés lényege, hogy 'ti is mértek?, és hogyan?', szóval, mi is kérhetnénk akkor ezeket a méréseket, legalább a paraméter megnevezését, nem is az értékeket...
Blog: Komoly Zenei Ajánló
Pro-Ject RS2-T - Gustard A26 - Heed Nexus - Spendor SP1 - Radnai kábelek
Pro-Ject RS2-T - Gustard A26 - Heed Nexus - Spendor SP1 - Radnai kábelek
Re: DAC-olás
A mereseken es azok fontossagan ha valaki, akkor nem en szoktam rugozni, vannak itt erre megfelelo kollegak.juliush írta: ↑2024.03.08., pén. 17:24Kár ezen rugóznod, a nyilvánvalóan szarkasztikusnak szánt megjegyzésedre válaszoltam hasonlóan szarkasztikusan!
Egyébként meg távol tartom magam ettől a gumicsonttól...
Mindazonáltal tudok olyan fórumtársról, aki épp most jár a damaszkuszi úton, és hitetlenkedve tapasztalja, hogy évekig hallgatott igazán nagynevű, komoly highend készülékével egy szuper-SINAD-os, chifi DAC partiban van, sőt!
Ha akarja, majd mesél róla, bár ebben a befogadó közegben kétlem.
Egyelore meg senki nem tudott egyetlen olyan doksit sem mutatni, amiben valami megdonthetetlen bizonyitek van arra vonatkozoan, hogy ERDEMES SINAD-ot MERNI, mivel egyertelmu meroszam lenne barmire is. Es innentol mar csak egy lepes az, hogy ki az, aki ezek alapjan hoz meg akarmilyen dontest, kovetkeztetest? Vagy ami megrosszabb mindenek felett allokent hirdeti ezen eredmenyeket, mintha barmivel is osszevetheto lenne.
Sajnos nincs ilyen, nem is tudok ilyen iranyu kutatasrol, es barmilyen erdekes ez most pont az olcso hifi malmara hajtja a vizet (eladasaik alatamasztasara tokeletes), hiszen nagyobb - semmit sem jelento - meroszam = jobb hifi… de hogy erre a muszaki beallitottsagu emberek is kepesek felulni, az szamomra erthetetlen. Mondjuk volt mar ezzel kapcsolatosan beszelgetesem olyan emberrel, akinek amugy hifi rendszere sincsen, csak mereget es ez igy pont eleg is.
A forumtars majd vegul velhetoen vagy az aktiv dobozoknal fog kikotni, vagy valami szuper studios monitor + Hypex erosito kombinacional mindegy milyen kabellel. Mostanaban ez a gyonyor forrasa :)
Core Audio, TARALABS, MBL, PrimaLuna, PASS Labs, YG, Vivid, Entreq
Elektroncsovek: Sophia Electric
Elektroncsovek: Sophia Electric
Online
A szakmai alapról meg kell kérdezni Amirt. Egyébként ha jól rémlik, akkor az emberi hallás dinamikaátfogó képességéhez köti a SINAD-ot, amivel én személy szerint nem értek egyet, mivel sem 120dB+ jel-zaj arányú felvételek, sem pedig ennek teljes visszaadására alkalmas körülmények nem szoktak adottak lenni. Illetve az emberi fül nem egy gép, ami egyik pillanatról a másikra át tud állni 120dB érzékeléséről 0dB-re, de ez csak az én intuitív elképzelésem.
Re: DAC-olás
Nem mondtam, hogy nincs vagy nem lehet, csupán annyit, hogy gyanús a miért.wittao írta: ↑2024.03.08., pén. 17:18Tehat akkor nincs…denesdr írta: ↑2024.03.08., pén. 17:11Egy ilyen dokumentum megszületéséhez először is azt kellene bizonyítani, hogy van hallható eltérés a szükséges szintet (túl)teljesítő DAC-ok között. Valószínűleg már itt megrekedne a történet, mert ehhez nem elég egy (vagy több) random hifista, magazin, gyártó stb véleménye, hogy szerinte X jobban szól mint Y.wittao írta: ↑2024.03.08., pén. 16:52
Nagyon egyszeru a keplet: amit irtam Juliush-nak, az itt is ervenyes. Legyszi, csak egyetlen EGY olyan hivatalos, validalt dokumentumot mutassatok, amelyben tevedhetetlenul be van bizonyitva a SINAD es egy DAC vegso hangminosege kozotti egyertelmu osszefugges.
Amennyiben ilyen nincsen, ugy minertelme van azon kivul, hogy jol felporgetik az olcso 5%-os aron kaphato csapnivalo dac-ok ertekesiteset? + hamis illuziot keltenek az ezeket megvasarlo/hasznalo emberekben, hogy a legjobbat hallgatjak… ez mar akar Btk. is lehetne, de annyira meg nem erdekelt, hogy utanamenjek.
Szoval akkor varom Toled is, meg ferererencz kollegatol (tehat toletek) is ezt a dokumentumot vagy dokumentum csomagot, hogy legyen mar valami hivatalos hivatkozasi alapotok ezen meresek megdonthetlensegerol. Koszonom elore is!
Éppen ezért talán beszédes lehet, hogy miért is nem láttunk eddig ilyen dokumentumot.
Mi is akkor a SINAD “teljesitmenyteszt” rangsorolasanak szakmai alapja?
A szakmai alapról meg kell kérdezni Amirt. Egyébként ha jól rémlik, akkor az emberi hallás dinamikaátfogó képességéhez köti a SINAD-ot, amivel én személy szerint nem értek egyet, mivel sem 120dB+ jel-zaj arányú felvételek, sem pedig ennek teljes visszaadására alkalmas körülmények nem szoktak adottak lenni. Illetve az emberi fül nem egy gép, ami egyik pillanatról a másikra át tud állni 120dB érzékeléséről 0dB-re, de ez csak az én intuitív elképzelésem.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára denesdr 2024.03.08., pén. 17:41-kor.
Re: DAC-olás
Kár ezen rugóznod, a nyilvánvalóan szarkasztikusnak szánt megjegyzésedre válaszoltam hasonlóan szarkasztikusan!wittao írta: ↑2024.03.08., pén. 16:13Mutatnal nekem egy olyan tudomanyos anyagot...juliush írta: ↑2024.03.08., pén. 16:06Szóval akkor egy audio-készülék albedója pont annyira jellemzi a hangminőségét, mint a SINAD-ja?wittao írta: ↑2024.03.08., pén. 15:48Akkor azt allitjatok, hogy ha keszitek dac-okrol meresi sorozatokat hitelesitett meroszobaban, hitelesitett muszerparkban, hogy a dac-ok keszulekhazarol a visszavert feny hany %-a mutathato ki az eredeti besugarzott fenybol, azzal megbolonditva, hogy meg spekrum alapjan is “sulyozom”, majd felallitok ebbol listakat, onnantol dac-ok teljesitmenytesztjet vegzem?![]()
Egyébként meg távol tartom magam ettől a gumicsonttól...
Mindazonáltal tudok olyan fórumtársról, aki épp most jár a damaszkuszi úton, és hitetlenkedve tapasztalja, hogy évekig hallgatott igazán nagynevű, komoly highend készülékével egy szuper-SINAD-os, chifi DAC partiban van, sőt!
Ha akarja, majd mesél róla, bár ebben a befogadó közegben kétlem.
Gyula
Hanghordozó -> Kütyük -> Zene
Hanghordozó -> Kütyük -> Zene