Egyébiránt az nem DAC rangsor, hiába próbálják többen belemagyarázni,
hanem eszközökhöz tartozó SINAD sorrend, ahogy denesdr is utalt rá.
Nagy különbség.
Mit jelent ez a gyakorlatban, ha nem hangminőséget? Egy dacnak nincs csomagtartója, nem lehet beszélni helykínálatról, nem mér amir gyordulást sem. Egy dac egy dolgot csinál: digitális jelből analóg jelet állít elő, remélhetőleg jó minőségben.
Tényleg ennyire egyszerűen el lehet hinni például a klasszikus, szubjektív beszámolós magazinok/weboldalak tesztjeinek verdiktjeit?
Egy egyszerű eldöntendő kérdést tettem fel!
wittao írta: Merunk, csak ezek mellett nekunk fontosabbak a munkapontok, hoegyuttfutasok, tapzajok, orak zaja, mint ezek.

Semmit nem mondott a hangminőségről. Erről ugyanis senki nem mond semmit. Semmi konkrétat. Mérhető paramétereket mért. this level of performance Nem "hangminőség".s4tch írta: ↑2024.03.08., pén. 22:36
És ahonnan kiindult a mostani thread: milyen alapon jelenti ki amir, hogy "ezeket a működési jellemzőket húszad áron is meg lehet kapni, és csak a szebb házért fizet 95%-ot a Bricasti vásárló"? Tényleg ennyire egyszerűen lehet következtetni a hangminőségre pusztán egy SINAD értékből?
Már bánom, hogy a szektát egyáltalán megemlítettem, mert ahogy fererencz kolléga, úgy te is ezzel foglalkozol az egyszerű kérdések megválaszolása helyett. Hagyjuk a szektát.denesdr írta: ↑2024.03.08., pén. 22:23Nem lehet az egész ASR-t, az oldal követőit és rendszeres olvasóit egy kalap alá venni, épp ezért linkeltem az előbb a SINAD kérdéses topikot, ott többek között régebbi tagok is azt mondják, hogy nincs feltétlenül szükség magas SINAD-ra. Persze olyanok is vannak, akiknek a minél magasabb SINAD a fixációjuk és nem tudnak tőle elvonatkoztatni.
Egyébként ha valaki károsnak találja az ASR SINAD ranglistát, akkor lehet ez ellen tenni is, írni Amirnak, feljelenteni (a káros hatás megfékezése végett) vagy ilyesmi.
Így volna? Jittert biztos mértek, erről hoztál is már anyagot. De a jitter, hangban való "megtestesülését" méritek-e? A jitter általában zajként és torzításként jelenik meg, ami ronthatja a SINAD értéket. Tehát a jitter minél alacsonyabb szinten való tartása (amit ti favorizáltok) valójában segít magasan tartani a SINAD értéket és állítólag ez jó, mert azt írtad, hogy a tesztek alatt ez pozitív hatást keltett a hallgatókban.
Nem lehet az egész ASR-t, az oldal követőit és rendszeres olvasóit egy kalap alá venni, épp ezért linkeltem az előbb a SINAD kérdéses topikot, ott többek között régebbi tagok is azt mondják, hogy nincs feltétlenül szükség magas SINAD-ra. Persze olyanok is vannak, akiknek a minél magasabb SINAD a fixációjuk és nem tudnak tőle elvonatkoztatni.s4tch írta: ↑2024.03.08., pén. 22:03Akkor ez itt micsoda? Miért valahol 90 és 90 között van a kettes alá és a talpas karó közötti határvonal? Merthogy azzal te is tisztában vagy, hogy a szektának ez az önkényes marhaság a biblia...denesdr írta: ↑2024.03.08., pén. 21:37...Az ASR SINAD rangsora igazából szerintem sem túl jó elgondolás. Ha beleolvasunk a linkelt topikba, akkor láthatjuk, hogy nincs nagy vita afelől, hogy akár 60dB SINAD érték is megfelelő, az emberi hallás számára transzparens lehet a jel/zaj és torzítás arányt tekintve.
sinad.png
Jajj, de kis huncut kis utalas mar ez itt :)juliush írta: ↑2024.03.08., pén. 22:10Szinte meg se merem kérdezni! Vajon megmérték-e a Core Audio-nál valaha a DAC-juk SINAD-ját, már csak úgy szakmai kíváncsiságból? Ne adj Isten egy szignifikáns hangzásbeli javulást hozó fejlesztés előtt és után? A SINAD, a korábban említett egyéb mért műszaki paraméterek és a hangminőség közötti korreláció vagy annak hiánya adu lehetne egy ilyen diszkusszióban!
Úgy látszik, elkerülte a figyelmed egy roppant egyszerű kérdés: miért 90 és 90 között húzta meg amir a határvonalat az "éppen elmegy" és a "szar" között? Ki hatalmazta fel erre? Miért nem 89, vagy pláne 72 a határ, ha ennél jóval alacsonyabb sinad is kb. kívül esik a hallható tartományon?

Akkor ez itt micsoda? Miért valahol 90 és 90 között van a kettes alá és a talpas karó közötti határvonal? Merthogy azzal te is tisztában vagy, hogy a szektának ez az önkényes marhaság a biblia...denesdr írta: ↑2024.03.08., pén. 21:37...Az ASR SINAD rangsora igazából szerintem sem túl jó elgondolás. Ha beleolvasunk a linkelt topikba, akkor láthatjuk, hogy nincs nagy vita afelől, hogy akár 60dB SINAD érték is megfelelő, az emberi hallás számára transzparens lehet a jel/zaj és torzítás arányt tekintve.
Milyen “legyozore”?fererencz írta: ↑2024.03.08., pén. 19:30Fura ez nekem, hogy ez az Amir fiú, és az olcsó kis f.sokat gyártó cégek kitaláltak pár semmitmondó mérést és paramétert, amiben gagyi olcsóságuk ellenére sem találnak igazán "legyőzőre" a kütyük, 20x ár mellett sem a valódi audiofil gyártók oldaláról. Kontra persze semmi kézzelfogható.
Érvelés pro és kontra...
Nekem olyan érzésem van, hogy a kontra érvelés az ki nem mondott, eltorzított véleményeket támad.
Ez is biztos el lesz torzítva.

És persze mindegyikhez hivatalos, validált dokumentumot, amelyben tévedhetetlenul be van bizonyitva a paraméter és a DAC végső hangminősége közötti egyértelmű összefüggés!
A mereseken es azok fontossagan ha valaki, akkor nem en szoktam rugozni, vannak itt erre megfelelo kollegak.juliush írta: ↑2024.03.08., pén. 17:24Kár ezen rugóznod, a nyilvánvalóan szarkasztikusnak szánt megjegyzésedre válaszoltam hasonlóan szarkasztikusan!
Egyébként meg távol tartom magam ettől a gumicsonttól...
Mindazonáltal tudok olyan fórumtársról, aki épp most jár a damaszkuszi úton, és hitetlenkedve tapasztalja, hogy évekig hallgatott igazán nagynevű, komoly highend készülékével egy szuper-SINAD-os, chifi DAC partiban van, sőt!
Ha akarja, majd mesél róla, bár ebben a befogadó közegben kétlem.
Nem mondtam, hogy nincs vagy nem lehet, csupán annyit, hogy gyanús a miért.wittao írta: ↑2024.03.08., pén. 17:18Tehat akkor nincs…denesdr írta: ↑2024.03.08., pén. 17:11Egy ilyen dokumentum megszületéséhez először is azt kellene bizonyítani, hogy van hallható eltérés a szükséges szintet (túl)teljesítő DAC-ok között. Valószínűleg már itt megrekedne a történet, mert ehhez nem elég egy (vagy több) random hifista, magazin, gyártó stb véleménye, hogy szerinte X jobban szól mint Y.wittao írta: ↑2024.03.08., pén. 16:52
Nagyon egyszeru a keplet: amit irtam Juliush-nak, az itt is ervenyes. Legyszi, csak egyetlen EGY olyan hivatalos, validalt dokumentumot mutassatok, amelyben tevedhetetlenul be van bizonyitva a SINAD es egy DAC vegso hangminosege kozotti egyertelmu osszefugges.
Amennyiben ilyen nincsen, ugy minertelme van azon kivul, hogy jol felporgetik az olcso 5%-os aron kaphato csapnivalo dac-ok ertekesiteset? + hamis illuziot keltenek az ezeket megvasarlo/hasznalo emberekben, hogy a legjobbat hallgatjak… ez mar akar Btk. is lehetne, de annyira meg nem erdekelt, hogy utanamenjek.
Szoval akkor varom Toled is, meg ferererencz kollegatol (tehat toletek) is ezt a dokumentumot vagy dokumentum csomagot, hogy legyen mar valami hivatalos hivatkozasi alapotok ezen meresek megdonthetlensegerol. Koszonom elore is!
Éppen ezért talán beszédes lehet, hogy miért is nem láttunk eddig ilyen dokumentumot.
Mi is akkor a SINAD “teljesitmenyteszt” rangsorolasanak szakmai alapja?
Kár ezen rugóznod, a nyilvánvalóan szarkasztikusnak szánt megjegyzésedre válaszoltam hasonlóan szarkasztikusan!wittao írta: ↑2024.03.08., pén. 16:13Mutatnal nekem egy olyan tudomanyos anyagot...juliush írta: ↑2024.03.08., pén. 16:06Szóval akkor egy audio-készülék albedója pont annyira jellemzi a hangminőségét, mint a SINAD-ja?wittao írta: ↑2024.03.08., pén. 15:48Akkor azt allitjatok, hogy ha keszitek dac-okrol meresi sorozatokat hitelesitett meroszobaban, hitelesitett muszerparkban, hogy a dac-ok keszulekhazarol a visszavert feny hany %-a mutathato ki az eredeti besugarzott fenybol, azzal megbolonditva, hogy meg spekrum alapjan is “sulyozom”, majd felallitok ebbol listakat, onnantol dac-ok teljesitmenytesztjet vegzem?![]()
Tehat akkor nincs…denesdr írta: ↑2024.03.08., pén. 17:11Egy ilyen dokumentum megszületéséhez először is azt kellene bizonyítani, hogy van hallható eltérés a szükséges szintet (túl)teljesítő DAC-ok között. Valószínűleg már itt megrekedne a történet, mert ehhez nem elég egy (vagy több) random hifista, magazin, gyártó stb véleménye, hogy szerinte X jobban szól mint Y.wittao írta: ↑2024.03.08., pén. 16:52Nagyon egyszeru a keplet: amit irtam Juliush-nak, az itt is ervenyes. Legyszi, csak egyetlen EGY olyan hivatalos, validalt dokumentumot mutassatok, amelyben tevedhetetlenul be van bizonyitva a SINAD es egy DAC vegso hangminosege kozotti egyertelmu osszefugges.
Amennyiben ilyen nincsen, ugy minertelme van azon kivul, hogy jol felporgetik az olcso 5%-os aron kaphato csapnivalo dac-ok ertekesiteset? + hamis illuziot keltenek az ezeket megvasarlo/hasznalo emberekben, hogy a legjobbat hallgatjak… ez mar akar Btk. is lehetne, de annyira meg nem erdekelt, hogy utanamenjek.
Szoval akkor varom Toled is, meg ferererencz kollegatol (tehat toletek) is ezt a dokumentumot vagy dokumentum csomagot, hogy legyen mar valami hivatalos hivatkozasi alapotok ezen meresek megdonthetlensegerol. Koszonom elore is!
Éppen ezért talán beszédes lehet, hogy miért is nem láttunk eddig ilyen dokumentumot.
Egy ilyen dokumentum megszületéséhez először is azt kellene bizonyítani, hogy van hallható eltérés a szükséges szintet (túl)teljesítő DAC-ok között. Valószínűleg már itt megrekedne a történet, mert ehhez nem elég egy (vagy több) random hifista, magazin, gyártó stb véleménye, hogy szerinte X jobban szól mint Y.wittao írta: ↑2024.03.08., pén. 16:52Nagyon egyszeru a keplet: amit irtam Juliush-nak, az itt is ervenyes. Legyszi, csak egyetlen EGY olyan hivatalos, validalt dokumentumot mutassatok, amelyben tevedhetetlenul be van bizonyitva a SINAD es egy DAC vegso hangminosege kozotti egyertelmu osszefugges.
Amennyiben ilyen nincsen, ugy minertelme van azon kivul, hogy jol felporgetik az olcso 5%-os aron kaphato csapnivalo dac-ok ertekesiteset? + hamis illuziot keltenek az ezeket megvasarlo/hasznalo emberekben, hogy a legjobbat hallgatjak… ez mar akar Btk. is lehetne, de annyira meg nem erdekelt, hogy utanamenjek.
Szoval akkor varom Toled is, meg ferererencz kollegatol (tehat toletek) is ezt a dokumentumot vagy dokumentum csomagot, hogy legyen mar valami hivatalos hivatkozasi alapotok ezen meresek megdonthetlensegerol. Koszonom elore is!
Nagyon egyszeru a keplet: amit irtam Juliush-nak, az itt is ervenyes. Legyszi, csak egyetlen EGY olyan hivatalos, validalt dokumentumot mutassatok, amelyben tevedhetetlenul be van bizonyitva a SINAD es egy DAC vegso hangminosege kozotti egyertelmu osszefugges.denesdr írta: ↑2024.03.08., pén. 16:25Akkor vegyük ki a "feltételezhetően" szót. Úgy mi a helyzet? Tényleg érdekel a válasz.wittao írta: ↑2024.03.08., pén. 16:14“Feltetelezhetoen” most szivattok csak, ugye?denesdr írta: ↑2024.03.08., pén. 16:10
De ugye itt audio DAC-okról van szó, Amir pedig hang mérőjelekkel szokta ezeket mérni.
Annyit mutatnak a mérései, hogy a mérőjelet mekkora mértékben módosítja a mért készülék. A mérőjel elvileg megfelel a hanganyagnak, amit majd hallgatni szeretne a készülék leendő gazdája. Tehát, ha a mérőjelet X mértékben módosítja a készülék, akkor feltételezhetően a hallgatni kívánt hanganyagot is ugyanilyen mértékben módosítani (színezni) fogja.
Vagy esetleg a mérőjelek nem reprezentálják megfeleően a hallgatni kívánt hanganyagot és ezért a mérés nem tudja megmutatni, hogy utóbbit hogyan módosítaná a készülék? Magyarán a mérések, a mérőjelek inadekvátsága miatt nem tudják megmutatni, hogy mire számíthatunk, ha egy készülék hangzására vagyunk kíváncsiak?
Vagy egyszeűen azt sem tudjuk, hogy mit is kellene mérni és azért látunk ilyen-olyan méréseket, mert azt tudjuk csak mérni? Mint az egyszeri melós, akinek egy kalapácsa van csupán és ezért mindent szögnek lát?
Komolyan is kérdezem, nem csak irónikusan.
A meresek mindenhatosagarol van szo, es feltelezgetunk gigapontos meresek jok vagy sem? Miutan ezek alapjan osztalyozgattok es utana jon egy ilyen szo, hogy “feltetelezzuk”? Komolytalan az egesz, mar bocs.
Amúgy én nem rangsorolgatok SINAD alapján, úgyhogy ezt kérlek ne húzd rám (többes szám második személyt használtál és nekem válaszoltál)!
Oké, tehát egy szinten túl nem tudjuk (jelenleg) megmérni, hogy mitől szól egy készülék úgy ahogy.