Általában a hifiről

[Rock60]

Arra kérnék szépen kielégítő választ, hogy az ún. "antihifisták" mi a csudát keresnek itt?

Nem is tudom... Hogy bosszantsák a hifistákat ?

[revox]

amúgy Ti haladtok bármit is előre ezekkel a beszélgetésekkel? Mert ez nekem kb úgy néz ki, mint amikor a vidéki kocsmában, borgőzős állapotban a politikáról és a fociról társalognak a vendégek, miközben Pista bicajáról lelopják az ottfelejtett gázpalackot

a hifista bizonyos értelemben nem túl hízelgő szó. nagyjából azokat -is- jellemzik ezzel a jelzővel, aki nem képes túllátni azon, hogy a zenereprodukció nem csak a száraz fizikai megnyilvánulásokról szól, hanem attól jóval mélyebb információ kinyeréséből. nevezzük eme utóbbit művészetnek, mondanivalónak. de jelenthet ezt is, azt is.

[Rock60]

Kiemelt antihifistaként hozzászólnék, még ha ez ellenszenvet vált is ki.

Miért lettem én anti? - Nem volt/nincs pénzem jobb eszközökre, avagy kritikán aluli a hallásom, süket vagyok, ezért próbálom így védeni a kis lelkemet? Meggyőzni próbálok másokat is, hogy így gondolkodjanak, hogy ez által is könnyebben elfogadjam magam? Mindenki azt gondol, amit akar, szeretne, én tudom a választ.

Több meghatározó mozzanat volt összességében sem hosszú, de igaz hifistaként főleg rövid pályámon, ami. Mert először én is az voltam. Mindent hallottam. Az új kábel járódását, a saját jumper hatását, a kettős vezetékelésnél a 10cm-rel hosszab magashoz vezető párt az egyenlő hosszhoz képest, minden zenét a leghájrezebb minőségben szereztem be, programok tweak-ek, kristályok, asio, wasapi, unikum parafa gyugóval, minden. Párhuzamosan kezdtem "okosodni" itt, és azon a "műszaki informatikus" oldalon.

Mi indított az antisodás útján el? A nyitottság. Igen, a NYITOTTSÁG. Nyitott voltam próbára tenni magamat, hogy tényleg úgy érzékelem a "valóságot", mint azt hiszem.

A mozzanatok, ja igen...

Amikor előfizettem Tidal-re Spoty-val párhuzamosan, hallottam a különbséget. Akkor is, amikor nem volt, mert véletlen ugyan azt indítottam. Első nagy döbbenésem, mire képes az agyam, hogy becsapjon???

Aztán Alex Malaca. Nem lehetett elégedett, mert mindenki azt mondta neki. Akkor is sokan lehurrogtak, mert kipróbáltam, hogy milyen valós különbséget hallok egy audiofil Myryad és egy dzsunka szemét műanyag Teknkiksz között. Vagy éppen DAC-ok között. A tapasztalatot leírtam. Mindenki röhögött, csak én nem. Gondolom, mindenki levaktesztelte a jelenséget, azért a magabiztosság.

Formátumok tesztje, VoidXs programja által. Vakteszt eredménye: annyira nem is vagyok süket! Átlag felett teljesítettem. :O Lehet, hogy nem is én látom rosszul a dolgokat? Hány ember próbálta ki ezt a tesztet, vagy hasonlót?

Életem "legnyugodtabb hangú", zajoktól mentes forrásait szereztem be. -- Az nem lehet, ilyet ne is írjak! Csak a héjend adhat megfelelő minőséget és megnyugvást, hát neked kis süket csórónak ez is jó?!?

Aztán műszaki megoldásokat kerestem és találtam az akusztikai problémák enyhítésére. -- Nem lehet! Ez nem audiofil!!! Csóró vagy, és bot a füled!

Csoda, ha az ember elfordul a klasszikus audiofílségtől?

Nehéz erre mit mondani.
Bennem pl. semmilyen ellenszenvet nem vált ki, amit leírtál, inkább sajnálom, hogy ezt a konkluzíót vontad le a tapasztalataid alapján.
Az a helyzet, hogy rengeteg impulzus éri az egyszeri hifistát ebben a közegben. Alapvetően az épülésünkre szolgál és én rengeteget tanultam, de szalasztottam is el olyan elektronikát, amiről a szirénhangok beszéltek le, azt a mai napig sajnálom.
Nem túl rég privátban panaszkodta el X fórumtárs nekem, hogy milyen kiállhatatlan Y. Azt mondtam Neki, hogy próbálja kihámozni a mondandójából azt, amit hasznosnak vél és az épülését szolgálja, és amivel nem ért egyet, vagy bántja, azt engedje el.
Olyan nincsen, hogy valaki csak hülyeséget mond, a másik meg csak bölcsességet, mindenki tanácsa, tapasztalata jól jöhet egyszer.
A sok tanács mellett elsősorban a füledre kell támaszkodjál, és egy szint fölött, ha tetszik valami, mondhat bárki bármi negativot, nem kell vele foglalkozni.
Minden szinten meg lehet találni a számodra kielégítően jó hangzást - erről pl. revox mester több példát hozott már fel korábbi oldalakon.
De először is tisztázni kell magadban, hogy alapvetően motiváló - e még számodra valamennyire a zene raprodukciójának az élvezete.
Én ezt kívánom Neked !
Ha igen, akkor már nem is vagy antihifista.

[VoidX]

<milyen sok szó, és mennyire feleslegesen>

Jegyezzük meg, hogy emberünk továbbra se vette a fáradságot, hogy három kattintással megnézze, vajon TCP vagy UDP csomagok repkednek a hálózatán, amikor zenél. De a só csak ömlik.

[audioline]

Arra kérnék szépen kielégítő választ, hogy az ún. "antihifisták" mi a csudát keresnek itt?

[-KP-]

Mi indított az antisodás útján el? A nyitottság. Igen, a NYITOTTSÁG. Nyitott voltam próbára tenni magamat, hogy tényleg úgy érzékelem a "valóságot", mint azt hiszem.

A mozzanatok, ja igen...

Amikor előfizettem Tidal-re Spoty-val párhuzamosan, hallottam a különbséget. Akkor is, amikor nem volt, mert véletlen ugyan azt indítottam. Első nagy döbbenésem, mire képes az agyam, hogy becsapjon???

Aztán Alex Malaca. Nem lehetett elégedett, mert mindenki azt mondta neki. Akkor is sokan lehurrogtak, mert kipróbáltam, hogy milyen valós különbséget hallok egy audiofil Myryad és egy dzsunka szemét műanyag Teknkiksz között. Vagy éppen DAC-ok között. A tapasztalatot leírtam. Mindenki röhögött, csak én nem. Gondolom, mindenki levaktesztelte a jelenséget, azért a magabiztosság.

Formátumok tesztje, VoidXs programja által. Vakteszt eredménye: annyira nem is vagyok süket! Átlag felett teljesítettem. :O Lehet, hogy nem is én látom rosszul a dolgokat? Hány ember próbálta ki ezt a tesztet, vagy hasonlót?

Életem "legnyugodtabb hangú", zajoktól mentes forrásait szereztem be. -- Az nem lehet, ilyet ne is írjak! Csak a héjend adhat megfelelő minőséget és megnyugvást, hát neked kis süket csórónak ez is jó?!?

Aztán műszaki megoldásokat kerestem és találtam az akusztikai problémák enyhítésére. -- Nem lehet! Ez nem audiofil!!! Csóró vagy, és bot a füled!

Csoda, ha az ember elfordul a klasszikus audiofílségtől?

Ajánlom ezt a videót amin Floyd Toole előadását láthatod, aki a Harman International egyik legismertebb személye volt. Ha van idő nézd az elejéről az egészet. De az érdekes rész itt kezdődik:

https://youtu.be/zrpUDuUtxPM?t=665

[asebestyen]

Az antihifizmus megjelenésének egyik kiváltó oka, hogy (nagyon)sokszor egy, a hifista által szubjektíve "tapasztalt" jelenséget műszakilag akarnak megmagyarázni - rosszul - a hifisták. (...)

(...)
(...)
(...)
Nem értem, kik is ezek az antihifisták ?
Emberek, akik nem hifiznek, mert csak, vagy emberek, akik hifiznének, de nem, mert elegük lett a miből is ?
Azzal, hogy rájöttek, hogy tapasztalatot adattáblák böngészésével még a digitális világban sem lehet pótólni és annyit nekik már nem ér ? Pech...

Definíció:
Az antihifisták halmaza azon személyeket vagy csoportokat fedi le, akik
- mozgalmárias buzgósággal,
- aktivista lendülettel,
- hivatásszerűen,
- helyenként messiástudattal, helyenként érdekek mentén,
- rendszeresen tesznek, tevékenykednek
a hifisták hifistasága, illetve a hifisták személye ellen.

Hogy adott antihifisták mi okból váltak antihifistává, annak sok oka tud lenni, például a fentebb vázolt okok.

------------------------------------------------
Disclaimer: Egyébként a magam részéről a hifisták halmazába lehetőleg csak azokat sorolom, akik a hangminőséges, ezáltal zeneélvezetes otthoni zeneművészet-hallgatás céljából hobbiskodnak az ehhez szükséges műszaki eszközök elméletével és gyakorlatával. Zeneművészet. Nem zeneipar. A hifistaság művelődés.

Az a baj, nem tudod definiálni sem a hangminőséget sem a zeneművészetet - kizárva a zeneipart persze, ami ha jól sejtem egy degradáló fogalom Nálad - hacsak nem kezded el szubjektivizálni.
Gyakorlatilag az antihifistákra adott definíciód ugyanannyira illik a hifistákra is, mint az antihifistákra.
Hogy ebből mi következik, mindenki döntse el maga. :)

[denesdr]

Egyébként a magam részéről a hifisták halmazába lehetőleg csak azokat sorolom, akik a hangminőséges, ezáltal zeneélvezetes otthoni zeneművészet-hallgatás céljából hobbiskodnak az ehhez szükséges műszaki eszközök elméletével és gyakorlatával. Zeneművészet. Nem zeneipar. A hifistaság művelődés.

Ki határozza meg, hogy milyen eszközök is szükségesek hozzá? Mármint a konzerv megfelelően magas minőségű tálalásához. Mi az ami már elég magas minőségő evőeszköz ehhez? Az ezüst étkészlet? Gondolom abból sem ám akármelyik...
Ja, amúgy én szeretem a konzervet, akár a dobozából is, kézzel.

[Sosztakovics]

A hifi egy technikai sport. Akit egyáltalán nem érdekel a kütyüzés, csak a zene, az zenével foglalkozó fórumokon szédeleg.

Biztos ? ...

Kb annyira sport a hifizés, mint a sakkozás.

[kammerer]

Az antihifizmus megjelenésének egyik kiváltó oka, hogy (nagyon)sokszor egy, a hifista által szubjektíve "tapasztalt" jelenséget műszakilag akarnak megmagyarázni - rosszul - a hifisták. (...)

(...)
(...)
(...)
Nem értem, kik is ezek az antihifisták ?
Emberek, akik nem hifiznek, mert csak, vagy emberek, akik hifiznének, de nem, mert elegük lett a miből is ?
Azzal, hogy rájöttek, hogy tapasztalatot adattáblák böngészésével még a digitális világban sem lehet pótólni és annyit nekik már nem ér ? Pech...

Definíció:
Az antihifisták halmaza azon személyeket vagy csoportokat fedi le, akik
- mozgalmárias buzgósággal,
- aktivista lendülettel,
- hivatásszerűen,
- helyenként messiástudattal, helyenként érdekek mentén,
- rendszeresen tesznek, tevékenykednek
a hifisták hifistasága, illetve a hifisták személye ellen.

Hogy adott antihifisták mi okból váltak antihifistává, annak sok oka tud lenni, például a fentebb vázolt okok.

------------------------------------------------
Disclaimer: Egyébként a magam részéről a hifisták halmazába lehetőleg csak azokat sorolom, akik a hangminőséges, ezáltal zeneélvezetes otthoni zeneművészet-hallgatás céljából hobbiskodnak az ehhez szükséges műszaki eszközök elméletével és gyakorlatával. Zeneművészet. Nem zeneipar. A hifistaság művelődés.

[Rock60]

A hifi egy technikai sport. Akit egyáltalán nem érdekel a kütyüzés, csak a zene, az zenével foglalkozó fórumokon szédeleg.

Biztos ? ...

[revox]

Nem értem, kik is ezek az antihifisták ?
Emberek, akik nem hifiznek, mert csak, vagy emberek, akik hifiznének, de nem, mert elegük lett a miből is ?
Azzal, hogy rájöttek, hogy tapasztalatot adattáblák böngészésével még a digitális világban sem lehet pótólni és annyit nekik már nem ér ? Pech...

Kiemelt antihifistaként hozzászólnék, még ha ez ellenszenvet vált is ki.

Miért lettem én anti? - Nem volt/nincs pénzem jobb eszközökre, avagy kritikán aluli a hallásom, süket vagyok, ezért próbálom így védeni a kis lelkemet? Meggyőzni próbálok másokat is, hogy így gondolkodjanak, hogy ez által is könnyebben elfogadjam magam? Mindenki azt gondol, amit akar, szeretne, én tudom a választ.

Több meghatározó mozzanat volt összességében sem hosszú, de igaz hifistaként főleg rövid pályámon, ami. Mert először én is az voltam. Mindent hallottam. Az új kábel járódását, a saját jumper hatását, a kettős vezetékelésnél a 10cm-rel hosszab magashoz vezető párt az egyenlő hosszhoz képest, minden zenét a leghájrezebb minőségben szereztem be, programok tweak-ek, kristályok, asio, wasapi, unikum parafa gyugóval, minden. Párhuzamosan kezdtem "okosodni" itt, és azon a "műszaki informatikus" oldalon.

Mi indított az antisodás útján el? A nyitottság. Igen, a NYITOTTSÁG. Nyitott voltam próbára tenni magamat, hogy tényleg úgy érzékelem a "valóságot", mint azt hiszem.

A mozzanatok, ja igen...

Amikor előfizettem Tidal-re Spoty-val párhuzamosan, hallottam a különbséget. Akkor is, amikor nem volt, mert véletlen ugyan azt indítottam. Első nagy döbbenésem, mire képes az agyam, hogy becsapjon???

Aztán Alex Malaca. Nem lehetett elégedett, mert mindenki azt mondta neki. Akkor is sokan lehurrogtak, mert kipróbáltam, hogy milyen valós különbséget hallok egy audiofil Myryad és egy dzsunka szemét műanyag Teknkiksz között. Vagy éppen DAC-ok között. A tapasztalatot leírtam. Mindenki röhögött, csak én nem. Gondolom, mindenki levaktesztelte a jelenséget, azért a magabiztosság.

Formátumok tesztje, VoidXs programja által. Vakteszt eredménye: annyira nem is vagyok süket! Átlag felett teljesítettem. :O Lehet, hogy nem is én látom rosszul a dolgokat? Hány ember próbálta ki ezt a tesztet, vagy hasonlót?

Életem "legnyugodtabb hangú", zajoktól mentes forrásait szereztem be. -- Az nem lehet, ilyet ne is írjak! Csak a héjend adhat megfelelő minőséget és megnyugvást, hát neked kis süket csórónak ez is jó?!?

Aztán műszaki megoldásokat kerestem és találtam az akusztikai problémák enyhítésére. -- Nem lehet! Ez nem audiofil!!! Csóró vagy, és bot a füled!

Csoda, ha az ember elfordul a klasszikus audiofílségtől?

süket vagy >> ha nem, csóró vagy >> ha nem, sóher vagy >> ha nem, süket vagy


youtu.be/xVAvMIhvqfk

[revox]

Egykor a verandán olvasgatva azt gondoltuk...

Nem foglalnám a tárhelyet egy A/4 - nyi idézettel.
A hifisták kikarakírozása, kifigurázása, pellengérre állítása biztosan roppant szórakoztató és vicces, de már rég nem újdonság.
Azt nem tudom még, hogy a könyvek olvasását érdemben mennyire segíti az olvasószoba akusztikai kezelése ? Érdemes vele szerinted foglalkozni ?

a hifi egy technikai sport. akit egyáltalán nem érdekel a kütyüzés, csak a zene, az zenével foglalkozó fórumokon szédeleg

[fererencz]

Nem értem, kik is ezek az antihifisták ?
Emberek, akik nem hifiznek, mert csak, vagy emberek, akik hifiznének, de nem, mert elegük lett a miből is ?
Azzal, hogy rájöttek, hogy tapasztalatot adattáblák böngészésével még a digitális világban sem lehet pótólni és annyit nekik már nem ér ? Pech...

Kiemelt antihifistaként hozzászólnék, még ha ez ellenszenvet vált is ki.

Miért lettem én anti? - Nem volt/nincs pénzem jobb eszközökre, avagy kritikán aluli a hallásom, süket vagyok, ezért próbálom így védeni a kis lelkemet? Meggyőzni próbálok másokat is, hogy így gondolkodjanak, hogy ez által is könnyebben elfogadjam magam? Mindenki azt gondol, amit akar, szeretne, én tudom a választ.

Több meghatározó mozzanat volt összességében sem hosszú, de igaz hifistaként főleg rövid pályámon, ami. Mert először én is az voltam. Mindent hallottam. Az új kábel járódását, a saját jumper hatását, a kettős vezetékelésnél a 10cm-rel hosszab magashoz vezető párt az egyenlő hosszhoz képest, minden zenét a leghájrezebb minőségben szereztem be, programok tweak-ek, kristályok, asio, wasapi, unikum parafa gyugóval, minden. Párhuzamosan kezdtem "okosodni" itt, és azon a "műszaki informatikus" oldalon.

Mi indított az antisodás útján el? A nyitottság. Igen, a NYITOTTSÁG. Nyitott voltam próbára tenni magamat, hogy tényleg úgy érzékelem a "valóságot", mint azt hiszem.

A mozzanatok, ja igen...

Amikor előfizettem Tidal-re Spoty-val párhuzamosan, hallottam a különbséget. Akkor is, amikor nem volt, mert véletlen ugyan azt indítottam. Első nagy döbbenésem, mire képes az agyam, hogy becsapjon???

Aztán Alex Malaca. Nem lehetett elégedett, mert mindenki azt mondta neki. Akkor is sokan lehurrogtak, mert kipróbáltam, hogy milyen valós különbséget hallok egy audiofil Myryad és egy dzsunka szemét műanyag Teknkiksz között. Vagy éppen DAC-ok között. A tapasztalatot leírtam. Mindenki röhögött, csak én nem. Gondolom, mindenki levaktesztelte a jelenséget, azért a magabiztosság.

Formátumok tesztje, VoidXs programja által. Vakteszt eredménye: annyira nem is vagyok süket! Átlag felett teljesítettem. :O Lehet, hogy nem is én látom rosszul a dolgokat? Hány ember próbálta ki ezt a tesztet, vagy hasonlót?

Életem "legnyugodtabb hangú", zajoktól mentes forrásait szereztem be. -- Az nem lehet, ilyet ne is írjak! Csak a héjend adhat megfelelő minőséget és megnyugvást, hát neked kis süket csórónak ez is jó?!?

Aztán műszaki megoldásokat kerestem és találtam az akusztikai problémák enyhítésére. -- Nem lehet! Ez nem audiofil!!! Csóró vagy, és bot a füled!

Csoda, ha az ember elfordul a klasszikus audiofílségtől?

[kammerer]

Nem mérvadásul, csak érdekességképpen, szemlélet(esség) végett, csakis AZOKNAK, AKIKET ÉRDEKEL (vagyis mindenki görgessen tovább, höhö), kerestem praktikus összefoglalót arra a kérdésre, hogy miért használnak streamingszolgáltatások UDP-t a TCP "helyett" - ha (HA!) UDP-t használnak. Hogy ne én, ismert hülyegyerek foglaljam össze, hanem a földgolyó valamely illetékese (de mondom, nem mérvadásul idézem, csak esetleges érdeklődők számára).

Jelen esetben mindegy, hogy zene vagy videó streamingról van szó, a szemlélet a lényeg. (Videóban a NETFLIX például állítólag [valós] TCP-t használ, például a Youtube anno ugyebár a jól megmarketingelt QUIC-et vezette be az UDP alapú fantázianevek serege közé, és manapság már esetleg rendszeresen használ TCP-t is, például úgymond "ha a QUIC nem működik"... - ez most mindegy, nekünk a zenestreamszolgáltatók érdekesek [közte mára már nyilván a videós részleggel összefonódott technológiát használó Youtube Music is...], azazhogy a zenestreamszolgáltatók - ahogy fogalmaztam -, "eleddig" jellemzően mit használtak és miért.)
Szóval a feljebb feltett kérdés általam talált összefoglalásai közül talán a legpraktikusabb rövidke:

-------------------------------------
"Streaming audio and video applications often use UDP (User Datagram Protocol) instead of TCP (Transmission Control Protocol) for several reasons:
Real-time Transmission: UDP is a connectionless protocol, which means it does not establish a connection before transmitting data. This makes it ideal for real-time applications like streaming, where a small amount of delay is acceptable, and the priority is to deliver data as quickly as possible.
Lower Overhead: UDP has less overhead than TCP because it does not require the same level of error checking and retransmission of lost packets. This can be beneficial for streaming applications where a small amount of packet loss is acceptable, and the focus is on continuous delivery of data.
Multicasting and Broadcasting: UDP supports multicasting and broadcasting, allowing a single stream of data to be sent to multiple recipients simultaneously. This is useful for streaming applications that need to reach a large audience without individual connections for each recipient.
Control Over Data Transmission: With UDP, applications have more control over how data is transmitted, including the ability to prioritize certain packets and manage the flow of data more directly.

While UDP offers advantages for streaming applications, it's important to note that it does not provide the same level of reliability and error correction as TCP. Therefore, streaming applications using UDP may need to incorporate their own error correction and packet loss recovery mechanisms."
----------------------------------------------
Azazhogy:
- real-time folyam(atos) átviteli követelmények, tehát a lehető leggyorsabb átvitel mint prioritás, lásd kapcsolatnélküliség...;
- sávszélesség-takarékoskodás (anyagi okokból is), lásd az átvitel folyamatossága mint prioritás, bizonyos mértékű csomagvesztés eltűrése;
- műsorszórás rugalmas praktikussága, könnyűsége http-n a nagymennyiségű, egyszerre sokfelé "sugározandó" streamanyagra vonatkozóan (lásd kapcsolatnélküliség, nincs az a sokat emlegetett "kézfogás"...), lásd nagyméretű, földrajzilag is kiterjedt közönség egyszerre elérése http-n műsorszórás jelleggel mint prioritás;
- az adatfolyam (stream) folyamatossága alkalomadtán jobban szabályozható UDP-vel...

Nézzük meg az idézet utolsó bekezdését: Ugyebár az UDP nem biztosítja az összes adatcsomag TCP-szintűen megbízható célbajuttatását, ezért "előfordulhat", hogy az UDP-t használó streamingszolgáltatásokat működtető alkalmazásoknak hibajavító, "csomaghelyreállító" mechanizmusokat is "be kell" építeniük a folyamatba. Ugyebár erről papoltam, hogy az alapból UDP-t használó "elterjedtebb" zenestreamszolgáltatók egy ideje megpróbálják a kapcsolat egyéb layereiben a TCP-jellegű paramétereket is belevinni a működésbe, és ezt különféle fantázianevekkel megmarketingelni - néhány évvel ezelőtt sorra jöttek ezek a fantázianevek, lásd az említett QUIC-et is, és persze ilyen a kolléga Spotify-os hivatkozásában marketingelt BBR is (amely hivatkozásban ugyebár a Spotify marketingesei önmagukat marketingtevékenységhez illően egészen otromba módon buktatják le, hogy UDP alapú a stream, amit TCP-znek az ismert marketingokokból - a BBR jelen esetben eleve a TCP-pótléka az UDP hátrányainak részleges kiegyenlítésére).

Az "elterjedtebb" zenestreamszolgáltatók alapból UDP-n indultak, mert olcsóak akartak lenni, a zenei hangminőség smafu volt (mindig minden alól van kivétel, sőt, Schrödinger kétállapotú macskája is játszik álmában egymással). Aztán elkezdett a hangminőség vagy legalább annak a látszata is fogyasztói szempont lenni, mert elkezdett a hifisták egyre nagyobb része is rákapni a streamre, jöttek a fantázianevek a TCP-szerűsítéshez vagy legalább a látszatához. És ma már nyilván jönnek vagy jönni fognak esetleg garmadával a valós TCP alapú zenestreamszolgáltatások is, mert beérkezett oda is a nagyfelbontás, és nagyfelbontáson már végképp fontos lesz a megbízható hangminőség is, és az azzal járó költségeket egyre inkább hajlandóak megfizetni a fogyasztók. Most már egyre inkább lehet üzleti modelt bazírozni TCP-költségű zenestreamszolgáltatásra. Például puszta kibic lévén is esetleg (nem biztos) ráncolnám a homlokom, ha például a Tidal 192 kHz-e UDP-n folyna, nem pedig valós TCP-n. Az igényesebb zenestreamszolgáltatók nyilván haladnak/haladni fognak a valós TCP-felé - akadt hozzá elegendő vásárlóerő a fogyasztók részéről. (Például hogy cables ismerőse ugyanolyan kiszámíthatóan egyforma minőséget kapjon adott zenekiadvány streamjéről, mint az otthoni lejátszóiról.)

[akvapark]

A "HiFi" érzékelésének változása, fejlődése okán érdemes az oly sokszor emlegetett HFM-et időrendben elolvasni. Talán nem is csak Darvasék véleményét, hanem a HHH cikkeit.
Először megjelennek az állványok(hangsugárzó, majd készülék), majd a kábelek (IC hangsugárzó, hálózat sorrendben) és mindegyik hoz valami változást.
Pontosan leírható karakterrel jellemezték ezeket a sokáig másodrangú szereplőknek hitt tárgyakat.
Magam nagyon sajnáltam a PWB irányába való elkanyarodást, de hát D.L. is leírta: "A HFM másik 3 szerkesztője nem tulajdonít ezeknek a varázslásoknak jelentőséget."

[Rock60]

Egykor a verandán olvasgatva azt gondoltuk...

Nem foglalnám a tárhelyet egy A/4 - nyi idézettel.
A hifisták kikarakírozása, kifigurázása, pellengérre állítása biztosan roppant szórakoztató és vicces, de már rég nem újdonság.
Azt nem tudom még, hogy a könyvek olvasását érdemben mennyire segíti az olvasószoba akusztikai kezelése ? Érdemes vele szerinted foglalkozni ?

[pärt]

Egykor a verandán olvasgatva azt gondoltuk, ha veszünk egy komoly olvasólámpát, attól majd jobban élvezzük az olvasást, közelebb kerülünk a könyvekhez...

Gyönyörű.
Talán az előző napok tanulságaival okosabban kiegészíthető az e-bookra letöltött könyvek szövegromlásával, hiányossá vált fejezetek kérdésével, valamint az ortodox papírkönyveseknél jelentkező
problémával, hogy egy-egy pörkölszaftos kézzel lapozás után képes-e a könyvük a megvásárlás idején még hibátlan olvasási élményt biztosítani. Esetleg a fórumokon késhegyre menő viták is érdekesek lehetnek, ahol a tagok a könyveiken - de csakis a sajátjaikon! - keresztül élvezett karakterleírások mélységét méltatják, hozzátéve, hogy adott esetben egy olcsó puhafedelessel esélyük sem lett volna megérteni a főhős motivációját, továbbá az amabban lévő tájleírás alapján ők egy szelíd csalitost képzeltek el, holott a limitált kiadás alapján az egy végtelen mező, távolban kéklően felsejlő bércekkel.
Meg talán azzal az örök kérdéssel, hogy állíthatja-e magáról bárki is felelősséggel, hogy teljes mélységében képes befogadni a könyvélményt, ha soha még egy közepes kis novellát sem kalapált össze.

[Rock60]

Az antihifizmus megjelenésének egyik kiváltó oka, hogy (nagyon)sokszor egy, a hifista által szubjektíve "tapasztalt" jelenséget műszakilag akarnak megmagyarázni - rosszul - a hifisták. Műszaki tényeket nem lehet hozzáigazítani a szubjektumhoz, mert úgyis leválik róla. :)
2 lehetőség adódik. Csak szubjektíve kell döntéseket hozni hifivel kapcsolatban, és a kommunikációban is csak az ahhoz tartozó kifejezéseket használni, vagy komolyabban kell nekifeküdni a műszaki megoldásoknak, semmiképpen nem olyan elméleteket gyártani, amik tényszerűen és könnyedén cáfolhatóak.

Ez igazán jó megközelítése a kérdéskörnek, de egy kicsit leegyszerűsíti a problémát.

Én bevallom, ámulva olvastam az utóbbi oldalakon zajló vitát/párbeszédet, és mint bevallottan full hozzá nem értőként is érdekesnek tűnik a téma.
Engem az eredeti felvetés szempontjából, tudniilik, hogy egy streamelt zene holt biztos - e, hogy ma is pont úgy szól, mint holnap fog, az olvasottak után hajlok rá, hogy talán igen, vagy nem ? De, talán nincs is akkora jelentősége...

Az első mondatomra kapcsolódva.
Aki végighifizte az elmúlt pár évtizedet, de akár csak egy évet és elég szenzitíven áll a kérdéshez, megtapasztalhatta, hogy mennyi minden nem magyarázható kizárólag technikai alapon a hifiben, és sok mindenben bevallottan alig tudunk még valamit. Hány beszélgetés, kérdés - felelek zárul azzal, hogy " passz, meg kell hallgatni "...
Miért szól az egyik kábel így, a másik úgy, miért is tetszik egy gyengébb mérési eredményt produkáló dac jobban a másiknál, az izolációk miért viselkednek annyi féle képen...
Nem akarok több példát felhozni, gondolom mindenkinél tele van a padlás hasonló tapasztalatokkal.
Oda szeretnék csak kilukadni, hogy azt szoktuk meg - különösen az analóg szférában szocializálódottak, hogy kb. semmi nem biztos, amiről a szakemberek, tervezők azt állították, hogy de.
A szkepticizmus ebből fakad, és e miatt rendesen alá kell támasztani millió szakmai érvvel valamit - ez kb most megtörtént - hogy el is higgyük, hogy talán úgy van.

Nem értem, kik is ezek az antihifisták ?
Emberek, akik nem hifiznek, mert csak, vagy emberek, akik hifiznének, de nem, mert elegük lett a miből is ?
Azzal, hogy rájöttek, hogy tapasztalatot adattáblák böngészésével még a digitális világban sem lehet pótólni és annyit nekik már nem ér ? Pech...

[revox]

Azért van ellenpélda is. Én ismerek olyan zenészt (filharmónikásat) aki bigott hifista.
Nem is kicsit. Nekem csak egyszer adott tanácsot kb. 2005-ben, de az bejött. (Még az egyik - megnevezni nem kívánt - hifis újságnak is volt munkatársa az illető.)
Aztán van egy másik ismerősöm (bár inkább a szüleim ismerősei) akinek igazából a fiukból lett nagy zenész, de a szülők is zenéltek, és náluk is elég komoly hifi rendszer volt. (Legalább is amikor utoljára - jó régen - láttam.)

nyilván van, én is ismerek. elég sok képzett zenész van, de meglepő hifik vannak, meglepő embereknél. volt NAD3020 is. de persze, én is ismerek,aki 2A3 triódákkal zenél otthon, vagy 300B kondoval

[Snipi]

Azért van ellenpélda is. Én ismerek olyan zenészt (filharmónikásat) aki bigott hifista.
Nem is kicsit. Nekem csak egyszer adott tanácsot kb. 2005-ben, de az bejött. (Még az egyik - megnevezni nem kívánt - hifis újságnak is volt munkatársa az illető.)
Aztán van egy másik ismerősöm (bár inkább a szüleim ismerősei) akinek igazából a fiukból lett nagy zenész, de a szülők is zenéltek, és náluk is elég komoly hifi rendszer volt. (Legalább is amikor utoljára - jó régen - láttam.)

[Luxor Audio]

Valahogy az jutott eszembe, hogy mi, hifisek olyanok vagyunk, mint az az olvasó, aki a tipográfiában, a használt betűkészlet esztétikájában legalább akkora gyönyörűséget talál, mint magában a regényben...

Egykor a verandán olvasgatva azt gondoltuk, ha veszünk egy komoly olvasólámpát, attól majd jobban élvezzük az olvasást, közelebb kerülünk a könyvekhez.

Aztán az olvasóköri barátaink tanácsára szereztünk speciális olvasófotelt is, majd vettünk a lámpához lineáris tápegységet különleges kábelezéssel, High-End szemüveget és fűthető olvasó pulóvert, a fotel lábai alá pedig alaszkai feketemedve karmaiból készített alátéteket raktunk. Építettünk könyvolvasó szobát is dedikált tápellátással, fényszigeteléssel és extra világítással. A szoba falaira legendás nyomdászok és regényhősök képeit függesztettük, akiknek később már a nevét sem tudtuk.

Olvasási körülményeink fejlesztése közben lassan leszoktunk a könyvolvasásról, időnk sem volt rá, inkább a szép betűket nézegettük, sőt össze is ollóztunk magunknak karaktérkészleteket, amiknek összeolvasva ugyan semmi értelme nem volt, de nagyon jól néztek ki. Aki lusta volt válogatni, az 990 €-ért megvehette a gyári válogatásokat, amikből ugyanúgy nem lehetett értelmes mondatokat összerakni, de legalább díszcsomagolásban küldték sorszámozva és a legnevesebb nyomdászok aláírásával.

A híresebb nyomdák nevét felvéve rajongói klubok alakultak, akik lankadatlanul szapulták a többieket és esküdöztek, hogy valósághű könyvet csak az általuk favorizált intézmény képes készíteni, az ott használt különleges, pingvinkönnyből kinyert pigmentek képesek hozzáadni azt a kis extrát, amitől a High-End olvasási élmény kiteljesedhet. Természetesen minden könyv, ami máshol készül, vállalhatatlan gagyi és akik azokat olvassák, maguk is szélsőségesen igénytelenek, különös tekintettel a mai fiatalokra, akik még a villamoson is képesek olvasni (miként mi is tettük gyerekkorunkban). Miattuk tartunk kulturálisan ott, ahol!

Majd megérkezett az eBook, ami újabb vásárlási hullámot és vitákat indított el. Akkora divat lett, hogy mindenki vett belőle, még az olvasni nem tudók is. Néhányan otthon, a garázsban és a munkahelyükön is tartottak egy-egy példányt, nehogy egy percre is olvasás nélkül maradjanak. Az egyszerűbb modellek mellett megjelentek a High-End típusok is, amik ingyenes könyvletöltést és 16K UHD Pro XXL minőségű képet ígértek, meg virtuális fénygenerátort is adtak melléjük extra alacsony fényzajjal, ami jót tesz a szemnek és a vastagbélnek. Bár utóbbi jelenséget soha senki nem tudta bizonyítani, kiközösítettük azokat, akik megkérdőjelezték a fénygenerátor jótékony hatását, hiszen az közismert tény volt, az internet is megírta.

Reméltük, hogy attól leszünk valakik, ha megvesszük a legdrágább modelleket, meg így bekerülhettünk a VIP olvasóklubokba, ahonnan lesajnálva tekintettünk az ócska fotelekben papírkönyvet olvasgatókra. Ennek rendszeresen hangot is adtunk, hogy nekik fogalmuk sem lehet arról, milyen is az igényes könyvolvasás, ne is próbáljanak erről véleményt alkotni, csak mi tudhatjuk.

Rendeztünk könyvolvasási kiállításokat, ahol eleinte könyvek voltak kiállítva, ezeket ékesszóló írók és hozzáértő kritikusok mutatták be. Majd leváltották őket a könyvolvasást segítő speciális eszközök, előkerültek a könyvnyomtatás őskorából származó kopott masinák, amik előtt remegő lábakkal és könnyes szemekkel hódoltunk, hiszen mégiscsak az analóg nyomda volt az igazi, a digitális technika ölte meg a könyvolvasást, ezt mindenki tudja.

Szerveztünk nyomdalátogatásokat is, hogy megismerhessük a könyvkészítés rejtelmeit és leszólhassuk a nyomdászokat, akiknek fogalmuk sincs a saját szakmájukról. Hangosan hahotáztunk azon, hogy az ipari nyomdagépekből egyszerű kábelek és csövek lógtak ki, meg hogy olcsó ipari festéket használtak. Eleinte az író-olvasó találkozóknak is volt sikere, de egyre kevesebben jelentkeztek, idővel meg is szűntek az ilyen rendezvények, már senkit nem érdekeltek az írók gondolatai, pláne hogy legtöbbjük kézzel, vagy ócska írógéppel írt. Leszoktunk a könyvtárlátogatásról is az ottani áldatlan körülmények, az igénytelen közönség és a rettenetes minőségű olvasólámpák miatt.

Aztán öreg korunkra rájöttünk, hogy ha kiülünk a verandára az ócska kertiszékre egy kopottas pokróccal, nagyszerű élmény tud lenni a könyvolvasás.

Reading a book.jpeg (63.7 KiB) Megtekintve 844 alkalommal

[revox]

Vannak zenész vevőim is, én nem tapasztaltam szignifikáns eltérést a zenész - nem zenész vonalon az igények és preferenciák vonatkozásában, talán a zenészek az átlagnál valamivel érzékenyebbek a tonális egyensúlyra, és az átlagnál talán kevésbe foglalkoztatja őket szinpadkép milyensége.
A valódi eltérés inkább a kütyüzgető - zeneszerető tengelyen tapasztalható.

Nem voltam kerekskedő soha, de foglalkoztam készülékek felhajtásával a használtpacon, meg beleláttam a kereskedői létbe. Nem vagyok feljogsítva, hogy neveket kiadjak, de a zenészek, igen neves zenészek, igen kevéssel is beérik, ha abból zene szól. És igen, a tonaltásban erősebben gondolkodnak, mint egyéb hifis paraméterekben, bár, ha megcsapja őket az zene atmoszférája,az megérinti. Pärt szépen vetette papírra, hogy feszítenek muzsikosok egy-egy hifimasina mellet a reklámfotókon és mi ezen szoktunk mosolyogni, mert tudjuk jól, hogy ez a réteg, bár érzékeny a minőségre, nem megy el a plafonig, sőt, az ajtókilincsig se




ASebi

A régvolt hifimagazniban már Darvasék megfogalmazták (ez csak pongyola lesz,nem idézet), ha egy hifista azon vitázik egy villamosmérnökkel (akkor a vmérnökök voltak a mumusok, a tanult tudás birtokosai) , hogy hall valamit és a villamosmérnök magyarázza,hogy az miért nem lehetséges, holtbiztos, hogy a hifistának lesz igaza. Viszont, ha ezt a hifista meg is akarja magyarárzni műszakilag, akkor 100%, hogy valami ordító baromságot fog mondani.


cables:
tök igaz,csak, hogy került az asztalra? de ettől tovább is mennék. rengeteg elektronikus, vagy bármilyen könnyeb (bár pl david sylvian mennyire könnyű...) zene is igényli a minőségi megoldásokat


youtu.be/-_P2zGu793Y

[Rock60]

Az utolsó mondatodban elírtál valamit - szerintem.

[cables]

Őszintén szólva nem tudom, hogy kell-e a zenét érteni. Vagy csak arról van szó, hogy aki járatos abban a műfajban, sokat tud zeneszerzőkről, zenészekről az mintegy felfokozott lelki állapotban hallja az adott zenét és jobban élvezi, mint az, aki csak a műfajba belecsöppenve hallgatózik? Most ez ugyanúgy vonatkozik a blues vagy jazz műfajra, mint a klasszikus zenére.
Ugyanis úgy érzem a klasszikus zenét hallgatók talán picit különbnek tartják magukat azoknál, akik a könnyebb műfajokat kedvelik. A zene célja nem az, hogy az érzékeinkre hasson minden magyarázat és képzettség nélkül is?