Én nem becsülném le a kínai állami támogatásokat sem ebben a történetben. Többek között a szállítási költségeket a kínai állam állja. Arról nem beszélve, hogy nem fordítanak olyan összegeket mondjuk környezetvédelemre, munkavédelemre sem, mint a nyugati államok. Viszont az is igaz, hogy egy csomó dolgot olcsóbban gyártanak, mint nálunk, ennek ezer oka van a fentiek mellett is.
Annak érdekében, hogy fenntartsuk ezt a szigetet, szükségünk van bevételre. Te is támogathatsz minket, ha azt szeretnéd, hogy sokáig és stabilan tudjunk működni. Amennyiben élsz ezzel a lehetőséggel, azt mi megköszönjük!
Hálózati audio lejátszók
Re: Hálózati audio lejátszók
erősítő: LZ 7, cd: Marantz CD5000 modifikált, dvd: Cambridge Audio DVD89, lemezjátszó: REGA Planar2+RB250 AN kábel+Roksan Corus Black+Orbit2+Heed Quasar streamer: Electrocompaniet RENA S1+Schiit Bifrost Multibit, hangfal: Triangle Antal EX, kábel: Wireworld, Chord, Valhalla
Re: Hálózati audio lejátszók
Szerintem meg tévedsz. Én gyárttatok Kínában napi szinten. Te igen? Audio ipari terméket is. Én igen, Te mit?diagnet írta: ↑2024.01.30., kedd 14:43Az EU/USA ingerküszöbét a származási ország iránti gyűlölet, az aránytalanul alacsonyabb ár és a keleti fülekre hangoltság miatt nem tudják átütni.wittao írta: ↑2024.01.30., kedd 09:47
Amit sokan hianyolnak, oszinten en is: az ahogy ezek a keszulekek megszolalnak. Ez is lehet naciok kozotti kulonbsegek, elkepzelheto a mernokeik ott is osszeulnek, meghallgatjak es nekik ez tetszik. A vegeredmeny az, hogy egyelore az EU es USA piacok ingerkuszobet a magasabb kategoriaban hiaba probalkoznak nem tudjak atutni… ennek pedig egy oka van: a hang. A kepessegek teruleten mar ott vannak, sot nehol el is huztak.
Ezek a tulajdonságok bizalmatlanságot ébresztenek a boostolt EU/USA árakhoz szokott sznobokban. Csak azt felejtik el, hogy pl. amit itt értéktelen belpiacos távolkeleti autónak hívunk, az ott évtizedekre visszamenően bevált termék.
Az EU/USA piacon akkor lesz értékes valami, ha azt a saját ízlésviláguknak megfelelő csomagolásban kapják. Lásd: BYD.
Ez ugye a branding. Csak azzal van a bökkenő, hogy egy termékvonal életútján a brandingel egyszer kell az elején foglalkozni. Kiválasztani hogyan nézzen ki, hogyan szóljon és onnantól a kínai is tudja az irányt. Korlátlan mennyiségben képes önállóan gyártani.
Mégis amint az aurópai/amcsi kéz belenyúl a folyamatba, 5-100x szorzóval kerül forgalomba a célországban ugyanaz a kategóriájú termék. Persze ezt mindig a helyi adókkal és szálllítási költségekkel magyarázzák, csak azt már a teljesen fogalmatlan felhasználók is megérzik, hogy ez általában max. 50%-ot szokott jelenteni, nem pedig 5x-ös árat. Egy idő után bicskanyitogatóvá válik, hogy a hozzáadott érték többszöröse a profit.
Nem a kínai kap helyi kedvezményeket és nem is veszteségesen termelnek. Hanem egyszerűen úgy építették fel az üzleti tervet, hogy 2 év helyett 20 év alatt akartak meggazdagodni. Mert tudták, hogy az a cash-flow bármilyen külső segítség, extra marketing, kamuzás és woodoo nélkül is tartható lesz. Erre az europai/usa "üzletember" nem képes. Ők inkább vergődnek a különböző fórumokon, hogy az a rohadt 竞赛 megint kihozott egy újabb, olcsóbb, jobb terméket.
Nehogy már megint megpróbáld a szokásos háttérhatalom elméleteddel alátámasztani a saját téveszméidet.
Konkrétan semmi köze nincs itt előítélethez, azért nem veszik meg, mert szar. Ami meg jó, azt megveszik mindenhol.
Nekem nem kell Kínáig mennem, hogy bicskanyitogató profitot érezzek, elég a szomszéd pékségbe elmennem. Ha drágul a benzin, akkor a kenyér drágul, mert sírnak a pékek. Ha olcsóbb a benzin a pékek csendben maradnak, a kenyér ára nem csökken.
És hogy a kínaiak 20 év alatt akarnak meggazdagodni azt még te sem gondolod komolyan... Extra marketingnek nézd meg egy-egy termékük oldalát, fossák mindenféle közösségi oldalon és nyomják le a torkodon a dac-jaikat.
"Kína kihozott egy újabb, olcsóbb, jobb terméket": új az biztos, minden héten, csak győzd megtanulni a nevét. Olcsóbb igen, már részleteztük miért. Hogy jobb-e? Szerinted mindenki ellensége a saját pénzének? Ha most tudnék venni 1000EUR áron egy világverő mérési eredményekkel járó dac-ot, akkor annyira hülye vagyok, hogy 25.000 EUR-ért veszek egy 300x profitrátás, kétes eredető, rosszabb nyugati vackot? Ne vicceljünk már...
Core Audio termékek gyártása, TARA LABS kábelek forgalmazása
MBL, PrimaLuna, PASS Labs, ODEON, NAT Audio, Vivid, Entreq, Esoteric
MBL, PrimaLuna, PASS Labs, ODEON, NAT Audio, Vivid, Entreq, Esoteric
Re: Hálózati audio lejátszók
Az EU/USA ingerküszöbét a származási ország iránti gyűlölet, az aránytalanul alacsonyabb ár és a keleti fülekre hangoltság miatt nem tudják átütni.wittao írta: ↑2024.01.30., kedd 09:47
Amit sokan hianyolnak, oszinten en is: az ahogy ezek a keszulekek megszolalnak. Ez is lehet naciok kozotti kulonbsegek, elkepzelheto a mernokeik ott is osszeulnek, meghallgatjak es nekik ez tetszik. A vegeredmeny az, hogy egyelore az EU es USA piacok ingerkuszobet a magasabb kategoriaban hiaba probalkoznak nem tudjak atutni… ennek pedig egy oka van: a hang. A kepessegek teruleten mar ott vannak, sot nehol el is huztak.
Ezek a tulajdonságok bizalmatlanságot ébresztenek a boostolt EU/USA árakhoz szokott sznobokban. Csak azt felejtik el, hogy pl. amit itt értéktelen belpiacos távolkeleti autónak hívunk, az ott évtizedekre visszamenően bevált termék.
Az EU/USA piacon akkor lesz értékes valami, ha azt a saját ízlésviláguknak megfelelő csomagolásban kapják. Lásd: BYD.
Ez ugye a branding. Csak azzal van a bökkenő, hogy egy termékvonal életútján a brandingel egyszer kell az elején foglalkozni. Kiválasztani hogyan nézzen ki, hogyan szóljon és onnantól a kínai is tudja az irányt. Korlátlan mennyiségben képes önállóan gyártani.
Mégis amint az aurópai/amcsi kéz belenyúl a folyamatba, 5-100x szorzóval kerül forgalomba a célországban ugyanaz a kategóriájú termék. Persze ezt mindig a helyi adókkal és szálllítási költségekkel magyarázzák, csak azt már a teljesen fogalmatlan felhasználók is megérzik, hogy ez általában max. 50%-ot szokott jelenteni, nem pedig 5x-ös árat. Egy idő után bicskanyitogatóvá válik, hogy a hozzáadott érték többszöröse a profit.
Nem a kínai kap helyi kedvezményeket és nem is veszteségesen termelnek. Hanem egyszerűen úgy építették fel az üzleti tervet, hogy 2 év helyett 20 év alatt akartak meggazdagodni. Mert tudták, hogy az a cash-flow bármilyen külső segítség, extra marketing, kamuzás és woodoo nélkül is tartható lesz. Erre az europai/usa "üzletember" nem képes. Ők inkább vergődnek a különböző fórumokon, hogy az a rohadt 竞赛 megint kihozott egy újabb, olcsóbb, jobb terméket.
Re: Hálózati audio lejátszók
...és amit lehetett, azt már az A6-hoz is elkészítették, ha nem is gyári megoldásként:
youtu.be/nJySteQoJqE
Tényleg gyorsak.
Egyébként én is tanítok kínaiakat (koreaiakat, vietnámiakat, laosziakat, stb). Vegyes a kép. Volt olyan full kínai csoport, amelynek a ~felét muszáj volt megbuktatni záróvizsgán.
- Luxor Audio
- Otthon vagyok

- Hozzászólások: 16091
- Csatlakozott: 2003.03.27., csüt. 22:09
- Értékelés: 11507
- Tartózkodási hely: Budapest
- Kapcsolat:
Re: Hálózati audio lejátszók
Megteheted, de sanszos, hogy félrevezeted magad ezzel a hozzáállással. Pár hónapja a bécsi egyetemen tanítok, ahol a diákok fele Európán kívülről érkezett. A kínai, koreai fiatalok olyan fölényes tudással érkeznek a középfokú iskoláikból, hogy már ezzel komoly előnyben vannak a társaikkal szemben és ha a kiemelkedő szorgalmukat, koncentrációjukat is bevesszük a képletbe, akár el is szégyelhetjük magunkat.
Nagyjából ez történt az Eversolo-nál. Az A6 esetében reklamált a közönség, miért nem lineáris a tápegység, miért nincs nagyobb óra, meg normális előfok analóg bemenetekkel. Pár hónap alatt mindezt bepakolták az A8-ba. Itt Európában nem ilyen rugalmassághoz vagyunk szokva.wittao írta: ↑2024.01.30., kedd 09:47Shenzen kornyekerol kikerulo produktumokat ha megnezzuk, akkor precizen osszeallitott keszulekeket lathatunk. Tudjak a legujabb, legtutibb formatumokat. Most mar a dizajnra is odafigyelnek. Ha eppen nemzetkozileg az LPSU a divat es azt hianyoljak, par honapon belul minden keszulekukben kicserelik a tapreszt es LPSU lesz. Ha tutti oszcillatorok a menok a keszulekekben, akkor hirtelen belekerulnek a dizajnba. Talan a leggyorsabb reakcioidovel rendelkeznek (emlekezzunk csak az AK leegesekor pillanatokon belul megjelentek az ESS csucs lapkaival szerelt dac-ok).
Mikor 2020-ban összeborult a DAC chipek piaca és az európai audio cégek gyártása padlót fogott, sokan kényszerből át is szerelvényeztek ESS irányba. Ugyanekkor néhány kínai cég fennakadás nélkül haladt tovább, sőt AKM egységekre épített új típusokat hoztak ki.
Megértelek, az olcsó kínai cuccoknak (Topping, Gustard, SMSL vonal) valóban van egy jellegzetes megszólalása, ami nekem sem kedvencem. Ez vélhetően a matekpéldás, számháborús hozzáállásuk gyümölcse, ami mögött valljuk be, van bőven ráció, hiszen a vásárlók többsége nem a fülére hallgat, hanem számok alapján dönt, tudjon a cucc natív DSD-t, meg millió Hz-es PCM-et, MQA-t, mégha ezek előnyét soha nem is fogja hallani Spotifyt, meg Tidalt használva.Amit sokan hianyolnak, oszinten en is: az ahogy ezek a keszulekek megszolalnak. Ez is lehet naciok kozotti kulonbsegek, elkepzelheto a mernokeik ott is osszeulnek, meghallgatjak es nekik ez tetszik.
Hallgassunk bele valamilyen kínai népzenébe, vagy ott menő popzenébe! Igencsak más, mint amihez szokva vagyunk, nagyjából hallgathatatlan a mi fülünkkel, agyunkkal. Az amerikai és európai HiFi lassan évszázados múlttal és kialakult ízléssel rendelkezik, kínai HiFi-ről nagyjából 6-8 éve beszélhetünk. Lehet fogadásokat kötni, mennyi idő alatt hozzák be a lemaradásukat.
Más... Sikerült Windows 11-re feltolnom az Eversolo Androidos applikációt, az A8 kijelzőjét is tudom tükrözni a monitoromra, így már PC-ről is tudom vezérelni a zenehallgatást, nem kell a telefont tapogatni. Egyre kevésbé van szükségem a Roon-ra.
Re: Hálózati audio lejátszók
Pont a minap botlottam (újra) ebbe a videóba:
youtu.be/Fa1y9JRip68
Nem értek a témához, így lehet, hogy megvezet a készítő, mindenesetre a videó alapján számomra logikusan felépíti, hogy mi a gond a sinadra kihegyezett mérési módszerekkel és persze az erre a trendre felhúzott termékpalettákkal.
Re: Hálózati audio lejátszók
Igen, Amir... kis cukker :)pali923 írta: ↑2024.01.30., kedd 11:16Nem foglalkozom vele, de ahogy olvasgatok, azt látom, hogy annál a bizonyos Amirnál (jól írom?) ezek a kínai termékek vannak az első nagyon sok helyen. Vagyis (bizonyos?) mérésekben jól teljesítenek, a felépítésük biztosan minden tankönyvnek megfelel, csak kérdés, hogy ez kinek mire elég. Igazi hifistáknak biztosan nem sokra.
TOP10 mérésből 8 kínai, véletlen betéved egy-két más cucc. Szóval vegyen mindenki kínai TOP 10 SINAD terméket, ha jó mérési eredményeket szeretne hallgani :)
Core Audio termékek gyártása, TARA LABS kábelek forgalmazása
MBL, PrimaLuna, PASS Labs, ODEON, NAT Audio, Vivid, Entreq, Esoteric
MBL, PrimaLuna, PASS Labs, ODEON, NAT Audio, Vivid, Entreq, Esoteric
Re: Hálózati audio lejátszók
Igen, de itt érdemes észrevenni azt is, hogy a shenzeni audioipar gyártói 4-ed/5-öd áron képesek bármihez hozzájutni. Ha ugyanolyan feltételek mellett jutnának hozzá az alkatrészekhez és egyéb technológiákhoz (sokszor állami dotációnak hála a veszteségeket 5-10 évig képesek finanszírozni, hogy a konkurenseket két vállra fektessék), akkor az EU gyártók árszintjén lenne a termékeik ára, ahol már a hang döntene. Egyértelmű, hogy a rengeteg funkció és az ár az aduász a kezükben. Ha ebből kivesszük az árat, akkor a sok funkció marad pl. DSD1024 és valljuk be ebből nem sok natív anyag van, a felkonvertálásban sem hisz miindenki, ott az MQA, megintcsak kérdőjeles... szóval kifogyna a levegő körülöttük pillanatok alatt. Ez a következménye, hogy árérzékeny piacokon tudnak nagyot alkotni. Az már más kérdés, hogy előbb vagy utóbb ők is elkezdenek árat emelni, jó példa erre a korábban 350-500EUR áron megvehető csúcs dac, manapság 1500-2000 EUR inkább, ahová pedig ők is beteszik a matériát simán becsúszik a 4000 EUR ár fölé.pjm írta: ↑2024.01.30., kedd 10:53Igaz, de általában nem is csúcsot vesznek tőlük az emberek. Itt pl a Wiimről volt szó, ami 100 ezer alatt van. Ennyiért nincs semmi, a Nad CS51 is afölött van, mást meg hirtelen nem is tudok mást mondani klasszikus gyártótól - ami sokat nem jelent, nem követem a trendeket.
A support sem olyan náluk, valahogy jobban hagyatkoznak a mérésekre mint a megszólalásra, ez így is lesz egy darabig. Cserébe viszont színesítik a piacot, és remélhetőleg versenyre késztetik a többi gyártót (amiknek jó része már keleti kében van).
A dologhoz hozzátartozik, hogy ha ránézek a hifire japán és amerikai az egész, kivéve az állványt, az egyedül angol, meg vannak holland kábeleim (is). Valahogy nekem az angol vonal nem igazán buli, kivéve például a Linnt.
Szóval a magyar fizetésekre ha figylemmel vagyunk sajnos, vagy nem sajnos igenis kell a kínai hifi. Vagy ha nem, jó az öreg a háznál...![]()
Itt lehetne még beszélni az árérzékeny vásárlókról, akik évente tisztesen támogatják pénzükkel a kínai audio ipart, és nem vásárolnak hazait. A hazai fejlesztők nem tudnak versenyképesek maradni még minimális profittal sem, és vagy eltűnnek, vagy felsőbb szegmensbe mennek versenyezni. Ez a tendencia jól kiolvasható a piac alakulásából. A végeredmény viszont az, hogy adott árszegmensben csak kínai terméket lehet majd venni ha jó a hang, ha sz@r, mert konkurens nem fog maradni... legfeljebb Ebay DIY összetákolások, amik a felhasználóknak jók, de eladni szinte tuti bukás.
Nekem ez a gondom a kínai audio nagyiparral. Persze könnyű mondani, hogy csináljunk olcsón jobbat, de ez szerintem most kivitelezhetetlen, ergo lehetetlen elvárás egy hazai/EU gyártótól ebben versenyezni. Én csak bízni tudok abban, hogy aki most nem áldoz többet a nem kínai termékre nagyon meg fogja szeretni és hozzá szokik, mert a jövőben ezzel maga előtt is bezárta az ajtót, más terméke nem lesz csak ilyen.
Core Audio termékek gyártása, TARA LABS kábelek forgalmazása
MBL, PrimaLuna, PASS Labs, ODEON, NAT Audio, Vivid, Entreq, Esoteric
MBL, PrimaLuna, PASS Labs, ODEON, NAT Audio, Vivid, Entreq, Esoteric
Re: Hálózati audio lejátszók
Nem foglalkozom vele, de ahogy olvasgatok, azt látom, hogy annál a bizonyos Amirnál (jól írom?) ezek a kínai termékek vannak az első nagyon sok helyen. Vagyis (bizonyos?) mérésekben jól teljesítenek, a felépítésük biztosan minden tankönyvnek megfelel, csak kérdés, hogy ez kinek mire elég. Igazi hifistáknak biztosan nem sokra.
erősítő: LZ 7, cd: Marantz CD5000 modifikált, dvd: Cambridge Audio DVD89, lemezjátszó: REGA Planar2+RB250 AN kábel+Roksan Corus Black+Orbit2+Heed Quasar streamer: Electrocompaniet RENA S1+Schiit Bifrost Multibit, hangfal: Triangle Antal EX, kábel: Wireworld, Chord, Valhalla
Re: Hálózati audio lejátszók
Igaz, de általában nem is csúcsot vesznek tőlük az emberek. Itt pl a Wiimről volt szó, ami 100 ezer alatt van. Ennyiért nincs semmi, a Nad CS51 is afölött van, mást meg hirtelen nem is tudok mást mondani klasszikus gyártótól - ami sokat nem jelent, nem követem a trendeket.
A support sem olyan náluk, valahogy jobban hagyatkoznak a mérésekre mint a megszólalásra, ez így is lesz egy darabig. Cserébe viszont színesítik a piacot, és remélhetőleg versenyre késztetik a többi gyártót (amiknek jó része már keleti kében van).
A dologhoz hozzátartozik, hogy ha ránézek a hifire japán és amerikai az egész, kivéve az állványt, az egyedül angol, meg vannak holland kábeleim (is). Valahogy nekem az angol vonal nem igazán buli, kivéve például a Linnt.
Szóval a magyar fizetésekre ha figylemmel vagyunk sajnos, vagy nem sajnos igenis kell a kínai hifi. Vagy ha nem, jó az öreg a háznál...
A support sem olyan náluk, valahogy jobban hagyatkoznak a mérésekre mint a megszólalásra, ez így is lesz egy darabig. Cserébe viszont színesítik a piacot, és remélhetőleg versenyre késztetik a többi gyártót (amiknek jó része már keleti kében van).
A dologhoz hozzátartozik, hogy ha ránézek a hifire japán és amerikai az egész, kivéve az állványt, az egyedül angol, meg vannak holland kábeleim (is). Valahogy nekem az angol vonal nem igazán buli, kivéve például a Linnt.
Szóval a magyar fizetésekre ha figylemmel vagyunk sajnos, vagy nem sajnos igenis kell a kínai hifi. Vagy ha nem, jó az öreg a háznál...
Re: Hálózati audio lejátszók
Alapvetoen egyetertek, bar az emberfia ha dolgozik egyutt kulonbozo naciokkal, akkor rajon arra, hogy a sztereotipiak mogott neha meghuzodik egy kis igazsag is.
Shenzen kornyekerol kikerulo produktumokat ha megnezzuk, akkor precizen osszeallitott keszulekeket lathatunk. Tudjak a legujabb, legtutibb formatumokat. Most mar a dizajnra is odafigyelnek. Ha eppen nemzetkozileg az LPSU a divat es azt hianyoljak, par honapon belul minden keszulekukben kicserelik a tapreszt es LPSU lesz. Ha tutti oszcillatorok a menok a keszulekekben, akkor hirtelen belekerulnek a dizajnba. Talan a leggyorsabb reakcioidovel rendelkeznek (emlekezzunk csak az AK leegesekor pillanatokon belul megjelentek az ESS csucs lapkaival szerelt dac-ok).
Amit sokan hianyolnak, oszinten en is: az ahogy ezek a keszulekek megszolalnak. Ez is lehet naciok kozotti kulonbsegek, elkepzelheto a mernokeik ott is osszeulnek, meghallgatjak es nekik ez tetszik. A vegeredmeny az, hogy egyelore az EU es USA piacok ingerkuszobet a magasabb kategoriaban hiaba probalkoznak nem tudjak atutni… ennek pedig egy oka van: a hang. A kepessegek teruleten mar ott vannak, sot nehol el is huztak.
Core Audio termékek gyártása, TARA LABS kábelek forgalmazása
MBL, PrimaLuna, PASS Labs, ODEON, NAT Audio, Vivid, Entreq, Esoteric
MBL, PrimaLuna, PASS Labs, ODEON, NAT Audio, Vivid, Entreq, Esoteric
Re: Hálózati audio lejátszók
Sztereotípia.
Nem gondolnám, hogy Shenzenben csak komolytalan srácok lennének. Mint ahogy Cambridge körynékén sem csak aranyat készítenek.
Nem gondolnám, hogy Shenzenben csak komolytalan srácok lennének. Mint ahogy Cambridge körynékén sem csak aranyat készítenek.
Re: Hálózati audio lejátszók
Ha már fül, akkor ki mit hallgat? És ki kinek fejleszt? Magam valahogy jobban bízok abban, ha néhány komoly szakállas úr fejleszt valahol Cambridge környékén mint ha pár srác összehajol Shenzenben.wittao írta: ↑2024.01.30., kedd 09:18Bevallom en is elbizonytalanodtam, hogy audio keszuleket hogyan lehet tesztelni egy audio lancban a hallasunk hasznalata nelkul. Mondjuk ketsegkivul egy jo foto is tud kellemes erzeseket elocsalogatni egy izleses rendszerrol.
Sony-STS770ES, Philips CD304, Nakamichi 480, Nakamichi 680 ZX, Tascam 122 MKIII, Auralic Aries femto - DIY AN5 DAC - Luxman 1500, Sugden A21 SE Signature, DPA 300B SE - Celestion 700, Celestion Ditton 25, Videoton Minimax.
Re: Hálózati audio lejátszók
Bevallom en is elbizonytalanodtam, hogy audio keszuleket hogyan lehet tesztelni egy audio lancban a hallasunk hasznalata nelkul. Mondjuk ketsegkivul egy jo foto is tud kellemes erzeseket elocsalogatni egy izleses rendszerrol.
Core Audio termékek gyártása, TARA LABS kábelek forgalmazása
MBL, PrimaLuna, PASS Labs, ODEON, NAT Audio, Vivid, Entreq, Esoteric
MBL, PrimaLuna, PASS Labs, ODEON, NAT Audio, Vivid, Entreq, Esoteric
- Luxor Audio
- Otthon vagyok

- Hozzászólások: 16091
- Csatlakozott: 2003.03.27., csüt. 22:09
- Értékelés: 11507
- Tartózkodási hely: Budapest
- Kapcsolat:
Re: Hálózati audio lejátszók
Amikor tesztelek egy új készüléket, a hallásomat (is) használom.gomolalaci írta: ↑2024.01.29., hétf. 20:11Talán a hallásunk alapján....fapaci írta: ↑2024.01.28., vas. 21:28Bevallom, én is tesztek alapján szoktam dönteni. Mi más alapján kellene?gomolalaci írta: ↑2024.01.28., vas. 20:26Szomorú, hogy legtöbbször a legtöbben tesztek alapján sztárolnak egy készüléket....
Re: Hálózati audio lejátszók
Az MLM nem ilyen. A médiabox sem.diagnet írta: ↑2024.01.29., hétf. 18:01Kezdetben ilyen MLM-re épülő brandfejlődéseket csak a női szépségiparban lehetett megfigyelni. Ép éssszel nehéz felfogni, hogy ez létrejöhetett egy ilyen elvileg hozzáértő technofil közegben is.
~10 éve jelentek meg a tradicionálisnak mondható gyártók(sony,marantz,yamaha) első generációs otthoni audio streamerei.
90%-ban egyedi bel és kültartalommal, szofverrel. 100-400E Ft közötti ársávban. Vették őket kilóra a 20+ éves "hifi" mellé aztán ment a finnyogás, hogy nem elég analóg a hangjuk. Legtöbben fel is hagytak a modell frissítéssel. Válaszul a semmiből jöttek a custom streamer brandek mint a lumin,lindemann.
1m feletti ársávban megmutatták miyen a digitális analóg. Hát az meg a keleti blokknak drága lett és nem telik rá minden hifistának.
Nembaj, jöttek az átbrandelt kínai tömeg streamer dobozok 250-ért. Bluesound és társaik. 1-2 évig pörögtek mire kiderült, hogy a szintén átbrandelt még kisebb eredetileg TV-s mediaboxnak fejlesztett 10x10cm-es kütyük lenyomják. Persze amíg csak aliexpressen árulták őket $30-ért nem kellettek senkinek. A fórumon is cinikus gúnyolódás tárgyai voltak.
Most, hogy ez is 100E Ft hazai websopból, már mindjárt best buy. lol.
A következő lépés, hogy szintén ezeket a 10 éves arm cortex-re épülő panleket fogják hájpolni 1m-ért, aztán majd ha azok is kifutnak, a chromecast méretű usb stickek fognak pörögni 100-ért?
- gomolalaci
- Fórumlakó

- Hozzászólások: 942
- Csatlakozott: 2018.05.14., hétf. 08:52
- Értékelés: 371
- Tartózkodási hely: Szada
Re: Hálózati audio lejátszók
Talán a hallásunk alapján....fapaci írta: ↑2024.01.28., vas. 21:28Bevallom, én is tesztek alapján szoktam dönteni. Mi más alapján kellene?gomolalaci írta: ↑2024.01.28., vas. 20:26Szomorú, hogy legtöbbször a legtöbben tesztek alapján sztárolnak egy készüléket....
A gondolkodás nem megerőltető...
Re: Hálózati audio lejátszók
Az első bekezdésed nagyon fontos. Sajnos, nem lehet sokszor hinni a "peer" véleményeknek se, mert szaglik sokszor az MLM.diagnet írta: ↑2024.01.29., hétf. 18:01Kezdetben ilyen MLM-re épülő brandfejlődéseket csak a női szépségiparban lehetett megfigyelni. Ép éssszel nehéz felfogni, hogy ez létrejöhetett egy ilyen elvileg hozzáértő technofil közegben is.mishow írta: ↑2024.01.29., hétf. 14:02Meg ha kiszámolnánk, hány oldalt írtak tele ezzel a témával különféle hifi fórumokon, akkor brandépítésnek se rosszAlex_Aston írta: ↑2024.01.29., hétf. 13:18Mindenesetre ennyi pénzért nagyon jó vétel, ezt szerintem nem lehet vitatni.![]()
~10 éve jelentek meg a tradicionálisnak mondható gyártók(sony,marantz,yamaha) első generációs otthoni audio streamerei.
90%-ban egyedi bel és kültartalommal, szofverrel. 100-400E Ft közötti ársávban. Vették őket kilóra a 20+ éves "hifi" mellé aztán ment a finnyogás, hogy nem elég analóg a hangjuk. Legtöbben fel is hagytak a modell frissítéssel. Válaszul a semmiből jöttek a custom streamer brandek mint a lumin,lindemann.
1m feletti ársávban megmutatták miyen a digitális analóg. Hát az meg a keleti blokknak drága lett és nem telik rá minden hifistának.
Nembaj, jöttek az átbrandelt kínai tömeg streamer dobozok 250-ért. Bluesound és társaik. 1-2 évig pörögtek mire kiderült, hogy a szintén átbrandelt még kisebb eredetileg TV-s mediaboxnak fejlesztett 10x10cm-es kütyük lenyomják. Persze amíg csak aliexpressen árulták őket $30-ért nem kellettek senkinek. A fórumon is cinikus gúnyolódás tárgyai voltak.
Most, hogy ez is 100E Ft hazai websopból, már mindjárt best buy. lol.
A következő lépés, hogy szintén ezeket a 10 éves arm cortex-re épülő panleket fogják hájpolni 1m-ért, aztán majd ha azok is kifutnak, a chromecast méretű usb stickek fognak pörögni 100-ért?
Sony-STS770ES, Philips CD304, Nakamichi 480, Nakamichi 680 ZX, Tascam 122 MKIII, Auralic Aries femto - DIY AN5 DAC - Luxman 1500, Sugden A21 SE Signature, DPA 300B SE - Celestion 700, Celestion Ditton 25, Videoton Minimax.
Re: Hálózati audio lejátszók
Kezdetben ilyen MLM-re épülő brandfejlődéseket csak a női szépségiparban lehetett megfigyelni. Ép éssszel nehéz felfogni, hogy ez létrejöhetett egy ilyen elvileg hozzáértő technofil közegben is.mishow írta: ↑2024.01.29., hétf. 14:02Meg ha kiszámolnánk, hány oldalt írtak tele ezzel a témával különféle hifi fórumokon, akkor brandépítésnek se rossz :DAlex_Aston írta: ↑2024.01.29., hétf. 13:18Mindenesetre ennyi pénzért nagyon jó vétel, ezt szerintem nem lehet vitatni.
~10 éve jelentek meg a tradicionálisnak mondható gyártók(sony,marantz,yamaha) első generációs otthoni audio streamerei.
90%-ban egyedi bel és kültartalommal, szofverrel. 100-400E Ft közötti ársávban. Vették őket kilóra a 20+ éves "hifi" mellé aztán ment a finnyogás, hogy nem elég analóg a hangjuk. Legtöbben fel is hagytak a modell frissítéssel. Válaszul a semmiből jöttek a custom streamer brandek mint a lumin,lindemann.
1m feletti ársávban megmutatták miyen a digitális analóg. Hát az meg a keleti blokknak drága lett és nem telik rá minden hifistának.
Nembaj, jöttek az átbrandelt kínai tömeg streamer dobozok 250-ért. Bluesound és társaik. 1-2 évig pörögtek mire kiderült, hogy a szintén átbrandelt még kisebb eredetileg TV-s mediaboxnak fejlesztett 10x10cm-es kütyük lenyomják. Persze amíg csak aliexpressen árulták őket $30-ért nem kellettek senkinek. A fórumon is cinikus gúnyolódás tárgyai voltak.
Most, hogy ez is 100E Ft hazai websopból, már mindjárt best buy. lol.
A következő lépés, hogy szintén ezeket a 10 éves arm cortex-re épülő panleket fogják hájpolni 1m-ért, aztán majd ha azok is kifutnak, a chromecast méretű usb stickek fognak pörögni 100-ért?
- mishow
- V.I.P.

- Hozzászólások: 4850
- Csatlakozott: 2007.11.13., kedd 22:13
- Értékelés: 2751
- Tartózkodási hely: Jászberény
Re: Hálózati audio lejátszók
Meg ha kiszámolnánk, hány oldalt írtak tele ezzel a témával különféle hifi fórumokon, akkor brandépítésnek se rosszAlex_Aston írta: ↑2024.01.29., hétf. 13:18Mindenesetre ennyi pénzért nagyon jó vétel, ezt szerintem nem lehet vitatni.
- Alex_Aston
- V.I.P.

- Hozzászólások: 5552
- Csatlakozott: 2020.08.03., hétf. 16:25
- Értékelés: 4230
Re: Hálózati audio lejátszók
Én voltam olyan bátor, hogy a Limetreet felhoztam.pjm írta: ↑2024.01.29., hétf. 09:06Mondjuk az tényleg elég erős, hogy valami egy 3-4 éves 3* 4* annyiba kerülő géppel legyen nem is partiban, hanem annál jobban szóljon. Nem kizárt, de elég erős. Eddig velem ilyen még nem nagyon volt, de nem is vagyok rutinos itteni fórumozó.
De mint mondtam, nem kizárt, hogy abban a rendszerben, ahhoz az elvárásokhoz stb...
Ami a Mishow logikáját illeti tényleg jóval nagyobb pénz kell ebből, hogy jöjjön, különben nem lesz hülye a gyártó, hogy hasonló vagy nem túl sokkal nagyobb bevételt sokkal több munkával keressen meg. Az sem kizárt, de nekem ez így egy kicsit mesés. Már nem ti meséltek, hanem meseszerűen jól jár így akkor a hifista, ha így van.
De akkor ha ez igaz, akkor van a Wiim, meg az Eversolo mint új hullám, a Luminok mint régebbi hullám aztán kb. minden más felejtős?
Bár csak kérdésként merült fel bennem is, mert egymás mellett a kettőt nem hallottam.
2 évig volt nekem egyébként Limetreem, de már jó fel éve a nagytesó Musicbook van. Szóval megkoptak az emlékeim, ezt aláírom.
Amit hallottam a Wiim esetében, nekem mindenesetre meggyőző volt. Persze lehet, mellérakva a Limetreet, egyből hallható lenne az árkülönbség miértje. De még az is lehet, hogy nem. Ez inkább csak hangosan gondolkodás részemről.
Mindenesetre ennny pénzért nagyon jó vétel, ezt szerintem nem lehet vitatni.
Csak a Marantz! :-D
- -KP-
- V.I.P.

- Hozzászólások: 5970
- Csatlakozott: 2003.06.02., hétf. 23:53
- Értékelés: 1732
- Tartózkodási hely: Bonyhád
Re: Hálózati audio lejátszók
Ezek a Wiim gépek engem továbbra sem győztek meg arról, hogy ha egyszer újra lesz hálózati lejátszóm miért ne vadásszak le inkább egy Linn Sneaky-t ebayről. Ahelyett hogy vennék egy Wiim masinát és elkezdjek különféle kábelekkel meg külső tápegységekkel szórakozni. Persze a korrektség kedvéért megjegyzem azt is, hogy nem volt alkalmam még semmilyen Wiim kütyüt itthon tesztelni. Nyilván egy Sneaky nem mai konstrukció. Aláírom, a régebbi verziók sem wifit, mqa-t és dsd lejátszást nem tudnak. Ezek engem eddig sem érdekeltek, és ezután sem fognak. Nyilván akinek erre fáj a foga, annak nem opció egy ilyen gép. A dsd-pcm konverziót pl. jriver, roon és társai simán megoldja, wifire, meg mqa-ra nincs szükségem. Ellenben több mint vállalható a hangja, atomstabilan működik, és a mai napig kap szoftverfrissítéseket. Az meg már hab a tortán, hogy még egy igen jó minőségű (kikapcsolható) beépített erősítője is van. Ami nyilván egy nehezen hajtható hangfalakhoz kevés, de jónéhány típust viszont kifejezetten szépen hajtott pl. Heed Bee, ML Motion széria, Paradigm Monitor széria, Audio Physic Yara II széria amikkel hallottam.firka0511 írta: ↑2024.01.28., vas. 18:50Most éppen a Wiim pro az ügyeletes “best buy”.
Én a Pro +-t próbáltam pár napig, saját dacjával.
Évek óta egy Yamaha WXC-50-t használok és időnként megcsap a hype szele és kipróbálok más lejátszókat is. Volt nálam Limetree Network is.
Nem állítom, hogy a Limetree rosszabb a Yamahánál, az sem szedi szét a zenét, kellemesen hallgatható. Számomra azonban a Yami melegebb hangzása volt a nyerő.
A Wiim Pro + már egy más kategória. Saját DAC-al, az én rendszeremben, teljesen másképp szóltak az ismert zenék. Azt én nem tudom eldönteni, melyik szólt úgy, ahogy kellene, de a Wiim a Yamihoz és a Limetreehez képest teljesen mást játszott.
Árához képest, nagyon jó vétel, de azért nem hasonlítanám a Limetree Network-hoz.
Re: Hálózati audio lejátszók
Bujkálnak, de azért fellelhető. A Linkplay vegytiszta kínai cég, de azt próbálják elhitetni, hogy amerikai, californiai központtal. Persze ez teljesen normális. https://theorg.com/org/linkplay-technol ... ifeng-zhao
Sony-STS770ES, Philips CD304, Nakamichi 480, Nakamichi 680 ZX, Tascam 122 MKIII, Auralic Aries femto - DIY AN5 DAC - Luxman 1500, Sugden A21 SE Signature, DPA 300B SE - Celestion 700, Celestion Ditton 25, Videoton Minimax.
Re: Hálózati audio lejátszók
Ha már elfogadás. Ott van a telefonok piaca, ott ez már bőven megy. Van az alma, az androidos alma (Samsung, hosszú és működő támogatással), meg a kínaiak. A Nokia, a Motorola is kínai már.... A kínai is elmegy 4-5 évet, azon túl meg csak nagyon kevesen használnak egy telefont. Persze ebben más, mint a hifi. De a stream piaca egyenlőre szerintem hasonló hozzá.
Ha elfogadod, ha nem, ez van. Egy ponton túl egyszerűen tönkremennek a tradícionális gyártók, ha nem váltanak időben.
Pénz beszél,.... A vevőnél is. De ez a 4* szorzó nekem is sok.
Ha elfogadod, ha nem, ez van. Egy ponton túl egyszerűen tönkremennek a tradícionális gyártók, ha nem váltanak időben.
Pénz beszél,.... A vevőnél is. De ez a 4* szorzó nekem is sok.
