Hálózati audio lejátszók

[diagnet]

Amit sokan hianyolnak, oszinten en is: az ahogy ezek a keszulekek megszolalnak. Ez is lehet naciok kozotti kulonbsegek, elkepzelheto a mernokeik ott is osszeulnek, meghallgatjak es nekik ez tetszik. A vegeredmeny az, hogy egyelore az EU es USA piacok ingerkuszobet a magasabb kategoriaban hiaba probalkoznak nem tudjak atutni… ennek pedig egy oka van: a hang. A kepessegek teruleten mar ott vannak, sot nehol el is huztak.

Az EU/USA ingerküszöbét a származási ország iránti gyűlölet, az aránytalanul alacsonyabb ár és a keleti fülekre hangoltság miatt nem tudják átütni.
Ezek a tulajdonságok bizalmatlanságot ébresztenek a boostolt EU/USA árakhoz szokott sznobokban. Csak azt felejtik el, hogy pl. amit itt értéktelen belpiacos távolkeleti autónak hívunk, az ott évtizedekre visszamenően bevált termék.
Az EU/USA piacon akkor lesz értékes valami, ha azt a saját ízlésviláguknak megfelelő csomagolásban kapják. Lásd: BYD.
Ez ugye a branding. Csak azzal van a bökkenő, hogy egy termékvonal életútján a brandingel egyszer kell az elején foglalkozni. Kiválasztani hogyan nézzen ki, hogyan szóljon és onnantól a kínai is tudja az irányt. Korlátlan mennyiségben képes önállóan gyártani.
Mégis amint az aurópai/amcsi kéz belenyúl a folyamatba, 5-100x szorzóval kerül forgalomba a célországban ugyanaz a kategóriájú termék. Persze ezt mindig a helyi adókkal és szálllítási költségekkel magyarázzák, csak azt már a teljesen fogalmatlan felhasználók is megérzik, hogy ez általában max. 50%-ot szokott jelenteni, nem pedig 5x-ös árat. Egy idő után bicskanyitogatóvá válik, hogy a hozzáadott érték többszöröse a profit.
Nem a kínai kap helyi kedvezményeket és nem is veszteségesen termelnek. Hanem egyszerűen úgy építették fel az üzleti tervet, hogy 2 év helyett 20 év alatt akartak meggazdagodni. Mert tudták, hogy az a cash-flow bármilyen külső segítség, extra marketing, kamuzás és woodoo nélkül is tartható lesz. Erre az europai/usa "üzletember" nem képes. Ők inkább vergődnek a különböző fórumokon, hogy az a rohadt 竞赛 megint kihozott egy újabb, olcsóbb, jobb terméket.

[s4tch]

...Nagyjából ez történt az Eversolo-nál. Az A6 esetében reklamált a közönség, miért nem lineáris a tápegység, miért nincs nagyobb óra, meg normális előfok analóg bemenetekkel. Pár hónap alatt mindezt bepakolták az A8-ba....

...és amit lehetett, azt már az A6-hoz is elkészítették, ha nem is gyári megoldásként:


youtu.be/nJySteQoJqE

Tényleg gyorsak.

Egyébként én is tanítok kínaiakat (koreaiakat, vietnámiakat, laosziakat, stb). Vegyes a kép. Volt olyan full kínai csoport, amelynek a ~felét muszáj volt megbuktatni záróvizsgán.

[Luxor Audio]

Magam valahogy jobban bízok abban, ha néhány komoly szakállas úr fejleszt valahol Cambridge környékén mint ha pár srác összehajol Shenzenben.

Megteheted, de sanszos, hogy félrevezeted magad ezzel a hozzáállással. Pár hónapja a bécsi egyetemen tanítok, ahol a diákok fele Európán kívülről érkezett. A kínai, koreai fiatalok olyan fölényes tudással érkeznek a középfokú iskoláikból, hogy már ezzel komoly előnyben vannak a társaikkal szemben és ha a kiemelkedő szorgalmukat, koncentrációjukat is bevesszük a képletbe, akár el is szégyelhetjük magunkat.

Shenzen kornyekerol kikerulo produktumokat ha megnezzuk, akkor precizen osszeallitott keszulekeket lathatunk. Tudjak a legujabb, legtutibb formatumokat. Most mar a dizajnra is odafigyelnek. Ha eppen nemzetkozileg az LPSU a divat es azt hianyoljak, par honapon belul minden keszulekukben kicserelik a tapreszt es LPSU lesz. Ha tutti oszcillatorok a menok a keszulekekben, akkor hirtelen belekerulnek a dizajnba. Talan a leggyorsabb reakcioidovel rendelkeznek (emlekezzunk csak az AK leegesekor pillanatokon belul megjelentek az ESS csucs lapkaival szerelt dac-ok).

Nagyjából ez történt az Eversolo-nál. Az A6 esetében reklamált a közönség, miért nem lineáris a tápegység, miért nincs nagyobb óra, meg normális előfok analóg bemenetekkel. Pár hónap alatt mindezt bepakolták az A8-ba. Itt Európában nem ilyen rugalmassághoz vagyunk szokva.

Mikor 2020-ban összeborult a DAC chipek piaca és az európai audio cégek gyártása padlót fogott, sokan kényszerből át is szerelvényeztek ESS irányba. Ugyanekkor néhány kínai cég fennakadás nélkül haladt tovább, sőt AKM egységekre épített új típusokat hoztak ki.

Amit sokan hianyolnak, oszinten en is: az ahogy ezek a keszulekek megszolalnak. Ez is lehet naciok kozotti kulonbsegek, elkepzelheto a mernokeik ott is osszeulnek, meghallgatjak es nekik ez tetszik.

Megértelek, az olcsó kínai cuccoknak (Topping, Gustard, SMSL vonal) valóban van egy jellegzetes megszólalása, ami nekem sem kedvencem. Ez vélhetően a matekpéldás, számháborús hozzáállásuk gyümölcse, ami mögött valljuk be, van bőven ráció, hiszen a vásárlók többsége nem a fülére hallgat, hanem számok alapján dönt, tudjon a cucc natív DSD-t, meg millió Hz-es PCM-et, MQA-t, mégha ezek előnyét soha nem is fogja hallani Spotifyt, meg Tidalt használva.

Hallgassunk bele valamilyen kínai népzenébe, vagy ott menő popzenébe! Igencsak más, mint amihez szokva vagyunk, nagyjából hallgathatatlan a mi fülünkkel, agyunkkal. Az amerikai és európai HiFi lassan évszázados múlttal és kialakult ízléssel rendelkezik, kínai HiFi-ről nagyjából 6-8 éve beszélhetünk. Lehet fogadásokat kötni, mennyi idő alatt hozzák be a lemaradásukat.


Más... Sikerült Windows 11-re feltolnom az Eversolo Androidos applikációt, az A8 kijelzőjét is tudom tükrözni a monitoromra, így már PC-ről is tudom vezérelni a zenehallgatást, nem kell a telefont tapogatni. Egyre kevésbé van szükségem a Roon-ra.

[s4tch]

...Szóval vegyen mindenki kínai TOP 10 SINAD terméket, ha jó mérési eredményeket szeretne hallgani :)

Pont a minap botlottam (újra) ebbe a videóba:


youtu.be/Fa1y9JRip68

Nem értek a témához, így lehet, hogy megvezet a készítő, mindenesetre a videó alapján számomra logikusan felépíti, hogy mi a gond a sinadra kihegyezett mérési módszerekkel és persze az erre a trendre felhúzott termékpalettákkal.

[wittao]

A vegeredmeny az, hogy egyelore az EU es USA piacok ingerkuszobet a magasabb kategoriaban hiaba probalkoznak nem tudjak atutni… ennek pedig egy oka van: a hang. A kepessegek teruleten mar ott vannak, sot nehol el is huztak.

Nem foglalkozom vele, de ahogy olvasgatok, azt látom, hogy annál a bizonyos Amirnál (jól írom?) ezek a kínai termékek vannak az első nagyon sok helyen. Vagyis (bizonyos?) mérésekben jól teljesítenek, a felépítésük biztosan minden tankönyvnek megfelel, csak kérdés, hogy ez kinek mire elég. Igazi hifistáknak biztosan nem sokra.

Igen, Amir... kis cukker :)
TOP10 mérésből 8 kínai, véletlen betéved egy-két más cucc. Szóval vegyen mindenki kínai TOP 10 SINAD terméket, ha jó mérési eredményeket szeretne hallgani :)

[wittao]

Igaz, de általában nem is csúcsot vesznek tőlük az emberek. Itt pl a Wiimről volt szó, ami 100 ezer alatt van. Ennyiért nincs semmi, a Nad CS51 is afölött van, mást meg hirtelen nem is tudok mást mondani klasszikus gyártótól - ami sokat nem jelent, nem követem a trendeket.
A support sem olyan náluk, valahogy jobban hagyatkoznak a mérésekre mint a megszólalásra, ez így is lesz egy darabig. Cserébe viszont színesítik a piacot, és remélhetőleg versenyre késztetik a többi gyártót (amiknek jó része már keleti kében van).
A dologhoz hozzátartozik, hogy ha ránézek a hifire japán és amerikai az egész, kivéve az állványt, az egyedül angol, meg vannak holland kábeleim (is). Valahogy nekem az angol vonal nem igazán buli, kivéve például a Linnt.

Szóval a magyar fizetésekre ha figylemmel vagyunk sajnos, vagy nem sajnos igenis kell a kínai hifi. Vagy ha nem, jó az öreg a háznál...

Igen, de itt érdemes észrevenni azt is, hogy a shenzeni audioipar gyártói 4-ed/5-öd áron képesek bármihez hozzájutni. Ha ugyanolyan feltételek mellett jutnának hozzá az alkatrészekhez és egyéb technológiákhoz (sokszor állami dotációnak hála a veszteségeket 5-10 évig képesek finanszírozni, hogy a konkurenseket két vállra fektessék), akkor az EU gyártók árszintjén lenne a termékeik ára, ahol már a hang döntene. Egyértelmű, hogy a rengeteg funkció és az ár az aduász a kezükben. Ha ebből kivesszük az árat, akkor a sok funkció marad pl. DSD1024 és valljuk be ebből nem sok natív anyag van, a felkonvertálásban sem hisz miindenki, ott az MQA, megintcsak kérdőjeles... szóval kifogyna a levegő körülöttük pillanatok alatt. Ez a következménye, hogy árérzékeny piacokon tudnak nagyot alkotni. Az már más kérdés, hogy előbb vagy utóbb ők is elkezdenek árat emelni, jó példa erre a korábban 350-500EUR áron megvehető csúcs dac, manapság 1500-2000 EUR inkább, ahová pedig ők is beteszik a matériát simán becsúszik a 4000 EUR ár fölé.
Itt lehetne még beszélni az árérzékeny vásárlókról, akik évente tisztesen támogatják pénzükkel a kínai audio ipart, és nem vásárolnak hazait. A hazai fejlesztők nem tudnak versenyképesek maradni még minimális profittal sem, és vagy eltűnnek, vagy felsőbb szegmensbe mennek versenyezni. Ez a tendencia jól kiolvasható a piac alakulásából. A végeredmény viszont az, hogy adott árszegmensben csak kínai terméket lehet majd venni ha jó a hang, ha sz@r, mert konkurens nem fog maradni... legfeljebb Ebay DIY összetákolások, amik a felhasználóknak jók, de eladni szinte tuti bukás.

Nekem ez a gondom a kínai audio nagyiparral. Persze könnyű mondani, hogy csináljunk olcsón jobbat, de ez szerintem most kivitelezhetetlen, ergo lehetetlen elvárás egy hazai/EU gyártótól ebben versenyezni. Én csak bízni tudok abban, hogy aki most nem áldoz többet a nem kínai termékre nagyon meg fogja szeretni és hozzá szokik, mert a jövőben ezzel maga előtt is bezárta az ajtót, más terméke nem lesz csak ilyen.

[pali923]

A vegeredmeny az, hogy egyelore az EU es USA piacok ingerkuszobet a magasabb kategoriaban hiaba probalkoznak nem tudjak atutni… ennek pedig egy oka van: a hang. A kepessegek teruleten mar ott vannak, sot nehol el is huztak.

Nem foglalkozom vele, de ahogy olvasgatok, azt látom, hogy annál a bizonyos Amirnál (jól írom?) ezek a kínai termékek vannak az első nagyon sok helyen. Vagyis (bizonyos?) mérésekben jól teljesítenek, a felépítésük biztosan minden tankönyvnek megfelel, csak kérdés, hogy ez kinek mire elég. Igazi hifistáknak biztosan nem sokra.

[pjm]

Igaz, de általában nem is csúcsot vesznek tőlük az emberek. Itt pl a Wiimről volt szó, ami 100 ezer alatt van. Ennyiért nincs semmi, a Nad CS51 is afölött van, mást meg hirtelen nem is tudok mást mondani klasszikus gyártótól - ami sokat nem jelent, nem követem a trendeket.
A support sem olyan náluk, valahogy jobban hagyatkoznak a mérésekre mint a megszólalásra, ez így is lesz egy darabig. Cserébe viszont színesítik a piacot, és remélhetőleg versenyre késztetik a többi gyártót (amiknek jó része már keleti kében van).
A dologhoz hozzátartozik, hogy ha ránézek a hifire japán és amerikai az egész, kivéve az állványt, az egyedül angol, meg vannak holland kábeleim (is). Valahogy nekem az angol vonal nem igazán buli, kivéve például a Linnt.

Szóval a magyar fizetésekre ha figylemmel vagyunk sajnos, vagy nem sajnos igenis kell a kínai hifi. Vagy ha nem, jó az öreg a háznál...

[wittao]

Sztereotípia.
Nem gondolnám, hogy Shenzenben csak komolytalan srácok lennének. Mint ahogy Cambridge körynékén sem csak aranyat készítenek.

Alapvetoen egyetertek, bar az emberfia ha dolgozik egyutt kulonbozo naciokkal, akkor rajon arra, hogy a sztereotipiak mogott neha meghuzodik egy kis igazsag is.

Shenzen kornyekerol kikerulo produktumokat ha megnezzuk, akkor precizen osszeallitott keszulekeket lathatunk. Tudjak a legujabb, legtutibb formatumokat. Most mar a dizajnra is odafigyelnek. Ha eppen nemzetkozileg az LPSU a divat es azt hianyoljak, par honapon belul minden keszulekukben kicserelik a tapreszt es LPSU lesz. Ha tutti oszcillatorok a menok a keszulekekben, akkor hirtelen belekerulnek a dizajnba. Talan a leggyorsabb reakcioidovel rendelkeznek (emlekezzunk csak az AK leegesekor pillanatokon belul megjelentek az ESS csucs lapkaival szerelt dac-ok).
Amit sokan hianyolnak, oszinten en is: az ahogy ezek a keszulekek megszolalnak. Ez is lehet naciok kozotti kulonbsegek, elkepzelheto a mernokeik ott is osszeulnek, meghallgatjak es nekik ez tetszik. A vegeredmeny az, hogy egyelore az EU es USA piacok ingerkuszobet a magasabb kategoriaban hiaba probalkoznak nem tudjak atutni… ennek pedig egy oka van: a hang. A kepessegek teruleten mar ott vannak, sot nehol el is huztak.

[pjm]

Sztereotípia.
Nem gondolnám, hogy Shenzenben csak komolytalan srácok lennének. Mint ahogy Cambridge körynékén sem csak aranyat készítenek.

[Ottokár]

Talán a hallásunk alapján....

Amikor tesztelek egy új készüléket, a hallásomat (is) használom.

Bevallom en is elbizonytalanodtam, hogy audio keszuleket hogyan lehet tesztelni egy audio lancban a hallasunk hasznalata nelkul. Mondjuk ketsegkivul egy jo foto is tud kellemes erzeseket elocsalogatni egy izleses rendszerrol.

Ha már fül, akkor ki mit hallgat? És ki kinek fejleszt? Magam valahogy jobban bízok abban, ha néhány komoly szakállas úr fejleszt valahol Cambridge környékén mint ha pár srác összehajol Shenzenben.

[wittao]

Bevallom, én is tesztek alapján szoktam dönteni. Mi más alapján kellene?

Talán a hallásunk alapján....

Amikor tesztelek egy új készüléket, a hallásomat (is) használom.

Bevallom en is elbizonytalanodtam, hogy audio keszuleket hogyan lehet tesztelni egy audio lancban a hallasunk hasznalata nelkul. Mondjuk ketsegkivul egy jo foto is tud kellemes erzeseket elocsalogatni egy izleses rendszerrol.

[Luxor Audio]

Szomorú, hogy legtöbbször a legtöbben tesztek alapján sztárolnak egy készüléket....

Bevallom, én is tesztek alapján szoktam dönteni. Mi más alapján kellene?

Talán a hallásunk alapján....

Amikor tesztelek egy új készüléket, a hallásomat (is) használom.

[s4tch]

Kezdetben ilyen MLM-re épülő brandfejlődéseket csak a női szépségiparban lehetett megfigyelni. Ép éssszel nehéz felfogni, hogy ez létrejöhetett egy ilyen elvileg hozzáértő technofil közegben is.

~10 éve jelentek meg a tradicionálisnak mondható gyártók(sony,marantz,yamaha) első generációs otthoni audio streamerei.
90%-ban egyedi bel és kültartalommal, szofverrel. 100-400E Ft közötti ársávban. Vették őket kilóra a 20+ éves "hifi" mellé aztán ment a finnyogás, hogy nem elég analóg a hangjuk. Legtöbben fel is hagytak a modell frissítéssel. Válaszul a semmiből jöttek a custom streamer brandek mint a lumin,lindemann.
1m feletti ársávban megmutatták miyen a digitális analóg. Hát az meg a keleti blokknak drága lett és nem telik rá minden hifistának.
Nembaj, jöttek az átbrandelt kínai tömeg streamer dobozok 250-ért. Bluesound és társaik. 1-2 évig pörögtek mire kiderült, hogy a szintén átbrandelt még kisebb eredetileg TV-s mediaboxnak fejlesztett 10x10cm-es kütyük lenyomják. Persze amíg csak aliexpressen árulták őket $30-ért nem kellettek senkinek. A fórumon is cinikus gúnyolódás tárgyai voltak.
Most, hogy ez is 100E Ft hazai websopból, már mindjárt best buy. lol.
A következő lépés, hogy szintén ezeket a 10 éves arm cortex-re épülő panleket fogják hájpolni 1m-ért, aztán majd ha azok is kifutnak, a chromecast méretű usb stickek fognak pörögni 100-ért?

Az MLM nem ilyen. A médiabox sem.

[gomolalaci]

Szomorú, hogy legtöbbször a legtöbben tesztek alapján sztárolnak egy készüléket....

Bevallom, én is tesztek alapján szoktam dönteni. Mi más alapján kellene?

Talán a hallásunk alapján....

[Ottokár]

Mindenesetre ennyi pénzért nagyon jó vétel, ezt szerintem nem lehet vitatni.

Meg ha kiszámolnánk, hány oldalt írtak tele ezzel a témával különféle hifi fórumokon, akkor brandépítésnek se rossz

Kezdetben ilyen MLM-re épülő brandfejlődéseket csak a női szépségiparban lehetett megfigyelni. Ép éssszel nehéz felfogni, hogy ez létrejöhetett egy ilyen elvileg hozzáértő technofil közegben is.

~10 éve jelentek meg a tradicionálisnak mondható gyártók(sony,marantz,yamaha) első generációs otthoni audio streamerei.
90%-ban egyedi bel és kültartalommal, szofverrel. 100-400E Ft közötti ársávban. Vették őket kilóra a 20+ éves "hifi" mellé aztán ment a finnyogás, hogy nem elég analóg a hangjuk. Legtöbben fel is hagytak a modell frissítéssel. Válaszul a semmiből jöttek a custom streamer brandek mint a lumin,lindemann.
1m feletti ársávban megmutatták miyen a digitális analóg. Hát az meg a keleti blokknak drága lett és nem telik rá minden hifistának.
Nembaj, jöttek az átbrandelt kínai tömeg streamer dobozok 250-ért. Bluesound és társaik. 1-2 évig pörögtek mire kiderült, hogy a szintén átbrandelt még kisebb eredetileg TV-s mediaboxnak fejlesztett 10x10cm-es kütyük lenyomják. Persze amíg csak aliexpressen árulták őket $30-ért nem kellettek senkinek. A fórumon is cinikus gúnyolódás tárgyai voltak.
Most, hogy ez is 100E Ft hazai websopból, már mindjárt best buy. lol.
A következő lépés, hogy szintén ezeket a 10 éves arm cortex-re épülő panleket fogják hájpolni 1m-ért, aztán majd ha azok is kifutnak, a chromecast méretű usb stickek fognak pörögni 100-ért?

Az első bekezdésed nagyon fontos. Sajnos, nem lehet sokszor hinni a "peer" véleményeknek se, mert szaglik sokszor az MLM.

[diagnet]

Mindenesetre ennyi pénzért nagyon jó vétel, ezt szerintem nem lehet vitatni.

Meg ha kiszámolnánk, hány oldalt írtak tele ezzel a témával különféle hifi fórumokon, akkor brandépítésnek se rossz :D

Kezdetben ilyen MLM-re épülő brandfejlődéseket csak a női szépségiparban lehetett megfigyelni. Ép éssszel nehéz felfogni, hogy ez létrejöhetett egy ilyen elvileg hozzáértő technofil közegben is.

~10 éve jelentek meg a tradicionálisnak mondható gyártók(sony,marantz,yamaha) első generációs otthoni audio streamerei.
90%-ban egyedi bel és kültartalommal, szofverrel. 100-400E Ft közötti ársávban. Vették őket kilóra a 20+ éves "hifi" mellé aztán ment a finnyogás, hogy nem elég analóg a hangjuk. Legtöbben fel is hagytak a modell frissítéssel. Válaszul a semmiből jöttek a custom streamer brandek mint a lumin,lindemann.
1m feletti ársávban megmutatták miyen a digitális analóg. Hát az meg a keleti blokknak drága lett és nem telik rá minden hifistának.
Nembaj, jöttek az átbrandelt kínai tömeg streamer dobozok 250-ért. Bluesound és társaik. 1-2 évig pörögtek mire kiderült, hogy a szintén átbrandelt még kisebb eredetileg TV-s mediaboxnak fejlesztett 10x10cm-es kütyük lenyomják. Persze amíg csak aliexpressen árulták őket $30-ért nem kellettek senkinek. A fórumon is cinikus gúnyolódás tárgyai voltak.
Most, hogy ez is 100E Ft hazai websopból, már mindjárt best buy. lol.
A következő lépés, hogy szintén ezeket a 10 éves arm cortex-re épülő panleket fogják hájpolni 1m-ért, aztán majd ha azok is kifutnak, a chromecast méretű usb stickek fognak pörögni 100-ért?

[mishow]

Mindenesetre ennyi pénzért nagyon jó vétel, ezt szerintem nem lehet vitatni.

Meg ha kiszámolnánk, hány oldalt írtak tele ezzel a témával különféle hifi fórumokon, akkor brandépítésnek se rossz

[pjm]

A Limetre nem ellenfél, volt az is.
.......

[Alex_Aston]

Mondjuk az tényleg elég erős, hogy valami egy 3-4 éves 3* 4* annyiba kerülő géppel legyen nem is partiban, hanem annál jobban szóljon. Nem kizárt, de elég erős. Eddig velem ilyen még nem nagyon volt, de nem is vagyok rutinos itteni fórumozó.
De mint mondtam, nem kizárt, hogy abban a rendszerben, ahhoz az elvárásokhoz stb...

Ami a Mishow logikáját illeti tényleg jóval nagyobb pénz kell ebből, hogy jöjjön, különben nem lesz hülye a gyártó, hogy hasonló vagy nem túl sokkal nagyobb bevételt sokkal több munkával keressen meg. Az sem kizárt, de nekem ez így egy kicsit mesés. Már nem ti meséltek, hanem meseszerűen jól jár így akkor a hifista, ha így van.

De akkor ha ez igaz, akkor van a Wiim, meg az Eversolo mint új hullám, a Luminok mint régebbi hullám aztán kb. minden más felejtős?

Én voltam olyan bátor, hogy a Limetreet felhoztam.
Bár csak kérdésként merült fel bennem is, mert egymás mellett a kettőt nem hallottam.
2 évig volt nekem egyébként Limetreem, de már jó fel éve a nagytesó Musicbook van. Szóval megkoptak az emlékeim, ezt aláírom.

Amit hallottam a Wiim esetében, nekem mindenesetre meggyőző volt. Persze lehet, mellérakva a Limetreet, egyből hallható lenne az árkülönbség miértje. De még az is lehet, hogy nem. Ez inkább csak hangosan gondolkodás részemről.

Mindenesetre ennny pénzért nagyon jó vétel, ezt szerintem nem lehet vitatni.

[-KP-]

Most éppen a Wiim pro az ügyeletes “best buy”.
Én a Pro +-t próbáltam pár napig, saját dacjával.
Évek óta egy Yamaha WXC-50-t használok és időnként megcsap a hype szele és kipróbálok más lejátszókat is. Volt nálam Limetree Network is.
Nem állítom, hogy a Limetree rosszabb a Yamahánál, az sem szedi szét a zenét, kellemesen hallgatható. Számomra azonban a Yami melegebb hangzása volt a nyerő.
A Wiim Pro + már egy más kategória. Saját DAC-al, az én rendszeremben, teljesen másképp szóltak az ismert zenék. Azt én nem tudom eldönteni, melyik szólt úgy, ahogy kellene, de a Wiim a Yamihoz és a Limetreehez képest teljesen mást játszott.
Árához képest, nagyon jó vétel, de azért nem hasonlítanám a Limetree Network-hoz.

Ezek a Wiim gépek engem továbbra sem győztek meg arról, hogy ha egyszer újra lesz hálózati lejátszóm miért ne vadásszak le inkább egy Linn Sneaky-t ebayről. Ahelyett hogy vennék egy Wiim masinát és elkezdjek különféle kábelekkel meg külső tápegységekkel szórakozni. Persze a korrektség kedvéért megjegyzem azt is, hogy nem volt alkalmam még semmilyen Wiim kütyüt itthon tesztelni. Nyilván egy Sneaky nem mai konstrukció. Aláírom, a régebbi verziók sem wifit, mqa-t és dsd lejátszást nem tudnak. Ezek engem eddig sem érdekeltek, és ezután sem fognak. Nyilván akinek erre fáj a foga, annak nem opció egy ilyen gép. A dsd-pcm konverziót pl. jriver, roon és társai simán megoldja, wifire, meg mqa-ra nincs szükségem. Ellenben több mint vállalható a hangja, atomstabilan működik, és a mai napig kap szoftverfrissítéseket. Az meg már hab a tortán, hogy még egy igen jó minőségű (kikapcsolható) beépített erősítője is van. Ami nyilván egy nehezen hajtható hangfalakhoz kevés, de jónéhány típust viszont kifejezetten szépen hajtott pl. Heed Bee, ML Motion széria, Paradigm Monitor széria, Audio Physic Yara II széria amikkel hallottam.

[Ottokár]

Bujkálnak, de azért fellelhető. A Linkplay vegytiszta kínai cég, de azt próbálják elhitetni, hogy amerikai, californiai központtal. Persze ez teljesen normális. https://theorg.com/org/linkplay-technol ... ifeng-zhao

[pjm]

Ha már elfogadás. Ott van a telefonok piaca, ott ez már bőven megy. Van az alma, az androidos alma (Samsung, hosszú és működő támogatással), meg a kínaiak. A Nokia, a Motorola is kínai már.... A kínai is elmegy 4-5 évet, azon túl meg csak nagyon kevesen használnak egy telefont. Persze ebben más, mint a hifi. De a stream piaca egyenlőre szerintem hasonló hozzá.
Ha elfogadod, ha nem, ez van. Egy ponton túl egyszerűen tönkremennek a tradícionális gyártók, ha nem váltanak időben.
Pénz beszél,.... A vevőnél is. De ez a 4* szorzó nekem is sok.

[mishow]

A fenti cégek logóinak felhasználása viszont minimum megtévesztésre ad alkalmat

OK, akkor ezt benéztem

[Luxor Audio]

Olyan ez, mint a Nespresso: a kapszula az üzlet, nem a gép. Az utóbbit ingyen is adhatnák (sokszor különféle akciókban gyakorlatilag adják is ingyen) hiszen nem azon keresnek.
Ha adsz a júzernek egy lejátszót, ami jól néz ki, jól kezelhető, kellemesen szól és lehetőleg minél több szolgáltató elérhető vele, akkor a júzer rá fog szokni a hálózati szolgáltatásokra - ez a cél, mert ebben van a pénz, nem kicsi, nagy!
Valószínűleg egyszerűen "átkapcsoltak" a marketingesek, és kiadták a jelszót: jó és olcsó lejátszót a népnek!

A Nespresso és hasonló megújulni képes cégek önmaguk árulnak mindent, gépet, kellékeket és kávét is. (Bocsánat, ha nem pont így van, nem értek a kávéhoz!) A videó és zenelejátszók gyártói és a streaming szolgáltatást nyújtó cégek között viszont (egyelőre) nincs átfedés, mégha az érdekeik párhuzamosak is, ugyanabból a fazékból esznek, de közvetlenül nem vezérlik egymást. A nép rákattant a streamingre minden korábbi zenehallgatási és filmnézési rekordot felülírva, a gyártók pedig ezt követik le.

Beérett a technológia, átrendeződnek a szerepek, a távol-keleti vállalkozók észrevették, hogy nem csak pár dolláros vackokat tudnak eladni. Megvan a szükséges technológiájuk és műszaki tudásuk, már nem kell másolniuk, saját tervezésű termékekkel is el tudnak érni olyan színvonalra, ami megfelel a kényesebb vevőknek is. Hozzáértők évtizedekkel ezelőtt megjósolták, hogy a nyugati cégek addig hordják a gyártást keletre, míg ott is megtanulnak tervezni és gyártani (HiFi-t, rakétát, elektromos autót, bármit), onnan kezdve fordul a kocka és a nyúl viszi a puskát. Az Eversolo, Denafrips, Musician, Holo Audio, HiFi Rose és hasonló feltörekvő ázsiai gyártók olyan tudást pakolnak a készülékeikbe, amit pár évvel ezelőtt a menő nyugati gyártóktól többszörös áron sem kaptunk meg, eladási számokban pedig szerintem már mindenkit levertek, pedig többezer dolláros készülékekről beszélünk. A keménykötésű hifistáknak nem fontos a kinézet és a használati komfort, de sokaknak igen, ennek tudatában is tekintsünk rá a mai lejátszókra, meg mondjuk egy Luminra! A kontraszt már-már vicces.

Persze a zsigeri előítéleteket még nem győzték le, de idővel ez is be fog következni, a fiatalabb korosztálynál nincsenek bevésődve gagyi kínai cuccokkal kapcsolatos élmények, ez a fóbia a konzervatív hifistákkal együtt el fog tűnni 1-2 évtizeden belül.