Vannak dolgok, amik bár sokszor megdőltek már, nem tudnak kikopni a közbeszédből. Ilyenkor már erősen megfontolja az ember, hogy századszor is felsorolja-e a cáfolatokat.
Tudtátok, hogy Magyarországon még a XIX. században is volt boszorkányüldözés és több száz embert, jellemzően nőket tettek el láb alól, csak mert valaki rájuk sütötte a bélyeget? Ma is működik a dolog, csak néhány szót cseréltünk le.
pali923 írta: ↑2023.12.07., csüt. 09:27
Hát ja, az ábrázolás nem szerencsés, de amit mondani akart, abban van valami, sajnos.
Van benne valami, jellemzően hülyeség. A modern erőművek füstgázának fajlagos károsanyagtartalma sokkal, sokkal kisebb, mint ami a belsőégésű járművekből kijön, pláne Magyarországon, ahol 16 éves az autók átlagéletkora. Mégis milyen logika alapján gondoljuk azt, hogy jobb nekünk, ha az orrunk alá pöffögnek a leharcolt autók a városokban, mint az energiát előállítani egy távoli erőműben kontrollált, tiszta, nagy hatásfokú módon. Ahogy Wittao is írta, nem érdemes összekeverni az ártalmatlan vízgőzt a mérgező füstgázzal.
Mondják sokszor, hogy az elektromos autók hajtásához használt energia nem elég tiszta. Itt sem árt némi logika és gondolkodás. Az energia tisztasága az előállítás módjától függ. Egy ősöreg szénerőmű nyilván nem mondható korszerűnek, de egy vízierőmű, szélerőmű, de még az atomerőmű is igencsak tisztán termel (csak ugye nagyon drága az építése). Ebből következően pl. az osztrák áram meglehetősen tiszta, míg a jellemzően szénerőművekben gyártott lengyel áram nem annyira. Ezen a listán Magyarország nem áll rosszul.
A pécsiek tudhatják, mennyit változott az erőművek kibocsátása. Míg a 80-as években a téli hónapokban szó szerint fulladozott a város a mellé telepített Pannon Hőerőmű füstjétől és nem kevés légúti megbetegedés volt (az én családomban is), manapság már észrevehetetlen a működése, pedig az üzemben előállított energia másfélszeresére nőtt, a 2000-es évek elején széntüzelésről átálltak földgáz és biomassza égetésre. Az sem mellékes, hogy a város távfűtéséhez használt hőenergiát is előállítanak az áramtermelés mellett, ami kiemelkedően magas, 75 % feletti hatásfokot biztosít, szemben a 70-80-as évekre jellemző 30 százalékkal. A bevitt energia felhasználásának hatékonysága, tehát a hatásfok a belsőégésű autóknál 30-35 %, elektromos hajtásnál 90 % felett van, ráadásul az elektromos autók fékezésnél generátoros üzemmódban visszatáplálják, a belső égésű autók meg a féktárcsával elfűtik a mozgási energiát. Na ez az, ami nagyon nem mindegy, de a felületes beszélgetésekben ritkán kerül szóba, ott inkább pl. a bemutatott ábrán vihognak.