Általában a hifiről

[VibaVoice]

TDA1540-H8130-800x401.jpeg (44.93 KiB) Megtekintve 1574 alkalommal

IMG_20231023_110119.jpg (45 KiB) Megtekintve 1574 alkalommal

...Abban sem vagyok biztos, hogy a tokokban lévő áramkörök pontosan egyformák.
Ezek után nem jelenteném ki, hogy a kerámiatokos kivitelű darab minden körülmények között jobb.
Védőbeszéd vége.

Menjünk bele a sűrűjébe.
Ahol azt a fehér karámiás TDA1540-et gyártották, ott picinyét más volt a technológia/anyagmegválasztás szinvonala , mint az occó plasztiktokost gyártónál...mert sajnos a két hely NEM volt azonos semmiben. Miért szólnának tehát az olcsított példányok azonos hangzási minőségben?

De....tovább szomorítalak, mert a próbagépekben eredeti Signetics, Motorola, Fairchild IC-k voltak, a sorozatgyártott készülékekben természetesen azonos tipusjelzéssel mind újra megtalálható, csak van ott valami más is.
Made in Singapore, Mexiko, Malaysia, Dél Korea

Szóval - a néhány száz kisérleti géphez a gyártótól származó alkatrészeket rendeltek, a sorozatgyártott több százezres (miliós) nagyságrendhez meg az olcsóbb utángyártottat...remélem nem mondtam újat senkinek.
TJ.

Nem vitaindítónak szánom, de semmi kétség, a hír igaz!
A TDA1540 D/A konverter integrált áramkörök elvileg egyformák, de gyakorlatilag nem teljesen.
Több gyártó terméke a specifikációk alapján egyformáknak tekinthető, ami nem jelenti azt, hogy topologiailag is egyformák. Különféle gyártók közt létezhetnek eltérések, arról nem is beszélve, hogy egy adott gyártó felkérhető arra, hogy termékeit valogassa szét adott paramereteknek megfelelően (jelentős felárért).
A kerámia tokozasu TDA1540D, illetve az 1, vagy 2 koronás típus is gyárilag válogatott példányok, miket természetesen az igényesen legyártott elektronikakba építettek be, amik ennek megfelelően, kiemelkedően magas áron kerültek piacra.
A mesének itt lehetne vége, de biztos lesznek hozzászólások ebben a témakörben.
Két képet csarolok.
Mindkét képen látható a gyártási dátum!
Hát, nem mai példányok.

[tunerman]

...Abban sem vagyok biztos, hogy a tokokban lévő áramkörök pontosan egyformák.
Ezek után nem jelenteném ki, hogy a kerámiatokos kivitelű darab minden körülmények között jobb.
Védőbeszéd vége.

Menjünk bele a sűrűjébe.
Ahol azt a fehér karámiás TDA1540-et gyártották, ott picinyét más volt a technológia/anyagmegválasztás szinvonala , mint az occó plasztiktokost gyártónál...mert sajnos a két hely NEM volt azonos semmiben. Miért szólnának tehát az olcsított példányok azonos hangzási minőségben?

De....tovább szomorítalak, mert a próbagépekben eredeti Signetics, Motorola, Fairchild IC-k voltak, a sorozatgyártott készülékekben természetesen azonos tipusjelzéssel mind újra megtalálható, csak van ott valami más is.
Made in Singapore, Mexiko, Malaysia, Dél Korea

Szóval - a néhány száz kisérleti géphez a gyártótól származó alkatrészeket rendeltek, a sorozatgyártott több százezres (miliós) nagyságrendhez meg az olcsóbb utángyártottat...remélem nem mondtam újat senkinek.
TJ.

[Luxor Audio]

Megmondom őszintén, hogy én egyre jobban kezdek haragudni a hangrendszerek gyártóira, forgalmazóira, stb. Meg is mondom rögtön, hogy miért gondolok így rájuk. Azért, mert azt látom, hogy tudatosan belevisznek mindannyiunkat egy ilyen végeláthatatlan minél jobb hangzás hajkurászásába.

A médiában töltött évtizedeim során rendre felmerült a kérdés bennem, mi a televíziók, rádiók feladata. Szolgáljuk ki a közönség "igénytelen" igényeit és toljuk a mónikasót, vagy próbáljuk alakítani a közízlést pl. ismeretterjesztő műsorokkal? A Te felvetésed is tipikus tyúk vagy tojás eset. Be lehetne-e vinni a hifista közönséget a valóban áldatlan hajkurászásba, ha nem lenne rá hajlamuk?

Vallom, hogy hangzás terén a High Fidelity már a 80-90-es években elérte azt a szintet, ami szépen kiszolgálta az otthoni zenehallgatás hangminőségi szükségleteit, azóta csak szolgáltatások terén léptünk előre. A gyártóknak viszont pörgetni kell a kereket, ezért kínjukban jobbra-balra tekergetik a hangzást is, a közönség pedig lesi és követi minden mozdulatukat. Az MQA sztori tökéletesen megmutatja a hifisták hiszékenységét és befolyásolhatóságát, de a történelemben előfordult más hasonlóan tanulságos eset is.

Az az érzésem, hogy nem azért, hogy nekünk zenehallgatóknak, zeneszeretőknek jobb legyen, hanem azért hogy pörögjön a biznisz, hogy minél több pénzt hagyjanak az emberek az üzletekben a különböző újabbnál-újabb kütyükért, renszerekért, stb.

Szimpatikus a naivitásod, de kicsit ereszkedjünk vissza a földfelszínre! Ha indítanál egy vállalkozást, bizonyára a Te céljaid között is szerepelne a bevétel folyamatos növelése, maximalizálása, meg talán most sem ingyen dolgozol valahol. Karitatív célból ritkán alapítanak céget, mifelénk amúgy is divat ezeket eltiporni. Bennem inkább az okoz idegrángást, hogy új ötlet hiányában a gyártók többsége csak másol, új köntösbe öltöztet évtizedekkel ezelőtti ötleteket, mások meg számháborúnak tekintik a fejlesztést, de mint látjuk, mindegyik stratégia megtalálja a maga rajongó közönségét, akik hajlandóak lelkesen lobogtatni a zászlót, miközben nem is értik a rá írt szöveget. Mindeközben semmi dráma nem történne, ha holnap eltűnne a piacról a gyártók 90 százaléka.

Mostanában sok szakfordítást csinálok, többnyire audio készülékek műszaki leírását, használati utasítását, ezekből szépen kirajzolódik a közeljövő trendje, meg hogy jövőre mit akarnak majd letolni a véres torkokon. A cégek többsége képtelen kilépni a 0,000001 % torzítás, a 145 dB dinamika és a femtosecond digitális pontosság bűvöletéből.

Szerintem sokkal etikusabb hozzáállás lenne az, ha csak olyan hangrendszereket hoznának forgalomba az ebben a bizniszben utazók, amik már önmagukban is képesek lennének a minden igényt kielégítő élvezetes zenehallgatásra...

... és jó lenne környezetbarát módon közlekedni, kevesebb szemetet termelni, többet mozogni, jobban figyelni egymásra, törölni az álhíreket, meg persze a világbéke... Kívánságod teljesüléséhez ugye nem ártana, ha a közönség megfogalmazná hangzási igényeit, ám ez évtizedek óta várat magára, ez a bizonytalanság pedig végtelen mozgásteret ad a gyártóknak.

Tehát már nem is az adott zenei művön, annak belső szépségén, kiválóságán van a hangsúly, hanem azon, hogy milyen eszközön szólal is az meg valójában. Szerintem ez már így szinte az elmebaj kategóriáját súrolja. ... egyre felháborítóbbnak érzem azt a trendeket, ami a hi-fi iparban és akörül folyik.

Mondanám, hogy üdv a klubban, ha a szokásosnál is cinikusabb akarnék lenni (nem akarok, múlt héten egy időre kiéltem e perverziómat). A zenehallgatás és a HiFi két külön hobbi, amik egymás nélkül is jól megvannak. Az éves HiFi Show visszatérő alkalmat ad arra, hogy a hazai hifisták kimutassák foguk sárgáját. Láthatod, hogy napok óta lankadatlanul megy a vita arról, melyik készülék, szoba, rendszer a LEG-JOBB, arról viszont elvétve (sem) lehet olvasni, hogy esetleg valaki valamilyen érdekes muzsikával, izgalmas hangszereléssel, zenei újdonsággal találkozott.

OK, tudom, ez nem zenei, hanem kütyüvásár, de valahol mégiscsak a zenehallgatásról szól az egész buli... Ritkán láttam annyira csodálkozó arcokat és riadt tekinteteket, mint mikor házigazdaként zenei kérdéseket tettem fel az egyik szobában. Apró reménysugár, hogy az egyik sarokban megbúvó lemezbolt pultjánál rekord bevételt és kellemes zenei beszélgetéseket hozott össze egy kitartó kolléga. Illetve hogy soha nem láttam annyi női látogatót, mint idén (ami persze rossz jel is lehet). Sőt hozzám beült egy női vonósnégyes, akikkel nagyszerű diskurzust lehetett folytatni az éppen lejátszott Mozart operákról, de még a hangzáshoz is hozzá tudtak szólni, amikre bizarr álmaimban sem gondoltam volna. Így hát vasárnap este hazafelé nem lettem öngyilkolás áldozata.

[O_S]

Az elektronika sem maradhatott ki ebből a gyártói "visszafejlődésből", ez már ott volt az első generációs(!) TDA1540 DAC esetében. A próbaszériás gépekben lévő aranyozott kivezetésű, speciális fehér kerámiás tokozásból lesz egy ónozott vaslábú szürke kerámiás közbenső kivitel, végül a nagysorozatú gyártósoron a plasztik tokozás lesz a befutó
TJ.

Hadd legyek egy kicsit az ördög ügyvédje!
Minden termék első példányai robosztusabbak a későbbi daraboknál, majd kezdik lefaragni a felesleget.
A kerámia tokozás biztosan jobb hőleadást produkál, de ezek az IC-k nem kerülnek extrém körülmények közé,
szobahőmérsékleten elegendő a műanyag. Kezdetben foglalatba tették az áramköröket, itt fontos lehet a lábak aranyozása.
Később beforrasztották őket, itt már nem szükséges a drága arany.
Abban sem vagyok biztos, hogy a tokokban lévő áramkörök pontosan egyformák.
Ezek után nem jelenteném ki, hogy a kerámiatokos kivitelű darab minden körülmények között jobb.
Védőbeszéd vége.

Amit sokan jogosan bírálnak az un. piacgazdasággal kapcsolatban, a tömegtermelés, a túlfogyasztás, pazarlás, csak az
érem egyik oldala. Ha csak luxus minőségű termékek lennének, akkor azok csak a gazdag emberek játékszerei lennének,
nem lenne hi-fi fórum, nem lenne miről beszélni.
Én is azt szeretném, ha az emberek önmérsékletet tanúsítanának a fogyasztásban, racionálisabban viselkednének, de ezt 8 milliárd embertől elvárni utópia, sajnos.

[dixie-chicken]

it gy vegyesfelvágott. az erősítő japán, de a cd és dobozok UK. látszik az összekötőkábel,ami a sorban lemtről a második. AnS ic, ami nem a legélsebb kés a fiókban és a kvázitölcsér Zero1-esek sincsenek feltollva a sarokba. így ha hifisen nézem, kicsit csörgős a hangja, de, ha azt nézitek, a zene milyen formán átjön, a vidámsága, néha mélabússága, ritmikája és a végén a sziporkázása, látható, hogy ez nem az a bambulós AN, ahol elkezdődött 100ezer éve. Az elektronikák akkor is gyorsak voltak, de azokat a mackós pozdorjadobozokat csak a triódás erőművek tudták igazán meghajtani, de azok is csak bizonyos hangerő fölött indultak be.

Szertnék megkérni egy moderátort, hogy az elírásomat javítsa.

Az első bekezdésben dzrreplő AN-S nem S, AN-C. Az S màr ezüst, a C réz.

Köszi. Utána ezt lehet törölni

jaj revi ,bakker az általad belinkelt zenéhez ="Bubamara" csak rá kell keresni a YT-on,és tök mindegy ki az előadó,Goran Bregovic,Kusturica,Boban Markovic,Rúzsa Magdi, Illényi Katica, Tashkezar vagy Fanfare Ciacarlia,az Sokol rádión is jó,a dupla pálesz minősége határozza csak meg, hogy mennyire,és nem a hifi....

[revox]

Megmondom őszintén, hogy én egyre jobban kezdek haragudni a hangrendszerek gyártóira, forgalmazóira, stb. Meg is mondom rögtön, hogy miért gondolok így rájuk. Azért, mert azt látom, hogy tudatosan belevisznek mindannyiunkat egy ilyen végeláthatatlan minél jobb hangzás hajkurászásába.
Elmegyünk egy sóra, hogy méregessük, hogy melyik rendszer szól jobban? Miért kell ez? Az az érzésem, hogy nem azért, hogy nekünk zenehallgatóknak, zeneszeretőknek jobb legyen, hanem azért hogy pörögjön a biznisz, hogy minél több pénzt hagyjanak az emberek az üzletekben a különböző újabbnál-újabb kütyükért, renszerekért, stb.
Szerintem sokkal etikusabb hozzáállás lenne az, ha csak olyan hangrendszereket hoznának forgalomba az ebben a bizniszben utazók, amik már önmagukban is képesek lennének a minden igényt kielégítő élvezetes zenehallgatásra, mindenféle különböző műfaji korlátok felállítása nélkül. De azt tapasztalom, hogy itt már nem ez a cél, hanem csak és kizárólag a fogyasztás felpörgetése. Tisztelep persze a kivételeknek.
Hogy a fenébe létezhet az, hogy egy sok százezres, milliós hangrendszeren, hi-fi-n nem esik jól meghallgatni egy bizonyos zenei stílust? Én ennyi pénzért elvárnám, hogy ne kelljen már kompromisszumokat kötnöm ilyen téren. Se nekem, se a családom többi tagjának, ha történetesen ők más zenei stílust kedvelnek, szeretnek hallgatni, vagy kipróbálni, stb.
Azt érzem, hogy rá akarnak venni bennünket arra, hogy már ne is a zenei művek szépségére csodálkozzunk rá, ne azok szépségében leljük meg az örömünket, hanem sokkal inkább arra koncentráljunk, hogy melyik motyó hangja a szebb, az élethűbb, a lenyűgözőbb, stb. (Most a farokméregetős árcédulázgatást már inkább meg sem említem.) Tehát már nem is az adott zenei művön, annak belső szépségén, kiválóságán van a hangsúly, hanem azon, hogy milyen eszközön szólal is az meg valójában. Szerintem ez már így szinte az elmebaj kategóriáját súrolja.
Remélem, hogy nem sértettem meg nagyon senkit sem ezen agymenésemmel, mert nem ilyen szándékkal követtem el azt, csak hát egyre felháborítóbbnak érzem azt a trendeket, ami a hi-fi iparban és akörül folyik.

teljesen jó a meglátás és talán meg is értem mert nem rendelkeztek kellő háttérinfóval
a kiállítások eredendően azért jöttek létre, hogy a gyártók bemutassák az új termékeiket a forgalmazóknak. Januárban kimegy az importőr Las Vegasba. körbenéz és ami megtetszik neki, arra leszerződik a gyártóval. Később beengedték az egyszeri halandókat is. mi már készen kaptuk, hogy bárki bemehet.
a másik, hogy alapvetően ezt az egészet. maguk a vevők is generálják, mert az kell sok embernek, ami nehezen elérhető és nem elégszik meg az olcsó, mégis jóhangú rendszerrel.
A lenti link erről szól 2003-ból. Akkor azt mondtam Istvánnak, na majd én, én megmutatom. a 2005-ös high end shown kérdezte, mit szeretnék kiállítani, demózni. a méregdrága rendszerek helyett rávettem. rendeljünk egy legolcsóbb Moth elő-végfokot(150e) és Goldring GR2 lemezjátszót(110e, de ebben volt egy Goldring 1012GX hangszedő is), Goldring PA1 phonot (25e) és Quad 11L (115e/pár). Darumák, Kondo KSL SPC madzagok. Mr Van den Hul a szobában végighallgatta a Beethoven V lemezt. majd odajött és mocskosmód kezet szorított, jelezvén, hogy tetszett neki és így tovább (akkor még szemtelenül fiatal voltam én is). Aztán elmondtam, menyibe kerül, na, ekkor szorított rá csak igazán. Sok, lttjáró embernek tetszett, volt, aki odáig merészkedett. hogy szerinte a show legjobb hangja. Ami nem volt igaz, de olyan kis egységet alkotott a rendszer, hogy nem zavart, hogy csak egy kis motyó. Na, ezek után. egy kezemen meg tudom számolni, hány Moth lett eladva, a Goldringot meg főleg tudom, mert a minimumrendelés 12db volt. Alig tudtuk kilapátolni, főleg olyanok vitték el, akinek volt egy nagy rendszere, de akart egy kisebbet is. Meg akartam mutatni, megbuktam. Ha a cikket elolvassátok, ez értelmet nyer. De a Moth is bezárt nemsokára és a Goldring lemezjátszók is eltűntek.
Zsolt haverom fogalmazta ezt meg egyszerűen: van egy nullpont és azt tologatjuk kifele. Sajnáltam, hogy ez a roppant egyszerű mondat nem az én fejemből pattant ki, holott mindig ezt próbáltam magyarázni. csak nem ilyen röviden... szóval van a nullpont, ahol minden szép és jó és ezt tologatjuk a felbontás növelésével. a vége valahol messze van, de nem is kell oda eljutni, mert a null és a vége között, bárhonnan veszel mintát, értsd rendszert, az jó lesz. Csak le kell győzni magadban azt a hülye fóbiát, hogy olcsón nem lehet jót venni.

azóta is kergetem az olcsó dolgokat. nemrég az Analog Audionál volt a Konus Cutie erősítő, 180ezerért, Nem sok kelt el, de már nem is gyártják. De ott van a TMP ANT-je, ez szerencsére forog, de szerintem sokkal több ember tudna rendesen zenét hallgatni, ha nem a milliós rendszereket kergetné. ráadásul az erőn felül vállalás eredménye sokszor, egy nívós készülék, pl erősítő megvétele és a források elapadnak és ezt körberakjuk nem hozzáillő dolgokkal és várjuk, de nem jön a csoda.

szerintem ezt gondolja át minden zenebarát és olyan szintben gondolkodjon, amivel nem teljesít erőn felül és boldog lesz

https://index.hu/kultur/klassz/highend1112/

[Alex_Aston]

Megmondom őszintén, hogy én egyre jobban kezdek haragudni a hangrendszerek gyártóira, forgalmazóira, stb.

Amit írsz, igaz lehet az egész világunkra, nem csak a hifi bizniszre.
Ilyen a kapitalizmus. Minél nagyobb profit a cél, mindegy milyen áron. A cégek nem jótékonysági intézmények. Ebben kell mindenkinek megtaláni számára az értéket, ami persze mindenkinek más és más lehet.

[tunerman]

...Számomodra talán nem ismert a tény, hogy az audiofil közösség egy kis lelkes, de annál hangosabb csoportja számára a Philips már a CD-korszak hajnalán a legelső lejátszójukkal (különösen annak forgalomba se hozott ún. "trial run" szériájával) gyakorlatilag elsőre "betalált", minden más fejlesztés azóta a digitális audio területén már lefelé a lejtőn...

Nézzük csak meg a kommersz Philips "saját" fejlődését a CD mechanikák területén, de ugyanez a tendencia észrevehető minden más gyártónál is. Minél kevesebb lesz a fémöntvény és a preciziós alkatrész, helyette műanyag ahol csak lehet. Ez az "óccítás" lejtmenete, amire az eltelt évtizedek csak rátettek még néhány lapáttal ...

Az elektronika sem maradhatott ki ebből a gyártói "visszafejlődésből", ez már ott volt az első generációs(!) TDA1540 DAC esetében. A próbaszériás gépekben lévő aranyozott kivezetésű, speciális fehér kerámiás tokozásból lesz egy ónozott vaslábú szürke kerámiás közbenső kivitel, végül a nagysorozatú gyártósoron a plasztik tokozás lesz a befutó
TJ.

[gyongyhalas]

Marantz SA KI Pearl kb 3000 dolárocskáért ment kb 2010 es marantz csúcs ...
Értem én a véleményedet de jó lenne azonos értékű dolgokat összevetni és talán ésszerűbb is lenne. Véleményen szerint

Kedves Gyongyhalas!
Először is köszönöm, hogy a fórumtárs által felvetett kérdésre válaszként megfogalmazott bejegyzésemet figyelemre méltattad, a "megfelelő" kontextusban értelmezted és osztottad meg értékes gondolataidat a diszkusszió szempontjából teljesen marginális ár/teljesítmény viszony tekintetében!
Mindazonáltal pár apró észrevétellel, tényszerű kiigazítással élnék.
Számomodra talán nem ismert a tény, hogy az audiofil közösség egy kis lelkes, de annál hangosabb csoportja számára a Philips már a CD-korszak hajnalán a legelső lejátszójukkal (különösen annak forgalomba se hozott ún. "trial run" szériájával) gyakorlatilag elsőre "betalált", minden más fejlesztés azóta a digitális audio területén már lefelé a lejtőn...Igen, azzal a CD-100-assal, amelyet oly ékesszólóan jellemeztél a "még gagyi alkatrészek régmúlt mérnökeinek alkotásaként"!
Ha az árakat nézzük, a bevezetésekor 1000 holland guldenért árulták, ami az inflációt figyelembe véve a mai 1200-1300 EUR-os kategóriának felel meg. És tényleg, az igazolhatóan karbantartott, szép példányokat nem ritka ennyiért látni. De ez is eltörpül a fent említett "trial run" széria mellett, amelynek piacra ritkán kerülő példányaiért már 3000 EUR-t is láttam elkérni - tuning előtt.
A Marantz játszóm, bár tényleg limitált széria sorszámozott darabja, korántsem számított a 2800 EUR-os akkori árával a csúcs Marantznak. Jómagam valamivel 500 eFt alatt vettem full extrásan, ami - bár nincs pontos infóm róla - könnyen lehet egy ligában a Tunerman által tuningolt, majd Süti által Black Gate kondikkal telezsúfolt egyedi darab összköltségével.
De mindez lényegtelen abból a szempontból, hogy Marconi fórumtárs gyakorlatilag árkategóriától függetlenül helyezi ezeket a Philips eszközöket bármely másik fölé, és érzi magát igazolva azáltal, hogy "valahogy senki sem áll elő konkrét készüléknévvel vagy nevekkel".
A Bricasti+Exogal-lal kapcsolatban valóban némiképp sután fogalmaztam, az "és különösen" kifejezéssel a hangzásbeli fölényét próbáltam kifejezni még a Marantz fölött is. Az árkülönbség, amelyben ismét csak listaárakra támaszkodtál, a kéz alól, jól alkudozva elért beszerzési áraim megint csak jóval kedvezőbben alakultak, itt különösen irreleváns, mert almát hasonlítunk össze körtével. A Roon+streamer+DAC a zene fizikai médiumról történő megszólaltatásán túl egy komplett zenei könyvtár menedzsment rendszer is, intuitív felhasználói felülettel, számos belső és külső forrás integrációjával, legyen szó zenei anyagról (saját könyvtárról és/vagy netes streaming platformokról), vagy hasznos kiegészítő háttérinformációról az előadók, szerzők, kiadók, produkciós csapatok...tekintetében. Nyilván egyéni megítélés kérdése, hogy ez mennyit ér meg valakinek, jómagam 5 évvel ezelőtt szerettem bele, az akkori jóval kedvezőbb árú lifetime licenc az erősebb forinttal egyetemben még sokkal vonzóbb volt.
Értem én a véleményedet, de jó lenne a dolgokat értelmezni, esetleg tájékozódni, mielőtt beleszólsz és talán ésszerűbb is lenne. Van kérdés?

Te nagyon is látod és érted ,,,,mit is kérdeztem...Hiszen igen terjedelmesen válaszoltál, magyaráztál... A készülékek kora ami kimaradt és lényeges tényező( ha már hasonlítgatsz) ,mert 30 év nem csekély mint a philips és a marantz között eltelt.....egyébként ,mindenképpen gratulálok ,szavakat nem kimélendő válaszodhoz...Mint véleményed elfogadom természetesen de mint mondom lényegét tekintve Én szerintem ,nem egy "liga" a két lejátszó ....mégis becsülendő a philips részedről is elismert hangbéli produktuma ,,,,,,mint 40 éves készülék helytállt,,,még akkor is ha sokmindent cserélni kellett benne, jobb alkatrészre.....SZ.v.sz.
Piros mondatodat..... Miért is kellene nyilt fórumon valakinek engedélyezni a beleszólást....Sőt még sértőnek is vélném a megfogalmazásod....miként tájékozottság hiányát ,,,értelmezési hiányosságokat és ésszerűséget említesz ....
Személyeskedés netán? Ez lenne a kérdésem.

[cables]

...
Szerintem sokkal etikusabb hozzáállás lenne az, ha csak olyan hangrendszereket hoznának forgalomba az ebben a bizniszben utazók, amik már önmagukban is képesek lennének a minden igényt kielégítő élvezetes zenehallgatásra, mindenféle különböző műfaji korlátok felállítása nélkül. De azt tapasztalom, hogy itt már nem ez a cél, hanem csak és kizárólag a fogyasztás felpörgetése.


A HiFi gyártók dolgozóit azért fizetik, hogy minél több bevételt termeljenek, nem azért, hogy neked vagy nekem örömöm leljen a zenehallgatásban.


Hogy a fenébe létezhet az, hogy egy sok százezres, milliós hangrendszeren, hi-fi-n nem esik jól meghallgatni egy bizonyos zenei stílust?

Tegnap egy lakásban (nem kiállításon) hallgattam egy rendszert, aminek a hangja a tulajnak sem tetszik. Nekem végképp nem tetszett. Legendás angol gyártó fél éve megjelent másfél millás AVR készüléke szólt Tidalról. Idegesítő, torz hang, pedig elfogadható kábelekkel volt bekötve. Ez van. Ez a modern gyártás és a jövő zene forrásának a hatása.

Beírtam bold-al

[revox]

it gy vegyesfelvágott. az erősítő japán, de a cd és dobozok UK. látszik az összekötőkábel,ami a sorban lemtről a második. AnS ic, ami nem a legélsebb kés a fiókban és a kvázitölcsér Zero1-esek sincsenek feltollva a sarokba. így ha hifisen nézem, kicsit csörgős a hangja, de, ha azt nézitek, a zene milyen formán átjön, a vidámsága, néha mélabússága, ritmikája és a végén a sziporkázása, látható, hogy ez nem az a bambulós AN, ahol elkezdődött 100ezer éve. Az elektronikák akkor is gyorsak voltak, de azokat a mackós pozdorjadobozokat csak a triódás erőművek tudták igazán meghajtani, de azok is csak bizonyos hangerő fölött indultak be.


youtu.be/iFMzUicd7lw

Szertnék megkérni egy moderátort, hogy az elírásomat javítsa.

Az első bekezdésben dzrreplő AN-S nem S, AN-C. Az S màr ezüst, a C réz.

Köszi. Utána ezt lehet törölni

[Baryll]

Megmondom őszintén, hogy én egyre jobban kezdek haragudni a hangrendszerek gyártóira, forgalmazóira, stb. Meg is mondom rögtön, hogy miért gondolok így rájuk. Azért, mert azt látom, hogy tudatosan belevisznek mindannyiunkat egy ilyen végeláthatatlan minél jobb hangzás hajkurászásába.
Elmegyünk egy sóra, hogy méregessük, hogy melyik rendszer szól jobban? Miért kell ez? Az az érzésem, hogy nem azért, hogy nekünk zenehallgatóknak, zeneszeretőknek jobb legyen, hanem azért hogy pörögjön a biznisz, hogy minél több pénzt hagyjanak az emberek az üzletekben a különböző újabbnál-újabb kütyükért, renszerekért, stb.
Szerintem sokkal etikusabb hozzáállás lenne az, ha csak olyan hangrendszereket hoznának forgalomba az ebben a bizniszben utazók, amik már önmagukban is képesek lennének a minden igényt kielégítő élvezetes zenehallgatásra, mindenféle különböző műfaji korlátok felállítása nélkül. De azt tapasztalom, hogy itt már nem ez a cél, hanem csak és kizárólag a fogyasztás felpörgetése. Tisztelep persze a kivételeknek.
Hogy a fenébe létezhet az, hogy egy sok százezres, milliós hangrendszeren, hi-fi-n nem esik jól meghallgatni egy bizonyos zenei stílust? Én ennyi pénzért elvárnám, hogy ne kelljen már kompromisszumokat kötnöm ilyen téren. Se nekem, se a családom többi tagjának, ha történetesen ők más zenei stílust kedvelnek, szeretnek hallgatni, vagy kipróbálni, stb.
Azt érzem, hogy rá akarnak venni bennünket arra, hogy már ne is a zenei művek szépségére csodálkozzunk rá, ne azok szépségében leljük meg az örömünket, hanem sokkal inkább arra koncentráljunk, hogy melyik motyó hangja a szebb, az élethűbb, a lenyűgözőbb, stb. (Most a farokméregetős árcédulázgatást már inkább meg sem említem.) Tehát már nem is az adott zenei művön, annak belső szépségén, kiválóságán van a hangsúly, hanem azon, hogy milyen eszközön szólal is az meg valójában. Szerintem ez már így szinte az elmebaj kategóriáját súrolja.
Remélem, hogy nem sértettem meg nagyon senkit sem ezen agymenésemmel, mert nem ilyen szándékkal követtem el azt, csak hát egyre felháborítóbbnak érzem azt a trendeket, ami a hi-fi iparban és akörül folyik.

[sutemenyx]

A Marantz játszóm, bár tényleg limitált széria sorszámozott darabja, korántsem számított a 2800 EUR-os akkori árával a csúcs Marantznak. Jómagam valamivel 500 eFt alatt vettem full extrásan, ami - bár nincs pontos infóm róla - könnyen lehet egy ligában a Tunerman által tuningolt, majd Süti által Black Gate kondikkal telezsúfolt egyedi darab összköltségével.

A gép volt nekem 1000EUR. A benne lévő blackgate készlet 900eFt körüli értéket képvisel. A tuningban pedig van alkatrészárban további majd 100eFt.

[sutemenyx]

Szóval jó ez a vita, de azt nagyon figyelembe kellene venni, hogy egyébként mi a rendszer többi összetevője. Nem mindegy ugyanis, hogy a forrás utáni dolgok mennyit vesznek el vagy tesznek hozzá a forrás hangjához. Ugyhogy nem lesz itt közmegegyezés, csak akkor és azok között, akiknek hasonló cucca van. Ha nem ez van, akkor egyik embernek ABC a sorrend, a másiknak meg CBA. Pl egy eleve mindent megkellemesítő angol monitoron nem az lesz a befutó, mint egy hidegebb hangzású sztatikuson. Mondhattam volna bármit ezek helyett, lényegtelen. Viszont valami rálátásom van a dologra abban a tekintetben, hogy nemrégen rendelkeztem egy Marantz SA17 S1 SACD lejátszóval én is, és persze végeztem összehasonlításokat az említett CD100-ammal. Az én szélessávús rendszeremben a vagy nagyobb transzparencia vagy az extra torzítások okán, de a CD100 tűnt reálisabb hangnak még a tuning előtti állapotában is. Az SACD bár egy nyitottabb hang volt, de messze nem tudott úgy zenélni és természetesnek hatni. Némi mesterséges élt is véltem benne felfedezni, pedig egyébként az SA17-ben még szuperebb alkatrész készlet is volt, mint az imént emlegetett SA KI Pearl-ben. Mindenesetre éltem együtt eleget pl Tannoy hangsugárzókkal ahhoz, hogy pontosan tudjam, hogy azon simán érdekesebbnek, részletgazdagabbnak tűnt volna egy SACD, mint a CD100. És azért is fontos ez, mert hogy ki mit tekint korrekt megszólalásnak, azt embere válogatja. Egy jól megcsinált monitor az mért értékekben biztosan jobb, mint egy szélessávú, ha valaki ezt tekinti origónak, akkor ilyenje lesz, és ezzel ítéli meg a dolgokat. Ha meg valakinek az a korrekt, sallangmentes megszólalás, hogy az erősítő és a lengőtekercs között nincs semmi, akkor az meg egy szélessávúval fogja megítélni. Ha meg valakinek mindkettő fontos, akkor vesz egy aktív studiomonitort, de neki meg azt kell benyelni, hogy az elektronika olyan, amilyen, cserélni nincs lehetőség. Viszont mindegyikkel más eredmény fog születni a forráseszközök tekintetében. Kb ennyi a helyzet és nem több. Itt most kb ezt láthatjuk. Könnyen lehet, hogy ha egyik és másik fél is ottlenne mindkét környezetben és ugyanúgy elvégeznék az A/B tesztet, akkor ott adott helyzetben totál egyetértenének, és arról kezdődne el a vita, hogy akkor kinek van a nemjó hangsugárzója.

[juliush]

Marantz SA KI Pearl kb 3000 dolárocskáért ment kb 2010 es marantz csúcs ...
Értem én a véleményedet de jó lenne azonos értékű dolgokat összevetni és talán ésszerűbb is lenne. Véleményen szerint

Kedves Gyongyhalas!
Először is köszönöm, hogy a fórumtárs által felvetett kérdésre válaszként megfogalmazott bejegyzésemet figyelemre méltattad, a "megfelelő" kontextusban értelmezted és osztottad meg értékes gondolataidat a diszkusszió szempontjából teljesen marginális ár/teljesítmény viszony tekintetében!
Mindazonáltal pár apró észrevétellel, tényszerű kiigazítással élnék.
Számomodra talán nem ismert a tény, hogy az audiofil közösség egy kis lelkes, de annál hangosabb csoportja számára a Philips már a CD-korszak hajnalán a legelső lejátszójukkal (különösen annak forgalomba se hozott ún. "trial run" szériájával) gyakorlatilag elsőre "betalált", minden más fejlesztés azóta a digitális audio területén már lefelé a lejtőn...Igen, azzal a CD-100-assal, amelyet oly ékesszólóan jellemeztél a "még gagyi alkatrészek régmúlt mérnökeinek alkotásaként"!
Ha az árakat nézzük, a bevezetésekor 1000 holland guldenért árulták, ami az inflációt figyelembe véve a mai 1200-1300 EUR-os kategóriának felel meg. És tényleg, az igazolhatóan karbantartott, szép példányokat nem ritka ennyiért látni. De ez is eltörpül a fent említett "trial run" széria mellett, amelynek piacra ritkán kerülő példányaiért már 3000 EUR-t is láttam elkérni - tuning előtt.
A Marantz játszóm, bár tényleg limitált széria sorszámozott darabja, korántsem számított a 2800 EUR-os akkori árával a csúcs Marantznak. Jómagam valamivel 500 eFt alatt vettem full extrásan, ami - bár nincs pontos infóm róla - könnyen lehet egy ligában a Tunerman által tuningolt, majd Süti által Black Gate kondikkal telezsúfolt egyedi darab összköltségével.
De mindez lényegtelen abból a szempontból, hogy Marconi fórumtárs gyakorlatilag árkategóriától függetlenül helyezi ezeket a Philips eszközöket bármely másik fölé, és érzi magát igazolva azáltal, hogy "valahogy senki sem áll elő konkrét készüléknévvel vagy nevekkel".
A Bricasti+Exogal-lal kapcsolatban valóban némiképp sután fogalmaztam, az "és különösen" kifejezéssel a hangzásbeli fölényét próbáltam kifejezni még a Marantz fölött is. Az árkülönbség, amelyben ismét csak listaárakra támaszkodtál, a kéz alól, jól alkudozva elért beszerzési áraim megint csak jóval kedvezőbben alakultak, itt különösen irreleváns, mert almát hasonlítunk össze körtével. A Roon+streamer+DAC a zene fizikai médiumról történő megszólaltatásán túl egy komplett zenei könyvtár menedzsment rendszer is, intuitív felhasználói felülettel, számos belső és külső forrás integrációjával, legyen szó zenei anyagról (saját könyvtárról és/vagy netes streaming platformokról), vagy hasznos kiegészítő háttérinformációról az előadók, szerzők, kiadók, produkciós csapatok...tekintetében. Nyilván egyéni megítélés kérdése, hogy ez mennyit ér meg valakinek, jómagam 5 évvel ezelőtt szerettem bele, az akkori jóval kedvezőbb árú lifetime licenc az erősebb forinttal egyetemben még sokkal vonzóbb volt.
Értem én a véleményedet, de jó lenne a dolgokat értelmezni, esetleg tájékozódni, mielőtt beleszólsz és talán ésszerűbb is lenne. Van kérdés?

[revox]

it gy vegyesfelvágott. az erősítő japán, de a cd és dobozok UK. látszik az összekötőkábel,ami a sorban lemtről a második. AnS ic, ami nem a legélsebb kés a fiókban és a kvázitölcsér Zero1-esek sincsenek feltollva a sarokba. így ha hifisen nézem, kicsit csörgős a hangja, de, ha azt nézitek, a zene milyen formán átjön, a vidámsága, néha mélabússága, ritmikája és a végén a sziporkázása, látható, hogy ez nem az a bambulós AN, ahol elkezdődött 100ezer éve. Az elektronikák akkor is gyorsak voltak, de azokat a mackós pozdorjadobozokat csak a triódás erőművek tudták igazán meghajtani, de azok is csak bizonyos hangerő fölött indultak be.


youtu.be/iFMzUicd7lw

[revox]

Kondo rendszert azt hiszem még nem hallottam, így nem tudom mekkora az átfedés az AN-el.

Kondo / volt / maga a japán AN.

Részben ezeknek a termékeknek az angol reinkarnációi, részben önálló angol fejlesztések Peter Qoutrup nevéhez fűződnek. - UK AN
Sokak szerint más kategória.

Vannak körünkben, akik ezeket az összefüggéseket/átfedéseket, múltbeli termékpalettát pontosabban tudják szétszálazni, ha akarják, elmondják.

Az általad felvázolt AN hangzásképet nem kommentálnám.
Nyilván /nagyon/ másképpen hallunk.

Ezekkel a részletekkel nagyjából tisztában vagyok. A Kondo készülékek magasabb "ligában játszanak", mint az AN UK, full ezüst, stb. Olvastam is valahol, hogy a rossz nyelvek azt beszélik, hogy a Peter Qoutrup által képviselt hangzás, amelyik irányba elvitte az AN-t, már nem az, amit Kondo megálmodott.
Hogy a két hangkép mennyire fedi egymást, nem tudom. Ahogy írtam is, Kondo rendszert még valószínüleg nem hallottam.
Igen, nyilván másképpen halljuk, nem vagyunk egyformák, de nincs ezzel semmi baj.

ezen ne vesszetek össze :) az idei kiállításon volt, hogy az a kis AN rendszer jól szólt és volt, amikor nem. Van tippem, ez miért volt,de nem mennék bele.
an.uk-an.jp nemkérdéses, hogy a japán az eredeti vonal és nekem is jobban tetszik. de, ha PQ nem alkot meg olyan erősítőket, ami, ha nem is tudja egy Kondo hangját, azért elég hallgatható reprodukciót lehet belőle kinyerni. Ha nem lenne an.uk, ha valaki nem akar ennyit költeni, nem lenne lehetősége ebből egy szeletet hazavinni. Ha a rendszer kellően jól van válogatva, a minőséget az elekteonikák meg fogják adni. de a hang volumenét, "fajtáját" a hangsugárzó fogja meghatározni. Kisdoboz, kis hang. de lehet finomabb. nagydoboz, nagy hang (ami attól még lehet finom is).

[revox]

....az LP hangzás ideálját keresi digitális forrásokból....

Na, ott akkor nagyon nagy baj van. Helyén kell kezelni a dolgokat. Ha valaki digitális rendszerben gondolkodik, akkor azt próbálja fejleszteni és felejtsen el minden analóg forrást (LP, szalagos). Ne próbáljon olyanhoz hasonlót összerakni, mert az tévút. Főleg, ha azzal sincs tisztában, milyen is az az "analóg hangzás", mert sohasem hallott még igazán jó analóg rendszert.
Ma már relatív kis pénzből is nagyon hallgatható digitális rendszert lehet összehozni. Analógot annyiból nem lehet. Ha viszont a pénz nem számít, akkor sajnos egy csúcs analóg rendszer nyomába se lép a legtöbb digitális rendszer. Van olyan, ami már megközelíti, de az legalább annyiba kerül.
Régebben az olcsóbb analóg láncok is maguk mögött hagyták a legtöbb digitálist, ma már ez fordítva van.

régebben volt egy olyan bölcselet, hogy a legolcsób digit forrás mindig jobb lesz, mint a legolcsóbb analóg. de a legdrágább digit sose éri el a legdrágább analógot. most ezt közérthetőbben megfogalmaztad

[revox]

Bocs, hogy Te voltál az áldozati bárány, de ezeket a mondatokat jól be lehetett forgatni, tudtam én, mire gondolsz
bár, nekem azt is Csontos mondta: revox, fogalmaz mindig pontosan, mert félreértik.
cserébe kapsz egy kupont: Ha felénk jársz, szívesen látlak egy zenedélutánra

Azért ne felejtsük el megemlíteni, hogy az AudioNote - al és Kondo - val ki lehetne a világból kergetni Zolit.
Hogy miért, majd talán elmondja.

Kondo rendszert azt hiszem még nem hallottam, így nem tudom mekkora az átfedés az AN-el.
Amióta Show-kat rendeznek kishazánkban szinte mindig volt AN szoba, rend szerint több is.
Így volt alkalmam legalább 30 különböző összeállítású AN lánc meghallgatására, ezen felül egy ízben egy fúrumtárs rendszerét is. Eleinte nagyon érdeklődő voltam, amikor még csak hírből ismertem a márkát, hogy miért is van körülötte ez a nagy hipe. Első néhány élmény után kerestem a magyarázatot, hogy ez, itt most miért nem jött össze, talán akusztika, talán a zenei felvételek, de nekem ez nem tetszett. Talán majd legközelebb. Aztán teltek az évek, jöttek a Show-k és az újabb AN rendszerek, de valahogy mindig ugyan olyannak hallottam, és bele kellett törődnöm, hogy ez az AN hangzás, ami nekem nem tetszik, nem én vagyok a célközönsége. Ennyi.
Én az AN hangzást a következő jelzőkkel tudom jellemezni.: Száraz, hideg, fojtott, távolság tartó, vérszegény. A felbontásban, térleképzésben nincs hiányérzetem, ellenben sokszor testetlen, és nagyon válogatós a zenei stílusok között. A kevésbé intenzív, kevés hangszeres zenék úgy ahogy, de a komplex, sok hangszeres, vagy elektronikus, netán "zúzós" zenékkel nekem zavaros, darabos, élvezhetetlen lesz.
Egy másik példa, mikor Csontosék az Art hotelben, a "nagy" szobában Avantgarde Acoustic/AN rendszerrel demóztak, nagyon sok időt töltöttünk náluk a barátommal, mert jó/kedvünkre való zenéket játszottak. Először csak látványra, de aztán hangra is beleszerettem a tölcsérekbe(ez a szerelem az ota is tart, sajnos viszonzatlanúl ), azzal együtt is, hogy valamit éreztem, hogy nem az igazi.
Aztán évekkel később az Avantgarde Acoustic forgalmazása átkerült az USA Audióhoz. Az Ő prezentációjukban talán háromszor hallottam különböző AA tölcséreket, és ott teljesen elvesztem!
Minden megjött, minden a helyére került, amit korábban az AN-al párosítva hiányoltam. Itt végleg megvett, a korábban is nagyra tartott Avantgarde Acoustic. Ha úgy lesz pénzem, ahogy nincs, akkor majd...
Aztán a legutóbbi elményem az AN-el, a múlt heti Show-ról.
Ennyi nem tetsző, csalódást keltő produkció után, de még mindig nem előítéletekkel(!) ültem be, az Analog Voice szobájába. Szinte minden klappolt, jó zene, kevés ember a szobában, hogy jó hangélményben legyen részünk, de sajnos most sem jött össze. Most is az a már megszokott száraz, hideg, minden életszerűséget nélkülöző, távolságtartó hang, mint amit korábban már oly sokszor tapasztaltam. Körülbelül 20 percet töltöttem ott, 4 szinte teljesen különböző stílusú zeneszámot hallgattam meg. Sokadjára próbáltam megérteni, megfejteni az AN "varázst", de most sem sikerült. Felteszem, már soha nem is fog sikerülni.
Ezért nem kérek az AN kábelekből sem, mert úgy gondolom, hogy egy ilyen tudatos gyártó, a kábeleit is erre a hangzásra "alakítja", és én nem szeretném, ha ez megjellenne a rendszerem hangjában.
Aztán lehet, hogy tévedek, és pozitív hatással lenne, de erre azért túl nagy a rizikó, figyelembe véve az AN kábelek árait.

arra itt már jóformán senki nem emléxik, hogy amikor még csak az indexen volt egy szem hififórum, úgy 1995. környékén, talán én voltam a leghangosabb audioNote-gyűlölő. Mondogattam is régebben, azoknak, akik akkor fórumoztak, én lettem Csontos legnagyobb skalpja. A kiállításokon és havernál nemigazán sikerült meggyőzni semmiről. Nekem egy véletlenül hozzámkerült Audio Innovations Alto erősítő és a hamgsugárzója és egy AN/D kábel hozott változást, amit csak azért vettem meg, hogy eladjam a "balfaxoknak". Aztán bekötöttem és akkor is megállapítottam. mekkora kacat. Aztán egy szilveszteri buli nálam volt. A nagy hangsugárzókat és az akkor használt reVox erősítőmet átraktuk a buliszobába, ahol keverőpult. stb került elé. De egy távoleső szobába bekötöttem az Altokat is a csendesebb őrülteknek. Aztán 3 napra szóló buli volt, ahol azt vettem észre, az Elvis koncert baromi jó ritmikávak szól, ahogy előtte sose hallottam. Még a rend őreinek is emlgetem, akik a hosszú bulira jöttek ki, hogy hoztam sört és Elvis él Innen már pörgött a dolog. Elmentem ismerőshöz. akinél még mindig nem értettem, mire ez a nagy valami, de kíváncsiságból megvettem egy P1 PP erősítőt, ami kezdett megtetszeni, majd hozzá egy J/Sp hangsugárzót, ami száraz nem volt. de könnyűzenével én se éreztem. Akkor hirtelen egy nagyobbat léptem. Audio Innovations the first és S1000 phono előfok. Direktfűtött 2A3 triódák, 7Watt, zero feedback akkor mércével AN level4. na, az már tolta a metált. De alapvetően a régi AN rendszerek hangja, bár bensőséges volt, a Snell-derivált hangfalak nemigazán voltak hozzá jók minden műfajon. A változás a Zero hangsugárzók megjelenése volt, melyeknek volt teste, ereje. de lelke is. Egyébként amikor én megvettem a J/Sp dobozt, egy Kondo KSL Neiro volt elékötve és olyat vert. mint az állat. Ettől függetlenül az akkor jónak számító JSp-t simán nyugdíjaztam az AZ2 kedvéért. De ekkor már jöttek a szélessávú dobozok. ill előkerültek Townshend Glastonburyk is. Jöttek. Quad 11L, 21L sorozatok, amikkel pl egy egész olcsó an oto PP igen hatékonyan tudott dolgozni. Egyszer egy ilyen hangsugárzóhoz adtam el OTO-t, de a vevő (egy csaj) elhozta a Quad 21L-eket. Haverral elugrottunk boltba. mire visszaértünk, már messziről lehetett hallani, hogy a csajok a Madonnával kergetik a tölcséreket. Mondtam is havernak, hogy eddig tartott. rámemtek a tölcsérre... És amikor beléptünk, akkor döbbentünk meg, hogy az még a Quad volt, csak felnyomták a hangerőt. De időközben az AN is elengedte a pozdorjadobozokat és rétegeltlemezből, sokkal merevebb dobozokat készítettek. Ez 2000. körül volt, de talán 2003-ban esett le nálam is, amikor egy Meishu Silverre kötöttek egy E dobozt a highEndShown.
De alapvetően, ha az ember belevisz némi partizánkodást, elég jó hangot lehet lehámozni az AN-ről. de a Kondo azért jobb. Kell hozzá valami érzék. de aki érzi, bármelyik AN rendszerből ki tudja csalni a hangot. Én pl a hálószobából most adtam el egy régi P1-et, mert nem használtam. de előtte volt a Tölcsérek elé is kötve. ha valaki minden xart hallgat, az én vagyok. Még Fekete Pákó CD-m is van Komoly... 500Ft volt, annyiért nem hagytam ott. a hazai zenetörténelem része ez is De a Skinny Puppy jól elfér Chopin mellett.

az avantgarde csövessel párosítva, legalábbis pse csövessel halkan elmet, pl lakószobában, vagy a bemutatóteremben, de már egy kiállításméretű szobában befulladt. Ha volltál kint a 2005-ös HES-n, már akkor a saját, Model5+ erősítő hajtotta a DUO Omegát. míg a TRIOkat az akkor új 50W A osztály monoblokkok. a gond a szub visszapofázása a kimenőtrafónak, amit az SE nem szeret nagyobb terhelésen. (ezért van nekem pushPull kondo. az olyan stabilan keheli a tölcsért, mint az avantgarde erősítők, csak a Kondo 50millió600ezerszer jobban szól )

UK-JP. A Kondo azért más világ kicsit. Azt nem tudom megfogalmazni. De, de,... DE!
a drótok nem rosszak. nekem főleg Kondo van, de akad itt-ott angol is.
azt tudom mondani, ha nyegle a rendszer. kidobja a skinny puppyt, ha meg torz, nem finom, a chopint. Az igazán jó rendszereknek mindegy mivel etetik.

röviden...

[gyongyhalas]

Itt szó sem volt széria Philips CD100-ról, hanem a Takács Jenő által "rommá" tuningolt, demo példányról.
Ami abszolút értékben lett, egyesek által kikiáltva "mindennélisjobbIstenkirálynak".

Akkor az árát is mond ki ,,,,így tunningal együtt veri a marantz árát? Nem hinném de te biztosan tudod ...akkor gyerünk mond..... Mert én csak az ár/ érték bisz- baszolást vélelmeztem.
Egyébként saját tapasztalatom egy philips 304 Cd játszó ami csövessé tunningolt TJ fórumtárs (200 alatt vettem+ ampex nos csövek) .....Ellenfélként a PS Audio PerfectWave DAC MK II es játszott a rendszeremben és mégis a CD -t hallgatom....itt parkol a polcomon a PS audio most pihen...Talán lesz még jövője a bridge kártyát kellene benne cserélni II esre tán 1000 dolcsi és akkor streamer király lenne...de most az én süket fülemnek kellemesebben szól a CD játszó ....Na lehet a Te füled a PS audiot hallgatná....Ettől még Én is ódszkodnák mi is a Legjobb király de ár/ értékben a philips 100 ast érzem jobbnak ,,elmondások alapján is....Baj ez ? Á dehogy ...Mindenki élvezzen ahogy akar...Tudod a régi újságokban összehasonlító teszteken is azonos értékben kategóriákban versenyeztettek mert úgy illik.

Ugye az megvan, hogy neked nem engem kell meggyőznöd, én is csak próbálom megfejteni ennek a cd játszónak a "titkát". Mennyibe kerül? Fogalmam sincs, ugyanúgy, mint a Show-n hallott többi készülék áráról sem, de nem is erdekel. Nekem az is kérdés, hogy ez egyaltalán termék-e? Mert ha egy egyedi darab, akkor nem releváns az ára sem. Nekem is tetszett, van valami magával ragadó a hangjában, de hogy mindennél jobb volna, azt azért én is vitatom.
Különben is, van olyan a Mi "szakmánkban", hogy legjobb?

Nem nem soha nem akarlak meggyőzni sőt itt senkit sem....Én csak a véleményemet mondom el...
Szubjektíve mindenkinek van számára legjobb...de ugye az nem releváns....Ezt figyelembe véve nem is győzhető meg mindenki No.1 legjobb termékről......Szinte ebben is nagy a vélemény különbség....Talán azon kellene elgondolkozni ,hogy miért is van egy régi készülék ennyire hájpolva,,,,talán mert 3000 doláros 10 -en éves sacd játszókkal hasonlítják össze

https://www.dagogo.com/marantz-sa-ki-pe ... er-review/

Azért aki végigolvassa ezt a cikket ez nem kispályás Cd lejátszó...sőt "rommá " tunningolt Marantz .
Azért az becsülendő TJ .Mester tunningjával versenyképes a philips CD 100 as ...hogy rosszabb egy kicsivel talán az ára is olcsóbb egy picinykével és nem beszéltünk árakról....Mert ugye senki sem anyegint nézi, csak azt mondja,,, nincs most ilyent venni "kedve".......Abban egyettértünk , hogy nem lehet legjobbról beszélni.....Azt biztosan lehet állítani ,hogy nem a legrosszabb hangú készülék .

[zoli73]

Kondo rendszert azt hiszem még nem hallottam, így nem tudom mekkora az átfedés az AN-el.

Kondo / volt / maga a japán AN.

Részben ezeknek a termékeknek az angol reinkarnációi, részben önálló angol fejlesztések Peter Qoutrup nevéhez fűződnek. - UK AN
Sokak szerint más kategória.

Vannak körünkben, akik ezeket az összefüggéseket/átfedéseket, múltbeli termékpalettát pontosabban tudják szétszálazni, ha akarják, elmondják.

Az általad felvázolt AN hangzásképet nem kommentálnám.
Nyilván /nagyon/ másképpen hallunk.

Ezekkel a részletekkel nagyjából tisztában vagyok. A Kondo készülékek magasabb "ligában játszanak", mint az AN UK, full ezüst, stb. Olvastam is valahol, hogy a rossz nyelvek azt beszélik, hogy a Peter Qoutrup által képviselt hangzás, amelyik irányba elvitte az AN-t, már nem az, amit Kondo megálmodott.
Hogy a két hangkép mennyire fedi egymást, nem tudom. Ahogy írtam is, Kondo rendszert még valószínüleg nem hallottam.
Igen, nyilván másképpen halljuk, nem vagyunk egyformák, de nincs ezzel semmi baj.

[fererencz]

Miért a Házimozi fejléc van fönn ???

Már nem...

Gondolom pár hsz át lett helyezve onnan...

[Rock60]

Miért a Házimozi fejléc van fönn ???

Már nem...

[fererencz]

Nem tudom.... Nekem, ha egy ilyen eszköznek egy idegen szobában, idegen egyéb eszközökkel (hangsugárzó) társítva markáns, jellegzetes, egyáltalán leírható karaktere van, akkor nem is kellene.

[Rock60]

Kondo rendszert azt hiszem még nem hallottam, így nem tudom mekkora az átfedés az AN-el.

Kondo / volt / maga a japán AN.

Részben ezeknek a termékeknek az angol reinkarnációi, részben önálló angol fejlesztések Peter Qoutrup nevéhez fűződnek. - UK AN
Sokak szerint más kategória.

Vannak körünkben, akik ezeket az összefüggéseket/átfedéseket, múltbeli termékpalettát pontosabban tudják szétszálazni, ha akarják, elmondják.

Az általad felvázolt AN hangzásképet nem kommentálnám.
Nyilván /nagyon/ másképpen hallunk.