Komolyzenei ajánló

[chord_]

Ja, meg még valami, szintén a fentiből, ami a zenei előadásról, a 'partitúra használatáról' szól, de ami pazarul gyönyörű analógia a hifizéshez:

Létezik egy abszolút helyes értelmezés, vagy legalábbis a helyes értelmezések korlátozott választéka, de ez egy eszme: még tiszta állapotában sem ismerhető fel, nemhogy megvalósítható lenne. Egy értelmezés mércéje a kudarc magassága. ... valami mindig rossz. (Adorno)

Valóban, ezért mondom sokadszor, hogy aki az élő-megfelelés után lohol a hifiben, az mindig frusztrált lesz, mert 'valami mindig rossz'.

[chord_]

Én már láttam partitúrát. Elég sok vonal és fekete pötty van benne. Ezt az igencsak jó képességű zenészek úgy olvassák, hogy leülnek a zongora mellé, egy pillanat alatt átfutják az egymás alá írt kb 12-14 sort, majd két kézzel zongorán leblattolják a fő szólamokat, megtartva belőle a lényeget. Évek kitartó gyakorlása, magas szintű zongoratudás és extrém magas zenei intelligencia szükségeltetik hozzá. Karmaster szakon, felvételin, ez az egyik beugró feladat. Na mármost, ha te képes vagy ilyen kunsztra, akkor neked valóban érdemes elgondolkodnod a partitúra értelmezési lehetőségei kapcsán.

Szerintem, aki nem képes ilyen kunsztra, annak is érdemes elgondolkodnia 'a partitúra értelmezési lehetőségein'.
Nem biztos, hogy menni fog, de nem azért, amit leírtál, hanem azért, mert ez a tanulmány egy jóval szélesebb spektrumon gondolkodtat, mint ahogyan egy partitúra strukturális dolgai teszik; nagyjából az egyik fő boncolgatott kérdés valami ilyesmi, vagyis, valóban kell nagy agy hozzá átfogni / megérteni.

Engem intellektuálisan kifejezetten szórakoztatott, itt van néhány össze-vissza idézet belőle, amire első körön felfigyeltem:

a strukturalista előadást… történelmi stílusnak kell tekinteni” (Cook 2013, 87), nem a természet tényének - ez egyszerűen azt tükrözi, hogy ez eleve periférikus a zenei megismerés szempontjából.

Az előadás szerkezete-gondolatával kapcsolatos probléma részben abban rejlik, hogy fizikai formának tekintjük, valaminek, ami azért van, mert a darab létezik, és – mint minden létező dolognak – szerkezete van. Ezen nyugszik pl. a zene metaforáinak sokasága.

Az itt durván feltárt probléma most nyilvánvaló. A tér- és időérzékelés egészen másként működik. Az épület létezik, van formája, egészében értékelhető, amiből érzékelhetően egyik sem igaz a zenére, annak ellenére, hogy a zenét tárgynak, „műnek” tekinti a 200 éves hagyomány. A zene élmény: megtörténik, nem létezik; és mint valami, ami megtörténik, az idő múlásával hallott hangokra adott válaszok révén, egészen más észlelési értelmet ad, mint bárminek, aminek fizikai szerkezete van.

Konečni és munkatársai . . . bebizonyították, hogy a Beethoven-szonáták és vonósnégyesek tételsorrendjének megváltoztatása, Bach Goldberg-variációk variációs sorrendjének véletlenszerűsítése, vagy a különböző szólamok sorrendjének átrendezése szonátaformában, mint Mozart g-moll K. 550. szimfóniájának első tételében, csekély módon vagy egyáltalán nem befolyásolja az egyetemi hallgatók értékelését különböző hedonikus (pl. szép, tetszetős) vagy érzelmekkel kapcsolatos (pl. izgalmas, érzelmi) skálákon.

a struktúra kevésbé fontos a hallgató számára, mint a zenei felület.

nem kell mást tenned, mint meggyőzően vinni a hallgatót egyik pillanatról a másikra.

Kenneth Hamilton megmutatta: „Ha… szigorúan ragaszkodunk a partitúra manapság általában meghatározott betűjéhez, akkor valójában olyan előadást kaphatunk, amely egészen más, mint amit egy tizenkilencedik századi zeneszerző elképzelhetett volna."

Ahogy Trevor Wishart mondta, „a lejegyzés prioritásai nem pusztán a zenei prioritásokat tükrözik – valójában létrehozzák azokat.

Csak reálisan el kell fogadnunk, hogy a kottaírás sajnálatos módon – vagy talán szerencsére – nem megfelelő a zenei előadás meghatározásához.

És mérsékelnünk kell azt a tendenciát is, hogy a zeneszerzőt a folyamat egyetlen kiindulópontjának tekintsük, azáltal, hogy a kompozíciót nemcsak kulturális gyakorlatként, hanem elképzelt előadásként is felfogjuk.


pl. ez az utolsó, ez menni fog?:)

[Sosztakovics]

Egy nagyon érdekes könyv online anyagába futottam bele a közelmúltban, ami a nyugati klasszikus zene (WCM) komponálását, lejegyzését, előadói és befogadói gyakorlatát veszi górcső alá, érintve számos olyan témát, amely mentén rendszeresen egymásnak feszülünk. Különösen releváns a 3. fejezet, amely az előadások változásait vizsgálgatja és a 6. fejezet, amely azt boncolgatja többek között, hogy kell-e értenünk a zenét a befogadásához, létezik/létezhet-e definitív előadása egy-egy műnek, mennyire pontos útmutató a partitúra és mennyi szabadsággal rendelkezhet az előadó. De az egész anyag izgalmas szerintem, akár le is tölthető pdf-ben.
https://challengingperformance.com/the-book-3/
https://challengingperformance.com/the-book-6/
Jó szórakozást hozzá!
PS: https://challengingperformance.com/inte ... ey-katz-2/

Én már láttam partitúrát. Elég sok vonal és fekete pötty van benne. Ezt az igencsak jó képességű zenészek úgy olvassák, hogy leülnek a zongora mellé, egy pillanat alatt átfutják az egymás alá írt kb 12-14 sort, majd két kézzel zongorán leblattolják a fő szólamokat, megtartva belőle a lényeget. Évek kitartó gyakorlása, magas szintű zongoratudás és extrém magas zenei intelligencia szükségeltetik hozzá. Karmaster szakon, felvételin, ez az egyik beugró feladat. Na mármost, ha te képes vagy ilyen kunsztra, akkor neked valóban érdemes elgondolkodnod a partitúra értelmezési lehetőségei kapcsán.


youtu.be/efggO3x_VHY

[jott/ment]

mobilrol nekem se sikerult beilleszteni

[juliush]

Nekem ez a Goldberg variációk tetszik a legjobban, (nem bírom beilleszteni sajna)
Murray Perahia

A zongorás előadások között jó ideje az egyik kedvencem!

[fülelek]

Nekem ez a Goldberg variációk tetszik a legjobban.
Murray Perahia
.

youtu.be/lLZaupG8WP4

[chord_]

Egy nagyon érdekes könyv online anyagába futottam bele a közelmúltban, ami a nyugati klasszikus zene (WCM) komponálását, lejegyzését, előadói és befogadói gyakorlatát veszi górcső alá, érintve számos olyan témát, amely mentén rendszeresen egymásnak feszülünk. Különösen releváns a 3. fejezet, amely az előadások változásait vizsgálgatja és a 6. fejezet, amely azt boncolgatja többek között, hogy kell-e értenünk a zenét a befogadásához, létezik/létezhet-e definitív előadása egy-egy műnek, mennyire pontos útmutató a partitúra és mennyi szabadsággal rendelkezhet az előadó. De az egész anyag izgalmas szerintem, akár le is tölthető pdf-ben.
https://challengingperformance.com/the-book-3/
https://challengingperformance.com/the-book-6/
Jó szórakozást hozzá!

Köszi.
Le is álltam, mert megtaláltam, hogy
jó okunk van azt gondolni, hogy a zene által kiváltódott válaszreakciók alapvetően nem különböznek a zenei képzettséggel rendelkezők és a zenei végzettséggel nem rendelkezők körében.
:)

[juliush]

Egy nagyon érdekes könyv online anyagába futottam bele a közelmúltban, ami a nyugati klasszikus zene (WCM) komponálását, lejegyzését, előadói és befogadói gyakorlatát veszi górcső alá, érintve számos olyan témát, amely mentén rendszeresen egymásnak feszülünk. Különösen releváns a 3. fejezet, amely az előadások változásait vizsgálgatja és a 6. fejezet, amely azt boncolgatja többek között, hogy kell-e értenünk a zenét a befogadásához, létezik/létezhet-e definitív előadása egy-egy műnek, mennyire pontos útmutató a partitúra és mennyi szabadsággal rendelkezhet az előadó. De az egész anyag izgalmas szerintem, akár le is tölthető pdf-ben.
https://challengingperformance.com/the-book-3/
https://challengingperformance.com/the-book-6/
Jó szórakozást hozzá!
PS: https://challengingperformance.com/inte ... ey-katz-2/

[Sosztakovics]

Hogy van-e ismétlőjel a Goldberg-variációkban? Van! Kettős vonal előtte két ponttal. Sőt! J.S. Bach még a díszítéseket is odaírta akkurátusan, hogy Blandine Rannou is tudja 300 évvel késöbb, hogy hogyan kéne eljátszani az ő elképzelése szerint a variációkat. Szóval nagyon úgy tűnik, hogy minden agyondíszített próbálkozás szembemegy J.S. Bach eredeti szándékaival.


youtu.be/jWshUm0Juxk

[chord_]

És vajon tényleg jó...?
Én pl. nagyon szerettem, régen, amikor megismertem.
Aztán elmúlt.
Aztán most teljesen kikerültem a hatóköréből.

[juliush]

Vannak egyáltalán ismétlőjelek a Goldberg partitúrájában? Ha vannak, akkor vajon a szerző nem hagyta-e az előadóra a döntést az ismétlések alkalmazásával kapcsolatban? Esetleg pont azért tette ki azokat, mert elvárja az ismétléseket? Attól, hogy Gould "leporolta" és befogadható "rock"-albumot csinált belőle, repítette az eladási listákra, vált a szuperintelligens bűnöző mémszerű kísérőjévé a mozikban, és így az elmúlt hét évtized alatt újra meg újra kiadható és eladható legendává érett, tegyük hozzá, megalapozottan, már ő lenne az igazság egyedüli letéteményese? Vajon tényleg Gould az, akinek a interpretációin keresztül "valós és korszerű képet kaphatunk Bach zeneszerzői örökségével kapcsolatban"? Nem is beszélve Bachról, az Emberről!

[Sosztakovics]

Glenn Gould az 1956-os Goldberg-variációk kiadványán ismétlések nélkül játssza a variációkat. Miért? Mert csak így fért rá egy korongra az anyag? Nem volt még dupla LP? Hogy mi van? A Columbia Records az 1950-es években már árult többlemezes kiadványokat! Glenn Gould figyelmét elkerülte volna az ismétlőjel? Vagy látta, csak valamiért belement abba, hogy az elveivel ellentétes előadásra kényszerítsék? Ő, akinek a rigolyáitól volt hangos a stúdió? Netán úgy gondolta, hogy az ismétlés 1956-ban már felesleges, mert mindenki annyiszor játssza le otthon a lemezt, ahányszor csak akarja? Lehet, hogy direkt nem is akart ismételni, mert így látta jobbnak és fogyaszthatóbbnak a művet? Helyesen járt el, amikor nem ismételt? Szabad egyáltalán ilyet csinálni? Mi történne, ha valaki lemásolná az eljárását, és így adná elő a darabot ma? Miért tartják minden idők legsikerültebb előadásának ezt a felvételt? Miért van az, hogy más előadók az eladási statisztikákat tekintve még látótávolság közelébe sem jutottak Gouldnak?

[chord_]

Egy nagyon jó Ganassi fevétel, egy 'vihuela de arco'-n.
Érdekel ez a hangzás, hifiileg is, a lemez nincs meg, de meg fogom szerezni.


youtu.be/J6b9s94lxgs

[chord_]

Most fejeztem be közel másfél órás (!) odüsszeiámat Bach Goldberg Variációiban Blandine Rannou vezetésével. És micsoda utazás ez! Az előadás mind időben, mind denzitásában "lélegezni" tűnik, az előadó nem fél már-már jazzt megelőlegező szabadsággal improvizálva eljátszadozni a frázisokkal, vagy épp "lélegzetvisszafojtva" belefeledkezni, rácsodálkozni a számtalan varázslatra. A remek minőségben rögzített korabeli csembaló replika hol beechami előítéleteket cáfolva szinte zongoraként mennydörög, hol lantszerűen filigrán hangzású meditációval bűvöl el. Mint például a híres 25. variációban. Na ennyit a már-már vallásos tisztelettel övezett Bach imázsról a szigorú szabályaival, itt egy sokkal izgalmasabb, kalandosabb karakter rajzolódik ki!

Valóban, ügyesen kikapcsolta azt a metronómot, amely sokunkat elfordít ettől a zenétől. Kicsit azt csinálja, mint Savall: szépséginfúziót pumpál az adott zenei keretbe.

Nyilván felmerül egy fontos kérdés.
Az történik-e itt, mint a feljebb idézett zenész-veszélyes egyszerű dallamoknál?, amelyek alaptulajdonsága a belső varázslat, amit az adott előadó ki tud csalogatni, és megmutatni nekünk?
És akkor, ha használjuk most a válfölötti processzort kicsit merészebben, - ez az egész általam nehezen viselt Bach-bekockásodás tulajdonképpen egy összeesküvés-elmélet alapjainak hangzó melléklete, miszerint az előadók kottahűség-akaró megfelelési kényszere szikárítja ki sokszor a hallgathatatlanságig a zenéjét, mondván, hogy a struktúra-orientáltság mesterisége, az bizony előbbre való minden egyébnél? (minden egyéb = szabadság, improvizáció, gondolatiság, saját varázslóformula, stb...)

Vagy pedig, egyszerűen letérés a 'kánoni', Bachnak tulajdonított sínről, és valamiféle romantizálással akarja hallgathatóbbá tenni a zenéjét?

Részemről - ezt most nem tudom.
Tetszetős mindkét elmélet.
Most per pillanat tetszik nagyon ez a zenei megközelítés, aztán két hét múlva, hogy mi marad, az kérdéses.


youtu.be/h9FbfRWL1xw

[juliush]

Most fejeztem be közel másfél órás (!) odüsszeiámat Bach Goldberg Variációiban Blandine Rannou vezetésével. És micsoda utazás ez! Az előadás mind időben, mind denzitásában "lélegezni" tűnik, az előadó nem fél már-már jazzt megelőlegező szabadsággal improvizálva eljátszadozni a frázisokkal, vagy épp "lélegzetvisszafojtva" belefeledkezni, rácsodálkozni a számtalan varázslatra. A remek minőségben rögzített korabeli csembaló replika hol beechami előítéleteket cáfolva szinte zongoraként mennydörög, hol lantszerűen filigrán hangzású meditációval bűvöl el. Mint például a híres 25. variációban. Na ennyit a már-már vallásos tisztelettel övezett Bach imázsról a szigorú szabályaival, itt egy sokkal izgalmasabb, kalandosabb karakter rajzolódik ki!

youtu.be/Vey4py31_RM

[Sosztakovics]

Van egy Arcana lemez, még 2011-ből.
A lantos egy hölgy, ahol van kíséret, ő is.

Castaldi - 1600-as évek első fele, költő is volt. Komolyan, kihallatszik.
Meg azt mondta a kasztráltakról, nem helyes a női szerepeket kontratenorokkal meg férfiszopránokkal énekeltetni, meg hogy nevetséges azt eljátszani, hogy egy női-hangú férfi megkívánja az úrnőjét...

A lemez igen jó. És persze, pont egy 'Sonata' az, aki különösen tetszik rajta.:)


Szerencsére, ez a szonáta, az nem az a szonáta, ami a későbbi.
Ami sokszor kb. ilyen:

Mikor olvasom a hozzászólásaidat, mindig átélem azt, amit Puzsér is érezhetett a 2012-es Viva Comet gálán.


youtu.be/7yEv8Ece4Jc

[chord_]

Van egy Arcana lemez, még 2011-ből.
A lantos egy hölgy, ahol van kíséret, ő is.

Castaldi - 1600-as évek első fele, költő is volt. Komolyan, kihallatszik.
Meg azt mondta a kasztráltakról, nem helyes a női szerepeket kontratenorokkal meg férfiszopránokkal énekeltetni, meg hogy nevetséges azt eljátszani, hogy egy női-hangú férfi megkívánja az úrnőjét...

A lemez igen jó. És persze, pont egy 'Sonata' az, aki különösen tetszik rajta.:)


youtu.be/QIweK0iC5KA

Szerencsére, ez a szonáta, az nem az a szonáta, ami a későbbi.
Ami sokszor kb. ilyen:


youtu.be/BRjsbhDQy_M

[Sosztakovics]

Hallani én is hallottam már sokmindent, olyat is, hogy már a hangolásnál elvéreztek a zenészek. Ehhez képest tényleg kiugró technikai virtuozitásnak számít pár egyszerű hang laza vonóval történő eljátszása.

Ahol a technikai tudás és a virtuozitás az első, ott garantált az értetlenkedés, teljesen jogosan.
Kicsit figyelmesebben meghallgatva az ilyen csalóka-könnyű dolgokat, azért kiderül, hogy nagyon sok minden történik a 'kottán túl'.....

Hogy ki az értetlen, már régen eldöntötték az érdeklődők. Apropó, ma is írtam ajánlót! Majd olvasd el, ha időd engedi! Fagioli és W.A Mozart. Az nálad még az éppen belefér kategória, asszem.

[chord_]

Hallani én is hallottam már sokmindent, olyat is, hogy már a hangolásnál elvéreztek a zenészek. Ehhez képest tényleg kiugró technikai virtuozitásnak számít pár egyszerű hang laza vonóval történő eljátszása.

Ahol a technikai tudás és a virtuozitás az első, ott garantált az értetlenkedés, teljesen jogosan.
Kicsit figyelmesebben meghallgatva az ilyen csalóka-könnyű dolgokat, azért kiderül, hogy nagyon sok minden történik a 'kottán túl'.


Ide kapcsolódik a tagnapi nap. Volt egy koncert Bakonybélen, a monostor templomában, az Odhecaton kórus kora Reneszánsz és pár kortárs művel lépett fel.

Ez a lemezük van meg, a 'La Spagna', 2003-as, a kezdésben ez az 'egyszerű' dallam, a fenti csokorba teljesen beleillik.


youtu.be/XZ66pZYPkdQ

Finom lemez.
A koncert?, háááát, a ráadásról már ki kellett jöjjek.
Velem ez nagyon ritkán fordul elő.

A Borostyán-kút, pár száz méterre, az elképesztően gyönyörű.

[Sosztakovics]

Ezt nehéz eljátszani? Ezt a pár hangot egymás után?

Én itt rendkívül óvatos vagyok - hallottam már dolgokat, ilyen beszólások után, élőben, hangszerrel...
Ezeknél valami olyasmi van, hogy ahogyan egyszerűsödnek, úgy egyre veszélyesebbé válnak a zenészek részére.
Egy jól kigyakorolt Bach fúga működni fog, szinte mindig.
Emezek valahogy másképp dolgoznak / hatnak.
Nem tudom.

Hallani én is hallottam már sokmindent, olyat is, hogy már a hangolásnál elvéreztek a zenészek. Ehhez képest tényleg kiugró technikai virtuozitásnak számít pár egyszerű hang laza vonóval történő eljátszása.

[juliush]

A közelmúlt eszmecseréjéről a következő metafora ugrik be (Asszonypajtás imádott orchideáiban gyönyörködve):
Egy virágokért szenvedélyesen rajongó amatőr "kertész" és egy tanult kertépítő mérnök sétál a kertben. Míg az előbbi parányi csodát vél felfedezni minden egyes tőben, ágyásban, árnyas zúgban, utóbbi a nem szakszerű metszés miatti aránytalanságok miatt morcog.
Nem akarok senkit megbántani, mindkét nézőpont abszolút valid. A lényeg, hogy egymás nézőpontjára megfelelő nyitottsággal, ha kell, némi megértéssel és elfogadással reagáljunk!

[chord_]

Ezt nehéz eljátszani? Ezt a pár hangot egymás után?

Én itt rendkívül óvatos vagyok - hallottam már dolgokat, ilyen beszólások után, élőben, hangszerrel...
Ezeknél valami olyasmi van, hogy ahogyan egyszerűsödnek, úgy egyre veszélyesebbé válnak a zenészek részére.
Egy jól kigyakorolt Bach fúga működni fog, szinte mindig.
Emezek valahogy másképp dolgoznak / hatnak.
Nem tudom.

[Sosztakovics]

Engedjük el, hogy két csellóra ültették át a nyúlfarknyi szerzeményt! Próbáljunk csak az előadásra koncentrálni! Jó ezt így, evvel a tempóval, ezekkel a vibrátókkal, mindent patikamérlegen kínosan kiadagolva és művészieschen előadva hallgatni? Engem nem győztek meg.

Tudunk még ilyen furcsán-hatásos nyúlfarknyi cuccokat?
Vannak szépen, sokfelé felbukkanhatnak.
Itt egy Marais-nak gyanított 'valami', mert 'mű', az kicsit túlzó lenne, elismerem, de mégis itt van.

Ehhez csak annyit még, hogy kimondottan nehéz eljátszani így.
'Úgy' meg nem lesz hatás.

Ezt nehéz eljátszani? Ezt a pár hangot egymás után?

[chord_]

Engedjük el, hogy két csellóra ültették át a nyúlfarknyi szerzeményt! Próbáljunk csak az előadásra koncentrálni! Jó ezt így, evvel a tempóval, ezekkel a vibrátókkal, mindent patikamérlegen kínosan kiadagolva és művészieschen előadva hallgatni? Engem nem győztek meg.

Tudunk még ilyen furcsán-hatásos nyúlfarknyi cuccokat?
Vannak szépen, sokfelé felbukkanhatnak.
Itt egy Marais-nak gyanított 'valami', mert 'mű', az kicsit túlzó lenne, elismerem, de mégis itt van.


youtu.be/PuH70Fx1TOQ

Ehhez csak annyit még, hogy kimondottan nehéz eljátszani így.
'Úgy' meg nem lesz hatás.

[juliush]

youtu.be/yGoWGRd7SVo