Általában a hifiről

[tunerman]

Szerintem tévút ezekkel a lemezekkel tesztelni.
Merthogy rendkívül igényes felvételek, még ha olykor kissé hatásvadászok is, és akkor is jól szólnak, amikor nem szólnak jól.

Részemről, célszerűbbnek tartom egy átlag olcsó Naxos lemezt betenni, és ha elájulás van, akkor valamit tényleg jól csináltunk.
Amúgy, egy szimpla szóló lantlemeznél is kijöhet a 'tér szerelmeseinek' a vágyálma.

Ez az "olcsó Naxos lemezt betenni, és ha elájulás van" tökéletes tévút, mert amit nem vettek fel "jó" hangminőségben azt nem is fog "jól" szólni
Inkább arra hívnám fel a nagyérdemű figyelmét, hogy élő, vagy koncertfelvételekről győzködjék egymást, ugyanis ezek MEGTÖRTÉNT események. A helyszín aurája és a zenészek érzelmi egymásra hatása nem pótolható semmilyen stúdiómunkával, vagy remix-el.
TJ.

[Snipi]

Szerintem tévút ezekkel a lemezekkel tesztelni.
Merthogy rendkívül igényes felvételek, még ha olykor kissé hatásvadászok is, és akkor is jól szólnak, amikor nem szólnak jól.

Részemről, célszerűbbnek tartom egy átlag olcsó Naxos lemezt betenni, és ha elájulás van, akkor valamit tényleg jól csináltunk.
Amúgy, egy szimpla szóló lantlemeznél is kijöhet a 'tér szerelmeseinek' a vágyálma.

Bocsánat, de ezzel vitába kell szállnom. Ezek egyáltalán nem hatásvadász lemezek. A 60-as évek elején készültek (hiszen még a Mester is élt) és a Telarc lemezek is jó régiek, még a parasztvakító felvételek korszaka előttről származnak.

[Rock60]

Mi régen nagyon rá voltunk pörögve erre a témára. Jól ismert fórumtársunk el is magyarázta, hogy a térinformáció a legfontosabb, amelyik rendszer ezt tudja, na, az már mindent tud, a karzatról is föntről jöjjön a hang, stb...
Volt egy sztori többek között :
Elmentünk megnézni, meghallgatni és esetleg megvenni egy akkor nagyon neves és ritka Oraculum lemezjátszót.
Srác mutatja a lemezjátszót, én meg kérdezem tőle :
- És tere van ?
- Micsoda ?
- Köszi, szia ! - És már ott sem voltunk.

Persze, változnak az idők, a tudás és a vélemények.
Már tudjuk, hogy a térinformáció nem mindenek fölötti, Fapaci el is magyarázta, hogy felvételi oldalon milyen szinten lehet ezt manipulálni.
Ettől függetlenül én most is fontosnak tartom, hogy a jó hang mellett legyen a lejátszott zenének levegője, szélessége és mélysége, és a karzaton dalolóknak a hangja valóban fentről szálljon alá...

[chord_]

Szerintem tévút ezekkel a lemezekkel tesztelni.
Merthogy rendkívül igényes felvételek, még ha olykor kissé hatásvadászok is, és akkor is jól szólnak, amikor nem szólnak jól.

Részemről, célszerűbbnek tartom egy átlag olcsó Naxos lemezt betenni, és ha elájulás van, akkor valamit tényleg jól csináltunk.
Amúgy, egy szimpla szóló lantlemeznél is kijöhet a 'tér szerelmeseinek' a vágyálma.

[fererencz]

Szerintem ez a 3D hatás, széles színpad, mélység, kicsit túl vannak gondolva, értékelve.
Úgy tudom, ezeket nem kívánatos "torzítások" is előidézik, néha többet mutatva, mint érzékelni kellene.
Egyébként, nekem pl sokat változott a témához való hozzáállásom, amikor Tievery Corporation dalokat vettem fel az alap, 40 éves Akai deck-emmel, normál kazettára, Spotify-ról: a hangok ugyan úgy, pontosan behatárolhatóan "mozogtak" a térben (távolság, irány).

[tunerman]

Mahler Das Lied von der Erde CD
Otto Klemperer Christa Ludwig, Fritz Wunderlich

Sokak szerint ez az élő felvétel a referencia, az utolsó tétel (A búcsú) drámaisága pedig számomra lenyűgöző
TJ.

[Snipi]

Aztán van még egy (persze több is) lemez ami iszonyatosan jó tesztelni is. No meg főleg hallgatni. Aram Hacsaturján Spartacus és Ganayeh. Vezényel a szerző jáccik a bécsi filharmónikás zenekar. Asszem Decca kiadvány, de nem biztos.
Ehun van kigugliztam a borítót, télleg Decca.

[juliush]

A Stereophile magazin egyik tesztlemezén van egy rövid track, amelyen a rákövetkező zongorafelvételhez előkészített és bemikrofonozott kápolnát járja körbe trappolva/tapsikolva/dumálgatva az egyik technikus.

[Snipi]

Alto, tudnál említeni pár zenét, amivel a színpad mélységét lehet tesztelni?

Itt összeszedtem pár tesztelésre alkalmas zenét: https://www.bartimexaudio.hu/blog/17-tu ... elo-zenek

De például nagyon jó a színpadképhez André Previn és Bécsi Filharmonikusok Also sprach Zarathustra felvétele (Telarc). Az elején az üstdobnak a bal hátsó sarokból kell szólnia, mélyen, jóval hangfalak síkja mögött. Sokan ezt az Űrodüsszeia 2001 filmzenéjeként ismerik, de hát Richard Strauss eredetileg nem ahhoz írta.

Az nekem megvan eredetiben. Apám hozta anno a 70-es vagy 80-as években az USA-ból. Most már az enyém. Az tényleg k..va jól szól. Mint a legtöbb Telarc lemez. Még fantasztikus ugyancsak Telarc-ban az 1812 ha nem vágja ki a tűt a barázdából amikor elsütik az ágyút meg a Tűzmadár. Nem tesztlemez, de ezekkel a lemezekkel kijön, hogy faja egy rendszer, vagy nem az.

[Rock60]

De például nagyon jó a színpadképhez André Previn és Bécsi Filharmonikusok Also sprach Zarathustra felvétele (Telarc). Az elején az üstdobnak a bal hátsó sarokból kell szólnia, mélyen, jóval hangfalak síkja mögött.

Ezt a lemezt számtalanszor meg kellett hallgatnom, de az elejét biztos. Nem volt olyan hifis cimborám, akinek ne lett volna meg, és ne akarta volna megmutatni. Ez már így becsípődőtt, mindig tesztlemeznek használták a hifisták.
Bármennyire is jó zene, nekem már sikerült megútálnom...

[Rock60]

Volt régen egy fantasztikus nyomású Mahler IV - em, a jól rémlik Zubin Metha - val, vagy talán Bruno Walter - ral.
Az üstdobok úgy szóltak hátulról, mint ha a Marcibányi téren ütötték volna őket. Ettől függetlenül is eszméletlenűl jól szólt az album.
Volt egy hifis haverom, aki kölcsönkérte pár napra. Mikor vissza kellett volna adnia, bevallotta, hogy a fogyatékos barátnője ráborította a körömlakk lemosót...
Aztán, mondta, hogy bocs...

[alto]

Alto, tudnál említeni pár zenét, amivel a színpad mélységét lehet tesztelni?

Itt összeszedtem pár tesztelésre alkalmas zenét: https://www.bartimexaudio.hu/blog/17-tu ... elo-zenek

De például nagyon jó a színpadképhez André Previn és Bécsi Filharmonikusok Also sprach Zarathustra felvétele (Telarc). Az elején az üstdobnak a bal hátsó sarokból kell szólnia, mélyen, jóval hangfalak síkja mögött. Sokan ezt az Űrodüsszeia 2001 filmzenéjeként ismerik, de hát Richard Strauss eredetileg nem ahhoz írta.

a filmzenében használt vátozat látható a csatolmányban...tesztelés céljábol nem biztos hogy a "térleképzés" végett használják (jópáran)...van ott más is..


youtu.be/P3F99KzP3cg

Imádtam ezt a filmet. Persze, leginkább hallgatni érdemes Strauss darabját, mert egy mestermű, csak volt itt egy kérdés szinpadkép tesztelésről.

[dixie-chicken]

Alto, tudnál említeni pár zenét, amivel a színpad mélységét lehet tesztelni?

Itt összeszedtem pár tesztelésre alkalmas zenét: https://www.bartimexaudio.hu/blog/17-tu ... elo-zenek

De például nagyon jó a színpadképhez André Previn és Bécsi Filharmonikusok Also sprach Zarathustra felvétele (Telarc). Az elején az üstdobnak a bal hátsó sarokból kell szólnia, mélyen, jóval hangfalak síkja mögött. Sokan ezt az Űrodüsszeia 2001 filmzenéjeként ismerik, de hát Richard Strauss eredetileg nem ahhoz írta.

a filmzenében használt vátozat látható a csatolmányban...tesztelés céljábol nem biztos hogy a "térleképzés" végett használják (jópáran)...van ott más is..


youtu.be/P3F99KzP3cg

[denesdr]

Ha a doboz előlapjának szélessége akkora vagy alig nagyobb, mint a rá szerelt hangszóró(k) membránjának vagy közép/magassugárzó waveguide-jának/tölcsérének szélessége, akkor a vízszintes off-axis (fő akusztikai tengelyen kívüli átvitel) jóval kevesebb egyenetlenséget fog mutatni az on-axis átvitelhez képest, mintha egy, a hangszóróktól jóval szélesebb hangsugárzóelőlapra lennének szerelve.

Biztosan sok ilyen eset van, de megmutatom a legutóbbi saját hangdobozom közép/magas átvitelét tengelyben és 30 fokban mérve. Az előlap szélessége kb 50 cm volt, ami a középsugárzó membránjának (110mm) majdnem ötszöröse, a magassugáró "nyílásának" (kb 35mm) 14-szerese. Napokig játszottam a szimulátorban a hangszórók tologatásával az előlapon, de megérte.


Falo Active disp.jpg

A kulcsmondatot kiemeltem. Egy megfelelően keskeny előlapon és méretben passzoló magaswaveguide használatával legfeljebb néhánytíz percet kellett volna eltölted a szimulátorral és valószínűleg még szebben is nézett volna ki ez a grafikon, igaz, hogy akkor viszont több baffle step loss kompenzációt kellett volna belekalkulánod az egyenletbe. Egyébként valóban egész jól mutat az a két görbe önmagában, meg egymáshoz képest is, de azért megnézném a másik vízszintes irányba mutató 30 fokos választ is (mivel ha jól tudom off-center elrendezést választottál a hangszóróknak, emiatt garantálható az aszimmetrikus polár válasz), illetve 90 fokos szögig bezárólag 10-15 fokos lépesekben ugyanezt. Azért nálad még ebből a két görbéből is látszanak a diffrakciós hatások, illetve a kónuszos közép- és a tipikus waveguide nélküli magassugárzó közti polárválasz különbség. Persze ha meg keskeny dobozt használtál volna, akkor nem fért volna el a 12" mélyhangszóró az előlapon. Ilyen ez a hangsugárzó építősdi.

[Luxor Audio]

Ha a doboz előlapjának szélessége akkora vagy alig nagyobb, mint a rá szerelt hangszóró(k) membránjának vagy közép/magassugárzó waveguide-jának/tölcsérének szélessége, akkor a vízszintes off-axis (fő akusztikai tengelyen kívüli átvitel) jóval kevesebb egyenetlenséget fog mutatni az on-axis átvitelhez képest, mintha egy, a hangszóróktól jóval szélesebb hangsugárzóelőlapra lennének szerelve.

Biztosan sok ilyen eset van, de megmutatom a legutóbbi saját hangdobozom közép/magas átvitelét tengelyben és 30 fokban mérve. Az előlap szélessége kb 50 cm volt, ami a középsugárzó membránjának (110mm) majdnem ötszöröse, a magassugáró "nyílásának" (kb 35mm) 14-szerese. Napokig játszottam a szimulátorban a hangszórók tologatásával az előlapon, de megérte.

Falo Active disp.jpg (84.67 KiB) Megtekintve 1446 alkalommal

[denesdr]

Nekem volt mindenféle, maradok a baromi széles előlapúaknál. :) Az asszony is szereti. Muszáj neki....

Mondjuk az vitathatatlan, hogy a széles előlapnak van egy olyan tulajdonsága, hogy elfér rajta akár egy lavór méretű mélyhangszóró is.
Persze nyilván ez nem mindenkinek nélkülözhetetlen, sokan jól elvannak kisebb hangszórókkal is.

[dbrnsk]

Nekem volt mindenféle, maradok a baromi széles előlapúaknál. :) Az asszony is szereti. Muszáj neki....

[alto]

Nem tudhatom a valódi okát, de szerintem lakberendezési szempontok alkották a modern formákat. Miközben a hangszórók magasságát és a doboz belső térfogatát nem nagyon lehetett csökkenteni/növelni, földig kellett érnie a doboznak, hogy ne kelljen külön állvány alájuk. Így kaptunk torony formájú dobozokat és tenyérnyi hangszórókat.

Jó, jó, de azért, mert egy hangfal földig ér, még nem szükséges keskenynek lennie.
Volt Infityfirity Kappa 7 - em, az is szélesebb volt, mint mély...
Gondoltam valami akusztikai okokra vezethető vissza ez a forma - váltás.
Vagy csak egyszerűen elegánsabb a keskeny és beütött az asszony - faktor ?

Lehet, hogy egy kicsit off lesz, de talán többeket érdekelhet a hangdobozszélesség téma.
Lehetnek/vannak akusztikai okai is a szemből keskeny hangsugárzók alkalmazásának, ilyen például a dobozdiffrakció csökkentése. Ha a doboz előlapjának szélessége akkora vagy alig nagyobb, mint a rá szerelt hangszóró(k) membránjának vagy közép/magassugárzó waveguide-jának/tölcsérének szélessége, akkor a vízszintes off-axis (fő akusztikai tengelyen kívüli átvitel) jóval kevesebb egyenetlenséget fog mutatni az on-axis átvitelhez képest, mintha egy, a hangszóróktól jóval szélesebb hangsugárzóelőlapra lennének szerelve. Persze a széles előlap is kezelhető valamilyen szinten a kéretlen diffrakciók ellen, például méretes éllekerekítéssel (lásd Infinity Kappa) vagy épp a hangszórók off-center elhelyezésével (pl nagyobb ATC dobozok), de ezekhez képest a keskeny doboz mindig jobban fog viselkedni a diffrakciót/off-axis uniformitást tekintve, hátránya viszont, hogy a baffle step loss (ez egy hangnyomásveszteség a mélyfrekvenciák irányába) magasabb frekvencián indul, mint egy szélesebb előlapú hangsugárzó esetében.
A feleség/esztétikai faktor is persze valószínűleg elég nagy szerepet játszik a szemből keskeny hangdobozok elterjedésében.

Igen, ez a korrekt műszaki magyarázat.

[alto]

Alto, tudnál említeni pár zenét, amivel a színpad mélységét lehet tesztelni?

Itt összeszedtem pár tesztelésre alkalmas zenét: https://www.bartimexaudio.hu/blog/17-tu ... elo-zenek

De például nagyon jó a színpadképhez André Previn és Bécsi Filharmonikusok Also sprach Zarathustra felvétele (Telarc). Az elején az üstdobnak a bal hátsó sarokból kell szólnia, mélyen, jóval hangfalak síkja mögött. Sokan ezt az Űrodüsszeia 2001 filmzenéjeként ismerik, de hát Richard Strauss eredetileg nem ahhoz írta.

[denesdr]

A Kappa lekerekített sarkainak a határozott bordázása is talán ezt a célt támogatja.

A kerekítés igen bár a bordázás miértje nem egészen pontos, ez lehet, hogy csak a gyártási egyszerűség miatt lett ilyen. Mindenesetre a Kappa éle összességében lekerekítettnek mondható, a bordázás pedig akusztikaliag nem sok vizet zavar.

[Rock60]

A Kappa lekerekített sarkainak a határozott bordázása is talán ezt a célt támogatja.

[denesdr]

Nem tudhatom a valódi okát, de szerintem lakberendezési szempontok alkották a modern formákat. Miközben a hangszórók magasságát és a doboz belső térfogatát nem nagyon lehetett csökkenteni/növelni, földig kellett érnie a doboznak, hogy ne kelljen külön állvány alájuk. Így kaptunk torony formájú dobozokat és tenyérnyi hangszórókat.

Jó, jó, de azért, mert egy hangfal földig ér, még nem szükséges keskenynek lennie.
Volt Infityfirity Kappa 7 - em, az is szélesebb volt, mint mély...
Gondoltam valami akusztikai okokra vezethető vissza ez a forma - váltás.
Vagy csak egyszerűen elegánsabb a keskeny és beütött az asszony - faktor ?

Lehet, hogy egy kicsit off lesz, de talán többeket érdekelhet a hangdobozszélesség téma.
Lehetnek/vannak akusztikai okai is a szemből keskeny hangsugárzók alkalmazásának, ilyen például a dobozdiffrakció csökkentése. Ha a doboz előlapjának szélessége akkora vagy alig nagyobb, mint a rá szerelt hangszóró(k) membránjának vagy közép/magassugárzó waveguide-jának/tölcsérének szélessége, akkor a vízszintes off-axis (fő akusztikai tengelyen kívüli átvitel) jóval kevesebb egyenetlenséget fog mutatni az on-axis átvitelhez képest, mintha egy, a hangszóróktól jóval szélesebb hangsugárzóelőlapra lennének szerelve. Persze a széles előlap is kezelhető valamilyen szinten a kéretlen diffrakciók ellen, például méretes éllekerekítéssel (lásd Infinity Kappa) vagy épp a hangszórók off-center elhelyezésével (pl nagyobb ATC dobozok), de ezekhez képest a keskeny doboz mindig jobban fog viselkedni a diffrakciót/off-axis uniformitást tekintve, hátránya viszont, hogy a baffle step loss (ez egy hangnyomásveszteség a mélyfrekvenciák irányába) magasabb frekvencián indul, mint egy szélesebb előlapú hangsugárzó esetében.
A feleség/esztétikai faktor is persze valószínűleg elég nagy szerepet játszik a szemből keskeny hangdobozok elterjedésében.

[fererencz]

Alto, tudnál említeni pár zenét, amivel a színpad mélységét lehet tesztelni?

Nem tudom, megfelelő-e ide, de nekem ez ugrik be először (a vége különösen):
https://youtu.be/Ki5ogLwwBYA?si=TKeLudyH9FR41Nuz

[greenbio]

Alto, tudnál említeni pár zenét, amivel a színpad mélységét lehet tesztelni?

[Rock60]

Nem tudhatom a valódi okát, de szerintem lakberendezési szempontok alkották a modern formákat. Miközben a hangszórók magasságát és a doboz belső térfogatát nem nagyon lehetett csökkenteni/növelni, földig kellett érnie a doboznak, hogy ne kelljen külön állvány alájuk. Így kaptunk torony formájú dobozokat és tenyérnyi hangszórókat.

Jó, jó, de azért, mert egy hangfal földig ér, még nem szükséges keskenynek lennie.
Volt Infityfirity Kappa 7 - em, az is szélesebb volt, mint mély...
Gondoltam valami akusztikai okokra vezethető vissza ez a forma - váltás.
Vagy csak egyszerűen elegánsabb a keskeny és beütött az asszony - faktor ?