A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.
Annak érdekében, hogy fenntartsuk ezt a szigetet, szükségünk van bevételre. Te is támogathatsz minket, ha azt szeretnéd, hogy sokáig és stabilan tudjunk működni. Amennyiben élsz ezzel a lehetőséggel, azt mi megköszönjük!
- nem nagyon akarják a kérdésfeltevők elárulni a hozzánemértésüket
Dehogynem áruljuk el - csak az a baj, hogy amit a mérnök kitalál mint egy fejlettebb jobbnak igérkező műszaki megoldás, úgy gondolja, hogy az jobban is fog szólni. Mert a matek, a fizika meg a prospektus adatok úgy adják ki.
És nem biztos, hogy jobban szól.
Ilyenkor jön az amatőr hallgatónál a fejvakarás a halom pénzért kínált cuccért, miért nem hallja jobbnak és kezdi szégyelni magát. Arra jönnek a műszaki kérdések, ami tök felesleges. Valamiért nem lett jó és kész - részünkről. Vakarja a fejét, aki kitalálta. Nekünk hallgatóknak csak annyi a dolgunk, hogy őszintén elmondjuk a véleményünket.
Viszont érdekes, hogy az emberekben menyire benne van a márka- teljesítmény és ár fetisizmus.
... Mire jó a kerekes kút? Oda lehet tolni, ahol víz van - Hofi Géza ...
És ezekről óvatosan kérdezed x fejlesztőt/gyártót, aztán y-t, aztán z-t, és rájössz, hogy itt egy komplett Bábel van.
Konkrét kérdésre általában konkrét választ lehet adni, de pontosan itt van a lényeg - nem nagyon akarják a kérdésfeltevők elárulni a hozzánemértésüket
Ami pedig egy új fejlesztés végigviteléhez szükséges anyagokat és technológiákat illeti, a vártnál erre könnyebb válaszolni. Minél magasabb szintet próbál elérni egy fejlesztő - úgy szűkülnek le az elérhető és megvásárolható dolgok. Tehát nincs itt jelen a széles választási lehetőségek tárháza...inkább ellenkezőleg.
Az is előfordulhat, hogy katonai, vagy űrkutatásban használt alkatrész kellene, amit magánszemélynek el sem adnak
Saját tapasztalatok alapján irok erről a problémakörről - nem egyszerű menet a high end világában létezni.
TJ.
Ez egy releváns és izgalmas gondolat a diszkusszió szempontjából, hiszen kezünkben a gyakorlati példa a mérés vs. hangzás korreláció igazolására! Boncolgassuk picit!
A piac által kikényszerített jobb mérési adatok elérését lehetővé tevő műszaki változtatások tetten érhetők hangzásbeli változásokban? (Feltéve persze, hogy nem csak publikációs célú ...khm... kiigazításokról beszélünk!)
Ha igen, milyen irányban?
A jobb mérési adatok hangzásbeli kompromisszumokra kényszerítenek, tehát negatív irányban?
Vagy a műszaki paraméterek javulása végül is pozitív hatással bír a hangzásra?
Netalán egyáltalán nem fedezhető fel értékelhető korreláció? Hol így, hol úgy?
A sokéves tapasztalatod alapján kialakult egy kép, melyik paraméterekre kell igazán odafigyelni, és azok hogyan befolyásolják a végső hangzást?
De gondolj bele, hogy micsoda vesszőfutás kifejleszteni egy audio készüléket úgy, hogy az alap dolgok sem egészen világosak. Pl. nem ismered annak az okát, hogy egyes hálózati dugók miért szólnak jobban. Az egész kábel-mizéria. Vagy egyes alkatrészekből a silányabb/kisebb/kommerszebb/stb.. váratlanul jobban szól, mint a jóval drágább és jobb paraméterű, és ez utóbbi dupla cumi, mert lehetséges, hogy be sem építheted, mert a piac várakozásai ellen haladnál.
És ezekről óvatosan kérdezed x fejlesztőt/gyártót, aztán y-t, aztán z-t, és rájössz, hogy itt egy komplett Bábel van.
Ami a saját fejlesztéseimet illeti, nekem is be kell tartanom a játékszabályokat - elképesztően jó műszaki/mérési adatokat kell előre publikálnom, hogy egyáltalán elfogadják/értékeljék az ötleteimet.
Ez egy releváns és izgalmas gondolat a diszkusszió szempontjából, hiszen kezünkben a gyakorlati példa a mérés vs. hangzás korreláció igazolására! Boncolgassuk picit!
A piac által kikényszerített jobb mérési adatok elérését lehetővé tevő műszaki változtatások tetten érhetők hangzásbeli változásokban? (Feltéve persze, hogy nem csak publikációs célú ...khm... kiigazításokról beszélünk!)
Ha igen, milyen irányban?
A jobb mérési adatok hangzásbeli kompromisszumokra kényszerítenek, tehát negatív irányban?
Vagy a műszaki paraméterek javulása végül is pozitív hatással bír a hangzásra?
Netalán egyáltalán nem fedezhető fel értékelhető korreláció? Hol így, hol úgy?
A sokéves tapasztalatod alapján kialakult egy kép, melyik paraméterekre kell igazán odafigyelni, és azok hogyan befolyásolják a végső hangzást?
A jelenleg futó 7242 tube PSE projekt kapcsán néhány ponton azért van már információ, amit nem neveznék szokványosnak. Így a több mint 100 éven keresztül épített hagyományos triódás Single End erősítők világából való kilépésnek tehát már vannak kézzel fogható (műszeresen is mérhető!) eredményei. A felemlegetett elektroncsöves erősítők torzítása miatt tetszik egyeseknek a hangjuk kijelentés értemét vesztette, mivel itt nagyságrenddel kisebb a THD értéke.
A megépítés vs. hangzással való korelációról meg csak annyit, hogy az az alkatrész ami nincs benne az erősítőben - az nem ront/színez/változtat a hangján
- minimál koncepció az elvi működéshez (összesen 9 alkatrész)
- nincs ellenállás az elektroncsövek katód és az anód áramkörében sem
- nincs kondenzátor az erősítőben
- nincs sem lokális, sem globális visszacsatolás (Negative Feedback) az erősítőben
- csak egyetlen feszültségerősítő fokozat van
- egyenárammal előfeszített vezetékezés (bias ground/signal wire)
Remek cáfolat arra, hogy nem lehet újat alkotni a csöves kapcsolástechnikában! Megnéztem az elvi kapcsolási rajzot, mégcsak hasonlóval sem találkoztam eddig, igaz már maga 7242 tripla trióda is meglehetősen egzotikus. Nekem ez a biasolt vezetékezés is újdonság, legalábbis csöves erősítőben még nem találkoztam ilyennel. Az Audioquest egyes kábelei használnak egyenáramú dielektrikum előfeszítést.
Érdeklődéssel várom az elkészült erősítő demóját a hifishown!
BARTIMEX AUDIO Honlap
Főrendszer Forrás: SynologyDS713+ -Linn Majik DS DAC-fejhallgató erősítő: Antelope Audio Zodiac+ Előerősítő: Music First Audio Classic Copper Erősítő: Trafomatic Audio Experience Two Hangfal: WLM Lyra MKII Signature IC kábelek: Audioquest Columbia Hangfal kábel: Furutech u-2T Tápellátás: Trafomatic Audio Classic Power Fejhallgató: Beyerdynamic T 1
Kisrendszer Forrás: XTZ CD-100 Erősítő: XTZ Class A100-D3 Hangfal: XTZ 99.38 IC kábel: XTZ interkonnektHangfalkábel: Neotech KS-11275
A megépítés vs. hangzással való korelációról meg csak annyit, hogy az az alkatrész ami nincs benne az erősítőben - az nem ront/színez/változtat a hangján
- minimál koncepció az elvi működéshez (összesen 9 alkatrész)
- nincs ellenállás az elektroncsövek katód és az anód áramkörében sem
- nincs kondenzátor az erősítőben
- nincs sem lokális, sem globális visszacsatolás (Negative Feedback) az erősítőben
- csak egyetlen feszültségerősítő fokozat van
- egyenárammal előfeszített vezetékezés (bias ground/signal wire)
Oké oké ez így tisztán érthető, de mikor lehet meghallgatni? Októberben esetleg?
A megépítés vs. hangzással való korelációról meg csak annyit, hogy az az alkatrész ami nincs benne az erősítőben - az nem ront/színez/változtat a hangján
- minimál koncepció az elvi működéshez (összesen 9 alkatrész)
- nincs ellenállás az elektroncsövek katód és az anód áramkörében sem
- nincs kondenzátor az erősítőben
- nincs sem lokális, sem globális visszacsatolás (Negative Feedback) az erősítőben
- csak egyetlen feszültségerősítő fokozat van
- egyenárammal előfeszített vezetékezés (bias ground/signal wire)
Oké oké ez így tisztán érthető, de mikor lehet meghallgatni? Októberben esetleg?
A megépítés vs. hangzással való korelációról meg csak annyit, hogy az az alkatrész ami nincs benne az erősítőben - az nem ront/színez/változtat a hangján
- minimál koncepció az elvi működéshez (összesen 9 alkatrész)
- nincs ellenállás az elektroncsövek katód és az anód áramkörében sem
- nincs kondenzátor az erősítőben
- nincs sem lokális, sem globális visszacsatolás (Negative Feedback) az erősítőben
- csak egyetlen feszültségerősítő fokozat van
- egyenárammal előfeszített vezetékezés (bias ground/signal wire)
Oké oké ez így tisztán érthető, de mikor lehet meghallgatni? Októberben esetleg?
... Mire jó a kerekes kút? Oda lehet tolni, ahol víz van - Hofi Géza ...
Nagyon régóta érzem a disszonanciát ebben a mérés vs. hangminőség kérdéskörben. Az biztos, hogy a probléma gyökere, hogy nem azt mérjük, amiért egy produkció szubjektíve jobban tetszik valakinek, hanem szabványosított mérőjelekre adott válaszokat, azok pontosságát a mérőjelhez viszonyítva.
Talán itt van elhantolva az egyik eb. Mérni csak azt a paramétert lehet, aminek van tudományosan elfogadott, egzakt mértékegysége, definíciója, skálája. A zenei produkció szubjektív megítélését a szokványos elektromos műszereinkkel bizonyosan nem tudjuk mérni, ez az agykutatók és pszichológusok területe, de tudtommal nekik is kell még néhány évtized, mire megfejtik a kérdéskört, ha egyáltalán valaha is meglesz a válasz. Mi mérni csak a készülékek, berendezések, helyiségek elektroakusztikai viselkedését tudjuk, bármennyire is félreértik/félremagyarázzák ezt sokan. Pedig ha belátnák a szerintem nem kis különbséget, talán elcsitulna a reménytelen "mérés vs hangminőség" vita.
... az audiofilek jelentős táborának egyáltalán nem a műszaki tökéletesség, hanem "színezések", technikai szemszögből nézve finom "torzítások" okozta egyedi hangzás kell. Ami vicces, mert a zászlón pont a "high fidelity" szerepel, ezért is nehéz beismerni, hogy a lower fidelity akár jobban is tetszhet.
Azt a High Fidelity szöveget szerintem már évtizedekkel ezelőtt lecserélték a zászlón High Likeability feliratra.
Amikor egy csuda meresi eredmenyeket produkalo rendszert keszitunk, utana jon az a resz, hogy 10-bol hany ember tudja ezt magaeva tenni.
Mikor azt írjuk, "műszaki tökéletesség", vagy "csuda meresi eredmenyek", akkor mindig kiragadunk egy műszaki paramétert a sok közül és azt kinevezzük legfontosabbnak, a többire kevésbé figyelünk, innen kezdve viszont szubjektív lesz a véleményezés. Ezért nem szerepel hivatalos, mérőlabor által végzett jegyzőkönyvekben olyasmi, hogy JÓ/ROSSZ, csak a nyers számok, amiket mindenki saját előítélete, tudása szerint értékel. A történet pedig sokszor itt bukik el. Mutass meg egy egyszerű frekvenciaválasz görbét néhány hifistának és kérd ki a véleményüket róla! Garantálható, hogy nem fogsz kapni két egybehangzó elemzést ugyanarról az ábráról. Ugyanez történik akkor is, ha bemutatsz nekik néhány zeneszámot egy számukra ismeretlen lejátszó rendszeren.
Ami a saját fejlesztéseimet illeti, nekem is be kell tartanom a játékszabályokat - elképesztően jó műszaki/mérési adatokat kell előre publikálnom, hogy egyáltalán elfogadják/értékeljék az ötleteimet.
Ez egy releváns és izgalmas gondolat a diszkusszió szempontjából, hiszen kezünkben a gyakorlati példa a mérés vs. hangzás korreláció igazolására! Boncolgassuk picit!
A piac által kikényszerített jobb mérési adatok elérését lehetővé tevő műszaki változtatások tetten érhetők hangzásbeli változásokban? (Feltéve persze, hogy nem csak publikációs célú ...khm... kiigazításokról beszélünk!)
Ha igen, milyen irányban?
A jobb mérési adatok hangzásbeli kompromisszumokra kényszerítenek, tehát negatív irányban?
Vagy a műszaki paraméterek javulása végül is pozitív hatással bír a hangzásra?
Netalán egyáltalán nem fedezhető fel értékelhető korreláció? Hol így, hol úgy?
A sokéves tapasztalatod alapján kialakult egy kép, melyik paraméterekre kell igazán odafigyelni, és azok hogyan befolyásolják a végső hangzást?
A jelenleg futó 7242 tube PSE projekt kapcsán néhány ponton azért van már információ, amit nem neveznék szokványosnak. Így a több mint 100 éven keresztül épített hagyományos triódás Single End erősítők világából való kilépésnek tehát már vannak kézzel fogható (műszeresen is mérhető!) eredményei. A felemlegetett elektroncsöves erősítők torzítása miatt tetszik egyeseknek a hangjuk kijelentés értemét vesztette, mivel itt nagyságrenddel kisebb a THD értéke.
A megépítés vs. hangzással való korelációról meg csak annyit, hogy az az alkatrész ami nincs benne az erősítőben - az nem ront/színez/változtat a hangján
- minimál koncepció az elvi működéshez (összesen 9 alkatrész)
- nincs ellenállás az elektroncsövek katód és az anód áramkörében sem
- nincs kondenzátor az erősítőben
- nincs sem lokális, sem globális visszacsatolás (Negative Feedback) az erősítőben
- csak egyetlen feszültségerősítő fokozat van
- egyenárammal előfeszített vezetékezés (bias ground/signal wire)
Talan ez is ravilagit egy picit, hogy a “jo” hangot egyelore meg nem sikerult parameterezni es olyan muszakilag merheto meroszamot csatolni melle, amivel egyertelmuen rogzitheto a “josagi” tenyezoje egy audio keszuleknek.
Azért nem, mert nincs olyan, hogy egyetemesen, mindenki számára azonosan "jó" hang.
Az AVA audio az idézet szerint a high fidelityből "visszabutítja" neki tetsző módon a készüléket. Mondjuk egy másik gyártó is ezt teszi, úgy ahogy meg neki tetszik. Egy harmadik szintén. De ezek nem esnek egybe.
És ugyanez igaz a hallgatói oldalra is, valakinek ez a jó hang, valakinek meg amaz.
A gond ott van, hogy mindenki a saját maga által jónak ítélt hangot tartja abszolút jó hangnak, ami mindenki számára jó hang kéne hogy legyen, sőt ez a high fidelity, mert hát az nem lehet, hogy amit én jónak ítélek, az nem a valósághoz leghűebb hang.
És ebből vannak a viták, mert más "jó hangja" nem esik egybe ezzel. El kéne fogadni, hogy ami jó nekem az talán nem a high fidelity.
Ha nem lenne ASR, akkor is lennének viták a jó hangról. Az ASR az n+1-edik nézőpont, hogy mi a jó hang. Pont úgy helye van a hifiben, mint akár itt bárkinek a véleményének, vagy bármely gyártó saját hangzásvilágának.
Nem igazan errol irtam (ezert is tettem idezojelbe).
Amikor egy csuda meresi eredmenyeket produkalo rendszert keszitunk, utana jon az a resz, hogy 10-bol hany ember tudja ezt magaeva tenni. 10/10 az feher hollo kategoria, de ettol fuggetlenul vannak olyan karakterek, amiket a tobbseg jonak/jobbnak hall, szamara tetszetosebb. Meleg-neutralis-technicista/forszirozott reszletek - elkentebb felsotaromany es meg lehetne sorolni. Muszaki parameterek tekinteteben itt van mozgastere a fejlesztoknek, peldaul alkatreszhasznalat, kapcsolasok, pufferek, homerseklettartomany, hoegyuttfutas, mechanikai rezgesek izolacioja stb. stb.
Talan ez is ravilagit egy picit, hogy a “jo” hangot egyelore meg nem sikerult parameterezni es olyan muszakilag merheto meroszamot csatolni melle, amivel egyertelmuen rogzitheto a “josagi” tenyezoje egy audio keszuleknek.
Azért nem, mert nincs olyan, hogy egyetemesen, mindenki számára azonosan "jó" hang.
Az AVA audio az idézet szerint a high fidelityből "visszabutítja" neki tetsző módon a készüléket. Mondjuk egy másik gyártó is ezt teszi, úgy ahogy meg neki tetszik. Egy harmadik szintén. De ezek nem esnek egybe.
És ugyanez igaz a hallgatói oldalra is, valakinek ez a jó hang, valakinek meg amaz.
A gond ott van, hogy mindenki a saját maga által jónak ítélt hangot tartja abszolút jó hangnak, ami mindenki számára jó hang kéne hogy legyen, sőt ez a high fidelity, mert hát az nem lehet, hogy amit én jónak ítélek, az nem a valósághoz leghűebb hang.
És ebből vannak a viták, mert más "jó hangja" nem esik egybe ezzel. El kéne fogadni, hogy ami jó nekem az talán nem a high fidelity.
Ha nem lenne ASR, akkor is lennének viták a jó hangról. Az ASR az n+1-edik nézőpont, hogy mi a jó hang. Pont úgy helye van a hifiben, mint akár itt bárkinek a véleményének, vagy bármely gyártó saját hangzásvilágának.
“
Mindenhez műszerszemlélettel állok. Mindent a legletisztultabbra igyekszem építeni de, ami a különlegessége a készülékeimnek, - mivel a fül az abszolút kiélezett karaktereket nem szereti, - valahogy mindig egy kicsit „visszabutítom” őket. Elérni a csúcsra, a legtökéletesebb hangzáshoz, és egy lépéssel vissza! Ez persze már tapasztalat, hol, mit kell butítani, hogy az kellemesen hallgatható legyen. Ez a titka a különleges hangnak, amit nem lehet tanulni, nem lehet ellesni, ezt mindenkinek végig kell játszania.“
Izgalmas es egyuttal erdekes (megszivlelendo?) gondolatok egy csodas hazai termekeket keszito konstruktortol, Varga Lászlótol az AVA termekek tervezojetol.
Talan ez is ravilagit egy picit, hogy a “jo” hangot egyelore meg nem sikerult parameterezni es olyan muszakilag merheto meroszamot csatolni melle, amivel egyertelmuen rogzitheto a “josagi” tenyezoje egy audio keszuleknek.
Mar masik topikban emlitettem, hogy volt olyan elmenyem, amikor merve tokeletes alkatresz beepitesekor a hangban volt valami nem tetszo reszlet, es kiderult, hogy az alkatresz egy olyan reszen volt hibas mukodes, aminek ettol fuggetlenul nem lett volna szabad hallatszodnia. Ezert is nem ennyire egyszeru dolog az, hogy ranyomok egy szkopot a kimenetekre, aztan kiirja 100 (mertekegyseg mindegy), es ez mivel 100-es pont 10-zel tobb, mint amit a masik keszuleknel mertem 90, akkor ez tuti jobb is hangra.
A masik gondolatom a “csoves erositok felsobbrendusege”-vel kapcsolatos: nagyon nehez olyan merheto parametert valasztani, amiben jobbak lennenek. Szerintem %-os aranyban is boven elmarad a reszesedesuk a tranzisztoros/FET/MoSFET erositok piaci reszesedesetol, meg highenden belul is. Tehat aki megtehetne sem valasztja. Lekerekitettnek halljak sokan a hangzast, es ez vagy tetszik a hallgatosagnak, vagy nem.
Ami fura, hogy ujabban joval tobbszor talalkozom inkabb a DAC-ok oldalan elektroncsovessel, mint az erositok oldalan.
Mostanaban sokszor tapasztalom, hogy emlitik az elektroncsovek magas arat es villamosaram-fogyasztast is, mig eddig ezek egyaltalan nem szamitottak.
Ami a saját fejlesztéseimet illeti, nekem is be kell tartanom a játékszabályokat - elképesztően jó műszaki/mérési adatokat kell előre publikálnom, hogy egyáltalán elfogadják/értékeljék az ötleteimet.
Ez egy releváns és izgalmas gondolat a diszkusszió szempontjából, hiszen kezünkben a gyakorlati példa a mérés vs. hangzás korreláció igazolására! Boncolgassuk picit!
A piac által kikényszerített jobb mérési adatok elérését lehetővé tevő műszaki változtatások tetten érhetők hangzásbeli változásokban? (Feltéve persze, hogy nem csak publikációs célú ...khm... kiigazításokról beszélünk!)
Ha igen, milyen irányban?
A jobb mérési adatok hangzásbeli kompromisszumokra kényszerítenek, tehát negatív irányban?
Vagy a műszaki paraméterek javulása végül is pozitív hatással bír a hangzásra?
Netalán egyáltalán nem fedezhető fel értékelhető korreláció? Hol így, hol úgy?
A sokéves tapasztalatod alapján kialakult egy kép, melyik paraméterekre kell igazán odafigyelni, és azok hogyan befolyásolják a végső hangzást?
Nagyon régóta érzem a disszonanciát ebben a mérés vs. hangminőség kérdéskörben.
Az biztos, hogy a probléma gyökere, hogy nem azt mérjük, amiért egy produkció szubjektíve jobban tetszik valakinek, hanem szabványosított mérőjelekre adott válaszokat, azok pontosságát a mérőjelhez viszonyítva.
De mivel a műszakilag pontosabbnak mért jelátvitel sokszor nem esik egybe a szubjektív értékítéletekkel, magyarázatokat kell formálnunk a disszonancia feloldására, megpróbálunk a zenei történésnek a mérőjeleknél nagyságrenddel összetettebb jelalakjára, az időbeli és dinamikai kilengésekre adott reakciókra utalni. Ha belegondolunk, hogy ezeket műszakilag az igen nagy, akár MHz-es sávszélességgel (ld. slew rate ugye) és hatalmas erőtartalékokkal rendelkező félvezetős erősítők tudják és mégis széles körben terjedt el a csöves technológia hangzásbeli felsőbbrendűségét hírdető iskola, annak csak egy magyarázatát látom: az audiofilek jelentős táborának egyáltalán nem a műszaki tökéletesség, hanem "színezések", technikai szemszögből nézve finom "torzítások" okozta egyedi hangzás kell.
Ami vicces, mert a zászlón pont a "high fidelity" szerepel, ezért is nehéz beismerni, hogy a lower fidelity akár jobban is tetszhet.
Erősítő szempontból OFF, de szubjektív élmény/illusztráció, hogy pár hónapja nosztalgiából ismét felvettem az LP-vonalat, hogy a pár évtizede parlagon heverő LP-imet újra élvezhessem, és persze vegyek pár újat is. Olyan rendszert próbáltam összerakni, ami értékében arányos a durván másfélszázas "gyűjteményem" méretével, de azért elérjen egy bizonyos színvonalat, amelyről úgy gondolom, az lenne a "feketeöves" vélemény, hogy komolyabban kellene a pénztárcába nyúlni digitális vonalon, hogy megközelítse. Nos tényleg nagyon szépen szól, meg bőven kapom a kézzelfogható médiával való bíbelődés nosztalgikus érzését, de már az újonnan durván feleannyiba kerülő, nálam is másodvonalas DAC-om egyszerűen praktikusan minden tekintetben jobban szól. Nyilván számomra, más nem feltétlenül értékelné így!
Picit arnyalja a kepet az a mereshalmaz, ami lathatoan evek ota nem korellal a keszulekbol kinyerheto hang minosegevel. De csak ez alapjan tortennek a meresek, hogy elvezhessuk az “objektiv” tesztet, ezen parameterek alapjan 0.00004% kulonbseg van a ket keszulek kozott. Ez ugysem hallhato ki, szoval az olcsobb az szuper lesz…
Ez valóban probléma, de igazságtalan lenne az ASR oldalhoz kötni, hiszen sok gyártó már a 80-as években elkezdte ezt a játékot, mikor lényegtelen, vagy a hangminőség szempontjából érdektelen, ne adj' ég hamis adatokkal kezdték bombázni a vásárlókat.
A műszaki szemlélet bevonulása a zenehallgatók - HiFi - készülékeinek a minősítésére a félvezetők megjelenésével terjedt el igazán. Mindenképpen szükség volt rá az emberek meggyőzése szempontjából - nem úgy van ám ahogy halljàtok
Az emberek többsége nem hallja sehogy, mert vagy meg sem hallgatják a kiszemelt készüléket, vagy nem tudják, mit kellene hallani. Nekik ad támpontot a - számunkra érdektelen - adathalmaz. Nem hiszem, hogy ezt nagyon el kellene ítélni, hiszen a legtöbb termék így talál gazdára, pl autót is sokkal többen választanak szín és forma alapján, mint a minőség, megbízhatóság alapján.
Bizonyára sokatokkal előfordul, hogy valamilyen laikus ismerősötök tanácsot kér tőletek, milyen HiFi-t, házimozit vegyen. Nálam ez gyakori, mert "Te hangmérnök vagy, biztosan nagyon jó füled van és értesz hozzá". Persze általában mondhatok akármit, megveszik a pofásabb, cukibb kütyüt, vagy azt, amelyik jobban stimmel a kanapé színéhez.
A magam nevében beszélek erről a SINAD világról.
A műszaki szemlélet bevonulása a zenehallgatók - HiFi - készülékeinek a minősítésére a félvezetők megjelenésével terjedt el igazán. Mindenképpen szükség volt rá az emberek meggyőzése szempontjából - nem úgy van ám ahogy halljàtok
Ami a saját fejlesztéseimet illeti, nekem is be kell tartanom a játékszabályokat - elképesztően jó műszaki/mérési adatokat kell előre publikálnom, hogy egyáltalán elfogadják/értékeljék az ötleteimet. Nincs más mód arra, hogy ebben a mai "MÁTRIX" világban létezhessen az ember.
TJ.
Ettől függetlenül érdekes lenne egy statisztika, hogy hányan választottak már valamilyen gépelyt a kínálatból azért, mert előkelő helyen szerepel ezen a listán. Szerintem sokan vannak.
Sokan, nagyon sokan, de a fórumos, Facebook-os ajánlások, hírverések, hype-ok alapján hozott döntések számát talán nem érik el, ám bőven meghaladják a saját otthoni meghallgatásra és véleményre alapuló lépések számát. A SINAD lista nevezhető káros "jelenségnek", hiszen sem műszaki, sem szubjektív értéke nincs igazán, viszont szépen bevisz az erdőbe, ugyanakkor jól megmutatja, milyen nagy igény van ilyen mérőszámokra a vásárlók részéről.
Maga az ASR egy hasznos weboldal, pl. fejhallgatókról igen sok infó van fent, amik nekem is nagy segítséget adtak tavasszal egy munkámhoz. A beszámolóik többnyire korrektek, mentesek a túlzásoktól, inkább tényszerű, objektív kijelentésekkel operálnak, nem igazán írnak olyan lelkendező mondatokat, mint a hobbitársak a saját beszámolóikban. Persze a szöveget vélhetően kevesen olvassák végig, inkább a pontszámokra vadásznak, de hogy egy információs forrást hogyan és mire használ a tömeg, az nem a forrás hibája/erénye.
Picit arnyalja a kepet az a mereshalmaz, ami lathatoan evek ota nem korellal a keszulekbol kinyerheto hang minosegevel. De csak ez alapjan tortennek a meresek, hogy elvezhessuk az “objektiv” tesztet, ezen parameterek alapjan 0.00004% kulonbseg van a ket keszulek kozott. Ez ugysem hallhato ki, szoval az olcsobb az szuper lesz…
Ettől függetlenül érdekes lenne egy statisztika, hogy hányan választottak már valamilyen gépelyt a kínálatból azért, mert előkelő helyen szerepel ezen a listán. Szerintem sokan vannak.
Sokan, nagyon sokan, de a fórumos, Facebook-os ajánlások, hírverések, hype-ok alapján hozott döntések számát talán nem érik el, ám bőven meghaladják a saját otthoni meghallgatásra és véleményre alapuló lépések számát. A SINAD lista nevezhető káros "jelenségnek", hiszen sem műszaki, sem szubjektív értéke nincs igazán, viszont szépen bevisz az erdőbe, ugyanakkor jól megmutatja, milyen nagy igény van ilyen mérőszámokra a vásárlók részéről.
Maga az ASR egy hasznos weboldal, pl. fejhallgatókról igen sok infó van fent, amik nekem is nagy segítséget adtak tavasszal egy munkámhoz. A beszámolóik többnyire korrektek, mentesek a túlzásoktól, inkább tényszerű, objektív kijelentésekkel operálnak, nem igazán írnak olyan lelkendező mondatokat, mint a hobbitársak a saját beszámolóikban. Persze a szöveget vélhetően kevesen olvassák végig, inkább a pontszámokra vadásznak, de hogy egy információs forrást hogyan és mire használ a tömeg, az nem a forrás hibája/erénye.
Átverés... Van azon az oldalon erre példa?
Esetleg hájend körökben????
Szerintem te is tisztában vagy vele, hogy az emberek nem feltétlenül racionális érvek mentén vásárolnak akármit is. A marketing nagy része meg aztán főleg nem az igazságról szól. Az eredeti videó, amiből itt elindultunk biztosan sok megfontolni való dolgot tartalmaz.
Az MQA jut még eszembe, amiről mindig is nagy viták zajlottak, most meg megint felélénkültek a Tidal valamiféle váltása miatt. Ott meg aztán talán senki nem tudja megmondani, hogy mi mennyire szubjektív vagy objektív, már csak a technológia titkolása miatt sem.
Szerintem nem mi értjük félre, hanem azok a vásárlók, akik meglátnak egy objektívnek mondott listát, amin elöl van a kiválasztott termékük, és ettől boldogok.
Amiről te beszélsz, az az apróbetűs rész a szerződés alján, amit soha senki nem olvas el. A lista készítői tisztában lehetnek azzal, amit írsz, de az olvasói között biztosan nincsenek sokan, akik ezt így gondolják, mert idáig nem jutnak el az olvasásban. No meg biztosan sokan használják ezt a listát marketing célokra is, nem csak az apóhirdetők - ők sem fogják azt hangoztatni, hogy miről is szólnak ezek a mérések, és hogyan kell értelmezni. Az emberek meg amúgy is szeretik, ha átverik őket.
Kis félreértést mégis érzek...
De abban is van/lehet igazság amit írsz. Sajnos. De akkor ott tartunk, hogy nem a lista káros (kinek hogy), hanem a marketing célú felhasználás, manipulálás. Azt meg ettől szemtelenebb módon is űzik masok...
Átverés... Van azon az oldalon erre példa?
Esetleg hájend körökben????
Szerintem még mindig félreértitek az egész ASR és SINAD dolgot... Egyáltalán nem szent Grál. Ennek tudatában vannak. Apróba kerül mindenféle dolog... Hájend, kábel, bizbasz,...
Szerintem nem mi értjük félre, hanem azok a vásárlók, akik meglátnak egy objektívnek mondott listát, amin elöl van a kiválasztott termékük, és ettől boldogok.
Amiről te beszélsz, az az apróbetűs rész a szerződés alján, amit soha senki nem olvas el. A lista készítői tisztában lehetnek azzal, amit írsz, de az olvasói között biztosan nincsenek sokan, akik ezt így gondolják, mert idáig nem jutnak el az olvasásban. No meg biztosan sokan használják ezt a listát marketing célokra is, nem csak az apóhirdetők - ők sem fogják azt hangoztatni, hogy miről is szólnak ezek a mérések, és hogyan kell értelmezni. Az emberek meg amúgy is szeretik, ha átverik őket.
Guru alatt Amirt kell erteni?
Az ASR-t nevezhetjuk a leghangosabb kisebbsegnek mondjuk.
Rengeteg forumon linkelgetik mint szent gralt egy-egy tesztjuket, hiszen azok meg vannak merve, ugy rendesen, alaposan meghomeroztek minden dac-ot, erositot, meglepetes ott mar nem lehet. Azutan 2 het mulva landol a cucc az aproban ugyanazon ASR linkkel megtamogatva (nevezzuk bizonyito erejunek), es az oriaskerek porog tovabb…
Guru, aki leír tényként egy benyomást, aztán kisebb tömegek követik tanácsait.
Szerintem még mindig félreértitek az egész ASR és SINAD dolgot... Egyáltalán nem szent Grál. Ennek tudatában vannak. Apróba kerül mindenféle dolog... Hájend, kábel, bizbasz,...
Leírják, hogy kb nincs is jelentősége, mert ember nem hallja. Aztán jön kábeles, ámítástechnikás kütyü, aminél valamit, valaki valahogyan kimutatott. "Bingó! Az én termékem tud valamit, látható!" Itt már van jelentősége a mérésnek, hiába nem felfogható...
Ettől függetlenül érdekes lenne egy statisztika, hogy hányan választottak már valamilyen gépelyt a kínálatból azért, mert előkelő helyen szerepel ezen a listán. Szerintem sokan vannak.
És kinézet, prémium ár, név, vagy egy guru ajánlása miatt??
Végül is, ezektől talán jobb kiindulás lehet.
Guru alatt Amirt kell erteni?
Az ASR-t nevezhetjuk a leghangosabb kisebbsegnek mondjuk.
Rengeteg forumon linkelgetik mint szent gralt egy-egy tesztjuket, hiszen azok meg vannak merve, ugy rendesen, alaposan meghomeroztek minden dac-ot, erositot, meglepetes ott mar nem lehet. Azutan 2 het mulva landol a cucc az aproban ugyanazon ASR linkkel megtamogatva (nevezzuk bizonyito erejunek), es az oriaskerek porog tovabb…
