A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.
Annak érdekében, hogy fenntartsuk ezt a szigetet, szükségünk van bevételre. Te is támogathatsz minket, ha azt szeretnéd, hogy sokáig és stabilan tudjunk működni. Amennyiben élsz ezzel a lehetőséggel, azt mi megköszönjük!
Békés, boldog karácsonyt kíván mindenkinek az AVX team!
Nagyon régóta érzem a disszonanciát ebben a mérés vs. hangminőség kérdéskörben. Az biztos, hogy a probléma gyökere, hogy nem azt mérjük, amiért egy produkció szubjektíve jobban tetszik valakinek, hanem szabványosított mérőjelekre adott válaszokat, azok pontosságát a mérőjelhez viszonyítva.
Talán itt van elhantolva az egyik eb. Mérni csak azt a paramétert lehet, aminek van tudományosan elfogadott, egzakt mértékegysége, definíciója, skálája. A zenei produkció szubjektív megítélését a szokványos elektromos műszereinkkel bizonyosan nem tudjuk mérni, ez az agykutatók és pszichológusok területe, de tudtommal nekik is kell még néhány évtized, mire megfejtik a kérdéskört, ha egyáltalán valaha is meglesz a válasz. Mi mérni csak a készülékek, berendezések, helyiségek elektroakusztikai viselkedését tudjuk, bármennyire is félreértik/félremagyarázzák ezt sokan. Pedig ha belátnák a szerintem nem kis különbséget, talán elcsitulna a reménytelen "mérés vs hangminőség" vita.
... az audiofilek jelentős táborának egyáltalán nem a műszaki tökéletesség, hanem "színezések", technikai szemszögből nézve finom "torzítások" okozta egyedi hangzás kell. Ami vicces, mert a zászlón pont a "high fidelity" szerepel, ezért is nehéz beismerni, hogy a lower fidelity akár jobban is tetszhet.
Azt a High Fidelity szöveget szerintem már évtizedekkel ezelőtt lecserélték a zászlón High Likeability feliratra.
Amikor egy csuda meresi eredmenyeket produkalo rendszert keszitunk, utana jon az a resz, hogy 10-bol hany ember tudja ezt magaeva tenni.
Mikor azt írjuk, "műszaki tökéletesség", vagy "csuda meresi eredmenyek", akkor mindig kiragadunk egy műszaki paramétert a sok közül és azt kinevezzük legfontosabbnak, a többire kevésbé figyelünk, innen kezdve viszont szubjektív lesz a véleményezés. Ezért nem szerepel hivatalos, mérőlabor által végzett jegyzőkönyvekben olyasmi, hogy JÓ/ROSSZ, csak a nyers számok, amiket mindenki saját előítélete, tudása szerint értékel. A történet pedig sokszor itt bukik el. Mutass meg egy egyszerű frekvenciaválasz görbét néhány hifistának és kérd ki a véleményüket róla! Garantálható, hogy nem fogsz kapni két egybehangzó elemzést ugyanarról az ábráról. Ugyanez történik akkor is, ha bemutatsz nekik néhány zeneszámot egy számukra ismeretlen lejátszó rendszeren.
Ami a saját fejlesztéseimet illeti, nekem is be kell tartanom a játékszabályokat - elképesztően jó műszaki/mérési adatokat kell előre publikálnom, hogy egyáltalán elfogadják/értékeljék az ötleteimet.
Ez egy releváns és izgalmas gondolat a diszkusszió szempontjából, hiszen kezünkben a gyakorlati példa a mérés vs. hangzás korreláció igazolására! Boncolgassuk picit!
A piac által kikényszerített jobb mérési adatok elérését lehetővé tevő műszaki változtatások tetten érhetők hangzásbeli változásokban? (Feltéve persze, hogy nem csak publikációs célú ...khm... kiigazításokról beszélünk!)
Ha igen, milyen irányban?
A jobb mérési adatok hangzásbeli kompromisszumokra kényszerítenek, tehát negatív irányban?
Vagy a műszaki paraméterek javulása végül is pozitív hatással bír a hangzásra?
Netalán egyáltalán nem fedezhető fel értékelhető korreláció? Hol így, hol úgy?
A sokéves tapasztalatod alapján kialakult egy kép, melyik paraméterekre kell igazán odafigyelni, és azok hogyan befolyásolják a végső hangzást?
A jelenleg futó 7242 tube PSE projekt kapcsán néhány ponton azért van már információ, amit nem neveznék szokványosnak. Így a több mint 100 éven keresztül épített hagyományos triódás Single End erősítők világából való kilépésnek tehát már vannak kézzel fogható (műszeresen is mérhető!) eredményei. A felemlegetett elektroncsöves erősítők torzítása miatt tetszik egyeseknek a hangjuk kijelentés értemét vesztette, mivel itt nagyságrenddel kisebb a THD értéke.
A megépítés vs. hangzással való korelációról meg csak annyit, hogy az az alkatrész ami nincs benne az erősítőben - az nem ront/színez/változtat a hangján
- minimál koncepció az elvi működéshez (összesen 9 alkatrész)
- nincs ellenállás az elektroncsövek katód és az anód áramkörében sem
- nincs kondenzátor az erősítőben
- nincs sem lokális, sem globális visszacsatolás (Negative Feedback) az erősítőben
- csak egyetlen feszültségerősítő fokozat van
- egyenárammal előfeszített vezetékezés (bias ground/signal wire)
Talan ez is ravilagit egy picit, hogy a “jo” hangot egyelore meg nem sikerult parameterezni es olyan muszakilag merheto meroszamot csatolni melle, amivel egyertelmuen rogzitheto a “josagi” tenyezoje egy audio keszuleknek.
Azért nem, mert nincs olyan, hogy egyetemesen, mindenki számára azonosan "jó" hang.
Az AVA audio az idézet szerint a high fidelityből "visszabutítja" neki tetsző módon a készüléket. Mondjuk egy másik gyártó is ezt teszi, úgy ahogy meg neki tetszik. Egy harmadik szintén. De ezek nem esnek egybe.
És ugyanez igaz a hallgatói oldalra is, valakinek ez a jó hang, valakinek meg amaz.
A gond ott van, hogy mindenki a saját maga által jónak ítélt hangot tartja abszolút jó hangnak, ami mindenki számára jó hang kéne hogy legyen, sőt ez a high fidelity, mert hát az nem lehet, hogy amit én jónak ítélek, az nem a valósághoz leghűebb hang.
És ebből vannak a viták, mert más "jó hangja" nem esik egybe ezzel. El kéne fogadni, hogy ami jó nekem az talán nem a high fidelity.
Ha nem lenne ASR, akkor is lennének viták a jó hangról. Az ASR az n+1-edik nézőpont, hogy mi a jó hang. Pont úgy helye van a hifiben, mint akár itt bárkinek a véleményének, vagy bármely gyártó saját hangzásvilágának.
Nem igazan errol irtam (ezert is tettem idezojelbe).
Amikor egy csuda meresi eredmenyeket produkalo rendszert keszitunk, utana jon az a resz, hogy 10-bol hany ember tudja ezt magaeva tenni. 10/10 az feher hollo kategoria, de ettol fuggetlenul vannak olyan karakterek, amiket a tobbseg jonak/jobbnak hall, szamara tetszetosebb. Meleg-neutralis-technicista/forszirozott reszletek - elkentebb felsotaromany es meg lehetne sorolni. Muszaki parameterek tekinteteben itt van mozgastere a fejlesztoknek, peldaul alkatreszhasznalat, kapcsolasok, pufferek, homerseklettartomany, hoegyuttfutas, mechanikai rezgesek izolacioja stb. stb.
Talan ez is ravilagit egy picit, hogy a “jo” hangot egyelore meg nem sikerult parameterezni es olyan muszakilag merheto meroszamot csatolni melle, amivel egyertelmuen rogzitheto a “josagi” tenyezoje egy audio keszuleknek.
Azért nem, mert nincs olyan, hogy egyetemesen, mindenki számára azonosan "jó" hang.
Az AVA audio az idézet szerint a high fidelityből "visszabutítja" neki tetsző módon a készüléket. Mondjuk egy másik gyártó is ezt teszi, úgy ahogy meg neki tetszik. Egy harmadik szintén. De ezek nem esnek egybe.
És ugyanez igaz a hallgatói oldalra is, valakinek ez a jó hang, valakinek meg amaz.
A gond ott van, hogy mindenki a saját maga által jónak ítélt hangot tartja abszolút jó hangnak, ami mindenki számára jó hang kéne hogy legyen, sőt ez a high fidelity, mert hát az nem lehet, hogy amit én jónak ítélek, az nem a valósághoz leghűebb hang.
És ebből vannak a viták, mert más "jó hangja" nem esik egybe ezzel. El kéne fogadni, hogy ami jó nekem az talán nem a high fidelity.
Ha nem lenne ASR, akkor is lennének viták a jó hangról. Az ASR az n+1-edik nézőpont, hogy mi a jó hang. Pont úgy helye van a hifiben, mint akár itt bárkinek a véleményének, vagy bármely gyártó saját hangzásvilágának.
“
Mindenhez műszerszemlélettel állok. Mindent a legletisztultabbra igyekszem építeni de, ami a különlegessége a készülékeimnek, - mivel a fül az abszolút kiélezett karaktereket nem szereti, - valahogy mindig egy kicsit „visszabutítom” őket. Elérni a csúcsra, a legtökéletesebb hangzáshoz, és egy lépéssel vissza! Ez persze már tapasztalat, hol, mit kell butítani, hogy az kellemesen hallgatható legyen. Ez a titka a különleges hangnak, amit nem lehet tanulni, nem lehet ellesni, ezt mindenkinek végig kell játszania.“
Izgalmas es egyuttal erdekes (megszivlelendo?) gondolatok egy csodas hazai termekeket keszito konstruktortol, Varga Lászlótol az AVA termekek tervezojetol.
Talan ez is ravilagit egy picit, hogy a “jo” hangot egyelore meg nem sikerult parameterezni es olyan muszakilag merheto meroszamot csatolni melle, amivel egyertelmuen rogzitheto a “josagi” tenyezoje egy audio keszuleknek.
Mar masik topikban emlitettem, hogy volt olyan elmenyem, amikor merve tokeletes alkatresz beepitesekor a hangban volt valami nem tetszo reszlet, es kiderult, hogy az alkatresz egy olyan reszen volt hibas mukodes, aminek ettol fuggetlenul nem lett volna szabad hallatszodnia. Ezert is nem ennyire egyszeru dolog az, hogy ranyomok egy szkopot a kimenetekre, aztan kiirja 100 (mertekegyseg mindegy), es ez mivel 100-es pont 10-zel tobb, mint amit a masik keszuleknel mertem 90, akkor ez tuti jobb is hangra.
A masik gondolatom a “csoves erositok felsobbrendusege”-vel kapcsolatos: nagyon nehez olyan merheto parametert valasztani, amiben jobbak lennenek. Szerintem %-os aranyban is boven elmarad a reszesedesuk a tranzisztoros/FET/MoSFET erositok piaci reszesedesetol, meg highenden belul is. Tehat aki megtehetne sem valasztja. Lekerekitettnek halljak sokan a hangzast, es ez vagy tetszik a hallgatosagnak, vagy nem.
Ami fura, hogy ujabban joval tobbszor talalkozom inkabb a DAC-ok oldalan elektroncsovessel, mint az erositok oldalan.
Mostanaban sokszor tapasztalom, hogy emlitik az elektroncsovek magas arat es villamosaram-fogyasztast is, mig eddig ezek egyaltalan nem szamitottak.
Ami a saját fejlesztéseimet illeti, nekem is be kell tartanom a játékszabályokat - elképesztően jó műszaki/mérési adatokat kell előre publikálnom, hogy egyáltalán elfogadják/értékeljék az ötleteimet.
Ez egy releváns és izgalmas gondolat a diszkusszió szempontjából, hiszen kezünkben a gyakorlati példa a mérés vs. hangzás korreláció igazolására! Boncolgassuk picit!
A piac által kikényszerített jobb mérési adatok elérését lehetővé tevő műszaki változtatások tetten érhetők hangzásbeli változásokban? (Feltéve persze, hogy nem csak publikációs célú ...khm... kiigazításokról beszélünk!)
Ha igen, milyen irányban?
A jobb mérési adatok hangzásbeli kompromisszumokra kényszerítenek, tehát negatív irányban?
Vagy a műszaki paraméterek javulása végül is pozitív hatással bír a hangzásra?
Netalán egyáltalán nem fedezhető fel értékelhető korreláció? Hol így, hol úgy?
A sokéves tapasztalatod alapján kialakult egy kép, melyik paraméterekre kell igazán odafigyelni, és azok hogyan befolyásolják a végső hangzást?
Nagyon régóta érzem a disszonanciát ebben a mérés vs. hangminőség kérdéskörben.
Az biztos, hogy a probléma gyökere, hogy nem azt mérjük, amiért egy produkció szubjektíve jobban tetszik valakinek, hanem szabványosított mérőjelekre adott válaszokat, azok pontosságát a mérőjelhez viszonyítva.
De mivel a műszakilag pontosabbnak mért jelátvitel sokszor nem esik egybe a szubjektív értékítéletekkel, magyarázatokat kell formálnunk a disszonancia feloldására, megpróbálunk a zenei történésnek a mérőjeleknél nagyságrenddel összetettebb jelalakjára, az időbeli és dinamikai kilengésekre adott reakciókra utalni. Ha belegondolunk, hogy ezeket műszakilag az igen nagy, akár MHz-es sávszélességgel (ld. slew rate ugye) és hatalmas erőtartalékokkal rendelkező félvezetős erősítők tudják és mégis széles körben terjedt el a csöves technológia hangzásbeli felsőbbrendűségét hírdető iskola, annak csak egy magyarázatát látom: az audiofilek jelentős táborának egyáltalán nem a műszaki tökéletesség, hanem "színezések", technikai szemszögből nézve finom "torzítások" okozta egyedi hangzás kell.
Ami vicces, mert a zászlón pont a "high fidelity" szerepel, ezért is nehéz beismerni, hogy a lower fidelity akár jobban is tetszhet.
Erősítő szempontból OFF, de szubjektív élmény/illusztráció, hogy pár hónapja nosztalgiából ismét felvettem az LP-vonalat, hogy a pár évtizede parlagon heverő LP-imet újra élvezhessem, és persze vegyek pár újat is. Olyan rendszert próbáltam összerakni, ami értékében arányos a durván másfélszázas "gyűjteményem" méretével, de azért elérjen egy bizonyos színvonalat, amelyről úgy gondolom, az lenne a "feketeöves" vélemény, hogy komolyabban kellene a pénztárcába nyúlni digitális vonalon, hogy megközelítse. Nos tényleg nagyon szépen szól, meg bőven kapom a kézzelfogható médiával való bíbelődés nosztalgikus érzését, de már az újonnan durván feleannyiba kerülő, nálam is másodvonalas DAC-om egyszerűen praktikusan minden tekintetben jobban szól. Nyilván számomra, más nem feltétlenül értékelné így!
Picit arnyalja a kepet az a mereshalmaz, ami lathatoan evek ota nem korellal a keszulekbol kinyerheto hang minosegevel. De csak ez alapjan tortennek a meresek, hogy elvezhessuk az “objektiv” tesztet, ezen parameterek alapjan 0.00004% kulonbseg van a ket keszulek kozott. Ez ugysem hallhato ki, szoval az olcsobb az szuper lesz…
Ez valóban probléma, de igazságtalan lenne az ASR oldalhoz kötni, hiszen sok gyártó már a 80-as években elkezdte ezt a játékot, mikor lényegtelen, vagy a hangminőség szempontjából érdektelen, ne adj' ég hamis adatokkal kezdték bombázni a vásárlókat.
A műszaki szemlélet bevonulása a zenehallgatók - HiFi - készülékeinek a minősítésére a félvezetők megjelenésével terjedt el igazán. Mindenképpen szükség volt rá az emberek meggyőzése szempontjából - nem úgy van ám ahogy halljàtok
Az emberek többsége nem hallja sehogy, mert vagy meg sem hallgatják a kiszemelt készüléket, vagy nem tudják, mit kellene hallani. Nekik ad támpontot a - számunkra érdektelen - adathalmaz. Nem hiszem, hogy ezt nagyon el kellene ítélni, hiszen a legtöbb termék így talál gazdára, pl autót is sokkal többen választanak szín és forma alapján, mint a minőség, megbízhatóság alapján.
Bizonyára sokatokkal előfordul, hogy valamilyen laikus ismerősötök tanácsot kér tőletek, milyen HiFi-t, házimozit vegyen. Nálam ez gyakori, mert "Te hangmérnök vagy, biztosan nagyon jó füled van és értesz hozzá". Persze általában mondhatok akármit, megveszik a pofásabb, cukibb kütyüt, vagy azt, amelyik jobban stimmel a kanapé színéhez.
A magam nevében beszélek erről a SINAD világról.
A műszaki szemlélet bevonulása a zenehallgatók - HiFi - készülékeinek a minősítésére a félvezetők megjelenésével terjedt el igazán. Mindenképpen szükség volt rá az emberek meggyőzése szempontjából - nem úgy van ám ahogy halljàtok
Ami a saját fejlesztéseimet illeti, nekem is be kell tartanom a játékszabályokat - elképesztően jó műszaki/mérési adatokat kell előre publikálnom, hogy egyáltalán elfogadják/értékeljék az ötleteimet. Nincs más mód arra, hogy ebben a mai "MÁTRIX" világban létezhessen az ember.
TJ.
Ettől függetlenül érdekes lenne egy statisztika, hogy hányan választottak már valamilyen gépelyt a kínálatból azért, mert előkelő helyen szerepel ezen a listán. Szerintem sokan vannak.
Sokan, nagyon sokan, de a fórumos, Facebook-os ajánlások, hírverések, hype-ok alapján hozott döntések számát talán nem érik el, ám bőven meghaladják a saját otthoni meghallgatásra és véleményre alapuló lépések számát. A SINAD lista nevezhető káros "jelenségnek", hiszen sem műszaki, sem szubjektív értéke nincs igazán, viszont szépen bevisz az erdőbe, ugyanakkor jól megmutatja, milyen nagy igény van ilyen mérőszámokra a vásárlók részéről.
Maga az ASR egy hasznos weboldal, pl. fejhallgatókról igen sok infó van fent, amik nekem is nagy segítséget adtak tavasszal egy munkámhoz. A beszámolóik többnyire korrektek, mentesek a túlzásoktól, inkább tényszerű, objektív kijelentésekkel operálnak, nem igazán írnak olyan lelkendező mondatokat, mint a hobbitársak a saját beszámolóikban. Persze a szöveget vélhetően kevesen olvassák végig, inkább a pontszámokra vadásznak, de hogy egy információs forrást hogyan és mire használ a tömeg, az nem a forrás hibája/erénye.
Picit arnyalja a kepet az a mereshalmaz, ami lathatoan evek ota nem korellal a keszulekbol kinyerheto hang minosegevel. De csak ez alapjan tortennek a meresek, hogy elvezhessuk az “objektiv” tesztet, ezen parameterek alapjan 0.00004% kulonbseg van a ket keszulek kozott. Ez ugysem hallhato ki, szoval az olcsobb az szuper lesz…
Ettől függetlenül érdekes lenne egy statisztika, hogy hányan választottak már valamilyen gépelyt a kínálatból azért, mert előkelő helyen szerepel ezen a listán. Szerintem sokan vannak.
Sokan, nagyon sokan, de a fórumos, Facebook-os ajánlások, hírverések, hype-ok alapján hozott döntések számát talán nem érik el, ám bőven meghaladják a saját otthoni meghallgatásra és véleményre alapuló lépések számát. A SINAD lista nevezhető káros "jelenségnek", hiszen sem műszaki, sem szubjektív értéke nincs igazán, viszont szépen bevisz az erdőbe, ugyanakkor jól megmutatja, milyen nagy igény van ilyen mérőszámokra a vásárlók részéről.
Maga az ASR egy hasznos weboldal, pl. fejhallgatókról igen sok infó van fent, amik nekem is nagy segítséget adtak tavasszal egy munkámhoz. A beszámolóik többnyire korrektek, mentesek a túlzásoktól, inkább tényszerű, objektív kijelentésekkel operálnak, nem igazán írnak olyan lelkendező mondatokat, mint a hobbitársak a saját beszámolóikban. Persze a szöveget vélhetően kevesen olvassák végig, inkább a pontszámokra vadásznak, de hogy egy információs forrást hogyan és mire használ a tömeg, az nem a forrás hibája/erénye.
Átverés... Van azon az oldalon erre példa?
Esetleg hájend körökben????
Szerintem te is tisztában vagy vele, hogy az emberek nem feltétlenül racionális érvek mentén vásárolnak akármit is. A marketing nagy része meg aztán főleg nem az igazságról szól. Az eredeti videó, amiből itt elindultunk biztosan sok megfontolni való dolgot tartalmaz.
Az MQA jut még eszembe, amiről mindig is nagy viták zajlottak, most meg megint felélénkültek a Tidal valamiféle váltása miatt. Ott meg aztán talán senki nem tudja megmondani, hogy mi mennyire szubjektív vagy objektív, már csak a technológia titkolása miatt sem.
Szerintem nem mi értjük félre, hanem azok a vásárlók, akik meglátnak egy objektívnek mondott listát, amin elöl van a kiválasztott termékük, és ettől boldogok.
Amiről te beszélsz, az az apróbetűs rész a szerződés alján, amit soha senki nem olvas el. A lista készítői tisztában lehetnek azzal, amit írsz, de az olvasói között biztosan nincsenek sokan, akik ezt így gondolják, mert idáig nem jutnak el az olvasásban. No meg biztosan sokan használják ezt a listát marketing célokra is, nem csak az apóhirdetők - ők sem fogják azt hangoztatni, hogy miről is szólnak ezek a mérések, és hogyan kell értelmezni. Az emberek meg amúgy is szeretik, ha átverik őket.
Kis félreértést mégis érzek...
De abban is van/lehet igazság amit írsz. Sajnos. De akkor ott tartunk, hogy nem a lista káros (kinek hogy), hanem a marketing célú felhasználás, manipulálás. Azt meg ettől szemtelenebb módon is űzik masok...
Átverés... Van azon az oldalon erre példa?
Esetleg hájend körökben????
Szerintem még mindig félreértitek az egész ASR és SINAD dolgot... Egyáltalán nem szent Grál. Ennek tudatában vannak. Apróba kerül mindenféle dolog... Hájend, kábel, bizbasz,...
Szerintem nem mi értjük félre, hanem azok a vásárlók, akik meglátnak egy objektívnek mondott listát, amin elöl van a kiválasztott termékük, és ettől boldogok.
Amiről te beszélsz, az az apróbetűs rész a szerződés alján, amit soha senki nem olvas el. A lista készítői tisztában lehetnek azzal, amit írsz, de az olvasói között biztosan nincsenek sokan, akik ezt így gondolják, mert idáig nem jutnak el az olvasásban. No meg biztosan sokan használják ezt a listát marketing célokra is, nem csak az apóhirdetők - ők sem fogják azt hangoztatni, hogy miről is szólnak ezek a mérések, és hogyan kell értelmezni. Az emberek meg amúgy is szeretik, ha átverik őket.
Guru alatt Amirt kell erteni?
Az ASR-t nevezhetjuk a leghangosabb kisebbsegnek mondjuk.
Rengeteg forumon linkelgetik mint szent gralt egy-egy tesztjuket, hiszen azok meg vannak merve, ugy rendesen, alaposan meghomeroztek minden dac-ot, erositot, meglepetes ott mar nem lehet. Azutan 2 het mulva landol a cucc az aproban ugyanazon ASR linkkel megtamogatva (nevezzuk bizonyito erejunek), es az oriaskerek porog tovabb…
Guru, aki leír tényként egy benyomást, aztán kisebb tömegek követik tanácsait.
Szerintem még mindig félreértitek az egész ASR és SINAD dolgot... Egyáltalán nem szent Grál. Ennek tudatában vannak. Apróba kerül mindenféle dolog... Hájend, kábel, bizbasz,...
Leírják, hogy kb nincs is jelentősége, mert ember nem hallja. Aztán jön kábeles, ámítástechnikás kütyü, aminél valamit, valaki valahogyan kimutatott. "Bingó! Az én termékem tud valamit, látható!" Itt már van jelentősége a mérésnek, hiába nem felfogható...
Ettől függetlenül érdekes lenne egy statisztika, hogy hányan választottak már valamilyen gépelyt a kínálatból azért, mert előkelő helyen szerepel ezen a listán. Szerintem sokan vannak.
És kinézet, prémium ár, név, vagy egy guru ajánlása miatt??
Végül is, ezektől talán jobb kiindulás lehet.
Guru alatt Amirt kell erteni?
Az ASR-t nevezhetjuk a leghangosabb kisebbsegnek mondjuk.
Rengeteg forumon linkelgetik mint szent gralt egy-egy tesztjuket, hiszen azok meg vannak merve, ugy rendesen, alaposan meghomeroztek minden dac-ot, erositot, meglepetes ott mar nem lehet. Azutan 2 het mulva landol a cucc az aproban ugyanazon ASR linkkel megtamogatva (nevezzuk bizonyito erejunek), es az oriaskerek porog tovabb…
Ettől függetlenül érdekes lenne egy statisztika, hogy hányan választottak már valamilyen gépelyt a kínálatból azért, mert előkelő helyen szerepel ezen a listán. Szerintem sokan vannak.
És kinézet, prémium ár, név, vagy egy guru ajánlása miatt??
Végül is, ezektől talán jobb kiindulás lehet.
Ha olvasod az oldalt, láthattad, hogy azt írják (többször is), hogy a SINAD nem a "hangminőség" mérőszáma (már ha egzakt fogalom lenne, de szvsz nem is az), pusztán csak a mérnöki munkát minősíti, egyértelmű, megfogható módon.
Ettől függetlenül érdekes lenne egy statisztika, hogy hányan választottak már valamilyen gépelyt a kínálatból azért, mert előkelő helyen szerepel ezen a listán. Szerintem sokan vannak.
Egy kis fejtágító az AudioScienceReview hívőknek arról, hogy miért nem lehet egyetlen mért paraméterből, a SINAD-ból következtetést levonni egy erősítő hangminőségére vonatkozóan
Igazán szép és kedves témaindítás, a sok kihagyott idő után!
Szerintem az ASR oldalnak nincsenek hívői. Egyébként is, gondolom ennek a jelzőnek senki sem örül... Nem a béke jegyében születhetett e pár sor, úgy gondolom.
Ha olvasod az oldalt, láthattad, hogy azt írják (többször is), hogy a SINAD nem a "hangminőség" mérőszáma (már ha egzakt fogalom lenne, de szvsz nem is az), pusztán csak a mérnöki munkát minősíti, egyértelmű, megfogható módon. Azt is leírják, hogy emberi szinten értelmezhetetlen, felfoghatatlan egy bizonyos szinten túl, ahogyan az általad linkelt videóban is említik. Tehát, ezzel sem mondtak újat. Az mondjuk poén számomra, hogy az most ezek szerint az "audiofil vélemény", ami az emberi érzékelés számára felfoghatatlan, annak nincs is jelentősége.
Pontosan az volt a cél, hogy a hosszúra nyúlt kényszerű leállással és a nyári uborka szezonnal sújtott fórum állóvizébe hajítsak egy nagyobb követ, hadd verjen hullámokat, legyen élet!
BARTIMEX AUDIO Honlap
Főrendszer Forrás: SynologyDS713+ -Linn Majik DS DAC-fejhallgató erősítő: Antelope Audio Zodiac+ Előerősítő: Music First Audio Classic Copper Erősítő: Trafomatic Audio Experience Two Hangfal: WLM Lyra MKII Signature IC kábelek: Audioquest Columbia Hangfal kábel: Furutech u-2T Tápellátás: Trafomatic Audio Classic Power Fejhallgató: Beyerdynamic T 1
Kisrendszer Forrás: XTZ CD-100 Erősítő: XTZ Class A100-D3 Hangfal: XTZ 99.38 IC kábel: XTZ interkonnektHangfalkábel: Neotech KS-11275
Egy kis fejtágító az AudioScienceReview hívőknek arról, hogy miért nem lehet egyetlen mért paraméterből, a SINAD-ból következtetést levonni egy erősítő hangminőségére vonatkozóan
Igazán szép és kedves témaindítás, a sok kihagyott idő után!
Szerintem az ASR oldalnak nincsenek hívői. Egyébként is, gondolom ennek a jelzőnek senki sem örül... Nem a béke jegyében születhetett e pár sor, úgy gondolom.
Ha olvasod az oldalt, láthattad, hogy azt írják (többször is), hogy a SINAD nem a "hangminőség" mérőszáma (már ha egzakt fogalom lenne, de szvsz nem is az), pusztán csak a mérnöki munkát minősíti, egyértelmű, megfogható módon. Azt is leírják, hogy emberi szinten értelmezhetetlen, felfoghatatlan egy bizonyos szinten túl, ahogyan az általad linkelt videóban is említik. Tehát, ezzel sem mondtak újat. Az mondjuk poén számomra, hogy az most ezek szerint az "audiofil vélemény", ami az emberi érzékelés számára felfoghatatlan, annak nincs is jelentősége.
Egy kis fejtágító az AudioScienceReview hívőknek arról, hogy miért nem lehet egyetlen mért paraméterből, a SINAD-ból következtetést levonni egy erősítő hangminőségére vonatkozóan:
Sziasztok! Tanácsot szeretnék kérni. NAD C326 BEE erősítőm egyik csatornája időközönként durran. Nem kicsit. Leválasztott el-végfoknál és letekert hangerőnél.Volt már egy ismert , jó nevű szervizben, de csak lehúztak és a hiba ugyanúgy fennál. Sajnos ott nem tudtam kipróbálni , de vissza oda nem viszem többé.Köszönöm, ha van tippetek.
Melyik szerviz? Miért nem viszed vissza?
Néha van, hogy nem olyan könnyen reprodukálhatóak a hibák és ezért nehezebb is megtalálni-megjavítani.
Szerintem ha valamelyik normális régóta működő szerviz, akkor vidd vissza és kérd, hogy javítsák meg.
Ezt meg csak általánosan: Szerintem sokkal-sokkal transzparensebben kellene beszélnünk itt a fórumon a szerviz és tuning tapasztalatokról. Vannak jó és megbizható szervizek&szerelők és előfodul, hogy hibáznak, de nekem az a tapasztalatom, hogy törekednek arra, hogy kijavítsák a hibákat és hosszútávon elégedett legyen az ügyfél. És igen, vannak olyanok is, akik indokoltatlanul sok pénzt kérnek egy tuningért vagy javításért, és a magas ár ellenére a minőség messze elmarad. Ezekről nagyon ritkán lehet olvasni, inkább csak pletyka szinte terjednek. Akinek a hifi a hobbija, előbb utóbb belefut, hogy javíttasson valamit. Közös érdekünk ezért, hogy erről a témáról nyíltan összunk meg információt és segítsük egymást.
kezdem is a szakik bemutatását: aki jót akar magának, az Sárkány Attilához ne vigye semmijét, mert arra a készülékre hideg vizet lehet inni, a büdös életben nem látja viszont, hiába írtak papírt...
Volt már egy ismert, jó nevű szervizben, de csak lehúztak és a hiba ugyanúgy fennál. Sajnos ott nem tudtam kipróbálni, de vissza oda nem viszem többé.
De - egyetértve @blx kolléga előző hozzászólásával - jogod van hozzá, és élj is vele! Én visszavinném
A javító szolgáltatásokra vonatkozó kormányrendelet szerint téged, mint fogyasztót jótállás illet meg a javítással kapcsolatban. A rendelet egész pontosan így fogalmaz: "1. § (1) Ha a Polgári Törvénykönyv szerinti fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés tárgya a fogyasztó által megrendelt, a Mellékletben felsorolt javító-karbantartó szolgáltatás (a továbbiakban: szolgáltatás), és a szolgáltatásnak az általános forgalmi adót és az anyagköltséget is magában foglaló díja a húszezer forintot meghaladja, a szolgáltatást nyújtó vállalkozást jótállási kötelezettség terheli. A jótállásból eredő jogokat a szolgáltatás tárgyát képező dolog (a továbbiakban: dolog) tulajdonosa érvényesítheti, feltéve, hogy fogyasztónak minősül ...
2. § (1) A jótállás időtartama hat hónap. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár."
(A rendelet száma, ha valakit érdekel: 294/2004. (VIII.27.) Korm.és tartalmazza a időközi módosításokat, tehát pl a 2021.01.01. napján hatályba lépett, fogyasztókat védő szigorításokat is)
Egyébként én is jártam már úgy "jónevű" szervízzel, hogy nem találták a hibát, visszavittem és tovább keresték. Volt, hogy cd olvasófejet cseréltek, előre szóltak, hogy csak utángyártott van abbó a típusból nekik, kérem-e? Kértem, nem lett jó, kétszer - zokszó nélkül - cserélték "garanciában" (más kérdés, hogy a cd sose lett jó, végül eladtam valakinek, akinek volt türelme kitúrni a neten egy eredeti fejet - de nem volt zsákbamacska szóltak előre)
Tehát ha már a jogalkotó jogokkal ruházott fel bennünket, akkor éljünk vele, persze lehet mérges az ember, ha a javító nem tud javítani, és rájuk csaphatja az ajtót, de attól még a dolog nem lesz megoldva
