Kábelezzünk

[SoundMania]

Közben szép lassan járódik a drót.
Mikor nem vagyok otthon, a 0-24-ben menő Set-top box SBooster tápegységébe szállítja a nedűt, este meg átdugom a csövibe.

Legalább jól megkopnak a csatlakozók is, ha néhányszor megcsinálod! :)

[Rock60]

Közben szép lassan járódik a drót.
Mikor nem vagyok otthon, a 0-24-ben menő Set-top box SBooster tápegységébe szállítja a nedűt, este meg átdugom a csövibe.

[istvan01]

Zenével kell bejáratni, nem mérőjelekkel. Az autót is közlekedéssel járatják be, nem fékpadon...

Ez az autós bejárató hasonlat nagyon sántít, éppen hogy fordítva értelmezendő, mint egy kábel relaxálás nagyobb árammal, emelt hővel, vegyes frekvenciával. Az új (belsőégésű)autó, és főleg annak motorja, váltója finom összekopást igényel, éppen ezért annak bejáratós első néhány ezer km-én nem tanácsos névleges max fordulaton, max nyomatékon járatni, és persze a futóművet sem érdemes ócska kutyus utakon szétveretni. Terhelést a bejáratás után jó üzemi szintre emelni, ami az élettartamát növeli, későbbi szerviz költséget csökkenti. Ez a kíméletes gépjármű bejáratás manapság már nem előírás gyártóktól, 40-50éve ajánlott volt rövidebb olajcsere periódussal.

Azért azt is tudni kell, akármilyen kábel bejáratás sem tünteti el a vezetőből, szigetelésből a zavaró tényezőket, szennyezést, zárványokat, enyhén lazítja hatásukat, főleg a gyártás közi feszültségeket.

Mint ahogy egy Lada optimális bejáratással sem lesz a végén Passat, pláne Lambo minőségű, képességű.

[Vinkler]

Köszönöm.
Tehát, ha jól értem, nagyobb terhelésen jobb bejáratni, akkor is, ha a matek szerint mindegy?

Csak a példa kedvéért :
Inkább menjen 100 órán át 500 Watton, mint 1000 órán át 50 Watton ?

Én például pár hetente szeretem megküldeni, úgy isten igazából a rendszert valamim keményebb muzsikával. Általában ez a Metallica-tól a One című szám, de lehet bármi más is. Bejáratott rendszerek is meghálálják ezt, csakúgy mint az autó az autópálya menetet. Utána valahogy az is könnyebben szalad…

[fülelek]

Zenével kell bejáratni, nem mérőjelekkel. Az autót is közlekedéssel járatják be, nem fékpadon...
100 órán át 500 watton semmilyen audio berendezés nem bírja ki, akármit is specifikálnak rá, persze ez pl. kivétel https://www.vtl.com/products/power-ampl ... monoblock/
600W disszipáció/ csatorna, és még meg sem szólalt!

[Rock60]

Köszönöm.
Tehát, ha jól értem, nagyobb terhelésen jobb bejáratni, akkor is, ha a matek szerint mindegy?

Csak a példa kedvéért :
Inkább menjen 100 órán át 500 Watton, mint 1000 órán át 50 Watton ?

[istvan01]

Egy új tápkábel bejáratásánál van jelentősége, hogy mekkora áram megy át rajta ?
Úgy értem, hamarabb bejáródik, ha 3-400 Watt áram folydogál rajta, mint ha 20 - 40, vagy tök mindegy?
Mert ha mindegy, akkor rákötök valami kis fogyasztót 0-24- ben, és hallgatok egy bejáratott kábelt addig inkább. Viszont, ha a csöves előtt gyorsabban járódik, akkor marad ott, csak az meg max napi 5-6 óra...

Magasabb áram és magasabb környezeti hő az intenzíven rendezi, mechanikai feszültségmentesíti a kábelt, a hálózati kábelt is. Ha nem cérna vékonyak a vezetők, 1,5mm2 vagy több, akkor nyugodtan járasd valami hősugárzóval (rezisztív) 10A-el is, vagy amíg kézzel érzel nagyon kevés köpeny melegedést, max 40C. De nyáron fűteni 24órában? Kétséges.

[SoundMania]

Egy új tápkábel bejáratásánál van jelentősége, hogy mekkora áram megy át rajta ?
Úgy értem, hamarabb bejáródik, ha 3-400 Watt áram folydogál rajta, mint ha 20 - 40, vagy tök mindegy?
Mert ha mindegy, akkor rákötök valami kis fogyasztót 0-24- ben, és hallgatok egy bejáratott kábelt addig inkább. Viszont, ha a csöves előtt gyorsabban járódik, akkor marad ott, csak az meg max napi 5-6 óra...

Ez függ a kábeltől és a készüléktől is amihez használva lesz. Szerintem csak tedd a helyére és használd.

[Rock60]

Egy új tápkábel bejáratásánál van jelentősége, hogy mekkora áram megy át rajta ?
Úgy értem, hamarabb bejáródik, ha 3-400 Watt áram folydogál rajta, mint ha 20 - 40, vagy tök mindegy?
Mert ha mindegy, akkor rákötök valami kis fogyasztót 0-24- ben, és hallgatok egy bejáratott kábelt addig inkább. Viszont, ha a csöves előtt gyorsabban járódik, akkor marad ott, csak az meg max napi 5-6 óra...

[Jozef76]

Sziasztok.
Egy kis segítségre lenne szükségem.
Adott ez a kimber hangfalkábel pontosan melyik típus?
Ez lenne az.
Svajcba vette az ismerős mikor ott dolgozott 13 éve.
Köszönöm!

KIMBER KABLE 4PR

Parancsolj:
https://web.archive.org/web/20090316203 ... R/4PR.aspx

Köszönöm.

[Voyager]

Sziasztok.
Egy kis segítségre lenne szükségem.
Adott ez a kimber hangfalkábel pontosan melyik típus?
Ez lenne az.
Svajcba vette az ismerős mikor ott dolgozott 13 éve.
Köszönöm!

KIMBER KABLE 4PR

Parancsolj:
https://web.archive.org/web/20090316203 ... R/4PR.aspx

[ensandor]

Eltaláltad melyik nem.

Igen. De ezt már Jozef76 is tisztázta jóval előtted. Nem olvastad? Szerintem még egy páran leírhatjátok, hogy nem jót írtam, hadd pörögjön a topik!

[akvapark]

ez a kimber hangfalkábel pontosan melyik típus?

Szerintem Kimber 4TC.

Eltaláltad melyik nem.

kimber.png (794.13 KiB) Megtekintve 1908 alkalommal

[Rock60]

Akkor már 50% - ban tudod a választ !

[Jozef76]

ez a kimber hangfalkábel pontosan melyik típus?

Szerintem Kimber 4TC.

A régi 4TC kék fekete az új meg átteccő és fehér.
Ez VS vagy PR

[ensandor]

ez a kimber hangfalkábel pontosan melyik típus?

Szerintem Kimber 4TC.

[Jozef76]

Sziasztok.

Egy kis segítségre lenne szükségem.
Adott ez a kimber hangfalkábel pontosan melyik típus?

IMG_20230531_105413.jpg (2.28 MiB) Megtekintve 2206 alkalommal

Ez lenne az.
Svajcba vette az ismerős mikor ott dolgozott 13 éve.
Köszönöm!

[asebestyen]

Akkor most térjünk vissza a kábelezéshez! A személyeskedést pedig mindenki fejezze be! A felesleg megy az OFF-ba, de ezt ott sem lehet folytatni.

[chord_]

Sokadik nekifutása a különféle indulatú magyarázatoknak, de szerintem az átlag-jófej műszaki emberek egyszerűen ezt nem tudják összerakni.
Kétségbeesett és nagyon munkaigényes próbálkozások vannak a hifis fejlesztői / gyártói oldalon rendet rakni ebben a zavarban.

Analóg, ill. lehallgató oldalon sok a példálózás a stúdió alkalmazásokkal.
Ott is ekkora keveredés lenne?
Vagy a technikus bekattintja a nemtudom-melyik kábelt, ránéz a (fent említett) kontrolszoftverre, hogy egyeznek-e a pixelek meg az adatok, ha pipa, akkor megy az adás és csók?

[sutemenyx]

a négyszögjelek felfutó és lefutó élei is “szőrösek” lesznek az egyenes vonal helyett. És mivel a digitalis fokozatoknak van egy meghatározott billenési pontja, így a szőrösségtől azok vagy picit előbb vagy picit később is fognak billenni, mint ahogy kellene.

Ez egy kiváló démon lett, és aki hisz a démonokban az félni is fog. De valóban vannak démonok és ilyen gonoszak?

Természetesen igazad van, a zajtól szőrös lesz az analóg négyszög jel és igen, ettől előbb vagy utóbb tud billenni. De indokolatlan következtetés, hogy ettől a lejátszott zene időzítése változna. Egy négyszög jelből egyetlen bit lesz. A bitekből csomagok, byte-ok. A byte-okból megint más csomagok. Az adott csomagok jellegüktől függően nem csak zenei hanem keret információkat is tartalmaznak, ezeket a fogadó oldal összegyűjti, feldolgozza ésatöbbi.
Aztán, a szinkron időzítést sem úgy kell elképzelni, hogy 3-ból kettő szar lesz ha valaki nem vesz méreg drága kábelt vagy clockolt ssd-t.... Ezeknél az eltérés a sokadik tizedesnél van, X millió db után lesz egy hiba, aztán megint x millió jó. Annál az egyetlen hibánál megint több verzió van... vannak hibajavító áramkörök, bitperfekt átvitelnél van csomag hiba és csomag újra kérés, és igen ... a nem bitperfekt átvitelnél lehet belőle tényleges hiba is, de, hogy ez hallható lesz-e az megint összetett, de az eltérés formája szinte sosem az a démon lesz, amit itt sokan hisznek zenei lejátszás kategória ugrás címszavakkal.

Esetleg nézz utána a dac chipeknél található I2S adatbusz működésére. Ott a bitclock mellett van wordclock is, ami azt jelzi a dac chip számára, hogy mostmár be lett írva az aktuális szó, állítsa be a kimenetre az annak megfelelő analóg jelszintet. Ha ez a word clock szőrős, akkor a mintának megfelelő analóg szint előbb, vagy később lesz beállítva, mint ahogy az előző, tehát eltérőek lesznek a mintatávolságok. Érdekes módon már annak is van hatása, ha fix néhány nanosec-kel eltoljuk egymáshoz képest a bit és word clockokat, pedig a működés helyes marad szkóppal visszaellenőrizhetően. Szóval pl nem lehet csakúgy berakni plusz egy kaput az I2S vonal egyik ágára. Ehhez képest az állandóan változó jitter meg rosszabb. Rendszer és emberfüggő, hogy ebből ki mit hall ki, de tekintve, hogy a probléma alaposan indokolható elméleti síkon, szerintem nem kellene azt a hibát elkövetni, hogy valaki a saját tapasztalatából kiindulva bagatellizálja a dolgot.
A vezetékeknek annyi szerep jut ebben a kérdéskörben, hogy a rendszerben lévő elektromos zajt ugyanúgy formálják, ahogyan egy analóg jelet formálnának, hiszen a zaj az egy analóg jel. A hangi végeredmény pedig vicces módon pontosan ugyanaz, mintha az az adott kábel már az analóg kimenetre lenne betéve. Egy sajátos hangú vezetéket digitális összekötőként használva pontosan ugyanazt lehet hallani, mintha analóg összekötőként kerülne be. Sőt egyáltalán nem ritka, hogy a hangi hatásának a mértéke digitális vonalon még nagyobb, mint analógon.

[ZolaBA]

a négyszögjelek felfutó és lefutó élei is “szőrösek” lesznek az egyenes vonal helyett. És mivel a digitalis fokozatoknak van egy meghatározott billenési pontja, így a szőrösségtől azok vagy picit előbb vagy picit később is fognak billenni, mint ahogy kellene.

Ez egy kiváló démon lett, és aki hisz a démonokban az félni is fog. De valóban vannak démonok és ilyen gonoszak?

Természetesen igazad van, a zajtól szőrös lesz az analóg négyszög jel és igen, ettől előbb vagy utóbb tud billenni. De indokolatlan következtetés, hogy ettől a lejátszott zene időzítése változna. Egy négyszög jelből egyetlen bit lesz. A bitekből csomagok, byte-ok. A byte-okból megint más csomagok. Az adott csomagok jellegüktől függően nem csak zenei hanem keret információkat is tartalmaznak, ezeket a fogadó oldal összegyűjti, feldolgozza ésatöbbi.
Aztán, a szinkron időzítést sem úgy kell elképzelni, hogy 3-ból kettő szar lesz ha valaki nem vesz méreg drága kábelt vagy clockolt ssd-t.... Ezeknél az eltérés a sokadik tizedesnél van, X millió db után lesz egy hiba, aztán megint x millió jó. Annál az egyetlen hibánál megint több verzió van... vannak hibajavító áramkörök, bitperfekt átvitelnél van csomag hiba és csomag újra kérés, és igen ... a nem bitperfekt átvitelnél lehet belőle tényleges hiba is, de, hogy ez hallható lesz-e az megint összetett, de az eltérés formája szinte sosem az a démon lesz, amit itt sokan hisznek zenei lejátszás kategória ugrás címszavakkal.

[sutemenyx]

- de sajnos a másolás sem egy olyan egyértelmű dolog, mint amilyennek elsőre tűnik. Pl ha veszünk egy HDD-t, arra ugye mágneses úton van felírva minden. Ami egy analóg mennyiség. Tehát ha tápzajos környezetben íródik rá az adat, bizony az íráskor előforduló zajokat is valamilyen mértékben tartalmazni fogja a lementett mágneses információ. Ebből kifolyólag betéve egy másik rendszerbe, kiolvasáskor a zajt is olvasni fogjuk, így az részben átkerülhet egy másik rendszerbe. Az SSD-t nem tudom pontosan, hogy hogyan működik, de az biztos, hogy letárolni csak valamilyen valós, fizikai formában tudjuk, ami meg mindenképpen analóg mennyiség, s mint olyan, képes a zajt is magába foglalni.

Akkor viszont érvényes lehet az a feltételezés, hogy sokszori átmásolásra már olyan zajos lesz az eredeti adathalmaz, hogy nagyon durva különbség lesz az eredetihez képest vagy akár kiolvashatatlanná válik az adat. Szerintem ilyen nem történik digitális másoláskor, akárhányszor is másoljuk, az egyszerűség kedvéért hardverhibával most ne számoljunk, tehát minden flottul megy, nincs bad sector, otikai hordozóra való írási hiba, ilyesmi.

Nem, mert minden kiolvasás/íráskor a hasznos jel a domináns, méghozzá nagyon. Tehát a másolatban is az lesz a domináns, a zaj nem tud 100x akkorára nőni soha. Maximum az egyes alkalmakkor létrejővő zajok keverednek egymással, de az alapvetően digitális működés korlátai miatt nem hinném, hogy számottevően megváltozik a mennyiségi arányuk a hasznos tartalomhoz képest.

[sutemenyx]

Jólvan, remek!
Akkor probléma megoldva, kipipálhatjuk

[denesdr]

- de sajnos a másolás sem egy olyan egyértelmű dolog, mint amilyennek elsőre tűnik. Pl ha veszünk egy HDD-t, arra ugye mágneses úton van felírva minden. Ami egy analóg mennyiség. Tehát ha tápzajos környezetben íródik rá az adat, bizony az íráskor előforduló zajokat is valamilyen mértékben tartalmazni fogja a lementett mágneses információ. Ebből kifolyólag betéve egy másik rendszerbe, kiolvasáskor a zajt is olvasni fogjuk, így az részben átkerülhet egy másik rendszerbe. Az SSD-t nem tudom pontosan, hogy hogyan működik, de az biztos, hogy letárolni csak valamilyen valós, fizikai formában tudjuk, ami meg mindenképpen analóg mennyiség, s mint olyan, képes a zajt is magába foglalni.

Akkor viszont érvényes lehet az a feltételezés, hogy sokszori átmásolásra már olyan zajos lesz az eredeti adathalmaz, hogy nagyon durva különbség lesz az eredetihez képest vagy akár kiolvashatatlanná válik az adat. Szerintem ilyen nem történik digitális másoláskor, akárhányszor is másoljuk, az egyszerűség kedvéért hardverhibával most ne számoljunk, tehát minden flottul megy, nincs bad sector, optikai hordozóra való írási hiba, ilyesmi.

[BoRRoNeo]

- és igen, mindent egybevetve a hiba a lejátszáskor történik meg közvetlenül azelőtt, hogy analóg mennyiséggé alakítjuk a digitális adathalmazt. Nyilván a legnagyobb tényező ebben a lejátszási környezet elektromos zaja, de nem zárható ki, hogy ennek egy része a tárolómédiumból származik, és valójában korábbi zaj.

Akkor van egy jó és egy rossz hírem. A jó, hogy ez abszolút mérhető. A mérőműszerek a megjelenített képet kamerázzák, azaz a hibás, analóg képet. Egy tesztábrával pillantok alatt kimérhető a kontraszt vagy a fényerő változása sokkal pontosabban, mint amit az emberi szem képes lenne észrevenni. Elképesztően sok mérést végeztünk már, de még sosem tapasztaltunk ilyesmit. De sokat olvastam más kalibrálásokról és máshol sem olvastam hasonlót. Nyilván elég hamar híre menne. A kalibrációt beépített tesztábrákkal végzik, majd egy lejátszóval ellenőrzik. Azonnal kibukna az eltérés.

A rossz hír, hogy ha ez egy létező jelenség, akkor kikerülhetetlen. Aki NAS-t használ bukta, aki stream-et néz bukta, aki tévét néz bukta. Aki drága HDMI kábelt használ bukta (mondjuk ők amúgy is).

Az még nem derült ki, hogy ez galvanikus kapcsolaton terjedő zaj? Tehát ha két merevlemez van kötve a médialejátszóra, akkor mindkettő zaja rákerül a jelre akkor is ha csak a lejátszó menüképét nézem? Mert ha igen, akkor a NAS-ban forgó lemezek állandó kapcsolatban vannak a lejátszóval, a projektorral, az erősítővel.

Még annyi észrevételem lenne, hogy ha filmet nézel, akkor az vagy egy m2ts vagy egy mkv fájl. Mindkettő konténer, olyan mint a zip csak nem tömörített. A lejátszó első dolga kibontani ezt a fájlt, ha tehát bármilyen zavar, változás, torzulás van a jelben, már a kibontás sem sikerül. A kibontás után viszont a lejátszóban három új fájl jön létre, ami teljesen független a merevlemezen található és onnan továbbított fájlhoz.