Néhány visszaemlékező gondolat Daniel Miller (Mute Records alapítója) tollából:
"A Depeche Mode harmadik albuma több szempontból is új kezdet volt. Ezen a nagylemezen szerepelt először Alan Wilder, mint teljes értékű tag, ekkor dolgoztunk első ízben együtt Gareth Jones hangmérnökkel, akivel hamar közeli barátságba kerültünk és számos további projekt közreműködője lett. Ugyanakkor ez volt az első alkalom is arra, hogy elkezdjünk kísérletezni a sampling technikával.
Az albumot Kelet-Londonban, Shoreditchben vettünk fel, John Foxx 'The Garden' stúdiójában. Ekkoriban az a környék még nem hasonlított a mai divatos Shoreditch területhez. Mondhatni, még a nyomasztó Shoreditch része volt. Habár, már akkoriban is volt ott jó néhány remek indiai étterem. Az egyik legemlékezetesebb élményem erről a felvételi időszakról az, hogy Gareth jóvoltából Martin, Alan és jómagam, mind vegetáriánusok lettünk egy időre. Olyan sok igazán jó vegetáriánus indiai étterem volt a közelben, hogy muszáj volt kipróbálnunk. Évekre vegetáriánusok lettünk, illetve Martin a mai napig sem eszik húst.
A legnagyobb technikai újítás a 'Construction Time Again' nagylemezen az volt, hogy első ízben használtuk a sampling technológiát. Vince Clarke már az első Yazoo albumhoz megszerezte a Fairlightot, Martin ekkoriban vette meg az első Emulatort, míg én beszereztem a Synclaviernek nevezett elképesztő rendszert. Nem lemezekről, dalokból vettünk hangmintákat, hanem a körülöttünk lévő világból merítettünk. Rögzítettünk mindent magunk körül, ami hangot adott. Martin behozott mindenféle fura gyerekjátékot, illetve különböző keleti hangszereket, és így kezdtük el tesztelni és tágítani a lehetőségeket.
A technikai megvalósulás leginkább a 'Pipeline' című dalban hallható. A szám már elkészült, amikor kivittük egy építkezésre a dolgainkat, Shoreditch gazdátlan területére. Az egész dalhoz ott vettük fel a zajokat és hangokat, magán az építkezésen. A koncepciót megfejelve, még maga Martin is ott, élőben énekelte fel a dalt. Két szalagos magnót vittünk magunkkal - az egyik monitorként szolgált Martinnak, míg a másik rögzítette az éneket. A helyszín közvetlenül a vasút mellett volt, így aki jól figyel, kihallhatja a dalból az elhaladó vonatok zaját, és egyéb más utcai neszeket is. A zenekar számára, akik azóta igen tekintélyes zenei pályát tudhatnak maguk mögött, ez a dal igen lényeges, elvi fordulópont volt. Nem mindig veszik észre az emberek, hogy a Depeche Mode milyen elképesztő jelentőséggel bír a zenei korlátok tágítása és a kísérletezés terén elért munkájával.
Az album utó-munkálatai miatt Berlinbe utaztunk. A legendás Hansa Ton stúdióba mentünk, amely közvetlenül a Fal mellett volt. Akkoriban még elég kis büdzsével dolgoztunk, és a berlini tartózkodás olcsóbb volt a valutaárfolyamok miatt, mint London. Illetve az élet is más volt akkoriban Berlinben. A Fal lebontása előtti időkben egyetlen normális német sem akart Nyugat-Berlinben élni. Ezért aztán, a kormány felkínált mindenféle előnyt és kiváltságot azoknak, akik bármilyen üzleti tevékenységbe belefogtak. A felvételi stúdiók üzemeltetése egyenesen adómentes volt. Ötcsillagos szállodában laktunk, Európa egyik legjobban felszerelt stúdiójában dolgoztunk, és még így is olcsóbban kijöttünk, mintha Londonban kevertük volna az albumot.
Az albumhoz tartozó első kislemez az 'Everything Counts' volt. Közvetlenül a nagylemez megjelenése előtt adtuk ki, és igen jól teljesített, No.6 lett Angliában. A szám nagyban különbözött a korábbi kislemezes daloktól, illetve hatalmas előrelépést jelentett mind hangzásban, mind zeneileg, mind pedig a dalszöveg tekintetében. Emlékszem, az NME egy egész terjedelmes cikket szánt az együttesnek - fiatal Marxistának állítván be őket, miután az újságíró kapcsolatot vélt felfedezni a dalszöveg, és a nagylemez borító között, amelyet egy Szovjet építőmunkás posztereként aposztrofált. Az egész dolog olyan blőd volt. A dalszövegek mindig is szívből jöttek, és aligha hiszem, hogy az együttes valaha is állást foglalt volna bármilyen politikai mozgalom mellett.
A 'Constructon Time Again' újabb fordulópontot hozott a Depeche Mode számára, hiszen megjelenését követően Martin Berlinbe költözött, amely lépés véleményem szerint, nagy hatással volt későbbi dalszerzői munkájára.
Számunka minden ragyogó volt, hisz Berlin 24 órán keresztül élt. Ha késő estig dolgoztunk is, lehetőség volt utána beülni egy italra, vagy akár szórakozni menni is. Teljesen más volt ott az élet akkoriban, mint Londonban. Volt egy pár jó ismerősöm, mint például Blixa Bargeld a Neubautenből és a Bad Seedsből, vagy akár a DAF-os srácok. Néha napján be is ugrottak a stúdióba hozzánk. Martin és Blixa nagyon jól kijöttek egymással, és mivel a Depeche Mode akkoriban kezdett el népszerűvé válni Németországban, rajongókból sem volt hiány a környezetünkben. Egyszer valaki még az utcatáblát is áthúzta, és felírta rá, hogy 'Depeche Mode Strasse'."
.
- DM1.jpg (115.85 KiB) Megtekintve 2601 alkalommal
- DM2.jpg (74.76 KiB) Megtekintve 2601 alkalommal
)
:
