DAC-olás

[sutemenyx]

De jó, végre valakivel lehet "mélyen szántó" dolgokról is eszmét cserélni
Igen, nincs tökéletes műszaki megvalósítás, minden irány kompromisszum valamilyen szempontból.
Lampizator elmélete is érdekes lehet, hogy a DAC IC azonnal csővel és minőségi kondival van kicsatolva.
De nekem ott a digit interface nem tetszik, főleg több 10k Eur-ért

Megaztán műszakilag elég debil dolog szűretlenül kiengedni a négyszögjelet. A hatása sem marad el a legtöbb esetben.

Én úgy tudom, hogy a mélyek imádják az effajta membrántornáztatást
Főleg nagy amplitúdóval és DC közeli alacsony frekin

A mélyekkel nincs baj, de ha mondjuk 44.1kHz-es anyagról hallgatsz egy túlmintavételezetlen, szűretlen kimenetű dacot, akkor ezt hallgatod (mind színusz):
100Hz:

D7FD4342-72FD-478F-BEF1-3E2D1D154D84.jpeg (448.48 KiB) Megtekintve 2123 alkalommal

1kHz:

764C24AF-5B3F-4481-BE25-BB4CC300A3AE.jpeg (451.01 KiB) Megtekintve 2123 alkalommal

10kHz:

DBA66D2A-73F6-470A-99D2-08EF16AFF748.jpeg (383.77 KiB) Megtekintve 2123 alkalommal

Lesz olyan erősítô/hangsugárzó, ami nem szereti. Vagy te a végeredményt.

[Balage84]

Kondenzátor vagy IT trafó jelútban?
Ez bizony nehéz kérdés, vagyis magyarázni az IT és IC (itt most nem kábel, hanem csatolás értelemben) Mindkettőn átmegy a jelváltozás az aktív, méretezett sávjában. Elvben a kondi könnyebben tud nagyobb sávszélességet, kivezérlési amplitúdó tartománya is magasabb, nincs, vagy elhanyagolható a telítése magas jelszinten. Kondi DC-re abszolult érzéketlen. Ezzel szemben a trafó ezekben mind szűkebb, problémásabb. Primer/szekunder illesztés sokkal érzékenyebb mint a kondival. Akkor van még egy lényeges alaptulajdonság, amiben eltér a két technika. Feszültség/áram fázis 180fokban. Kondinál az áram siet, trafónál késik.
Akkor mégis, miért van néhány high-end eszközben, csöves technikában gyakrabban jelcsatoláshoz IT trafó?

Tényleg nehéz erre érdemi választ adni. Más az "íze", fűszere a hangnak trafóval, még akkor is, ha a trafó mérve mindig kevéssel többet torzít.
Írod, ne legyen jelútban kondi, vagy legyen minél kevesebb. Nálam pont így van. Attól a ponttól, ahol a DAC-ban analóggá válik a jel, hangsugárzóig sorosan csak Lundhal IT trafókon, toroid kimenő trafón és elektron csöveken halad a jel, hangsugárzóban csak a magas sugárzó előtt van egy db kondenzátor (elsőrendű 6db/okt váltó).
Sütinek igaza van abban, hogy a tápegységek simító kondenzátorain is részben átmegy az aktív jel, de csak és kizárólag a jel AC tápárama. Ezért is kell a tápban utolsó kondikat minőségi kondival bypasszolni.

De jó, végre valakivel lehet "mélyen szántó" dolgokról is eszmét cserélni
Igen, nincs tökéletes műszaki megvalósítás, minden irány kompromisszum valamilyen szempontból.
Lampizator elmélete is érdekes lehet, hogy a DAC IC azonnal csővel és minőségi kondival van kicsatolva.
De nekem ott a digit interface nem tetszik, főleg több 10k Eur-ért

Megaztán műszakilag elég debil dolog szűretlenül kiengedni a négyszögjelet. A hatása sem marad el a legtöbb esetben.

Én úgy tudom, hogy a mélyek imádják az effajta membrántornáztatást
Főleg nagy amplitúdóval és DC közeli alacsony frekin

[sutemenyx]

Értem, köszi! Csak siettem gondolatban..
Arra lennék kíváncsi, hogy mit hoz hangban ill. miben más a trafós kicsatolás a kondenzátoroshoz képest.
Ugye a trafónak is vannak vesztségei, pl. vasmag miatt hiszterézis, kicsit lassú, kicsit vágja a magasat, stb.

Kondenzátor vagy IT trafó jelútban?
Ez bizony nehéz kérdés, vagyis magyarázni az IT és IC (itt most nem kábel, hanem csatolás értelemben) Mindkettőn átmegy a jelváltozás az aktív, méretezett sávjában. Elvben a kondi könnyebben tud nagyobb sávszélességet, kivezérlési amplitúdó tartománya is magasabb, nincs, vagy elhanyagolható a telítése magas jelszinten. Kondi DC-re abszolult érzéketlen. Ezzel szemben a trafó ezekben mind szűkebb, problémásabb. Primer/szekunder illesztés sokkal érzékenyebb mint a kondival. Akkor van még egy lényeges alaptulajdonság, amiben eltér a két technika. Feszültség/áram fázis 180fokban. Kondinál az áram siet, trafónál késik.
Akkor mégis, miért van néhány high-end eszközben, csöves technikában gyakrabban jelcsatoláshoz IT trafó?

Tényleg nehéz erre érdemi választ adni. Más az "íze", fűszere a hangnak trafóval, még akkor is, ha a trafó mérve mindig kevéssel többet torzít.
Írod, ne legyen jelútban kondi, vagy legyen minél kevesebb. Nálam pont így van. Attól a ponttól, ahol a DAC-ban analóggá válik a jel, hangsugárzóig sorosan csak Lundhal IT trafókon, toroid kimenő trafón és elektron csöveken halad a jel, hangsugárzóban csak a magas sugárzó előtt van egy db kondenzátor (elsőrendű 6db/okt váltó).
Sütinek igaza van abban, hogy a tápegységek simító kondenzátorain is részben átmegy az aktív jel, de csak és kizárólag a jel AC tápárama. Ezért is kell a tápban utolsó kondikat minőségi kondival bypasszolni.

De jó, végre valakivel lehet "mélyen szántó" dolgokról is eszmét cserélni
Igen, nincs tökéletes műszaki megvalósítás, minden irány kompromisszum valamilyen szempontból.
Lampizator elmélete is érdekes lehet, hogy a DAC IC azonnal csővel és minőségi kondival van kicsatolva.
De nekem ott a digit interface nem tetszik, főleg több 10k Eur-ért

Megaztán műszakilag elég debil dolog szűretlenül kiengedni a négyszögjelet. A hatása sem marad el a legtöbb esetben.

[Balage84]

Értem, köszi! Csak siettem gondolatban..
Arra lennék kíváncsi, hogy mit hoz hangban ill. miben más a trafós kicsatolás a kondenzátoroshoz képest.
Ugye a trafónak is vannak vesztségei, pl. vasmag miatt hiszterézis, kicsit lassú, kicsit vágja a magasat, stb.

Kondenzátor vagy IT trafó jelútban?
Ez bizony nehéz kérdés, vagyis magyarázni az IT és IC (itt most nem kábel, hanem csatolás értelemben) Mindkettőn átmegy a jelváltozás az aktív, méretezett sávjában. Elvben a kondi könnyebben tud nagyobb sávszélességet, kivezérlési amplitúdó tartománya is magasabb, nincs, vagy elhanyagolható a telítése magas jelszinten. Kondi DC-re abszolult érzéketlen. Ezzel szemben a trafó ezekben mind szűkebb, problémásabb. Primer/szekunder illesztés sokkal érzékenyebb mint a kondival. Akkor van még egy lényeges alaptulajdonság, amiben eltér a két technika. Feszültség/áram fázis 180fokban. Kondinál az áram siet, trafónál késik.
Akkor mégis, miért van néhány high-end eszközben, csöves technikában gyakrabban jelcsatoláshoz IT trafó?

Tényleg nehéz erre érdemi választ adni. Más az "íze", fűszere a hangnak trafóval, még akkor is, ha a trafó mérve mindig kevéssel többet torzít.
Írod, ne legyen jelútban kondi, vagy legyen minél kevesebb. Nálam pont így van. Attól a ponttól, ahol a DAC-ban analóggá válik a jel, hangsugárzóig sorosan csak Lundhal IT trafókon, toroid kimenő trafón és elektron csöveken halad a jel, hangsugárzóban csak a magas sugárzó előtt van egy db kondenzátor (elsőrendű 6db/okt váltó).
Sütinek igaza van abban, hogy a tápegységek simító kondenzátorain is részben átmegy az aktív jel, de csak és kizárólag a jel AC tápárama. Ezért is kell a tápban utolsó kondikat minőségi kondival bypasszolni.

De jó, végre valakivel lehet "mélyen szántó" dolgokról is eszmét cserélni
Igen, nincs tökéletes műszaki megvalósítás, minden irány kompromisszum valamilyen szempontból.
Lampizator elmélete is érdekes lehet, hogy a DAC IC azonnal csővel és minőségi kondival van kicsatolva.
De nekem ott a digit interface nem tetszik, főleg több 10k Eur-ért

[Balage84]

SMSL D300 RoHM dac chipes dac-kal kinek milyen tapasztalata van? Esetleg osszevetve massal?

Itt talaltam egy tesztet, ki van nyulva tole a tesztelo, mennyire jobb neki az AKM-ESS hegemonia utan, a papiron gyengebb parameterek ellenere is:
https://www.euphonicreview.com/blog/the ... -the-rules

Én is ezt nézegetem már 1-2 hónapja a chip miatt. Az ára is egész kellemes, főleg kintről.

Csak a tápkábelem is többszörösébe kerül, mind a Streamer-en, mind a DAC-on
De legyen jó hangja ennyiért, ha már megoldható és fejlődtünk annyit :)
Sajnos nekem "műanyag" hangúnak hatnak ezek a kis dobozkák, még a duplájáért is
Amiket eddig hallottam.. nem írok konkrétumot, nem akarok háborút, van most elég a világban..

[wittao]

Ha a Luxman ~4millás cd lejátszójába beletette, akkor olyan rossz nem lehet. Mondjuk csak a chip ára elég olcsó...

A ti DAC-otok is ennyire kellemes árú lett, mint a D300?

:)
Nem, mi elegge dragara kanyaritottuk a vegen.
A digitalis es az analog vonal is mas elkepzeles menten keszult.
Az analog fokozata az A-osztalyu, diszkret felepites.

BBB1A9F8-0B4A-421A-BFB8-ECC863CF628F.jpeg (298.39 KiB) Megtekintve 1934 alkalommal

[alto]

Ha a Luxman ~4millás cd lejátszójába beletette, akkor olyan rossz nem lehet. Mondjuk csak a chip ára elég olcsó...

A ti DAC-otok is ennyire kellemes árú lett, mint a D300?

Nem hinném, hogy Viktorék az SMSL-el akarnának versenyezni...

[Voyager]

Eredetileg azt nem én írtam. Amúgy a 4db zöld Nichicon ES Muse az valoszinuleg a jelutban van.

Tudom, csak Téged akartalak kérdezni...
Ja és itt is köszi a tápot, már épül...

[kargidje]

Ha a Luxman ~4millás cd lejátszójába beletette, akkor olyan rossz nem lehet. Mondjuk csak a chip ára elég olcsó...

A ti DAC-otok is ennyire kellemes árú lett, mint a D300?

[wittao]

SMSL D300 RoHM dac chipes dac-kal kinek milyen tapasztalata van? Esetleg osszevetve massal?

Itt talaltam egy tesztet, ki van nyulva tole a tesztelo, mennyire jobb neki az AKM-ESS hegemonia utan, a papiron gyengebb parameterek ellenere is:
https://www.euphonicreview.com/blog/the ... -the-rules

Én is ezt nézegetem már 1-2 hónapja a chip miatt. Az ára is egész kellemes, főleg kintről.

Valójában felhasználói visszajelzések miatt lett volna fontos a kérdésem, hogy mint felhasználó kinek mi a véleménye az adott chip-pel szerelt dac-ról.

Mi most csináltunk egy RöHM chipen alapuló fejlesztést, és engem megdöbbentett a hangkarakter (pozitiv értelemben). Az utóbbi időben inkább a mainstream vonalon (AK4493-97-99, ESS9038-PRO-ultra-extra stb.) kívüli dac-okat hallgatok, és nagyon hasonló ezekhez (új létrás, PCM63, TDA régebbi vonal).

Kíváncsi voltam más installációk is hasonlóan "szólnak"-e. Bár eddig csak a D300 és Luxmann vonalon találkoztam velük.

[sutemenyx]

“Egy bizonyos szinten nem szeretnek elko-t látni a hangfrekvenciás jelútban”

Szép belső. Itt nincs kondi a jelútban?

Eredetileg azt nem én írtam. Amúgy a 4db zöld Nichicon ES Muse az valoszinuleg a jelutban van.

[kargidje]

SMSL D300 RoHM dac chipes dac-kal kinek milyen tapasztalata van? Esetleg osszevetve massal?

Itt talaltam egy tesztet, ki van nyulva tole a tesztelo, mennyire jobb neki az AKM-ESS hegemonia utan, a papiron gyengebb parameterek ellenere is:
https://www.euphonicreview.com/blog/the ... -the-rules

Én is ezt nézegetem már 1-2 hónapja a chip miatt. Az ára is egész kellemes, főleg kintről.

[Voyager]

“Egy bizonyos szinten nem szeretnek elko-t látni a hangfrekvenciás jelútban”

Szép belső. Itt nincs kondi a jelútban?

[Voyager]

Itt talaltam egy tesztet, ki van nyulva tole a tesztelo, mennyire jobb neki az AKM-ESS hegemonia utan....

Itt is van egy Amirm tollából.
https://www.audiosciencereview.com/foru ... dac.28919/

[fülelek]

Tapasztalatom szerint ez egy kitűnő dac, áramkörileg külön megvalósított szimmetrikus és aszimmetrikus kimenetekkel, modern és nagyon jó minőségű alkatrészekkel, normális ár, sokféle képesség, nyugodt hangzás de nem a részletek rovására.
Akinek eddig ajánlottam, mind elégedettek a kapott hanggal.

[wittao]

SMSL D300 RoHM dac chipes dac-kal kinek milyen tapasztalata van? Esetleg osszevetve massal?

Itt talaltam egy tesztet, ki van nyulva tole a tesztelo, mennyire jobb neki az AKM-ESS hegemonia utan, a papiron gyengebb parameterek ellenere is:
https://www.euphonicreview.com/blog/the ... -the-rules

[istvan01]

Értem, köszi! Csak siettem gondolatban..
Arra lennék kíváncsi, hogy mit hoz hangban ill. miben más a trafós kicsatolás a kondenzátoroshoz képest.
Ugye a trafónak is vannak vesztségei, pl. vasmag miatt hiszterézis, kicsit lassú, kicsit vágja a magasat, stb.

Kondenzátor vagy IT trafó jelútban?
Ez bizony nehéz kérdés, vagyis magyarázni az IT és IC (itt most nem kábel, hanem csatolás értelemben) Mindkettőn átmegy a jelváltozás az aktív, méretezett sávjában. Elvben a kondi könnyebben tud nagyobb sávszélességet, kivezérlési amplitúdó tartománya is magasabb, nincs, vagy elhanyagolható a telítése magas jelszinten. Kondi DC-re abszolult érzéketlen. Ezzel szemben a trafó ezekben mind szűkebb, problémásabb. Primer/szekunder illesztés sokkal érzékenyebb mint a kondival. Akkor van még egy lényeges alaptulajdonság, amiben eltér a két technika. Feszültség/áram fázis 180fokban. Kondinál az áram siet, trafónál késik.
Akkor mégis, miért van néhány high-end eszközben, csöves technikában gyakrabban jelcsatoláshoz IT trafó?

Tényleg nehéz erre érdemi választ adni. Más az "íze", fűszere a hangnak trafóval, még akkor is, ha a trafó mérve mindig kevéssel többet torzít.
Írod, ne legyen jelútban kondi, vagy legyen minél kevesebb. Nálam pont így van. Attól a ponttól, ahol a DAC-ban analóggá válik a jel, hangsugárzóig sorosan csak Lundhal IT trafókon, toroid kimenő trafón és elektron csöveken halad a jel, hangsugárzóban csak a magas sugárzó előtt van egy db kondenzátor (elsőrendű 6db/okt váltó).
Sütinek igaza van abban, hogy a tápegységek simító kondenzátorain is részben átmegy az aktív jel, de csak és kizárólag a jel AC tápárama. Ezért is kell a tápban utolsó kondikat minőségi kondival bypasszolni.

[Aszpirin]

Sziasztok! Hifiman R2R DAC-kal van valakinek értékelhető tapasztalata? Pl.: https://www.muzix.hu/HiFiMan/DAC-and-AM ... bit-768kHz

[SoundMania]

Értem, köszi! Csak siettem gondolatban..
Arra lennék kíváncsi, hogy mit hoz hangban ill. miben más a trafós kicsatolás a kondenzátoroshoz képest.
Ugye a trafónak is vannak vesztségei, pl. vasmag miatt hiszterézis, kicsit lassú, kicsit vágja a magasat, stb.

Attól is függ milyen kondit hasonlítasz milyen trafóhoz. Jó kondival és jó trafóval nehéz a választás. Bár nem azért mert egyformák... :) Viszont egy gyenge kondi és egy jó között lényegesen nagyobb a különbség.

[Balage84]

Ne izgasd magad, ha tápkörben van egy kondenzátor, az is pont olyan, mintha a jelútban lenne. Ráadásul néha még jobb, ha sorosan a jelútban van, mintha pl katod/source/emitter körben, mert úgy csak a vezérlőjelnek kell rajta áthaladni, és nem keveredik rajta két áramkör árama.

Nem úgy van bekötve, mint egy line-out kimenő/illesztő transzformátor?

“Egy bizonyos szinten nem szeretnek elko-t látni a hangfrekvenciás jelútban”

Én erre írtam.

Értem, köszi! Csak siettem gondolatban..
Arra lennék kíváncsi, hogy mit hoz hangban ill. miben más a trafós kicsatolás a kondenzátoroshoz képest.
Ugye a trafónak is vannak vesztségei, pl. vasmag miatt hiszterézis, kicsit lassú, kicsit vágja a magasat, stb.

[sutemenyx]

Itt van tapasztalat, hogy az X1 hangban miben jobb vagy más a T3-nál? Egy bizonyos szinten nem szeretnek elko-t látni a hangfrekvenciás jelútban. S még mielőtt hi-fi pornóval lennék vádolva a Linn is u.e. a Lundahl trafókat használja a csúcs Klimax DSM-ben, ami biztos nem véletlen.
De ott persze van előtte Organik DAC és sok egyéb más is.

Ne izgasd magad, ha tápkörben van egy kondenzátor, az is pont olyan, mintha a jelútban lenne. Ráadásul néha még jobb, ha sorosan a jelútban van, mintha pl katod/source/emitter körben, mert úgy csak a vezérlőjelnek kell rajta áthaladni, és nem keveredik rajta két áramkör árama.

Nem úgy van bekötve, mint egy line-out kimenő/illesztő transzformátor?

“Egy bizonyos szinten nem szeretnek elko-t látni a hangfrekvenciás jelútban”

Én erre írtam.

[Balage84]

Luminból a P1 vagy az X1 lehetne feljebb lépés, de azokat meg nem szokták használtan eladni, tipikus végállomás kategória.

Itt van tapasztalat, hogy az X1 hangban miben jobb vagy más a T3-nál? Egy bizonyos szinten nem szeretnek elko-t látni a hangfrekvenciás jelútban. S még mielőtt hi-fi pornóval lennék vádolva a Linn is u.e. a Lundahl trafókat használja a csúcs Klimax DSM-ben, ami biztos nem véletlen.
De ott persze van előtte Organik DAC és sok egyéb más is.

Ne izgasd magad, ha tápkörben van egy kondenzátor, az is pont olyan, mintha a jelútban lenne. Ráadásul néha még jobb, ha sorosan a jelútban van, mintha pl katod/source/emitter körben, mert úgy csak a vezérlőjelnek kell rajta áthaladni, és nem keveredik rajta két áramkör árama.

Nem úgy van bekötve, mint egy line-out kimenő/illesztő transzformátor?

[sutemenyx]

Szerintem lényegesen egyik sem fogja felülmúlni az A1-et. Ahogy alto írta, inkább mások lesznek. Próbálj inkább a Lumin vonalon ( ha az tetszik) feljebb lépni, használtan.
Még valami:
Ha az aláírásod stimmel akkor a jelenlegi rendszeredben az A1 a legerősebb láncszem. Ez viszont csak az én privát véleményem és nem szent írás.

Luminból a P1 vagy az X1 lehetne feljebb lépés, de azokat meg nem szokták használtan eladni, tipikus végállomás kategória.

Itt van tapasztalat, hogy az X1 hangban miben jobb vagy más a T3-nál? Egy bizonyos szinten nem szeretnek elko-t látni a hangfrekvenciás jelútban. S még mielőtt hi-fi pornóval lennék vádolva a Linn is u.e. a Lundahl trafókat használja a csúcs Klimax DSM-ben, ami biztos nem véletlen.
De ott persze van előtte Organik DAC és sok egyéb más is.

Ne izgasd magad, ha tápkörben van egy kondenzátor, az is pont olyan, mintha a jelútban lenne. Ráadásul néha még jobb, ha sorosan a jelútban van, mintha pl katod/source/emitter körben, mert úgy csak a vezérlőjelnek kell rajta áthaladni, és nem keveredik rajta két áramkör árama.

[Voyager]

Erről egy Hofi vicc jut eszembe.

"Összeomlottam, mert azt mondja a tévé: élvezni csak Maresivel lehet. Kész! A felismerést gondold el, elkótyavetyéltem az életemet. Nem mondom, hát egy pár dolgot kipróbáltam én is… Na de ez a hülye Maresi szóba nem jött!"

[Balage84]

Egy bizonyos szinten nem szeretnek elko-t látni a hangfrekvenciás jelútban.

Történt egyszer a történelemben, hogy azonos zenei tartalmú, de technikailag különböző módon készített hangfelvételeket mutattunk be nem is kicsi, több száz fős közönség előtt. Akkor is voltam olyan gonosz, hogy provokáltam a hallgatóságot és sikerült is néhányakból karakán állásfoglalást kikényszerítenem. Egy úriember a lelkesen bólogató barátjával kórusban kijelentette még a meghallgatás előtt, hogy neki aztán bárki bármit mondhat a digitális technikáról, ő egyszerűen képtelen elviselni azt a hangzást, így hát borítékolja, hogy neki csak az analóg anyag lesz elviselhető. Így is lett, mikor az analóg szalagról játszottuk be a műsort, ők elégedetten mosolyogtak, hogy na ugye... Szerintem azóta sem tudják, hogy a lejátszó rendszerben digitális jelfeldolgozású aktív hangsugárzókat használtunk, amik minden beérkező jelet digitalizáltak 88 kHz/24bit felbontással.

Szóval csak óvatosan a vak hittel és a prekoncepciókkal!

Ezzel is előbbre vagyunk. Egy DAC topikban én úgy gondolom, hogy témába vág a különböző kicsatolások közötti hangzásbeli különbség kérdése.
A műszaki világ az nem vallás. Van olyan tárgy, hogy eszközfizika..
Az elko egy olcsó, nagy kapacitású, kis méretű kondenzátor, ami tápegységekbe való elsősorban. Millió vesztesége van és teleírhatnám vele az oldalt.
Komolyabb készülékekben fóliát és mint lsd. lent trafót használnak inkább.
De a fejlesztőcsapat biztos tudatlan a Linn-nél és a Luminnál is..