Balage84 írta: ↑2023.02.07., kedd 12:44
Értem, köszi! Csak siettem gondolatban..
Arra lennék kíváncsi, hogy mit hoz hangban ill. miben más a trafós kicsatolás a kondenzátoroshoz képest.
Ugye a trafónak is vannak vesztségei, pl. vasmag miatt hiszterézis, kicsit lassú, kicsit vágja a magasat, stb.
Kondenzátor vagy IT trafó jelútban?
Ez bizony nehéz kérdés, vagyis magyarázni az IT és IC (itt most nem kábel, hanem csatolás értelemben) Mindkettőn átmegy a jelváltozás az aktív, méretezett sávjában. Elvben a kondi könnyebben tud nagyobb sávszélességet, kivezérlési amplitúdó tartománya is magasabb, nincs, vagy elhanyagolható a telítése magas jelszinten. Kondi DC-re abszolult érzéketlen. Ezzel szemben a trafó ezekben mind szűkebb, problémásabb. Primer/szekunder illesztés sokkal érzékenyebb mint a kondival. Akkor van még egy lényeges alaptulajdonság, amiben eltér a két technika. Feszültség/áram fázis 180fokban. Kondinál az áram siet, trafónál késik.
Akkor mégis, miért van néhány high-end eszközben, csöves technikában gyakrabban jelcsatoláshoz IT trafó?
Tényleg nehéz erre érdemi választ adni. Más az "íze", fűszere a hangnak trafóval, még akkor is, ha a trafó mérve mindig kevéssel többet torzít.
Írod, ne legyen jelútban kondi, vagy legyen minél kevesebb. Nálam pont így van. Attól a ponttól, ahol a DAC-ban analóggá válik a jel, hangsugárzóig sorosan csak Lundhal IT trafókon, toroid kimenő trafón és elektron csöveken halad a jel, hangsugárzóban csak a magas sugárzó előtt van egy db kondenzátor (elsőrendű 6db/okt váltó).
Sütinek igaza van abban, hogy a tápegységek simító kondenzátorain is részben átmegy az aktív jel, de csak és kizárólag a jel AC tápárama. Ezért is kell a tápban utolsó kondikat minőségi kondival bypasszolni.